Sziasztok!
A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross The Queen sorozatának befejező részét A királynő koronázása címmel. A győztes csata és a bűnösök elfogása után még nem jött el a megbékélés ideje, újabb szökésekkel, ármányokkal és cselszövésekkel kell hőseinknek szembenézniük. Érdemes követni az öt állomásos blogturnét, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.
A királynő felemelkedése az elmúlt évem egyik nagy meglepetése volt. A borító miatt sokáig szemeztem vele, de valahogy sokáig nem szántam rá magam. Aztán egy kedves barátom, Helén elolvasta és olyan lelkesen beszélt nekem a könyvről, hogy belevetettem magam. Mivel teljesen oda meg vissza voltam a történetért, így már tűkön ülve vártam a folytatást.
Nem is ragozom tovább, lássuk mirők is szól a könyv!
Brienna immár a tudás mesternője, és kezdi megszokni új életét a csodás Maevana földjein az egykor kitagadott lord, David MacQuinn lányaként. Még hosszú út áll előtte, hogy megkedveltesse magát a MacQuinnekkel, mely nem egyszerű feladat, ha közben a királynő legfőbb tanácsosaként nemcsak a háza, de az egész ország érdekeit nézni kell. És akkor még ott van a sajgó vágy, melyet nap mint nap érez Cartier, valódi nevén Aodhan Morgane iránt. Aodhan igyekszik helyreállítani elbukott háza hírnevét, bár gondolatait főként a gyönyörű Brienna és csókjának édes íze köti le. Amikor azonban egy este egy koszos kisfiút talál a kastélyban, aki nem mondja meg, kicsoda, a dolgok új fordulatot vesznek. Vajon ki igazából a fiú, és mit akar Aodhantól? Eközben közeleg a kegyetlen, ledöntött uralkodócsalád, a Lannonok tárgyalása, mely után a jogos királynő, Isolde végre felülhetne a trónra. Azonban a börtönbe vetett gaz királynak, Gilroy-nak sok szövetségese van, akik bármit megtennének urukért. Briennáéknak újra össze kell fogniuk, még ha a küldetés az életükbe is kerülhet. És jobb, ha vigyáznak, ugyanis a szerelmes szívnél nincs sérülékenyebb.
Hatalmas elvárásokkal vágtam neki a második rész olvasásának, szerencsére nem kellett csalódnom. Egy éve olvastam az első részt és bevallom, egy kicsit tartottam atttól, hogy sok mindenre nem fogok emlékezni. Szerencsére Rebecca Ross gondolt erre és a köny első részében rengeteg visszautalást találunk. Nagyon szerettem a duológia befejező részét is, igazából együltő helyemben elolvastam.
A történet pontosan ott folytatódik, ahol az első kötet véget ért.
Hőseink bár a csatát megnyerték, de a háborúnak még nincs vége. Maevena királysága csak akkor tündökölhet régi fényében, ha a lázadás sikerrel jár és a jogos Kavanagh örökösnő fejére kerül a korona. A királynő koronázása egy igazán izgalmas, letehetetlen és lebilincselő olvasmány, melyben bebizonyosodik, hogy az igazság mindig a felszínre tör és legyen bármilyen rögös az út, a jók mindig elnyerik méltó jutalmukat.
A cselekmény nagyon izgalmas, egy pillanatra sem lankadt a figyelmem. A házak közötti ellentétek erősen jelen vannak a történetben. Ahhoz, hogy a királynő fejére korona kerülhessen támogatókra van szükség, ezzel pedig politikailag is megszilárdíthatja a hatalmát. Ezen a téren kulcsfontosságú a megtorlás, hiszen hogyan is lehetne komolyan venni egy olyan királynőt, aki képtelen arra, hogy rendet tartson a birodalmában.
A taktika, a politika, a különböző intrikák mind-mind szerves részét képezik az egész duológiának. Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet, hiszen felemás érzéseim vannak azzal kapcsolatban, hogy Rebecca Ross kevésbé hangsúlyos szerepet szánt Brienna és Cartier kapcsolatának. Nagyon szerettem az ő párosukat, szívesen olvastam volna többet róluk. Emellett viszont azt gondolom, hogy a több romantikus szál elvitte volna a regény fókuszát.
Mindig nagyon érdekes és izgalmas, amikor új uralkodó kerül a trónra. Vajon hogyan nyeri meg magának a népet? Mi lesz a háborús bűnösökkel? Kinek van bocsánat, és ki számíthat a jogos büntetésre? Kik támogatják, és kik azok, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozza az új királynő trónra kerülését? Ezekre a kérdésekre ad választ Rebecca Ross regénye, A királynő koronázásában.
Nagyon szeretem az erős főhősöket, Brienna pedig egy igazán nagyszerű karakter. Bátor, erős, tökéletes szereplő, aki nem fél semmitől. A beilleszkedés nem megy neki tökéletesen, nehezen küzd meg a MacQuinn házhoz tartozók előítéleteivel. Isolde tanácsadójaként folyamatosan bizonyítja számunkra rátermettségét és ravaszságát. A fejlődése szemmel látható volt, a Magnolia ház félszeg diákjából igazán erős és magabiztos nővé vált, aki a királynő jobbkeze. Éles eszével és taktikai gondolkodásával kitűnik a többi tanács tag közül, nem véletlen, hogy a Isolde egyik legfontosabb bizalmasa.
Ebben a részben is olvashatunk a mágiáról, de sokkal kevesebb szerepet kapott, mint amennyit szívem szerint olvastam volna róla. Ami egy kicsit hangsúlyos volt, az a nép mágiához való hozzáállása volt. Nem meglepő módon sokan tartottak attól, hogy a történelem megismétli önmagát és Isolde is pusztításra használja majd az erejét.
A borító bár tetszik, de nálam nem tudta felülmúlni az első szintjét.
Összességében nekem nagyon tetszett a könyv. A duológia befejező része egy igazán rendkívül izgalmas kötet, mely magához bilincseli az olvasóját. Ha az első részt szerettétek, akkor ebben sem fogtok csalódni, mindenképpen olvassátok el.
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy szeretnéd a könyvet mindenképpen a polcodon tuni, akkor ITT olvashatod el, ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.
Nyereményjáték
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése