Alice Oseman: Nick ​és Charlie (Pasziánsz 1,5.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Térjünk vissza a Heartstopperből ismert szerelmesekhez, Nickhez és Charliehoz! Ebben a rövid kötetben Nick egyetemre meg, Charlie pedig a Truham Gimnáziumvégzős tanulója marad - vajon hogy érez ezzel kapcsolatban az elválaszthatatlan páros? Tartsatok bloggereinkkel, és ne felejtsetek el játszani se, hiszen a turné végén egy szerencsés olvasónk megnyeri Alice Oseman Nick ​és Charlie című kötetét!

A hiánytól jobban szeret a szív, igaz?

Mindenki tudja, hogy Nick és Charlie a tökéletes pár, és elválaszthatatlanok. De Nick most egyetemre megy, Charlie pedig végzősként a suliban marad. Ahogy közeledik a búcsú ideje, mindkét fiúban felmerül a kérdés: vajon elég erős a szerelmük ahhoz, hogy túléljék a különválást?

Elvégre az első szerelem ritkán tart örökké…

Gyere, és olvasd el Nick és Charlie történetének újabb fejezetét!

Nem titok, hogy abszolút imádom a Heartstopper-képregényeket, és ez a szerelem itt nem ért véget. A Nick és Charlie remek kiegészítője a sorozatnak, jó volt végre belelátni a srácok lelkivilágába.” – Young Creative Press

Nem titok, hogy a Heartstopper az egyik legkedvesebb sorozatom. Nagyon megszerettem a fiúkat és a többi szereplőt is. A képregények mellett, az eddig megjelent kisregényeket  is olvastam, így nem is volt kérdéses, hogy a Nick és Charlie című kötetet is sorra kerítem majd. 

Ugyan a képregényeket imádom, de a regényekkel eddig abszolút felemás a viszonyom. Míg a Hearstopperben minden nehézség ellenére is ott volt Nick és Charlie cukisága, addig például Tori történetét nem törte meg semmi. Szinte végig érzékelhető volt a depresszió és a kilátástalanság, a mély deprimáltság érzése, ezzel pedig nem igazán tudtam mit kezdeni. Engem is teljesen maga alá temetett és napokig nem találtam a kiutat belőle. Talán az utóbbi idők egyik legnehezebb olvasmánya volt számomra. A This Winter (Az idei tél) című könyvet azonban nagyon kedveltem, a történet középpontjában a karácsony állt és történetileg Charlie pszichiátriai osztályon történő kezelése után játszódott. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a Nick és Charlie című kötet hol helyezkedik majd el és milyen lesz végül a viszonyom vele. 

Nagyon örültem neki, hogy a történetet a Heartstopper 5. része után olvastam el és azt tanácsolom nektek, hogy ti is így tegyetek majd, hiszen a kötet cselekménye a képregénysorozat ötödik része után játszódik. 

Egy egyetem kiválasztása soha nem egyszerű, csomó szempontot figyelembe kell venni. Hol, milyen szakok a legjobbak, milyen az adott intézmény megközelíthetősége, milyen a hallgatói légkör, és természetesen még ezer meg egy ilyen dolgot fel lehetne sorolni. Nick életében is elérkezett az a pont, amikor el kell döntenie, hogy merre is induljon tovább. A képregényből kiderül, hogy egy távolabbi egyetem mellett tette le a voksát, így nyár végén szembe kell majd a fiúknak nézni a távkapcsolat nehézségével. Félelmetes számukra, hogy életünk első szerelmét hátrahagyva, 2-3 esetleg 6 óra távolságnyira költözzenek tőle. A megszokott rutin semmissé válik, korábban naponta találkoztak, az egyetem alatt azonban jó, ha kéthetente tudnak találkozni majd. Ez az élethelyzet pedig kissé felőrli a fiúk idegrendszerét. Nick fél, hogy mi lesz Charlieval, ha ő elmegy, Charlie pedig azon aggódik, hogy mi van akkor, ha nem bírják. Mindketten stresszelnek, de sokáig nem mondják el egymásnak a félelmeiket. Charliet zavarja, hogy Nick sokat beszél a költözésről, de nem meri ezt elmondani neki, hogy nehogy megbántsa barátját. Egy idő után azonban a konfliktus elkerülhetetlen, és a sok eltemetett frusztráció egyszercsak fel fog robbani. A kérdés már csak az, hogy a fiúk meg tudják-e oldani a problémájukat és együttmaradnak-e. 

Őszinte leszek veletek, nekem a könyvnek bizonyos helyeken annyira nem tetszett a nyelvezete. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a fordítás hibája, hanem sokkal inkább a történeté. A képregény elkényeztetett, ezért nagyon felhúztam a szemöldököm azon, ahogy a fiúk beszéltek egymással a veszekedésük alatt. Számomra ez nagyon illúzióromboló volt, bár amúgy talán így volt igazán hieteles, mert egy ilyen felfokozott hangulatban ember legyen a talpán, aki nyugodtan tud beszélni a másikkal. 

Nagyon érdekes volt látni, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben hogyan viselkedtek a fiúk, és bár kicsit zavart a stílusok, de érdekes volt látni, hogy miként lépnek ki a cuki vattacukorfelhőből és lesznek sokkal realisztikusabb és emberibbek a karakterek. 

Nekem ez a könyv összességében jobban tetszett, mint a Pasziánsz, de talán kevésbé fogott meg, mint Az idei tél. Ha szeretitek Alice Oseman történeteit, akkor semmiképpen se hagyjátok ki a Nick és Charlie című kisregényt sem. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

A Könyvmolyképző kiadónak hála bele is tudtok olvasni Nick és Charlie történetébe, és azt javasoljuk, hogy tegyétek is meg, ugyanis az egyes állomásokon feltett kérdésekre megtaláljátok benne a válaszokat!  A helyes választ szokás szerint a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

 Ki valószínűleg a leghírhedtebb személy az egész iskolában?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

05/31 - Csak olvass! 

06/04 - Dreamworld ~ extra

06/07 - Spirit Bliss Sárga könyves út

06/10 - Könyv és más

06/13 - Hagyjatok! Olvasok! 

06/16 - Dreamworld

06/19 - Utószó

Holly Webb: A ​vidrák éneke + Nyereményjáték

Sziasztok!

Holly Webb nevét már sokan ismerhetik azok közül, akik kedvelik a bájos, állatos történeteket. Az írónő legújabb, A vidrák éneke című kötetében a folyó állataié a főszerep, akiket hatalmas veszély fenyeget egy óriási árhullám formájában. Vajon a kis állatok képesek lesznek felfedezni magukban azt az erőt, amivel megmenthetik családjukat és népüket? Kiderül, ha velünk tartotok a blogturné hat állomásán keresztül, és ha nektek kedvez a szerencse, megnyerhetitek a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

A folyó lakói veszélyben vannak. Hatalmas árhullám fenyegeti a hódok, vidrák, pockok, menyétek, a nádasban fészkelő madarak, minden apró és nagyobb élőlény otthonát. Félő, hogy a hatalmas víztömeg még a Sötét Tavasznál is több áldozatot szed majd. Sás, az ifjú vidrakölyök ezért vakmerő, hősies küldetése indul: fel kell kutatnia rég elveszett nővérét, és haza kell őt vinnie, hogy közös énekükkel kiengeszteljék a tomboló folyót. De vajon megtalálja egyáltalán? És ha igen, képesek lesznek időben hazaúszni az egyre gyorsuló árral szemben? A vidrák éneke egy kalandos utazás története, amelyben a főhősöknek számtalan akadályt és előítéletet kell legyőzniük, és amelyben a felnőttek rájönnek, hogy igenis érdemes hallgatni a gyerekekre!

Holly Webb neve ugyan nem csengett ismeretlenül számomra, de eddig talán csak egy kötetét olvastam. Pedig összességében nagyon kedvelem az állatos történeteket, több ilyen jellegű mesekönyv is lapul a polcomon, így mindenképpen szerettem volna élni a kínálkozó lehetőséggel és turnézni ezzel a kötettel. Bevallom nektek, elsőre a bájos borító fogott meg és csak utána lestem meg a fülszövegét, de összességében izgatottan vártam, hogy sorra kerítsem a történetet. 

Mivel még csak alig ismertem az írónő stílusát és könyveit, először nem is tudtam, hogy mire számítsak. Egy kedves és cuki mesére számítottam két kis vidráról, de őszinte leszek veletek, ennél többet nem vártam tőle. És persze, igazából ez tényleg egy kedves kis meseregény, de ahogy haladtam előre az olvasással, úgy realizáltam, hogy mennyi mélység, tanulság és értelem lakozik benne. 

A vidrák éneke egy hihetetlenül kedves és szerethető történet a családról, a vesztségről, a hova tartozás kérdéséről és arról, hogy olykor mennyire tévesen ítélhetünk meg másokat. Arról, hogy mennyire fontosak a gyökereink, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mit is köszönhetünk a körülöttünk élőknek. 

Egy kalandos utazás története, melyben Bársony és Sás is rengeteget fejlődik és bár kicsik, mégis képesek arra, hogy nagy tetteket hajtsanak végre. 

A történet elején Bársonyt ismerhetjük meg, aki a hódok között éli mindennapjait, de soha nem érezte igazán közéjük valónak magát. Sokszor gondolta úgy, hogy kilóg a sorból és az volt a vágya, hogy bárcsak olyan lehessen ő is, mint barátai. A folyó egy távolabbi pontján él Sás, a vidra gyerek, aki egy évvel ezelőtt, az áradás idején majdnem megfulladt. Azóta is rémálmok gyötrik és ha nem lenne ez elég, egy furcsa és megmagyarázhatatlan érzés keríti őt hatalmába, mintha valamit, vagy valakit elfelejtett volna. Egy nap azonban ráeszmél arra, hogy az áradás idején ő nemcsak majdnem megfulladt, hanem a folyó elragadta tőle nővérét, így elindul a veszélyes küldetésre, hogy hazahozza őt. Talán, ha az egész család együtt énekel, akkor a folyó idén tavasszal nem árad meg. De vajon megtalálja egyáltalán? Valóban életben lehet még a testvére? És ha igen, képesek lesznek időben hazaúszni az egyre gyorsuló árral szemben? Megmenthetik még a vidrák otthonát és az egész folyó menti erdőt?  

A könyvben hangsúlyosan megjelenik a család és a származás kérdése. Holly Webb teljesen természetes folyamatként ábrázolja azt hogy Bársony nem találja a helyét a hódok között, úgy érzi, hogy valami hiányzik az életből. Másnak, furcsának látja önmagát, hiszen ő nem kérget eszik a legszívesebben, hanem halat. Nem tud építeni, ellenben imád énekelni. Nem ismeri a saját gyökereit, úgy érzi, hogy valami baj van vele és kívülálló. Amikor azonban megismeri a származását, ráébred arra, hogy nincs vele semmi gond, pontosan olyan, mint bármelyik vidra. Ugyanakkora azt sem felejti el, hogy hódok között nőtt fel, ez is formálta az ő szemléletét. Talán éppen ez a plusz tudás kell ahhoz, hogy megmentse a folyó körül élő állatok életét és a vidrák otthonát. 

A történetből kiderül az is, hogy a kalandok (és maga az élet is) olykor nem olyanok, mint amilyennek hisszük és olykor teljesen máshogy alakulnak, mint ahogy számítunk rájuk. Sás arra gondolt, hogy megtalálja majd a nővérét, ő azonnal felismeri majd őt és a boldogság csillámporos ösvényén haladva, minden probléma és bökkenő nélkül hazaérnek. Azzal egyáltalán nem számolt, hogy a testvére nem emlékszik rá, azzal pedig pláne nem, hogy talán nem is akar majd vele hazamenni. Talán egy kicsit fel is kell nőnie az úton, meg kell tapasztalnia, hogy milyen a való világ és csak így lehet képes arra, hogy megmentse az otthonát. 

A könyv könnyen és gyorsan olvasható, kezdő könyvmolyok számára tökéletes választás. De persze esti mesének is tökéletes. Az illusztrációk nagyon szépek benne, szerintem ezek sokat hozzáadtak az olvasás élményéhez. Szerettem, hogy olvasás közben érdekes és izgalmas dolgokat tanulhatnak a gyerkőcök. Megismerhetik a hódok építkezési szokásait, és azt is, hogy hol élnek a vidrák. Megtanulhatják, hogy milyen veszélyeket rejthetnek az áradások és azt, hogy milyen veszedelmesek lehetnek a látszólag is nyugodt folyók, vizek. 

A borító nagyon szép és tökéletesen illik a történethez. Szerettem, hogy a hattyú és a farkas is helyet kapott rajta. 

Összességében én csak ajánlani tudom nektek Holly Webb  regényét. Szülőknek és gyerekeknek is élmény az olvasása. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a Manó Könyvek további köteteinek nyomába eredünk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Életemben először láttam olyasmit, amit a képzelet sem tudna szebbé tenni.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

05.16. Könyv és más 

05.18. Szembetűnő

05.20. Milyen könyvet olvassak?

05.22. Kelly és Lupi olvas

05.24. Csak olvass!

05.26. Dreamworld

Agatha Christie: Baljós ​tavasz + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Helikon kiadó jóvoltából újabb novellaválogatással gazdagodott az Agatha Christie életmű. Ezúttal tavaszi írásokat kapunk a Krimik minden évszakban sorozatba, s az ébredező természet és a virágillat mellett becsatlakozhatunk a szerzőnő híres nyomozói mellé egy-egy ügy megoldásába. 

Tarts bloggereinkkel, ismerd meg a könyvet, és vegyél részt nyereményjátékunkon, hogy esélyed legyen megnyerni a kiadó által felajánlott példányt.

„- Na, nem várhatja el mindenkitől, hogy olyan ragyogó ötletei támadjanak, mint magának. Magából zseniális gonosztevő válhatott volna. Egyéb észrevétel, M. Poirot?”

Vadonatúj válogatás Agatha Christie tavasszal játszódó novelláiból! A napok egyre hosszabbak és melegebbek, az éjszakák rövidülnek… elő a nyugággyal, üljünk ki a kertbe a műfaj koronázatlan királynőjének történeteivel. Kibújtak a virágok, sétára csábítanak a vidéki ösvényeken, de egyszer csak eltölt minket valami baljós érzés. Gyilkosság szaga száll a levegőben? Óvakodjunk hát, ha világvégi házikóval, lopott kincsekkel vagy bosszút forraló emberekkel kerülünk szembe! De ha ott van velünk Miss Marple, Hercule Poirot, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite, Tommy és Tuppence vagy épp Parker Pyne, akkor biztonságban leszünk. Fordította Borbás Mária, Etédi Péter, Gy. Horváth László, Katona Tamás, Kállai Tibor, Prekop Gabriella, Sipos Katalin.

Az oldalamon már többször is olvashattátok, hogy sokáig nem igazán szimpatizáltam a krimik világával. Az utóbbi időben azonban elkeztem nyitni a műfaj irányába és egyre jobban beleástam magam Agatha Christie munkásságába is. Bár eddig nem sok elolvasott címmel büszkélkedhetek, de igyekszem egyre többet és többet olvasni tőle. A megjelent gyűjtemények közül eddig mindegyiket beszereztem, az összes a polcomon csücsöl már, de őszinte leszek veletek, még elég keveset kerítettem sorra belőlük. A Baljós tavaszt azonban egy másodpercig sem szerettem volna halogatni. Egyrészről a tavasz a kedvenc évszakom, így a borító és a cím is azonnal levett a lábamról. Másrészről pedig úgy éreztem, hogy most már tényleg ideje egy kicsit elmerülni jobban a krimi világában. Így igazából nem is kérettem sokáig magam és azonnal csatlakoztam a turnéhoz. 

A kötetben egy részletet olvashatunk az Életem című könyvéből, továbbá 12 izgalmasabbnál izgalmasabb novella kapott helyet benne, mindegyik eltérő hangulattal és egyedi bűntényekkel. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt írom, hogy Hercule Poirot és az ő bűnesetei számomra felülmúlhatatlanok, de helyett kapott még a kötetben többek között Miss Marple,  Parker Pyne, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite, továbbá Tommy és Tuppence Beresford is. 

A történetek rendkívül érdekesek és izgalmasak, volt néhány, ahol meglehetősen gyorsan kitaláltam a tettest és a gyilkosság mögött húzódó indokot, de olyan is előfordult, hogy csak kamilláztam a megoldásnál. Agatha Christie mestere a feszültségteremtésnek, mindeközben folyamatosan vakon tudja tartani az olvasót a történettel kapcsolatban. Ahogy említettem korábban kicsit talán elfogult vagyok Poirot-val kapcsolatban, hiszen imádom a stílusát, ezért talán nem nem meglepő, hogy az ő főszereplésével íródott novella az egyik kedvencem: Ékszerrablás a Grand Metropolitanban. De nagyon szerettem még a Halálhozó gyógyfű történetet is. Az eltűnt hölgy esete őszintén szólva igencsak megnevettetett, tetszett Tommy és Tuppence Beresford ezen ügye is és rendkívül jót derültem az ügy megoldásán. Nagyon szerettem még a Greenshow Bolondvára című írást is, szóval el is határoztam, hogy több Miss Marple történetet kell majd olvasnom, mert megkedveltem nagyon az ő karakterét is. 

Az az igazán zseniális ebben a kötetben, hogy legyen szó egy 10 oldalas szösszenetről, vagy pedig egy közel 40 oldalas, nagyobb lélegzetvételű novelláról, Agatha Christie ereje és az általa képviselt színvonal konkrétan egyforma. A rövidebb művei is élvezetesek, nem érzi úgy az olvasó, hogy csupán egy csonka töredéket tart a kezei között. 

A történetek igazán sokrétűek, olvasás közben rengeteg érzelemmel találkozunk. Megjelenik a kötetben a szerelem, a kapzsiság, a bosszú, a harag de még a szégyen is. Éles eszű nyomozóinknak nincs könnyű dolga, hiszen sokszor az első bizonyítékok könnyen tévútra vihetik és viszik is a nyomozást, de szerencsére olyan nyomozókkal, mint például Poirot, vagy éppen Miss Marple egy bűneset sem maradhat kiderítetlenül. 

Személy szerint én mindegyik történetet nagyon szerettem, az összes hoz egy stabil, magas színvonalat, én tulajdonképpen egyiken sem unatkoztam, illetve kifejezetten gyengének egyiket sem tartom, mindegyikben volt valami kis kikacsintás vagy érdekesség, ami a másikban például nem volt meg és ezek tették egyedivé az összes novellát. Volt, hogy egy történetben szinte azonnal rájöttem a csavarra (Hattyúdal), de valahogy ez sem zavart. Még így is nagyon tudtam szeretni. 

