2019. május 18., szombat

Könyves raktárvásár....vagy inkább az Éhezők viadala?


A mai napon én is elmentem a Líra által meghirdetett raktárvásárra. Nagyon sok mindenre felkészültem, de amit ott tapasztaltam...arra nincsenek szavak. Nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel az egésszel kapcsolatban. Egyrészről nagyon örülök a könyveknek, amiket vettem...másrészről azonban nagyon mérges is vagyok. Az emberek, a szervezés, az egész úgy kritikán aluli ahogy van.

Nekem hatalmas szerencsém volt, időben odaértem és relatíve hamar be is jutottam. Kezdetben szépen kettes sorban várta mindenki, hogy bejuthasson az udvarba. Nem volt sem tolongás, sem pedig vitatkozás. Tiszta volt az egész helyzet. Miután kinyitották az ajtókat elkezdődött az Éhezők viadala. Hirtelen felbomlott az eddig kialakult rendszer és olyan emberek nem jutottak be az elsők között, akik reggel 9 óra óta már sorban álltak. Mindenki fel volt háborodva, és azt kell, hogy mondjam, abszolút jogosan. Az elsők zúgolódtak és egyre nagyobb lett a sor. Az emberek jöttek és jöttek erre pedig egyszerűen nem készültek fel a Líránál. Én a második turnusban, 10 óra körül bejutottam. Tényleg szerencsém volt. (Mondjuk fél 10 körül érkeztem a raktárhoz, szóval igazából reméltem is, hogy normális időben bejutok a sátorba.)
Velem együtt a sátorban nagyjából 100-150 ember volt. Abszolút nem volt vészes a tömeg, de nehéz volt nézelődni. Akármerre is mentem emberbe botlottam, nem igazán tudtam 10-15 másodpercnél többet szánni egy adag könyvre, szóval nagyjából ennyi időm volt eldönteni, hogy tetszik-e, amit látok és meg akarom-e venni. 
Egy idő után egyre több embert engedtek be, mert a kintiek be akartak jutni, de akik bent voltak nem akartak még kimenni. A babakocsiktól és a bevásárlókocsiktól már nem igazán lehetett mozogni és egyre nagyobb volt a tumultus. Ahogy pedig kinéztem a sátorból láttam, hogy egyre nagyobb lesz a sor, mert egyre több ember jön. Egyszer-kétszer bejött szólni egy biztonsági őr, hogy aki már megtalálta, amit akart az legyen olyan kedves és fáradjon a kasszához. Nagyjából annyit ért ez az egész, mint halottnak a csók. 😃 Amúgy el kell, hogy mondjam a kasszánál történő várakozás is nagyon hosszúra nyúlt, ugyanis mindenki minimum 10 könyvvel állt sorban. Volt olyan előttem, aki 40-50 könyvvel tért haza. 

Arra pedig amúgy egyáltalán nincsenek szavak, hogy még mindig mekkora a tömeg a raktár előtt. Látom Facebookon a képeket és egyszerűen nem hiszek a szememnek. Olvastam, hogy az emberek teljesen ki vannak akadva, aki bejutnak küzdenek a könyvekért. Egymás kezéből tépik ki a kosarat és abszolút nagy a fejetlenség. Kicsit kezd ez az egész olyan lenni, mintha mindenkinek az élete múlna ezen a vásáron. 

Nagyon sajnálom amúgy, mert hihetetlenül jó kezdeményezés volt. Nagyon sok könyvet láttam és tényleg remek ötletnek tartottam. Nagyon izgatottan vártam, de a hatalmas tömeg kicsit elvette a kedvemet. Azt mondták, hogy nem készültek fel ekkora tömegre. Közel 9000 ember jelzett vissza az eseménynél, gondolhatták volna, hogy sok embert mozgat majd meg. Talán ha megtartották volna a sort az elején és nem csak úgy beengedik minden logika nélkül az embereket, vagy ha jobban figyelek volna arra, hogy ne legyen bent valaki óráig elkerülhető lett volna ez az egész. Sokan írták, hogy azt kellett volna csinálni, hogy ahány ember kijön, annyi mehet be. De tapasztalatom szerint sokkal több ember ment volna be, mint amennyi kijött. Mindenki nézelődni akart, ha valaki végre bejutott a sok várakozás után, nem akart 10 perc után kimenni. Nehéz ügy ez...Tényleg hatalmas volt a fejetlenség és a szervezetlenség és abszolút megértem azokat, akik szomorúan távoztak, mert nem voltak hajlandóak kivárni a sort. Viszont ki kell azt is emelni, hogy sokan vállalhatatlanul viselkedtek, abszolút nem figyeltek a másikra, tolongtak és lökdösődtek. Ez az egész esemény mindenkiből a legrosszabbat hozta ki sajnos. 

Az érzéseim után beszéljünk egy kicsit arról is, hogy miket sikerült vennem. 😊


Mindegyik könyvnek nagyon örülök, és remek áron sikerült a beszereznem az összeset. A Mímes Rend és az Az időutazó felesége volt a legdrágább, ezek 1700 Ft-ba kerültek. A Legyen ahogy akarod -Álom vagy valóság című könyv 1000 Ft volt, az összes többit pedig 300-400 Ft-ért sikerült megvenni. 😊

Összességében nagyon örülök a lehetőségnek és annak, hogy azon szerencsés emberek között voltam, akik még emberi körülmények között tudtak válogatni. Másrészről azonban kicsit mérges is vagyok az egészre. Mind az emberek, mind pedig a szervezés vállalhatatlan. Remélem a jövőben majd jobban figyelnek mindenre és kitalálják hogyan lehetne gördülékenyen és könnyen lezavarni ezt az eseményt. 


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése