2023. június 30., péntek

Emily Henry: A ​könyvek szerelmesei + Nyereményjáték

By    június 30, 2023 // No comments

Sziasztok!

Könyvek, szerelem és még több könyv!  Adj hozzá egy antihősnőt, egy morgós fickót, és máris megvan a nyerő recept a Central Könyvek legújabb romkomjához. Ha szeretnétek egy példányt a könyvből, akkor kövessétek blogturnénkat és vegyetek részt nyereményjátékunkban!

A ​romantikus komédia műfajának koronázatlan királynője harmadik regényében könyvrajongókról írt – könyvrajongóknak!
Egy nyár, két ellenlábas és egy cselekményfordulat, amit egyikük sem látott előre.
Nora Stephens élete a könyvek körül forog. Elolvasott mindent, ami elolvasható, ő maga viszont egyáltalán nem egy tipikus regényhős. Azaz nem hetyke, pimasz, merész csaj, nem laza, nyugis álomnő, és a legkevésbé sem cukorfalat. Hanem kőkemény irodalmi ügynök, aki legfeljebb az ügyfelei szemében hősnő.
És akinek a vadvirágos réten piknikezés, a jóképű vidéki doki, a deltás pultos vagy más hasonló figurák helyett Charlie Lastrát, a mogorva New York-i könyvszerkesztőt dobta a gép. Igazi cuki találkozás lehetne ez hős és hősnő között, ha nem futottak volna már össze többször New Yorkban, és a megismerkedésük nem lett volna híján mindennemű cukiságnak.
Nora jól tudja, hogy korántsem ideális regényhősnő, és Charlie is tisztában van vele, hogy nem ő a nagybetűs álomférfi. De miután újra és újra egymásba botlanak – a véletlenek olyan összjátéka folytán, amely cselekményszálat minden valamirevaló szerkesztő kukázna –, felfedeznek valamit, ami alapjaiban rengeti meg az önmagukról írt, gondosan megkomponált sztorijukat.

Ha egy ideje követitek már a blogomat, akkor tudjátok, hogy a romkomok a gyengéim, abszolút a guilty pleasure kategória nálam, egyszerűen imádom őket nézni és igazából most már olvasni is. Az ilyen jellegű történeteket a lányok  nem azért néznek,/olvasnak mert komoly filmesztétikai és magasirodalmi
értékeket várnak az alkotástól, hanem egyszerűen csak simogatja az ember lelkét a történet. 
Bennem például most tudatosult (a prológus elolvasása után), hogy IMÁDOM a kisvárosi románcokat. A kedvenc karácsonyi filmjeim és romantikus történeteim ezen a klisén nyugszanak, egyszerűen megunhatatlanok számomra. Mindegy, hogy férfi, vagy nő utazik az álmos kisvárosba, egyformán imádom mindkét változatot. Így még izgalmasabb volt olvasni Emily Henry regényét, hiszen bizonyos szempontból görbe tükröt állít az ilyen jellegű történeteknek. 

Emily Henry neve már nem volt ismeretlen számomra, sokszor szembejött velem, a magyar és külföldi oldalakon, de még egyik könyvét sem olvastam. A könyvek szeremeseinek leginkább a címe miatt adtam esélyt, mert szeretem az olyan történeteket, amelyeknek könyvmolyok a főszereplői. 
Óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba és szerencsére egyáltalán nem bántam meg, hogy esélyt adtam ennek a kötetnek. Az az igazság, hogy nagyon tetszett. Egy igazi könnyed, romantikus regény, mely elvarázsolja az olvasóját. Tökéletes választás volt a szabadságom idejére. 
A cselekmény összességében nem bonyolult és kiszámítható, mégis minden másodpercét imádtam az olvasásnak. A karakterek nem egysíkúak, ahhoz képest, hogy egy romkomról van szó, igazán összetettek voltak. A könyvek szerelmesei egy tipikus chick lit könyv. Tudjátok, az a típus amikor nem kell gondolkodnod az eseményeken, csak kellemesen sodródsz az árral. A történet egyetlen célja a szórakoztatás, ezt a funkcióját pedig maximálisan betöltötte. A könyv teljesen lekötött, jókat mosolyogtam rajta, sőt bevallom, néha hangosan felnevettem. Emily Henry regénye nagyszerű választás egy kellemes kikapcsolódásra. A rengeteg könyves utalást pedig egyszerűen imádtam. 

Nem tudom ismeritek-e az Encanto című mesét, de Nora karakteréről nekem azonnal Luisa jutott eszembe. Ő énekli a Surface Pressure (Bírom én) című dalát. Ha hihetünk a pszichológiának, akkor a születési sorrend nagyban befolyásolja az ember személyiségt. Vegyük például az elsőszülötteket. A kutatások szerint a legidősebb gyerekek tulajdonképpen modellezik a szüleik viselkedését, ezért jogot formának arra, hogy irányítsák, kioktassák, tanítsák a kisebb testvérüket, illetve testvéreiket. Ebben az is megerősíti őket, hogy a szülők a második gyerek megszületése előtt felkészítik az idősebbet, hogy majdani testvérére vigyáznia kell, de a szülők sokszor már jó előre elmondják, számítanak majd a segítségére, közreműködésére a baba körül.A legidősebb gyerek könnyen válik perfekcionistává: mivel a szülőket mintázza, ő is ügyesen próbál csinálni mindent.  Szépen önteni a tejet, vonalon belül maradva színezni a színezőkönyvben. Nehezen viselik, ha valamiben hibáznak vagy kudarcot vallanak, és nehezen ismerik be, ha rosszul cselekedtek. Ráadásul az első gyerekkel foglalkoznak a legtöbbet a szülők, így nála korrigálnak valószínűleg a legtöbbet, ami kihat a gyerekre is. Így a legidősebb gyerekek sokszor perfekcionisták és úgy érzik, hogy az egész világ súlya az ő vállukat nyomja.
Nos, Nora karaktere pontosan ilyen. Egy feldolgozatlan trauma hatására az egész életét annak szenteli, hogy a testvéréről gondoskodjon. Bár Libby már felnőtt nő, Nora mégis kényszeresen meg akarja oldani a húga problémáit. Ha pedig nem kér a segítségéből, akkor csellel veszi ár őt, hogy elfogadja. A kapcsolatuk így bár jónak tűnik, mégis mindketten érzik, hogy valami nem az igazi közöttük. Libby ötlete nyomán a két testvér elutazik, ez pedig nemcsak a kapcsolatukra, hanem az egész életükre sorsdöntő hatással lesz. 

A cselekmény nagyon érdekes. Bár kiszámítható, mégis nagyon újszerű az egész. Emily Henry csavar a vidéki románc klisén, és fricskát mutat neki. A főszereplőpáros a legkisebb mértékben sem kisváros kompatibilis karakter, a jóisten is New York utcáira teremtette őket. Nora nem a tipikus romantikus hősnő. Inkább ő az, akit elhagynak a férfiak azért, hogy a klasszikus hősnők karjaiban találjanak menedéket. De ahogy az életben, úgy ebben a könyvben is igaz, hogy soha nem szabad a külső és az első benyomások alapján ítélni, hiszen egy emberben annyival több lapul, mint amit a felszínen látunk. Nora bár külsőre erős, magabiztos, kíméletlen cápának tűnik, de igazából tele van frusztrációval, és a viselkedése csak egyfajta páncél. Charlie pedig mindig is elvágyott a kisvárosból, egyszerűen nem találta a helyét és frusztrálta, hogy kilóg a közösségből. 
A két szereplő nagyszerű párost alkott, az első pillanattól kezdve szerettem az évődéseiket. Szórakoztató volt olvasni a párbeszédeiket. Bár mondhatjuk azt, hogy mindketten anti kisvárosi románc arcok, tökéletesen állt a karatereiknek ez a milliő. Vicces volt látni őket ebben az élethelyzetben. Az első pillanattól kezdve drukkoltam nekik és bár a vége előtt legalább 100 oldallal tisztában voltam a tökéletes megoldással a problmájukra, mégsem zavart a "szenvedésük". 

