2020 tavaszán Deborah Feldman története mind könyves, mind pedig sorozatos formában meghódította az országot. A nő az Unortodoxban arról beszélt, milyen volt a fiatalkora a rendkívül zárt és szigorú szatmári haszid zsidó közösségben, New York közepén, és hogyan szabadult ki végül ebből a közegből. Nemrég megjelent folytatásában, az Exodusban már arról beszél, hogyan találta meg mindezután saját magát. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a könyvről!
Deborah-nak immár egyedülálló, független nőként kell helyt állnia a zárt zsidó közösségen kívüli világban: gondoskodnia kell a fiáról, biztosítania kell a megélhetésüket, miközben írói karrierjét építi, s meg szeretné találni az igaz szerelmet is.
Deborah végül útnak indul, hogy Európát bejárva megismerje családjának történetét, s felfejtse azokat a misztikus szálakat, amelyek magyar származású őseihez és a zsidó valláshoz kötik. Minderre azért van szükség, hogy megértse azokat a múltban gyökerező kötődéseket, amelyeket néha el kell szakítanunk, hogy igazán önmagunk lehessünk.
Deborah Feldman első írását, az Unortodox című művét még 2020-ban olvastam. Mélyen megrendített az életrajzi írása, előtte még soha sem hallottam a haszidok, vagy pontosabban szólva a szatmári haszidok közösségéről. De hogy kik is ők? Szatmár megyében a XX. század közepéig jelentős számú zsidóság élt. Betelepülésük első hulláma a XVIII. század második felére tehető. Az első betelepülők Cseh- és Morvaország irányából érkeztek. A második szakaszban, 1785 és 1840 között főként Galíciából jöttek sokan. 1920-ig folyamatosan nőtt a számuk, majd 1944-ig már csökkent, de még így is a lakosság tíz százalékát tették ki az izraelita vallásúak. 1944 májusában és júniusában összesen több mint 18 ezer zsidót deportáltak Szatmár megyéből, köztük lényegében a teljes szatmárnémeti izraelita lakosságot. A deportálásból alig néhány ezer zsidó tért vissza a megyébe, ők hamar újraszerveződtek, de ezzel párhuzamosan a megmaradók elvándorlása is megkezdődött. A közösséget New York-ban helyreállították, és a világ egyik legnagyobb haszid csoportjává vált. A közösség tagjainak becsült száma 65-75.000 között van. Nagyon szigorú szabályok szerint élnek, a mai modern kultúrától teljesen elhatárolódnak és el is utasítják azt. Elsődleges nyelvként a jiddist használják. A szatmári haszidok úgy tartják, hogy Hitlert tulajdonképp Isten küldte büntetésül, amiért a zsidók asszimilálódni akartak a többségi társadalomba. Mivel a közösségek túlságosan is világiak lettek, így meg kellett bűnhődniük. Emiatt a közösség élesen elkülönül a többiektől, semmilyen módon nem kívánnak érintkezni másokkal, vagy beolvadni a közösségbe. Szigorúan, a Tóra törvényei szerint élnek, hiszen úgy tartják, hogy a holokauszt bármikor újra megtörténhet, ha az életvitelük nem megfelelő.
Deborah Feldman első regényében arról írt, hogyan sikerült maga mögött hagynia a korábbi közösségét. Képes volt arra, hogy kilépjen egy olyan közösségből, melyben nem találta a helyét. Felismerte, hogy többre vágyik és ezért tett is. Nem adta fel, megkereste a kiutat saját maga és fia számára. Az Exodus azonban egy teljesen más történet. Maga a szó azt jelenti, hogy kivonulás, a Bibliában a zsidók kivonulását értjük rajta, amikor is Mózes vezetésével elhagyhatták Egyiptomot és ezzel eljuthattak az Ígéret földjére. Ahogy látjátok, már maga a cím is erős jelentéstartalommal bír, hiszen tulajdonképpen Deborah "kivonulását" követhetjük nyomon. Az Exodusban a fiatal nő út- és identitáskereséséről, önmaga elfogadásáról és saját démonjainak leküzdéséről szól.
Nincs könnyű dolga, hiszen az évek alatt belenevelt viselkedési formák és merev szabályok még távolról is komoly és mély befolyással bírnak az életében. Mindent megtesz azért, hogy szabadon élhessen, de az identitás és a régmúlt nyomai sajnos nem olyanok, mint egy régi pulóver, amit az ember egyszerűen csak levet magáról. Nem tudunk kilépni saját bőrünkből, a tudatalattink erőteljesen munkálkodik még akkor is, ha szabadulni szeretnénk. Deborah is megtapasztalja, hogy hiába próbált szakítani a haszid szokásokkal és vallási dogmákkal, azok mégis hatással vannak az életére. Egy kis idő után azonban rájön, hogy az identitásának részét képezi az, hogy korábban a haszid közösség tagja volt. Nem radírozhatja ki a múltját, hiszen ezzel együtt önmaga egy részét is elveszíti. Nem megszabadulnia kell a régi emlékektől, hanem meg kell tanulni feldolgozni és együtt élni vele. Az új életében rengeteg problémával kellett megküzdenie, nehezen illeszkedett be és sokszor anyagi gondjai is voltak (legalábbis addig, amíg meg nem jelent az Unortodox című regénye), de tudta, hogy a legnehezebb dolgot már maga mögött tudja. Képes volt új életet kezdeni és otthagyni régi közösségét.
Mindezeket mellett bepillantást nyerhetünk Deborah és kisfia, Isaac életébe is. Rengeteg történetet oszt meg velünk amerikai életéről és utazásairól, európai útjáról és letelepedéséről Németországban. Ezek a történetek pedig végtelenül személyessé teszik az írását.
A könyv hangulata igazán magával ragadó. Nagyszerű a stílusa, én csak úgy faltam a lapokat. Az írónő roppant őszintén, mégis indulatok nélkül írja le életének tapasztalatait. Bár akadtak megpróbáltatások az életében, mégsem éreztem azt, hogy haraggal viseltetne azok iránt, akik fájdalmat okoztak neki. Néha kicsit sterilnek éreztem a könyvet, talán kicsit túl tényszerűen lett megírva, nekem hiányoztak belőle az erős érzelmek. De talán ez nem is baj. Így nagyobb hangsúlyt tudtam arra fektetni, hogy megfigyeljem, belőlem milyen érzelmeket vált ki a kötet.
Ha szerettétek az első részt, akkor mindenképpen olvassátok el ezt az írását is, hiszen így válik igazán teljessé Deborah története.
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mivel Deborah Feldman élettörténete inspirált egy filmes (pontosabban sorozatos) feldolgozást Unortodox címmel, játékunk is eköré szerveződik. Olyan életrajzi könyveket keresünk az idézetek alapján, amelyek szintén képernyőre kerültek. A Rafflecopter dobozba viszont annak a személyiségnek a nevét írjátok be, akiről a könyv és film szól.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
"Szerintem szuper dolog, hogy azt csinálod, amihez kedved van. Ha engem kérdezel, túl kevés csaj képes erre. Hogy a társadalom és az elvárások képébe vágja, hogy bekaphatják. Jobban állnánk, ha több nő szedné össze magát."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése