Laura Jayne Ayres – Gareth Moore: A hivatalos Agatha Christie Detektív Klub

Sziasztok!

Mindig is szerettél volna detektív lenni, és izgalmas bűnügyeket felderíteni? Most itt a lehetőség rá, hogy biztonságos körülmények között megtehesd. Tarts három bloggerünkkel a Manó Könyvek által kiadott A hivatalos Agatha Christie Detektív Klub című könyv turnéján, és törd velünk a fejedet a titokzatos rejtvényeken.

Elő a nagyítóval, jegyzetfüzettel, és állj készen, mert ÖTVEN elképesztő REJTÉLY vár, hogy éles elméd próbára tedd Agatha Christie Detektív Klub A krimi királynőjének veszéllyel, feszültséggel és zseniális fejtörőkkel teli világa inspirálta a könyvben szereplő rejtvényeket. Vajon meg tudod oldani mind az öt fondorlatos bűnügyet? Elszabadult luxushajó, mérgezett tea, gyémántrablás a vonaton - kövesd a nyomokat, leplezd le az elkövetőket, legyél te is bátor detektív! 

TÖKÉLETES VÁLASZTÁS KEZDŐ NYOMOZÓKNAK 8+

Az utóbbi időben nagy reneszánszukat élik a kreatív rejtvénykönyvek. Ott van például a Murdle című kötet, vagy éppen a Murdoku. A népszerűsége nem véletlen: tökéletesen ötvözik a játék örömét a logikai fejtörők izgalmával. Mindkét sorozat remek lehetőséget kínál arra, hogy kiszakadjunk a mindennapokból, megmozgassuk az agytekervényeinket, és átéljük a felismerés örömét, amikor végre minden részlet a helyére kerül. Ráadásul nem szükséges egyszerre hosszú időt szánnunk rájuk: akár néhány percnyi kikapcsolódásként is elővehetjük őket, így a sikerélmény könnyen a mindennapjaink részévé válhat. 

Ezek a könyvek azonban főleg a felnőtteket kötik le. A feladatok folyamatos nehezedése és komplexitása miatt nem alkalmas arra, hogy a kisebb korosztály is örömét lelje végig benne. Ezt a hiányt azonban tökéletesen pótolja a Manó Könyvek gondozásában megjelenített kötet, melyben a kis detektíveknek öt fondorlatos bűnügyet kell megoldani. Elszabadult luxushajó, mérgezett tea, gyémántrablás a vonaton - nincs más dolgunk csak követni a nyomokat és lelepzni az elkövetőket. 

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője, generációk óta ejti rabul az olvasókat fordulatos történeteivel, emlékezetes nyomozóival és zseniálisan felépített rejtélyeivel. Regényeinek különlegessége, hogy az olvasó maga is a nyomozás részese lehet, és a szereplőkkel együtt próbálhatja megfejteni a titkokat. Ezt az élményt idézi meg az AC Detektív Klub rejtvénykönyv is, amely játékos formában invitál bennünket a bűnügyek világába. A logikai feladványok, a nyomok összekapcsolása és a következtetések levonása nemcsak izgalmas időtöltést kínál, hanem lehetőséget ad arra is, hogy mi magunk is kipróbáljuk, mennyire lennénk ügyes detektívek Agatha Christie klasszikus rejtélyeinek világában.

A történetek nagyon jól feldobják az egyes feladványokat, a feladatok pedig érdekesek, izgalmasak és sokszínűek. Nagyszerű időtöltés lehet a hidegebb napokra, egy esős hétvégén, vagy csak úgy. De az a jó ebben a kötetben, hogy nem csak gyerek, hanem felnőtt fejjel is izgalmas időtöltés. A rejtvények megtornáztatják az ember agyát, de nem nehezek, így a sikerélmény garantált. 

A rejtvények nemcsak szórakoztató időtöltést kínálnak, hanem a gyerekek fejlődését is játékosan támogatják. A logikai feladványok megoldása fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, a koncentrációt, a memóriát és a részletekre való odafigyelést, miközben a gyerekek megtanulják, hogyan kapcsolják össze az információkat, és miként jussanak el önállóan a helyes következtetésekhez. A sikerélmény növeli az önbizalmukat és a kitartásukat, hiszen egy-egy nehezebb feladat megoldása türelmet és többféle megközelítés kipróbálását igényelheti. A nyomozós rejtvények ráadásul a kreativitást és a kritikus gondolkodást is ösztönzik, így a gyerekek játék közben sajátíthatják el azokat a készségeket, amelyek az iskolában és a mindennapi életben egyaránt hasznosak lehetnek.

Összességében én csak jót tudok mondani erről a kötetről, nagyszerű választás. Ha érdekli a gyerkőcöket a rejtélyek és krimik világa, vagy csak egy szuper logikai fejtörős könyvet keresel, akkor ezzel nem lehet mellélőni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

A turné állomásai

10. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út

10. 14. Csak olvass!

10. 16. Könyv és más

I Onhva: A Hvavoltang éjszakai cukrászda

Sziasztok!

Jonhva a nagymamája végrendeletéből tudja meg, hogy két feltételt betartva örökli meg a pékségét: csak éjszaka lehet nyitva és legalább egy hónapig üzemeltetnie kell az üzletet. Kis töprengés után elfogadja a feltételeket, de hamarosan kiderül, hogy a betérők az újjászületésükre váró szellemek…  Tartsatok bloggereinkkel A ​Hvavoltang éjszakai cukrászda blogturnéján! 

A huszonhét éves Jonhva pékséget örököl a nagyanyjától, akinek a végrendeletében két kikötés szerepel: Jonhvának legalább egy hónapig kell üzemeltetnie az üzletet, és csak este tíz óra és éjfél között tarthat nyitva.

Jonhva eleinte habozik, végül mégis elfogadja a feltételeket, abban reménykedve, hogy a pékség vezetése segít majd neki végre megérteni az idős asszonyt ennyi év után.

Jonhva hamarosan rájön, hogy a „virághold templom” jelentésű Hvavoltang nem egy szokványos üzlet. A késő éjszaka érkező vendégei valójában szellemek, akiknek még van valami tennivalójuk, mielőtt újjászületnének. Olyan édességre vágynak, aminek nagy jelentősége volt a földi életük során.

Miután a fiatal nő megtudja a vendégéitől, hogy milyen édességre van szükségük, az üzlet fekete macskájával együtt segít nekik abban, hogy végső megnyugvást találjanak. Eközben előtte is lassan feltárulnak saját családja titkai.

I Onhva varázslatos regényét a nagy sikerű Mielőtt a kávé kihűl sorozat olvasóinak ajánljuk.

A Hvavoltang éjszakai cukrászda egy igazán kedves és szerethető történet az életről, az elszalasztott pillanatokról, a halálról, az újrakezdésről és a megbánásainkról. Az élet nagy igazsága, hogy aki megszületett, az egyszer el is távozik majd világunkból. A halál pedig soha nem érkezik jókor. A Hvavoltang éjszakai cukrászda nem egy klasszikus cukrászda. A késő éjszaka érkező vendégei valójában szellemek, akiknek még van valami tennivalójuk, mielőtt újjászületnének. Olyan édességre vágynak, aminek nagy jelentősége volt a földi életük során. Egy édesség, amit soha nem volt lehetősége megkóstolni, egy édesség, amihez boldog emlékek fűződnek. Miután Jonhva megtudja a vendégéitől, hogy milyen édességre van szükségük, az üzlet fekete macskájával együtt segít nekik abban, hogy végső megnyugvást találjanak. Eközben előtte is lassan feltárulnak saját családja titkai.

Maga az ötlet vitathatatlanul zseniális, imádtam a történet koncepcióját. Mindannyiunk számára vannak olyan ételek, ízek melyek csodás emlékeket juttatnak eszünkbe. A nagymama házi rétese, egy nyaraláson fogyasztott különleges étel, amely akkor és ott nagy hatással volt ránk. És abszolút van abban logika, hogy egy ilyen étel képes lehet arra, hogy az emékek ereje hozzásegítse őket az újjászületéshez. 

A könyvben hat különálló történet van. Mindegyik egy konkrét édességhez, ezáltal pedig hat különböző megbízóhóz és halálhoz kötődik. Az egyes történetek nagyon meghatók voltak, nekem mégis az ötödik vásárlónál érkezett meg a kötet. Bevallom, azon egy kicsit pityeregtem is. Az elmúlás mindig szomorú, de ha olyan módon történik, mint ebben a történetben, az igazán nagy szomorúsággal töltött el. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A könyvben szereplő történetek mindegyike egy konkrét személyhez és az ő életútjához kapcsolódik.

Bár nagyon tetszett a regény alapkoncepciója, szerettem is olvasni, de azért túlzásnak érzem, hogy a Mielőtt a kávé kihűlhöz hasonlítják. Összességében azért nem mondhatom, hogy új kedvencet avattam. A könyv végén lévő csattanó, vagyis az utolsó történet, ami Jonhva családjának titkait ismerhetjük meg. A történet a meglepetés erejével hatott rám, de őszinte leszek veletek, kicsit nehezen tudtam vele együtt rezegni. Egy igazán érzelemdús pillanat volt, mikor megtudhattuk a családi titkot, de valahogy nekem az a semmiből jött. Nem éreztem annyira jól felépítettnek, emiatt maradt bennem némi hiányérzet. 

A borító nagyon szép, szerintem nagyon jól illik a kötethez és összességében nekem a fordítás is tetszett. 

A hiányérzetem ellenére, a könyv stílusa szerintem összességében jó volt, szívesen olvasnék még a szerzőtől. Ha szeretitek az ázsiai kultúrát és irodalmat és még az ételeket is, akkor mindenképpen érdemes esélyt adnotok I Onhva regényének. A műfajában talán nem a legütősebb, de én abszolút nem bántam meg, hogy esélyt adtam neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,85

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

A turné állomásai

10/10 - Pandalány olvas

10/12 - Csak olvass!

10/14 - Ambivalentina

10/17 - Hagyjatok! Olvasok! 

Robin Stevens: Halál ​rivaldafényben (Úrilányok nem gyilkolnak 7.)

Sziasztok!

Immáron hetedik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését. Ez alkalommal a lányok színpadra készülnek és belecsöppennek egy előadás előkészületei közé, ahol a művészek között tapintható a feszültség. S bár nem számítanak erre a fordulatra: lesz egy hulla is, úgyhogy megint lehet nyomozni! Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával és megtudhatjátok mi rejtőzik a színfalak mögött..

Valaki utoljára hajol meg a közönség előtt…

A hongkongi kaland után Hazel Wong és Daisy Wells új szerepben próbálhatják ki magukat: a londoni Rue Színház deszkáin kell helytállniuk színésznőként. Ám a Nyomozóiroda tagjai jól tudják, hogy a veszély sosem marad sokáig távol tőlük. Nem telik bele sok idő, és világossá válik, hogy a színház falai között sötét titkok lappanganak.

A féltékenység, a fenyegetések és a kegyetlen csínyek egyre baljósabb fordulatot vesznek, mígnem előkerül egy holttest.

Hazelnek és Daisynek most a rivaldafénybe kell lépniük, hogy felgöngyölítsék a rejtélyt, mielőtt a gyilkos újra lecsapna. 

Ezt a sorozatot egyszerűen nem lehet megunni. Az Úrilányok nem gyilkolnak az egyik legkedvesebb ifjúsági sorozatom és tűkön ülve várom az újabb és újabb részeket. Mindegyik kötet egyedi és izgalmas, soha nem önismétlő.  Daisy Wells és Hazel Wong a legkedvesebb detektívpárosommá vált az elmúlt időszakban, nagyon kedvelem a lányokat és azt, ahogy dolgoznak. A szerző rendkívül kreatív, a történetek kicsit sem unalmasak. Most, hogy már a 7. részt olvasom, kicsit aggódni kezdtem, hogy vajon hány részes még a sorozat, mert bevallom még nem éreztem késznek magam arra, hogy elengedjem a lányok kezét. Ha ti is így vagytok ezzel, akkor megnyugtatlak titeket, a szerző oldalán még találtam néhány kötetet a sorozatból, szóval lesz még dolga a kiadónak

Sok dolog történt már az elmúlt hét rész alatt, a lányok már rengetegszer bizonyítottak rátermettségüket és eszüket, így kíváncsian vártam, hogy ebben az új környezetben, ahol semmi sem az, aminek látszik hogyan nyomoznak majd. 

Ebben a részben a lányok a honkongi eset után Londonba érkeznek, ahol úgy hozza a sors, hogy a Rue Színház beugrós színészei lesznek. Ám ahogy megszokhattuk, a lányok mágnesként vonzzák a bajt és a bűnügyeket, így ebben a kötetben sem kellett sokáig várni, a Rómeó és Júlia darab egyik kulcsfontosságú színészét holtan találják egy kút mélyén. A nyomozást pedig az nehezíti, hogy szinte mindenkinek van valamilyen indítéka, hiszen az áldozat nem éppen a kedvességéről volt híres. A színház falai között sötét titkok lappanganak, a lányokon hát a sor, hogy bebizonyítsák a Nyomozóiroda nem tétlenkedik és élen jár a nyomozásban. Vajon ki állhat a gyilkosság mögött? Vajon mi lesz az előadás sorsa?

A regény abszolút megidézte a klasszikus krimik világát, a kötetben egy tipikus cselekményelem is megjelenik, ami nem mást, mint a Closed-Circle Mystery, amikor a gyilkosság a külvilágtól elzárt helyszínen (esetünkben a Rue Színházban) történik, így a gyanúsítottak könnyen behatárolhatók. Ugyanis kizárt, hogy kívülről jöjjön a gyilkos, csak olyan követhette el a gyilkosságot, aki a színházban tartózkodott. 

Érdekes és izgalmas volt a nyomozás, a szerző egy információmorzsát sem hallgat el az olvasó elől, így mi is közösen gondolkodhatunk a Daisyvel és Hazellel olvasás közben. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Egyre több kérdés merül fel, választ azonban sokáig nem kapunk egyikre sem, hiszen az ügy kacifántosabb, mint ahogy elsőre gondolnánk. 

Hazel és Daisy a megszokott lelkesedéssel és elánnal vetette bele magát a nyomozásba, nagyszerű a párosuk, tökéletesen kiegészítik egymást. Kedvenc nyomozóink rengeteget változtak és fejlődtek a sorozat első részéhez képest, kapcsolati dinamikájuk kiegyensúlyozottabbá vált, jobban megértik egymást. Hazel egyre inkább kilép Daisy árnyékából és egyre potenciálisabb főszereplővé válik. Daisyt pedig egy igazán érdekes, teljesen új szerepben láthatjuk. Ebben a részben megtudjuk, hogy milyen az, amikor megtetszik neki valaki és kissé félszeggé válik. Érdekes élmény volt, nagyon tetszett, hogy megismerhettük ezt az oldalát is. 

A szerző jegyzetéből kiderül, hogy a történetet tulajdonképpen a Harry Potter ihlette, vagy legalábbis az a londoni színház, ahol Az elátkozott gyermeket adják. Egy program keretében bejárhatta a teljes színházat, ez pedig annyira inspiráló volt számára, hogy tudta, bele kell majd szőnie egy történetbe. A kutatásai során három személy olyan nagy hatást tett rá, hogy a szereplőit ők ihlették. Az egyik ilyen alak Lilian Baylis, aki egy híres angol színházi producer és igazgató volt, aki alapjaiban formálta át London kulturális életét az Old Vic színház az ő munkássága alatt vált az 1920-as és 1930-as években vezető Shakespeara színházzá az Egyesül Királyságban. Ira Aldridge egy fekete színész, aki a Viktória-kor első valódi sztárjává emelkedett és Paul Robesen, aki szintén fekete színész és énekes volt, Amerikából érkezett Londonba. De emellett megjelenik a könyvben a szabad szerelem kérdése is, a szerző azokat az időket is idézi, amikor büntették az azonos neműek kapcsolatát. Ezen a ponton azonban szeretném kiemelni azt is, hogy ez rendkívül természetes módon jelenik meg a kötetben, abszolút nem erőltetett, szépen belesimul a történetbe. 

A  regény hihetetlenül érdekes és izgalmas,  remek választás a 10-14 éves korosztály számára.  Imádom, hogy Robin Stevens mindig kitalál valami újat, már alig várom, hogy a többi részt is kézbe vehessem. Abszolút a szívem csücske ez a sorozat, szeretem az elbeszélés módját, a lányok közötti kémia is zseniális. Bevallom, nekem már nagyon hiányzik az iskola, szóval remélem hamarosan visszatérünk majd oda is. 