A kötet borítója szerintem csodálatos, nagyon jól sikerült, tényleg fantasztikus tavaszi hangulatot sugároz a különböző motívumaival és a színeivel, már kézbe fogni is egy hatalmas élmény. Az biztos, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon a többi hasonlóan szép kiadás mellett. Imádom, hogy a kék védőborító alatt sem teljesen "pucér" a könyv a színvilága pedig óriási szerelem. 

Összességében nagyon szerettem ezt a novelláskötetet, Agatha Christie tényleg nem tud hibázni. Olyan ösztönösen tudja a történeteiben keverni a lapokat, mint senki más. A Baljós tavasz egy igazán remek kötet, mely garantáltan megdobogtatja majd a rajongók szívét. Bátran ajánlom mindenkinek, nem csak a krimik kedvelőinek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Játékunkban ezúttal minden állomáson olvashatsz egy idézetet, mely Agatha Christie valamelyik karakterének száját hagyta el. A feladatod nem más, mint megtalálni, kitől származik az adott mondat, és megírni azt a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

"Vajon ezen az átkozott hajón minden lánynál van egy gyöngyház markolatú játék pisztoly?"

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub
05.03. - Booktastic Boglinc
05.05. - Readinspo
05.07. - Csak olvass!
05.09. - Könyv és más
05.11. - Hagyjatok! Olvasok!

Alix E. Harrow: A ​Starling-ház + Nyereményjáték

Sziasztok!

Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre!

A Tízezer ​ajtó után Alix E. Harrow írónő újabb regénnyel örvendeztetett meg minket, melyet az Agave Kiadó gondozásában olvashatunk magyarul. A Starling-házban egy álmos és hátborzongató kisvárosban, a nevével igencsak kontrasztos Edenben járunk, melyet két épület határoz meg: a Gravely Szénerőmű, illetve a Starlingok rezidenciája. Utóbbi sokkal inkább hasonlít kísértetházra, mint lakóépületre, még annak ellenére is, hogy (elvileg) van állandó lakója. Tarts velünk a turnén, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről. A turné végén pedig majd egy szerencsés nyertes velünk együtt borzonghat.

Néha ​egy olyan házról álmodom, amit még soha nem láttam…

Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.

A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki.

Félnem kellene, de álmomban nem tétovázom.

Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.

Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni.

Álmomban otthon vagyok.

És most harcolnia kell.

Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre.

Alix E. Harrow neve nem volt ismeretlen számomra, a Tízezer ajtó című regényét 2021-ben már olvastam a szerzőnek, így viszonylag nyugodtan álltam neki az olvasásnak, hiszen azt a történetet nagyon szerettem. Nagy lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak és bár a történet első fele nagyon tetszett és a hangulata is megfogott, de ahogy haladtam előre az olvasással, úgy csökkent az én lelkesedésem is. Bár a szerző által megteremtett atmoszféra nagyon tetszett, de a karakterek közötti repetitív dinamika végtelenül untatott egy idő után. A regény utolsó feléig úgy éreztem, hogy folyamatosan egy helyben toporgunk, ugyanazokat a párbeszédeket folytatják le a szereplők újra meg újra és nagyon aggódtam, hogy egyszerűen nem lépnek ki ebből a furcsa ismétlődő körből. 

A Starling-ház egy nagyszerű atmoszférával megáldott történet családról, kötelességtudatról és arról, hogy mire vagyunk képesek azokért, akik igazán fontosak számunkra. Egy könyv arról, hogy az otthon tulajdonképpen ott van, ahol szeretnek minket és arról a felismerésről, hogy nem számít gyengeségnek, ha elfogadjuk mások segítségét. 

A cselekmény rendkívül érdekes volt, de talán nem feltétlenül vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek, az érzések és maga az atmoszféra az, amely megragadja az olvasóját. A történet sötét hangulata, a szörnyek jelenléte és maga az Alvilág jelenléte engem is azonnal megfogott és ha nem zökkentem volna ki a karakterek folyamatosan ismétlődő párbeszédei miatt, akkor biztos vagyok benne, hogy szerelem kötet lenne a Tízezer ajtóhoz hasonlóan ez a történet is. 

A történet középpontjában maga a Starling-ház, Arthur a ház őrzője és Opal áll, aki bármit megtenne azért, hogy jobb életet biztosítson testvérének, Jaspernek. A történet ugyan megkapta a horror címkét, ami a misztikusnak mondható szörnyek és az Alvilág miatt talán érthető is, de igazából egyáltalán nem ijesztő a kötet. A sötét hangulat és komor atmoszféra azonban minden egyes oldalát áthatja. 

Opalról és Arthur is egy rendkívül sokrétű karakter. Mindketten távol állnak a tipikus, tökéletes karakter eszményétől. Esendőek, sokszor és sokat hibáznak, de rendkívül kitartóak, mindig felállnak és továbbmennek. Opal egy huszonéves fiatal lány, aki tizenévesen maradt árva fiatalabb testvérével és az egész életét arra áldozta, hogy a testvére normális életet élhessen majd. Ki akarja juttatni őt az Eden nevű kisvárosból, amely sajnos korántsem egy édeni hely. Két dologről híres, a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett. A településen furcsa és megmagyarázhatatlan események történnek, tragikus balesetek, furcsa halálok sújtják az ott lakókat. Opal egy kecsegtető ajánlat miatt elszegődik takarítani a Starling-házba, ahol furcsábbnál furcsább dolgokat tapasztal. A ház, mintha fellélegezne és ahogy egyre tisztább lesz, úgy érzi egyre otthonsabban magát ezen az idegen helyen. De ha semmi köze a Starling-házhoz vajon miért álmodik vele rendszeresen és miért érzi úgy, mintha végre otthonra lelt volna. Opal Arthurt szinte soha nem látja munkája során és amikor találkoznak, a férfi akkor sem túl barátságos vele. Úgy tűnik a háta közepére sem kívánja a lány társaságát, de amikor nem figyel, mintha rajta felejtené a tekintetét. Vajon milyen titkokat rejt Arthur és tényleg csupán azért alkalmazza Opalt, mert takarítónőre van szüksége? 

Ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesz egyre bonyolultabb az ügy. Opalnak és Arthurnak is egyre ambivalensebbek az érzései egymás iránt, ráadásul egyre nagyobb veszély fenyegeti magát a házat is. 

A gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy talán mégis lehet oka a városban maradni. 

Mindketten rengeteget fejlődtek és a kötet végére megtanulták, hogy a segítség elfogadása nem jelent egyet a gyengeséggel és azt is, hogy milyen fontos a kommunikáció. Hogy a szeretet utat tör magának még akkor is, ha két tüskés fiatalról van szó és a család nem csupán vérségi kapcsolatot jelenthet. 

