T. Kingfisher: Csalán ​és csont + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Kossuth Kiadónak köszönhetően már hazánkban is olvasható T. Kingfisher nagysikerű, regénye, a Csalán és csont. Ráadásul a kiadónak hála, háromféle változatban is megjelent, így mindenki a számára legszimpatikusabb változatban szerezheti be. Ebben a tündérmesében nem él boldogan a hercegnő és a herceg. A hercegnőn és a gyermekén pedig csak egy igazi hős segíthet. Így a húga, Marra elindul, hogy megmentse testvérét útközben pedig segítőkre is talál: melléje szegődik a nagy hatalmú temetői boszorkány a démoni tyúkjával, a maga készítette eleven csontkutya, egy kóbor lovag, valamint saját, kissé hóbortos keresztanyja. Vajon sikerrel járhat ez a furcsa társaság?

Tartsatok velünk, ismerjétek meg Marra  történetét, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

Ebben a tündérmesében nem él boldogan a hercegnő és a herceg.

 

Marra a kicsi és gyenge Kikötői Királyság uralkodói párjának harmadik, legkisebb és legfélszegebb leánya. Idősebbik nővére – politikai érdekszövetség megpecsételéseképpen – az erős Északi Királyság hercegének a felesége lesz, majd az ő váratlan halála után a középső lány lép a helyére.

Marrát zárdába küldték, hogy ne állhasson útjába semmiféle hatalmi ármánykodásnak. Ott tizenöt éven át nyugodt életet él, amíg meg nem tudja, hogy testvére a bántalmazó herceg keze alatt szenved, és valószínűleg ő okozta az idősebbik nővér halálát is. A félénk, visszahúzódó Marra ráébred, hogy nővérén és annak születendő gyermekén csak igazi hős segíthet, és az nem más lesz, mint ő maga.

Persze ahogy az efféle történetekhez illik, Marra segítőkre is talál: melléje szegődik a nagy hatalmú temetői boszorkány a tyúkjával, akiben démon lakozik, a maga készítette eleven csontkutya, egy kóbor lovag, valamint saját, kissé hóbortos keresztanyja. Vajon sikerrel járhat ez a furcsa társaság?

T. Kingfisher neve már nem volt ismeretlen számomra a Varázslókalauz önvédelmi sütéshez című könyvét még tavaly olvastam, és egyszerűen imádtam. Így nem is volt kérdés, hogy a Csalán és csont című regényét is sorra kerítem majd. 

A könyv tulajdonképpen nem más, mint egy kicsavart mese. Ahol a herceg és a hercegnő nem élnek boldogon, amíg meg nem halnak és itt a hangsúly azon van, hogy nem élnek boldogan. Ráadásul a herceg sem egy kedves lélek, hanem egy bántalmazó figura, aki sanyargatja a feleségét. A kérdés így már csak az, hogy vajon hogyan lehet megölni egy herceget úgy, hogy palotaőrök védik őt, és az ország határain túli mágia sem tud ártani neki. 

A történet főszereplője Marra a Kikötői Királyság uralkodói párjának harmadik gyermeke. Az idősebb nővére az Északi Királyság hercegének a felesége lesz, de a lány különös körülmények között halálát leli. Így a középső lány lép a helyére, Marrát pedig zárdába küldik, hogy kimaradjon a politikai játszmákból és hát legyünk őszinték, azért, hogy ne szüljön előbb fiú uralkodót, mint a nővére, és ha netalán ő is elhalálozni, akkor Marra a helyébe léphessen. Marra tizenöt éven át nyugodt életet él a zárdában, amíg meg nem tudja, hogy testvére a bántalmazó herceg keze alatt szenved, és valószínűleg ő okozta az idősebbik nővér halálát is. A félénk, visszahúzódó Marra ráébred, hogy nővérén és annak születendő gyermekén csak igazi hős segíthet, és az nem más lesz, mint ő maga.

Marra azonban nincs egyedül: melléje szegődik a nagy hatalmú temetői boszorkány a démoni tyúkjával a saját maga készítette eleven csontkutya, akinek kreatív módon Csontkutya a neve, egy kóbor lovag, valamint saját, kissé hóbortos keresztanyja. Vajon sikerrel járhat ez a furcsa társaság? Megmenthetik Marra nővért Kaniát? 

Ahogy feljebb is olvashattátok, a Csalán és csont tényleg olyan, mint egy tündérmese. Van benne hercegnő, herceg, tündérpiac, tündérkeresztanya, mágia és még sok-sok olyan elem, mint egy klasszikus mesében. Ugyanakkor T. Kingfisher ezeket az elemeket kissé szokatlan módon pakolta össze, és így kapott egy rendkívül szerethető, szórakoztató, kissé furcsa, mégis komoly témákkal foglalkozó fantasy könyvet. És hogy gyerekek, én ezt mennyire imádtam!! Minden furcsasága ellenére, ez az egyik legjobb könyv, amit az utóbbi időben olvastam. Mert persze-persze fontos a minőség és ezen a téren sem panaszkodhat a szerző, ugyanis a kötet is nagyon jól lett megírva. De őszintén szólva nem is tudom, hogy mikor szórakoztam ilyen jól olvasás közben. Sokszor hangosan felnevettem, a szürreális jelenetek és pillanatok egy pillanatra ugyan sokkoltak (ugyan mégis ki hallott már démon által megszállott csirkéről és csontkutyáról), de ez csupán egytized másodpercig tartott. Utána jót derültem ezeken is. Imádtam a szerző stílusát, a könyv hangulatát. Hogy egyszerre volt nagyon komoly (hiszen a családon belüli erőszak témája is megjelenik benne) mégis rendkívül könnyed. Hogy mennyire jól reflektált a szerző a klasszikus mesei elemekre és milyen ötletesen csavart rajtuk. Hogy mennyire kreatív szereplőket és mellékszereplőket álmodott meg. Ez a nő egy zseni, nem vitás. 

A könyv rendkívül olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet haladni vele. Ahogy haladtunk előre, úgy ismertük meg egyre jobban királyságot és a benne élő embereket. A történet kezdetben két szálon futott. Bepillantást nyerhettünk a múltba, hogy Marra miként élte meg az elmúlt 15 évet és persze a jelen is folyt a maga módján. Megtudtuk, hogy milyen árnyoldalai vannak a hercegnőségnek és végtére is mennyivel nagyobb szabadsága van egy apácának. Hogy egy jókívánságból könnyen válhat átok és az átok olykor segítségére is lehet a kalandoroknak, így tulajdonképpen áldásként is működhet. Hogy a világ nem fekete, vagy fehér és az ember néha csinál rossz dolgokat a jó érdekében.

Megtapasztalhattuk, hogy a családi kötelék ugyan erős, de sokszor a politika még erősebb és az embernek néha fel kell áldoznia önmagát azért, hogy az egész népe élhessen. Marra talán nem akart hőssé válni, de mindannyian tudjuk, hogy a hősöket a körülmények teszik azzá, nem az, hogy azok akarnak lenni. Ő pedig egy másodpercig sem tétovázott és még a lehetetlennek tűnő feladatokat és elvégezte, hiszen az előtt, aki igazán szeret valakit és meg akarja őt menteni, egyszerűen nincs lehetetlen. 

Marra mellett megkedveltem a sárbanya karakterét, de igazából bevallom, mindenkit kedveltem. A Csontkutya és a démoncsirke pedig csak tovább emelte az egész kötet fényét. Remek kiegészítői voltak a kalandnak. 

Nagyon szerettem a könyv nyelvezetét, jókat mosolyogtam olvasás közben. Ez tökéletesen ellensúlyozta azokat a sötét, vagy éppen fájdalmas részeket, melyek megjelentek a regényben. Zseniális könyv, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Biztosan olvasok még a szerzőtől, alig várom, hogy a többi regénye is megjelenjen magyarul. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,99

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A Kossuth Kiadó oldalán találhattok egy beleolvasót a regényhez, így a játékunk is most ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a jó választ.  (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Hogy hívjak Marra hat évvel idősebb nővérét?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

06.12.: Csak olvass!

06.14.: Könyv és más

06.16.: Kelly és Lupi olvas

06.18.: Utószó

Read More

K. A. Linde: Mágia ​a Magyalkönyvtárban (Tölgy és Magyal-ciklus 1.)

Sziasztok!

Mikor megláttam K.A Linde regényét, azonnal szerelem volt első látásra. A magyar kiadás csodaszép, egyszerűen imádom, biztosan versenybe szállhatna a 2025-ös év legszebb könyve címéért, a fülszövege és a címe pedig szintén meglehetősen gyorsan levett a lábamról. A cím ugyan kicsit csalóka, legalábbis én teljesen abban a hitben voltam, hogy a könyvtárnak is fontos és komoly szerepe lesz majd a történetben. Szinte gyermeki lelkesedéssel vártam, hogy a történet jelentős része majd a könyvek között zajlik és egy teljesen más világot építettem fel magamnak, mint amilyen a kötet valójában volt. De mielőtt rátérnék arra, hogy pontosan miről is szól a történet és mi a vélemény róla, lessétek meg a fülszövegét. 

Van, ​ami legjobb, ha csak a képzeletünkben létezik.

Tizenhárom évvel ezelőtt az árnyékból felbukkantak a szörnyek, és pusztító háborút robbantottak ki Kierse világában, amely csaknem teljes pusztuláshoz vezetett. Az a New York, amit a lány ismert, gyakorlatilag egyik napról a másikra összeomlott.

A vérengzés nyomán megszületett a Szörnyegyezmény. Egyfajta fegyverszünet vette kezdetét.

Ma éjjel azonban Kierse, ez a tehetséges, rettenthetetlen tolvaj, meg fogja szegni a megállapodást. Betör a Magyalkönyvtárba… mert nem tudja, hogy egy szörny lakik ott.

A szörny vonzó, egyszerre igéző és rémisztő lény. De rögtön felismeri, ha tehetséggel találkozik. Innentől csak az a kérdés, milyen áron szerzi meg magának Kierse-t.

Kierse veszélyes alkut köt a szörnnyel – ezzel a minden tekintetben páratlan teremtménnyel. Feláldozza a szabadságát. Felajánlja különleges képességeit. Együtt teszik kockára a jövőjüket.

De ez a játszma évszázadokon át tart – és ha Kierse egyszer beszállt, onnantól nincs menekvés…

Akkor is szeretni fogod a sötétséget, ha megtudtad, mit rejt?

K.A. Linde neve bevallom nekem nem mondott semmit, eddig nem ismertem az írói munkásságát, szóval amikor rákerestem, meglepődve láttam, hogy eddig leginkább a romantia zsánerében alkotott, ráadásul a legtöbb könyvéből nem hiányzik a spicy faktor sem. Fannival beszéltük meg, hogy majd közösen olvassuk a könyvet, igazából miatta is figyeltem fel erre a kötetre, de amikor jobban utánanéztem, bevallom, kicsit aggódni kezdtem. Nem szeretem annyira a spicy könveket, nem feltétlen azért, mert nem szeretem, ha romantikus/erotikus tartalom jelenik meg egy-egy történetben, hanem egyszerűen hülyét kapok attól, hogy mennyire cringe tud lenni egy-egy ilyen típusú jelenet. Ráadásul idegesítenek a klisék is, mert természetesen milyen ilyen jellegű történetben szép nagy szerszáma van az úriembernek, női főszereplőnk pedig azonnal elalél a látványtól és azon kezd el agyalni, hogy úristen még a kezével sem éri körbe, szóval hogyan is fognak majd ők ketten szerelmeskedni. Szóval igen, kicsit aggódtam. Féltem, hogy nem fogom szeretni és meg fogom bánni, hogy elolvastam. De szerencsére abszolút pozitív csalódás volt számomra a történet és bár új kedvencet nem avattam, de biztosan folytatni fogom a sorozatot, mert nagyon kíváncsi vagyok, miként alakul majd Kierse élete. 

A Mágia a Magyalkönyvtárban egy igazán érdekes és izgalmas fantasy sorozat, melynek alapja kicsit emlékeztetett engem Samantha Shannon Csontszüret sorozatára. K. A. Linde egy olyan világot alkotott meg, ahol szörnyek (a szörny kifejezésen olyan túlvilági lények együttesét értsétek, mint például a vérfarkasok, vármpírok) és emberek egymás mellett élnek. Tizenhárom évvel ezelőtt bukkantak elő az árnyékból és pusztító háborút robbantottak ki Kierse világában, amely csaknem teljes pusztuláshoz vezetett. Az a New York, amit a lány ismert, gyakorlatilag egyik napról a másikra összeomlott. Miután megszületett a Szörnyegyezmény, kicsit normalizálódott az élet és egyfajta fegyveszünet vette kezdetét. A szörnyek azonban nem tűntek el, tulajdonképpen az alvilág szerves részeivé váltak, a metrón például csak úgy lehet utazni, ha valaki fizet az ott állomásozó trollnak, hogy átengedje őt. Aki pedig egy vámpírnak tartozik, azt elrabolhatják és arra kényszeríthetik, hogy szörny orgiákon vegyen részt és ha az adott illető megkívánja, akkor minden probléma nélkül lakmározhasson a véréből. Szóval ahogy látjátok, rendkívül nehéz és veszélyes dolog embernek lenni még úgy is, hogy elméletben az egyezmény életben van. Sokan éheznek, nem jutnak megfelelő ellátáshoz. K. A. Linde tényleg egy vérbeli disztópikus világot alkotott. 

A történet főszereplője Kierse, aki tolvajként éli mindennapjait. Rendkívül tehetséges, úgy ért a zárakhoz, mint senki más. Amikor betört a könyvtárba, még nem is sejtette, hogy egy szörnnyel találja majd szemben magát. Graves azonban rendkívül érdekesnek és izgalmasnak találja a lányt, úgy érzi, hogy több van benne, mint egy egyszerű tolvaj, így egyezséget kötnek. A lány ellop neki egy titokzatos lándzsát, ő pedig megvédi a lány barátait és közösen edzik majd a képességeit. Fannihoz hasonlóan, a történet ezen pontján merült fel bennem, hogy ez tulajdonképpen egy Szépség és a Szörnyeteg retelling, ahogy haladtunk előre az olvasásban, ez egyre jobban körvonalazódott bennem, azóta pedig így is hivatkozom rá. 

Kierse és Graves között nem alakult ki azonnal bensőséges viszony, sokáig nem bíztak egymásban, kellett egy kis idő ahhoz, hogy egymásra hangolódjanak és megnyíljanak egymásnak. Vitathatatlan, hogy megvolt közöttük az a bizonyos szikra, de nem bírtam ki nevetés nélkül, mikor a könyvben az erotikus jeleneteknél a szerző sem tudott kihagyni néhány klisés pontot. Annak viszont nagyon örültem, hogy összeségében volt mélysége ezeknek a jeleneteknek, nem csupán a romantasy közönség igényeit szolgálta ki vele a szerző. Abszolút volt szerepe mindkét erőteljesen erotikus jelenetnek, továbbvitték a történetet és megfelelően fel is vezette ezt a szerző. 

A történet nagyon izgalmas, nagyon örültünk neki, hogy nem volt annyira klisés, mint amire számítottunk. Emlékszem, a történet közepen viccelődve felvázoltunk néhány nagyon általános fantasy klisét és képzeljétek, ezek közül egyik sem volt a regényben. Nagyon tetszett a történet vége és bár szerintem lehetett számítani rá, még így is izgalmas volt olvasni. 

A regény nagyon olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet vele haladni. Az utolsó harmada pedig annyira izgalmas, hogy én konkrétan együltő helyemben ledaráltam. Nagyon tetszettek az alvilági jelenetek, a kelta mondakör beemelése. 

Valahogy kevésnek éreztem. Hiába vitt magával a flow és a lendület, nem tudtam teljesen elmélyedni a történetben. Kierse karaktere egyáltalán nem került közel hozzám, mintha egy láthatatlan falat éreztem volna közte és köztem. 

A történetben fontos szerepet kapnak Kierse barátai is, de úgy éreztem, hogy hiába utal rá ezerszer a szerző, hogy mennyire fontosak számára, mivel ők nem kaptak elég játékteret, így kicsit furcsa volt látni, hogy milyen fontos karakterekké lépnek elő. És ezt nem is csak itt éreztem, néha olyan volt, mintha a semmiből jöttek volna elő nagyobb horderejű dolgok. Nem készítette megfelelően elő a szerző, így kicsit lógtak a levegőben. 

Amit viszont nagyon szeretnék megköszönni az írónak, az a normális lezárás. Végre egy könyv, ahol nem kapok agybajt a vége miatt. Egyértelmű a folytatás, és ki is jelöli az irányt, hogy majd merre halad tovább a történet, de nincs benne durva cliffhanger. Emiatt pedig hihetetlen hálás vagyok, végre egy pihentető végkifejlet. 

A borítóról és a kiadásról már írtam nektek, hogy mennyire imádom. A puha és a keménytáblás kiadás is abszolút a szemet gyönyörködtető kategória. Csodálatos éke lesz a polcomnak. 

Összességében ugyan nem lett akkora kedvenc nálam a történet, de abszolút nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt....nagyon várom a folytatását is. Nem tökéletes, de abszolút van benne potenciál, simán benne van a pakliban, hogy a folytatások sokkal erősebbek lesznek. Ha szeretitek az ilyen típusú könyveket, akkor mindenképpen érdemes esélyt adni a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,75

A recenziós példányt szeretném megköszönni a 21. Század Könyvkiadónak. Ha tetszett az értékelésem, akkor ITT tudjátok megrendelni a keménytáblás kiadást, ITT pedig a puhát. 

Read More

Laura Steven: Our ​Infinite Fates – Végtelen sorsunk + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Menő Könyveknek köszönhetően hazánkban is megjelent Laura Steven regénye, melynek címe Our ​Infinite Fates – Végtelen sorsunk. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Evelyn és Arden történetét, kövessük együtt sorsuk alakulását. Hagyjátok, hogy a történet elcsavarja a szíveteket és, ha nektek kedvez a szerencse, tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett.

Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt.

De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz.

Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie:

1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá.

2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot.

És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe... megint.

Az Our Infinite Fates - avagy a Végtelen sorsunk című regény azonnal felkeltette az érdeklődésemet lenyűgöző borítójával és érdekesnek tűnő fülszövegével. Nagyon bíztam benne, hogy majd a tartalom is elvarázsol, nagyon vágytam egy igazán szép és különleges történetre. Bár ez a kötet nem lesz nálam kedvenc, magával az értékeléssel is bajban vagyok, mert nagyon felemásak az érzéseim vele kapcsolatban. Sok dolog tetszett benne, de ez nem tudta mindig feledtetni velem a könyv hiányosságait. 

Az Our ​Infinite Fates – Végtelen sorsunk egy igazán érdekes koncepción alapuló történet, alapját a lélekvándorlás és a sors vörös fonala adja. Egy történet a szeretetről és arról, hogy vajon az ember képes lehet-e arra, hogy elkerülje a sorsát. Egy történet két fiatalról, egy átokról, mely hatására ugyan minden életükben egymásra találnak, csillagaikban mégis az van megírva, hogy a 18. születésnapjuk előtt elpusztítsák egymást. És tulajdonképpen magáról a reményről, hogy a lélek emlékezik, még akkor is, ha az elme felejt.

A regény felépítése igazán különleges volt. Az alapkonfliktus, vagyis a fülszövegen is jelzett kishúg betegsége a jelenhez kötődik, de ezt a szálat meg-megtörik a múlt egyes pillanatai. Bepillantást nyerhetünk Evelyn és Arden teljes életébe. Születésüket tekintve semmi sem volt kőbe vésve. Voltak eszkimók, gazdag állampolgárok, vagy éppen szegény koldusok. Megfordultak az Osztrák-Magyar-Monarchiában, Kínában és például Törökországban is. Részesei voltak a világháborús eseményeknek, harcoltak a fronton, de voltak elmegyógyintézetben is. Egyes életeikben a jelenhez hasonlóan fiúként és lányként születtek újra, más életeikben mindketten fiúk, mindketten lányok voltak. A testük, társadalmi rangjuk, élethelyzetük és lehetőségeik ugyan életről életre változtak, egy valami azonban állandó volt. Minden életükben találkoztak és minden életükben végeztek egymással. 

Ami számomra igazán különleges élménnyé tette, az a szeretet ábrázolása volt: nemcsak romantikus értelemben, hanem a kapcsolatok sokféleségében – családi, baráti, lélektársi szinten is. A könyv nemcsak azt üzeni, hogy „valahol ott van a másik felünk”, hanem azt is, hogy nem számít, hány életet élünk le, vagy éppen hányszor kezdünk újra mindent – a szeretet mindig utat talál. A szeretet nem ismeri az időt, újra és újra visszatalálunk egymáshoz – életeken, hibákon, fájdalmakon át. 

A könyvben a kedvenc idézetem is a szeretethez köthető:

"Még mindig hiszel a szeretetben? – kérdezte a hang. Ennyi idő után sem véreztette ki belőled a sors? Még mindig nem tanultad meg, hogy a szeretet nem győz le mindent? A szeretet az egyetlen, amiben érdemes hinni, válaszoltam."

Rengeteg szép gondolatot jegyzeteltem ki a könyvből, a stílusa megfogott, olvasás után sokat gondolkodtam rajta. A cselekmény is érdekes és izgalmas, a kötet olvastatja magát, ugyanakkor ahogy haladunk előre az olvasásban, Evelynhez hasonlóan maga az olvasó is egyre többször teszi fel a kérdést, hogy oké-oké...de miért???? Hiszen úgy tűnik, hogy a fiatal lánynak nincsenek emlékei, csupán néhány életére tud visszaemlékezni, a kezdetek kezdetére nem. Arden azonban egyértelműen tud mindent. És egyre frusztrálóbb lesz ez az egész, hiszen egy idő után értelmetlennek tűnik, amit csinálnak. Arden ugyan mindig hangoztatja, hogy Evelyn bízzon benne, de semmi konkrétat nem árul el. Ez pedig nagyon bosszantó, mert én például úgy éreztem, hogy ha képes lett volna arra, hogy kommunikáljon Evelynnel, akkor ezt a problémát mondjuk évszázadokkal előbb is képesek lettek volna megoldani. 

A könyv tehát nem tökéletes, Evelyn és Arden párosa nem került túlságosan közel hozzám. A jelenben például sokkal kevésbé kedveltem őket, mint korábbi életeikben. Valahogy azokat a részeket jobban kedveltem és izgalmasabbnak is tartottam. Az elképzelés és a világépítés alapjaiban nagyon tetszett, a konfliktus is érdekes és izgalmas volt, de sokszor éreztem úgy, hogy nem eléggé megalapozott és kidolgozott. A vége nagyon tetszett, legalábbis az a része, amivel a szerző megmagyarázza, hogy miért kellett a két fiatalnak minden életében meghalnia, ugyanakkor a "főellenség" alakja szerintem klisésre és kidolgozatlanra és túl egyszerűre sikeredett. Kicsit kilógott a személye, mintha csak arra koncentrált volna a szerző, hogy keressen egy jó indokot, de nem tudta mégsem elmélyíteni azt. Kicsit bosszantó, mert maga az ötlet szerintem zseniális, de a kivitelezés már gyengébb. A nyelvezete nagyon szép, de úgy éreztem, hogy nem megfelelő helyen vannak a hangsúlyok. Jobb lett volna szerintem, ha a szerző rövidebb ideig húzza a dolgokat és több időt adott volna a végkifejletre. A történet vége érdekes ötlet volt, nem biztos, hogy maradéktalanul boldog vagyok vele, de összességében el tudtam azt fogadni.

A kötet csodaszép, a magyar kiadás rendkívül igényes, én egyszerűen imádom. Az éldekorált lapok is nagyon szépek, az pedig, hogy egy olyan jelentéstartalommal bíró idézet van rajta, mint a "Szeretlek, és szerettelek, és szeretni foglak."

Összességében bár nem lett nálam kedvenc Laura Steven regénye, mégsem bántam meg, hogy elolvastam. A nyelvezete és a mondanivalója nagyon tetszett és bár nem hibátlan, de szerintem érdemes esélyt adni neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,75

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint megkeresni a két főszereplő csuklóját összekötő vörös szalagot és a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik szó alatt rejtettük el. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

04.14.: Csak olvass!

04.16.: Ambivalentina

04.18.: Kelly és Lupi olvas

04.20.: Fanni's Library

04.22.: Kitablar

04.24.: Könyv és más

04.26.: Hagyjatok! Olvasok!

04.28.: Utószó

04.30.: Spirit Bliss Sárga könyves út

05.02.: Sorok között

05.04.: This is my (book) universe.

Read More

Kedvcsináló idézetek a House ​of Roots and Ruin – Gyökerek és romlás háza című regényhez + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából megérkezett a Só és bánat házának második része, amely a Gyökerek és romlás háza címet viseli. A folytatás ismét egy különleges utazásra invitál minket Olvasókat, hiszen megtalálható benne minden, ami egy jó könyvhöz szükséges: izgalom, kaland, romantika, és persze az elmaradhatatlan borzongás. Tarts Velünk a turné során, és ha a szerencse melléd szegődik, a könyv egy példányát is megnyerheted a Kiadó felajánlásából!

Elátkozott ​szerelem, félelmetes nagyravágyás és nyughatatlan szellemek.

A tizenhét éves Verity Thaumas Salann partjain túli kalandokról álmodozik. Ám mégis kénytelen a családi birtokon, Highmoorban maradni Camille nővérével, miközben a testvéreik szétszóródtak Arcanniában. Mikor hírt kap, hogy Bloem hercegnéje szívesen felkérné őt, hogy fesse meg a fia, Alexander portréját, Verity kapva kap az alkalmon. De Camille nem engedi el. Ekkor lebben fel a fátyol egy féltve őrzött titokról: Verity még mindig látja a szellemeket, csak eddig nem tudott róla…

Döbbenetében még aznap este elmenekül Highmoorból, és lehetőségek híján meg sem áll Bloemig. Eleinte elvarázsolja a viruló, életteli vidék, és rövid úton megbabonázza őt a bűbájos, eszes és elképesztően jóképű Alexander Laurent. Nem kell sok, hogy a szerelmük kivirágozzon.

De Verityt itt is utolérik a rémálmai, és hamarosan Bloem valódi arca is megmutatkozik: nem olyan mézédes, mint amilyennek elsőre tűnt…

Add át magad a gótikus romantasy lenyűgöző hangulatának!

Nagyon szerettem a Gyökerek és romlás háza című könyvet, a véleményemet megtaláljátok róla a blogon. A cselekménye érdekes és izgalmas volt, a regény hangulata pedig teljesen levett a lábamról. Szerintem mindenképpen érdemes esélyt adni a kötetnek, garantáltan izgalmas és az újdonság erejével bíró, egyedi retelling történetben lesz részetek. Ráadásul úgy érzem, hogy Erin A. Craig egy igazán elhanyagolt szerző, akinek én egyre jobban imádom a stílusát és a munkásságát. Mindenképpen nagyobb figyelmet érdemelne, így arra gondoltam, hogy hozok nektek néhány idézetet a kötetből. Hátha meghozom a kedveteket az olvasáshoz. 

1. 

"Világéletemben úgy éreztem, a ház tele van szellemekkel – nem a mesék láncra vert lepleivel, hanem elragadott emlékekkel. Emlékekkel, amik sosem lehetnek az enyémek."

2. 

"– Hogyan… hogy vagy képes erre? – kérdeztem, miközben becsomagolt a hálóingembe.
 – Aki eléggé akar valamit, az megcsinálja – […]"

3.

"Attól, hogy két hajó ugyanazt az óceánt járja, még nem jelenti, hogy találkoznak."

4. 

"Egy otthon legyen vendégváró és szellős, menedék, mentsvár a világ kegyetlensége elől, nem gondolod?"

5. 

"– Még csak ismerkedem az arcoddal. […]
– És milyen? – A somolygása már-már vigyorral felért. – Az arcom?
A vázlatfüzetem fedezékébe húzódtam.
– Kellőképpen elfogadható.
– Kellőképpen elfogadható? – visszhangozta. – Ugyan, Thaumas kisasszony, meg akar sérteni?
– Túl hosszú az orrod – incselkedtem katonás modorban. – A festmény végső címe legyen, mondjuk, Alexander… mi is a teljes neved?
– Alexander Etienne Cornelius Leopold Laurent – szavalta epés ünnepélyességgel.
– Komolyan? Még az orrodnál is hosszabb."

6. 

"– Mindenki feszeng a széktől, és attól, hogy benne ülök. Felesleges. Neked is – tette hozzá nyomatékosan. – Így éltem le az életem legjavát. Nem is emlékszem, milyen volt előtte. A részemmé vált, de nem csak ez határoz meg."

7. 

"– Ha kimennék a nagyvilágba, kevés olyan helyet találnék, ahol elboldogulok székestül-mindenestül. De a könyveknek hála bárhová, bármikor és gond nélkül ellátogathatok."

8. 

"Az elme csak azt látja, amit látni akar."

9. 

"– Mit motyogsz?
– Csak olvasok.
– Nem abban állapodtunk meg, hogy az ilyesmit csendben szokás intézni?"

10. 

"Bizonyos titkokat érdemes magunkkal vinni a sírba."

Ezeket az idézeteket gyűjtöttem össze a könyvből. Én nem is igazán tudok kedvencet választani. Remélem sikerült meghoznom a kedveteket az elolvasásához.

Ha úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.

Nyereményjáték

Bloem-ben is nagyon fontos szerepe van a növényeknek, így arra gondoltam, merüljünk el mi is kicsit a gyógynövények világában. A feladatotok ezennel az lesz, hogy felismerjétek a képen látható növényeket, és a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok a magyar nevét. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

03.24.- Milyen könyvet olvassak? - Só és bánat háza
03.26.- Kitablar - Só és bánat háza
03.28.- Milyen könyvet olvassak? - Gyökerek és romlás háza
03.30.- Kitablar - Gyökerek és romlás háza
04.01.- Csak olvass! - Gyökerek és romlás háza
04.03.- Csak olvass! - extra állomás
04.05.- Readinspo - Gyökerek és romlás háza
04.07.- Utószó - Gyökerek és romlás háza

Read More

Lynette Noni: Az ​áruló (A gyógyító 3.)

Sziasztok!

A Maxim Kiadó gondozásában jelent meg itthon a külföldön már nagy sikert aratott The Prison Healer, vagyis A gyógyító című sorozat. Kicsit keserédes most megírnom ezt a bejegyzést, mert ez azt jelenti, hogy az út végére értem és már tudom, hogymiként alakul Kive története. Izgatottan vártam a folytatást, ugyanakkor mindig nehéz elbúcsúzni a kedves karaktereinktől. Mielőtt azonban elolvasnátok a véleményemet, lássuk miről is szól a harmadik rész, vagyis Az áruló. 

Cserbenhagyta ​őket. Mindannyiukat. És most megfizeti az árát. Kiva úgy hitte, tudja, mit akar – bosszút. De az érzések változnak, az emberek változnak… minden megváltozik.

A palotában történtek után Kivának minden vágya tudni, hogy a barátai és a családja biztonságban vannak-e, és akiknek ártott, meg tudják-e ezt valaha bocsájtani neki. De mivel a királyságok egyre közelebb sodródnak egy háború kitöréséhez, ráadásul Kiva elszakad mindenkitől, aki fontos neki, rá kell jönnie, hogy több forog kockán, mint a saját összetört szíve.

