Sziasztok!
A háború utáni
Németországban él Eva, aki tolmácsként dolgozik, amikor egy új megbízatást kap.
A fordítás, amiben részt kell vennie kapcsolatban áll az egykori auschwitzi
táborban élő zsidók emlékeivel és ez nagyon megviseli a lányt. A Német Ház jól
bemutatja a német társadalom minden szegletét azzal kapcsolatban, hogy hogyan
néztek szembe a tényekkel az egykori háborús bűnösök és azok, akiknek közük
volt (akár közvetve, akár közvetetten) a szörnyűségekhez, amik milliók
halálához vezettek.
A Libri Kiadónál
megjelent regényben Annette Hess úgy mesél a régi időkről, hogy képtelenség a
történettől szabadulni. A Blogturné Klub 5 bloggere elolvasta A Német Házat és
elmesélik az élményeit nektek. Tartsatok velünk a turnén és a végén ti is
megnyerhetitek a könyv egyik példányát.
Az utóbbi időben ez már a
sokadik világháborús könyv az oldalamon. Úgy tűnik nem fogyok ki az ilyen
jellegű történetekből. Teljesen rákattantam a témára. Az a szerencse, hogy
mindegyik történet tud valami újat mondani, így egyáltalán nem unom meg. A
mostani könyv a koncentrációs perekre helyezi a hangsúlyt.
A népirtás utáni
igazságszolgáltatás egyik módja a törvények alkalmazása. A II. világháború után
mind a nemzetközi, mind a nemzeti bíróságok lefolytattak háborús bűnösök ellen
indított pereket. Ilyen bűnök a fosztogatás, az erőszakolás és egyéb kihágások,
de ha a náci Németország háborús bűneire gondolunk, akkor rögtön a Holokauszt
jut eszünkbe. Nyilván nem általánosíthatunk, ahogy nem minden katona
lelkiismeretlen gyilkos, úgy nem minden német náci. A német haderő besorozásos
volt, a bűnök túlnyomó részét, a népirtást is az SS végezte el. Nem menti fel a
bűnösöket az, hogy besorozták őket, de az ártatlanul megbélyegzett, csak
besorozott német katonák nem érdemelnek megvetést akkor, amikor nem követtek el
semmit. Ha pedig ezeket a katonákat nem tekinthetjük bűnösnek, akkor az
átlagembernek sem kellene rosszul éreznie magát. Ezt miért is írtam le nektek?
Lássuk a következő könyvünket!
1963-ban az egész sajtó a
közelgő Auschwitz-perrel foglalkozik, amikor a fiatal tolmácslányt, Eva Bruhnst
váratlanul egy lengyel tanú kihallgatásához hívják a bíróságra. Eva rendkívül
zavartan fordítja a tanúvallomást, egyszerűen képtelen értelmezni a
hallottakat. Amikor a szüleit kérdezi a
témáról, ők kitérnek a válasz elől. A lánynak állandó szerződést kívánnak, a
per során kellene hangot adnia a lengyel túlélőknek. Eva vőlegénye és szülei hevesen
ellenzik, hogy részt vegyen a tárgyaláson, ám nem hallgat rájuk.
A következő hetekben a
lány előtt egy megdöbbentő és ismeretlen világ tárul fel. A megrázó
beszámolókat hallva Eva nem ugyanaz az ember többé: nem érti, hogy a családja
miért nem képes szembenézni a múlttal, ugyanakkor megijeszti a fiatal kanadai
jogász, David Miller is, akinek mindennél fontosabb az igazság feltárása. Hol
van az igazság, és vajon milyen hatása lesz ennek az igazságnak Eva életére?
Igaz, hogy mostanában
nagyon sok háborús könyv fordult meg nálam, de hatalmas lelkesedéssel vetettem bele
magam A Német Ház olvasásába. Hihetetlenül kíváncsi voltam rá, arra
számítottam, hogy rengeteg dolgot megtudhatok a perről és a háborús bűnökről.
Aztán szép lassan rájöttem, hogy ez a történet teljesen más, mint amire
számítottam. Bár abszolút más volt ez a könyv, mint amit először képzeltem,
azért összességében tetszett a történet.
A Német Ház láttató
erővel mutatja be a háború utáni Németországot, miközben abszolút hiteles képet fest az
emberi kapcsolatokról és arról, hogy néha mennyire nehéz és fájdalmas a
szembenézés.
