2024. május 3., péntek

Maja Lunde: Fehér ​Mancs, a jegesmedveherceg + Nyereményjáték

Szia!

Maja Lunde rajongói most egy teljesen más műfajban ismerhetik meg az írónőt! A Cser Kiadó ugyanis elhozta nekünk a Fehér ​Mancs, a jegesmedveherceg című képregényt, mely egy gyönyörű norvég mesét dolgoz fel. Tartsatok velünk a blogturné négy állomásán keresztül, ismerjétek meg ezt a különleges történetet, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!
sd
Ebben a könyvben a nálunk is nagyon népszerű Maja Lunde az egyik legszebb norvég mesét, a Fehér Mancs, Valemon királyt teremtette újra képregény formájában, a neves norvég illusztrátor, Hans Jørgen Sandnes csodálatos rajzaival.

A kalandvágyó Liv szokás szerint elszökött a tanyáról, hogy kihúzza magát a munka alól, és kis barátaival, az erdei állatokkal töltse az időt. Hirtelen megzörrennek a bokrok, és ágak reccsennek. Mielőtt Liv bármit tehetne, hatalmas, fehér medve terem előtte.

Eközben a távolban egy boldogtalan királynő az egyre jobban sorvadozó birodalmán uralkodik. Elátkozta Fehér Mancsot és a természetet. Amikor Liv találkozik a medvével, a gonoszság már nem jár messze, és a lánynak kemény küzdelmet kell folytatnia Fehér Mancs, a szeretet és a világ megmentéséért.
Maja Lunde neve már korántsem volt ismeretlen számomra, az Évszakok tetralógia az egyik legnagyobb kedvencem tőle. A regényeit ugyan még nem olvastam, de biztos vagyok benne, hogy szép lassan azokat is bepótolom majd. 
A Fehér Mancs, a jegesmedveherceg három dolog miatt fogott meg. Maja Lunde neve eleve egy erős hívószó volt számomra, így nem is kellett sokat gondolkodnom azon, hogy csatlakozzak-e a turnéhoz. De emellett már az első pillanatban elvarázsolt a fülszöveg és mivel tulajdonképpen egy jegesmedve az egyik főszereplő, így biztos voltam benne, hogy nekem ezt a könyvet biza el kell olvasnom.
A Fehér Mancs, a jegesmedveherceg egy hihetetlenül kedves és szerethető történet, melyben Maja Lunde Valemon király történetét teremtette újra, képregény formában. Már megszokhattuk, hogy a szerző a műveiben komoly és komplex témákat boncolgat, ez pedig ebben a kötetben sincs máshogy. Ugyan a történet mesei formában jelent meg, de nem egy cuki, habosbabos történet. A lapjait átjárja a szomorúság, fájdalom és talán egy kicsit a tehetetlenség érzése is. 
A kötet erősen indít, az első oldalakon Eira alakját ismerhetjük meg, aki gyermekkorában mindent megkapott a szüleitől, soha nem tudtak neki nemet mondani semmi miatt. Egy igazi elkényeztett hercegnő vált belőle, aki egy családi tragédia folytán egyedül maradt a palotájában. A szíve egyre keserűbbé és keserűbbé vált, majd végül elvesztette a realitásérzékét és a boszorkányság felé fordult. Minden vágya az volt, hogy a herceg elvegye őt, de mivel a fiú elzárkózott ettől, így elátkozta és jegesmedveként kellett leélnie az életét. 
Itt kapcsolódik a történetbe Liv, a fiatal lány, aki már kinőtt jócskán a gyermekkorból, szíve és lelke mégis megőrizte gyermeki kíváncsiságát és báját. Egy igazi elvarázsolt lélek, aki bár szeretne hasznos munkát végezni a gazdaságban, ahol családjával él és dolgozik, de úgy tűnik, hogy elemileg képtelen erre. Rendkívül szegények, a napi betevő megkeresése is nehéz számukra. Kíváncsisága azonban mindig bajba juttatja őt. Amikor a sors az útjába sodorja a jegesmedveherceget, mély barátságot kötnek. A kérdés már csupán annyi, hogy vajon képes lesz-e a szeleburdi fiatal lány megtörni az átkot és megmentheti-e földeket a pusztulástól. 
A könyv cselekménye rendkívül érdekes és izgalmas én egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben. A szereplők sokrétűek, nem lehet rájuk húzni a gonosz, az áldozat és a megmentő sémáját. Eira karaktere rendkívül komplex, az első pillanattól kezdve látszik, hogy nincs könnyű dolga, nagyon nehéz terhet kell cipelnie és egyszerűen nincsenek meg a túléléshez és továbblépéshez az eszközei. Mindig megkapott mindent, soha nem kellett semmiért megküzdenie és megdolgoznia, így nehezen viseli az elutasítást. Igaz, hogy ő a történet főgonosza, de valahol ő is csak egy áldozat. Liz, ugyan esélyt kap arra, hogy legyőzze a gonoszt, de korántsem tökéletes a karaktere. Sokszor és sokat hibázik, de szerencsére mindig feláll és küzd tovább. A történet során nagy utat jár be, meg kell tanulnia gátat szabni a kíváncsiságának.
Szerintem senkit sem lepek meg azzal, hogy az én kedvenc karakterem Fehér Mancs volt, az első pillanattól kezdve belopta magát a szívembe. Kedves személye és alakja azonnal elvarázsolt, ráadásul a jegesmedve az egyik kedvenc állatom, így szinte garantálható volt, hogy ő varázsol majd el a legjobban. 
A komplex érzelmek mellett természetesen az egyszerű mesei elemek is megjelennek. Ezek együttesen egy rendkívül minőségi és csodás elegyet alkotnak, egy olyan mesét, amely tényleg minden korosztály számára nagyszerű kikapcsolódást nyújt. Legyen az olvasó kisiskolás, vagy harmincas felnőtt nő, mindenki talál értéket és szépséget benne. 
A kötetnek bár mesei a formája, de én inkább iskolás korú gyerekeknek ajánlanám. A történet sokszor rendkívül komor és nem vagyok biztos benne, hogy egy 5-6 éves gyermek már van olyan érzelmi szinten, hogy megértse és feldolgozza a kötetben megjelenő érzéseket és érzelmeket. Talán 8-9 évesen könnyebben emészthető a történet, de egy túlságosan érzékeny gyermek számára még ez a "korhatár" is alacsony lehet. 
A képregényes formát egyszerűen imádtam, ugyan nem ismerem az eredeti történetet, de úgy éreztem, hogy ebben a formában sem csorbulhatott sokat a történet ereje és bája. A könyv nyelvezete rendkívül élvezetes, az olvasás minden egyes másodperce öröm volt. A meseregény atmoszférája igen erős, a szerző által megjelenített világ teljesen magával ragadott. A meseszép illusztrációknak köszönhetően teljesen elvesztem a lapok között és bizton állíthatom, hogy azóta sem találtam magára. 

Összességében én csak szuperlatívuszokban tudok beszélni Maja Lunde legújabb, magyarul megjelent meseregényéről és csak ajánlani tudom mindenkinek. Ez a könyv tényleg egy igazi csoda, olvassátok és szeressétek!
Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték
Mostani nyereményjátékunkban Maja Lunde további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
“A víznek önmagában nincs színe, a körülötte lévő világ színezi meg, az ég, a környezet tükröződése; a víz sosem csak víz.”



Állomáslista:
05.03. Csak olvass!
05.05. Utószó






2024. május 2., csütörtök

Elizabeth Lim: A ​sárkány ígérete (Hat bíborszín darumadár 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Menő Könyveknek köszönhetően már hazánkban is olvasható Elizabeth Lim nagysikerű, duológiájának második része, A sárkány ígérete. Ráadásul a kiadónak hála, szemet gyönyörködtető, éldekorált változatban szerezhetik be a történetet a magyar olvasók. Az ázsiai mesék és mítoszok világából merítkező fantasy bloggereinket is elvarázsolta. Tartsatok velünk, derítsük ki együtt hogyan folytatódik a történet és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

"Az ígéret nem holmi csók a szélben, amivel csak úgy dobálózunk. Egy darab saját magunkból, amit odaadunk valaki másnak, és nem kapjuk vissza, amíg nem teljesítjük a fogadalmunkat."

Vannak azonban ígéretek, amelyeket szinte lehetetlen teljesíteni. Egy elátkozott sárkánygyöngy visszajuttatása a jogos tulajdonosának pont ilyen feladat. Különösen, ha a szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. És ha ez nem lenne elég, a roppant erővel rendelkező varázstárgy rendkívül szeszélyes is... Shiorinak el kell utaznia a sárkányok tenger mélyén rejtőző királyságába, démonokkal és szellemekkel kell harcolnia, és haza kell juttatnia a gyöngyöt, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot.
De maga Shiori vajon hazatalál-e valaha? El tudják-e fogadni az emberek az ereiben csörgedező varázserőt, vagy elszabadult papírsárkányként kell kóborolnia a világban, távol az apjától, a testvéreitől, a szerelmétől?

A Hat bíborszín darumadár folytatásában Kiata hercegnőjének minden varázserejét és leleményességét be kell vetnie, ha túl akarja élni a rá váró megpróbáltatásokat, és nem akarja, hogy elszakadjon a sors fonala, amely az igaz szerelméhez köti.

A Hat bíborszín darumadár a tavalyi év végének az egyik legkedvesebb története volt, így nagyon örültem neki, hogy kevesebb, mint fél évet kellett várnom a folytatásra. Bár az első résznek szerencsére nem volt erősen függő a vége, de mégis nagyon vártam a folytatást. Kíváncsi voltam, hogy a szerző miként alakítja a történetet és a sokat emlegetett sorsfonál miként köti majd össze a szereplők életét. 

A sárkány ígérete egy igazán érdekes és izgalmas fantasy könyv, melyben markánsan megjelenik az ázsiai kultúra. Egy történet az emlékekről, az ígéretekről és arról, hogy még a legsötétebb időkben sem szabad feladni, menni kell és küzdeni, amíg csak képesek vagyunk rá. Egy történet arról, hogy minden hősnek szüksége van egy társra, vagy akár többre is és arról, hogy milyen fontos a család, hiszen kire támaszkodjunk, ha nem rájuk, amikor a szükség úgy hozza. 

A cselekmény rendkívül érdekes és izgalmas, az atmoszféra és a mitológiai világ egyszerűen zseniális, teljesen rákattantam az ázsiai történetekre, szóval biztos vagyok benne, hogy nem most utoljára olvastam Elizabeth Limtől, az egyik nagy kedvencemmé avanzsálódott. Az írásmódja, ahogyan bánik a mitológiai történetekkel és szavakkal engem teljesen levett a lábamról, alig várom, hogy a kiadó gondozásában még többet olvashassak tőle. 
A kötettel kapcsolatban kicsit felemásak az érzéseim, úgy éreztem, hogy talán a szerző túl sokat akart, túl sok mindent próbált meg egy történetbe/kötetbe zsúfolni. És bár őszintén szólva én faltam a lapokat, és egy délután alatt fejeztem be a történetet, valahogy mégis zavaró volt számomra ez a sok dolog. Az események egyes részei kissé túlírtak, más részei azonban talán több figyelmet igényeltek volna. Ritkán mondok ilyet, mert sok trilógiának az a baj, hogy a középső rész full felesleges, és jobban működnének duológiaként. Ez a kötet azonban talán trilógiaként jobban működött volna. 


Az első kötet végén Shiori ígéretet tett mostohaanyjának arra, hogy visszaszolgáltatja a sárkányszívet a jogos tulajdonosának. Az ígéretének megtartásához azonban rögös út vezet. A szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. Földön, vízen, levegőn át vezet útja, a siker pedig korántsem garantált. Démonnal, szellemekkel kell harcolnia, ráadásul apja palotájában sincs biztonságban, hiszen a varázstudókra halál várt Kiatában. Ráadásul a gyöngy kissé szeszélyes is, így nem mindig számíthat a segítségére. Shiorinak meg kell találnia a gyöngy tulajdonoság, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot. De vajon képes lesz rá? 

Shiori óriási utat járt be. Felelőtlen és talán kissé elkényeztetett hercegnőként indult, de végül olyan erős karakterré változott, aki kész arra, hogy megmentse az egész családját és a császárságot is. Az események megkeményítették, de nem vált szívtelenné. Egy igazán erős és kompetens karakterré változott, aki kész arra, hogy megváltsa az egész világot. 
Takkan (ó Takkan 💓) tökéletesen kiegészíti őt. Egy igazán erős és kedves karakter, szinte valószínűtlenül nagyszerű. Erős, kedves, művészi jellem, aki nem retten meg a harcoktól sem. Egy másodpercig sem kérdéses számára, hogy mindenben segíti Shiorit. És bár a tenger mélyére nem tudta őt követni, de megvárta és a szárazföldön és még az égben is végig a lány mellett maradt. Nagyon drukkoltam annak, hogy boldog véget érjen a történetük, hogy a megpróbáltatásuk után teljes életet élhessenek. A nagy tettek olykor nagy áldozatokkal is járnak és nagyon boldog voltam, hogy Elizabeth Lim a regényében egyáltalán nem ezüsttálcán kínálta a szereplőinek a megoldást, komoly és felelősségteljes döntést kellett hozniuk, nagy áldozatot kellett vállalniuk azért, hogy Kiata megmeneküljön. 


Shiori testvéreit nagyon megkedveltem, szerettem, ahogy összetartottak. Imádtam a nagy közös családi jeleneteket, nagy evéseket, szerettem volna én is bemászni a könyvbe, hogy együtt lehessük velük, hogy a bőrömön is megtapasztaljam a dolgot. 

A kötet első felében Seryu karaktere is felbukkan, a személyét már az első részben megkedveltem így bíztam benne, hogy ebben a kötetben is megjelenik majd. Ugyan az eseményeket közvetlenül csupán az első néhányszáz oldalon befolyásolja, nagy szerepe van a végkifejletben is. Új szereplőként Gen karakterét ismerhetjük meg, akivel Shiori a tengerek mélyén találkozik. A fiatal fiú varázsló, de mivel éveken át raboskodott a sárkányok birodalmában, így megőrizte gyermeki alakját, miközben a szárazföldön évtizedek teltek el. És persze ott van még Elong is, a félig ember, félig sárkány lény, akinek nincs szíve, nincs sárkány gyöngye. 

A kiadó egy eseményén volt szerencsém részt venni Ruff Orsolya és Elizabeth Lim beszélgetésén, ahol a szerző elmondta, hogy a következő regénye is ebben a világban fog majd játszódni. Olvasás közben eljátszottam azzal a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha Seryu, Elong, és Gen kerülne a következő kötetben a főszerepbe és a küldetésüknek az lehetne a célja, hogy Elongnak találják meg a sárkány gyöngyét. De most legszívesebben amúgy Raikama történetét olvasnám, aki még mindig az egyik legérdekesebb és legizalmasabb karakternek tűnik számomra. Remélem hamarosan a kiadó megörvendeztet minket azzal a kötettel is, én biztosan az elsők között csapok majd le rá. 

A borító egy igazi csoda, borzasztóan boldog vagyok, hogy meghagyta a kiadó, az éldekorált változat pedig igazi szerelem. Nagyon tetszik ez a kiadás, örülök, hogy a magyar változat ennyire szemet gyönyörködtető. A könyv hangulata nagyszerű, ez pedig nagyban a fordításnak is köszönhető, hiszen vitathatatlanul gördülékeny és élvezetes olvasmány. Könnyen és gyorsan lehet vele haladni és bár nem a legvékonyabb kötet a polcomon, mégis csak úgy faltam a lapokat és egyszer csak azt vettem észre, hogy már az epilógus következik. 

Bár nem hibátlan, én mégis nagyon élveztem az olvasást. A hangulata elvarázsolt a kötetnek és bár néha zavart a sok esemény, mégis jó kis olvasmányélményként marad meg bennem. Ha szerettétek az első részt, akkor a folytatást se hagyjátok ki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Seryu mellett ki Shiori társa az úton?


a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.28.: Sorok között

04.30.: Milyen könyvet olvassak?

05.02.: Csak olvass!

05.04.: Fanni's Library

05.06.: Utószó

05.08.: Readinspo

05.10.: Könyv és más

05.12.: Hagyjatok! Olvasok!

05.14: Spirit Bliss Sárga könyves út

05.16.: Dreamworld


2024. április 30., kedd

Laurie Lico Albanese: Skarlátszín ​öltések + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Libri Könyvkiadónak hála a magyar olvasók is kezükben tarthatják Laurie Lico Albanese könyvét, mely az 1800-as évekbe kalauzolja az olvasóját. A regény arra keresi a választ, vajon létezhet-e valódi szabadság a nők számára egy férfiak által uralt világban. A kiadónak köszönhetően pedig csodás, élfestett kiadásban szerezhetik be a történetet az olvasók. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a történetben és ha nektek kedvez a szerencse, akkor nyerhettek is egy példányt a kötetből. 

„Ami ​igaz, az gyakran rejtve van… a vallásos hév kegyetlenséget takar, a hétköznapiság álarca mögött sötét vágy rejtőzik.”

Isobel Gamble fiatal varrónő lelkét súlyos, több generációra visszanyúló titok nyomja, amikor férjével, Edwarddal az 1800-as évek elején Skóciából az újvilágbeli Salembe indul. Új életet akarnak kezdeni, ám Isobel néhány nappal a megérkezésük után máris magára marad, és egyedül kénytelen boldogulni az idegen országban.
Amikor találkozik a fiatal Nathaniel Hawthorne-nal, azonnal vonzódni kezdenek egymáshoz. Nathaniel lelkét beárnyékolja családjának sötét múltja, nagyapja ugyanis a salemi boszorkányperek hírhedt bírája volt. A férfit egyedül a sugárzó és tehetséges fiatalasszony, Isobel tudja csak kizökkenteni komorságából. Ahogy telnek a hetek, és Edward biztonságos visszatérése egyre valószínűtlenebbé válik, Nathaniel és Isobel veszélyesen közel kerülnek egymáshoz…
A Skarlátszín öltések a művészi törekvések, az ambíció és a vágy időtlen története, amely arra keresi a választ, létezhet-e valódi szabadság a nők számára egy férfiak által uralt világban.

A  Skarlátszín öltések című kötet tulajdonképpen azonnal felkeltette az érdeklődésemet az izgalmasnak tűnő fülszövegével és azzal, hogy a főszereplő hihetetlenül tehetséges a varrásban és hímzésben. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a történetben megjelenik Nathaniel Hawthorne alakja is. 
Életem egyik nagy hiányossága, hogy még nem olvastam A skarlát betűt. Ugyan egyszer már elkezdtem, de valami miatt abbahagytam és egyszerűen elfelejtettem folytatni. Nem volt rossz, vagy ilyesmi, csak valahogy nem siettem a folytatással, aztán meg elmaradt az egész. Sokáig eszembe sem jutott a kötet, de mikor megláttam Laurie Lico Albanese regényét ismét eszembe juttatta a dolgot. Szóval a következő hónapban, a Skarlátszín öltések után tuti elolvasom végre Nathaniel Hawthorne regényét is, A skarlát betűt is. 

A Skarlátszín öltések egy hihetetlenül megkapó és szerethető regény az újrakezdésről és arról az ősi erőről, hogy mire lehet képes az ember, ha a túlélése a cél. Arról, hogy létezhet-e valódi szabadság a nők számára egy férfiak által uralt világban és arról, hogy mit tehet az ember, hogy elérje az álmait, ha az egész világ ellene van. 


A történet alapját az az elképzelés adja, hogy mi lett volna, ha A skarlát betű főszereplője, Hester Prynne elmondhatná a saját történetét. A szerző rengeteget kutatott a témában, Hestert pedig az első, feminista történelmi regényhősként azonosította, aki tulajdonképpen a gyermekét egyedül nevelő anya megtestesülése. Egy olyan nő, aki Hawthorne azért hívott életre, hogy egyszerre kérdőjelezze meg és igazolja a női gyengeségről alkotott elképzelést. 
Hawthorne elégette számos levelét, iratát és naplóját, így csak találgathatunk, hogy mi ihlette az ismert művét. A szerző abból az 1985-ben megjelent írásra támaszkodik, mely felveti azt a gondolatot, mivel A skarlát betű a házasságtörés témáját boncolgatja, nem lehetséges, hogy Hawthorne házasságtörést követett el, amiért a regény megírásával vezekelt.

Ebben a regényben Laurie Lico Albanese megírja A skarlát betű rendkívül érdekes fiktív eredettörténetét, mely vitathatatlanul méltó módon emlékezik meg a regényről. A kötet összekapcsolja a klasszikus mű eredetét a Salemi boszorkányperek és afroamerikai közösség említésével. Vitathatatlan, hogy mekkora munkát fektetett bele a szerző, hogy az írása megfeleljen az igazságnak és hiteles legyen a kor és hely ábrázolása. 

A regény cselekményét nem feltétlenül vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. Isobel az egyik legerősebb karakter, akiről mostanában olvastam, alakja és ereje egyszerűen lenyűgöző, méltó klasszikus őséhez, Hesterhez. 
Nat karaktere rendkívül visszás volt számomra, valahogy nem tudtam megkedvelni a karakterét. Bár Isobel mély érzéseket táplált iránta, én valahogy nem szerettem meg őt. Zavart a gyengesége és bár egyértelműen látszott, hogy démonok kísértik, nem tud szabadulni a családjának múltjától, de ez sem tudta számomra magyarázni a viselkedését. Mindenesetre az első pillanattól kezdve drukkoltam a fiatal lánynak, hogy megtalálja az útját és a boldogságát. És bár az elején írtam, hogy nem fejeztem be A skarlát betűt, de elkezdtem és magát a történetet is ismerem, így gyanítottam, hogy a szerző milyen sorsot szán neki. De nagyon szerettem volna, ha a története boldog véget ér. Vajon képes lesz Isobel megtalálni a boldogságot és ki tud teljesedni a varrásban és hímzésben?

Nagyon tetszett, hogy a történetben megjelent a szinesztézia. szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. Isobel családjában genetikusan öröklődik ez a jelenség, ugyanakkor nagyon kell figyelnie, hogy kinek árulja el a titkát, hiszen boszorkánysággal, vagy elmebetegséggel is megvádolhatják. A színek jelenléte azonban nem csak átok, hanem áldás is lehet, hiszen talán ez teszi őt azzá, aki...egy igazi művésszé, akinek életre kelnek a művei. 

A történet két síkon folytatódik, a Isobel élete mellett megismerhetjük ősanyjának történetét is, akit anno boszorkánysággal vádoltak és bepillantást nyerhetünk a Salemi boszorkányperek idejébe is, ahol egy Hawthorne állt a bírák oldalán. A férfi megbánás nélkül küldte bitóra a vádlottakat és azután is kitartott a döntése mellett, még úgy is, hogy a családtagok visszavonták a vallomásaikat. Isobel egy boszorkánysággal vádolt nő leszármazottja, Nat pedig egy olyan bíróé, aki boszorkányokat ítélt akasztásra. Vajon lehet jövőjük, vagy visszatér a nő férje? Netalán teljesen mást tartogat számára a sors?

A borító és az élvestés egy igazi csoda, nagyon tetszik a kiadás. Igazi éke a polcomnak. 

Összességében nagyon tetszett a Skarlátszín öltések és csak ajánlani tudom azoknak, akik A skarlát betűt is szerették, vagy azoknak, akik hozzám hasonlóan halogatják a mű elolvasását. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,8

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 
                                            

Nyereményjáték

A kötet a Libri Kiadó gondozásában jelent meg, így mostani játékunkban az általuk megjelentetett kötetekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy idézetek, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a könyv címe, ahonnan idéztünk. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
“Van olyan fájdalom, ami megváltoztat minket, amitől más emberek leszünk, ami örökre nyomot hagy a lelkünkben.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.30.: Csak olvass!
05.02.: Kitablar
05.04.: Spirit Bliss Sárga könyves út
05.07.: Könyv és más
05.08.: Szembetűnő

2024. április 29., hétfő

Híragi Szanaka: Az ​elvesztett emlékek lámpása + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Libri Könyvkiadónak hála a japán irodalom szerelmesei egy újabb gyöngyszemet tarthatnak a kezükben. Az elvesztett emlékek lámpása megható történet azokról a hétköznapi apróságokról, amelyek megszépítik az életünket és meghatározzák hogy kik vagyunk. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a történetben és ha nektek kedvez a szerencse, akkor nyerhettek is egy példányt a kötetből. 

Létezik egy különleges fotóstúdió, ahol előbb-utóbb mindenki megfordul. Ez a hely ugyanis a túlvilág felé vezető út első állomása, ahol egy titokzatos férfi, Hiraszaka fogadja az eltávozottakat. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat – minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka kíséretében visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba…


Már írtam nektek többször is, hogy az utóbbi időben teljesen rákaptam az ázsiai irodalomra és ezen belül is a japán szerzők könyveire,  Az utazó macska krónikája, a Mielőtt a kávé kihűl, a Rintaró és a könyvek útvesztője vagy a Ne engedj el óriási kedvencekké váltak. Az Édes palacsinta már a polcomon csücsül, de például anno a Battle Royale is mélyen a tudatomba férkőzött. Mivel több számomra kedves könyv japán író tollából származik, így általában óriási lelkesedéssel vetem bele meg az újabb kötetek megismerésére. Persze még így is akadnak jócskán mellényúlások, ha emlékeztek például A Kamogava kifőzde bejegyzésemre, az például kevésbé nyerte el a tetszésemet és igazából nem ez volt az egyetlen kötet, amely nem tetszett. De mint látjátok szerencsére nem vette el a kedvemet a dolog, így Az elvesztett emlékek lámpása című kötetre is azonnal lecsaptam. Ugyan egy kicsit féltem az előző rossz tapasztalat miatt, de ahogy elkezdtem olvasni Híragi Szanaka regényét egyre nyugodtabb és nyugodtabb lettem. Végre egy újabb japán szerzős könyv, amiért rajongani tudok, és amely elrabolta a szívemet és lelkemet. 

Az elvesztett emlékek lámpása egy igazán megkapó és szép regény az életről, a halálról és arról a pillanatról, amikor életünk története végül lepereg a szemünk előtt. Egy igazán nagyszerű és felejthetetlen történet, mely biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad. 

A kötet amilyen rövid, annál tartalmasabb. A kötetben tulajdonképpen három rövidebb történet van, amelyek teljesen különállók egymástól valamilyen módon mégis fedezhető fel némi összefüggés közöttük. Természetesen a legszembetűnőbb közös vonás Hiraszaka személye, aki a túlvilág felé vezető út első állomásaként fogadja az eltávozott lelkeket. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat - minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Hiszen az emlékek is olyanok, mint a papírfotók. Ha valaki túl sokat hívja elő, túl sokat nézegeti, könnyen megsérülhetnek. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka társaságában visszautazni a múltba és újra megörökíthetik a számuknak kedves pillanatot. Egy szabályt azonban fontos szem előtt tartani, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba.

Az elvesztett emlékek lámpása az egyik legkedvesebb és legszerethetőbb történet, amit mostanában olvastam. Maga az ötlet vitathatatlanul zseniális, imádtam a történet koncepcióját. Mindannyiunk számára vannak olyan pillanatok, amelyeket mai napi a szívünkben őrzünk, így érdekes és izgalmas belegondolni abba, hogy mi melyik képeket válogatnánk ki és hova utaznánk vissza a múltba. Milyen látvány lenne életünk  filmje és amikor eljön az idő, hogy megnézzük, vagy mosolyogva gondolunk vissza rá, vagy inkább az elvesztegetett pillanatok jutnak majd eszünkbe? 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A könyvben szereplő történetek mindegyike egy konkrét személyhez és az ő életútjához kapcsolódik. Ahogy haladunk előre, egyre fájdalmasabbá válnak a történetek. Az első írás egy nagyon szép, hosszú életútról árulkodik és bár a szívünk hasad meg, hogy elveszítette a világ az első szereplőt, mégis látjuk és értjük, hogy teljes életet élt. A második szereplőnek már nehezebb élet adatott, őt korábban ragadta el a halál, ugyanakkor még mindig közel fél évszázados életútja volt. Ugyan a férfi többször összetűzésbe keveredett a törvénnyel és a halála is erőszakos volt, mégis van benne valami, ami miatt az olvasó a szívébe zárja. A harmadik történet azonban semmivel sem hasonlítható össze. Olyan volt, mint egy gyomros, amely a legváratlanabb pillanatban találja el az embert. Mind a harmadik történet szereplője, mind pedig az ő életútja fájdalmasan érintett, bevallom még néhány könnycseppet is elmorzsoltam olvasás közben. Hiraszaka pedig, akivel kezdetben csak pusztán szimpatizáltam, végül az egyik legnagyobb kedvencemmé vált.

A borító ugyan nagyon szép, de egyszerűen nem értem a létjogosultságát. Most már mondja meg nekem valaki, hogy a japán szerzős könyveken miért vannak macskák, még akkor is, ha semmi közük sincs a történethez. Egyszerűen nem értem ezt. Ne értsetek félre, ez semmiben sem befolyásolja a véleményemet a könyvről, csak szimplán nem értem ezt a dolgot. Azt hinné az ember, hogy a macskáknak lesz valami jelentősége, de nem...csak biodíszletként funkcionálnak. Ennek ellenére tényleg imádom a borítót, csak egyszerűen nem tudok mit kezdeni megint a macska képével. 

Összességében én nagyon szerettem ezt a regényt és nagyon örültem annak, hogy végre egy újabb szerethető japán szerzős történetre akadtam. Ha szeretitek a rövidebb, de mélyebb tartalommal bíró történeteket, akkor mindenképpen adjatok esélyt Az elvesztett emlékek lámpásának. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,85

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 
                                            

Nyereményjáték

Az utóbbi időben egyre népszerűbbek hazánkban is azok a regények, melyek az ázsiai kultúrából merítenek ihletet, így a mostani játékunk is ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy idézetet, mely egy olyan kötetből származik, amelyben markánsan jelen van az ázsiai kultúra. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a könyv címe, ahonnan idéztünk. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


IDÉZET
“– Néha nem a véreid között lelsz családra, hanem máshol.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.29.: Csak olvass!
05.01.: Booktastic Boglinc
05.03.: Könyv és más
05.05.: Spirit Bliss Sárga könyves út
05.07.: Szembetűnő
05.09.: Hagyjatok! Olvasok!
05.11.: KönyvParfé

2024. április 26., péntek

Robin Stevens: Halálos ​tűzijáték (Úrilányok nem gyilkolnak 4.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Immáron negyedik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését. Hőseink visszatérnek iskolájukba, ahol sok minden változott, egy valami azonban nem: ismét lesz bűntény, amiért lesz értelme a detektíviroda működésének. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával és ha velünk játszatok, esélyetek van megnyerni a Manó Könyvek által felajánlott regény egy példányát is.

