Sziasztok!
A 21. Század Kiadónál jelent meg az írópáros újabb nagysikerű története, A lelkitárs-egyenlet. Ha érdekel benneteket, hogy mit gondolnak bloggereink erről az érdekes romantikus könyvről, tartsatok velünk ezen blogturnénk során is, ráadásul tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott nyereménypéldány ebből a szépséges kötetből!
Jess értesül a Kromantika nevű, frissen felkapott társkereső cég ajánlatáról: adatbázist hoznak létre, hogy DNS-vizsgálat alapján találják meg mindenkinek a lelki társát. Ha ez igaz, akkor a Kromantika alapjaiban változtatja meg a társkeresést, hiszen valami egzaktra épít. Ezzel Jess is tud azonosulni.
Legalábbis azt hitte, hogy tud. A teszt ugyanis kimutatja, hogy Jess 98%-ban összeillik a Kromantika alapítójával, bizonyos dr. River Peñával. Jess ismeri dr. Peñát, ezt a merev, konok figurát, és kétségtelennek tartja, hogy nem ő a lelki társa. De a Kromantika pénzt kínál Jessnek arra az esetre, ha hajlandó jobban megismerkedni a cég alapítójával. Jess szkeptikus, de nincs abban az anyagi helyzetben, hogy visszautasítsa a nagyvonalú ajánlatot.
A 98%-os összeillés gyémánt fokozatú egyezést jelent. A cég promóciójában Jess és dr. Peña álompárrá válnak, ők az élő példa a Kromantika módszerének sikerességére. Miközben egyik repi rendezvényről a másikra rángatják őket, Jess lassan ráébred, belül talán másmilyen ez a tudós, mint amilyennek eddig hitte.
Bevallok Nektek valamit, a romkomok a gyengéim, abszolút a guilty pleasure kategória nálam, egyszerűen imádom őket nézni. Ezek azok a típusú filmek, amiket a lányok nem azért néznek, mert komoly filmesztétikai és filmművészeti értékeket várnak az alkotástól, hanem egyszerűen csak simogatja az ember lelkét a történet. Mióta aktív Netflix felhasználó lettem teljesen új dimenziók nyíltak meg előttem. Néha jól esik csak úgy bekuckózni a Stitch-es takarómmal a kanapén és elindítani egy kedves kis romantikust. Nem mondom, hogy Miklós mosolya ilyenkor őszinte, de hát ez van, néha kell az ilyen is.
A könyvek terén azonban valahogy szigorúbb vagyok. A romkomokat nézni szeretem, nem pedig olvasni. Így mondhatni kissé finnyás vagyok a zsáner terén és ritkán olvasok ilyesmi. (Jó oké, mostanában többször is előfordult már ilyesmi, de ha belegondoltok abba, hogy évente 120-130 könyvet olvasok és abból maximum 6-7 esne a romantikus kategóriába máris látnátok, hogy igazam van.) Bár a romantika nem az én világom, de olykor beleszeretek a fülszöveg alapján egy-egy ilyen műfajú történetbe is. Jelen esetben pedig bevallom, a feltűnő színű borító és a rózsaszín élfestés is nagy kedvenc lett, így óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba.
Christina Lauren neve ismerősen csengett a számomra, emlékszem, hogy nem olyan régen jelent meg az írópáros egy másik regénye a kiadónál, de mivel azt nem olvastam, így szerencsére minden előzetes elvárás nélküli ugrottam neki a történetnek. A lelkitárs-egyenlet egy rendkívül kedves és szerethető történet, melynek legnagyobb varázsa a szereplők közötti kémiában és az érdekes kerettörténetben rejlik. A DNS alapú partnerkeresés egy hihetetlenül érdekes és izgalmas ötletnek tűnik. Kíváncsi vagyok, hogy Miklóssal milyen egyezésünk lenne. Nem mondom, hogy tuti Gyémánt fokozatúak lennénk, de abban biztos vagyok, hogy nagyon magas lenne a kompatibilitási arányunk.
A cselekmény bár kiszámítható, de én mégis imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle. Valószínűleg A lelkitárs-egyenlet sem tökéletes, én mégis nagyon szerettem. Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a cselekmény végkifejletével, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. River és Jess nagyszerű párosnak bizonyult és nagyon megkedveltem őket. Az első pillanattól kezdve érezhető volt közöttük a kémia, én pedig minden idegszálammal annak drukkoltam, hogy minden bukkanó ellenére végül tényleg egymásra találjanak. Talán kicsit elfogult vagyok, de River nálam nagy kedvenc lett, a karaktere egyszerűen még nekem is szerelem első látásra. Az ilyen Mr. Darcy féle karakterek a gyengéim. Tudjátok, tulajdonképpen ők a komor és félreismert férfi karakterek, akiről kiderül, hogy jóval több minden van bennük, mint elsőre gondolná az ember és a zord és barátságtalan viselkedés igazi érző lelket rejt. Kezdetben igazi tüskés sündisznónak tűnnek (na jó, nem ritka, hogy igazából seggfejnek), de aztán ahogy haladunk előre a történetben kiderül róluk, hogy tulajdonképpen csak félreismertük őt.
Jess karaktere nagyon kedvelhető volt, szerettem, hogy teljesen és totálisan életszagú volt. Nem olyan volt, mint aki konkrétan skatulyából rántottak volna elő, hanem valód, hús vér nő, aki ténylegesen küzködik azért, hogy egyedülálló anyaként megállja a helyét a nagyvilágban. Legjobb barátnője Fizzy és nagyszülei csodálatos, támogató emberek, de sokáig nem képesek arra, hogy a fiatal lány kimozdítsák a komfortzónájából. Amikor azonban Jess és River párba áll az alkalmazásban, minden a feje tetejére kerül. Egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz, a kérdés pedig az, hogy vajon ez az eredménynek köszönhető és genetikailag kódolva van az egymás iránt érzett vonzalmuk, vagy minden csupán azért van, mert ennyire hinni akarnak a számokban? Vajon az eredmény mennyire pontos? És mi van akkor, ha a számok kudarcat vallanak és ők mégsem olyan szuperek együtt, mint amennyire a kompatibilitási arányuk determinálja azt?
A könyv nyelvezete kellően élvezetes, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással. Bevallom, sokszor hangosan felnevettem rajta, máskor pedig rendkívül elgondolkodtatott a történet. Ez a DNS alapú társkeresés nagyon beindította a fantáziámat, ráadásul szerettem, hogy tiszta adatbolond mindkét szereplő. Bár én csak egy egyszerű szociológus vagyok, az adatokat én is csípem, és bár olyan szinten nem értek a statisztikához, mint Jess, azért az én szívem is megdobbant a p értékek olvasása alatt.
Nagyon ritkán mondok ilyet, de végre egy romantikus könyv, ahol nem utáltam az erotikus jeleneteket és a szexikézést. Nem volt öncélú, kellő súlya volt a szereplők életében, nem volt szekunder szégyenérzetem olvasás közben és nem éreztem kínosnak a jelenetet. Ritkán mondok ilyet, de ez a könyv még az én szűrőmön is átment.
Mindig öröm látni, amikor egy író nem felejtkezik meg a mellékszereplőkről sem. Bár azt nem mondom, hogy minden karakter tökéletes ki lett bontva, de érezhetően nagy gonddal alkotta meg mindegyiküket. Jess nagyszülei, Fizzy és June is nagyszerű karakter, sőt, úgy érzem, hogy Felicity karakterében benne van a potenciál, hogy egyszer főszereplővé avanzsálódjon a saját romantikus regéyében. Ha megtörténne valamikor, én biztosan elolvasnám.
Összességében kifejezetten szerettem Christina Lauren néven publikáló páros regényét. A lelkitárs-egyenlet egy könnyed, mégis érdekes és izgalmas olvasmány. A szereplők sokrétűek és rendkívül szerethetők, könnyen és jól lehet velük azonosulni. Én imádtam olvasni és biztos vagyok benne, hogy az írónő többi könyvére is sort fogok majd keríteni. Ha szeretitek a hasonló történeteket, ne hagyjátok ki ezt a regényt sem. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek az írópárost és a könyveiket. Minden állomáson találtok egy-egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a válaszotokat beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS
Mikor jelent meg hazánkban a Nem mézes hetek?
Állomások
02. 07. - Fanni’s Library
02. 10. - Veronika’s Reader Feeder
02. 13. - Csak olvass!
02. 16. - Hagyjatok! Olvasok!
02. 19. - Dreamworld
02. 22. - Sorok között
02. 25. - Deszy könyvajánlója
.jpg)
.png)