Egyéni szinten akkor
élünk meg bűntudatot, hogy ha személyesen felelősséget vállalunk egy tettünkért
vagy éppen tettünk hiányáért, aminek okán valaki más szenved. Csoportos szinten
azonban nem személyes felelősséget kell vállalnunk, hanem a csoportot kell
felelősnek látnunk egy másik csoport ellen elkövetett (vagy szükség esetén el
nem követett) tettért.
A holokauszt, a
koncentrációs táborok, értelmetlen kivégzések, 20. század egyik legnagyobb
tragédiája, melyek kollektív bűntudathoz vezethetnek. A tudomány jelen állása
szerint nem csak saját, de a nemzetünk által elkövetett múltbéli bűnök miatt is
lehet bűntudatunk Ez a bűntudat annak ellenére is kihathat a nemzet jelenben
mutatott magatartására, hogy annak ma élő tagjai egyáltalán nem járultak hozzá
a háborús bűnök elkövetéséhez. Vajon képesek vagyunk bűntudatot érezni
olyasmiért, amit nem mi követtünk el?
Továbbá komoly kérdés az
is, hogy milyen hatással van a holokauszt azokra az emberekre, akik bár
vétlenek voltak, mégis a partvonal mentén követhették végig az eseményeket.
Vajon az átélt borzalmak milyen nyomot hagytak a gyerekekben, azokban, akik
ártatlanságukból fakadva még nem tudtak azonosulni a kegyetlen eszmékkel, mégis
kénytelenek voltak végignézni a fájdalmas jeleneteket. Az is lehet, hogy nem
láttak semmit, de a nyomasztó légkör ugyanúgy a mindennapjaik része volt. A
csíkos ruhás rabok vonulása, a kiabálások, a furcsa füst és émelyítő szag
biztosan hatással volt rájuk is. A szorongás, a félelem, a különböző lelki
problémák abszolút hozzájárulhatnak a mentális betegségek kialakulásához.
Meg kell említeni még a
„vétkesek között cinkos, aki néma” effektust is. Kiket nevezhetünk bűnösnek?
Azokat, akik szelektáltak és váltogatott kegyetlenségekkel kínozták a
foglyokat, azok, akik „csak parancsra” cselekedtek, vagy azokat is, akik némán
figyelték az eseményeket és elfordították még a fejüket is, ha valami szörnyűséget
láttak? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is boncolgat a könyv.
A cselekmény kifejezetten
lassú, nincsenek benne nagy izgalmak. Az eltemetett titkok folyamatosan törnek
a felszínre, az ezzel kapcsolatos feszültség végig érzékelhető. A könyv szerkezete
számomra rendkívül furcsa. Lehet, hogy csak én vagyok így ezzel, de én
kifejezetten szeretem a fejezeteket. Egyrészről van mihez viszonyítanom,
másrészről a tagoltság furcsán jó hatással van a kis lelkemre. De tényleg,
valahogy jobban szeretem az ilyen jellegű köteteket. Itt viszont kicsit olyan
volt, mintha minden összefolyt volna a szemem előtt. Nem voltak elválasztva a
fejezetek, jelenetenként volt egy kis térköz és már folytatódott is a történet.
A karakterek rendkívül
érdekesek és sokrétűek. Igazán komplex a személyiségük. Az emberek nem jók, de
valahogy rossznak sem érezzük őket. Tulajdonképpen belső démonjaik és saját
gyötrelmük rabjai. A szereplők igyekeznek a múlt darabkáit elrejteni, ám annak
megőrzése komoly frusztrációt okoz mindenkiben. Van, akinek gyenge az
idegrendszere, van, aki komoly mentális betegséggel küzd és olyan is van, aki
nem tud parancsolni az indulatainak. Ahány ember, annyi megküzdési mechanizmus
és azt látjuk, hogy egyik sem működik sikeresen. Attól még, hogy nem beszélünk
valamiről, attól az a trauma még nem tűnik el. Csupán alszik és némán
várakozik, aztán egy alkalmas, vagyis inkább egy igencsak alkalmatlan
pillanatban majd egyszer csak robban és akkor megállíthatatlan lesz a
pusztítása.
Eva a legszimpatikusabb
és legszerethetőbb karakter. Az ő vívódása is folyamatosan érezhető a könyvben.
Bár a holokauszt idején csak 4 éves volt, mégis úgy érzi, hogy tartozik a
túlélőknek azzal, hogy a hangját adja nekik. Minél többet hall a táborban
történt szörnyűségekről, annál inkább leomlik a belső fel és szép lassan
emlékezni kezd a múltra. Folyamatosan alakul ki nála a kollektív bűntudat
érzése, képtelen feldolgozni azt a sok borzalmat, amit a beszámolók alapján
megismer.
A szülei rendkívül kedves
és szimpatikus emberek, ugyanakkor érezhető náluk, hogy komoly és mély titkokat
rejtegetnek.
A lány vőlegénye egy
idegesítő seggfej. Soha nem szerettem ezt a típust. Az egyetlen célja, hogy
uralkodjon a párján, neki kell a domináns félnek lenni. Igaz tudom, hogy a
történet az 1960-as években játszódik és ebben az időszakban sokkal
hagyományosabb volt az emberek felfogása a családi szerepekről, de a feminista
lelkem nem tudta elviselni ezt az embert. Szeretném azt gondolni, hogy a könyv
végén egy pálfordulás következett be nála, az, hogy szembenézett a démonjaival
remélhetőleg egy komolyabb jellemfejlődést eredményezett nála.
Eva testvére Annagret,
akiről még szeretnék egy kicsit írni. Az egyik legantipatikusabb szereplő az
egész könyvben. A viselkedése felháborító és teljes mértékben kiakasztó. Biztos
vagyok benne, hogy a múlt sebei hagytak rajta nyomot és egy mentális betegség
formájában jelentkezett nála a dolog, de arra, amit tesz, egyszerűen nincs
mentség. Ő egy beteg ember, akinek kezelésre lenne szüksége.
A Német Ház összességében
egy érdekes és igazán elgondolkodtató könyv. Az olvasás után gondolatok ezrei
cikáznak az ember fejében. A cselekmény lassú, néha kicsit unalmasnak is
mondható. Nagyon sajnálom, hogy nem olvashattam többet a perről, igazán érdekes
lett volna annak minden mozzanatát végig követni. Azok, akik a pörgősebb
könyveket kedvelik nem biztos, hogy szeretni fogják ezt a történetet. Aki
szereti a hasonló könyveket mindenképpen olvassa el, olyan komoly témákat
feszeget a könyv, amikről órákon át lehetne beszélni. Nem lett a kedvenc könyvem,
de nagyon örülök, hogy elolvashattam.
Értékelés: 5/4
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
a Rafflecopter giveaway
Fülszöveg
Frankfurt, 1963. Az
egész sajtó a közelgő Auschwitz-perrel foglalkozik, amikor a fiatal
tolmácslányt, Eva Bruhnst egy lengyel tanú kihallgatásához hívják a bíróságra.
Eva zavartan fordítja a tanúvallomást, de képtelen értelmezni a hallottakat.
Amikor a szüleit kérdezi a témáról, ők kitérnek a válasz elől, s Eva
vőlegényével együtt hevesen ellenzik, hogy lányuk részt vegyen a perben.A következő hetekben Eva
előtt egy megdöbbentő és ismeretlen világ tárul fel: bírákkal és vádlottakkal
találkozik, és mindenekelőtt az egykori foglyokkal, akik az ő hangján szólalnak
meg a tanúk padján…
A megrázó beszámolókat
hallva Eva nem ugyanaz az ember többé: nem érti, hogy a családja miért nem
képes szembenézni a múlttal, ugyanakkor megijeszti a fiatal kanadai jogász,
David Miller is, akinek mindennél fontosabb az igazság feltárása.
Hol van az igazság, és
vajon milyen hatása lesz ennek az igazságnak Eva életére?
A Német Ház láttató
erővel mutatja be a háború utáni Németországot, miközben hiteles képet fest az
emberi kapcsolatokról és arról, hogy néha mennyire nehéz és fájdalmas a
szembenézés.
Nyereményjáték
A Német Ház történetének
főszereplője egy tolmács, akinek feladata, hogy vallomásokat (legyenek azok
írásbeliek, vagy szóbeliek) fordítson. Evához hasonlóan mi is egy kis
nyelvhelyességi teszt hívunk. Minden blogon olvashatsz majd egy-egy külföldi
szót, aminek várjuk a magyar fordítását, és azt is, hogy milyen nyelvről
fordítottad le azt.
A játék végén a Libri
Kiadó felajánlásával egy könyvet sorsolunk ki azok között, akik minden
állomáson felismerik, hogy milyen nyelvű szót olvasnak, és kiszótárazzák a
jelentését!
(Figyelem! A
megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán
belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
SZÓ
ponedjeljak
Állomáslista
11/25 - Csak olvass!
11/27 - Flora the Sweaterist
11/29 - Könyv és más
12/01 - Könyvvilág
12/03 - Zakkant olvas
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése