A következő címkéjű bejegyzések mutatása: citromos pite. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: citromos pite. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 10., vasárnap

Jacky Durand: Apám ​receptjei extra állomás + Nyereményjáték


Sziasztok!

Jacky Durand újságíró és gasztroblogger érzékeny regényében egy burgundiai kisvárosba kalauzol bennünket, ahol egy vendéglő mindennapjain keresztül ismerhetjük meg egy apa és fiú különleges kapcsolatát. A regényből nem csak egy fiatal fiú fejlődéstörténetét és egy család sorsát ismerhetjük meg, hanem a hagyományos francia konyha ízeit is. Tartsatok bloggereinkkel a hét állomáson át, és nyerjétek meg a Park Kiadó által felajánlott két példány egyikét!

Gyerekként mindig szívesen segédkeztem anyunak és a mamámnak a konyhában. Szerettem kiskukta lenni. Persze nem kell komoly dolgoka gondolni: megpucoltam a krumplit, a fokhagymát..esetleg a sárgarépát, bepaníroztam a húst. Egyszerűen imádtam ezeket a közösen eltöltött perceket a konyhában. Rengeteg ezzel kapcsolatos emlékem van. 
Mi az a típusú család vagyunk, akiknél hétvégén mindig van sütemény is az asztalon, így ebben is mindig segítettem: a hab és a krém elkészítése, a dekorálás, a lekvárral történő "ragasztás" mind-mind olyan dolog, ami örömmel töltött el. Imádtam és máig imádok együtt sütni otthon anyuval. 
Mióta saját háztartást vezetek, kicsit minden megváltozott. Már alig várom, hogy legyen valaki, akivel együtt süthetek én is. Nagyon remélem, hogy ha lesznek gyerekeim ők is élvezni fogják a közös sütést majd velem. 
Sajnos nincs időm minden nap főzni, felnézek minden nőre, akik minden nap meleg ételt tesznek az asztalra. Igazi szuperhősök a szememben. Mi leginkább csak hétvégén eszünk saját kézzel készült ételt. Szerencsésnek mondhatom magam, sokszor sütünk-főzünk Miklóssal együtt. Néha kicsit összeveszünk, de azért összességében jól működünk együtt.

Szeretek új recepteket kipróbálni, de a régi jól bevált családi süteményeket is előszeretettel készítem el. Amikor megláttam az Apám receptjei című könyvnek a függelékét, azonnal tudtam, hogy az egyik receptet mindenképpen szeretném kipróbálni. De mielőtt elárulnám nektek ezt a receptet és a tapasztalataimat, lássuk miről is szól a könyv.


A ​regény fő helyszíne egy burgundiai kisváros vendéglője, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja.
Amikor Henri úr kómába esik, Julien ott ül az ágya mellett, és feltolulnak benne az emlékek. Megelevenednek gyerekkora hősei, apja élete társa, a szépséges, jóságos Hélene, akinek a személye körül fájdalmas titok lappang, Lulu, a fegyvertárs-másodszakács, Nicole, a tűzrőlpattant pincérnő, Gabriel, az anarchista favágó… És Julien eltöpreng: vajon hová tűnt, megvan-e még valahol vágyai netovábbja, az apai receptkönyv?
Az Apám receptjei a szeretetről szól, a történetmesélő fiúi szeretetéről és a szerző, Jacky Durand szeretetéről a (francia) konyha iránt.
A magyar kiadás függelékében a fordító Bognár Róbert jóvoltából a Virágos Állomás asztalaira kerülő ételekről, italokról tájékozódhat az olvasó.

Jacky Durand újságíró. Évek óta járja Franciaországot, riportokat, ételkritikákat ír a Libération napilapnak, állandó munkatársa a France Culture rádiónak. Továbbá gasztroblogger, és maga is szakácskodik. Számos műfajban publikál, az Apám receptjei a második regénye.

Imádom, hogy a magyar kiadás függelékében a fordító Bognár Róbert jóvoltából a Virágos Állomás asztalaira kerülő ételekről is olvashatunk, sőt a receptek segítségével el is tudjuk őket készíteni. Mielőtt rátérnék a receptre, írok egy kicsit a könyvről Nektek. Az Apám receptjei összességében egy igazán szerethető történet, mely a rövidsége ellenére komoly és mély a mondanivalója. Bár nem igazán azt kaptam, amire számítottam, de így is rengeteg értékes érzéssel és gondolattal gazdagodtam az olvasás során. Ugyan főzés és a konyha szeretet erőteljesen áthatja a regényt, ennél mégis sokkal többről szól az egész kötet. A függelék nagyszerű ötlet, igazán különlegesség és egyedivé varázsolja a könyvet. Ha szeretitek a hasonló történeteket, mindenképpen adjatok egy esélyt az Apám receptjeinek, szerintem nem fogjátok megbánni. Ha kíváncsiak vagytok a teljes értékelésre, akkor ITT elolvashatjátok.

A függelékben található receptek mindegyike nagyon jól hangzik, de az én pillantásom azonnal megakadt a citromos pite recepjtén. Nagyon szeretem a citromos dolgokat, szóval amikor megláttam nem is volt kérdés számomra, hogy ezzel a recepttel fogok próbálkozni.

Soha nem sütöttem még citromos pitét, csak almás pitével próbálkoztam, aminek mind az alapja, mind pedig a tölteléke teljesen másmilyen. Így mindenképpen nagy kihívás volt számomra az elkészítése. Nem vagyok teljesen analfabéta a konyhában és nagyszerűen elboldogulok a receptek segítségével, de azért volt bennem egy kis félelem.

A pite alapja normandia vajas tészta, és szerintem itt valami hatalmas tévedés lehet a könyvben. Vagy mi voltunk nagyon bénák Miklóssal, vagy valami nagyon el van írva a receptben, a tésztánk állaga sajnos nem lett megfelelő.

A recept szerint kell bele 25 dkg liszt, feleannyi vaj, 5 dkg porcukor, 1 tojássárgája, 2-3 deci hideg víz és egy csipet só. Itt még nem is igazán gondoltunk semmi rosszra, mint a jó gyerekek pakoltuk bele a hozzávalókat a recept alaján. Ahogy kell összemorzsoltuk a lisztet és a vajat (ami amúgy nem kis meló, nem is gondoltam volna, hogy ez ilyen hosszas munka) és hozzáadtuk a többi hozzávalót is. Na ez volt az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy itt valami nem jó...ugyanis konkrétan folyt a tésztánk. Amikor neten rákerestünk más receptekre is láttuk, hogy 2-3 kanál vizet írnak, és nem 2-3 decit...szóval lehet, hogy ez volt a probléma. Nagyon sok lisztet kellett beleraknunk, hogy vállalható legyen a tészta állaga, és talán még a hitünket is elveszítettük, mert nem lett annyira acélos. Nem volt rossz ízű, de biztos, hogy nem próbálkozunk ezzel a tészta recepttel többet. Keresünk inkább egy másikat.

A krém része viszont a pitének egyszerűen zseniális. Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én egyszerűen imádom a Carte d'Or fagyinak a citromos pités ízét. Képzeljétek el, ennek a krémnek pontosan ugyanolyan íze volt. Egyszerűen imádtam. Biztos vagyok benne, hogy még sokszor meg fogjuk csinálni, mert egyszerűen verhetetlen az íze.

A krémhez kell 3 kezeletlen citrom héja megreszelve, másfél deci frissen facsart citromlé, 17 deka cukor, 3 tojás, 4 tojássárgája (brutál mennyiségű tojás kell amúgy az egész pitéhez, szóval mielőtt nekiálltok mindenképpen tankoljatok fel belőle). A vajon kívül mindent jól össze kell dolgozni, és alacsony lángon addig kell hevíteni, amíg habosodni nem kezd. Ezután már szépen fokozatosan hozzá lehet adni a vajat. Akkor jó az egész krém, ha kicsit pudingszerű az állaga.

Nagyon fontos amúgy, hogy a pitetésztát először 15 percig kell sütni, 180 fokon és a közepét le kell súlyozni valamivel. Sütőpapírt kell rárakni, és valami nagy dolgot kell a közepére helyezni. Mi amúgy 3 darab szuflés tartót tettünk rá, azzal kellően le tudtuk súlyozni a tésztát. Utána ha kivettük higított tojássárgával meg kell kenni a tésztát, és 5 percre vissza kell tenni a sütőbe. Így egy mázat kap a tészta és nem áztatja el a krém. Ezután 220 fokon készre sütjük.

Mi kicsit eltértünk a recepttől, mert hihetetlen mennyiségű tojásfehérjénk maradt, így arra gondoltunk, hogy egy kis cukorral felverjük a maradék tojást, és rákanalazzuk a pite tetejére. Nagyjából 10 perccel korábban ráraktuk a tojáshabot, mint ahogy készre sült volna, így a hab is kapott egy kis színt. Ez egy hatalmas ötlet volt, a végeredmény így még verhetetlenebb lett.

Szerintem ez egy nagyon jó recept, de senki ne hagyatkozzon csupán a leírásra. Nem tudom, hogy a többi receptnél is vannak-e ilyen apró gondok, de mindenképpen nézzetek utána más recepteknek is, nehogy olyan kellemetlen meglepetésben részesüljetek, mint nekünk. Az utasítások könnyen követhetőek, nekünk legalábbis nem jelentett problémát.

Összességében nagyon jól sikerült a pite, de a tészta állaga azért hagyott némi kívánnivalót maga után. Biztosan el fogjuk még készíteni a jövőben is, de tuti nem ezzel az alappal. Szerintem borzasztóan sok a 2-3 deci víz, lehetett volna több eszünk is és már az elején kapcsolni kellett volna. Talán akkor könnyebben és jobban tudtunk volna vele dolgozni. Amennyire nehézkes volt a tészta, a krém pontosan annyira volt nagyszerű és zseniális. Az egyik legfinomabb amit valaha ettem és készítettem, biztos vagyok benne, hogy a jövőben elkészülő összes citromos pités krémemnek ez lesz alapja.

Ha a recept és az észrevételeim elolvasása után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.





Nyereményjáték

A regényben fontos szerepet játszanak a különböző alapanyagok és ételek, így mostani nyereményjátékunkban a Virágos Állomás vendéglő étlapjára látogatunk. Keressétek meg a bejegyzésekben a kiemelt betűket, és a helyes sorrendbe téve őket írjátok be az adott étel nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub
04.30. Könyv és más
05.02. Flora the Sweaterist
05.04. Spirit Bliss Sárga könyves út
05.06. A Szofisztikált Macska
05.08. Csak olvass!
05.10. Csak olvass! (Extra)
05.12. Fanni's Library