Emily Henry rengeteg kisváros románc klisét felvonultatott. Legyen szó a helyi kisvállalkozás megmentéséről, a valószerűtlenül tökéletes álompasiról, a csillagnézésről, vagy a romantikus táncikálásról, valahogy minden jól működött a történetben még úgy is, hogy a szereplők abszolút anti romkom arcok voltak. Szerettem, ahogy az írónő mozgatta a szálakat.Jó volt látni azt is, hogy a szereplők fejlődésen mentek keresztül. Összességben tényleg jó kis olvasmány volt. 
Mindenesetre egy biztos, innentől kezdve más szemmel nézek majd azokra a karakterekre, akikre a Jégkirálynő jelző van aggatva és akik kíméletlennek és elhagyhatónak vannak feltüntetve. Azt hiszem, hogy mostantól ilyen sorsot álmodok majd mindannyiuknak.

Ha szeretitek Emily Henry munkásságát, akkor semmikképen se hagyjátok ki A könyvek szerelmeseit, ha pedig eddig ti sem olvastatok tőle semmit, akkor mindenképpen ajánlom, hogy adjatok egy esélyt a legújabb, magyarul megjelent regényének. Egy igazán kedves és szerethető történet, tökéletes választás nyárra, vagy  csak úgy, ha egy laza kötetre vágyunk. Csak ajánlani tudom nektek, olvassátok szeressétek!

Forrás:https://femina.hu/gyerek/szuletesi-sorrend-hatasa/

Értékelés: 5/4,5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. A honlapon pedig bele is olvashatsz a történetbe. 
 

Nyereményjáték

Nyereményjátékünkban a Central Könyvek kiadványai között mazsolázunk. A turné minden állomásán egy szerző nevét találjátok, a feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter megfelelő dobozába írjatok egy könyvcímet, mely a szerzőtől a kiadó gondozásában jelent meg.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

SZERZŐ NEVE
Sarah Penner

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06.23 - Könyvvilág
06.30 - Csak olvass
07.02 - KönyvParfé
07.03 - Fanni’s Library
07.04 - Hagyjatok! Olvasok!
07.05 - Zakkant olvas
07.06 - Veronika’s Reader Feeder
07.08 - Olvasónapló
07.09 - A Szofisztikált Macska
07.10 - Szembetűnő

2023. június 26., hétfő

J. M. Miro: Hétköznapi ​szörnyetegek + Nyereményjáték

By    június 26, 2023 // No comments

Sziasztok!

Az Agave Kiadónak köszönhetően, már magyar nyelven is olvashatjuk J. M. Miro sötét elemekkel átszőtt fantasy történetét, a Hétköznapi szörnyetegeket. A viktoriánus korabeli Anglia és a feszültséggel teli légkör bloggereinket is elvarázsolta. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a Cairndale Intézet titkait és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

„A ​Hétköznapi szörnyetegek kiemelkedő alkotás: a vad találékonyság, a dickensi különcség, a természetfeletti horror és a lebilincselő feszültség káprázatos keveréke. Vigyázzatok… ha egyszer beléptek a rémregények rémregényébe, sosem akartok majd távozni innen!”
Joe Hill

1882-t írunk. Edinburgh-tól északra, egy elszigetelt tó szélén található a Cairndale Intézet magányos kőépületeivel, ahol egy különös doktor természetfeletti képességekkel rendelkező árváknak nyújt otthont. Hamarosan két új gyerek érkezésére számít Londonból, azonban egy veszedelmes figura vadászni kezd rájuk – egy férfi, akiből korom és sötétség árad.

A tizenhat éves Charlie Ovid kegyetlen és erőszakkal teli gyermekkora során fedezte fel, hogy a teste magától meggyógyul, ha akarja, ha nem, míg Marlowe-ra egy tehervagonban találtak rá, és furcsa, kék színű fénnyel ragyog, ráadásul képes megolvasztani az eleven húst.

Két tapasztalt nyomozó feladata lesz biztonságos helyre vinni a fiúkat, ám hamarosan mindannyian a legszörnyűbb borzalmakkal kénytelenek szembenézni. Élők és holtak világa kerül összeütközésbe egymással, és miközben mélyen eltemetett titkokra derül fény, Charlie, Marlowe és a többi árva megismeri képességük valódi természetét – ráadásul nem csak arra jönnek rá, hogy mi fenyegeti őket, hanem, hogy a legádázabb szörnyetegek olykor a legkáprázatosabb ajándékokkal érkeznek.

Azt már sokszor leírtam nektek, hogy a fantasy nem feltétlenül az én műfajom. Ugyan mostanában egyre többet és többet olvasok, de nem érzem még azt, hogy ez lenne az én komfort világom. Mikor megláttam J. M. Miro: Hétköznapi szörnyetegek című regényét és a dark fantasy műfaji besorolást, azonnal felcsillant a szemem. Bár a horror és a dark fantasy világa nem áll messze tőlem, de inkább a filmeket és a sorozatokat ismerem jobban ezen a területen. Ilyen jellegű könyvet szerintem még nem is igazán olvastam, egyedül a Gallant jut eszembe. Úgy voltam vele, hogy ez a kötet tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy elhagyjam a személyes komfortzónámat, és óriási lelkesedéssel vágtam bele az olvasásnak. A fülszöveg és a borító is azonnal levett a lábamról, így nagyon kíváncsi voltam, hogy mit is tartogat a számomra az író. Szerencsére nem kellett csalódnom, bár azt nem mondom, hogy új kedvence avattam, de összességében nagyon szerettem a történetet. 

A Hétköznapi szörnyetegek egy igazán különleges, sötét atmoszférájú történet. A viktoriánus időszak elevenedik meg előttünk, a gonosz nyomasztó jelenléte pedig végig érezteti a hatását. Nem az ijesztgetés a célja, sokkal inkább az érzelmek és a hangulatok dominálnak. A könyvben végig tapintható a feszültség, egy másodpercig sem ereszti az olvasóját. A különböző baljós jelek, a komor képek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet magához bilincselje az olvasóját. Kicsit olyan volt nekem ez a történet, mintha a Stranger Things, a Gallant és a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek lenne a szerelemgyereke. Bár J. M. Miro nem fukarkodott a sötétség beemelésével, mégsem éreztem úgy, hogy félnék az olvasás közben. A gyilkosságok egyes esetekben elborzasztottak, néha határozottan azt éreztem, hogy az élénk fantáziám most nem a barátom, szinte láttam magam előtt a holttesteket, ugyanakkor egy másodpercig sem éreztem, hogy félnék és a történet sem hatott rám túlságosan nyomasztóan. Inkább csak sodort magával a lendület és egyszercsak azt vettem észre, hogy vagy 400 oldalt már ledaráltam a könyvből. 

A kötet tulajdonképpen két idősíkon mozog. Egyes fejezetek a jelenben, mások pedig a múltban játszódnak, így szép fokozatosan összeáll a kép, a puzzle darabkák a helyükre kerülnek. A történetnek tulajdonképpen több főszereplője is van, leginkább Mrs. Harrogate, Alice, Charlie és Marlowe viszi előre a cselekményt. 

Mrs. Harrogate és Alice két igazán erős női szereplő, akiknek Cairndale Intézet a munkaadói. Míg az előbbi szereplő tulajdonképpen egy összekötő kapocs az iskola és a külvilág között, addig az utóbbi hölgy a "tehetségek" felkutatásában vállal nagyobb szerepet. Apropó, tehetségek. A könyv középpontjában egy olyan intézet áll, aminek az a célja, hogy menedéket biztosítson azok számára, akik valamilyen tehetséggel születtek. Van aki láthatalanná tud válni, mások öngyógyítók vagy éppen a port tudják uralni. Ezek a tehetségek rendkívül ritkák, azok, akik meg lettek "áldva" vele gyakran árvaként, a társadalom peremére szorulva próbálnak életben maradni. Ezért felkutatják őket és otthont ajánlanak nekik az intézet falai között. De vajon tényleg biztonságban vannak ott a tehetségek? Vajon az igazgató, Berghast az, akinek mondja magát?