Az újrakezdés veszélyes küldetést jelent, amely halálos ellenségeket és bizalmatlan szövetségesek kényszerít versenyfutásra az idővel, hogy megmentség nemcsak Evalon, hanem egész Wenderallt. Most, hogy eldöntötte, kihez is hűséges, Kiva többet akar egyszerű túlélésnél – meg kell küzdeni azért, amiben hisz. Akiben hisz. Minden irányból veszély leselkedik rá, és minden szerette halálos fenyegetésnek van kitéve. Vajon megvan benne, ami ahhoz kell, hogy talpon maradjon, vagy el fog bukni?

Emlékszem, mikor megjelent a sorozat első része, hihetetlenül izgatottan vártam. Akkor még nem olvastam túl sokat angolul, kicsit féltem is a nyelvezetétől, így nem mertem még belefogni úgy az olvasásába. Meg sem tudnám számolni hányszor jött velem szembe Instagramon és egyéb könyves felületeken ez a kötet. Mikor megláttam, hogy érkezik magyarul is Lynette Noni írása azonnal felkeltette az érdeklődésemet és óriási lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak. Talán nem lett a trilógia akkor kedvenc nálam, mint például Rebecca Ross könyvei, de nagyon megkedveltem a karaktereket, a történetet és az egész világot úgy, ahogy van, szóval nem is volt kérdés, hogy elolvasom-e a záró kötetet és írok-e róla nektek majd. 

Az áruló pontosan ott folytatódik, ahol az első rész véget ér. Ha emlékeztek, akkor az előző rész egy nagyon csúnya függővéggel ért véget, ha jól emlékszem, azt írtam róla, hogy egyenesen büntetni kellene az ilyesmit és akkor sem bocsátható meg, ha a szerző elnézést kér érte a köszönetnyilvánításban. A történet szerint ugyebár Zuleeka kimutatta a foga fehérjét és már Kiva is tudta, hogy mire számíthat a nővérétől. Mirryn árulása pedig annyira klisés, mégis sokkoló volt, hogy emlékszem, nagyon kiakadtam rá. Jaren elvesztette az erejét, Zuleeka és Mirryn pedig közösen elfoglalta a trónt. A folytatásban tehét nem kisebb feladata van hőseinknek, mint visszaszerezni a koronát és legyőzni a halálmágiát folytató Zuleekát. Kiva pedig visszatér Zalindovba, így a rémálmok folytatódnak számára. 

Itt és most be kell vallanom nektek valamit. Szegény könyvet, vagy három hónapon át olvastam. Még januárban elkezdtem, aztán egy időre megálltam, félre tettem és képtelen voltam vele haladni. Annyira bosszantott, hogy Kiva Zalindovba került, hogy valahogy nem csúszott az olvasás. Nagyon mérges volt a szerzőre, hogy basszus ne már, ez a szerencsétlen lány épp hogy kiszabadult innen, erre visszazárod? Ráadásul nem csak a börtönnel, hanem a halálos munkával és az angyalporral is szembe kellett néznie. Szerencsére azonban nem maradt egyedül, egy régi ismerős, Cresta segíti őt, akivel az első részben ismerkedhettünk meg. Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy neki köszönheti Kiva az életét. Szerencsére azonban nem feszíti túl a húrt a szerző és egész gyorsan beindul a harmadik rész cselekménye, Kiva kijut a börtönből és megkezdődhet ezáltal a versenyfutás az idővel. Hiszen az újrakezdés egy igazán veszélyes küldetést jelent, amely a halálos ellenségeket és a bizalmatlan szövetségeseket arra kényszeríti, hogy egy magasabb cél érdekében összefogjanak. A cél pedig nem csupán Evalon megmentése, hanem egész Wenderallé. Kiva tudja már, hogy kihez marad hűséges és nem is kérdés számára, hogy Jaredet szeretné a trónon látni. De vajon képes visszanyerni a fiú bizalmát? Csupán ő győzheti le a nővérét, de vajon képes lesz helytállni ellene és le tudja győzni a halálmágiát?

A könyv felépítése elég furcsa. A történet nagy részét egy klasszikus "road trip" adja ki, vagyis hőseink egyik helyről a másikra vándorolnak, hogy összegyűjtsék a győzelemhez is fontos gyűrűket, melyek nem csupán Zuleekát és az új ellenséget segítik majd legyőzni, hanem Jaren erelyét is visszaadhatják. Az egyes próbák ugyan érdekesek, izgalmasak és kreatívak voltak, de csak nehezen tudták velem feledtetni, hogy én azért annyira nem szeretem az ilyen típusú történeteket. De tudjátok, talán nem is a "road trip" zavart a legjobban, hanem Jaren és Kiva kapcsolata. Több mint 300 oldalon keresztül képtelenek voltak arra, hogy normálisan kommunikáljanak egymással. Pedig nagyjából egy nap alatt megoldhatódott volna a közöttük lévő konfliktus, ha Jaren hajlandó meghallgatni Kivát és ha Kiva az önostorozás helyett összeszedi magát. Nem mondom, hogy ez tönkre tette az egész történetet, de én például olvasás közben csak csóválni tudtam a fejemet, amikor pedig végre szóba álltak egymással akkor felkiáltottam, hogy na végre. :D

Vannak karakterek, akiket egy kicsit jobban megismerhetünk és beleláthatunk a lelkükbe, de igazán kellő mélységgel senkit sem ismerhetünk meg. Nekem talán ez hiányzott egy kicsit, hogy még több lelket vigyen bele a szerző. Hogy egy kicsit jobban megérthessük a szereplők életét és viselkedését. És bár Kiva személyét és vívódását jól megjeleníti a szerző, de a többiekre jóval kevesebb gondot fordított. Nagyon sajnáltam, hogy Zuleekat nem ismerhettük meg jobban érdekes és izgalmas "főgonosz" volt, kíváncsi lettem volna rá. Persze nagyjából értjük és látjuk, hogy mi mozgatja őt, hogy mi van a felszínen De vajon milyen mélyebb rétegei vannak? Nagyon örültem viszont annak, hogy Torell ebben részben több szerepet kapott és nagyon örültem neki, hogy ő is Kiva pártjára áll. A személyes kedvencem Caldon volt, már a második részben is őt szerettem a legjobban, de a harmadik részben csak fokozódott a lelkesedésem. A humora, a személyisége teljesen elvarázsolt és nagyon szerettem, ahogy támogatta Kivát mindenben. 

A regény legizgalmasabb része az összecsapás volt az udvarban, rengeteg fordulatot tartogatott. Maga a lezárás nagyon tetszett, érdekes és izgalmas volt, a bónusz fejezetet pedig imádtam a kötet végén. Voltak pillanatok, amikor a szívemhez kaptam és többször is ráncoltam a homlokomat, annyira aggódtam, hogy végül mi sül ki az egészből, de abszolút ki tudtam egyezni a lezárással. 

A kötet abszolút olvastatja magát, a nyelvezete is tetszett, nem éreztem magyartalannak, vagy furcsának a szövegét. A borító nagyon szép, örülök, hogy nem változtatott rajta a kiadó.

Bár nem hibátlan a regény, de én összességében nagyon szerettem Kiva történetét. Egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam és bátran ajánlom mindenkinek. Ha szeretitek a fantasy könyveket, akkor szerintem érdemes esélyt adni A gyógyító sorozatnak. 

A recenziós példányt szeretném megköszönni a Maxim Kiadónak. Ha tetszett a könyv, akkor ITT tudjátok közvetlenül a kiadó oldaláról megrendelni. Ugyanitt pedig bele is tudtok olvasni a regénybe. 

Értékelés: 5/4

Read More

Isabel Ibañez: What ​the River Knows – A folyó tudása (A Nílus titkai 1.)

 

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően már hazánkban is olvasható Isabel Ibañez nagysikerű, duológiájának első része, A folyó tudása. Ez a lenyűgöző egyiptomi kaland bloggereinket is elvarázsolta és már most tűkön ülve várjuk a folytatást. Tartsatok velünk, derítsük ki együtt, hogy milyen titkokat rejt Egyiptom és ha nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

A bolíviai–argentin Inez Olivera a tizenkilencedik századi Buenos Aires csillogó felső tízezréhez tartozik. Ahogy a világ többi részén, a városban is a régi világ mágiája uralkodik, amely nagyrészt már feledésbe merült. Ineznek mindene megvan, amit egy lány kívánhat, kivéve szíve leghőbb vágyát, a világjáró szüleit, akik gyakran magára hagyják őt.

Amikor tragikus halálhírük érkezik, Inez megörökli hatalmas vagyonukat és egy titokzatos gyámot, egy régészt, aki egyiptomi sógorával dolgozik. Inez válaszok után kutatva Kairóba hajózik, magával viszi a vázlatfüzetét és egy ősi aranygyűrűt, amelyet apja a halála előtt küldött neki. Ám megérkezésekor a gyűrűhöz kötődő ősi mágia olyan ösvényre sodorja, ahol hamarosan rájön: a szülei eltűnése többről szól, mint amit a gyámja elhitet vele.

Mivel gyámjának dühítően jóképű asszisztense úton-útfélen keresztbe tesz neki, Ineznek az ősi mágiára kell hagyatkoznia, hogy kiderítse az igazságot a szülei eltűnésével kapcsolatban – vagy kockáztatnia kell, hogy a játszma részévé válik, amely az életét is követelheti…

A What the River Knows - A folyó tudása című kötet a tavalyi évem egyik nagy kedvence volt, Fannival olvastam közösen angolul. Mikor megláttam, hogy érkezik magyarul is, nagyon lelkesen lettem így nem is volt kérdés, hogy csatlakozzam-e a turnéhoz és a többiekkel együtt promózzam nektek a könyvet. Előre bocsátom nektek, hogy nem tetszik a kötet magyar címe, így nem fogok egy másodpercig sem így nyilatkozná rá, ne haragudjatok érte. Szerintem borzasztóan furcsán hangzik, számomra kicsit magyartalan is,  így én csakis What the River Knows-ként fogom emlegetni. 

A What ​the River Knows című kötetre először azért figyeltem fel, mert a szerző nevét megláttam az egyik Rebecca Ross köteten. Utánaolvastam a szerzőnek és megtudtam, hogy barátok Rebeccával, szóval arra gondoltam, hogy a kedvenc fantasy szerzőm ajánl valakit, akkor muszáj vagyok elolvasni egy regényét. Ráadásul, mikor először kézbe vettem a kötetet, meglepődve láttam, hogy ezt a könyvet a szerző konkrétan Rebecca Rossnak ajánlott, szóval nagyon jó érzésekkel álltam neki az olvasásnak. Szerencsére egyáltalán nem bántam meg, hogy sorra kerítettem, és nagyon boldog vagyok azért, hogy már azok is megismerhetik Inez és Whit történetét, akik inkább magyarul olvasnak. 

A What the River Knows egy igazán szerethető könyv, melyben a fantasy elemek és az egyiptomi kultúra tökéletes elegyet alkot. Egy könyv a bátorságról és arról, hogy ha elég kitartók, álhatatosak, vagy éppen bolondok vagyunk, akkor tényleg semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy megértsük és megfejtsük a körülöttünk lévő titkokat. A regény rendkívül izgalmas, tele van árulásokkal, rejtélyekkel, varázslattal és kalanddal. 

A történet szerint Inez Argentínából Egyiptomba utazik, miután értesült szülei titokzatos haláláról, . Amikor megérkezik, nagybátyja, aki egyben a gyámja és asszisztense, megpróbálja visszaküldeni őt Argentínába, a lány azonban nem hagyja magát. Feltett szándéka, hogy mindennek utána járjon mindennek és megértse azt is, hogy édesanyja és édesapja mi miatt töltötte fél életét az országban távol tőle. Hamarosan azonban rájön arra, hogy semmi sem az, aminek látszik. Ahogy egyre közelebb kerül a rejtély megoldásához és egy titkozatos kincs megtalálásához ráébred arra, hogy már nem csak az információk ismerete, hanem az élete a tét. 

A kötet stílusát nagyon szerettem, könnyen és gyorsan haladtam az olvasással. A nyelvezete nagyon tetszett, nem nehéz olvasmány angolul sem. Nagyon ötletes volt, ahogy az egyes egyiptomi történéseket a szerző beleszőtt a regényébe. Érdekes és izgalmas volt olvasni a régészek munkájáról is. A kötetben szereplő extra tartalmak, mint a hieroglifák, vagy Inez rajzai szerintem nagyon jól kiegészítik a történetet, sokat hozzáadnak az olvasás élményéhez is. 

A szereplők sokrétűek, nem csupán egydimenziósok. Inez egy rendkívül makacs, kitartó és impulzív leányzó, aki bármire képes azért, hogy megóvja a családját. Whit titokzatos és kissé megfoghatatlan stílusa nagyon tetszett. Érdekes volt látni, ahogy egyre jobban kinyílik a karaktere, míg végül megismerhetjük a lágyabb oldalát is. Imádtam, ahogy a két főszereplő évődött egymással, jókot mosolyogtam ratjuk olvasás közben. Remek volt közöttük a kémia, örültem annak, hogy nem azonnal, hanem kicsit lassabban kerültek közel egymáshoz. Inez sokat fejlődött a kötet során, magabiztosabbá és igazán kompetens főszereplővé vált. Nagyon szerettem az Elvirához (unokatestvéréhez) fűző viszonyát, jó volt látni, hogy a két lány milyen sokat jelent egymásnak. 

Nekem a FairyLootos kiadás csücsül egyelőre a polcomon, és ebben a változatban is olvastam el. Bár a sima (és ezáltal a magyarul megjelenő) változata is nagyon tetszik, mégis ez lopta be magát igazán a szívembe. Ráadásul képzeljétek, a héten végre megérkezett hozzám a kötet második része is, aminek nagyon örülök, mert már ezer éve várom, hogy folytatni tudjam. Isabel Ibañez ugyanis úgy tűnik, hogy a kegyetlenebb típusú írók csoportjába tartozik. Olyan idegesítő és feldolgozhatatlan a regény utolsó oldala, hogy arra nincsenek szavak. Az ilyen típusú befejezéseket konkrétan büntetni kellene. 

Ami nekem leginkább hiányzott, hogy a szerző kevésbé fejti ki a mágiarendszert és kevés szó esik az egyes mágikus tárgyak eredetéről. Bízom benne, hogy a folytatásban erre nagyobb hangsúlyt fektet majd. 

Összességében én nagyon szerettem a Whatt the River Knows című könyvet és csak ajánlani tudom nektek. Ha egy igazán szerethető, izgalmas fantasy könyvre vágytok, akkor én csak ajánlani tudom nektek Isabel Ibañez regényét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,2

Ha úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

 

Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KÉRDÉSEM

Ki volt Inez látogatója? 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

03.07.: Csak olvass! (idézetek)

03.08.: This is my (book) universe.

03.09.: Csak olvass! (értékelés)

03.11.: Kitablar

03.13.: Fanni's Library

03.15.: Utószó (extra)

03.17.: Kelly és Lupi olvas

03.19.: Readinspo

03.21.: Olvasónapló

03.23.: Utószó (értékelés)

03.25.: Ambivalentina

03.27.: Könyv és más

Read More

Kedvcsináló idézetek a What the River Knows - A folyó tudása című regényhez + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően már hazánkban is olvasható Isabel Ibañez nagysikerű, duológiájának első része, A folyó tudása. Ez a lenyűgöző egyiptomi kaland bloggereinket is elvarázsolta és már most tűkön ülve várjuk a folytatást. Tartsatok velünk, derítsük ki együtt, hogy milyen titkokat rejt Egyiptom és ha nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

A bolíviai–argentin Inez Olivera a tizenkilencedik századi Buenos Aires csillogó felső tízezréhez tartozik. Ahogy a világ többi részén, a városban is a régi világ mágiája uralkodik, amely nagyrészt már feledésbe merült. Ineznek mindene megvan, amit egy lány kívánhat, kivéve szíve leghőbb vágyát, a világjáró szüleit, akik gyakran magára hagyják őt.

Amikor tragikus halálhírük érkezik, Inez megörökli hatalmas vagyonukat és egy titokzatos gyámot, egy régészt, aki egyiptomi sógorával dolgozik. Inez válaszok után kutatva Kairóba hajózik, magával viszi a vázlatfüzetét és egy ősi aranygyűrűt, amelyet apja a halála előtt küldött neki. Ám megérkezésekor a gyűrűhöz kötődő ősi mágia olyan ösvényre sodorja, ahol hamarosan rájön: a szülei eltűnése többről szól, mint amit a gyámja elhitet vele.

Mivel gyámjának dühítően jóképű asszisztense úton-útfélen keresztbe tesz neki, Ineznek az ősi mágiára kell hagyatkoznia, hogy kiderítse az igazságot a szülei eltűnésével kapcsolatban – vagy kockáztatnia kell, hogy a játszma részévé válik, amely az életét is követelheti…

A What the River Knows - A folyó tudása című kötet a tavalyi évem egyik nagy kedvence volt, Fannival olvastam közösen angolul. Mikor megláttam, hogy érkezik magyarul is, nagyon lelkesen lettem így nem is volt kérdés, hogy csatlakozzam-e a turnéhoz és a többiekkel együtt promózzam nektek a könyvet. A bejegyzésemet is olvashatjátok hamarosan, de addig is, lessétek meg, hogy melyek voltak a kedvenc idézeteim a kötetből.

1. 

"A gyász hatással volt az emlékeimre. Megmutatta az elfeledett pillanatokat, ezért pedig hálás voltam, még akkor is, amikor ürességet éreztem a gyomromban. Nem akartam elfelejteni őket, bármennyire is fájdalmas volt emlékezni rájuk."

2. 

"A művészetnek túl kell élnie az alkotót."

3.

"Mindenki megérdemli a tisztes bért. Senkinek a munkáját nem szabad lebecsülni. Sem a döntéseiket, sem az álmaikat."

4. 

"Elbűvölő félmosolyra húzta a száját. Valószínűleg a lelkiismerete is hasonlóan kétoldalú."

5. 

"– Nem gyakran látom ezt magán.

– Micsodát?

– Hogy mosolyog.

Vállat vontam.

– Maga pedig főleg ál-mosolyog, így kvittek vagyunk."

6. 

"A Nílus mindent tudott, látta Egyiptom legjobb és legrosszabb oldalát is."

7. 

"Meleg levegő csapódott az arcomba, és belekapott a hajamba. Ősi íze volt, mint a rég eltemetett titkoknak, amelyeket kőfalak zárnak közre."

8. 

"Többé nem feledkezhetnek meg rólam, nem állíthatnak félre, mintha csak valami zavaró tényező volnék! Okkal jöttem ide, és végig is viszem a tervem! Még ha fáj, még ha a felfedezés össze is töri a szívem. Senki és semmi nem tarthat távol a szüleimtől!"

9. 

"– Nem hagyom, hogy ezt tedd!

– Nem parancsolhatsz nekem.

– Senki nem parancsolhat neked, és ez is a probléma része! – csattant fel Whit."

10. 

"– Támadt egy ötletem.

Aggódó pillantással nézett rám.

– Nem említettem még, mennyire rettegek az ötleteitől?"

Ezeket az idézeteket gyűjtöttem össze a könyvből. Én abszolút nem tudok kedvencet választani. Remélem sikerült meghoznom már most a kedveteket az elolvasásához, néhány nap múlva pedig az értékelésemet is elolvashatjátok. 

Ha úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

 

Nyereményjáték

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KÉRDÉSEM

Milyen betűt rejt a “bagoly” hieroglifa?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

03.07.: Csak olvass! (idézetek)

03.08.: This is my (book) universe.

03.09.: Csak olvass! (értékelés)

03.11.: Kitablar

03.13.: Fanni's Library

03.15.: Utószó (extra)

03.17.: Kelly és Lupi olvas

03.19.: Readinspo

03.21.: Olvasónapló

03.23.: Utószó (értékelés)

03.25.: Ambivalentina

03.27.: Könyv és más

Read More

Adalyn Grace: Belladonna ​– Nadragulya (Nadragulya 1.)

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó elhozta a magyar olvasók számára a világsikerű Belladonna - Nadragulya című regényt, amiben egy fiatal lány kijátssza a Halált, és egy izgalmas nyomozásba kezd, hogy megmentse a szeretteit.Tarts Te is velünk, hogy megtudd a történet végét! Ha helyesen válaszolsz az állomásokon található feladványokra, esélyed nyílik megnyerni egy példányt a kötetből!

Táncra ​perdülnél a céljaidért magával a Halállal?

A tizenkilenc éves, csecsemőkorában elárvult Signát gyámok sora nevelte, akiket a jóléte helyett csak a rá váró mesés vagyon érdekelt… és mindegyikük gyanús módon, idő előtt halt meg. Utolsó életben maradt rokonai a titokzatos Hawthorne-ok: a Töviskert nevű, egyszerre csodálatos és nyomasztó birtokon élő, különc család.

A gyászoló családfő vad mulatságokkal próbál megfeledkezni a felesége haláláról, a fia a család megkopott hírnevét próbálja helyreállítani, a lánya pedig titokzatos betegségben haldoklik. De amikor az anya szelleme megjelenik Signa előtt, és azt állítja, hogy megmérgezték, a lány rádöbben, hogy halálos veszély leselkedik a családra. Ezért egy goromba lovászfiú segítségével kezd el nyomozni a gyilkos után. De csak akkor reménykedhet a sikerben, ha szövetségre lép magával a Halállal, egy megbabonázó és veszélyes árnnyal, aki mindig és mindenhol a nyomában járt. Bár pokollá tette az életét, Halál megmutatja neki, hogy a kapcsolatuk erősebb és ellenállhatatlanabb lehet, mint azt valaha is gondolni merte.

Az idei évem egyik nagy felfedezése és élménye a közös olvasás öröme. Fannival idén több angol nyelvű könyvet is elolvastunk közösen, nagyon megszerettem az együtt olvasás hangulatát, azt, hogy egyszerre haladunk és jól kivesézzük az aznap olvasottakat, hogy közösen elméleteket gyártunk és gondolkodunk azon, miként folytatódik majd a következő fejezet. Annyira megkedveltem ezt, hogy nem csak vele, hanem más barátaimmal is választottam közös olvasmányokat. Helénnel és Fruzsival idén elolvastuk a teljes Belladonna trilógiát, szóval nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert ugyan csak az első könyvet lenne szabad értékelnem, de az egész értékelésemet befolyásolni fogja az a tény, hogy én már olvastam mindhárom kötetet. 

Mielőtt azonban elkezdem a kötet véleményezését, szeretném már itt jelezni nektek, hogy fizikailag képtelen vagyok a magyar nevén hívni ezt a könyvet, szóval a teljes értékelés alatt Belladonnaként fogok a kötet hivatkozni. Ugyanígy vagyok Death nevével is, nagyon nem áll a számra, így a kezemre sem az, hogy Halálnak hívjam őt. 

Ha mondanom kellene 5 címet, ami az idei évem nagy kedvence volt, akkor a Belladonna sorozat biztosan benne lenne (igaz, a Wisteria, a sorozat harmadik része a szívem csücskének egyetlen szem mazsolája, de a Belladonnát is nagyon szerettem). Adalyn Grace nevét és magát a sorozatot a FairyLoot külföldi cég miatt ismertem meg, az első része a havi feliratkozós doboz egyik könyve volt. A borító, az éldekorált változat és a fülszöveg azonnal elvarázsolt, szóval nagyon örültem, mikor a lányokkal közös olvasmánynak választottuk. 

A Belladonna egy igazán különleges atmoszférájú, misztikus és gótikus történet, melyben a viktoriános korabeli báli világ tökéletes elegyet alkot a szellemek világával. Az írói levélben, amelyet az angol nyelvű kötethez mellékeltek azt írta a szerző, hogy a hangulata olyan, mintha a Bridgerton keveredne a Crimson Peak-kel (Bíborhegy). Azt hiszem, ennél pontosabban nem is lehetne hivatkozni rá. Egy rendkívül izgalmas kötet a család és a valakihez tartozás fontosságáról, önmagunk elfogadásáról, a halálról és magáról az életről is. Egy történet Signáról és arról, hogy miként találja meg a helyét abban a társadalmi osztályban, ahova amúgy születése jogán tartozna. Arról, hogy miért követi őt a halál akárhova is jár, hogy milyen kapcsolat fűzi Death személyéhez és arról, hogy mire is képes azért, hogy megmentse azokat, akiket a legjobban szeret. Egy történet, ahol a misztikum dominál. Ahol a nyomozás legalább annyira fontos eleme a történetnek, mint a romantika.

A történet szerint a tizenkilenc éves Signa csecsemőkorában elárvult és gyámok egész hada nevelte fel, szeretetben nem igazán volt része, nem tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor valaki számára tényleg fontos. Az igazi fordulat az volt az életében, amikor az utolsó, még életben maradt rokonaihoz került Thorn Groveba (Töviskert). A Hawthorne család otthona egyszerre csodálatos és végtelenül nyomasztó. Mikor Signa előtt megjelenik az elhunyt anya szelleme, és azt állítja, hogy megmérgezték, rájön arra, hogy a család veszélyben van. Blythe-ot titokzatos betegség emészti és félő, hogy hamarosan követi anyját a sírba. Vajon mi történet a családdal? Kinek állhatott az érdekében megmérgezni a ház asszonyát és mi okozza Blythe betegségét? Vajon milyen titokat rejt a ház és kinek áll az érdekében, hogy ezek örökre rejtve maradjanak? 

Signa nyomozását Sylas, a család lovásza segíti, kettejük kapcsolata bizalmon alapul. A fiú mindent megtesz azért, hogy Signa segítségére legyen. Fő szövetségese azonban mégis Death lesz, akit kezdetben megvet, hiszen rengeteg szenvedést és fájdalmat okozott neki, akármerre is járt, ő mindig követtő őt. Vajon képes lesz Signa kideríteni a gyilkosságot? Vajon milyen kapcsolat fűzi őt Death-hez és miként alakul majd a sorsuk?  

A könyvben végig tapintható a feszültség, egy másodpercig sem ereszti az olvasóját. A különböző baljós jelek, a komor képek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet magához bilincselje az olvasóját. Egy igazi gótikus, misztikus olvasmány, melyben egy igazán egyedi világot ismerhetünk meg. A Törékeny varázsnál azt írtam, hogy az a jó történelmi fantasy, vagy történelmi romantikus, ahol az ember úgy érzi, hogy visszarepül a 19. századba. Ahol a szerző képes arra, hogy visszahozza a viktoriánus kort megidéző hangulatot. Ahol a helyszín és a korszak szorosan kötődik a történethez és nem tűnik üres díszletnek. Adalyn Grace tökéletesen alkotta meg a Belladonna világát, és bár nem klasszikus történelmi romantikus, mert csak inspirálta őt az adott kor szelleme, mégis rendkívüli a hangulata. Olyan érzés, mintha mi olvasók is ott állnánk a bál közepén, vagy Signa társai vagyunk a szellemek világában. Én egyszerűen imádtam olvasni, a nyelvezete is abszolút illett az adott korhoz, nagyon szépen fogalmazott a szerző. 

A cselekmény rendkívül izgalmas és fordulatos, egyes dolgokra talán számíthat az olvasó, de olyan is van, amire egyáltalán nem gondolnánk. 

A szereplők izgalmasak és sokrétűek. Még a mellékszereplők sem egysíkúak, Adalyn Grace ezen a téren is remek munkát végzett. Signa egy hihetetlenül szerethető karakter, egy igazán erős és kompetens karakter, aki bármire képes azért, hogy megvédje a Hawthorne családot. Death az egyik legérdekesebb és legjobb főszereplő, akiről mostanában olvastam. A párosa Signával nagyszerű, szerettem a közös pillanataikat, ahogy szép lassan átalakul a kapcsolatuk, a kezdeti gyűlöletből valami egészen mássá. Sylas személye is remek, a mogorva lovászfiú személye sokat dob a kötet hangulatán és magán a cselekményen is. 

A fordítást nem tartom rossznak, de engem nagyon nehezen rántott be a magyar kiadás. A kedvenc idézeteim nagyon furán hangzanak magyarul és bár tudom, hogy ezt jelentik, angolul mégis valahogy jobban hangzottak. Nem is tudom, hogy ezt miként tudnám leírni nektek. Talán az eredeti nyelv erős atmoszférája hiányzott, mert akárhogy is nézzük, fordítás során mindig kicsit torzul a szöveg. Egy nyelv sem képes arra, hogy ugyanúgy visszaadja az eredeti változatot, egyszerűen azért, mert a nyelvi sajátosságok nem egyeznek. Furcsa volt a magázódás is számomra, valahogy nem éreztem át annyira a kötet hangulatát. A borító sem tetszik, sokkal jobban örültem volna annak, ha a kiadó a madaras verziót  választja. Ráadásul a szavazáson sem az az éldekorált verzió nyert, ami nekem jobban tetszett, így nem vagyok nagy rajongója a magyar kiadásnak. 

Akik követnek instagramon, azok már láthatták és olvashattak róla, hogy Londonban találkozhattam a szerzővel és bár a FairyLoot miatt a sorozat mindegyik könyve dedikált, mégis más érzés egy névre szóló kötettel büszkélkedni. Nevezhetjük mázlinak, vagy a sors kezének, de Adalyn Grace pont akkor dedikált a városban, amikor mi a londoni utunkat időzítettük. A sorozat harmadik részének a promózásaként járt a városban, az eseményt a FairyLoot szervezte és Katherine Webber beszélgetett vele, akinek a neve amúgy az Ikerkoronák című kötet miatt lehet nektek ismerős. A beszélgetés nagyon érdekes és izgalmas volt, a szerző sokat mesélt a sorozathoz fűződő viszonyáról és arról, hogy mennyire szereti ezt a világot és mennyire nem tudja még elengedni. Hogy melyik kötet volt a kedvence (Wisteria) és a hamarosan megjelenő Holly című regényéről, melyben a Belladonna sorozat karakterei jelennek majd meg. Óriási élmény volt találkozni vele. Az egyik utolsó voltam a sorban, mégis ugyanolyan kedvesen és türelmesen beszélgetett velem, mint azokkal, akik a sor elején álltak.  Borzasztóan izgultam, hogy meg sem tudok majd szólalni, de ahogy sorra kerültem, csak úgy ömlött belőlem a szó. Az egyik legkiemelkedőbb pillanata volt az évemnek.

 

Összességében én csak ajánlani tudom nektek ezt a könyvet, az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya. Ha szeretitek a gótikus és misztikus történeteket, akkor a Belladonna tökéletes választás. Egyszerűen nem tudok róla rosszat mondani, olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 4,95 (Azért nem 5555555555555555555555* hogy majd a jövőben a Wisteriánál előjöhessen belőlem a fangirling.)

Ha úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

 

Nyereményjáték

A nyereményjátékunk középpontjában a virágok állnak. Az állomásokon mindegyiknek a latin nevét találjátok - a Ti dolgotok pedig, hogy a köznapi megnevezést beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

LATIN ELNEVEZÉS

arabis alpina

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

12.15 Milyen könyvet olvassak?

12.16 Kelly és Lupi olvas

12.17 Kitablar

12. 19 Csak olvass! - extra

12.20 Bookstatic Boglinc - extra

12.21 Csak olvass!

12.23 Könyv és más

12.27 Fanni's Library

12.29 Utószó

Read More