Ebben a kötetben a színház alaprajza, egy londoni térkép kapott helyet, de ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, a névjegyzék is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében.  

Őszintén bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedveteket a sorozathoz, mert Robin Stevens regényei abszolút megérdemlik, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Ez is egy remek ifjúsági történet, melyet egyszerűen nem tudok eléggé dicsérni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

A turné állomásai

10.05 Olvasónapló
10.07 Spirit Bliss Sárga könyves út
10.09 Csak olvass!

Valerie Bowman: The Honeycrisp Orchard Inn – Almáskert Panzió

Sziasztok!

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Valerie Bowman Almáskert Panzió című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai egy hangulatos turnéra invitálnak, mely során közelebbről is megismerkedhetsz a történettel és annak szereplőivel. Tarts velünk a következő napokban!

Ellie Lawson városi élete egy csapásra tönkrement, így nem maradt más választása, mint visszatérni Long Islandre, a Honeycrisp Orchardba, a szülei panziójába. Pihenés helyett azonban szembe találja magát Aidennel, az almáskert tulajdonosának vonzó fiával, akivel nemcsak szobatársakká, hanem munkatársakká is válnak. Rájuk bízzák a szüreti fesztivál megszervezését, ami nagy jelentőséggel bír: a rendezvény sikere a vendégház túlélésének záloga.

A kisvárosi élet zűrzavarában Ellie és Aiden szembesülnek egyre erősödő érzéseikkel, vonzalmukkal. És egyvalami biztos: az almáskert és a panzió jövője az ő együttműködésüktől függ.

Indulj el egy lebilincselő utazásra az önfelfedezés, a szerelem és a kisvárosi élet semmihez sem hasonlítható varázslatos világában! A méltán nagy sikerű Lovelight Farm sorozat rajongóinak ajánljuk.

Tökéletes olvasmány a méltán nagysikerű Lovelight Farm sorozat, A Pumpkin Spice Kávézó, a Szívek szállodája és a Hallmark filmek rajongóinak!

Ha szereted a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog!

Vannak napok, mikor nem vágyom másra, mint egy puha takaróra, egy forró italra és egy kedves könyvre, hogy elterelje a figyelmemet a világról és a problémáimról. Nincsenek nagy igényeim, csak egy kedves kis történetre van szükségem, ami tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, amit éppen átérzek. Amúgy nem tudom ti hogy vagytok vele, de én egyszerűen imádom, mikor egy-egy olvasmány egy ünnephez/évszakhoz kötődik. Olyannyira élem az ilyeneket, hogy nem is igazán olvasok máskor ilyesmit. Nem fordulhat elő velem, hogy télen olvassak tipikus nyári könyvet és húsvét táján sem jön meg a hangulatom a karácsonyi regényekhez. 

Most, hogy itt az ősz, nem vágyom másra, mint bekuckózós őszi olvasmányokra. Mikor megláttam az az Almáskert Panzió című kötetet, azonnal megtetszett a fülszövege és az éldekor is szerelem volt. Már az ajánlónál éreztem, hogy ez biztosan az én könyvem lesz, és szerencsére nem is kellett benne csalódnom. Tökéletes, őszi romantikus olvasmány volt, és imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Azt írja a fülszövg, ha szeretem a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog! Azt kell mondanom, hogy nem hazudott. Az én esetemben bizony tényleg nem tévedett. 

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért vágyom Amerikába, azonnal rávágnám, hogy a kisvárosi hangulatért. Mióta gyerekként megismertem a Gilmore Girls világát imádom az ilyen jellegű történeteket és a tipikus kisvárosi életérzést. Az őszi fesztiválokat, a töklámpásokat, a hangulatot, hogy mindenki ismer mindenkit. Egyszerűen oda vagyok érte. A másik dolog, amivel el lehet engem varázsolni az a "big city girl/boy" és "small town boy/girl" típusú romantikus történeteket. Amikor az egyik szereplő egy ízik-vérig nagyvárosi, a másik pedig kisvárosi karakter. Tudom-tudom...nagyon klisés, de egyszerűen imádom. Az Almáskert Panzió pedig tökéletesen ötvözte ezt a két számomra igazán kedves, dolgot, igazi komfortolvasmánynak bizonyult számomra. Valerie Bowman regénye pontosan azt adta, amit vártam tőle. Nagyszerű kikapcsolódásnak bizonyult, szuper olvasmányélmény volt. Egy igazán szerethető regény önmagunk megtalálásról, arról, hogy merjük megélni az álmainkat, sikereinket és merjünk újat álmodni.

