Primark...ahol a legfegyelmezettebb Potterhead is elveszíti a fejét

Sziasztok!

Instagramon megígértem nektek, hogy részletesebben is mesélek  blogon nektek a Primark-os kiruccanásunkról. Lássuk is a medvét. 

Már nagyon régóta terveztük Miklóssal, hogy el szeretnénk menni Bécsbe a Primark-ba, de sehogy sem tudtuk összehozni a dolgot. Jogsink még nincs, így esélytelen volt, hogy autóval eljussunk ketten shoppingolni. Vonattal nem akartunk menni, mert tudtuk, hogy sok cuccal fogunk hazajönni az első körben, így nem akartunk felesleges szenvedést okozni magunknak. Sem a család, sem pedig a barátok nem terveztek autóval kiruccanni, így igazán magunkra voltunk utalva. 

Fél éve találtunk rá a Szanyobusz - Primark utazzunk együtt nevű Facebook csoportra. Sokat gondolkodtunk, de valahogy nem mertünk nekivágni az útnak. Nem ismertük a szervezőket, így kicsit féltünk beleugrani az ismeretlenbe. Mindig néztük a képeket, hogy mennyi remek cucc van a boltban, de sokáig nem vettük rá magunkat a jelentkezésre. Nincs is igazán jó magyarázatunk erre. Nyilván tartottunk az ismeretlentől, de lustaság is volt ebben bőven. 

2 hete megelégeltük a dolgot és arra jutottunk, hogy végre lépünk. Jelentkeztünk a buszos útra. Fejenként 6.500 Ft-ba kerül az út, de most kifogtunk egy akciót és így csak 4.500 Ft-ot fizettünk fejenként. Ennek az utazásnak az a lényege, hogy a vásárolni vágyó embereket egy busz elviszi a Shopping City Süd nevezetű hiperszuper bevásárlókomplexumba, majd délután fogják és hazaviszik Budapestre a csapatot.

A busz reggel 6 órakor indult a Hősök teréről, ami be kell vallanunk őszintén mélyen érintett minket. A biztonság kedvéért korábbi busszal mentünk (még szerencse, hogy van közvetlen busz a Hősök terére és nem kellett hajnalok hajnalán még az átszállással is bajlódni), ami nagyjából háromnegyed 5-kor indult a legközelebbi buszmegállóból. Mondanom sem kell, hogy amilyen izgatottak voltunk, legalább annyira fáradtnak is éreztük magunkat. Nem mi voltunk az elsők, így első lépésben feltérképeztük, hogy ki hogyan utazik vásárolni. Utazás előtt kaptunk egy kis levelet a fontos tudnivalókról, így tudtuk már hogyan kell készülni, de azért erősen meglepődtünk. Mi egy utazótáskát vittünk magunkkal, mert minden vásárolt cuccot le kellett tenni a busz aljába, de amikor láttuk, hogy vannak emberek akik 2 bőrönddel terveznek jönni erősen elgondolkodtunk az életünkön és azon, hogy elég lesz-e a táskánk. :D

A busz teljesen korrekt volt, egy valamit azonban elmesélek nektek. Miklóssal üldöz minket a lábtartó átok. De komolyan! Az utóbbi időben minden egyes alkalommal megszívtuk, és soha nem működtek megfelelően. Szerencsére azért ez az út nem volt olyan hosszú, hogy kellemetlen legyen a hiánya, de nagyban emelte volna  a komfortérzetünket, ha működik. Na de mindegy is...soha ne legyen nagyobb problémánk. Az út kellően eseménytelen volt, oda és visszafelé is megálltunk egyszer egy benzinkúton. 

Nagyjából fél 11 körül érkeztünk meg a bevásárlóparkba, onnantól kezdve egészen délután 4 óráig a magunk urai voltunk. Délután 1-kor volt lehetőség arra, hogy a már megvett cuccokat bepakoljuk a buszba, ez azért sokat dobott mindenki helyzetén. 

A Shopping City Süd egy hatalmas bevásárlócentrum, mindenféle bolt van, ami szem szájnak ingere. Mi nem sokat nézelődtünk, bevallom becsületesen kb. csak a Primark-ot céloztuk meg. A bolt elég nagy és hihetetlenül sokat lehet benne nézelődni. 

Elég célirányosak voltunk, tudtuk, hogy sima ruhákat nem akarunk vásárolni. Csak Harry Potter, Disney, Marvel és esetleg Trónok harca dolgokra utaztunk. Továbbá pár nagyon kedves barátom kérésére megrendeléseket is teljesítettünk. Sajnos nem sikerült mindenkinek mindent beszerezni (bocsi Helén, tényleg....) de azért nagyon igyekeztünk mindenkinek megtalálni, amit igazán szeretett volna. 

Az Instagramon már láthattátok, hogy miket vettünk, de majd a bejegyzés aljára berakom nektek újra a képeket. 

A legnagyobb szerelem számomra a barna táska a hozzá illő pénztárcával. Azonnal bele is pakoltam a dolgaimat, holnap már azzal megyek dolgozni. Amúgy ez a kis szépség már többször szembe jött velem az interneten, ezért ezt szerettem volna a legjobban megvenni. Nagyjából 15 perces céltalan bolyongás után meg is találtam, és már csak három darab volt belőle. Azonnal bedobtam a kis bevásárlókosárba. Amúgy sokat elmond az egészről, hogy itthon, amikor kipakoltuk a táskánkat találtunk olyan dolgokat is, amikre nem is emlékeztünk. A viselkedésünk valahol a mérgezett egér és az 5 éves kisgyerek egy édességboltban fura egyvelegéhez volt hasonlítható. Teljesen meg voltunk kergülve a kínálat és a sok csoda láttán. 

A vásárlás során igyekeztem a leendő nyereményjátékomhoz is vásárolni (bár ha így folytatom még karácsonyra sem lesz meg a 2.000 feliratkozó) és egy molyos ajándékozásra is szerettem volna pár apróságot beszerezni. Amúgy nagyjából sikerült mindent megvenni, amit szerettünk volna, szóval igazán szerencsések vagyunk. 

A másik nagy kedvencünk (és a reakciókat tekintve nektek is) a Marvel pulcsi. Képzeljétek el ennek is nagyon vicces a története. Összesen kétszer voltunk a boltban, egyszer délelőtt és egyszer délután. Délelőtt nagyon sok cuccot vettünk, nagyjából a termékek 90%-át. Délután mikor visszamentünk egyszer csak Miklós ledermedt és a következő mondat hagyta el a száját.."Azt a pulcsit honnan szerezted barátocskám"...majd meredten bámult  egy a pulcsit tartó srác felé és azt ismételgette, hogy neki KELLLLL egy Marvel pulcsi. Tavaly az esküvőn is már kimondtuk, hogy jóban rosszban...és én már amúgy is tele voltam Harry Potter cuccokkal és már a Stitch pocakmelegítőmet is szorosan a kezemben tartottam, így beadtam a derekam és lázas keresgélésbe kezdtünk. Még jó, hogy egyikünk sem magasabb 165 cm-nél, mert az egyik alsó sorban megtaláltuk ezt a csodát. Szerintem Miklós rekordot döntött, nagyjából 1 tized másodperc alatt lekapta, felpróbálta és bedobta a kosárba. Ez az igazi produktivitás. 

Más izgalmas dologról nem igazán tudok beszámolni. A bolt nagyszerű, az eladók nagyon kedvesek voltak. Sokat korzóztunk a boltban, el sem hiszitek de konkrétan közel 10.000 lépést összehoztunk aznap. Ami feltűnt, hogy a méretek kicsit mások, legalábbis én nagynak éreztem azokat a pulcsikat, amiket felpróbáltam a méretemben. 

Nem tartom drágának a dolgokat, szerintem abszolút pénztárcabarát a hely. Kivéve akkor, ha Ti is fel akarjátok vásárolni majdnem a fél készletet, mert akkor konkrétan egy kisebb vagyont ott fogtok hagyni. 

A társaság igazán korrekt volt. Elvittek és hazahoztak minket. Amit ígértek azt abszolút teljesítették. Nagyon segítőkészek amúgy, ha valakinek bármi problémája van, eltéved, vagy előre látja, hogy nem ér oda  buszhoz van lehetősége beszélni a kísérővel. Mindenki megkapta az elérhetőségeket és a mi számunkat is tudták, így probléma esetén adott volt a kommunikáció lehetősége. Mi nem kérdeztünk semmit, mentünk a tömeg után és bíztunk abban, hogy két felnőtt ember telefonnal és mobilnettel csak nem téved el egy bevásárlócentrum közepén. (Spoiler alert...nem csak nem tévedtünk el (annyira), de haza is hoztak minket. :D ) Ebédelni is van lehetősége az embernek, szóval ha valaki nem akar, akkor nem kell egy napi hideg élelmet csomagolnia és utaztatnia. 

Legközelebb biztos okosabbak és ügyesebbek leszünk, majd figyelünk arra is, hogy több üzletet is megnézzünk magunknak. 

Összességében mi nagyon jól éreztük magunkat és biztosak vagyunk abban, hogy decemberben újra elutazunk a társasággal. Az biztos, hogy nem viszünk magunkkal 2 bőröndöt, jó lesz nekünk a kis sporttáska is. Ha gondoljátok keressetek rájuk Facebookon, tényleg csak ajánlani tudjuk a csapatot. Hatalmas segítség annak, akik nem tudnak egyénileg elutazni, de mindenképpen szeretnének végre eljutni egy Primark-ba. Nagyon elfáradtunk és a pénztárcánk szerintem azóta is sír egy sarokban, de abszolút megérte a dolog. :)

A csoport linkja, ha esetleg ti is érdeklődnétek az út iránt: https://www.facebook.com/groups/1218516358166369/

Képek:

 

 

Read More

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt

A Kis tüzek mindenütt című könyv a Könyvfesztivál óta csücsült a polcomon. Nagyon sok jót olvastam róla más bloggereknél, így roppant kíváncsi lettem rá. Képzeljétek, mikor az Európa Könyvkiadónál a pénztárnál jártam, a hölgy elmosolyodott és kedvesen közölte velem, hogy ez az egyik kedvenc könyve. J Ezzel a lendülettel megvettem az írónő másik könyvét is, de annak az elolvasása még várat magára sajnos. Remélem nemsokára azt is el tudom olvasni.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de néha úgy érzem, hogy eltemetnek a könyvek. Olyan sok minden van, amit el szeretnék olvasni…úgy érzem, hogy soha nem érek a listám végére. Az olvasatlan könyvek csak gyűlnek és gyűlnek, a könyvespolcom pedig folyamatosan dagad. Ellenállhatatlan késztetést érzek minden egyes alkalommal, amikor egy szimpatikus könyv megjelenik és képtelen vagyok arra, hogy otthagyjam a boltban. Azt hiszem bookaholic vagyok… No de mindegy, térjünk vissza a könyvünkhöz. Az úgyis sokkal érdekesebb, mint az én függőségem. J

A történt szerint Shaker ​Heights Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa. A házak színétől kezdve, a szabályos keresztutakon át és a lakók sikeres életéig minden tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson (Elena) négy gyermekével és ügyvéd férjével. Elena igazi mintapolgár. Újságíróként dolgozik, és legfontosabb alapelve a szabályok betartása mindig és minden helyzetben.  Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a fotóművész, valamint tinédzser lánya, Pearl.  Mia és lánya a Richardson családtól bérelnek házat. Rövid idő alatt nemcsak albérlők lesznek, hanem a szomszéd gyerekek életében is fontos szerepet kezdenek el betölteni.  A rejtélyes múltú Mia  felbolygatja a gondos rendben élő közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek igazi anyja. Drámai küzdelem kezdődik, amely megosztja a város lakóit, és végül Mia és Elena ellentétes oldalra kerülnek. Elena eltökélt szándéka lesz, hogy leleplezze a nő titkait, de megszállottsága váratlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár. És mindeközben egy családi házban egy szikra lángra lobban.

A Kis tüzek mindenütt rendkívül jól megírt és zseniálisan felépített történet. A karakterek nagyszerűek és rendkívül életszerűek. A könyvben komoly erkölcsi kérdéseket feszeget az írónő. Bevallom, nagyon sokat gondolkodtam én is az olvasás során. Ki a gyermek igazi anyja, aki örökbe fogadja, vagy az, aki megszülte? Milyen jogai vannak egy édesanyának, ha lemond a gyermekéről, de vissza szeretné kapni? Egy gyermek elhelyezésénél vajon elég indok-e, ha csak a szülők anyagi helyzetét vesszük figyelembe? Mindenki megérdemli a második esélyét? Milyen az ideális anya-gyermek kapcsolat?

Az írónő a könyv szereplőin keresztül kitűnően ábrázolta az anyaság igazi szerepét és fontosságát. Emellett megismerhetjük azt is, hogy nem minden tökéletes, ami annak látszik. Az írónő bemutatja csendes kisvárosban kirajzolódó faji feszültségeket és a háttérben megbúvó előítéleteket is.

Az anyaság sokféle módon jelen van a könyvben. Megismerhetjük Mia és Pearl kapcsolatát, Elena kapcsolatát két lányával Lexie-vel és Izzy-vel, Linda McCollught-t az örökbe fogadni kívánt kisbabával, és a kisbaba és a biológiai anya kapcsolatát. Az olvasás során sokat gondolkodtam ezeknek a kapcsolatoknak a dinamikáján. Azon, hogy melyik kapcsolat ideális, és melyik az, amelyik egyáltalán nem működik megfelelően. Azon, hogy mennyire fontos a szülők érzelmi támogatása, és hogy mennyit jelent ennek a támogatásnak a hiánya.

Mia és Elena tökéletes ellentettjei egymásnak, a két nő gondolkodása nagyon eltér egymástól.

Elena számára mindennél fontosabbak a szabályok. Feketén és fehéren látja a dolgokat, nincsenek számára átmenetek. Mia sokkal lazább nő és megtanulta, hogy a dolgok nem mindig olyan egyértelműek, mint amilyennek látszanak.

  

A regény olvasása során megtanulhatjuk mi is, hogy milyen elképesztően fontos a kommunikáció és mennyire tönkre tehet egy családot és egy egész életet az, ha eltemetjük magunkban a múltat. A bosszú pedig ritkán vezet jóra. 

A regény elbeszélésmódja nagyszerű. A könyvben az írónő nem árul zsákbamacskát. Leírja, hogy mi is fog történni majd a kötet végén. Ebben a történetben nem az a fontos, hogy mi fog történni, hanem az, hogy milyen út vezet majd a végkifejletig.

Nagyon tetszett, hogy megismertük a szereplők múltját is. Minden kérdésre választ kapunk az olvasás során. Megtudjuk, hogy Elena és Izzy kapcsolata miért is olyan bonyolult és azt is, hogy Pearl miért nem ismeri az édesapját.

A történet kevésbé összetett, azonban a különböző összefonódó szálak miatt izgalmas és letehetetlen. Bár tudjuk, hogy mi lesz a regény vége, mégis lebilincselő élmény olvasni.

Az írónő zsenialitását mutatja, hogy a könyvben az összes szereplő gondolatait és érzéseit megismerjük. Celeste Ng nagyon ügyesen bánik a szavakkal és a karakterekkel is. A szereplők jelleme tökéletesen kirajzolódik előttünk, ami a későbbiek során egyre árnyaltabbá és árnyaltabbá válik. Megértjük, hogy mit miért tesznek és azt is, hogy valójában miként gondolkodnak az adott dolgokról.

Összességében a könyv egy kemény és nehéz témákkal foglalkozó mű. Bár a cselekmény kevésbé összetett, mégis izgalmas és olvasmányos.  Mindenképpen olvassátok el, akkor is, ha idegenkednek a szépirodalomtól. Nekem hatalmas kedvenccé vált, alig várom, hogy nekiálljak az írónő másik könyvének.

Read More

Holly Ringland: Szirmokba zárt szavak

A Szirmokba zárt szavak című könyvre az Alexandra Kiadó oldalán figyeltem fel. Bevallom, először nem is olvastam el, hogy miről szól a könyv, annyira elvarázsolt a borító. Nem sűrűn szoktam csak a borító alapján ítélni, de azonnal beleszerettem a könyvbe.

Egyik nap borzalmasan éreztem magam. A munkahelyen van egy idegesítő kollégám, aki konkrétan teljesen kikészít. A családomban sincs minden rendben, hatalmas problémákkal küzdünk. És mindezek mellett úgy éreztem, hogy nem vagyok jó semmire, senkinek nem vagyok fontos. Nemcsak magamban, hanem a munkámban is kételkedtem. Azt gondoltam, hogy soha nem leszek igazán jó semmiben és feleslegesen erőltetem én a dolgokat. Nincs értelme sem az Insta oldalamnak, sem pedig a blognak. Minek?! Úgysem venni észre senki, ha eltűnnék. Egyszerűen úgy éreztem, hogy nem vagyok képes ezt tovább folytatni. Amúgy is rossz periódusban vagyok, nincs szükségem még erre is. Folyamatosan kisebbségi komplexussal küzdök…és ha az alaphangulatomra rájön még ez a frusztráció is, akkor már igazán vállalhatatlan az egész. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben. Nem tudom, hogy meséltem-e már erről…de van egy igazán „borzalmas” szokásom. Ha valami nincs rendben, rossz a kedvem, vagy egyszerűen csak szar napom van…akkor a munka után az első utam a könyvesboltba vezet.

Na egy ilyen úton szereztem be végül magamnak a könyvet.

A történet szerint a kilencéves Alice Hart a világtól teljesen elszigetelten él a tenger partján, ahol édesanyja elbűvölő virágai és azok titkos történetei megóvják bántalmazó apjától. Egy tragédia azonban visszavonhatatlanul megváltoztatja a kislány egész életét. Alice-t a soha nem látott nagymamája veszi pártfogásába, aki az Ausztráliában őshonos virágfajok mellett olyan nőknek is menedéket nyújt, akik a kislányhoz hasonlóan magukra maradtak és segítségre szorulnak. A viktoriánus hagyományok szerint minden virág más és más jelentéssel bír. Az új életét építgető Alice ezt a virágnyelvet sajátítja el, hogy elmesélje mindazt, amit szavakkal képtelen. Azonban felnőttkorában egy családi titok, egy megsemmisítő árulás, és egy titokzatos férfi iránt érzett szerelem ráébreszti Alice-t, hogy vannak dolgok, amelyek kifejezéséhez több kell a virágoknál. Ahhoz, hogy igazán szabad lehessen, önmagából kell bátorságot merítenie, és kezébe kell vennie a legelsöprőbb történetet, amelyet ismer: a sajátját.

A könyv nagyon komoly témákat feszeget; a családi titkok, az árulás, függőségek, az erőszak kérdése mind-mind jelen van a regényben. Amire mindenképpen szeretnék kitérni először, az a családon belüli erőszak.

A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs, az élettárs vagy esetleg az  expartner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél fölött hatalmat – testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. A családon belüli erőszak kifejezés mellett használatos a párkapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat a lelki terroron túl a szidalmazás, verekedés, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. Sokszor felvetődik az a kérdés, hogy az áldozatok mért nem lépnek ki a bántalmazó kapcsolatból. A könyvben megismerhetjük ezeknek a kapcsolatoknak a dinamikáját. Láthatjuk, amikor a családtagok figyelik a bántalmazót, és igyekeznek úgy viselkedni, hogy nem hibázzanak, ne büntessék meg őket. Megismerhetjük a bántalmazás utáni lelkiállapotot….amikor az áldozat magát hibáztatja, és amikor a bántalmazó a lelkiismeretfurdalástól vezérelve igyekszik kiengesztelni a családtagjait.

A könyvben generációkon át ívelnek ezek a borzalmas kapcsolatok. Alice egyik legfontosabb feladata, hogy felismerje ősei hibáit, megismerje a családja történetét és ennek segítségével egészséges lelkületű fiatal nővé váljon. Nincs könnyű dolga, sokáig nem is igazán ismeri a családja történetét, ugyanis nagymamája számára olyan fájdalmas a múlt, hogy képtelen ezt megismertetni unokájáva.

Ez a könyv minden szempontból különleges volt számomra. Már az első mondatnál éreztem, hogy ez a regény sokkal több a csinos kis borítójánál. A történet teljesen magával ragadott, alig bírtam letenni. Ha lett volna rá lehetőségem, biztos, hogy egy ültő helyemben kiolvasom. Egyszerűen imádtam.

Alice karakterét az elején nagyon szerettem, a könyv közepén egy kicsit elkezdett zavarni a lány személyisége, de a végén újra megszerettem a karakterét.

A gyönyörű borító varázslatos belsőt takar. Erre már az első oldalakon rájöttem. Alice Hart szívfájdító története örökre az emlékezetembe ivódott, mert ez egy olyan regény, amit sosem felejt el az ember. És meseszépek a rajzok a virágokról, bár egyiket sem ismertem.

A Szirmokba zárt szavak cselekménye több eseményre tagolható. Kezdetben megismerhetjük Alice gyermekkorát. Bepillantást nyerhetünk a kislány és a családjának zaklatott életébe. Clem, az édesapa az indulatok embere. Konkrétan olyan (ahogy ezt Alice is mondja), mintha két személyisége lenne. Egy kedves, szerető, gondoskodó édesapa és egy dühöngő férfi, aki azonnal nekimegy a családjának. A legszomorúbb az egészben az, hogy soha nem lehet tudni, éppen melyik férfi lép be munka után az ajtón. A könyv ezen része nagyon szomorú és fájdalmas. A szívem szakadt meg, ahogy olvastam. Hatalmas segítségre lett volna szüksége a családnak, de sajnos nem kapták meg.

Egy tragikus baleset következtében Alice az apai nagymamájához kerül, akiről igazából eddig azt sem tudta, hogy létezik. Itt rá is térünk a cselekmény második részére. A lány először némaságba menekül, így próbálja megvédeni magát a sok fájdalomtól. Thornfield, a családjának az otthona, itt élnek a Vadvirágok. Alice is egy kis Vadvirág, neki is meg kell tanulni újra élni és újra létezni. Ezek a nők a fájdalmuk elől menekültek és itt, Thornfieldben leltek új otthonra és nyugalomra. Alice hamar beilleszkedik, ám a titkok sajnos felemésztik az újonnan felépített kapcsolatokat. Egy váratlan árulás miatt Alice elhagyja otthonát és ezzel el is jutunk a harmadik részéhez a regénynek.

Ezt követően Alice új életet próbál kezdeni, de szép lassan ráébred, hogy a múlt elől nem menekülhet el és igazán akkor gyógyulhat meg a lelke, ha szembenéz múltjának démonjaival és megismeri családjának a teljes történetét.

June egy nagyon szomorú élettörténetet tudhat magáénak. Fájdalmát alkohollal próbálja meg tompítani, és igyekszik eltemetni magában a múlt titkait.

A Vadvirágok igazán szeretetre méltó asszonyok, őszintén remélem, hogy végül mindegyik megtalálja a boldogságot.

Alice a Thornfieldben élés során megtanult beszélni a virágok nyelvén, sokáig ez az egyetlen nyelv, amivel ki tudja fejezni az érzelmeit. Ez egy családi örökség számára.  De amikor az egyik akaratlanul is napvilágot lát, sorsfordító események láncolatát hozza Alice életébe.

A fejezetek ezekhez a virágokhoz köthetők. Mindegyik egy csodálatos virággal kezdődik, melynek a szótár szerint megismerhetjük a jelentését, előfordulási helyét. A virág jelentése összefüggésben áll a fejezet tartalmával. Egyszerűen zseniális ez a húzás az írónőtől. Még csodálatosabbá és varázslatosabbá tette az olvasó számára a virágok nyelvét.

A könyvekben található rajzok is nagyon szépek. Nagyon sokat adnak a regény hangulatához.

Összességében egyszerűen imádtam ezt a könyvet. Elgondolkodtató és nagyszerű olvasmány a sorsról és arról, hogy ezek mennyire örökölhetők, milyen módon ívelnek generációkon át. Egy igazán megható és katartikus történet, melyet a virágok kellően hangulatossá és varázslatossá tesznek. Alice Hart története egyenesen a szívem közepéig hatolt. Ez a könyv hatalmas kedvenccé vált, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Read More

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona

Sziasztok!

A nyár az egyik kedvenc évszakom. Egyrészről akkor van a szülinapom (na jó…ez az egyik leggyengébb érv, de ha egyszer tényleg így van….), másrészről pedig imádom a meleget, a napsütést. Hajlamos vagyok arra, hogy minden gondolkodás nélkül, rendkívül impulzív módon vásároljak, így simán megesik, hogy csak úgy minden előzetes megfontolás nélkül veszek magamnak egy könyvet…vagy kettőt….vagy hármat….ne is folytassuk a sort.

Mostanában döbbentem rá, hogy én nem is olvasok csajos könyveket, ezért elkezdtem nyitni egy kicsit a műfaj irányába. Semmi bajom nincs a kis kedves habkönnyű romantikus történetekkel…az ilyen típusú filmeket például nagyon szeretem. Teljes mértékben kapcsolják az agyamat és melengetik a szívemet. A könyvek esetében viszont valami miatt szigorúbb vagyok.

A Barcelona, Barcelona című könyv azonnal megfogott. Idén pont Barcelonába készültem nyaralni, így naná, hogy kötelező olvasmányként tekintettem a kötetre. Sokan írták, hogy olyan érzés a könyvet olvasni, mintha az ember a városban járna. Arra gondoltam, hogy ez igazán nagyszerű…akkor ezt fogom olvasni az odavezető úton. De hogy miről is szól a könyv? Lássuk!

Caroline Wood asszisztensként dolgozik egy londoni női magazinnál. Imádja a gasztronómiát, van egy blogja is. Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja. Mivel többre vágyik egy asszisztensi pozíciónál ezért úgy dönt, hogy tenni kell valamit az álmai megvalósításáért. Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét felpörgeti, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát, teljesen totálisan egyedül. Barátai és családja ugyan féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét. Úgy dönt, hogy egy társkereső oldalon minden napra választ magának egy spanyol randipartnert. Minden nap mással és máshol vacsorázik majd, így két legyet üthet egy csapásra. Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…

Ez a történet teljes mértékben egy nyári, könnyed, csajos, strandolós, tengerparton napozós olvasmány. Igazán kellemes kikapcsolódást jelentett. Abszolút megugrotta az elvárásaimat. A könyv stílusa rendkívül gördülékeny, ez a kötet csak úgy olvastatja magát. A történet nagyon bájos és rendkívül pozitív. Megmutatja, hogy igenis van értelme hinni az álmainkban, mert a boldogság a legváratlanabb helyeken és legváratlanabb időben talál ránk.

Caroline egy teljesen átlagos londoni lány. Könnyen lehet azonosulni vele, abszolút hétköznapi problémákkal küzd. Egy rossz párkapcsolat vagy éppen a munkahelyi előrejutás problémája már mindenki életében okozott fejtörést.

A lány amúgy engem nagyon idegesített az elején, de ahogy haladtunk előre a történetben úgy kezdtem megkedvelni Caroline karakterét.