Charlie és Marlowe két gyermek, akik szintén bizonyos tehetséggel vannak megáldva. Bátorságra és sok-sok erőre van szükségük, hogy éljenek és túléljenek. Esetükben látszik, hogy mennyire fontos a támogató közeg, ami állhat a barátokból és a családból is. A családot pedig olykor mi magunk választjuk, nem beleszületünk. A két fiú, bár korban távol áll egymástól (az egyik 16, a másik pedig 8 éves) mégis szoros barátságot kötnek. A kettejük köteléke pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy talpon maradjanak. 

A kötet egyik legérdekesebb karaktere Jacob Marber, aki hátborzongó főgonosznak és ellenségnek bizonyul. De vajon tényleg ő az egyetlen, akitől az intézet lakóinak félnie kell?
A múltbéli visszatekintések segítségével jobban megismerhetjük és megérthetjük az ő karakterét, nekem ezek a részek tetszettek a legjobban. Illetve onnantól kezdtem el igazán élvezni az olvasást, mikor végre megérkezett Charlie és Marlowe az intézetbe. A regény eleje kicsit hosszúra sikeredett szerintem, az utazás lehetett volna egy kicsivel rövidebb. De mivel nem volt unalmas ez a rész sem, így ez inkább csak az én egyéni ízlésvilágomat tükrözi. 

Az én kedvenc szereplőm Ribs, Oskar és Komako volt, ők az intézet növendékei, velük kerülnek egy osztályba Charlie és Marlowe. Szerettem nagyon ezt a csipet csapatot, remélem a folytatásban még többet olvashatunk róluk. Illetve ugyan Komako életét a visszatekintések során megismerhettük valamelyest, Ribsről és Oskarról alig tudunk meg valamit, ez pedig nekem személyszerint nagyon hiányzott. Remélem a folytatásba az ő múltjukat is jobban megismerhetjük. 

Érdekes volt látni, hogy mennyire szürkévé vált a regényben a jóság fogalma. Néha a jó emberek is tesznek borzalmas dolgokat, és a rossz emberek is voltak valamikor jók. De vajon mi tesz valakit jóvá? Ha alapvetően helyén vannak az értékei és egyértelműen egy nagyobb cél érdekében cselekszik, de közben átgázol bárkin, hogy győzedelmeskedjen, akkor nevezetjük őt jónak? Ha valakit egész életében megaláztak és végül megöl valakit, akkor ő rossznak számít? És végezetül, ha valaki a fájdalom és a gyász hatására egyértelműen, hagyja hogy a gonosz eluralkodjon az elméjén, morálisan megkérdőjelezhető dolgokat tesz, de mégis képes arra, hogy jót tegyen, akkor őt hova sorolnánk? 
A kötet elolvasása után is sokat gondolkodtam ezen a kérdésen. Az egyértelmű, maga a regény is ezt sugallja, hogy a gonosz nem születik, csupán azzá válik. Olykor azok, akik a legszörnyűbb dolgokat teszik, azt megelőzvén védtelen áldozatok voltak. Kik az igazi bűnösök? És az ilyen emberek felmenthetők a cselekedeik alól csupán azért, mert nehéz sorsuk volt?

Még mielőtt befejeztem volna a könyvet, kicsit utána néztem, hogy mit lehet róla tudni a külföldi fórumokon és hát bevallom, kicsit arcul csapott a valóság, hogy ez a monstrum konkrétan egy trilógia első része. Már a 600 oldal látványa során éreztem, hogy J. M. Miro kissé grafomán, de ahogy láttam a folytatások sem lesznek rövidebbek. Durva basszus. 

Ha pedig már a méret szóba került, akkor egyet kell értsek azokkal a kritikákkal, akik szerint kissé túlírt a történet. Érdekes, mert a Gallant elolvasása után az volt a bajom, hogy túl rövid...most meg azt rovom fel egy regénynek, hogy túl hosszú. Úgy látszik tényleg nem lehet igazán a kedvemre tenni. 
Nem mondom, hogy unatkoztam az olvasás során, mert tényleg, csak úgy faltam a lapokat. Vitt magával a lendült és egy másodpercig sem éreztem azt, hogy céltalanul állna a történet. De mégis úgy látom, hogy egy egészséges 400-450 oldal is elég lett volna ahhoz, hogy az író tökéletesen kibontsa a szálakat. Az érdekes fordulatok és a nyomasztó légkör garantálja, hogy a túlírtság ellenére is szerethető olvasmányélményben lesz része az olvasónak. 

Talán a túlírtsághoz lehet köze annak is, hogy néha idegesítettek a szereplők, olykor indokolatlanul logikátlanul viselkedtek. Amikor az egyik szereplő fejében lejátszódik az a gondolat, hogy semmi értelme nincs fegyverrel küzdenie az adott karakter ellen, de azért belelövi a teljes tárat, na az idegesítő. Konkrétan le is vezeti bekezdéseken keresztül, hogy értelmetlen, de azért csak megteszi. Az ilyenek során azért bőszen emelgettem a szemöldökömet. Ezek számomra nüansznyi dolgok voltak, mert az olvasásban egyáltalán nem akasztottak, de valahogy mégis az elsők között jutnak eszembe ezek a gondolatok, ha a regényre gondolok. 

A csavarok összességében kiszámíthatóak, de azért volt részem néhány meglepetésben. A könyv befejezése után sejteni vélem, hogy miként fog folytatódni a trilógia, és egy valamiben már most biztos vagyok, mindenképpen sorra kerítem majd azt is. Bár nincs benne óriási cliffhanger, tekintve, hogy az olvasó ilyesmi befejezésre számít (kissé kommersz megoldás, de hát ki vagyok én, hogy ítélkezzek). Mindenesetre érezhetően maradtak még más elvarratlan szálak, így kíváncsian várom a második részt. 

A könyv borítója zseniális, az egyik legmenőbb kötet, amit mostanában a kezembe vettem. Olvasás közben kicsit féltem, hogy megtöröm a gerincét a regénynek (mert akárhogy is akarjuk szépen becsomagolni ezt, azért nevezzük nevén a dolgokat, ez bizony egy féltégla), de szerencsére sikerült olyan óvatosan forgatni a kötetet, hogy nem is látszik rajta, hogy bárki is a kezébe vette volna. Bevallom a csuklóm igencsek megfájdult olvasás közben, de ez egyáltalán nem zavart. Az biztos, hogy ez nem a legutazáskompatibilisebb kötetem a polcon, de legalább ha valaki megtámadott volna a metrón, lett volna mivel fejbecsapni. 

Összességében a hibái ellenére én nagyon csíptem a Hétköznapi szörnyetegeket és brutálisan kíváncsi vagyok a folytatásra is. Ez a féltégla az idei évem egyik legnagyobb meglepetése, nem hittem volna, hogy ennyire kedvelni fogom. Egy érdekes kis kísérletnek indult, melynek csupán a komfortzónám elhagyása volt a célja, mégis remek olvasmányélménynek bizonyult. Ha szeretitek a hasonló történeteket és nem rettent el titeket ez a 600 oldal, akkor érdemes esélyt adni a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A kötet műfaja dark fantasy, így most a játékunk is ehhez a zsánerhez kötődik. Minden állomáson találtok egy idézetet, mely a műfaj egy ismert regényére utal. Nektek nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi az adott regény címe. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
“– Mert amikor félsz és mégis megteszel valamit, az a bátorság.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

06.26.: Csak olvass!
06.27.: A Szofisztikált Macska
06.29.: Könyv és más
07.01.: Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. június 23., péntek

Spotify lista a Dear ​Ava – Drága Ava! című könyvhöz + Nyereményjáték

By    június 23, 2023 // No comments

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Ilsa Madden-Mills Dear ​Ava – Drága Ava! című romantikus regénye, melyben Ava a névtelen szerelmes levél íróját keresi, aki az iskola királyainak egyike. Vajon a focista Knox, az ikertestvére, Dane vagy a kétszínű Chance írta a levelet?Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

Egykor közéjük akartam tartozni – de aztán tönkretettek.
A nagynevű Camden előkészítő suli borostyán lepte falai közt a gazdag és népszerű Cápák uralkodnak. Csoda, hogy meglepett az egyikük névtelen szerelmes levele? Ábrándozzon csak! Velőig gyűlölöm azokat a pénzes mocskokat azért, amit velem tettek. A kérdés csak az, melyik Cápa a titkos imádóm. Knox, a heges focista? Dane, az ikertestvére? Vagy Chance, a kétszínű exem?