Daisy Wells és Hazel Wong a vakáció után visszatér a Deepdean Leányiskolába, ahol rengeteg újdonság várja őket.

Új diákvezére lett az intézménynek, aki saját követőiből választja ki az új prefektusokat, a végzős évfolyam öt legutálatosabb diákját. Elizabeth Hurst és az Ötök mindenkit rettegésben tartanak, borzasztó büntetéseket találnak ki azoknak, akik nem hajlandók betartani a szabályaikat.
Az Örömtüzek Éjszakáján, az ünnepi tűzijáték után azonban Elizabeth Hurstöt holtan találják. De vajon ki ölhette meg? Sok ellensége volt, mert rengeteg titkot tudott - ezeket egy füzetbe jegyezte fel, melynek lapjai a halála után itt-ott előbukkannak, óriási riadalmat okozva a diákok körében.
Daisy és Hazel nyomozni kezdenek, de közben a barátságuk is veszélybe kerül. Vajon sikerül összefogniuk és megtalálni a tettest?


Ha van könyvsorozat, aminek a sorsát a szívemen viselem, az egyértelműen az Úrilányok nem gyilkolnak. Már a negyedik rész jelent meg kis országunkban, de egyszerűen megunhatatlan Robin Stevens sorozata, mindegyik kötet egyedi és izgalmas. Daisy Wells és Hazel Wong a legkedvesebb detektívpárosommá vált az elmúlt időszakban, nagyon kedvelem a lányokat és azt, ahogy dolgoznak. Abszolút azt érzem, hogy a szerző nem tud hibázni, minden részben elkápráztatja az olvasóját a kreativitásával. Talán nem túlzás azt állítani, hogy engem megvett kilóra, és már most tűkön ülve várom a folytatásokat, amiből szerencsére akad bőven. Remélhetőleg nem is kell sokat várnunk a következő kalandra. 

A Halálos tűzijáték című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt a többi kötettel. Legnagyobb örömömre visszatértünk az "alapokhoz", így a cselekmény ismét a a Deepdean Leányiskolában játszódik. Már egy gyilkosság is aggasztó tud lenni egy iskolában, így gondolom mondanom sem kell, hogy egy második mennyire felborzolhatja a kedélyeket. A mostani eset azonban talán példanélküli, hiszen az áldozat (Elizabeth Hurst) egy diák, sőt tulajdonképpen ő az új diákvezér. Elizabeth a saját követőiből választotta ki az új prefektusokat, ők segítették a munkáját, de az alsóbb évfolyamok legnagyobb bánatára az öt legutálatosabb diák lett a társa. Elizabeth és az Ötök mindenkit rettegésben tartanak, borzasztó büntetéseket találnak ki azoknak, akik nem hajlandók betartani a szabályaikat. Az Örömtüzek Éjszakáján, az ünnepi tűzijáték után azonban Elizabeth Hurstöt holtan találják. De vajon ki ölhette meg? Tényleg baleset történhetett, vagy valami sötétebb dologra bukkannak a lányok? Elizabethnek sok ellensége volt, mert rengeteg vélt/valós titkot tudott - ezeket egy füzetbe jegyezte fel, melynek lapjai a halála után itt-ott előbukkannak, óriási riadalmat okozva a diákok körében. Vajon mi lehet a tettes célja? Ki lesz a következő, akinek a titka napvilágra kerül és milyen hatással lesz rá a dolog?

A  regény hihetetlenül érdekes és izgalmas,  remek választás a 10-14 éves korosztály számára. Tökéletes ifjúsági krimi, még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. Nagyon tetszett, hogy a bűntény megoldása nem teljesen egyértelmű, rendesen megdolgoztatja az olvasó agyát. Semmi sem magától értetődő, igazán szövevényes ez az ügy is. Külön imádtam hogy ebben a történetben nem csupán Elizabeth halálának a körülményei kérdésesek, nem csak a gyilkosságot kell kinyomozni, hanem egy másik rejtély is megoldásra vár. Vajon a gyilkos és a titkok kiszivárogtatója egy és ugyanaz a személy lenne? Kinek állhatott érdekében elhallgattatni a prefektust? Összefügg az eset a titkos füzet tartalmával? Vajon ki veszítheti a legtöbbet, ha napvilágra kerül az iskola minden titka? Ha pedig elfogadjuk azt az alapvetést, hogy a Elizabeth a titkok miatt halt meg, akkor vajon nem logikátlan, ha a gyilkos elkezdi azokat napvilágra hozni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések zakatoltak a fejemben végig olvasás közben. 

Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Az Ötök csoportjából bárkiről el tudja az olvasó képzelni, hogy mindenképpen szeretné a titkát biztonságban tudni, hiszen rendkívül súlyos dolgokról van szó. Van akinek a puszta jóléte és házassági kilátásai, másnak az iskolai előmenetele, és olyan is akad, akinek a szeretteinek az élete múlt azon, hogy a titka biztonságban maradjon. De vajon van olyan lány, aki gyilkolna is ezért? 

A történet két főszereplője Daisy és Hazel ebben a könyvben is remekül helyt áll, de nagyon tetszett, hogy a nyomozóiroda, már nem csak kettejük szupertitkos magánügye, hanem a szobában lakó lányok is csatlakozhattak a nyomozáshoz. A nyomozás végig csapatmunka volt és bár többször is összezörrentek a lányok, ez azt hiszem, hogy inkább annak a frusztrációnak volt köszönhető, hogy szép lassan kinyílt az a légbuborék, amelyet kettejük köré húztak és egyre több ember lépett be rajta. Ez pedig óriási lépés volt, hiszen Daisy karakterének talán az egyik legnagyobb hiányossága, hogy egyszerűen nem tud csapatban dolgozni és az osztozkodás is nehezére esik. Sokat kell fejlődnie, de azt hiszem, hogy nem jelent majd problémát, hiszen ilyen csodás barátokkal nem lesz nehéz dolga. Látszik, hogy nagyon szeretik egymást és hozzon bármit is a jövő, mindig számíthatnak egymásra. Még akkor is, ha egyiküknek akad egy levelző partnere, aki legalább annyira érdeklődik a bűntények iránt, mint ők. 

Nagyon szeretem a sorozatot és az is nagyon tetszik, hogy mindegyik kötet élfestett formában jelent meg. Remekül mutatnak a polcon, egyszerűen imádom. Az iskola alaprajza is helyet kapott a kötetben, de ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, a névjegyzék is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében.  Különösen kedves lett szívemnek ez a kötet, hiszen a belső borítón az én ajánlómat is olvashatjátok. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy helyet kaptam ezáltal én is a könyvben, így még jobban kötődik Daisy és Hazel világához. 

Őszintén bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedveteket a sorozathoz, mert Robin Stevens regényei abszolút megérdemlik, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Remek ifjúsági történet, melyet egyszerűen nem tudok eléggé dicsérni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban  minden állomáson elrejtettünk a bejegyzésekben egy-egy női nyomozó nevét.  A feladat, hogy megtaláljtáok ezt a nevet és a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, ki a megalkotója az adott hölgynek. Azaz annak a szerzőnek a nevére vagyunk kíváncsiak, aki megírta az állomásokon megtalált hölgyet. Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.26 Csak olvass!
04.28 Spirit Bliss Sárga Könyves út

2024. április 25., csütörtök

Neal Shusterman: Próféta (Kaszások kora 3.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Neal Shusterman trilógiája az utolsó részéhez érkezett. Lépjünk be együtt ismét a kaszások világába, és derítsük ki közösen, hogy vajon sikerül-e a hataloméhes főpengének átvenni az irányítást az egész világ felett. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a kalandokban és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

„Bárki beszélhet a Viharszemhez. De csak nekem válaszol.”

Örökkévaló megsemmisült. Citra és Rowan eltűnt. A Viharszem elnémult. Úgy tűnik, már semmi nem áll a hatalomra éhes Goddard főpenge útjában, hogy átvegye az irányítást a kaszások, sőt a világ fölött. Vajon megállíthatja őt még bárki? Vagy végleg összeomlik a kétszáz éve fennálló tökéletes rend?

A trilógia befejezésében egy félszeg fiúból akarata ellenére próféta válik. De sikerül-e véghez vinnie a küldetését, ha senki, még ő maga sem tudja pontosan, mi az?





A Kaszás és a Viharszem az elmúlt évek során az egyik  legkiemelkedőbb olvasmányaim voltak Teljesen magával ragadott Neal Shusterman világa és azóta is nagy kedvencként tartom számon. A trilógia lezáró részét már tűkön ülve vártam és a zsigereimben éreztem, hogy a Próféta biztosan bevátlja a hozzá fűzött reményeimet. Ritkán mondok ilyet a sorozatok esetén, mert valahogy mindig bennem van a félsz, hogy egyes kötetek nem fogják hozni azt a szintet, amelyet várnék, de Neal Shusterman miatt egy másodpercig sem aggódtam. Úgy voltam vele, hogy bármi is lesz, minden pontosan úgy lesz tökéletes, ahogy van, hiszen ez az ember egy zseni. Szóval nagy magabiztossággal álltam neki az olvasásnak és persze nem is kellett csalódnom. Az első oldaltól az utolsóig imádtam a trilógia záró kötetét,  hihetetlenül érdekes és izgalmas olvasmányélménynek bizonyult, ami méltó folytatása és lezárása a sorozatnak. 

Az első két részben megismerkedhettünk azzal az utópisztikus világgal, melyben az emberek korlátok és következmények nélkül élnek. A sorozat tulajdonképpen egy olyan társadalmat fest le, melyben az emberiség legyőzte halált és a különböző betegségeket, ám az egyensúly fenntartásához mégsem élhetnek az emberek örökké. Mivel a népesség száma nem növekedhet a végtelenségig, ezért a hivatásos kaszásoknak időnként kötelességük véletlenszerűen „begyűjteni” az embereket. Ez persze rengeteg morális kérdést vet fel. Azoknak, akik ezt a tisztséget viselik pártatlannak kell lenniük és szigorú szabályok szerint kell kiválasztani a következő áldozatot. Az első részből kiderül, hogy a kaszások körében is komoly ellentétek húzódnak és két ellentétes iskola kerül szembe egymással. A klasszikus stílus követői, akik szent küldetésüknek érzik a kaszásság mesterséget és az új iskola követői, akik sokszor perverz örömet éreznek egy-egy begyűjtés során. A folytatásban pedig tovább mélyült a szakadék és Viharszemhez hasonlóan az olvasók is tehetetlenül figyelték Örökkévaló bukását. A második rész rendkívül izgalmasan ért véget, így biztosak lehettünk abban, hogy a harmadik részben sem fogounk unatkozni. Goddard újbóli megjelenése és felemelkedése meglepő fordult volt. Az, ahogy visszatért nem tetszett, de kétségtelenül jót tett az alakja a sorozatnak, jó volt, hogy lehetett valakit szívből utálni. 

A harmadik rész pontosan ott folytatódik, ahol az előző véget ért. Viharszem kihágónak minősítette a teljes emberiséget és csupán egyetlen ember maradt, akivel kommunikált. Ő volt az egyetlen kapocs a mesterséges intelligencia és az emberek körében. A káosz erőszakot, az pedig még nagyobb káoszt szül. Talán ez írja le a legjobban az egész harmadik részt. Ebben az újfajta világban, ahol az embereknek meg kell tanulnia élni a Viharszem nélkül óriási fejetlenség uralkodik. Az emberek elvesztek teljesen, ez pedig az emberiség történelmében még soha nem vezetett semmi jóhoz. A kaszáskörben a rend és hierarchia teljesen megváltozik, egyes csoportok kiválnak és a tradíciók szerint kívánnak dolgozni, mások azonban úgy táncolnak, ahogy Goddard fütyül nekik. A 200 éves rend összeomlani látszik, a tömeges begyűjtések és a kisebbségi csoportok elleni támadások egyre gyakoribbak. A hangolók pedig egyre fanatikusabbá válnak a szélsőséges vallási eszméknek köszönhetően. Vajon képes valaki megállítani ezt a folyamatot? Van esetleg valami terve a Viharszemnek, vagy némán tűri, hogy az emberiség a vesztébe szalad?

A cselekmény érdekes és izgalmas, egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben, csak úgy faltam a lapokat. A könyvben nincsenek üresjáratok, Neal Shusterman végig fenntartja az ember érdeklődését és persze gondoskodik a vérnyomás szinten tartásáról is. Rengeteg izgalmas fordulat és csavar teszi még élvezetesebbé az olvasást, egyszerűen zseni ez a pasi. Olvasás közben sokszor csak kapkodtam a fejemet és azon agyaltam, hogy hova lehet még fokozni ezt az egészet. Érdekes és izgalmas morális dilemmákat feszeget ebben a részben is, és nagyon jól leköveti a különböző szélsőséges viselkedésmintákat. Tetszett, hogy beemelte a vallási fanatizmust, valahogy nekem ettől még hitelesebb lett a világ. Goddard alakja nagyon izgalmas, kíváncsi voltam, hogy vajon mennyi ideig képes hatalmon maradni és borzalommal vegyített kíváncsisággal figyeltem, hogy milyen lépésekre szánja el magát annak érdekében, hogy vezető maradhasson. 


A karakterek még mindig nagyon szimpatikusak. Rowan és Citra karakerének kulcsszerepe van ugyan a végkifejlet szempontjából, de korántsem ők az egyetlen fontos karakterek. Greyson Tolliver alakját az előző részben ismerhettük meg, a trilógia záró részében pedig kiemelt szerepe van neki is, hisz ő az egyetlen, aki beszélni tud Viharszemmel. Látszik, hogy szoros kapcsolatban állnak egymással és a mesterséges intelligencia mindig megtalálja a módját, hogy segítse őt. Az, hogy Viharszemnek van egy  terve, egy másodpercig sem kérdéses, azt viszont, hogy mit kíván tenni, az sokáig rejtve marad az olvasó előtt. Több érdekes és izgalmas alakot is megismerhetünk jobban a kötetben. Ott van például Astrid, a mélyen vallásos hangolólány, aki a Toll munkáját segíti, de végül olyan küldetésre indulhat, amelyről talán még csak nem is álmodott. De megismerhetjük Jerit is, a fiatal kapitányt, aki roncshajókon dolgozott. Nagyon kedvelhető szereplő, aki az első pillanattól kezdve Anasztaszija kaszás társa és védelmezője lett. Faraday kaszás alakja kicsit háttérbe szorult, de amikor igazán szükség volt rá, akkor újra előlépett az árnyékból, majd pedig egy csodálatos új hivatást talált magának. 

A kötet lezárása nekem nagyon tetszett, a szerző elvarrt minden fontos szálat. Persze még így is maradnak bennünk kérdések, de azok megválaszolását az olvasó képzeletére bízza (vagy ha szerencsénk van, megválaszolja a kiegészítő kötet egyik történetében). 

A kötetben hangsúlyosan megjelenik a hatalom kérdésköre és az, hogy miként lehet megtartani azt, ha erőszakkal került átvételre. Látjuk, hogy az erőszak csupán erőszakot szül és azt, hogy a szabályok megsértése/áthágása/újragondolása csupán azért, hogy valami kényelmesebb és egyszerűbb legyen, sokszor nem azt az eredményt hozza, amit az ember elsőre elképzelne. Láthatjuk, hogy a káoszban miként szolgálhat világító lámpásként a vallás, és azt is, hogy milyen pusztító ereje lehet annak, ha valakit nem az eszmék, hanem a szélsőségek mozgatnak. Nagyon érdekes és izgalmas morális kérdéseket feszeget az egész trilógiában a szerző, akár órákat is lehetne róla beszélni. 

Az az igazság, hogy nem tudok és nem is igazán akarok rosszat mondani a záró részről, én nagyon szerettem. Szerintem rendkívül ötletes és izgalmas módon varrta el a szálakat a szerző, ha akarnék sem tudnék belekötni. Ráadásul a könyves blogger/instagram tartalomgyártó pályafutásom alatt az egyik legnagyobb eredményeként élem meg, hogy a férjem végre megfogadta egy könyvvel kapcsolatban a tanácsom és elkezdte olvasni. Nem egyezik annyira az ízlésünk és kevesebbet is olvas nálam, de végre valahára eljutottunk oda, hogy valamit ő is olvasni kezdett miattam, szóval képzeljétek ő éppen a Kaszást olvassa. Ha szerettétek az első két részt, akkor semmiképpen se hagyjátok ki a Prófétát. Ha viszont nem ismeritek a sorozatot, akkor tegyetek úgy, mint Miklós és adjatok egy esélyt a sorozatnak. Szerintem nem fogjátok megbánni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,85

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 


Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Ki az az egyetlen ember az egész világon, aki kommunikálni tud a Viharszemmel?


a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.25.: Csak olvass!
04.26.: Utószó
04.30.: Kelly és Lupi olvas
05.02.: Fanni's Library
05.04.: Hagyjatok! Olvasok!
05.06.: Könyv és más
05.08.: Sorok között
05.09.: Spirit Bliss Sárga könyves út

2024. április 23., kedd

Katherine Rundell: Hihetetlen ​teremtmények

Sziasztok!

Nagyon szeretem az ifjúsági regényeket, így azonnal megakadt a szemem a Hihetetlen teremtmények című köteten. A lelkesedésemet tovább fokozta, hogy Katherine Rundellnek már olvastam egy könyvét, így biztos voltam benne, hogy a legújabb, magyarul megjelent írása sem fog csalódást okozni. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a megjelnés előtt elolvashattam a Manó Könyvek jóvoltából a a Hihetetlen teremtmények című kötetet. De mielőtt leírom a véleményemet a könyvről, bemásolom nektek a fülszöveget. 

Christophert nagy meglepetés éri, amikor felfedezi a titkos átjárót a Szigetvilágba, a varázserejű birodalomba, ahol még ezrével élnek a mitikus teremtmények. Ezen a különleges helyen találkozik Mallel, a szigetek szülöttével, akinek egy röpkabátja és egy griff-fiókája van, és akit nem mellesleg éppen üldözőbe vett egy elvetemült gyilkos. Közösen vállalkoznak a nagy kalandra, hogy kiderítsék, miféle veszedelem fenyegeti a Szigetvilág lényeit. Útjuk során titkaikat őrző szfinxekkel, veszedelmes kentaurokkal, tengeri szörnyetegekkel és szokatlan megjelenésű sárkányokkal is találkoznak, miközben a szigetek mellett az ismert világot is igyekeznek megmenteni a gonosztól – mielőtt még túl késő lenne…



A Hihetetlen teremtmények egy igazán kedves és szerethető történet egy váratlan utazásról, egy ismeretlen világról, és arról, hogy a kicsiket sokszor alábecsüljük, de olykor a legkisebbek hozzák a legnagyobb áldozatokat. A regény bebizonyítja, hogy mindig van remény, és ha többen összeállnak egy jó ügy érdekében, akkor nincs lehetetlen. Egy szerethető mese, melyben a gonosz végül elnyeri a büntetését, a jók pedig végre fellélegezhetnek.

Egy rendkívül magával ragadó és kreatív ifjúsági regény, mely egy varázslatos utazásra hívja az olvasóját. Egy olyan titokzatos világot ismerhetünk meg, melyben kentaurok, ratatoszkok, kimérák, levallánok és más mitikus lények élik mindennapjaikat, ahol az emberek nem lepődnek meg azon, ha egy kislány röpkabát segítségével szeli az eget, ahol egy különleges kés áthatolhat mindenen és ahol egy furcsa szerkezet mindig megmutatja, hogy merre van az otthonunk. 

A cselekmény rendkívül érdekes és fantáziadús, Cristopher és Mal kalandjai garantáltan elvarázsolják az olvasót. Archipelago az egyik legkülönlegesebb vidék, amiről mostanában olvastam. Nem tudtam kiverni a fejemből azt a gondolatot, hogy bárcsak a való világban is létezne ez a hely. 

A kedves karakterek és a kellően antipatikus "ellenség" pedig igazán teljessé teszi a történetet. Mal óriási fejlődésen megy keresztül, bebizonyítja mindenkinek, hogy attól még, hogy valaki kicsi, nagy dolgokat vihet véghez. Az életét ugyan nagy veszteségek árnyékolják be, de képes lesz továbblépni, elfogadja a sorsát és hőssé avanzsálódik. Szerencsére azonban nincs egyedül, társául szegődik Cristopher, aki a való világ szülötte, Nighthand, aki egy Dühöngő és az a feladata, hogy minden körülmények között a Halhatatlan védelmezze és persze ott van még Irian, a tudós is, aki szintén felfigyelt a világukat érintő furcsaságokra. Archipelago ugyanis veszélyben van. Az egész világot a glimúr tartja össze, vagyis tulajdonképpen egyfajta mágikus erő. Egy ideje azonban csökkenni kezdett a glimúr, különleges lények vándorolnak egyik helyről a másikra, hogy ne haljanak ki, más állatok pedig szép lassan eltűnnek a föld felszínéről. A Halhatatlan, akinek pedig az a feladata, hogy a világ szívét, vagyis a glimúrfát őrizze, eltűnt és évtizedek óta senki sem látta őt. Archipelagot pusztulás és szétesés fenyegeti, de vajon képes lesz ez szedet-vedett csapat arra, hogy megtalálja a megoldást? Meglelik a Halhatatlant, legyőzik az ellenséget és vajon visszaállítják az egyensúlyt? 

Akármennyire is szeretnénk óvni gyermekeinket, nem zárhatjuk el őket. Ugyanúgy érhetik őket veszteségek, szembesülhetnek a halállal és gyásszal, ugyanúgy szenvedhetnek a mindennapokban. A szerző pedig ezeket az érzéseket a regényében is megjeleníti. 

A nagy tettek olykor nagy áldozatokkal is járnak és nagyon boldog voltam, hogy Katherine Rundell a regényében egyáltalán nem ezüsttálcán kínálta a szereplőinek a megoldást, komoly és felelősségteljes döntést kellett hozniuk, nagy áldozatot kellett vállalniuk azért, hogy a világ megmeneküljön. A gyerekeknek meg kellett küzdenie minden egyes információmorzsáért, annak ellenére, hogy még kicsik, ugyanúgy nincsenek biztonságban, csak saját magukra, éles eszükre és barátaik segítségére számíthatnak. 

A kötet nagyon olvasmányos volt, könnyen és gyorsan lehetett haladni vele. A regény elején található bestiárium pedig egy teljesen új szintre emelte az élményt. Nagyon tetszett, hogy nem csupán szöveges leírást találhatunk az egyes teremtményekről, hanem vizuálisan is megjelentek benne a lények. Olvasás közben sokszor előrelapoztam és megpróbáltam magam elé képzelni az adott teremtményt. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne, ha én is szembe találkoznék eggyel. Szívesen tartanék az udvarban egy griffet, főleg, ha olyan mint Gelifen a mese egyik hőse és egy jakuluszsárkányt sem utasítanék vissza. Vicces lehet, amikor a ratatoszkok pletykálkodnak és biztos megtornáztatná az én agyamat is a szfinxek találós kérdése. Ez a néhány oldal már az elején megalapozta a kapcsolatomat a regénnyel, szorosabbá vált általa, valahogy úgy érezhettem, hogy én is a történet részese vagyok. 

A borító meseszép és a fordítás is nagyon tetszett, sikerült elkapni abszolút a kötet hangulatát, így magyarul is rendkívül élvezetes az olvasás.

A Hihetetlen teremtmények az egyik legszerethetőbb és legkedvesebb middle grade fantasy regény, amit mostanában olvastam. Engem teljesen levett a lábamról. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 


2024. április 22., hétfő

Orczy Emma: A ​Vörös Pimpernel (A Vörös Pimpernel 1.) + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Menő Könyvek ebben az évben is gondoskodik róla, hogy klasszikus történeteink ne merüljenek feledésbe. A Blogturné Klub négy bloggere ezúttal Orczy Emma bárónő világhírű regényével, A Vörös Pimpernellel indul turnéra. Ismerkedj meg velünk Zorro és a további szuperhősök előképével, és a turné végén megnyerheted a regény egy példányát!

A francia forradalom idején járunk. Egy bátor kalandor, az álruhás Vörös Pimpernel életét kockáztatva arisztokratákat ment meg a guillotine alól. Szerelem, cselszövés és váratlan fordulatok szegélyezik útját az angol báltermektől Párizs terror sújtotta utcáin át, kockáztatva, hogy lelepleződik...

A magyar származású, Angliából világhírnevet befutó báró Orczy Emma regénye a külföldön legolvasottabb magyar könyv, amelynek számos feldolgozása készült, Vörös Pimpernel alakja pedig Zorro és a szuperhősök elődjének tekinthető.






Őszinte leszek veletek, Orczy Emma neve egészen addig ismeretlenül csengett számomra, amíg meg nem ismertem Ruff Orsolya Orczy Mimi sorozatát. Az első rész után azonnal szívembe zártam a karaktert és amikor megtudtam, hogy egy valós személy ihlette őt, rákerestem és teljesen ledöbbentem, hogy ő egy író, ráadásul nem is akármilyen. A legismertebb szerzőnk, mai napig a legtöbbet olvasott magyar író a világon, bár itthon sajnos kevesen ismerik a nevét és munkásságát. A könyve  az egyetlen olyan magyar irodalmi  alkotás, amelyet az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer alapműve közé soroltak. Milliók ismerik Vörös Pimpernel nevét és alakját, én pedig csak idén hallottam róla. Minő szégyen rám nézve. No de szerencsére a Menő Könyvek jóvoltából egy teljesen új, csodaszép kiadásban jelent meg Orczy Emma regénye, így azonnal le is csaptam a lehetőségre és végre én is megismerhettem Vörös Pimpernel alakját. 

Ugyan ma már sokan ismerik az általa megalkotott karaktert, de a sikerhez vezető út rögös volt a bárónő számára.  Első próbálkozásai nem voltak sikeresek, de néhány detektívtörténete megjelent nyomtatásban. 1903-ban született meg A Vörös Pimpernel című regénye, sajnos könyv alakban először nem volt sikeres. A színpadi változatának viszont nagy siker volt 1905-ben Londonban, több mint 2000 előadása volt. A színpadi siker után a regény is elindult világhódító útjára. 14 nyelvre fordították le, majd több mint harminc mozi- és TV-film készült belőle, sőt mintául szolgált az amerikai Johnston McCulleynak Zorro nevű figurája megalkotásánál. Lenyűgöző eredmény, és őszintén remélem, hogy a csodás új kiadásnak köszönhetően sokan megismerik nevét és a műveit. 

A Vörös Pimpernel című kötet egy rendkívül izgalmas kalandregény, mely bár az 1900-as évek elején íródott, mai, modern szemmel is elvarázsolja az olvasóját. Imádtam az olvasás minden egyes másodpercét és tűkön ülve várom, hogy az írónő további írásait is megismerjem. A könyv rendkívül olvasmányos volt, izgalmas élmény volt olvasni a francia forradalomról és arról, hogy egy álruhás alak miként menti meg a francia arisztokraták tömegét a guillotine árnyékától. 

No de ki is az a rejtélyes Pimpernel, aki borsot tör minden alkalommal a francia hatóságok orra alá? Ki az a bátor brit úriember, akinek olyan sok arca van, hogy talán még a tulajdon felesége sem ismerne rá, ha szembetalálkoznának az egyik álruhás küldetése során? Vajon meddig tudja átverni a hatóságokat és képes lesz túljárni az ellenség eszén, akkor is, amikor egyre szorosabb és szorosabbá válik a hurok a nyakán? 

A cselekmény rendkívül izgalmas, szerelem, cselszövés, izgalmas és váratlanul fordulatok szegélyezik hősünk útját. Az első másodperctől kezdve szorít az olvasó azért, hogy a mozgalom és Vörös Pimpernel sikerrel járjon. Rendkívül szórakoztató látni, hogy miként jár minden egyes alkalommal túl a hatóságok eszén és miként dörgöli ezt az orruk alá. 

Őszinte leszek veletek, igazából a könyv harmadától kezdve sejteni kezdtem, hogy ki lehet a titokzatos és bátor alak, és bár végül a sejtelmeim beigazolódtak, egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben. Szerettem, ahogy a szerző építkezett, egyre fokozta az izgalmakat, majd a végén összeértek a szálak és a cselekmény tetőfokán végül elsimultak a kisebb  és nagyobb hullámok. 

Olvasás közben teljesen lenyűgözött Orczy Emma stílusa és cselekményvezetése, úgy éreztem, hogy meghaladta a korát. A története magához láncolt és el sem eresztett. Ráadásul képzeljétek el, párhuzamosan egy másik könyvet is olvastam (Cara Hunter: Gyilkosság a családban) és az egyik oldalon egyszer csak megláttam Vörös Pimpernel nevét, hivatkoztak az alakjára. Egyrészről jót mosolyogtam rajta, hiszen vicces volt látni, hogy az egyik olvasott könyvem megjelenik egy másikban, másrészről azonban eszembe juttatta, hogy mennyire durva, hogy magyar származású, világhírű szerzőről van szó és alig ismerjük a nevét. Ha nem jelentette volna meg újra a kiadó a könyvét, ha Ruff Orsolya nem írta volna meg az Orczy Mimi sorozatot, akkor én sem tudtam volna hova tenni ezt a nevet. Ez pedig olyan szomorú, hiszen Orczy Emma már bebizonyította a világnak a tehetségét, szóval itt az ideje, hogy széles körben megismerjék nálunk is a nevét és ezáltal az összes regényét. Rajtam biztosan nem fog múlni a dolog, hiszen menthetetlen Orczy Emma rajongó lettem és már alig várom, hogy a Menő Könyvek a többi kötetével és megörvendeztessen minket. 

Ha szeretitek és ismeritek Zorro alakját, ha kedvelitek a kalandregényeket, vagy csupán csak ti is Orczy Mimi rajongók lettetek, akkor bátran ajánlom, hogy ismerkedjek meg közelebbről is Orczy Emma regényével és a Vörös Pimpernel alakjával. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 
 

Nyereményjáték

Orczy Emma bárónő könyvei azon szerzőink közé tartozik, akik nem magyarul publikáltak, regényei közül még mindig akad olyan, melyet magyarul nem olvashatunk. A Vörös Pimpernelhez kapcsolódó játékunkban azonban most azoknak a történeteinek eredünk nyomába, melyek hazánkban is megjelentek. Minden állomáson találtok egy idézetet, a feladatotok pedig az, hogy írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába, a szerző mely könyvéből származik az adott gondolat.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

IDÉZET

"A szerelem azt jelenti, hogy úgy érezzük, egyek vagyunk valakivel a világon, aki egyenlő velünk bűnben és erényben. A szerelem azt jelenti nekünk, férfiaknak, hogy karunkba ölelünk egy nőt, érezzük, hogy ugyanúgy él és lélegzik, akárcsak mi, ugyanúgy szenved, mint mi, velünk együtt gondolkozik, velünk együtt szeret, és legfőképpen velünk együtt követ el bűnt."

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

04.21. Csak olvass!
04.22. Könyv és más
04.25. Spirit Bliss Sárga könyves út