A cselekmény nem túl bonyolult, ellenben nagyon szerethető, én imádtam olvasni. Ellie és Aiden párosát nagyon megkedveltem, szívesen látnám őket a filmvásznon is. Mindketten rengeteget fejlődtek. Ellie végre rájött arra, hogy mit is szeretne igazán. Hogy bár azt hitte, hogy az álmai a nagyvároshoz kötődnek, de kiderül, hogy közelebb van az otthonához, mint azt valaha sejtette volna. Aiden pedig rájön arra, hogy a változás nem feltétlen rossz és olykor érdemes rugalmasan állni az élethez, a legjobb dolgok olykor váratlanul történnek velünk. A mellékszereplőket is megkedveltem és végig azt éreztem, hogy szívesen olvasnék még erről a kisvárosról. Szerencsére talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom nektek, hogy nem kell aggódnia senkinek, aki hozzám hasonlóan beleszeret ebbe a kisvárosba, mert a szerző nem csak egy könyvet tervezett írni ebből a világból. 

Amúgy képzeljétek, nagyon vicces volt, mert olvasás közben éppen az egyik pár első találkozásáról olvastam majd gyanakodva összevontam a szemöldökömet. Miklós meg is kérdezte, hogy min gondolkodom és mondtam is neki, hogy azon agyalok, hogy vajon a következő történet egy ellenségekből szerelmesek történet lesz? És képzeljétek, igen. A szimatom nem csalt, a második rész már meg is jelent angolul. Én pedig már alig várom, hogy kézbe vegyem azt is. A harmadik rész pedig ha jól láttam, jövőre jelenik meg angolul. Mindegyik történet szupernek ígérkezik, én már most be vagyok sózva miatt. 

A szereplők mellett imádtam az egész körítést, a kutyákat, akik beöltöztek jelmezbe. A kerge kecskét, a kotnyeles falusiakat, a pletyka blogot. Az egészet úgy, ahogy van. 

Összességében nagyon szerettem ezt a kedves és könnyed romantikus könyvet, valahogy jól esett a kis lelkemnek ez az egyszerű és szerethető történet, melyben csak minimális konfliktus kapott szerepet. Tudjátok, olyan ez, mint amikor az ember a Netflixen elindít egy könnyed romantikus kis filmet, nem gondolja túl a történetet, csak sodródik az eseményekkel és a történettel. Valahogy így hatott rám ez a kötet is. A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle. Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a végkifejlettel, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. Ugyan a cselekmény és a csavarok is kiszámíthatók de ez engem egy másodpercig sem zavart, szórakoztató és kedves olvasmányélménynek bizonyult. Bármikor ellátogatnék a panzióba és az almáskertbe is, én is szívesen lennék részese az őszi fesztiválnak. 

A könyvből amúgy tényleg szuper Hallmark film lenne. Anyunak elmeséltem a történetet, ő pedig elkezdte nekem sorolni azokat, amelyek nagyon hasonlóak ehhez és mostanában látta őket a tévében. Szóval igen, azt be kell látnom, hogy maga a történet nem túl eredeti. De tudjátok mit? Engem nem érdekel, mert felőlem játszódhat tökfarmon, karácsonyfa farmon, alma kertben, egy panzióban, vagy egy családi pékségben, úgyis megnézem/elolvasom majd. Klisés? Persze. Kiszámítható? Igen! Olvastam/láttam már ilyesmit! Igen. A következő ilyen történetre is rávetem majd magam? Hogyaviharbane! Ez a tökéletes komfortkönyv számomra. Szóval ha ti is így vagytok ezzel, akkor szerintem ti is szeretni fogjátok. Én csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Valerie Bowman Almáskert Panzió című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai egy hangulatos turnéra invitálnak, mely során közelebbről is megismerkedhetsz a történettel és annak szereplőivel.
Tarts velünk a következő napokban!

 

A turné állomásai

10/02 Dreamworld

10/04 Csak olvass!

10/05 Könyv és más