Ruff Orsolya: Az ​erdélyi kastély szelleme (Orczy Mimi kalandjai 5.)

Sziasztok!

Orczy Mimi karaktere sokunk szívébe belopta magát. Szerencsére nem kellett sokat várnunk a folytatásra, amelyben a fiatal lány kalandjai tovább folytatódnak. Mimi és szobalánya, Anka egy kellemes nyári vakációra érkezik Imrei gróf és felesége erdélyi otthonába, ám a háziaknak fogalmuk sincs arról, hogy a két lány még korábban helyet cserélt egymással! Megérkezésük után azonban nem sokkal, szörnyű bűncselekmény történik a házban: a kastély könyvtárszobájában valaki meggyilkolja a ház urát! De kinek állhatott az útjában az öreg Czibere gróf? Tartsatok velünk, fedezzük fel együtt a könyv tartogatta meglepetéseket, merüljünk el együtt a kalandokban és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Orczy Mimi és hűséges szobalánya, Anka egy kellemes nyári vakációra érkezik Imrei gróf és felesége erdélyi otthonába, ám a háziaknak fogalmuk sincs arról, hogy a két lány még korábban helyet cserélt egymással! Míg Anka ezúttal az úrilányok életébe kóstol bele, addig Mimi a személyzet mindennapjaival és teendőivel ismerkedik... De nem sokáig, mert a megérkezésük után nem sokkal szörnyű bűncselekmény történik a házban: a kastély könyvtárszobájában ugyanis valaki meggyilkolja a ház urát! De kinek állhatott az útjában az öreg Czibere gróf? A gyerekeinek, Ágostonnak és Katalinnak, akiket kizárt volna az örökségből? Vagy netán valaki a személyzetből orrolt meg rá annyira, hogy elvette az életét?

A cselédruhába bújt Mimi nyomozni kezd, és hamarosan rájön, hogy a kastélyban mindenkinek van valami takargatnivalója - a kérdés csak az, hogy fel tudja-e göngyölíteni az esetet, és megtalálja-e a gyilkost, mire Kolozsvárról megérkezik egy igazi detektív!

Így az ötödik kötet után azt hiszem, hogy most már tényleg bátran kijelenthetem, hogy Orczy Mimi alakja és maga a sorozat az egyik legnagyobb kedvencem. A bátor bárókisasszony karakterét már az első kötetben a szívembe zártam, így kíváncsi voltam, hogy miként folytatódik a története. 

Az ​erdélyi kastély szelleme című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt az első négy kötettel. A történet Erdélyben, egy kastélyban játszódik, ahova a lányok (Mimi és Anka) vendégségbe érkeznek. A lányok a vendéglátók tudta nélkül helyet, ezáltal szerepet cserélnek. Így Anka belekóstolhat a kisasszonyok életébe, Mimi pedig végre szabadon járkálhat és kényelmes ruhákat hordhat. Az ott tartózkodásuk elején azonban valami olyasmi történik, amire egyikük sem számított, a kastély könyvtárszobájában valaki meggyilkolja a ház urát. Az időzítés roppant nyugtalanító, és mindenki gyanússá válik. De kinek állhatott az útjában az öreg Czibere gróf? 

A cselekmény érdekes és izgalmas, én imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Nagyon tetszett, hogy ebben a részben is kicsit kiszakadtunk a sorozat vázát adó nyomozásból és nem csupán Trompeur nyomában vagyunk. Az események javarészt ismét egy zárt térben zajlottak, egy grófi rezidencián és annak udvarában. A történet abszolút hozta számomra a klasszikus krimi életérzését és Agatha Christie világát. 

A történet középpontjában maga a nyomozás és annak a kiderítése áll, vajon mi is történhetett pontosan. Vajon ki akarta a gróf halálát. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Szép lassan kiderül, hogy mindenkinek van valamilyen rejtegetni valója. Az ártatlannak gondoltak gyorsan gyanúsítottakká válhatnak és a leggyanúsabb személyről is kiderülhet, hogy semmi köze a bűntényhez. A gyanúsítotti listát látva mi is vakarjuk a fejünket és azon gondolkodunk, hogy vajon kinek állhatott érdekében meggyilkolni az áldozatot. Vajon ki a tettes és mi pontosan az indíték? Vajon tényleg szellem járja a kúria folyosóit éjjel, vagy van valamilyen teljesen emberi magyarázat a mászkálásra. 

Az utóbbi időben nagy kedvenceim lettek a nyomozós middle-grade regények, így minden alkalmat megragadok, hogy ilyen jellegű kötetet olvassak. Ruff Orsolya már sokszor bizonyította tehetségét, ez pedig ebben a regényben sincs máshogy. Tökéletes olvasmánynak tartom a 10-14 éves korosztály számára. Garantáltan odaszegezi majd a fiatalokat a fotelhoz és biztosan őrült lelkesedéssel falják majd a lapokat. Ezt a könyvet egyszerűen nem lehet nem szeretni. Még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. A kötetben ráadásul egy apró, kiegészítő meglepetés is bújik, mely még érdekesebbé és izgalmasabbá teszi az olvasását. 

Mimi varázsa semmit sem kopott az előző részhez képest. Egy igazi szabadszellem, aki él-hal az izgalmas ügyekért, éles eszével azonnal a dolgok mélyére lát. Nem lepődtem meg egy másodpercig sem, hogy azonnal kezébe vette a nyomozást. A vendéglátók azonban meglepődtek helyettem is, hiszen ahogy fentebb is említettem a lányok helyet cseréltek, így azt gondolták, hogy Orczy kisasszony cselédlánya ilyen szabadszellem. Jókat mosolyogtam azon, hogy Anka mennyire unja már a kisasszony létet és hogy mennyivel szívesebben tüsténkedne a konyhában, mint hallgatná a detektív helyettes fecsegését. Mimi azonban lubickolt a szerepben. Nagyon tetszett, hogy a történet egy pontján ki is mondja, hogy most, hogy dolgoznia kellett egy ilyen nagy házban, még jobban értékeli majd a saját otthonában nyüzsgő személyzetet. 

Mivel ez a kötet nem kötődik szervesen a Trompeur szálhoz, így a vonatossal együtt akár külön is olvasható. Bár van némi utalás benne az előző részekre, de összességében önálló kötetként is megállja a helyét. Nagyon tetszett ez a két kötet, de bevallom, már tűkön ülve várom, hogy miként folytatódik majd a hajsza és végül mi történik majd legközelebb, mikor Mimi és Trompeur ismét szemtől szemben áll majd egymással. 

Nem mondom, hogy gyakorlott krimi olvasó vagyok, de bevallom, a csavarok egy jelentős részére rájöttem, amire nem, azt pedig sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz. Ez persze semmit sem von le a történet varázsából, imádtam így is olvasni. A célközönség nyilván kevésbé gyakorlott olvasó, így nem is lenne fair, ha ezt felrónám esetleg. A történet abszolút olvastatta magát, én csak úgy faltam a lapokat. Ahogy írtam, sok dolgot sejtettem, de imádtam, hogy Mimi végül összefoglalta a dolgokat. Ez a könyvtárszobás jelenet is nagyban idézte amúgy nekem Agatha Christie műveit. Imádom, amikor a nyomozó összehívja a gyanúsítottakat és mindenkin végigmegy, elmondja, hogy miért vált gyanúsította és majd azt is, hogy miért nem tehette ő a gyilkosságot. 

Az egyetlen dolog, ami kicsit zavar a könyvvel kapcsolatban, az nem a könyv beltartalma, hanem inkább a külseje. Bár nagyon tetszik a borító, de nagyon csúnyán kopni kezdett az ezüstözés rajta. Pedig nem hordoztam mindenhova magammal, mint a véres kardot. Nagy kár érte, emiatt kicsit csalódott vagyok. 

Összességében engem ismét levett a lábamról Ruff Orsolya regénye. Felnőtt fejjel is igazán szerethető olvasmány, de ami tuti, hogy célközönségénél biztosan nagy kedvenc lesz. Én már most tűkön ülve várom a folytatást. Ha szerettétek az eddigi részeket, ebben a kötetben sem fogtok csalódni, én bátran ajánlom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,75

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A Manó Könyvek kínálatában számtalan értékes és izgalmas olvasmányt találhatunk a fiatalabb korosztály számára. Ebben a játékban ezekre a történetekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni, hogy honnan származik (szerző+cím). 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZETEK

“A történetek nagy erejű varázslatok.”

Állomások

Blogturné Klub

12.16.: Csak olvass!

12.18.:  Szembetűnő

12.20.: Könyv és más

Read More

Király Anikó: Az ​Ordasverem éneke (Az Éjféli Rémmondó 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Végre valahára kezünkben tarthatjuk Király Anikó Az Éjféli Rémmondó című sorozatának második részét Az Ordasverem énekét. Kövessük Leventét a Duna angyalához, nyomozzunk Garami Andrással együtt a titokzatos Eleonóra után, legyünk Lili és Dante társai az úton. Legyünk közösen tanúi annak, hogy miként alakul Hedvig és nagymamája találkozása. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Az Ordasverem kiégett romjai közt régóta elfeledett gyermekek kísértetei ébredeznek. A súlyos titkokkal szennyezett múlt utat talál a jelenbe, és az egész monarchia sorsát fenyegeti.

Fausztuszék a császár parancsára az Éjféli Rémmondó íróját és az Ördöghullámot keresik, ám a család minden tagjának másfelé húz a szíve. Van, akit a bosszúvágy hajt, van, akit a kíváncsiság és van, akit a szeretet. Tetteiket, legyenek azok helyesek vagy helytelenek, a saját igazukba vetett vak hit vezérli. Ám az ő igazukkal szemben állnak a természetfeletti lények. Vajon meddig képes a Természetfeletti Hivatal elhallgatni és elhallgattatni őket? Ahogy a Fausztusz család szétmorzsolódik, a két világ közti határ egyre inkább elmosódik.

Vérszívók, bőrváltók, halottlátók, garabonciások, táltosok, lidércek és emberek még nem is sejtik, hogy míg ők a saját céljaikért küzdenek, addig a gonosz kénye-kedve szerint szövögeti sorsuk fonalát.

Még tavaly novemberben olvastam a Éjféli Rémmondó sorozat első részét A bazilika titkát. Igazi jó kis komfortolvasmány volt számomra, így kíváncsi voltam, hogy mit tartogat majd a folytatása. Szóval nagy lelkesedéssel álltam neki Az Ordasverem énekének is. 

Tök durva, visszaolvastam a tavalyi bejegyzésem, és abban az elején leírtam nektek, hogy nehéz időszak volt mögöttem és nehezen ment az olvasás. Most teljesen ledöbbentem, mert igazából pontosan ugyanezt érzem most is, bár a két helyzet összehasonlíthatatlan, mégis nagyon hasonlóan vagyok. Elég ritkán vagyok beteg, most mégis elkapott egy nyavalya és hetek óta képtelen vagyok kigyógyulni belőle. Szóval nehezen csúsznak a könyvek. Így most is pontosan azt történik, hogy csak tologatom magam előtt a történeteket és szenvedek. De ahogy az időszak, úgy a gyógyír is nagyon hasonló. Mert most is gyorsan berántott a történet és az utolsó oldalig el sem eresztett. Tudtam, ha valaki képes arra, hogy kirángasson ebből az állapotból, az Anikó, és szerencsére nem is kellett csalódnom. Biztosan írtam már, de nekem Anikó az egyik komfortszerzőm. Imádom a stílusát, és nagyon fekszik a humora. És ezt nem csak azért mondom, mert muszáj lenne jókat mondanom róla, vagy azért, mert egy napon van a névnapunk. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy a stílusa nagyon passzol hozzám. 

Az ​Ordasverem éneke egy igazán érdekes és izgalmas fantasy történet, melynek alapja az, a Természetfeletti Hivatal próbálja féken tartani a különgeges teremtményeket. Ám az Éjféli Rémmondó újság miatt a feje tetejére állt az egész világ. Ferenc József pedig azzal fenyegeti az őrzőket, vagyis a Fausztus családot, hogy ki lesznek végezve, ha nem fülelik le az újság íróit. A lap ugyan olyan hátborzongató lényekről ad hírt, amelyek a legtöbb esetben csupán a képzelet szüleményei. Ám vannak olyan teremtmények is, amelyek valósak és veszélyesek: az éj leple alatt emberekre vadásznak. 

 

Az előző részben megismertük a családot, és a szereplőket, ebben a részben pedig tovább követhetjük az életüket. Nem semmi feladat lehetett a koordinálásuk. Anikónak jó karmesterhez hűen kellett egyengetni a sorsukat és életüket. Talán nem tökéletes, akadnak hibái, de nagyon szerethető folytatás. 

Amit nagyon imádtam és ezúton is szeretném megköszönni, hogy a könyv elején van egy rövidke visszatekintés az első részre. Minden sorozatban kellene egy ilyen, de komolyan. 😀 Hiába telt el csak egy év az olvasás után, szükségem volt abszolút rá. Tökéletesen felfrissítette az emlékeimet, bár azért az elején kicsit nehezen vettem fel a fonalat, de aztán ahogy haladtam az olvasással úgy kerültek hozzám egyre közelebb és közelebb. A szálak szép lassan összeérni látszottak, a kirakósok darabkái a helyükre kerültek. 

A történet kevésbé cselekményközpontú, sokkal inkább a karakterekre és az aktuális élethelyzetre koncentrál. Sokat megtudhatunk a főszereplőinkről, az életükről és arról, hogy miféle sorsot szánnak nekik, a cselekmény azonban inkább csak csordogál. A sok szereplő miatt csak nagyon keveset tudunk meg arról, hogy kivel-mi a helyzet, de azért bőven akadnak érdekes  meglepetések. 

Kíváncsi vagyok, hogy a következő részben mire "kényszerítik" még a szereplők Anikót, arra viszik-e az eseményeket, amerre ő is akarja, engedelmeskednek majd neki? És ami a legfontosabb, vajon a harmadik rész címe tényleg az lesz, hogy a Duna angyala? 😀😀

Ugyan a kötet nem annyira cselekményközpontú, azt azonban nem mondhatjuk, hogy nem tartogat izgalmakat az olvasó számára. Több olyan pontja is volt, amely meglepett, alig várom már a folytatást. A szereplők nagyszerűek, élettel teliek és Anikó humora is többször megcsillant. 

A történetnek nagyon jót tett, hogy az 1800-as évek végén, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében játszódik. A nyelvezete és a hangulata is nagyon jól idomul az adott korhoz. Tetszett, hogy nem a modern korban játszódik. Anikó mesélt arról többször is, hogy szeret érdekes és korhű dolgokat beemelni a regénybe. Ugyan a kötet a képzelet szüleménye, de azért akadnak benne kis finomságok. Ilyen például az enyingi Rebeka sírja, akinek történetét megtaláljátok ti is az internetek, vagy éppen Bogár Imre, aki betyár volt az 1800-as években, miután elkapták pedig felakasztották. 

Olyan szerencsés vagyok, hogy a Könyvfesztiválon 3 könyvjelzőt is kaptam a könyv mellé, melyek a regényhez passzolnak teljesen. Nem tudom tudjátok-e, de ezek is Anikó kezemunkáját dicsérek. A borító nagyszerű, szerintem tökéletesen illik a könyvhöz. 

Összességében egy nagyon jó kis ifjúsági kötet, abszolút olvastatja magát, rendkívül nehéz elszakadni a kedves szereplőktől. Friss, vicces, tökéletes, könnyed olvasmány, Király Anikó humora engem ismét teljesen levett a lábamról. Olvasás közben sokszor felnevettem, jó volt ismét elmerülni egy ilyen típusú regényben. Ha szeretitek Anikó munkásságát, akkor ebben a könyvben sem fogtok csalódni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Az Ordasverem éneke című kötet a sorozatnak már a második része, így a karaktereket régi kedves ismerősként köszönthetjük. A játékban most rájuk koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy nevet, de a betűi sajnos a nagy kavarodásban összekeveredtek. Nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni, hogy melyik szereplőre gondolhattunk. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN NEVEM

Rinclőzi Ghediv

Állomások

Blogturné Klub

12.03.: Csak olvass!

12.05.: Könyv és más

12.07.: Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More

Lucy Maud Montgomery: Anne ​és az Álmok Háza (Anne 5.)

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában megjelent az Anne sorozat folytatása, vagyis az Anne ​és az Álmok Háza című kötet. Az élet nem is alakulhatna tökéletesebben Anne számára: egy gyönyörű napon feleségül megy szerelméhez, Gilberthez és együtt költöznek be új otthonukba. Nem unatkoznak, rengeteg új barát és ismerős veszi körül őket. Az öröm mellett azonban veszteség is éri őket, közösen kell tehát feldolgozniuk az őket ért fájdalmat. Legyünk társai Anne-nek és Gilbertnek életük egy újabb szakaszán. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Az élet nem is alakulhatna tökéletesebben Anne számára: egy gyönyörű napon feleségül megy szerelméhez, Gilberthez, és hamarosan együtt költöznek be álmaik otthonába a magával ragadó és varázslatos Négy Szélben. Hamarosan rengeteg új barát és ismerős veszi körül őket: Jim kapitány, aki sosem fogy ki a tengerről szóló mesékből, Miss Cornelia, aki egy percig sem tagadja, hogy sosem tesz lakatot a szájára, és a gyönyörű Leslie Moore, akinek titkokkal és tragédiákkal teli életébe éppen Anne hoz némi derűt és fényt. Öröm és veszteség váltja egymást Anne és Gilbert életében is, a fiatal párnak pedig minden erejére szüksége van ahhoz, hogy bátran, egymásba kapaszkodva és a szerelmükben bízva feldolgozza a fájdalmat. Anne egyvalamit sosem téveszt szem elől: tudja jól, hogy az örömöt legtöbbször épp a hétköznapok rejtik, és a boldogság sokszor bizony csak karnyújtásnyira van.

Anne karaktere ősidők óta az egyik legnagyobb kedvencem, így nagyon hálás vagyok a kiadónak, hogy felkarolta a sorozatot és ilyen szép formában jelenteti meg. Nagyon régóta szerettem volna beszerezni, de csak az első részt sikerült, az újabb kiadások pedig nagyon nem tetszenek, ráadásul a fordítása is hagyott némi kívánni valót maga után, így nagyon örültem, mikor láttam, hogy a Manó Könyvek gondozásában szép sorjában jelennek meg az egyes részek. Anne és az Álmok Háza a sorozat ötödik része, én pedig már tűkön ülve vártam, hogy miként alakult Gilbert és Anne története. 

Ha még emlékeztek, az előző részt nagyon szerettem, de nem tagadtam, maradt bennem némi hiányérzet, hiszen bántóan kevés Gilbert jutott a népnek. Szerencsére most nem áll fenn ez a helyzet, hiszen a két fiatal ebben a részben összeházasodik. Olyan szívmelengető belegondolni, hogy honnan indultak. Vetélytársak, barátok, majd később szerelmesek lettek. Már biztos unjátok, de egyszerűen nem tudom elégszer hangoztatni, hogy mennyire imádom a párosukat. 

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nem lehetek elég hálás, hogy a sorozat új fordítást kapott. Nem azt mondom, hogy a másik rossz volt, de az eredetihez sokkal jobban passzol ez a cím. Eddig Anne férjhez megy címen futott a sorozat ötödik része, ami bár kifejező, de még sem írja le teljesen ezt a kötetet. Hiszen Anne valóban férjhez megy, de a kötet szívét és lelkét nem ez adja, hanem az első közös otthonuk, az álomotthon. 

Óriási Anne rajongóként nagyon nehéz sorrendet állítanom, de talán az első rész után ez lesz a második kedvencem. Egyszerűen imádtam az egészet úgy, ahogy van. A kedves új karakterek, Anne ifjú feleségként, az örömök és a fájdalmak egyszerűen beférkőztek a bőröm alá. Imádtam az egészet úgy, ahogy van. 

Nem pörgős, nem akciódús, és bár alapjáraton nincsenek benne váratlan fordulatok, azért most volt egy rész, amivel alaposan meglepett a szerző. Azt is mondhatnám, hogy ezt bizony nem láttam jönni. Teljesen meglepett, de nagyon tetszett. Jól beleillett a történet ívébe. 

Anne bár ifjú feleség, de szerencsére nem változott túl sokat. Ugyanúgy imádja a történeteket és ha úgy alakul, akkor vad táncot jár a hold alatt. Anne bár felnőtt, de soha nem veszítette el gyermeki gondolkodásmódját.  Új otthonában szeretetreméltó új barátokra talál. A könyvben rengeteg új karaktert ismerhetünk meg. Jim kapitányt, Lesliet és Corneliat is. Érdekes és izgalmas volt látni, hogy miként alakul a karakterek sorsa. 

A kötet egyrészről rendkívül bájos és szerethető, de abszolút nem egy cukormázas, rózsaszín boldogságfelhőt kell elképzelni. Történnek benne tragédiák, nemcsak a mellékszereplők, hanem a főszereplők életében is. 

Anne immáron kész hölgy, sokat változott és fejlődött az évek során. Új barátai felnéznek rá, régi barátai pedig szeretettel gondolnak rá. Úgy látszik, ahogy haladunk előre, mindig lesz valami hiány bennem. Az előző részben Gilbertet hiányoltam, most Zöld Orom hiányzott nagyon. Persze tudom, hogy ez az élet rendje. Ahogy Anne izgatottan, mégis nehéz szívvel hagyta maga mögött otthonát, így én is lelkesen vártam, hogy mit tartogat számára a jövő. Négy-Szél partjai elvarázsoltak, de soha nem felejtem el Avonloe és Zöld Orom otthonosságát. Prince-Edward szigete igazi szerelem számomra, ha mondanom kéne egy könyves úticélt, ahova szívesen ellátogatnék, biztosan a TOP3-ban lenne. 

A könyv tanulságossága mindig levesz a lábamról. Olyan értéket képvisel, ami mára már kiveszni látszik a világból. 

Szeretem olvasni és szívből remélem, hogy ez az új kiadás meghozza az emberek kedvét az olvasáshoz, hiszen Anne története olyan, mint a balzsam a léleknek. A maga egyszerűségében úgy tökéletes, ahogy van. 

Nagyon tetszett a fordítás is, igazán Anne-szerű volt az egész. Szerettem, hogy mennyire jól hozta a film hangulatát. A nyelvezet igazán szerethető, a történet pedig rendkívül olvasmányos. A kötet csak tovább fokozta az Anne rajongásomat és már most tűkön ülve várom a folytatást. Ha az első öt rész tetszett, ne hagyjátok ki a folytatást. Én már most tűkön ülve várom, hogy miként alakul majd Anne és Gilbert élete. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,8

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

 

Nyereményjáték

Az Anne és az Álmok Háza című kötet a sorozatnak már az ötödik része, így a karaktereket régi kedves ismerősként köszönthetjük. A játékban most rájuk koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy nevet, de a betűi sajnos a nagy kavarodásban összekeveredtek. Nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni, hogy melyik szereplőre gondolhattunk. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KARAKTEREM

Bigterl Etylhb

Állomások

Blogturné Klub

11.26.: Csak olvass!

11.29.: Könyv és más

11.30.: Szembetűnő

12.02.: Zakkant olvas

Read More

Katherine Rundell: A ​megmérgezett király (Hihetetlen teremtmények 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Ha Christopherhez hasonlóan ti is arról álmodtok, hogy visszatértek majd Archipelágóra, a titkos szigetvilágba, ahol még mindig élnek mitikus, varázslatos lények, akkor nem kell tovább várnotok, végre valahára eljött a várva várt pillanat. A Manó Könyveknek köszönhetően a külföldi megjelenést követően szinte azonnal olvashatjuk magyar nyelven a Hihetetlen teremtmények sorozat második részét, A megmérgezett királyt. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a kalandokban, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Christopher Forrester egy reggel arra ébredt, hogy egy apró sárkány harapdálja az orrát. A szíve majd kiugrott a helyéről az örömtől és a meglepetéstől. Hónapok óta arról álmodott, hogy egyszer visszatér majd Archipelágóra, a titkos szigetvilágba, ahol még mindig élnek mitikus, varázslatos lények. És íme, eljött a várva várt pillanat.

Ám azt álmában sem gondolta, hogy egy szfinx hátán repülve meg kell mentenie valakit, és hogy be kell jutnia egy sárkány barlangjába. Azt pedig végképp nem sejtette, hogy a korántsem veszélytelen kalandokban egy lány lesz a társa, akit mindenhova madarak követnek, zsebében egy fiókát rejteget, és akiben hajthatatlan vágy ég, hogy fényt derítsen az igazságra.

Még tavaly olvastam Katherine Rundell sorozatának első részét és azt kell mondanom, hogy nagyon megszerettem a világot és magát a történetet is. Így tűkön ülve vártam, hogy olvashassam a folytatást. Még szeptemberben jártam Londonban és pont akkoriban jelent meg a kötet ott, így csak remélni tudtam, hogy még idén, vagy 2026 elején hozza majd a kiadó. Arra azonban bevallom nem számítottam, hogy ennyire gyorsak lesznek és már ősszel a kezünkben tarthatjuk A megmérgezett király című kötetet. 

A Hihetetlen teremtmények egy igazán kedves és szerethető történet kapzsiságról, bosszúról és arról, hogy a harag nem biztos, hogy a legjobb tanácsadó. Egy történet egy megmérgezett királyról, sárkányokról és arról, hogy mennyire veszélyes lény is az ember. A regény azonban bebizonyítja, hogy mindig van remény, és ha többen összeállnak egy jó ügy érdekében, akkor nincs lehetetlen. Egy szerethető mese, melyben a gonosz végül elnyeri a büntetését, a jók pedig végre fellélegezhetnek.

Egy rendkívül magával ragadó és kreatív ifjúsági regény, mely ismét egy varázslatos utazásra hívja az olvasóját. Folytathatjuk utunkat Archipelágóba és további izgalmas lényekkel találkozhatunk. A történetben megjelennek a királyi gaganák, sárkányok, gyilkos kiméra, unikornis, egy hárpia és szfinx is. Imádom, hogy a szerző mennyi érdekes és izgalmas lénnyel operál. Ez igazán egyedivé és varázslatossá teszi. 

A cselekmény rendkívül érdekes és fantáziadús, Cristopher és Sonja kalandjai garantáltan elvarázsolják az olvasót. Archipelago az egyik legkülönlegesebb vidék, amiről mostanában olvastam. Nem tudtam kiverni a fejemből azt a gondolatot, hogy bárcsak a való világban is létezne ez a hely. Bevallom, nekem kicsit hiányzott Mal, de Sonja karakterét is megkedveltem. Már alig várom, hogy visszaérjen a Halhatatlan és ismét az események közepén találja majd magát. 

A kedves karakterek és a kellően antipatikus "ellenség" pedig igazán teljessé teszi a történetet. Sonja óriási fejlődésen megy keresztül, a történet során megtalálja a saját erejét és ráébred arra, hogy a bosszú nem mindig a legjobb tanácsadó. Szerencsére azonban nincs egyedül, vigyáznak rá az agganák, társául szegődik Cristopher, aki a való világ szülötte, Nighthand,  és persze ott van még Irian, a tudós is, aki szintén felfigyelt a világukat érintő furcsaságokra. Archipelago ugyanis ismét veszélyben van. Egy ismeretlen méreg ütötte fel a fejét, amely nem csak a címben is jelzett király halálát is okozta, hanem az egész vidékre hatással lehet. A sárkányok és a megmérgezett király sorsa összefonódott és csak főhőseinken múlik, hogy képesek lesznek-e megoldani ezt a problémát. Hiszen nem csak Sonja otthona, hanem egész Archipelagót veszélybe kerül. 

Akármennyire is szeretnénk óvni gyermekeinket, nem zárhatjuk el őket. Ugyanúgy érhetik őket veszteségek, szembesülhetnek a halállal és gyásszal, ugyanúgy szenvedhetnek a mindennapokban. A szerző pedig ezeket az érzéseket a regényében is megjeleníti. A nagy tettek olykor nagy áldozatokkal is járnak és nagyon boldog voltam, hogy Katherine Rundell a regényében egyáltalán nem ezüsttálcán kínálta a szereplőinek a megoldást, komoly és felelősségteljes döntést kellett hozniuk, nagy áldozatot kellett vállalniuk azért, hogy Sonja és édesapja megmeneküljön. A gyerekeknek meg kellett küzdenie minden egyes információmorzsáért, annak ellenére, hogy még kicsik, ugyanúgy nincsenek biztonságban, csak saját magukra, éles eszükre és barátaik segítségére számíthatnak. 

A kötet nagyon olvasmányos volt, könnyen és gyorsan lehetett haladni vele. A regény elején található bestiárium pedig egy teljesen új szintre emelte az élményt. Nagyon tetszett, hogy nem csupán szöveges leírást találhatunk az egyes teremtményekről, hanem vizuálisan is megjelentek benne a lények. Olvasás közben sokszor előrelapoztam és megpróbáltam magam elé képzelni az adott teremtményt. Vicces lehet, amikor a ratatoszkok pletykálkodnak és biztos megtornáztatná az én agyamat is a szfinxek találós kérdése. Ez a néhány oldal már az elején megalapozta a kapcsolatomat a regénnyel, szorosabbá vált általa, valahogy úgy érezhettem, hogy én is a történet részese vagyok. 

Tetszett nagyon a lezárás és már most tűkön ülve várom a folytatást, mert biztos vagyok benne, hogy lesz. Ilyen lezárással és információmorzsával biztos vagyok benne, hogy nem most hallottunk utoljára a szereplőkről. Szóval kicsit utánanéztem, és ha nem tévedek, akkor 2026 augusztusában jelenik meg majd az angol verzió, és ha a kiadó tartja az idei év tempóját, akkor nem kizárt, hogy jövő ősszel már mi is olvashatjuk a harmadik részt. 

A borító meseszép és a fordítás is nagyon tetszett, sikerült elkapni abszolút a kötet hangulatát, így magyarul is rendkívül élvezetes az olvasás.

A megmérgezett király az egyik legszerethetőbb és legkedvesebb middle grade fantasy regény, amit mostanában olvastam. Engem teljesen levett a lábamról. Ha az első rész tetszett, szerintem a másodikban sem fogtok csalódni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,3

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

 

Nyereményjáték

Ebben a játékban most Katherine Rundell könyveire koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni, hogy melyik kötetből származik. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Ne várd, hogy a másik hibátlan legyen, mielőtt megengeded magadnak, hogy kedveld. Kedvelheted anélkül is.”

Állomások

Blogturné Klub

11.24.: Könyv és más

11.25.: Csak olvass!

11.26.: Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More

Erdős Zsuzsanna: A doktorkisasszony + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában megjelent Új kedvencek sorozat Erdős Zsuzsanna regényével bővül, melyből kiderül, hogy elsőnek lenni nem mindig egyszerű dolog. Főleg akkor nem, ha egy fiatal lány arra készül, hogy egy vagyonos kérő helyett az orvosi szakmát válassza. Tartsatok velünk, ismerjük meg Flórát, akinek feltett szándéka, hogy Hugonnai Vilma nyomdokaiba lépve orvos legyen, és szülész-nőgyógyászként segíthessen a nőknek. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Elsőnek lenni nem mindig egyszerű.

Flóra az atyai akaratnak engedelmeskedve már rég feleségül mehetett volna vagyonos és jóképű kérőjéhez, ha megelégszik azzal az élettel, amivel a többi lány a környezetében, és nem álmodozik teljesen másról. Ha felvilágosult, vagány és okos nagynénje ezeket az álmokat nemhogy nem táplálja, de nem is támogatja. Ha hiába érettségizik le, és jelentkezik az orvosi egyetemre az első percben, amikor az megnyitja kapuját a lányok előtt. De szerencsére a segíteni vágyó lány sok tanulással és kitartó munkával egy igazi hivatást választ - példaképe, Hugonnai Vilma nyomdokaiba lépve orvos akar lenni, és szülész-nőgyógyászként segíteni a nőknek.

Erdős Zsuzsa regényében egy talpraesett lány mellett megismerhetünk egy fontos korszakot, ami Flóra történetén át megelevenedik, így mi is részesei lehetünk.

Az Új kedvencek sorozat az elmúlt évek során belopta magát a szívembe, így kiemelt figyelmet fordítok az újabb és újabb megjelenésekre. Erdős Zsuzsanna neve már nem volt ismeretlen számomra, így egy másodpercig sem volt kérdés számomra, hogy A doktorkisasszonyt is sorra kerítem majd. 

Először az ígéretes fülszöveg és az illusztráció (imádom Láng Anna munkásságát, ő a szívem kuglófjának egyetlen szem illusztrátora) keltette fel a figyelmemet, végül azonban teljesen elmerültem  Flóra történetében. Teljesen lenyűgözött a korabeli időszak, bár abszolút felemás érzései vannak az embernek, ha erre az időszakra gondol, főleg akkor, ha nő az illető. Egyrészről hihetetlen érdekes és izgalmas lehetett ebben az időszakban az értelmiségi élet. A milleniumi ünnepségek, az építkezések biztosan lenyűgözőek voltak. Jó lehetett akkoriban a nagyvárosban élni. Másrészről azonban a nők helyzetét tekintve nehéz időszaknak számított. Sokan nem hittek abban, hogy egy nő is képes arra, hogy egyetemet végezzen, úgy tartották, hogy megárt a gyengébbik nemnek, ha az okos kis fejét plusz információkkal tömi. A kényszerházasság sem ment még ki a divatból annak ellenére, hogy sokan azért szerelemből házasodtak már, de még mindig nem volt ritka, hogy a család választott férjet/feleséget a gyerekének. Ezek általában racionális, anyagi okokból megköttettett házasságok voltak. Érdekes abszolút ez a kettősség. Ez persze nem csak a korszakra, hanem magára a történetre is jellemző. 

A kötet főszereplője Flóra, aki úrikisasszonyként nőtt fel, jómódú családban. Édesapja elhatározza, hogy 18 éves korában kiházasítja lányát, a vőlegényt pedig ő választotta számára. Flórának azonban egy porcikája sem kívánja ezt a házasságot. Nemcsak azért, mert felidézni sem tudja jövendőbelije arcát, és amúgy is iskoláslányként szerelmi házasságról álmodott, hanem azért is, mert úgy érzi, többre hivatott, mint, hogy háziasszony legyen. Tanulni akar, Hugonnai Vilma után ő is arra vágyik, hogy orvos lehessen. Ez ugyan kezdetben lehetetlennek tűnik, de amint megnyitják a lehetőséget a nők előtt, a lány számára egyre biztosabbá válik, hogy erre vágyik. Az etikettel dacolva, nagynénje segítségével elhatározza magát, hogy nem hagyja, hogy családja irányítsa a sorsát, önálló döntést hoz és beiratkozik az egyetemre. De vajon megállja a helyét? Meg tudja tanulni a tananyagot és valóban eljuthat arra a szintre, hogy praktizáló orvos lehessen?

Szatmári Flóra kitalált személy, az írói fantázia szüleménye. Az alakja azonban tökéletesen bemutatja, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie azoknak a nőknek, akik a szokásoktól eltérően arra vágytak, hogy tanulhassanak. A kötetből azonban kiderül, hogy az első, valóban létezett magyar nőgyógyásznő Steinberger Sarolta volt, akit 1900. november 3-án avattak Pesten orvossá. Szülész-nőgyógyászati tanulmányait ezután külföldön folytatta, majd hazatérése után a Tauffer-klinikán dolgozott. 2024 óta a nevét viseli az 590969 Steinberger kisbolygó.

Külön piros pont, hogy a kötet végén röviden olvashatunk azokról a személyekről is, akiket megemlít a szerző a kötetben. Ráadásul a nők egyetemen való megjelenésének főbb mérföldköveiről is olvashatunk egy keveset. Így nem csak szórakoztató, de tanító jellege is van a kötetnek. A könyvben megjelenik Hugonnai Vilma alakja is, aki talán az egyik leginspirálóbb magyar nő. Nem tudom, hogy tudjátok-e, de ő volt az első magyar orvosnő Magyarországon. Nem volt egyszerű az életútja, hiszen a Zürichi Egyetemen végzett, ahol doktorrá is avatták. De a korabeli törvények miatt országunkban nem honosították a diplomáját. Éveket kellett várnia arra, hogy hazánkban is praktizálhasson.

A doktorkisasszony összességében egy igazán magával ragadó ifjúsági könyv, biztos vagyok benne, hogy a célközönsége egyszerűen imádni fogja. A karakterek igazán szerethetőek, a cselekmény pedig érdekes. Úgy érzem, nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné az olvasmányt, sokkal inkább a hangulat az, ami elvarázsolja az olvasóját. A kötet első részében megismerhetjük Flórát, családját és azt, hogy miként reagál az eljegyzésre. Illetve azt, hogy Szidi (nagynénje) milyen segítséget nyújt neki abban, hogy elérhesse az álmait. Flóra családja egy kissé diszfunkcionális amúgy, az autoriter apa irányít mindenkit. Konzervatív gondolkodása nem csak lánya, hanem a többiek életére is hatással van. Őt ellensúlyozza testvére, Szidónia, aki nagyvilági, liberális gondolkodású nőként áll unokahúga és a többiek mellett. Nincs olyan dolog, amit ne érne el, ha igazán akarja, még egy kis zsarolástól sem riad vissza, ha az érdekek úgy kívánják. Úgy éreztem, hogy Flóra családját csak felületesen ismerhettük meg, igazi mélységet nem kaptak a karakterek. Ezt egy kicsit sajnáltam. 

A második részben arról olvashatunk, hogy mi történik Flórával az egyetemen. Őszintén szólva, kicsit sajnáltam, hogy keveset tudunk meg a vizsgákról és az órákról. Izgalmas lett volna közösen átélni vele ezt az időszakot. Az én ízlésemhez jobban passzolt volna, ha az első rész feleolyan rövid lett volna, a második azonban dupla olyan hosszú. Nekem azok a részek tetszettek a legjobban, ahol Flóra az egyetemen volt, illetve ott, ahol megcsillogtathatta a tudását. Azt azonban nem értettem, hogy a családi titoknak mi szerepe volt a történet alakulása szempontjából. Kicsit olyan tölteléknek érződött nekem, hiszen nem éreztem úgy, hogy hozzáad magához a fő cselekményhez. Illetve a lezárásban sem kapott helyet. Bennem ezzel kapcsolatban azért maradtak még kérdések. 

A kedvenc részem egyértelműen a kötet vége, amikor is Flóra családja és barátai számára is bebizonyítja, hogy képes lesz megállni majd a helyét a szakmában. Nagyon izgalmas volt ez a jelenet és minden idegszálammal szorítottam, hogy minden jól alakuljon. 

Tetszett, hogy Flóra végül nem csak a szakmaiságban, hanem az életben is megtalálja a helyét. Az első pillanattól kezdve bíztam abban, hogy egy bizonyos úriemberhez majd romantikus szálak is fűzik őt és talán nem árulok el sokat, ha azt mondom, hogy nem kellett ezen a téren sem csalódnom. 

A szerző leginkább Flóra karakterére koncentrált, úgy éreztem, hogy őt többé-kevésbé jól megismerhette az olvasó. A mellékszereplők azonban kicsit eltűntek, számomra kissé egydimenziósak voltak. 

A könyvben abszolút egyensúlyban van a történelem és a fikció. Ugyan az események nagy része a szerző képzeletének szüleménye, de a szerző igyekezett minél pontosabban visszaadni a korabeli budapesti mindennapokat, az aktuális kérdéseket és dilemmákat. 

Összességében bevallom, talán nem A doktorkisasszony lesz a kedvencem a sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna az olvasását. Egy igazán szerethető ifjúsági kalandregény, remek választás 10-12 évesek számára. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

 

Nyereményjáték

Ahogy a fülszövegben is olvashatjátok, Flórának, a kötet főszereplőjének Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos a példaképe. Így ebben a játékban most rá koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést az életéről. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba megírni a helyes választ.  (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Mikor avatták orvossá Hugonnai Vilmát a Zürichi Egyetemen?

A turné állomásai

Blogturné Klub

11.20.: Csak olvass!

11.22.: Könyv és más

11.24.: This is my (book) universe.

11.26.: Szembetűnő

11.28.: Milyen könyvet olvassak?

11.30.: Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More

Emily J. Taylor: The ​Otherwhere Post – A Világjáró Posta

Sziasztok!

Maeve Abenthy álnév alatt kezd el tanonckodni a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják, de főszereplőnk igazi célja, hogy fényt derítsen édesapja múltjára! Az egyetlen, aki segíthet Maeve-nek, a mentora, aki tudja, hogy a lány hazudott a kilétéről, ezért jogosan bizalmatlan…

Tartsatok bloggereinkkel A Világjáró Posta blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani se, mert a turné végén egy szerencsés olvasónk megnyeri a Menő Könyvek Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Hét évvel ezelőtt Maeve Abenthy elvesztette az apját és vele együtt a nevét is. Kétségbeesetten próbál elmenekülni apja bűnei elől, ezért álnéven él, és soha nem marad egy helyen túl sokáig.

Egy nap titokzatos levelet kap apja állítólagos barátjától, aki azt állítja, Jonathan Abenthy ártatlan.

Hogy kiderítse az igazságot, Maeve tanoncnak adja ki magát a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják – arra a veszélyes mágiára, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy leveleket varázsoljanak, és más világokba juttassák el azokat. Ám apja múltjának kutatása több figyelmet vonz, mint azt a lány remélte.

Titokzatos, dühítően jóképű mentora tudja, hogy hazudik a kilétéről, és az idő fogytán van, hogy meggyőzze a férfit, bízzon benne. Ami még rosszabb, fenyegető leveleket kap, hogy hagyjon fel a nyomozással.

Ahhoz, hogy Maeve megfejtse a hét évvel ezelőtt történtek rejtélyét, lehet, hogy több mindent kell feladnia, mint azt tervezte.

Emily J. Taylor neve korántsem volt ismeretlen számomra, hiszen az első regényét már olvastam magyarul. A Hotel Magnifique után kíváncsi voltam, hogy A Világjáró Posta milyen izgalmakkal szolgál majd. A borítója csodaszép, a fülszöveg pedig kifejezetten izgalmasnak tűnt, így nagyon lelkesen álltam neki az olvasásnak. Egy ismerősöm egyszer azt mondta erről a könyvről, hogy olyan szintű érzéseket keltett benne a kötet, mint anno, amikor a Divine Rivalst olvasta, így óhatatlanul is nagy elvárásokat támasztottam a regénnyel kapcsolatban. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy értem, hogy miért mondta anno nekem ezt, mert bár tetszett a történet, de azért korántsem érte el nálam ugyanazt a szintet, mint Rebecca Ross regénye. Szerencsére viszonylag gyorsan tudtam függetleníteni magam ettől az érzéstől és bár a regény kicsit elmaradt attól, amit vártam tőle, de összességében jó kis olvasmánynak bizonyult, egyáltalán nem bántam meg, hogy sorra kerítettem. Szerencsére olvastatta magát és izgalmakban sem volt hiány, így összességében elégedetten fejeztem be az olvasást. 