Drága Ava!
A szemed, akár a Karib-tenger.
Francba! Micsoda marhaság.
Úgy értem… valahányszor rám nézel, érzem, hogy ez valami IGAZI.
Ami példátlan.
Tíz hónapja nem jársz ide, de nem tudlak elfelejteni.
Hiányzott, ahogy a folyosón sétálsz.
Hiányzott, ahogy a meccseimen szurkolsz.
Hiányzott a hajad illata.
Erre egyetlen éjszaka, és minden odalett.
Ha bármire bármire szükséged lenne, megtalálsz. Írj rám. Kérlek. 105-555-9201
Utóirat: Cápa vagyok, de sosem bántanálak.
Utó-utóirat: Minden erőmmel dacoltam, de akkor is akarlak. Még mindig.



Az olvasás mellett a zenehallgatás a másik nagy szenvedélyem.  Ha szomorú vagyok, vagy éppen extra energiára van szükségem, ha kicsit le szeretnék nyugodni, vagy ha éppen koncentrálni szeretnék, ha aludni szeretnék, vagy éppen munkába menet/hazafelé jövet állandóan zene szól a fülemben. Azt hiszem képtelen lennék megmaradni a zene jótékony hatása nélkül. 

Az utóbbi időben elkezdtem felfedezni azokat a lejátszási listákat Spotify-on, amelyeket egy-egy könyv ihletett. A Dear Ava esetében nem volt nehéz dolgom, hiszen maga az írónő készítette el ezt a listát, így biztos vagyok benne, hogy tökéletesen passzol a kötet hangulatához. Arra gondoltam, hogy ha esetleg ti is ilyen zenebolondok vagytok és szívesen hallgatnátok néhány olyan számot, amelyek illenek a kötethez, akkor talán örülnétek egy ilyen bejegyzésnek is. 

Az írónő összesen 44 számot pakolt a listára, én pedig kiválasztottam belőle a 10 kedvencemet. A teljes listát itt találjátok:

Ez pedig a 10 kedvencem róla:

1. Demi Lovato: Skycraper

  2. Kelly Clarkson: Because of You

 
3. Christina Perry: Jar of Hearts



4. Lady Gaga és Bradley Cooper: Shallow



5. James Arthur: Can I Be Him



6. Ellie Goulding: Love Me Like You Do



7. Christina Perry: A Thousand Years



8. Taylor Swift: Delicate



9. Miley Cyrus: The Climb



10. Lizzo: Good as Hell

 
+1.Kelly Clarkson: Since U Been Gone
 


Ezek lettek volna az én kedvenceim az írónó lejátszási listájáról. Remélem meghoztam a kedveteket az olvasáshoz. Ha esetleg úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is lapozhattok a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mivel bloggereink nagy rajongói az “ellenségekből-szerelmesek” történeteknek, úgy gondoltuk, hogy minden állomáson ki kell találnotok egyet a főszereplők neve alapján! Jó keresgélést! A megoldás, amit várunk: a regények címe.
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

NÉV
Aiden Graves + Vanessa Mazur

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10 - Hagyjatok! Olvasok! ~ borítómustra
16 - Dreamworld ~ kedvcsináló idézetek
23 - Csak olvass! ~ Spotify

2023. június 22., csütörtök

Bagó Tünde: Ella ​háborúja + Nyereményjáték

By    június 22, 2023 // No comments

Sziasztok!

Egy újabb II. világháborús történelmi regénnyel találkozhattok a Blogturné Klub oldalán. Ezúttal Bagó Tünde legújabb könyvéről olvashattok bloggereinknél. A történet szereplői egyenesen a Bodeni-tó vidékére kalauzolják az olvasót és segítségükkel a háborús események egy újabb szeletét ismerhetjük meg. Tartsatok velünk és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.
A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett.
Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében.
A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.
Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja.
Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?


Rengeteg háborús és történelmi regényt olvasok, így lassan joggal mondhatom, hogy ez a kedvenc zsánerem. Rajongok az ilyen típusú történetekért és mindenért, ami segít abban, hogy megérthessem a múlt azon szeletét, amely emberek millióinak tette tönkre az életét. Minden egyes alkalommal, amikor ilyen típusú regényt veszek a kezembe kettős érzések kezdenek el kavarogni bennem. Egyrészről nagyon izgatott vagyok, másrészről azonban ott motoszkál bennem az a kérdés, hogy vajon meddig hatnak majd rám elementáris erővel az ilyen típusú könyvek? Mikor jön el az a pont, amikor már nem tudnak újdonsággal szolgálni? Hasonló gondolatokkal vettem kézbe Bagó Tünde regényét is. Az izgatottságomat leginkább három dolognak lehet betudni. Egyrészről a borító és a fülszöveg is azonnal levett a lábamról, így nagy lelkesedéssel vetettem bele az olvasásba. Másrészről pedig az sem volt utolsó szempont, hogy egy magyar szerző írását tarthattam a kezemben. Az utóbbi időben igyekszem több magyar író  regényét sorra keríteni, hiszen fontosnak tartom a támogatásukat. 

Az Ella háborúja egy érdekes és szerethető olvasmány az elvekről és arról, hogy miként maradhat az ember életben egy olyan világban, ahol a halál gyakori vendég a vacsoraasztalnál. Rövidsége ellenére egy kerek történet, mely bár valószínűleg nem kap helyet a legnagyobb kedvenceim között, mégis örülök, hogy elolvastam. Az esetek nagy részében általában inkább holokauszt történeteket olvasok, így a legtöbb általam ismert történetben, nem az átlagos német lakosság került középpontba. Emiatt az a regény újszerű és érdekes volt számomra, hiszen a háború egy olyan szeletébe nyerhettem bepillanatást, ami megmutatja, hogy milyen volt az átlagemberek élete, milyen morális és erkölcsi kérdésekkel kerültek szembe nap, mint nap a túlélés érdekében. 

A regényt nem feltétlenül a háborús borzalmak és események teszik érdekessé, hanem inkább az, hogy az emberek hogyan próbálnak élni és túlélni. A történetben tulajdonképpen három olyan utat ismerhetünk meg, melyek nagy valószínűséggel leírják azon emberek problémáit és vívódásait, akik nem voltak hithű nácik, ugyanakkor valamilyen módon szerettek volna boldogulni hazájukban. 

1. Az első, Lukas stratégiája, aki annak érdekében, hogy ő és Ella életben maradjon belépett a náci pártba. Bár aktívan soha nem támogatta a hitleri ideológiát, hallatásával ő is bűnrészességet vállalt. Bűnösök közt cinkos, aki néma...tartja a mondás, és ez minden olyan emberre igaz, aki némaságával tűrte a nácik ámokfutását. Ugyanakkor tegyük a szívünkre a kezünket. Mi vajon mit tettünk volna? Ha a túlélés a tét, kárhoztatja-e bárki is őket, mert inkább félrenéztek és csendben tűrtek? Morálisan persze elítélendő, ez nem vitás. De emberileg, vajon mi képesek lennénk szembeszállni egy diktátor akartával és eszméivel abban a tudban, hogy bármikor belehalhatunk az ellenállásba? Vajon ki számít jó embernek? Lehet-e egyáltalán jó az, aki fülét farkát behúzva csupán a túlélésre koncentrál? 
2 A mások tulajdonképpen Ella stratégiája, aki mélyen elítéli a náci propagandát és várja ugyan a háború végét, de nem tesz semmit. Csendben várja a háború végét, mély apátiába süllyed és azzal áltatja magát, hogy ő politikailag semleges. De lehet-e valaki politikailat semleges a náci Németországban. A hallgatása nem teszi vajon őt is cinkossá? Egy valami azonban biztos, egy háborúnak mindig az egyszerű emberek a legnagyobb vesztesei. Ella története ezt tökéletesen bemutatja. 