A szerző közvetett módon mutatja be a várost. A könyv nem tartalmaz komoly leírásokat a városról. A főszereplő szemén keresztül azonban olyan élmények és érzések jutnak el az olvasóhoz, hogy az ember legszívesebben azonnal útnak indulva.  Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen mikor olvastam tudtam, hogy pár óra múlva már ugyanazokat a helyszíneket fogom végigjárni, mint Caroline. (Persze a pasikat és az éttermeket kihagytam a buliból, Miklós mosolya nem lett volna feltétlenül őszinte. J)

Mivel Caroline szenvedélyesen kötődik a gasztronómiához, így a helyi ételek egy részét is megismerhetjük a könyv által. Az olvasás közben konkrétan jegyzeteltem, hogy miket akarok majd én is megkóstolni. J

A regény fő célja a szórakoztatás. Nagyon könnyed olvasmány, de nem szabad elmenni a  mondanivaló mellett sem. A legszembetűnőbb problémakör a párkeresés nehézségei.

Nagyon fontos, hogy csak olyan embernek adjunk helyet az életünkben, aki megérdemli. Soha nem szabad hagyni, valaki játsszon velünk és az érzéseinkkel. Legyen önbecsülésünk, és higgyük el, hogy megérdemeljük a törődést és a szeretet. Nem szabad ragaszkodni egy rossz kapcsolathoz. Mindenki megérdemli a boldogságot! Az ember huszonévesen még nagyon könnyen alakít ki kapcsolatokat. Az egyetemen hasonló emberek között vagyunk, rengeteg új embert ismerünk meg. Nem véletlen, hogy nagyon sokan ott találják meg a párjukat. Erről amúgy szociológusként egy csomót tudnék még nektek írni, de most megkímélek mindenkit az eszmefuttatástól. Csak annyit mondok, hogy minél idősebb az ember, annál szűkebb az a kör, ahol új embereket ismerhetünk meg. Egyre csökken annak a lehetősége, hogy az ember párt találjon magának, így egy idő után, ha csak nem hiszünk abban, hogy a szőkehercegfehérlovon ránk néz a metrón, majd ezt követően a Pesten Hallottamban születik egy „keresem azt a lányt” típusú bejegyzés, akkor muszáj alternatív megoldásokban is gondolkodni. Nem véletlenül népszerűek a különböző társkereső platformok. Ezek az oldalak számos veszélyt rejtenek magukban. Amúgy nagyon sok olyan ismerősöm/barátom van, aki ilyen oldalon találta meg azt az embert, aki mellett igazán boldognak érezheti magát, de látom, hogy sok embernek van rengeteg negatív tapasztalata. Rengeteg buktató lehet az online ismertségek világában. A könyvben Caroline is jól megszívatta magát, sikerült a lehető legrosszabbul választania a társkeresőn: minden férfi, akivel Barcelonában találkozott, teljesen rácáfolt az első benyomására. Mindegyik férfi más tulajdonsággal lett felruházva, így az internetes társkeresős több buktatójára is felhívja a figyelmet az írónő.

A könyv vége kiszámítható, de nekem nagyon tetszett. Igazából vártam ezt a végkifejletet. Összességében nekem nagyon tetszett ez a történet. Könnyed, humoros, nagyszerű olvasmány, mely tényleg Barcelonába repíti az olvasóját. Ha egy laza olvasmányt kerestek a nyaralásra, vagy a szabadságotok idejére, akkor bátran ajánlom ezt a történetet mindenkinek.

Read More

Beth O'Leary: Az ​ágybérlő

Sziasztok!

Olyan sokszor mondtam már nektek, hogy a thrillerek és a különféle rázósabb könyvek olvasása mindig egy hatalmas kilépés a komfortzónámból…de azt nem hiszem, hogy említettem, hogy az igazi tipikus csajos, romantikus könyvek is ugyanebbe a kategóriába tartoznak nálam. Nagyon ritkán olvasok könnyed történeteket, az összes kedvenc könyvem szomorú és drámai.

Rendkívül ritka, hogy egy romantikus könyvbe elsőre beleszeretek a fülszöveg alapján. Az ágybérlő pontosan ilyen volt. Azonnal tudtam, hogy tökéletes nyári olvasmány lesz és nagyszerű választás a spanyol tengerpartra.

A könyv alaptörténete, hogy Tiffy és Leon egy lakásban laknak, ugyanabban az ágyban alszanak, de még sosem találkoztak egymással. Hogyan is történhet ez? Nagyon egyszerű a válasz. Tiffynek egy olcsó albérletet kell találnia, mindenképpen szeretne végre elköltözni volt barátja lakásából. Leon pedig éjszakánként dolgozik, és nagyon nagy szüksége van a pénzre. Rajtuk kívül mindenki az gondolja, hogy elment a józan eszük, de ők úgy érzik, megtalálták a tökéletes megoldást: amíg Tiffy dolgozik, a férfié az egyágyas lakás, a fennmaradó időben viszont a nőé.

El kell mondanom nektek, engem ez a sztori nagyon megfogott. A könyvhéten ez a könyv állt abszolút a kívánságlistám élén. Tudtam, hogy bár a csajos irodalom alapjáraton nem az én világom, de ezt szeretni fogom. Hihetetlenül nagy lelkesedéssel és izgalommal ugrottam neki a történetnek.

A könyv eredeti, vicces és igazán kellemes olvasmány. A karakterek szimpatikusak és abszolút szerethetőek, még akkor is, ha néha azért kicsit idegesítően viselkednek.

A két főszereplő, Tiffy és Leon nagyon jól sikerült karakterek. A lány igazi csodabogár, igazán magával ragadó a személyisége. Leon ezzel szemben kicsit csendesebb és visszafogottabb stílust képvisel. Tiffy segédszerkesztő egy könyvkiadónál, ahol leginkább kézműves témával foglalkoznak. Barátai, Rachel, Mo és Gerty igazán különböző személyiségek, de mindenben támogatják Tiffyt. Leon kicsit magának való emberke, nem veszi körül őt ennyi barát. (Amúgy el kell mondanom nektek, hogy Tiffy karakteréről nekem abszolút Lou jutott mindig eszembe a Mielőtt megismertelek című könyvből. Aki olvasta másnak is eszébe jutott már ez, vagy én bolondultam teljesen már meg ebben a kánikulában. 😃)

A két fiatal szerződést köt egy harmadik félen keresztül, ahol lefektetik az együttélés egyik legfontosabb szabályát, mégpedig azt, hogy nem találkozhatnak egymással. Kezdetben egy-egy cetlit hagynak csak egymásnak. Ne gondoljatok semmi személyesre, csupán a wc ülőke lehajtása, vagy pedig a megmaradt kaja került szóba. Ahogy telt az idő, úgy lettek ezek a kis üzenetek egyre személyesebbek és hosszabbak. Egyre több mindent és egyre fontosabb dolgokat osztottak meg egymással. Én abszolút imádtam ezeket az üzenetváltásokat. Jót mosolyogtam rajtuk.

A kötet fejezetei váltakoztak, hol Tiffy hol pedig Leon fejébe láthattunk bele. Nekem nagyon tetszenek az ilyen jellegű könyvek, szeretem, amikor mindkét főszereplőt megismerhetem közelebbről ilyen formában. Nagyon jó volt, hogy az adott fejezetek abszolút összhangban voltak az adott főszereplő személyiségével. Tiffy fejezetei kicsit hosszabbak, csapongóbbak és részletesebbek voltak. Ezzel szemben Leoné sokkal tömörebb és rövidebb volt.  A két írásmód remekül kiegészítette egymást, nagyon élvezhetővé tette a könyv olvasását.

Egyáltalán nem szeretnék nektek semmit elspoilerezni, de ez a könyv sokkal többet adott nekem, mint egy könnyed csajos olvasmány. Rengeteg olyan rész volt benne, ami mély és elgondolkodtató volt. Az érzelmi bántalmazás, a különböző manipulációs technikák, a zaklatás, az igazságszolgáltatás hibái mind-mind olyan témák, melyeket nem fél elővenni az írónő. Véleményem szerint ezek segítségével lesz ez a történet sokkal őszintébb és emberibb, mint egy átlagos csajos könyv.

Igazság szerint nem vártam semmit ettől a könyvtől, csak valami kis vidám és könnyed olvasmányt szerettem volna magammal vinni a nyaralásra. Nagyon örülök annak, hogy nemcsak megugrotta az elvárásaimat, hanem magasan túl is szárnyalta azt. Könnyen és gyorsan olvasható könyv. Egyrészről rendkívül szórakoztató, másrészről pedig kellően komoly témákat feszeget az írónő. Nagyszerű olvasmány, amit bátran ajánlok mindenki figyelmébe.

Read More

Bubblebook - Megabubble - Marvel

Sziasztok!

Ma megkaptam a Bubblebook Marvel Univerzum által inspirált csodadobozát.  Arra gondoltam, hogy a bontás után azonnal meg is írom nektek a véleményemet a csomagról.

Azt már megszokhattuk, hogy a Bubblebook igazi minőségi munkát végez, szívvel és lélekkel készítik csomagjaikat. Az utóbbi év egyetlen és abszolút vezető magyar könyves dobozává léptek elő, és szerencsére nem törtek meg a nyomás hatására, hanem egyre jobb és jobb dobozokkal rukkolnak elő. A Marveles doboz egy úgynevezett megabubble doboz volt, aminek legfontosabb ismérve, hogy nincsen benne könyv, viszont rengeteg, az Univerzumhoz köthető tárgy található meg benne. 

Ez eddig a negyedik ilyen jellegű doboz és azt kell mondjam, hogy abszolút hozta az eddigi dobozok szintjét.

A mi csomagunk tartalma:

- Funko figura - Pókember

- Deadpool hőre változó bögre

- Pókember matricacsomag

- Funko kulcstartó – Pókember

- Marvel szuperhősök könyvjelzőcsomag

- Galaxis őrzői plüss figura

- Végtelen ékkő szappan

- Marvel szuperhősök retro egérpad

Elöljáróban el kell mondjam, hogy a doboz nem az én tulajdonom, hanem Miklósé, hiszen nálunk ő a nagy Marvel fan….viszont még én is teljesen oda meg vissza vagyok a csomag tartalmáért. Szerintem lelkesebben bontogattam, mint ő. Ezek után azt hiszem, hogy a jó Isten sem ment meg attól, hogy az összes Marvel filmet megnézesse velem.

Na de térjünk vissza a dobozhoz.

A spoiler kártya mint mindig, most is gyönyörű. Egyszerűen imádom. Hihetetlen minőségi munkát végez minden egyes alkalommal a csapat. Mindig azt hiszem, hogy ennél szebbet már nem tudnak csinálni…aztán rájövök, hogy de….nagyon de.

A Pókemberes Funko figuránál konkrétan felsikítottam. Pókember az egyik kedvenc szuperhősöm, hihetetlenül boldog vagyok, hogy ő került a mi dobozunkba. Miklós jobban örült volt Marvel Kapitánynak, de hát ez van…. Annyira jól néz ki ez a kis figura, hogy csak na. Nagyon örülök neki.

Deadpool a másik kedvenc Marvel karakterem. Na ez volt az a pont, amikor elgondolkodtam azon, hogy vajon kinek is gyártották ezt a dobozt… 😃 A bögre zseniális, nagyszerű ötlet. Imádom!

A Pókemberes matricacsomagnál már konkrétan az ölembe kaptam a dobozt és közöltem Miklóssal, hogy így járt….ez a doboz bizony az enyém. A matricák jól néznek ki, nagyon tetszenek. Jó ötlet volt ezt is beletenni a csomagba.

Az, hogy a Funko kulcstartó is Pókemberes…konkrétan a hab a tortán. Borzasztóan vicces, hogy ilyen csomagot kaptam. Én nagyon örülök neki, Miklós mosolya kevésbé őszinte. A kulcstartó egyik ismérve, hogy a meséhez köthető. Még nem néztem meg, de mindenképpen meg akarom lesni. Csak jót hallottam eddig róla, szóval egy szabad hétvégén tuti bejön a csőbe.

A könyvjelzőcsomag nagyon szép…. Thor, Vasember és Amerika Kapitány látható rajta.

Be kell vallanom, van egy kisebb mértékű könyvjelző kattanásom, szóval nálam ez az elem is abszolút telitalálat.

A galaxis őrzői plüss figura nagyon cuki. Azt a filmet is nagyon szeretem, szóval nagyon örültem ennek az elemnek is a dobozból.

A szappan hihetetlenül ötletes és nagyszerű munka. Miklósnak az egyik kedvenc eleme a dobozból. Mondjuk igazából eddig nincs szegénynek magasan a léc, kb csak nekem való dolgok voltak benne.

Az egérpad Miklós másik nagy kedvence a csomagból és konkrétan az egyetlen elem, amit megkap. Még jó, hogy ő vette meg magának a dobozt. 😁

Az eskü is zseniális, imádom a csapat kreativitását. Nagyon szép és igényesen kivitelezett munkat.

Összességében szerintem ez egy igazán remek, tartalmas, igényes, ötletes és változatos doboz volt. Abszolút nem volt hiányérzetünk, nagyon jól összeállította a csapat.  Bár Miklós vette magának, de 90%-ban sajnos le kell mondania az elemekről, lecsaptam nagyjából mindenre. Ilyen ez a házasélet… Legközelebb lehet, hogy kétszer is meggondolja, hogy mit vesz magának. 😂

Szeretném megköszönni a Bubblebook csapatának, hogy ismét ilyen nagyszerű csomagot alkottak és további sok sikert kívánok nekik. Minket megvettek kilóra...biztos rendszeres vásárlók maradunk továbbra is.

Read More

Gail Honeyman: Eleanor Oliphant, köszöni jól van

Nagyon régóta állt a polcomon ez a kötet, de valahogy mindig más került a kezembe. Folyamatosan halogattam a könyv elolvasását, egyszerűen nem akaródzott a kezembe venni. Nem azért, mert rossz volt az előérzetem, csak mindig találtam valami más könyvet.

Mikor azon gondolkodtam, hogy mi legyen az a 4 könyv, amit magammal viszek a nyaralásra azonban a kezembe kaptam. Igazi nyárias borító, izgalmas fülszöveg...más nem is kell egy könyvmoly lelkének. Mikor nekiláttam olvasni, konkrétan leesett az állam. Én teljesen abban a hitben voltam, hogy ez könnyed történet. Számítottam a fülszöveg alapján a drámai szálra, de azt hittem, hogy valahogy lazább és kíméletesebb lesz ez a könyv az ember lelkéhez. Hatalmasat tévedtem.

Az Eleanor Oliphant köszöni jól van egy igazi drámai történet. De mielőtt belekezdünk az értékelésbe beszéljünk egy kicsit a gyermekkori traumákról.

A gyermekkori traumák egész biztosan nyomot hagynak bennünk. Vannak, akik könnyebben lerázzák a fájdalom súlyát, de sokan olyan mély sebeket szereznek, aminek a begyógyulására egy egész élet is kevés. A boldog gyermekkor sajnos nem mindenkinek adatik meg. Sokaknak azonnal görcsbe rándul a gyomra, ha visszaemlékeznek a múltbéli eseményekre.  Sajnos a gyermekként elszenvedett fájdalmak és megaláztatások beleégnek az ember a tudatalattijába, és akár életünk végéig testi-lelki problémákat okozhat a dolog. A szenvedélybetegségek és a különböző mentális betegségek kialakulása sem ritka ilyen esetekben. Eleanor is hasonló cipőben jár, lássuk miről is szól a történet.

Eleanor Oliphant egy rendkívül furcsa és igazán különc lány. Az élete abszolút kiszámítható és nagyjából semmi sem történik vele. A munkahelyén kevesek kedvelik, nincsenek barátai. Egyetlen emberi kapcsolatot tud felmutatni, minden héten egyszer beszél telefonon az édesanyjával. Eleanor azonban azt gondolja, hogy nincs semmi vész, köszöni, jól van. Semmi nem hiányzik az életéből, minden úgy jó és tökéletes, ahogy van. Egy nap azonban meglátja a tökéletes férfit, aki talán az édesanyjának is tetszene. Onnantól kezdve mindent megtesz azért, hogy kapcsolatba kerülhessen kiszemeltjével. Az életét a feje tetejére állítja és hirtelen a nagy ürességből egy új élet kezdi szárnyait bontogatni. Ebben viszont folyton megzavarja bosszantó új kollégája, Raymond, akit a kiszámíthatatlan események újra és újra az útjába sodornak. Az események egyszercsak felgyorsulnak Eleanor körül, aki harmincévesen kész végre szembenézni az addig mélyen magába temetett gyermekkorával… Vajon sikerül neki?

Ez a könyv hatalmas meglepetés volt számomra. Tudtam, hogy nem lesz egy habkönnyű olvasmány, de a történet mélysége még így is meglepett. Eleanor életében semmi sem irigylésre méltó. Egyedül van, nincsenek barátai, a munkatársai összesúgnak a háta mögött. Egyetlen támasza a minden héten megvásárolt vodka, mert így van valami, ami lecsendesíti a lelkéből feltörni készülő hangokat és képeket. Ez a történet egyáltalán nem kedves és bájos. Nagyon nehéz és fájdalmas olvasmány.

A könyv főszereplői nagyszerűek, igazán jól sikerült karakterek.

Eleanor egy olyan fiatal nő, aki komoly és mély sebeket hordoz. A karaktere rendkívül összetett, szerintem egy zseniális karakter. Persze...látom én, hogy a körülötte lévő emberek nem véletlenül tartózkodnak attól, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek vele. A szociális kompetenciái nagyjából a béka segge alatt vannak. Sokszor felsőbbrendűnek tartja magát, elítéli az embereket és nagyon ritkán kedves másokkal. Azonban látnunk kell egy igazán fontos dolgot. Eleanor beteg. Az eltemetett titkok elemésztik és a folyamatosan kitörő emlékképeket csak az alkohollal tudja elnémítani. Ez a nő nem gonosz, csak nagyon beteg. Olyan sebeket rejt, amelyek bármely egészséges gyermek lelkét összetörnék. Soha nem kért, így soha nem is kapott szakmai segítséget, így teljesen szétcsúszott. Rendkívül szomorú, egy másodpercig sem tudtam utálni őt. Végtelenül sajnáltam és mindennél jobban drukkoltam a gyógyulásának.

Raymond egy igazi klassz és csupaszív srác. Imádtam a karakterét. Az ő segítségével Eleanor megtanulhatta, hogy mit is jelent az igazi család, az elfogadás, az önzetlen szeretet és a segítségnyújtás. Jobban kellett ez a fiú Eleanor üres életébe, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Megmentette a lányt mindenféle szempontból. Ha ő nincs, akkor Eleanor talán soha nem lép a gyógyulás útjára.

A cselekmény nagyszerű, hihetetlenül jól felépített a könyv. Bár az elejétől tudni lehetett a fülszöveg miatt, hogy Eleanor egy komoly gyermekkori traumával küzd, ez semmit nem vont le az olvasás élvezetéből. Nyilván ütősebb lett volna a történet, hogy ha ez is szépen lassan fokozatosan derül ki, de így is zseniális volt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak benne vicces részek. Hogyne lettek volna! De összességében el kell mondanom nektek, hogy sokszor inkább egy hatalmas gombócot éreztem a torkomban. Ahogy szépen lassan körvonalazódott Eleanor múltja, úgy kezdett el fájni az én szívem is. Amikor rácsodálkozott az élet apró dolgaira, az elfogadásra, a családi támogatásra...minden egyes alkalommal hálát adtam azért, hogy nekem tökéletes, támogató családom van. Hogy vannak barátaim, akik segítenek, ha baj van. Hogy van egy férjem, aki mindig mellettem áll. El sem tudom képzelni, hogy milyen lehet olyan életet élni, mint amilyet ez a lány élt 30 éven keresztül. Végtelenül szerencsésnek érzem magam. Azt hiszem, hogy köszönöm, tényleg jól vagyok.

Eleanor előtt még nagyon hosszú út áll. Sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy olyan életet élhessen, amelyet igazán megérdemel. Nagyon sok minden nincs kimondva a könyv végén, így az írónő az olvasó fantáziájára bízza, hogy Eleanor vajon meggyógyul-e és mi lesz a további sorsa. Én szeretném hinni, hogy a hosszú évek és sok terápia meghozza a gyümölcsét. Boldog lesz és olyan életet biztosít majd a gyermekének, amilyenről mindig is álmodott.

Összességében el kell mondanom nektek, hogy ez a könyv sokkal többet adott, mint amit vártam. Kicsit könnyedebb hangvételre számítottam, de borzasztóan örülök annak, hogy végül mást kaptam. Igazi egyedi történet, ahol Eleanor nem lesz elsőre szimpatikus, de a végére biztosan belopja magát a szívedbe. Teljesen a könyv hatása alá kerültem, kimondhatatlanul szerettem. A kötet hatalmas kedvenc lett, nem véletlenül választottam a hónap könyvének. Mindenképpen ajánlom nektek!

Read More

Ezeket olvastam júliusban

Sziasztok!

Lezárult a július, így most leírom nektek, hogy mit is olvastam ebben a hónapban és röviden értékeltem is nektek a könyveket.

Ebben a hónapban is 7 könyvet sikerült elolvasni.  Már az előző összegző bejegyzésemben is leírtam nektek, de annyira boldog vagyok, hogy mostanában ilyen sokat tudok olvasni. Abszolút igaz az a mondás, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szán. Mostanában tudatosan figyelek arra, hogy minél többet és szélesebb körben olvassak. Hihetetlenül jó érzés ez nekem.  Lassan amúgy szükségem lenne egy szponzorra, aki finanszírozza az olvasásaimat. 😂 

A júliusi könyvélményeim abszolút pozitívak. Mindegyik könyv nagyon tetszett. 

Igazából nehezen tudnék sorrendet állítani, mert mindegyiket egyformán szerettem, mindegyik remek olvasmány volt. Két könyv azonban magasan kiemelkedett a többi közül. Az egyik A szolgálólány meséje. Sokan ismeritek a könyvet és talán még ennél is többen a sorozatot. Zseniális, sokkoló, igazi remekmű. Mivel azonban ez egy ismertebb történet, így arra a nehéz döntésre jutottam, hogy egy másik könyvet választok a hónap könyvének. Ez pedig nem más, mint.....

A hónap könyve számomra: Gail Honeyman: Eleanor Oliphant, köszöni jól van

Mindezek után pedig lássuk akkor röviden, hogy miket is olvastam júliusban:

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje 

El kell mondanom, hogy ez a könyv a lelkem mélyéig hatolt. Megdöbbentett, sokkolt és teljesen szétestem tőle. Fontos könyv, amit mindenkinek olvasnia kell! Azoknak a nőknek, akik számára fontos az egyenjogúság és azoknak a férfiaknak, akik tisztelik a nőket. Azoknak, akik azt gondolják, hogy a nőnek a tűzhely mellett van a helye, de azoknak is, akik csak úgy élnek bele a nagyvilágba és nem foglalkoznak senkivel és semmivel magukon kívül. Azoknak, akik szerint a nő életének egyetlen értelme, ha gyermek(ek)nek ad életet, és azoknak is, akik elhatározták, hogy soha nem akarnak gyermeket szülni.

Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona

Tejóég! Egyszerűen imádtam ezt a könyvet is. A cselekmény, a karakterek…minden. Egyszerűen oda meg vissza voltam az egészért. A folytatás is elvarázsolt, imádom Celaena karakterét...ez azért meglepő, mert ugye nem szoktam szeretni a női karaktereket, de most ez sem jelentett problémát. Váratlanul hatott rám ez az egész, egyszerűen rákattantam. Imádom! Alig várom, hogy folytassam a sorozatot. 

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona

Bevallom nektek ezt a könyvet csak azért vettem meg és csak azért olvastam el, mert Barcelonában játszódik a történet. Ez azért fontos, mert idén ott nyaraltam. Egy álmom vált valóra ezzel az úttal. 💓😊 A kötet igazi ráhangolódós olvasmány volt, az odavezető úton olvastam. 

Rájöttem, hogy a csajos könyvek is kilépést jelentenek a komfortzónámból. 

Ez a történet egy igazi nyári, könnyed, csajos, strandolós olvasmány. Igazán kellemes kikapcsolódást jelentett. A karakterek és a sztori kicsit egyszerű, de nem is igazán vártam tőle világrengető gondolatokat. Nagyon tetszett, hogy a könyvben sok tipikus spanyol étel került megemlítésre, így tudtam, hogy mit is akarok kipróbálni. 😊 Ha szeretitek az ilyen jellegű köteteket, mindenképpen olvassátok el. 

Gail Honeyman: Eleanor Oliphant, köszöni jól van

Ez a könyv hatalmas meglepetés volt számomra. Tudtam, hogy nem lesz egy habkönnyű olvasmány, de a történet mélysége még így is meglepett. Teljesen a hatása alá kerültem. Kimondhatatlanul szerettem a könyvet. A kötet hatalmas kedvenc lett, nem véletlenül választottam a hónap könyvének. Mindenképpen ajánlom nektek!

Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal

Mindig rájövök arra, hogy nem kellene nekem értékeléseket olvasni. Helén ajánlotta nekem ezt történetet és most sem csalódtam az ajánlásában. Nagyon tetszett! Izgalmas, letehetetlen olvasmány. az alapötlet izgalmas és érdekes, remek disztópikus világot hozott létre az írónő. A karakterek abszolút szerethetőek, a cselekmény pörgős. Egy másodpercig sem  unatkoztam az olvasás közben, alig várom, hogy sorra kerüljön a folytatás. Ha még nem ismeritek a sorozatot, vagy még nem olvastátok el a könyvet mindenképpen szerezzétek be, nem fogtok csalódni!

Beth O'Leary: Az ágybérlő

Nagyon ritka, hogy egy romantikus könyvbe elsőre beleszeretek a fülszöveg alapján. Az ágybérlő pontosan ilyen volt. Azonnal tudtam, hogy tökéletes nyári olvasmány lesz és nagyszerű választás a spanyol tengerpartra. 

Igazság szerint nem vártam semmit ettől a könyvtől, csak valami kis vidám és könnyed olvasmányt szerettem volna magammal vinni a nyaralásra. Nagyon örülök annak, hogy nemcsak megugrotta az elvárásaimat, hanem magasan túl is szárnyalta azt. Könnyen és gyorsan olvasható könyv. Egyrészről rendkívül szórakoztató, másrészről pedig kellően komoly témákat is feszeget az írónő. Nagyszerű olvasmány, amit bátran ajánlok mindenki figyelmébe. 

John Corey Whaley: Nagyon logikátlan barátság

A Nagyon logikátlan barátság egy nagyon kedves és bájos történet a barátság erejéről és arról, hogy milyen fontosak lehetnek az emberi kapcsolatok az életben. Nagyon szeretem azokat a történeteket, amelyben egy mentális betegség kerül az előtérbe. A könyv különösen érdekes, ám néha nyomasztó betekintést nyújtott egy agorafóbiás fiú életébe. A karakterek helyesek voltak, a történet pedig hála az égnek egyáltalán nem volt annyira klisés. Nekem nagyon tetszett, bátran ajánlom mindenkinek!

Nos..ezek voltak az én július havi olvasmányaim, remélem nektek is remek történetekkel teli volt az előző hónapotok. További jó pihenést és nyarat kívánok nektek! Ha van kedvetek meséljetek kommentben a júliusi könyvélményeitekről!

Read More