Jane Austen: Emma + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Jane Austen életművének egy újabb darabját. Az Emma című kötet az utolsó, még életében megjelent regénye az írónőnek, mely 1814 januárja és 1815 márciusa között született. Különlegessége, hogy a főszereplő karaktere igazán megosztó személyiségnek számított, még maga Jane Austen is úgy nyilatkozott róla, hogy egy olyan főhősnőt teremtett, akit valószínűleg csak ő fog kedvelni. Tarts bloggereinkkel a turnén, derítsük ki együtt, hogy mennyire is kedvelhető Emma karaktere és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet legújabb kiadását!

Emma Woodhouse szellemes és gyönyörű hajadon, aki előszeretettel játssza a kerítő szerepét, ő maga azonban elszántan szembeszegül a házassággal. S bár apjának megfogadja, hogy felhagy a házasságszerzéssel, szeleburdi természete nem engedi, hogy lemondjon erről a kitűnő társasági szórakozásról. Ám ahogy egyre újabb délceg ifjak legyeskednek körülötte, mintha a minden lében kanál lányban is felcsapna a vágy - de vajon kihez vonzódik leginkább: a romantikus Mr. Eltonhoz? Netán a kalandor Mr. Churchillhez? És vajon a környékbeli lányokon kívül Emma számára is tartogat a sors szerelmet?
Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz, mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életüket, mintha az országnak semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz.

El sem tudom mondani nektek, hogy mennyire vártam, hogy végre sorra keríthessem Jane Austen Emma című regényét. Egyrészről lassan, de biztosan haladok az írónő teljes életművének a megismeréséhez, így természetesen minden lehetőséget megragadok, hogy újabb és újabb főhősökkel ismerkedhessek meg, másrészről pedig bevallom, hogy ezt a kötetet akkor is elolvastam volna, ha nem érdekelne különösebben Austen munkássága, hiszen az Emma név különösen kedves a szívemnek. Az pedig, hogy a főhős egy igazán megosztó karakter, pedig csak a hab a tortán. Olyan sokat hallotam már Emma Woodhouse karakteréről és arról, hogy mennyien utálják őt, hogy fokozott kíváncsisággal fordultam a regény irányába. Már sokszor mondtam nektek, hogy a Büszkeség és balítélet volt az első regényem az írónőtől és azóta sem tudta semmi letaszítani a trónról. Eddig 4 regényét olvastam el az írónőnek, a fentebb említett kedvencem mellett a Meggyőző érvek volt még az, ami igazán belopta magát a szívembe. Az Emma az ötödik elolvasott regényem és azt kell mondanom, hogy ha új kedvencet nem is avattam. de igazán megszerettem a kötetet. 

Az Emma, Jane Austen utolsó, még életében megjelent regénye 1814 januárja és 1815 márciusa között született, és pár hónapra rá ki is adták. A várakozások ellenére kissé fanyalogva fogadta a közönség. Volt, aki azt kifogásolta, hogy nem annyira szórakoztató, mint a Büszkeség, míg mások A mansfieldi kastélyban tapasztalt példás erkölcsösséget hiányolták. De összességében Emma személyisége is megosztó volt, és Jane Austen is úgy fogalmazott egyik levelében, hogy most egy olyan hősnőt teremtett, akit valószínűleg csak ő fog kedvelni. 

A többi regényben szereplő karakterrel szemben Emma Woodhouse személye és élethelyzete mondhatni tökéletes ellentétben áll, mert bár Elizabeth Bennethez hasonlóan ő is eszes, karakán, csinos és fiatal, de mivel egy gazdag birtok örököse, olyan jómódban és szabadon él, hogy nemcsak szüksége, kedve sincs férjhez menni. Édesapjával él kettesben a családi birtokon és mivel édesanyja korán elhunyt, nővére pedig már megházasodott, így korán a ház úrnőjévé avanzsálódott. Megszokta, hogy mindig mindenki ajnározza és szeretettel fordul felé, hibátlannak látják és végtelenül elnézőek vele szemben. Mivel sok esetben tévedhetetlennek érzi magát, így nehezen lehet meggyőzni arról, ha téved. A történet fő konfliktusforrásait pedig pontosan ez, vagyis tulajdonképpen Emma személyisége adja. Nem rosszindulatú, a galádság távol áll tőle, de tagadhatatlanul többnek és jobbnak érzi magát, mint amennyire indokolt. Ugyan nem tervez férjhez menni, de a házasság intézménye fontos számára, így kerítőnőként igyekszik terelgetni a barátait az oltár felé. A konoksága rengeteg problémát okoz, ballépései miatt kínosabbnak kínosabb pillanatok születnek. Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll, de természetesen nem minden szereplő egyformán szimpatikus. Vannak karakterek, akik nem csak Emmának, hanem talán az olvasónak sem szimpatikusak, másokat pedig örökre a szívünkbe zárunk. A történet legnagyobb  vesztese talán Harriet Smith, az a fiatal lány, akit Emma legjobb barátnőjéve fogad. Igyekszik őt összeboronálni ígéretesebbnél ígéretesebb férfiakkal, de próbálkozásai rendre balul sülnek el. Kínosabbnál kínosebb helyzeteket teremt Emma ebbéli vágya, konoksága és csőlátása rengeteg szívfájdalmat okoz. De természetesen ahogy az lenni szokott, végül minden a helyére kerül és mindenki megtalálja a párját. Végül Emma önmagát is meglepi azzal, hogy  hogy érzéseket kezd el táplálni egy régi jó barát iránt. Talán mégsem olyan biztos, hogy egy férfi sem tud a szívébe férkőzni? Tagadhatatlan és vitathatatlan Emma jellemfejlődése, szerettem látni, hogy tanul a hibáiból és szép lassan eljut arra a szinre, hogy képes legyen meglátni a fától az erdőt. 

Nagyon érdekes, hiszen tulajdonképpen szinte semmi egetrengető, vagy óriási dolog nem történik a cselekményben, mégsem unatkoztam egy másodpercig sem. Teljesen elvarázsolt a 19. század eme szelete; az úriemberek látogatása, romantikus séták a parkban, vacsoraestek, szerelmek, csalódások, fellángolások és gyötrelmek. Jókat derültem Mr. Woodhouse folyamatos aggodalmain, imádtam, hogy mindig sopánkodott valami miatt. Lehet, hogy csak jókor kapott el a regény, de én nagyon szerettem Emma mesterkedéseit. Jókat derültem azokon a pillanatokon, amikor meg kellett bírkóznia az általa okozott károkkal, de mentségére legyen mondva, megtett minden tőle telhetőt, hogy enyhítse barátnője fájdalmait. Szerettem a vitáit George Knightley-val és az első pillanattól kezdve szerettem volna együtt látni őket még a nagy korkülönbség ellenére is. Mr. Knightley volt az egyetlen, aki tisztán látta Emma hibáit, de természetesen az erényei sem voltak láthatatlanok a számára. Józanságával és barátságával igyekezte a fiatal lányt terelgetni, aki sokszor csak azért is ellent mondott neki, hogy bosszantsa. Ugyanakkora az első pillanattól kezdve tagadhatatlan és vitathatatlan, hogy sokat jelent számára az úr barátsága. Szerettem, ahogy kiegészítették egymást. Mr. Knightley józansága, egyenes jelleme és kedvessége igazán belopta magát a szívembe, az egyik kedvenc Austeni főhösömmé avanzsálódott. 

A történet rengeteg érdekes és izgalmas mellékszereplőt vonultat fel. Személyes kedvencem Mrs. Weston és Jane Fairfax volt, de mindenki tartogat valamilyen izgalmat az olvasó számára. 

Bevallom nektek, mivel túl sok minden nem történt a cselekményben így olykor azon kaptam magam, hogy kissé elkalandozik a gondolatom valamilyen teljesen másik irányba. A történet olykor kissé terjengőssé vált, nehezen vettem rá magam arra, hogy figyeljek. Olykor kissé túlírtnak éreztem és sokszor eszembe jutott, hogy igazából semmi baj nem történt volna, ha néhány oldal, vagy akár néhányszáz oldal kimaradna. 

A társasági élet amúgy nagyon érdekesen megjelenik a regényben. Jane Austen tökéletesen bemutatja a vidéki életet és az ezzel kapcsolatos elfoglaltságokat. Szerettem olvasni arról, ahogy a hölgyek sétálgattak, vagy éppen arról, ahogy kombináltak és pletykálkodtak. Mindig lenyűgöz az emberek viselkedése, mindent megadnék azért, hogy egy rövid ideig élvezhessem a 19. századi báli szezon világát. 

Nagyon imádtam ezt a csodálatos kiadást, biztos vagyok benne, hogy kiemelt helye lesz a kötetnek a polcomon. Eddig ez a személyes kedvencem, valahogy első pillantásra beleszerettem a borítóba és magába a kiadásba. Olyan jó látni, hogy a kiadó ennyire a szívén viseli ezeknek a könyveknek a sorsát, őszintén bízom abban, hogy még sok ilyen nagyszerű és klasszikus történet kap majd új köntöst. Én biztos benevezek majd az összesre. Természetesen nem minden a csinos borító, ezt én is tudom, de talán ezeknek köszönhetően a fiatalabb korosztály is szívesen lapozgatja majd ezeket a regényeket. Mindenesetre türelmetlenül az Örök kedvencek sorozat újabb és újabb megjelenéseit, az tuti, hogy bérelt helye lesz a polcomon mindegyik kiadásnak. 

Összességében tetszett Jane Austen Emma című regénye, de nem sikerült letaszítania a trónról a Büszkeség és balítéletet. Kellemes olvasmány volt és bár szerettem a kötet hangulatát, olykor untatott a történet. A szereplők közül egyértelműen Mr. Knightley volt a kedvencem, de valami miatt mindenkit ki lehetne emelni vagy az érdemei, vagy pedig a hibái miatt. Nagyon örülök, hogy elolvastam végre ezt a regényt és töretlen lelkesedéssel készülök arra, hogy végre maradéktalanul megismerjem Jane Austen minden magyarul megjelent művét.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_austen_projekt_emma_idezetek.html

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Jane Austen könyvei óriási népszerűségnek örvendenek az egész világon. Generációk nőttek fel regényein, rengeteg kiadást megélt már mindegyik írása. Sokan már az első mondatból felismerik, hogy melyik regényéről van szó. A mostani játékunkon arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeretek a tőrténetek szereplőit. Minden oldalon találtok egy férfi nevet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába megírni, hogy melyik könyvben szerepel az adott karakter. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KARAKTER

Frederick Wentworth 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

02.18.: Csak olvass!

02.22.: Hagyjatok! Olvasok!

02.24.: Könyv és más

02.26.: Spirit Bliss Sárga könyves út

02.28.: Readinspo