3. A harmadik pedig Felix Winkler (de ide akár sorolhatjuk Marthát, Ella és Lukas szakácsnőjét vagy éppen a tiszteletest is), aki a veszéllyel nem törődvén embereket próbál kimenekíteni az országból. Ő az aktív cselekvő, aki nemcsak elutasítja a hitleri propagandát, hanem a tettek mezejére lépvén igyekszik harcolni a saját lehetőségeihez mérten a rendszer ellen. A történet szerint több embert és családott is átsegített Svájcba, így hősiessége megkérdőjelezhetetlen. De vajon milyen árat fizet ezért? Mi a jobb, csendben maradni, de túléni, vagy harcolni, de meghalni? És ami még nekem eszembe jutott. Mit nevezünk bátorságnak? Amikor valaki az éj leple alatt csónakkal átevez néhány emberrel Svájcba? Vagy esetleg, amikor orvosként valaki hazudik a Gestaponak egy beteg kiléte miatt?

Ha megnézzük, komoly és izgalmas kérdések ezek. Nagy valószínűséggel ez nem Németország sajátossága. Nagyjából így tudom elképzelni az összes háború sújtotta terület esetében az emberek morális és erkölcsi dilemmáit. Talán nincs is egyértelmű válasz a kérdésre. Hiszen persze, mindenki örülne, ha bátor lenne és képes lenne szembeszállni a fennálló rendszer igazságtalanságaival, de lássuk be, erre nem mindenki alkalmas. Nincs is tökéletes stratégia. Hiszen a háború egy olyan közeg és egy olyan élethelyzet, amelyet szerencsére, mi itt Magyarországon nem tudunk elképzelni. Amikor a túlélés a tét, az ember olykor elveszíti önmagát. Az ember pedig felteszi minden egyes másodpercben a kérdést, hogy vajon hogyan fajulhatott el idáig a világ. De talán ami még ennél is érdekesebb kérdés. Hogyan lehet élni ezt követően. Mi lesz a bűntudattal, egyáltalán van-e bűntudata ilyenkor az embernek. 

A regény tulajdonképpen két szálon fut, az 1944-es eseményekbe nyerhetünk bepillantást az egyik felében. A másik felében pedig 1994-ben járunk. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre világosabbá válik, hogy miként kapcsolódik a két idősík egymáshoz, majd a regény egy pontján találkozik a két szál és végérvényesen egybe is olvad. A 1944-es bombázást valós események ihlették, de a szereplők jelentős része csupán az írói képzelet szüleménye. 

A karakterek nem kerültek igazán közel hozzám, végig úgy éreztem, mintha kartávolságban állnának tőlem. Igyekeztem magamhoz ölelni őket, de végül távoli ismerősként váltunk el egymástól. Vitathatatlan, hogy Ella és Lukas is komoly fejlődésen megy keresztül, érdekes volt látni, hogy miként alakul a kapcsolatuk és házasságuk dinamikája. Talán Felix karaktere állt hozzám a legközelebb, szívesen olvasnék róla és a munkásságáról egy regényt, úgy éreztem, hogy az ő karakterében még rengeteg potenciál van. 

A könyv olvasmányos, szerintem könnyen és viszonylag gyorsan lehet haladni az olvasással. Bár számomra nem lett kedvenc, de az erkölcsi és morális kérdések igazán elgondolkodtatóak voltak, így biztosan sokáig velem marad a történet. Bevallom, én a város bombázásáról szívesebben olvastam volna többet, így maradt némi hiányérzetem olvasás után. Talán a kórházas részek tetszettek a legjobban, mert ezek éreztették igazán a háborús borzalmakat, de az én ízlésemhez képest ezek is kevéskék voltak. Lehet azért van ez így, mert már rengeteg könyvet olvastam a háborúról, így viszonylag magasan van az ingerküszöböm. Mindenesetre ezek hiányában is úgy érzem, hogy érdemes volt elolvasnom a regényt. 

A borító csodaszép, a 21. Század Kiadó ismét remek munkát végzett. A könyv igazi minőségi kiadvány, jó érzés kézben tartani, és persze nézegetni is. 

Összességében tetszett Bagó Tünde regénye, érdekes olvasmánynak bizonyult. Ha érdeklődtök a háborús, történelmi regények iránt, akkor mindenképpes érdemes esélyt adni a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

A történet a Bodeni-tó mellett játszódik, így a játékunkban is erre koncentrálunk most. Minden állomáson találtok egy kérdést a tóról, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KÉRDÉSEM
Hol helyezkedik el a Bodeni-tó?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub
06.22.: Csak olvass!
06.25.: Könyv és más
06.28.: Szembetűnő

2023. június 21., szerda

Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők ​népmeséi + Nyereményjáték

By    június 21, 2023 // No comments

Sziasztok!

Bajzáth Mária csodálatos válogatásában, az Erdők-mezők ​népmeséiben megismerkedhetünk a minket körülvevő természet számtalan lakójával, rovarokkal, növényekkel, állatokkal és égitestekkel. A kötetet a rövid ismeretterjesztő szövegek mellett Ónya-Oláh Dóra csodaszép, realisztikus rajzai teszik teljessé. Tartsatok négy bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Lampion Könyvek által felajánlott példányt!

A ​Népmesekincstár Plusz-sorozat negyedik darabja hiánypótló a családok és pedagógusok számára. A kötetbe válogatott mesék a természettel egységben és harmóniában élés örömeiről és nehézségeiről üzennek, és a 21. századi ember számára is életbe vágóan fontos kérdéseket vetnek fel és válaszolnak meg. A mesék, legendák és népköltések komplex egységet alkotnak az ismeretterjesztő szövegekkel, miközben a játékötletek segítik az átélést és az élményszerzést. A mesegyűjteményben a gombáktól a fákig, a mezei, erdei és vízi állatoktól a madarakig, sőt, egészen a csillagokig – vagyis a föld szintjétől az ég magaságig szárnyalunk.
„A könyv Magyarország élővilágát mutatja be, de a magyar mellett a nemzetközi mesekincsből is válogat. A világ különböző tájairól származó meséknek közös és legfontosabb mondanivalója, hogy a házunkon és a hazánkon túl is részei vagyunk egy nagyobb egységnek, amit természetnek nevezünk.”

Bajzáth Mária mesepedagógus,
a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója
A meséket Ónya-Oláh Dóra csodálatos rajzai keltik életre.

Nagyon szeretem azokat a köteteket, melyek a természethez kötődnek, az utóbbi időben egyre fontosabb számomra a téma. Régebben nem szerettem annyira a természetben lenni, idegesítettek a bogarak, meg úgy nagyjából minden. Zavart, hogy túrázni kellett menni az iskolával, utáltam, hogy végigrohantunk az adott tanösvényen, és egyszerűen nem éreztem semmilyen kapcsolatot a természettel. Aztán ahogy egyre idősebb lettem, elkezdtem élvezni a környezetet, a sétákat, most felnőtt fejjel pedig azt a békességet és meghittséget díjazom a legjobban, amit a természet ad nekem egy-egy kirándulás alkalmával. Mikor megláttam Bajzáth Mária legújabb mesegyűjteményét, teljesen beleszerettem a kötetbe. Itt és most bevallom töredelmesen, engem elvitt elsőre a szemem. Ha a mesék nem tetszenének benne, talán akkor is imádnám, hiszen Ónya-Oláh Dóra rajzai annyira csodálatosak, hogy arra talán szavak sincsenek.

Nagyon szeretem az olyan könyveket, amelyeknek nem csak a története, de a mondanivalója is elvarázsol. Az Erdők-mezők népmeséi pedig teljes mértékben megfelel ennek a kívánalmamnak. Egy csodálatos mesegyűjtemény, melyet teljesen átitat az erdei/mezei növény és állatvilág szeretetet és tisztelete. A kötet tulajdonképpen Magyarország élővilágát mutatja be a világ különböző tájairól származó mesék segítségével. A mesekönyv 11 fejezetből áll. Megismerkedhetünk többek között a gombák, a vadvirágok, a rovarok, kígyók és egyéb csúszómászók, bokrok és cserjék, vagy éppen az erdei és mezei állatok világáról. Minden fejezet két részből áll. A fejezetek elején láthatjuk az adott téma főszereplőit egy-egy izgalmas random ténnyel megfűszerezve. Ezt követően az adott növényről/állatról olvashatunk általánosságban. Például megtudhatjuk a cínkékről, hogy hasznos rovarpusztítók, vagy hogy a csigák fején található a szájnyílásuk és a tapadógorongjuk. Ezeket ne tömény és száraz részeknek képzeljétek el. Ezt követően mindig egy mese következik, mely valamilyen módon kapcsolódik az adott növényhez, vagy állathoz. Zseniális ezt így párban látni, még felnőtt fejjel is tátott szájjal olvastam az összes  írást. 

A könyvet bár 4 éves kortól ajánlják, szerintem még közel 33 évesen is nagyszerű olvasmány. Már az is remek élmény, ha csak lapozgatom és nézegetem a képeket. Így biztos vagyok benne, hogy a fiatalabb korosztály számára is telitalálat. Itt a nyár, így talán több ideje van az embereknek arra, hogy kiránduljanak, vagy kikapcsolódjanak. Ez a kötet pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy a gyerkőc ráhangolódjon a közelgő kalandra, de akár sétálás közben is izgalmas lehet elővenni és megfigyelni a segítségével az egyes növényeket és állatokat. 



Bónusz számomra, hogy minden egyes oldalpáron izgalmas és kreatív feladatot találhatunk, melyek még közelebb hozzák a gyerkőc számára a természet világát. Legyen szó kreatív kalandozásról, vagy rajzolásról, a könyv biztos nem lesz egy másodpercig sem unalmas senki számára. 

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden mese egyformán tetszett. Vannak történetek, melyek kissé kurtán-furcsán érnek véget, vagy egyszerűen nem tetszettek, de ez semmit nem von le a kötet értékből. Egy gyűjtemény esetében nagyjából 0% az esély arra, hogy minden mese tetszen mindenkinek. Az érdekes tudnivalók és a csodálatos rajzok bőven kárpótoltak mindenért. 

Bár már az elején írtam, szeretném még egyszer leírni, hogy Ónya-Oláh Dóra egy igazi zseni. Nem is tudom mikor fogtam utoljára a kezembe egy ilyen szép és minőségi kiadványt. A rajzai élettel telik, realisztikusak és csodálatosak. Biztosan mindenki felismeri innentől kezdve a vargányát az erdőben, vagy a kökényt és a vadrózsát. Ne higgyétek azt, hogy csak azért mentem át fangirling üzemmódba, mert esetleg ezt várja tőlem a kiadó. Egyszerűn csak be vagyok sózva, mert ritkán tarthatok a kezemben egy ilyen értékes kiadványt. 


A kötet egyaránt alkalmas útikönyvnek, vagy délutáni bekuckózáshoz. A közös mesélés egy nagyszerű lehetőség arra, a gyermekek számára még közelebb hozhassuk a környezetvédelem, az élővilág és erdőink helyzetét. Az együtt töltött percek nem csak a közösen eltöltött minőségi idő, vagy a szorosabb szülő-gyermek kapcsolat miatt kiemelkedően fontos, hanem általa olyan tudást és fontos kompetenciákat sajátíthat el a gyermek, amely elősegíti, hogy tudatos és a környezetére aktívan odafigyelő állampolgárrá váljon. Ez pedig hihetetlenül fontos, hiszen mindannyink érdeke, hogy vigyázzunk természeti kincseinkre és értékeinkre. 

Ha mindezek után úgy érzitek, hogy erre a könyvre szükségetek van (és remélem így érzitek a bejegyzés elolvasása után), akkor tényleg csak ajánlani tudom ezt a kötetet. Hihetetlenül fontos és hiánypótló mesekötet a legfiatalabb korosztály számára. Ha természetbolondok vagytok, akkor azért. Ha pedig csak egy remek mesekönyvet kerestek, akkor pedig azért ajánlom teljes szívemből. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5555555555555555555555555555555555555555555555555555

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ugyanitt bele is lapozhattok a kötetbe. 


Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban olyan növényeket kell felismernetek, amik a kötetben is megjelennek egy-egy mesében. Minden állomáson találtok egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a növény nevét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN NÖVÉNYEM



a Rafflecopter giveaway

Állomáslista
06.17. Szembetűnő
06.21. Csak olvass!

2023. június 19., hétfő

Colleen Hoover: It ​Starts With Us – Velünk kezdődik

By    június 19, 2023 // No comments

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Colleen Hoover: It Starts With Us - Velünk kezdődik regényét, mely az elsöprő sikerű Velünk véget ér regény folytatása. Kövesd végig bloggereinkkel Lily és Atlas sorsának alakulását a blogturné állomásain, ha szerencsés vagy a játékban, akár meg is nyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Mielőtt véget ért, Atlasszal kezdődött el.
Lily és a volt férje, Ryle éppen csak beleszokik a közös gyerekfelügyelet ritmusába, amikor Lily hirtelen újra összefut első szerelmével, Atlasszal. A csaknem két külön töltött év után Lily fellelkesül, hogy az idő most az egyszer az ő javukra játszik, és azonnal igent mond, amikor Atlas randevúra hívja.
Ám lelkesedését csírájában fojtja el a gondolat, hogy noha többé nem házasok, Ryle azért nagyon is része az életének, és gyűlölni fogja Atlas Corrigant, amiért jelen van a volt felesége és a kislánya életében.
A Velünk kezdődik ott veszi fel a fonalat, ahol a „lebilincselő, lüktető” bestseller, a Velünk véget ér elejtette azt. Egyre több részletre derül fény Atlas múltjából, és követhetjük a volt férjével hadakozó, közben pedig ismét az igaz szerelem lehetőségébe kapaszkodó Lilyt, mindezt olyan romantikával átitatva, amire csak Colleen Hoover képes. 

Nagyon kedvelem Colleen Hoover munkásságát, bár őszinte leszek, nem olvastam még az összes könyvét, de az elmúlt 2 évben megjelent regényeivel teljesen képben vagyok. Általában kedvelem az írásait, még akkor is, ha az adott kötet nem feltétlenül válik kedvenccé, ezért minden egyes újabb és újabb megjelenés kíváncsisággal és várakozással tölt el. Az egyik legnagyobb hiányosságaim közé tartozott az It Ends With Us című regénye, amit anno rengetegen ajánlottak nekem. Azt hiszem, hogy joggal írhatom, hogy ez az egyik legnépszerűbb CoHo regény. Tavaly végül sikerült sorra kerítenem, és bár nem lett a legnagyobb kedvencem, megértem miért rajonganak ennyire érte. Rám ugyan nem volt olyan elemi hatással, hiszen a bántalmazó kapcsolatok dinamikájával nem most találkoztam először, de Atlas karakterét én is a szívembe zártam. Emiatt hihetetlen lelkesedéssel vártam az It Starts With Us című regényt, mert kíváncsi voltam, hogy végül milyen sorsot szán az írónő Lily és Atlas karakterének. 

Colleen Hoover legtöbb könyve (legalábbis azok, amiket eddig olvastam) nem a kedves és aranyos romantikus cselekményeiről ismertek. A fájdalom és olykor a kilátástalanság érzése pont ugyanannyira jellemzi történeteit, mint a szerelem és boldogság tündérporos ösvénye. Semmi sem egyszerű, vagy magától értetődő, a szereplőknek meg kell küzdeni a boldogabb és kiegyensúlyozott jövőért. Az It Starts With Us egy kedves és szerethető történet az újrakezdésről és arról, hogy azok, akiket egymásnak teremt az ég, mindig visszatalálnak egymáshoz akkor is, ha az útjuk olykor elválik egymástól. Egy laza kis komfortolvasmány volt, ami tulajdonképpen azért íródott, hogy a két főszereplő végül megkapja azt a befejezést, amelyet olvasók százezrei kívántak. 

Az út persze nem egyszerű, az első pillanattól kezdve érezzük és érzékeljük, hogy Lilynek egyáltalán nincs könnyű dolga. Egy bántalmazó kapcsolatból soha nem könnyű kilépni. Ha sikerül, az ember legszívesebben maga mögött hagyná a múltját és soha vissza sem nézne. Lilynek azonban ez nem adatik meg, hiszen Rylenak és neki van egy közös kislánya, így a férfi mindig az életének a része marad. De hogyan húzhatná meg a határokat? Hogyan bízhatná rá  jó szívvel a kislányukat, ha minden egyes alkalommal attól fél, hogy esetleg őt is bántja majd? Hogyan kezdhet új életet, ha a múlt árnyai folyamatosan a fejük felett lebeg? És persze mi legyen Atlasszal? Vajon ott tudják folytatni, ahol tiniként abbahagyták? 

Már az It Starts With Us olvasása közben éreztem, hogy Atlas az egyik legszerethetőbb romantikus figura, akiről eddig olvastam. Azonnal levett a lábamról, így nagyon örültem, hogy kicsit jobban megismerhettük őt ebben a részben. A múltja még mindig elemi erővel hatott rám. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalni azt a szeretet nélküli közeget, amiben ő felnőtt. Ugyan rossz dolgok történtek vele, mégis megrázta magát, továbblépett és nagyszerű emberré, tulajdonképpen igazi példaképpé vált. Érdekes látni őt és Ryle karakterét egymás mellett. Hiszen ha valaki, akkor Atlas tényleg elmondhatná magáról, hogy elcseszett gyerekkora volt, mégsem tudna bántani senkit, főleg nem azokat, akik fontosak a számára. Ezzel szemben Ryle komoly problémákkal küzd, amiket ugyan felismer, de mindig talál kifogást, hogy ezeken változtatnia kelljen. A kapcsolata Lilyvel az ő olvasatában nem azért ment tönkre, mert egy agresszív pöcs, hanem mert Atlas bekerült a képbe. Hihetetlen torz a világképe, és azt hiszi, hogy a manipulatív viselkedésével célbe érhet. Amúgy el sem tudom mondani, hogy mennyire ellenszenves nekem ez a srác. Soha, semmi nem lehet mentség azért, hogy valaki kezet emeljen a másikra. Nincs olyan, hogy valaki idegesít, vagy nem tetszik a viselkedése, ezért megvered, vagy lelököd a lépcsőn. 

És itt szeretnék egy kicsit reagálni azokra a videókra, amiben sokan mentegetni kezdték Ryle karakterét, vagy arról beszéltek, hogy esélyt kellett volna kapnia még Lilytől. Lányok (és persze fiúk), soha nem normális, ha a párotok meg akarja mondani, hogy mit vehettek fel, ahogy az sem, ha teljesen rátok telepszik, vagy kizsigerel. Nem normális, ha tojáshéjon kell lépkedned, hogy ne idegesítsd fel a párodat, vagy azt, ha patikamérlegen kell kimérned minden egyes kimondott szót, hogy ne bosszantsd fel. Nem normális, ha valaki birtokolni akar, nem normális, ha bántanak, vagy ha folyamatosan csak bírálnak. Az igaz szerelemben a felek mindig egyenlők. Adunk és kapunk, szeretünk és szeretve vagyunk. Ezt kérlek jegyezzétek fel. Nem romantikus, ha a másik annyira félt, hogy nem akar elengedni a barátokkal szórakozni ahogy az sem, ha óránként jelentkezni kell nála, utána pedig a telefonunkban turkál. Nem normális, ha valaki teljes függőséget alakít ki velünk szemben és azt sugallja, hogy csak ő tart minket életben, nélküle nem vinnénk semmire. Nem romantikus, ha valaki azonnal nekimegy annak, aki csak ránknéz. Az egészsséges féltékenységgel nincs baj, de ha ez fizikai tetteket von maga után, akkor arra egyszerűen nincs bocsánat. Egyszerűen nem normális az, ha valaki bánt. És ha kilépsz egy ilyen kapcsolatból, akkor az nem a te szégyened. Az emberek nem mindig tudnak megváltozni, főleg úgy, ha nem kérnek segítséget. Ha egyszer megütnek, akkor minden esély megvan arra, hogy ez megismétlődik majd. Nem szabad romantizálni egy ilyen toxikus kapcsolatot, ezért határozottan kijelentem nektek, hogy a legjobb dolog, amit Lily tehetett, hogy kilépett ebből a kapcsolatból. Az egyetlen dolog, amit sajnálok,  hogy soha nem tett feljelentést az ügyben. De az, hogy otthagyta azt a gyökeret az egyetlen olyan kimenetel, ami egy hasonló esetben elfogadható. Bárcsak mindenki képes lenne erre. 

No de vissza is a történethez. A cselekmény során Atlas és Lily egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz, de ahogy írtam, nincs könnyű dolguk. Lily folyamatosan aggódik Ryle reakciói miatt, ráadásul Atlas élete is fenekestül felfordult. Mindkettejüket próbára teszi a múlt és csak rajtuk áll, hogy miként küzdenek meg a fennálló helyzettel. Szerettem, hogy Lily nem ugrott bele azonnal a kapcsolatba, jó volt látni, hogy szép lassan közelítenek újra egymáshoz. Így vált igazán hitelessé az ő kapcsolatuk. 

Maga a történet tulajdonképpen két szálon fut, Atlas és Lily fejébe láthatunk bele. Szeretem az ilyen váltott nézőpontú történetet, hiszen mindig érdekes és izgalmas belelátni a főszereplők fejébe és gondolataiba. 

Az It Starts With Us szerintem egyáltalán nem egy nehéz olvasmány, bár természetesen CoHo most sem spórol a drámával, de valahogy ebben a kötetben mégsem éreztem olyan hangsúlyosnak ezeket. Bár nem kínálta tálcán a boldogságot a főszereplőknek, mégsem volt érezhető egy másodpercig sem az, hogy a kapcsolatuk veszélyben lenne. Így rám bevallom, ezek a helyzetek nem is voltam rám elemi hatással. Érdekesek voltak, színessé és izgalmassá tették a történetet, de még a drámai eseményekkel együtt is inkább egy jutalomjátéknak éreztem. Nem az a kérdés, hogy a két szereplő egymás mellett végzi-e, mert az első másodperctől kezdve érezhető, hogy nanáhogypersze. Inkább az, hogy az életükben felmerülő problémák milyen hatással lesznek rájuk. Mindezek miatt számomra egy tipikus egydélutános könyv volt. Nem éreztem, hogy nagy hatással lenne rám, ugyanakkor szerettem olvasni, hiszen mindig jó látni, ha két szereplő végül révbe ér. Bár azt hiszem, hogy nem fog ez a könyv a kedvenceim közé tartozni, de hihetetlenül sajnáltam volna, ha nem kerítem sorra. Atlas és Lily története így kerek, igazán remek lezárás. 

Összességében úgy gondolom, hogy aki szerette az írónő It Starts With Us című regényét, az semmiképpen se hagyja ki a folytatást. Egy igazán kedves és szerethető történet, melyet néhány drámai fordulat tesz igazán érdekessé. Nem mondom, hogy kedvenccé vált, de számomra így kerek ez a történet. Sajnálnám, ha a folytatás kimaradt volna. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4
Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a a történetbe. 

Nyereményjáték

A regény izgalmas beleolvasóját feltétlenül olvassátok el, ez alapján meg tudjátok válaszolni az állomásokon feltett  kérdéseket. A helyes válaszokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS
Milyen ételt akar adni Ryle a kislányuknak, amiről üzenetben kérdezi meg Lily-t?

a Rafflecopter giveaway 

A turné állomásai

2023. június 18., vasárnap

Carsten Henn: A ​történetsütödés + Nyereményjáték

By    június 18, 2023 // No comments

Sziasztok!

Az Animus Kiadónak köszönhetően újabb Carsten Henn történetet tarthatunk a kezünkben. Ez a szívmelengető és bájos kötet mindannyiunk szívébe belopta magát. Ismerjétek meg Sofie és Giaocomó történetét, merüljünk el együtt a sütés és a pékmesterség művészetében, ha pedig  mellétek áll a szerencse meg is nyerhetitek a könyv egy példányát.

A könyvsétáltató szerzőjének szívmelengető, érzékeny, csodálatos nyelvezetű új regénye
Carsten Henn A történetsütödés lapjain önmagunk elfogadásáról, a jó élet hozzávalóiról ír – és a kenyérsütés művészetéről. 
A kenyérsütés majdhogynem tánc. A tésztát ritmusosan gyúrják, a kéz forgatásától, a csípő lendületétől lesz sima. Sofie, a volt balerina lenyűgözve figyeli Giacomót, az olasz péket munka közben. Holott az volt a szándéka, hogy a kisegítői állást a falusi sütödében felmondja, amint teheti. Egész élete kisiklott, mikor tánckarrierjének vége szakadt. Kicsoda ő, ha nem táncolhat? Ki fogja szeretni, ha többé nem tündököl a színpadon? Csakhogy Sofie a kis sütödében messze többet talál puszta elfoglaltságnál: egy egyszerű ember bölcsességét, az apró dolgokban rejlő boldogságot és a bátorságot a változtatáshoz. Meddig táncolhatunk még, miután elhallgatott a zene? – kérdezi magától Sofie a könyv elején, és a végére már tudja a választ. 
A történetsütödés körbeölel, mint egy meleg takaró. Megérint, miközben szórakoztat, sőt hosszú távon inspirál.
.
Carsten Henn neve már nem volt ismeretlen számomra, a tavalyi évem egy nagy kedvence volt A könyvsétáltató című írása. A történet anno teljesen elvarázsolt és magába szippantott, így óriási lelkesedéssel vártam, hogy milyen hatással lesz majd rám Sofia és Giacomó története. 

Carsten Henn regénye olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Egy rendkívül kedves és szerethető történet arról, hogy milyen is az, amikor valakinek új életet kell kezdenie. A regény központi témája önmagunk elfogadása és az, hogy ha az élet bezár előttünk egy ajtót, akkor merjünk belépni egy másikon. Bár olykor megváltozik körülüttünk minden, új alapokra kell helyeznünk az életünket de csak rajtunk múlik, hogy miként kezeljük ezeket a dolgokat. Leülhetünk egy sarokba és kesereghetünk azon, ami elmúlt. Vagy felállhatunk és újult erővel üdvözölhetjük az új énünket.

Sofie, a történet főszereplője egy ünnepelt balerina volt, akinek az egész élete a tánc és a színpad volt. Egy baleset következtében azonban át kellett adnia a stafétát valaki másnak, neki pedig új alapokra kell helyezni az egész életét. A baleset következtében azonban nemcsak a biztos megélhetését veszítette el, hanem tulajdonképpen önmagát is. Komoly identitásválságban szenved, hiszen világéletében táncosként gondolt magára. Ha pedig nem táncolhat többet, akkor ki is ő valójában? Fel tud állni és képes megbírkózni ezzel a krízissel?  Sofie a balesete miatt teljesen befelé fordul, képtelen a férjével (Florian) kommunikálni, így a kapcsolatuk is veszélybe kerül. Mindketten úgy érzik, hogy eddig a tánc és a művészet volt az, ami összekötötte őket. De mi van akkor, ha ez az út lebomlik. Képesek lesznek ismét egymásra találni? Vajon az új életüket össze tudják egyeztetni, vagy a kapcsolatuk is a múlt homályába vész? Sofie egy nap azonban belép Giacomó pékéségébe, hogy inasnak álljon. Kezedetben persze egyáltalán nem veszi komolyan a munkát, de egy idő után teljesen elvarázsolja őt a tészták és az olasz úriember egyszerű, ám nagyszerű életbölcsességei. Ahogy haladunk előre a történetben és szemtanúi leszünk a különleges barátság kibontatkozásának és egyre jobban megismerjük a többi szereplő életét és problémáit. Giocomó, olyan  mint egy igazi kis csodaember. Bárcsak a való életben is lennének ilyen emberek és ilyen pékségek. Ő, a történetsütödés, vagy egy különleges pék, aki igazán egyedi módon készíti el a pékáruit a környéken élőknek. Az egész olyan, mint egy varázslat. Olvasás közben akaratlanul is azt érezzük, hogy bárcsak mi is Giacomó pékségéből szereznénk be a pékárunkat. Bevallom, én végig azon gondolkodtam, hogy vajon nekem milyen történetet szőne a vásárolt pékárumhoz?

Mindig jó látni, amikor egy író szeretettel bánik a mellékszereplőivel is. Elsa karaktere igazán a szívemhez nőtt, bevallom miatta egy kicsit pityeregtem is. Engem nagyon magával ragadott a kissé tüskés, ám mégis szeretnivaló személyisége és sorsának alakulása. De persze az is nagy hatással volt rám, mikor kiderült, hogy Giacomó miért is állt péknek. Fontos kiemelni még Anouk karakterét, aki a főszereplő unokahúga. Olyan volt ő, mint egy üde színfolt. Kissé random volt a rajongásának tárgya, egy darabig nem is igazán tudtam mit kezdeni vele, de aztán a természetes bájával engem is levett a lábamról. 

Kivétel nélkül, mindegyik szereplő óriási jellemfejlődésen megy keresztül. Jó volt látni, ahogy Sofie elindul a gyógyulás után, de ugyanez igaz Elsa és Florian karakterére, és talán Giacomóra is. 

Amilyen rövid ez a kötet, olyannyira tartalmas. A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják olvasót. Rengeteg csodás idézetet és életbölcsességet jegyzeteltem ki magamnak, teljesen elvarázsoltak benne az egyes hasonlatok és párhuzamok. Azt hiszem, hogy egyszerűen jó időben talált meg engem ez a kötet, hiszen általában idegesíteni szoktak az ilyen jellegű bölcsességek, de Giacomó szájából valahogy mégis inkább bájosan hangzottak, semmint unalmas bullshit factorynak. 

Bár nagyon tetszett a regény, hazudnék, ha azt mondanám, hogy pontosan ugyanolyan szerelem lett, mint anno A könyvsétáltató. Bár az esetek jelentős részében hitelesnek éreztem a szereplők viselkedését és reakcióit az érzelmi állapotukat figyelembe véve, néha mégis nagyon magasra szaladt a szemöldököm. Így bevallom, egyes jelenetek kifejezetten idegesítettek. Valahogy egyszerűen nem klappoltak. Olykor felemás érzéseim voltak a történettel kapcsolatban. Néha idegesítő volt, máskor pedig nagyon szerettem. Volt, hogy úgy éreztem a szívem közepébe talált, máskor pedig kicsit untatott. 

A történetsütödés ugyan egy szerethető olvasmány, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy felülmúlta A könyvsétáltatót. Persze egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, mert összességében a hibái ellenére is kedveltem a történetet. Szerintem mindenképpen érdemes esélyt adni Carsten Henn legújabb regényének, ha egy kedves és szerethető történetre vágytok. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. Ugyanitt a linken pedig bele is olvashattok a történetbe. 

Nyereményjáték

A történet egyik legfontosabb szereplője Giacomó, a pék. Most a játékunk is hozzá és a szenvedélyéhez kapcsolódik. Minden állomáson találtok egy leírást egy pékáruról, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a nevét. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN PÉKÁRUM
Lisztből, vízből és élesztőből készült, zárt, íves alakúra formázott élelmiszer. A hagyományos alakja egy jellegzetes szimmetrikus forma: a hosszú tésztacsík összefonódik és aztán visszafordul önmagába.

a Rafflecopter giveaway

Állomások

06.18.: Csak olvass!
06.20.: Spirit Bliss Sárga könyves út
06.22.: Könyv és más
06.24.: Utószó 
06.26.: KönyvParfé
06.28.: Szembetűnő

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)