A világépítés összességében nagyon tetszett. Emily J. Taylor remek munkát végzett. A regény minden oldaláról árad a mágia és a varázslat. Az első pillanattól kezdve imádtam a kötet hangulatát, a varázslatot, amivel operált. Teljesen magával ragadott a könyv és összességében teljesen elvesztem volna a lapok között, ha Maeve karaktere nem idegesített volna annyira. Nagyon nehezen találtam meg vele a közös hangot annak ellenére, hogy értettem a belső motivációját és azt, hogy miért viselkedik ennyire bizalmatlanul másokkal. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy a szerző kicsit túlfeszítette ezzel kapcsolatban a húrt. A végén már inkább csak forgattam a szemem azon, hogy már megint elmenekül a csajos ahelyett, hogy értelmesen kommunikáljon. Azonban az vitathatatlan, hogy a történet fordulatos és izgalmas volt. 

A történet szerint Maeve egy olyan férfi lánya, akinek még 7 év elteltével is átkozzák a nevét. A világ úgy tudja, hogy neki köszönhetően haltak meg rengetegen egy igen mérgező, Szederindának nevezett lény mérgétől. Így Maeve álnéven kénytelen élni és boldogulni a világban, hiszen, ha kiderül, hogy ki az apja, senki sem alkalmazná őt. Ezekben az években megtanult láthatatlanná válni, és ha úgy érezte, hogy veszélyben forog, azonnal menekülőre fogta. Nem bízott senkiben és soha nem mondta el senkinek sem a valódi nevét. Egy nap titokzatos levelet kap apja állítólagos barátjától, aki azt állítja, Jonathan Abenthy ártatlan. Hogy kiderítse az igazságot, Maeve tanoncnak adja ki magát a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják – arra a veszélyes mágiára, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy leveleket varázsoljanak, és más világokba juttassák el azokat. Ám a nyomozás korántsem veszélyes és a lány élete veszélybe kerül. Vajon ki akarja a halálát és ki akarja eltávolítani őt az intézet falai közül? Lehetséges, hogy Jonathan tényleg ártatlan volt? De akkor ki az igazi bűnös és vajon Maeve képes lesz arra, hogy leleplezze? És vajon Tristan, a mentora képes lesz megbocsátani neki, ha megtudja, hogy ki is a lány valójában? 

Az izgalmas helyszínek, a mágia leheletnyi jelenléte és a nyomozás az, ami igazán érdekessé teszi a történetet. Ahogy haladunk előre, úgy tud meg Maeve egyre többet és többet a titokzatos levélíróról, majd végül eljut az igazsághoz is. Az igazsághoz vezető út azonban nem egyszerű, Maeve élete veszélyben forog és ha nem akar apja sorsára jutni meg kell tanulnia bízni az emberekben. Hiszen együtt, minden könnyebb. És hiába olyan idegesítő a szobatársa, és az ő mentora hiába zavarja őt Tristan...egy idő után ráeszmél arra, hogy szüksége van rájuk és arra. Hiszen egy ilyen veszélyes kalandot csak akkor élhet túl az ember, ha vannak barátai, akik mellette állnak. 

A kötet alapját maga a nyomozás adja. Mikor Maeve előtt felvillan annak az esélye, hogy apja ártatlan lehet a lány álnéven bűvírásleckéket kezd el venni a Világjáró Postán. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Egyre több kérdés merül fel, választ azonban sokáig nem kapunk egyikre sem. De aztán ahogy a kirakós darabkái a helyükre kerülnek, úgy tisztul ki az egész ügy és szép lassan rájövünk arra, hogy ki volt a valódi tettes és mi is történt Maeve édesapjával azon a szörnyű napon. 

A karakterek összességében teljesen rendben vannak, de Maeve karaktere engem sokáig borzasztóan idegesített, de ezt már fentebb is írtam nektek. A bátorsága és a belső ereje azonban már az első pillanatban lenyűgözött. Nagyon sok mindent kellett már túlélnie, így az lett volna a meglepő, ha azonnal képes lesz kötődni. A bizalmatlanság, a paranoia és a menekülési vágy tökéletesen illett a karakteréhez, ezzel amúgy nincs is bajom. A probléma inkább az, hogy szerintem ez kicsit túl lett tolva az esetében. A végére azonban szerencsére megbarátkoztam a személyével.

Tristan alakja azonban már az első pillanatban szimpatikus volt, nagyon megkedveltem őt és jó volt látni, hogy mennyire álcatatosan próbál egyre közelebb és közelebb kerülni Maevehez. Szép fokozatosan nyerte el a bizalmát, nem rontott ajtóstul a házba. Szerettem a szócsatáikat, nagyon jót tett a regénynek az a könnyedség és játékosság, ami sokszor a beszélgetéseikből áradt. A regény bővelkedik izgalmas és szerethető mellékszereplőkben is, Nan karakterét például kifejezetten megkedveltem, még akkor is, ha olykor kicsit idegesítő volt a karaktere. A nyitottsága tökéletesen ellensúlyozta Maeve zárkózottságát. 

Szeretem, ahogy Emily J. Taylor felépítette a világát. A különböző igézetek, hogy miként lehet ezeket hatástalanítani nagyon tetszettek, szerettem azokat a részeket, ahol ezekről ír a szerző. Még közelebb hozta így hozzám az adott világot.

A borító meseszép, nagyon szeretem a kiadó munkásságát, mindig nagyszerű munkát végeznek ezen a téren (is). A fordítás is nagyon tetszett, igazán remek munkát végzett Cséplő Noémi is. Jól sikerült elkapnia a kötet hangulatát, így magyarul is rendkívül élvezetes az olvasás. 

Összességében szerettem A Világjáró Posta című kötetet és bár nem lett akkora kedvenc, mint amire számítottam, mégis kifejezetten jó kis olvasmányélményként könyvelem el. Ha tehetitek, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,2

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Nem csak Maeve ered a rejtélyek nyomába, hanem Ti is, kedves olvasók! Minden állomáson találtok egy Menő/Manó Könyvek által kiadott fantasy regényt, ám valami történt a borítókkal, és segítenetek kell kitalálni a címüket! (Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

A turné állomásai

09.28 - Hagyjatok! Olvasok!

10.01 - Könyv és más

10.03 - KönyvParfé

10.05 - Milyen könyvet olvassak?

10.07 - Csak olvass!

10.09 - This is my (book) universe.

10.11 - Kitablar

Read More

Ruff Orsolya: A végzetes vonatút (Orczy Mimi kalandjai 4.) + Nyereményjáték

 

Sziasztok!

Orczy Mimi karaktere sokunk szívébe belopta magát. Szerencsére nem kellett sokat várnunk a folytatásra, amelyben a fiatal lány kalandjai tovább folytatódnak. A lány alig várja, hogy a budapesti internátust maga mögött hagyva ismét Angliában tölthesse a nyári vakációt, de kicsit másképp alakultak a dolgok és Mimi Ankával együtt egy Nagyváradra robogó vonaton találja magát! Vajon mi történik azok a végzetes vonatúton? Tartsatok velünk, fedezzük fel együtt a könyv tartogatta meglepetéseket, merüljünk el együtt a kalandokban és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Báró Orczy Mimi alig várja, hogy a budapesti internátust maga mögött hagyva ismét Angliában töltse a nyári vakációt. Csakhogy minden másképp alakul, és hamarosan egy Nagyváradra robogó vonaton találja magát! A kiruccanásra szerencsére elkíséri hűséges szobalánya és legjobb barátnője, Anka, meglepetésükre pedig hamarosan régi ismerősökbe botlanak. Az út kellemesnek ígérkezik, noha a rejtélyek száma egyre szaporodik, ráadásul az egyik utast hamarosan holtan találják a fülkéjében. Vajon kinek állhatott az útjában? És ki az a rejtélyes fiatal nő, aki korábban halált jósolt neki? Mit rejteget az özvegy, mi a titka a vonat kétbalkezes pincérének, és kinek a hibája, hogy az utasoknak kényszerpihenőt kell tartaniuk a pusztában? Mimi tudja, hogy még az előtt kell megoldania az ügyet, hogy a vonat befutna Nagyváradra, máskülönben félő, hogy a valódi tettes végérvényesen kereket old.

Így a negyedik kötet után azt hiszem, hogy most már tényleg bátran kijelenthetem, hogy Ruff Orsolya, Orczy Mimi kalandjai sorozata az egyik legnagyobb kedvencem.  Mimi karakterét már az első kötetben a szívembe zártam, így kíváncsi voltam, hogy miként folytatódik a története. Ráadásul ez a rész rendkívül formabontó, hiszen a cselekmény egyetlen nap alatt, egy vonaton  játszódik. 

A végzetes vonatút című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt az első három kötettel. Talán ez a harmadik rész kalauzolja az eddigi legizgalmasabb  helyszínre az olvasókat, hiszen a cselekmény nem máshol, mint egy vonaton játszódik. Akárhogy is nézzük, talán ez az egyik legikonikusabb helyszín, ahol egy ifjúsági krimi játszódhat. Hiszen Agatha Christie ikonikus regénye óta tudjuk, hogy egy vonat milyen izgalmas teret biztosíthat a rejtélyeknek és még akár egy gyilkosságnak is. Mimi és Anka már a vonatút elején több ismerőssel is összefuttot, így biztosak lehettek abban, hogy nem fognak unatkozni a Nagyváradra tartó vonaton. Úgy érezték, hogy igazán kellemés útnak néznek elébe még úgy is, hogy a rejtélyek száma egyre szaporodott utazás alat. Amikor azonban egy kényszermegálló alatt az egyik utast holtan találják a fülkéjében rájönnek, hogy ez az út nagyobb meglepetéseket tartogat számukra, mint azt sejtették volna. Vajon ki az a rejtélyes fiatal nő, aki korábban halált jósolt neki? Mit rejteget az özvegy, mi a titka a vonat kétbalkezes pincérének, és kinek a hibája, hogy az utasoknak kényszerpihenőt kell tartaniuk a pusztában? Mimi tudja, hogy még az előtt kell megoldania az ügyet, hogy a vonat befutna Nagyváradra, máskülönben félő, hogy a valódi tettes végérvényesen kereket old. Vajon sikerül neki és Ankánal felgöngyölíteni az ügyet?

Ahogy Agatha Christie regényében, úgy ebben a kötetben is érdekesebbnél érdekesebb karakterek gyűltek össze a vonaton, ráadásul kivétel nélkül mindegyik utasnak volt valami nézeteltérése az áldozattal. Rendkívül élvezetes volt azon morfondírozni, hogy ki is lehet a gyilkos és mi volt az indítéka. Látszólag minden utastársnak van valami rejtegetnivalója, ez pedig nem könnyíti meg a nyomozást.

A cselekmény érdekes és izgalmas, én imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Az előző rész után már sejthettük, hogy a kalandok merre folytatódnak tovább, de a történet alakulását megtippelni sem tudtam volna. Ruff Orsolya regényének fülszövege ismét első pillanatban levett a lábamról. Igazán izgalmas, kalandos folytatásnak ígérkezett, ezért óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Nagyon tetszett, hogy ebben a részben kicsit kiszakadtunk a sorozat vázát adó nyomozásból és nem csupán Trompeur nyomában vagyunk. Az események javarészt egy vonat zárt terében zajlottak, amikor pedig sok embert zárunk egy kis helyre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem csak a karakterek, hanem egy idő után az olvasó is frusztrálttá válik, ez pedig remekel megadja a krimis életérzést. 

A történet középpontjában maga a nyomozás és annak a kiderítése áll, vajon mi is történhetett pontosan a vonaton. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Az ártatlannak gondoltak gyorsan gyanúsítottakká válhatnak és a leggyanúsabb személyről is kiderülhet, hogy semmi köze a bűntényhez. A gyanúsítotti listát látván mi is vakarjuk a fejünket és azon gondolkodunk, hogy vajon kinek állhatott érdekében meggyilkolni az áldozatot. Vajon ki a tettes és mi pontosan az indíték? Vajon mi történt Macskássy Bélával és mi okozta pontosan a halálát?

Az utóbbi időben nagy kedvenceim lettek a nyomozós middle-grade regények, így minden alkalmat megragadok, hogy ilyen jellegű kötetet olvassak. Ruff Orsolya már sokszor bizonyította tehetségét, ez pedig ebben a regényben sincs máshogy. Tökéletes olvasmánynak tartom a 10-14 éves korosztály számára. Garantáltan odaszegezi majd a fiatalokat a fotelhoz és biztosan őrült lelkesedéssel falják majd a lapokat. Ezt a könyvet egyszerűen nem lehet nem szeretni. Még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. A kötetben ráadásul egy apró, kiegészítő meglepetés is bújik, mely még érdekesebbé és izgalmasabbá teszik az olvasását. 

Mimi varázsa semmit sem kopott az előző részhez képest. Egy igazi szabadszellem, aki él-hal az izgalmas ügyekért, éles eszével azonnal a dolgok mélyére lát. Nem lepődtem meg egy másodpercig sem, hogy azonnal kezébe vette a nyomozást. Nagyon örültem, hogy Anka újra megjelent Mimi oldalán, Alexandert azonban még mindig hiányoltam. Az előző részben megkedvelt Gergő és Ádám kicsit hiányzott, de némileg enyhítette a hiányomat egy olyan új szereplő, aki valamilyen módon kapcsolatban áll Gergővel. 

A kötetben ismét helyet kapott egy izgalmas kiegészítő elem, amely tulajdonképpen olyan, mint egy izgalmas epilógus. Azt olvasva kiderül, hogy miként folytatódnak majd az események és előrevetíti, hogy Mimi hol és milyen kalandokba bonyolódik majd a későbbiekben.

A könyv nem volt teljesen kiszámítható, azt ugyan sejtettem, hogy kinek van a legtöbb takargatnivalója, de őszintén meglepődtem a végkifejleten. Nem számítottam erre a megoldásra, végig arra koncentráltam, hogy ki lehet a bűnös, az eszembe sem jutott, hogy talán van ennél egy egyszerűbb, prózaibb megoldás is. 

Összességében engem ismét levett a lábamról Ruff Orsolya regénye. Felnőtt fejjel is igazán szerethető olvasmány, de ami tuti, hogy célközönségénél biztosan nagy kedvenc lesz. Én már most tűkön ülve várom a folytatást. Ha szerettétek az eddigi részeket, ebben a kötetben sem fogtok csalódni, én bátran ajánlom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A sorozat főhősét, a kalandvágyó, talpraesett Mimit valóságos személy inspirálta, aki nem más, mint a világ egyik legolvasottabb magyar származású szerzője, A Vörös Pimpernel írója, Orczy Emma. A játékban ezért most rá koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

1903-ban született meg A Vörös Pimpernel című regénye, amely könyv alakban először nem volt sikeres. Színpadi változata azonban nagy siker volt. Mikor mutatták be először a darabot Londonban? 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

07.08.: Csak olvass!

07.11.: Szembetűnő

07.12.: Könyv és más

Read More