Maga a ház "személyisége" engem teljesen lenyűgözött, olvasás közben végig tiszta Encanto érzésem volt, a Starling-ház kicsit olyan volt nekem, mintha Casita furcsa és ijesztő unokatestvére lenne. Szerettem, ahogy írt róla a szerző, szinte magam előtt láttam szobáit és bútorait. Szinte hallottam, ahogy sóhajt, miközben megszabadult az évek porától és éreztem, ahogy fellélegzik egy új és gondosabb őrző ígéretétől. 

A borító egy csoda, nagyon örülök, hogy a kiadó megtartotta az eredetit, borzaszótan csalódott lettem volna, ha ehelyett is esetleg újat terveznek. Hihetetlenül jól illik a történethez, az egyik kedvenc borítóm lett idén.

Összességében bár nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, de sajnos nálam nem érte el a Tízezer ajtó szintjét. Nem bántam meg, hogy elolvastam, mert az atmoszférát és a Starling-házat is nagyon megszerettem. Ha szeretitek az ilyen hangulatú történeteket, akkor mindenképpen adjatok neki egy esélyt. Olvassátok, szeressétek!

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

Játékunkban borzongjatok velünk együtt! Minden állomás könyvértékelésében elrejtettünk egy borzongató képet az egyik szó alatt. A feladatotok, hogy megtaláljátok ezt a fotót és megírjátok a Rafflecopter megfelelő helyére, hogy mit láttok rajta.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

04.23. Readinspo

04.24. Kelly és Lupi olvas

04.26. KönyvParfé

04.28. Utószó

04.30. Booktastic Boglinc

05.02. Könyv és más

05.04. Milyen könyvet olvassak?

05.06. Csak olvass!

05.08. This is my (book) universe

05.10. Spirit Bliss Sárga könyves út

Mackenzi Lee: A ​Tél Katonája: Hidegfront + Nyereményjáték

Sziasztok!

Találkozzatok a 16 éves Bucky Barnes-szal, mielőtt még a Tél Katonájává vált volna! Mackenzi Lee mesél a fiúról, aki csatlakozni szeretne az USA II. világháborúban harcoló seregéhez, ám egy váratlan fordulat miatt talán a brit titkosszolgálatának ügynökévé válhat…

Tartsatok velünk A Tél Katonája - Hidegfront blogturnén, és ne felejtsetek el játszani se, hiszen a Kolibri kiadónak hála egy szerencsés olvasónk meg is nyeri Bucky történetét.

AZ ​EMLÉKEINK HATÁROZZÁK MEG AZT, AKIK VAGYUNK – MI MARAD BELŐLÜNK HA MINDET ELVESZIK TŐLÜNK?

1954: A Tél Katonája a Szovjetunió legerősebb fegyvere. A legveszélyesebb titkos küldetéseket hajtja végre. Egyetlen célja: teljesíteni a parancsot.

Csakhogy ő nem mindig volt a Tél Katonája…

1941: A tizenhat éves Bucky Barnes csatlakozni szeretne az USA II. világháborúban harcoló seregéhez, de a helyi parancsnok megakadályozza ebben. Amikor felájánlják neki, hogy kiképzik az Egyesült Királyság titkosszolgálatának ügynökévé, Bucky előtt megcsillan a remény, hogy hőssé válhat. Ám alig ér Londonba, máris menekülnie kell egy rejtélyes orgyilkos elől, ráadásul egy olyan lány társaságában, aki a háborúban harcolófelek mindegyike számára értékes titok birtokában van.

Több mint egy évtizeddel később a Tél Katonája ugyanazt a rejtélyt próbálja megoldani, amit annak idején Bucky. Az időn átívelve nemcsak a küldetésük, hanem az életük is összekapcsolódik; ám arra egyikük sem számít, hogy mindez hatással lesz a saját, személyes háborújuk kimenetelére is.

Marvel rajongásom továbbra is töretlen, ezt igazolja, hogy rendszeresen találkozhattok a blogon ilyen jellegű kötetekkel. Amióta érdeklődni kezdtem a Marvel univerzum iránt minden alkalmat megragadok arra, hogy még jobban elmélyedjek ebben a világban. Szinte az összes eddig megjelent filmet láttam már, átrágtam magam több képes kiadványon és regényen szóval lassan nagyobb rajongónak mondhatom magam, mint Miklós. Rengeteg kedves karaktert a szívembe zártam már és biztos vagyok benne, hogy a jövőben még több szereplőt kedvelek meg. A Bosszúállók és az Amerika Kapitány filmeket nagyon szerettem, és ez kiemelten a mostani könyv főhősének, Bucky Barnesnak (alias a Tél katonája) volt köszönhető. 

 

A Lokiról szóló könyvet és a Gamora, illetve Nebula kettőséről szóló könyvet is kedveltem anno, de úgy érzem valahogy a Tél katonájának tragédiákkal átszőtt karaktere még közelebb állt hozzám. Az az igazság, hogy ez a történet nem volt egy könnyű és egyszerű olvasmány, Bucky karaktere az egyik legtöbb fájdalmat átélt karakter a Marvel univerzumban, ami figyelembe véve az univerzumban zajló eseményeket, bizony elég nagy szó.

 

A Tél katonája című kötet nagyszerű olvasmány a bizonyítási vágyról, a szeretet és az emlékek erejéről, és arról, hogy ha valaki egész életében egy bizonyos szabályrendszer szerint éli az életét, vajon képes lesz-e kitörni a kötelesség béklyóiból. Mackenzi Lee regénye tulajdonképpen egy izgalmas előzménytörténet, mely során kicsivel közelebbről megismerhetjük, hogy milyen tragikus körülmények kellettek ahhoz, hogy Bucky Barnes-ból a híres/hírhedt Tél katonája váljon. Bepillantást nyerhetünk fiatal éveibe megismerhetjük az őt körülvevő embereket, illetve a motivációit arra, hogy az amerikai hadsereg tagja legyen. Ezt követően azonban egy váratlan fordulatnak köszönhetően teljesen más irányt vesz az élete és végül egy rendkívül veszélyes helyzetben találja magát, de szerencsére nincsen egyedül. A könyvben meg kell említenünk két fontos női karaktert: az egyik Gimlet/Ginny, aki Bucky fiatal éveiben jelenik meg, a másik pedig Rosztova, aki Vronszkij ügynök társa a különböző bevetéseken. Ők ketten nagyon sok meglepetést és váratlan fordulatot okoznak a történet során. Mindketten kifejezetten erős karakterek, a történet szempontjából pedig kiemelt fontosságúak.

 

A könyv cselekménye érdekes és izgalmas, csak úgy faltam a lapokat. A cselekmény jól követhető volt, ráadásul csavarokban sem volt hiány. A kötet tulajdonképpen több hosszabb fejezetre osztható, ezeket felváltva egyszer Bucky, egyszer pedig Vronszkij ügynök („V”) szemszögéből ismerhetjük meg. A sztori rendkívül gördülékeny és szerethető, én nagyon szerettem Mackenzi Lee írását. Az alapötlet zseniális, a cselekmény izgalmas, sokszor tényleg olyan volt, mintha egy igazi kémfilmben érezném magam, az akciójelenetek olyan részletességgel lettek megírva.

 

Az írónő emellett szerintem remekül eltalálta Bucky személyiségét. Egyáltalán nem éreztem karakteridegennek, mélyítette és tágította a karakterről alkotott felfogásomat. Óriási tisztelettel nyúlt a történethez, érezhető volt az első oldaltól kezdve, hogy Mackenzi Lee igyekezett olyat alkotni, ami megállja a helyét a Marvel univerzumában, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy maradéktalanul sikerült neki. 

 

Összességében nekem nagyon tetszett a regény. Egy rendkívül fontos kötetnek gondolom, melyet valahogy végig áthat a reménytelenség és a kiszolgáltatottság érzése.  Az írónő ugyanakkor egy személyes tragédiákkal tűzdelt, remek, akciófilmbe illő eseménysorokkal mélyítette tovább az ismereteimet a Tél katonájáról. Ez egy remekül felépített történet, mely a váltott szemszögű fejezeteknek is köszönhetően tudott újat mutatni és nagy szerencsénkre mindezt rendkívül magas szinten tette, ezzel is tovább bővítve a Marvel univerzumot. Nem tudok mást írni, csak azt, hogy olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Játékunk ezúttal elég egyszerű lesz, ugyanis az egyes állomásokon található képekről ki kell találnotok, hogy melyik MCU filmjéből/sorozatából származik, hol bukkant fel a Tél Katonája, aka. Bucky Barnes. A megoldás a cím lesz, azt írjátok be a rafflecopter rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

04/28 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)

04/29 - Spirit Bliss Sárga könyves út

05/01 - Hagyjatok! Olvasok! 

05/05 - Csak olvass!

05/07 - Dreamworld

Maja Lunde: Fehér ​Mancs, a jegesmedveherceg + Nyereményjáték

Szia!

Maja Lunde rajongói most egy teljesen más műfajban ismerhetik meg az írónőt! A Cser Kiadó ugyanis elhozta nekünk a Fehér ​Mancs, a jegesmedveherceg című képregényt, mely egy gyönyörű norvég mesét dolgoz fel. Tartsatok velünk a blogturné négy állomásán keresztül, ismerjétek meg ezt a különleges történetet, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!

sd

Ebben a könyvben a nálunk is nagyon népszerű Maja Lunde az egyik legszebb norvég mesét, a Fehér Mancs, Valemon királyt teremtette újra képregény formájában, a neves norvég illusztrátor, Hans Jørgen Sandnes csodálatos rajzaival.

A kalandvágyó Liv szokás szerint elszökött a tanyáról, hogy kihúzza magát a munka alól, és kis barátaival, az erdei állatokkal töltse az időt. Hirtelen megzörrennek a bokrok, és ágak reccsennek. Mielőtt Liv bármit tehetne, hatalmas, fehér medve terem előtte.

Eközben a távolban egy boldogtalan királynő az egyre jobban sorvadozó birodalmán uralkodik. Elátkozta Fehér Mancsot és a természetet. Amikor Liv találkozik a medvével, a gonoszság már nem jár messze, és a lánynak kemény küzdelmet kell folytatnia Fehér Mancs, a szeretet és a világ megmentéséért.

Maja Lunde neve már korántsem volt ismeretlen számomra, az Évszakok tetralógia az egyik legnagyobb kedvencem tőle. A regényeit ugyan még nem olvastam, de biztos vagyok benne, hogy szép lassan azokat is bepótolom majd. 

A Fehér Mancs, a jegesmedveherceg három dolog miatt fogott meg. Maja Lunde neve eleve egy erős hívószó volt számomra, így nem is kellett sokat gondolkodnom azon, hogy csatlakozzak-e a turnéhoz. De emellett már az első pillanatban elvarázsolt a fülszöveg és mivel tulajdonképpen egy jegesmedve az egyik főszereplő, így biztos voltam benne, hogy nekem ezt a könyvet biza el kell olvasnom.

A Fehér Mancs, a jegesmedveherceg egy hihetetlenül kedves és szerethető történet, melyben Maja Lunde Valemon király történetét teremtette újra, képregény formában. Már megszokhattuk, hogy a szerző a műveiben komoly és komplex témákat boncolgat, ez pedig ebben a kötetben sincs máshogy. Ugyan a történet mesei formában jelent meg, de nem egy cuki, habosbabos történet. A lapjait átjárja a szomorúság, fájdalom és talán egy kicsit a tehetetlenség érzése is. 

A kötet erősen indít, az első oldalakon Eira alakját ismerhetjük meg, aki gyermekkorában mindent megkapott a szüleitől, soha nem tudtak neki nemet mondani semmi miatt. Egy igazi elkényeztett hercegnő vált belőle, aki egy családi tragédia folytán egyedül maradt a palotájában. A szíve egyre keserűbbé és keserűbbé vált, majd végül elvesztette a realitásérzékét és a boszorkányság felé fordult. Minden vágya az volt, hogy a herceg elvegye őt, de mivel a fiú elzárkózott ettől, így elátkozta és jegesmedveként kellett leélnie az életét. 

Itt kapcsolódik a történetbe Liv, a fiatal lány, aki már kinőtt jócskán a gyermekkorból, szíve és lelke mégis megőrizte gyermeki kíváncsiságát és báját. Egy igazi elvarázsolt lélek, aki bár szeretne hasznos munkát végezni a gazdaságban, ahol családjával él és dolgozik, de úgy tűnik, hogy elemileg képtelen erre. Rendkívül szegények, a napi betevő megkeresése is nehéz számukra. Kíváncsisága azonban mindig bajba juttatja őt. Amikor a sors az útjába sodorja a jegesmedveherceget, mély barátságot kötnek. A kérdés már csupán annyi, hogy vajon képes lesz-e a szeleburdi fiatal lány megtörni az átkot és megmentheti-e földeket a pusztulástól. 

A könyv cselekménye rendkívül érdekes és izgalmas én egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben. A szereplők sokrétűek, nem lehet rájuk húzni a gonosz, az áldozat és a megmentő sémáját. Eira karaktere rendkívül komplex, az első pillanattól kezdve látszik, hogy nincs könnyű dolga, nagyon nehéz terhet kell cipelnie és egyszerűen nincsenek meg a túléléshez és továbblépéshez az eszközei. Mindig megkapott mindent, soha nem kellett semmiért megküzdenie és megdolgoznia, így nehezen viseli az elutasítást. Igaz, hogy ő a történet főgonosza, de valahol ő is csak egy áldozat. Liz, ugyan esélyt kap arra, hogy legyőzze a gonoszt, de korántsem tökéletes a karaktere. Sokszor és sokat hibázik, de szerencsére mindig feláll és küzd tovább. A történet során nagy utat jár be, meg kell tanulnia gátat szabni a kíváncsiságának.

Szerintem senkit sem lepek meg azzal, hogy az én kedvenc karakterem Fehér Mancs volt, az első pillanattól kezdve belopta magát a szívembe. Kedves személye és alakja azonnal elvarázsolt, ráadásul a jegesmedve az egyik kedvenc állatom, így szinte garantálható volt, hogy ő varázsol majd el a legjobban. 

A komplex érzelmek mellett természetesen az egyszerű mesei elemek is megjelennek. Ezek együttesen egy rendkívül minőségi és csodás elegyet alkotnak, egy olyan mesét, amely tényleg minden korosztály számára nagyszerű kikapcsolódást nyújt. Legyen az olvasó kisiskolás, vagy harmincas felnőtt nő, mindenki talál értéket és szépséget benne. 

A kötetnek bár mesei a formája, de én inkább iskolás korú gyerekeknek ajánlanám. A történet sokszor rendkívül komor és nem vagyok biztos benne, hogy egy 5-6 éves gyermek már van olyan érzelmi szinten, hogy megértse és feldolgozza a kötetben megjelenő érzéseket és érzelmeket. Talán 8-9 évesen könnyebben emészthető a történet, de egy túlságosan érzékeny gyermek számára még ez a "korhatár" is alacsony lehet. 

A képregényes formát egyszerűen imádtam, ugyan nem ismerem az eredeti történetet, de úgy éreztem, hogy ebben a formában sem csorbulhatott sokat a történet ereje és bája. A könyv nyelvezete rendkívül élvezetes, az olvasás minden egyes másodperce öröm volt. A meseregény atmoszférája igen erős, a szerző által megjelenített világ teljesen magával ragadott. A meseszép illusztrációknak köszönhetően teljesen elvesztem a lapok között és bizton állíthatom, hogy azóta sem találtam magára. 

Összességében én csak szuperlatívuszokban tudok beszélni Maja Lunde legújabb, magyarul megjelent meseregényéről és csak ajánlani tudom mindenkinek. Ez a könyv tényleg egy igazi csoda, olvassátok és szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban Maja Lunde további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“A víznek önmagában nincs színe, a körülötte lévő világ színezi meg, az ég, a környezet tükröződése; a víz sosem csak víz.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

04.29. Könyv és más 

05.01. Spirit Bliss Sárga könyves út

05.03. Csak olvass!

05.05. Utószó

Elizabeth Lim: A ​sárkány ígérete (Hat bíborszín darumadár 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Menő Könyveknek köszönhetően már hazánkban is olvasható Elizabeth Lim nagysikerű, duológiájának második része, A sárkány ígérete. Ráadásul a kiadónak hála, szemet gyönyörködtető, éldekorált változatban szerezhetik be a történetet a magyar olvasók. Az ázsiai mesék és mítoszok világából merítkező fantasy bloggereinket is elvarázsolta. Tartsatok velünk, derítsük ki együtt hogyan folytatódik a történet és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

"Az ígéret nem holmi csók a szélben, amivel csak úgy dobálózunk. Egy darab saját magunkból, amit odaadunk valaki másnak, és nem kapjuk vissza, amíg nem teljesítjük a fogadalmunkat."

Vannak azonban ígéretek, amelyeket szinte lehetetlen teljesíteni. Egy elátkozott sárkánygyöngy visszajuttatása a jogos tulajdonosának pont ilyen feladat. Különösen, ha a szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. És ha ez nem lenne elég, a roppant erővel rendelkező varázstárgy rendkívül szeszélyes is... Shiorinak el kell utaznia a sárkányok tenger mélyén rejtőző királyságába, démonokkal és szellemekkel kell harcolnia, és haza kell juttatnia a gyöngyöt, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot.

De maga Shiori vajon hazatalál-e valaha? El tudják-e fogadni az emberek az ereiben csörgedező varázserőt, vagy elszabadult papírsárkányként kell kóborolnia a világban, távol az apjától, a testvéreitől, a szerelmétől?

A Hat bíborszín darumadár folytatásában Kiata hercegnőjének minden varázserejét és leleményességét be kell vetnie, ha túl akarja élni a rá váró megpróbáltatásokat, és nem akarja, hogy elszakadjon a sors fonala, amely az igaz szerelméhez köti.

A Hat bíborszín darumadár a tavalyi év végének az egyik legkedvesebb története volt, így nagyon örültem neki, hogy kevesebb, mint fél évet kellett várnom a folytatásra. Bár az első résznek szerencsére nem volt erősen függő a vége, de mégis nagyon vártam a folytatást. Kíváncsi voltam, hogy a szerző miként alakítja a történetet és a sokat emlegetett sorsfonál miként köti majd össze a szereplők életét. 

A sárkány ígérete egy igazán érdekes és izgalmas fantasy könyv, melyben markánsan megjelenik az ázsiai kultúra. Egy történet az emlékekről, az ígéretekről és arról, hogy még a legsötétebb időkben sem szabad feladni, menni kell és küzdeni, amíg csak képesek vagyunk rá. Egy történet arról, hogy minden hősnek szüksége van egy társra, vagy akár többre is és arról, hogy milyen fontos a család, hiszen kire támaszkodjunk, ha nem rájuk, amikor a szükség úgy hozza. 

A cselekmény rendkívül érdekes és izgalmas, az atmoszféra és a mitológiai világ egyszerűen zseniális, teljesen rákattantam az ázsiai történetekre, szóval biztos vagyok benne, hogy nem most utoljára olvastam Elizabeth Limtől, az egyik nagy kedvencemmé avanzsálódott. Az írásmódja, ahogyan bánik a mitológiai történetekkel és szavakkal engem teljesen levett a lábamról, alig várom, hogy a kiadó gondozásában még többet olvashassak tőle. 

A kötettel kapcsolatban kicsit felemásak az érzéseim, úgy éreztem, hogy talán a szerző túl sokat akart, túl sok mindent próbált meg egy történetbe/kötetbe zsúfolni. És bár őszintén szólva én faltam a lapokat, és egy délután alatt fejeztem be a történetet, valahogy mégis zavaró volt számomra ez a sok dolog. Az események egyes részei kissé túlírtak, más részei azonban talán több figyelmet igényeltek volna. Ritkán mondok ilyet, mert sok trilógiának az a baj, hogy a középső rész full felesleges, és jobban működnének duológiaként. Ez a kötet azonban talán trilógiaként jobban működött volna. 

Az első kötet végén Shiori ígéretet tett mostohaanyjának arra, hogy visszaszolgáltatja a sárkányszívet a jogos tulajdonosának. Az ígéretének megtartásához azonban rögös út vezet. A szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. Földön, vízen, levegőn át vezet útja, a siker pedig korántsem garantált. Démonnal, szellemekkel kell harcolnia, ráadásul apja palotájában sincs biztonságban, hiszen a varázstudókra halál várt Kiatában. Ráadásul a gyöngy kissé szeszélyes is, így nem mindig számíthat a segítségére. Shiorinak meg kell találnia a gyöngy tulajdonoság, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot. De vajon képes lesz rá? 

Shiori óriási utat járt be. Felelőtlen és talán kissé elkényeztetett hercegnőként indult, de végül olyan erős karakterré változott, aki kész arra, hogy megmentse az egész családját és a császárságot is. Az események megkeményítették, de nem vált szívtelenné. Egy igazán erős és kompetens karakterré változott, aki kész arra, hogy megváltsa az egész világot. 

Takkan (ó Takkan 💓) tökéletesen kiegészíti őt. Egy igazán erős és kedves karakter, szinte valószínűtlenül nagyszerű. Erős, kedves, művészi jellem, aki nem retten meg a harcoktól sem. Egy másodpercig sem kérdéses számára, hogy mindenben segíti Shiorit. És bár a tenger mélyére nem tudta őt követni, de megvárta és a szárazföldön és még az égben is végig a lány mellett maradt. Nagyon drukkoltam annak, hogy boldog véget érjen a történetük, hogy a megpróbáltatásuk után teljes életet élhessenek. A nagy tettek olykor nagy áldozatokkal is járnak és nagyon boldog voltam, hogy Elizabeth Lim a regényében egyáltalán nem ezüsttálcán kínálta a szereplőinek a megoldást, komoly és felelősségteljes döntést kellett hozniuk, nagy áldozatot kellett vállalniuk azért, hogy Kiata megmeneküljön. 

Shiori testvéreit nagyon megkedveltem, szerettem, ahogy összetartottak. Imádtam a nagy közös családi jeleneteket, nagy evéseket, szerettem volna én is bemászni a könyvbe, hogy együtt lehessük velük, hogy a bőrömön is megtapasztaljam a dolgot. 

A kötet első felében Seryu karaktere is felbukkan, a személyét már az első részben megkedveltem így bíztam benne, hogy ebben a kötetben is megjelenik majd. Ugyan az eseményeket közvetlenül csupán az első néhányszáz oldalon befolyásolja, nagy szerepe van a végkifejletben is. Új szereplőként Gen karakterét ismerhetjük meg, akivel Shiori a tengerek mélyén találkozik. A fiatal fiú varázsló, de mivel éveken át raboskodott a sárkányok birodalmában, így megőrizte gyermeki alakját, miközben a szárazföldön évtizedek teltek el. És persze ott van még Elong is, a félig ember, félig sárkány lény, akinek nincs szíve, nincs sárkány gyöngye. 

A kiadó egy eseményén volt szerencsém részt venni Ruff Orsolya és Elizabeth Lim beszélgetésén, ahol a szerző elmondta, hogy a következő regénye is ebben a világban fog majd játszódni. Olvasás közben eljátszottam azzal a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha Seryu, Elong, és Gen kerülne a következő kötetben a főszerepbe és a küldetésüknek az lehetne a célja, hogy Elongnak találják meg a sárkány gyöngyét. De most legszívesebben amúgy Raikama történetét olvasnám, aki még mindig az egyik legérdekesebb és legizalmasabb karakternek tűnik számomra. Remélem hamarosan a kiadó megörvendeztet minket azzal a kötettel is, én biztosan az elsők között csapok majd le rá. 

A borító egy igazi csoda, borzasztóan boldog vagyok, hogy meghagyta a kiadó, az éldekorált változat pedig igazi szerelem. Nagyon tetszik ez a kiadás, örülök, hogy a magyar változat ennyire szemet gyönyörködtető. A könyv hangulata nagyszerű, ez pedig nagyban a fordításnak is köszönhető, hiszen vitathatatlanul gördülékeny és élvezetes olvasmány. Könnyen és gyorsan lehet vele haladni és bár nem a legvékonyabb kötet a polcomon, mégis csak úgy faltam a lapokat és egyszer csak azt vettem észre, hogy már az epilógus következik. 

Bár nem hibátlan, én mégis nagyon élveztem az olvasást. A hangulata elvarázsolt a kötetnek és bár néha zavart a sok esemény, mégis jó kis olvasmányélményként marad meg bennem. Ha szerettétek az első részt, akkor a folytatást se hagyjátok ki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Seryu mellett ki Shiori társa az úton?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.28.: Sorok között

04.30.: Milyen könyvet olvassak?

05.02.: Csak olvass!

05.04.: Fanni's Library

05.06.: Utószó

05.08.: Readinspo

05.10.: Könyv és más

05.12.: Hagyjatok! Olvasok!

05.14: Spirit Bliss Sárga könyves út

05.16.: Dreamworld