Mielőtt írnék a történetről
beszéljünk egy kicsit a könyv középpontjában lévő betegségről a cisztás
fibrózisról.
A cisztás fibrózis egy
örökletes genetikai betegség. A betegség „lényege” az, hogy a génkárosodás
miatt a klorid-ion és a víz a mirigyekbe nem vagy alig jut át, így a képződött
váladék besűrűsödik, ezáltal a szervezetből nem tud rendesen kiürülni, mintegy
dugót képez. Az érintett szervek (tüdő, orr- és melléküregei, hasnyálmirigy,
máj, emésztőrendszer, izzadságmirigyek és nemi szervek) károsodnak. A CF főként
súlyos légúti és emésztőszervi szövődményeket okoz. A betegség kimenetelét a
légúti tünetek, illetve a légutak, tüdők állapota határozza meg. Minél rosszabb
állapotban van a tüdő, annál rosszabb a betegnek a túlélési esélye.
Ebben a betegségben
szenved a történet két főszereplője Stella és Will.
Stella az a típusú lány,
aki az életének minden pillanatát pontosan megtervezi. Cisztás fibrózissal
küzd, és egyedül egy új tüdő adhatna neki egy kicsit hosszabb, könnyebb életet.
Mindig szigorúan három lépés távolságot kell tartania más betegektől, hiszen
nagy a keresztfertőződés esélye. Stella élni akar, ezért pontról pontra,
gondosan megtervezve mindent megtesz annak érdekében, hogy sikeresen kikerüljön
a kórházból. Ez pontosan addig működik, amíg
be nem toppan az életébe Will. A fiú szervezetlen, igazi lázadó típus, és
pontosan a lánynak az ellentettje. A fiatalok között azonnal létrejön a kémia,
ám a fiú betegsége miatt muszáj távol maradniuk egymástól. Ez persze egyre nehezebben megy nekik. Vajon
mit diktál a szívük? Képesek távol maradni egymástól? Mi van akkor, ha csak egy
kicsit lefaragnak a három lépésből és csak kettő lesz belőle?
Mielőtt nekiálltam a
könyvnek, kicsit aggódtam, hogy vajon tud-e újat mutatni. A beteg fiatalok
témája már sok történetben előfordult, vajon ez is egy kaptafára készült a
többivel és lerágott csont már az egész?
Hát srácok, azt kell,
hogy mondjam, szerintem tud újat mutatni a történet. Nem olyan, mint a Csillagainkban
a hiba, vagy éppen az Élni akarok. Szerencsére mind a betegség jellege, mind a
történet más alapokon nyugszik, így nem éreztem azt, hogy már megint ugyanazt a
történetet kapom.
Stella és Will ég és
föld, a betegséghez való hozzáállásuk egy kicsit talán túl végletes. Stella túl
komolyan veszi az egészet, Will pedig egyáltalán nem foglalkozik a kezeléssel.
A két fiatal hihetetlenül jó hatással van egymásra, ahogy nyitnak egymás felé,
úgy hoznak változást egymás életébe is.
Stella nagyon szimpatikus
karakter, abszolút tudok vele azonosulni. Hajlamos vagyok én is nagyon mereven
viselkedni, szóval azonnal megszerettem a karakterét. Végtelenül kedves lány,
aki sokat törődik másokkal és fontos neki, hogy életben maradjon. Ezzel szemben
Will a lázadó fiú, aki igyekszik nem törődni a dolgokkal. Felelőtlen,
egyszerűen elege van a betegségéből.
Nagyon tetszett a szülők
bemutatása és az ő kapcsolatuknak az ábrázolása is. Minden karakter nálam
abszolút telitalálat volt, a mellékszereplők is nagyszerűek voltak.
A két fiatal felforgatja
egymás életét és szép lassan elkezdenek kötődni egymáshoz. A helyzetük súlyos
és reménytelen, hiszen nem érhetnek egymáshoz, nem állhatnak közel egymáshoz,
hiszen az végzetes lenne mindkettejük számára. Ez pedig borzalmasan nehéz
mindkettejük számára. Gondoljunk csak bele. Szerelmesek vagyunk, mindennél
jobban vágyunk a másikra, de soha nem lehetünk együtt igazán. Fájdalmas,
szomorú, szívbe markoló.
A könyv vége nekem furcsa
és meglepő volt, de abszolút ki tudtam vele egyezni.
A könyv elolvasása után
még inkább sajnálom, hogy a könyv nem az eredeti borítóval érkezett meg hozzánk.
Szerintem egyszerűen csodálatos az a rajz rajta. Mind a jelentése, mind pedig a
története nagyon szép, én nagyon imádom. Emiatt biztos, hogy angol nyelven is
beszerzem majd a könyvet, nem bírom ki, hogy ne rakhassam fel a polcomra.
Ha szeretitek a sírós
történeteket, mindenképpen olvassátok el. Adjatok neki egy esélyt. Én nagyon
szerettem. Számomra nem csak egy sima haldoklós tinis könyv….egy remek történet
szerethető karakterekkel, és egyáltalán nem az történt a könyvben, amit vártam.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése