2026. május 4., hétfő

Mariana Zapata: All Rhodes Lead Here – Minden út hozzád vezet + Nyereményjáték



Szia!

Mariana Zapata All Rhodes Lead Here - Minden út hozzád vezet című regénye egy érzelmekkel teli történet Auroráról, aki egy fájdalmas múlt után egy kisvárosba költözik, ahol újrakezdésre és szerelemre talál - a lassan kibontakozó románcok rajongóinak igazi kincsolvasmány. Tarts velünk a blogturné során, és ne feledd: a végén akár te is megnyerheted a regény egy példányát a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából!

Egy kisváros a hegyekben. Egy második esély. Egy szerelem, ami hazavezet.  

Aurora De La Torre pontosan tudja, hogy nem lesz egyszerű visszaköltözni a coloradói Pagosa Springsbe. Valaha ez volt az otthona, most azonban édesanyja elvesztésének fájó emlékét őrzi. Mindent újrakezdeni enélkül sem lenne egyszerű feladat.  De miután hosszú idő után szakított híres zenész pasijával, egy hegyi kisváros tökéletes menedék lehet összetört szívének. És talán a szomszédban lakó vonzó főbérlője látványa is segíthet a gyógyulásban.  Csakhogy nem is Tobias Rhodes adta ki neki a lakást, hanem a kamasz fia, Amos. Rhodes mogorva, zárkózott férfi, aki vérmesen óvja a családját, és nem bízik az idegenekben, így kezdetben igyekszik távol tartani magától a mindig derűs Orát.  Ám a közös erdei túrák és kandalló melletti hosszú beszélgetések lassan lebontják a falakat köztük – és szoros barátságuk hamarosan életre szóló szerelemmé mélyül.  A slow burn romantikus könyvek királynője, Mariana Zapata újdonsága arról mesél, hogyan talál rá az ember a szerelemre a legváratlanabb pillanatban…  Engedd, hogy a szíved hazataláljon!

Mariana Zapata neve már nem volt ismeretlen számomra, több romantikus könyvét is olvastam, így biztos voltam benne, hogy a legújabb magyarul megjelenő művét is sorra kerítem. 

Mindig is szerettem a lassabban kibontakozó, úgynevezett "slow burn romance" típusú könyveket, amikor a főszereplők hosszabb utat járnak be és nem esnek azonnal szerelembe egymással. Valahogy sokkal jobban beszippantanak az ilyen típusú történetek és jóval életszerűbbek is számomra. Ezért borítékolható volt már az elején, hogy Mariana Zapata regényét is kedvelni fogom. Ugyan a kötet nem lett akkora kedvenc nálam, mint a szerző korábbi regénye, de összességében szerettem Jasmine és Ivan történetét. 

A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle, könnyed és szerethető stílusukkal gyorsan leveszik általában az embert a lábukról. Az All Rhodes Lead Here – Minden út hozzád vezet című kötetet azonban sok mindennek nevezném, de könnyednek egyáltalán nem. Rengeteg komoly és fontos kérdés jelenik meg benne. A regény az újrakezdésről/második esélyről szól. Arról, hogy az ember olykor hajlamos arra, hogy háttérbe szorítsa önmagát és mennyire nehéz ezt követően új életet kezdeni és rátalálni a saját hangunkra. Főleg akkor, ha egy rendkívül toxikus párkapcsolatból épülünk fel. Egy történet arról, hogy a természet olykor a legjobb gyógyír és arról, hogy olykor ott találunk boldogságra, ahol nem is számítunk rá. 

A történet főszereplője Aurora, aki egy csúnya szakításból gyógyul még mindig. Régi barátja már a kapcsolatuk alatt is méltatlanul bánt vele, így a szakítást követően meg kell tanulnia végre azt, hogy milyen is, amikor ő van a középpontban. Mintha mágnes lenne, úgy vonzza őt a coloradói Pagosa Springs, ahol régen édesanyjával élt addig, amíg a nő el nem tűnt. A hegyi kisváros érdekes és izgalmas kihívásokat tartogat számára. Munkát és szállást kell találnia, ha ott akar maradni. Ez viszont nem megy olyan könnyen neki, mint ahogy szerette volna. Az elején még az is kérdéses, hogy a mogorva szomszédja kiadja-e neki a lakást, a helyi túraboltban dolgozni, pedig sokkal nehezebb, mint ahogy kezdetben gondolta. De aztán ahogy telik az idő, szép lassan otthonra talál és talán a szomszédja, Rhodes sem annyira kiállhatatlan, mint ahogy elsőre tűnik. Vajon egymásra találhatnak ők ketten?

A szerző most sem hazudtolta meg magát. A könyv slow burn a javából. A kötet jelentős részében a két főszereplő csupán ismerkedett egymással, romantikának csak a végén adott teret. Nagyon tetszett, ahogy építkezett, tényleg tégláról téglára épült a két szereplő közötti bizalom. Aurora és Rhodes sokszor olyan volt, mint a tűz és víz. Aurora egy nagyon kedves, barátságos szereplő, aki személyiségével beragyogja a teret. Rhodes azonban sokszor mufurc és zsémbes volt, így igazából egy másik kedves típusom, a grumpy&sunshine trope is megvalósult ebben a kötetben. És mivel egy hegyi kisvárosról van szó, ezért azt is mondhatjuk, hogy small town romance-nek is beillik. Szóval egy szó, mint száz, tényleg a tökéletes romantikus történet a számomra. 

A karakterek nagyon emberiek, könnyen lehet velük azonosulni. Aurora az első pillanattól kezdve szimpatikus volt számomra, az első oldaltól az utolsóig drukkoltam, hogy végre ráleljen a boldogságra. Rhodes az elején nekem túlzottan mogorva volt, már-már indokolatlanul paraszt volt, de nagyon tetszett, ahogy szép fokozatosan kinyílt a karaktere és megismerhettük a kedves és gondoskodó oldalát is. 

Mindig öröm látni, amikor egy író nem feledkezik meg a mellékszereplőkről sem. Amost és Yukit különösen a szívembe zártam, nagyon szimpatikus és szerethető szereplők voltak. De mellette az is nagyon tetszett, hogy az antipatikus szereplőket is nagyon tudtam utálni. Mariana Zapata úgy ír, hogy az ember azt érzi, hogy a főszereplők egyik barátja, akik elmesélik neki ezt a hosszú szerelmi történetet. És tudjátok hogy van az. Amikor az egyik barátnőtök exe egy seggfej, akkor azt ti is nagyon tudjátok utálni. Na valahogy így voltam én is Kadennel és családjával. Toxikus seggfejek voltak, akik csak kihasználták Aurora naivitását. 

Az igazán jó könyvek azok, amelyek érzelmeket váltanak ki az emberből. Mariana Zapata regényei kivétel nélkül ilyenek. Az ember néha mosolyog olvasás közben, máskor elolvad egy-egy romantikus szótól. Nagyon izgul, amikor konfliktus adódik és végtelenül megkönnyebbül, mikor felnőttek módjára megbeszélik a problémákat. 

A történetben fontos szerepet tölt be a természet és a túrázás. Imádtam erről olvasni, bármikor szívesen én is ellátogatnék erre a tájra. Imádok kirándulni, szeretem az erdőt és a vizeket, mindig megnyugtat a madarak éneke, a friss levegő és a víz zúgása. Nagyon érzékletesen írt a tájról a szerző, olykor úgy éreztem, hogy én is látom magam előtt a vízeséseket és a vadregényes tájat.

Nagyon szerettem, ahogy Mariana Zapata szőtte a szálakat, egyszerre volt humoros, tartalmas, megmosolyogtató mégis szívbemarkoló a regény. Bevallom, a kötet egy pontján egy könnycseppet is elmorzsoltam, annyira nagy hatással volt rám az adott fejezet. Imádtam az epilógust, nagyszerű volt olvasni Aurora és Rhodes kapcsolatáról és arról, hogy mi is történt pontosan velük. 

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet. Ha szeretitek Mariana Zapata könyveit, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a kötetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,8

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Vigyázat! Nem lesz könnyű dolgotok! A mostani nyereményjáték során a már magyarul is megjelent Zapata-kötetek szereplőiből válogattunk. Nektek nincs más feladatotok, mint megfejteni az anagrammát - a megoldás akkor teljes, ha a szereplő kereszt- és vezetéknevét is a Tally boxba írjátok.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN NEVEM
BYUR TSNOAS




A turné állomásai

04.26 Utószó
04.30 Veronika's Reader Feeder
05.04 Csak olvass!
05.06 Hagyjatok! Olvasok! 

2026. május 2., szombat

Heather Fawcett: Agnes Aubert varázslatos macskamenhelye + Nyereményjáték

Sziasztok!

Heather Fawcett új regénye gyógyító, szívmelengető történet varázsboltokkal, mentett macskákkal és egy második eséllyel – a szerelemben éppúgy, mint az életben. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a regény világában, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Heather Fawcett új regénye gyógyító, szívmelengető történet varázsboltokkal, mentett macskákkal és egy második eséllyel – a szerelemben éppúgy, mint az életben.

Agnes Aubert világát a listák tartják egyben. Ezek segítették át férje halálán, és most, a macskamenhelye vezetőjeként is úgy érzi, aprólékos szervezettsége az egyetlen dolog, ami megóvhatja a rá bízott cicákat – köztük Őfelségét, Sikolyt és az édes, öreg Thoreau-t – a teljes káosztól.

Amikor azonban kénytelen átköltöztetni a menhelyét, Agnes hamar rájön, hogy az új üzlethelyiségben valami nagyon nincs rendben. Főbérlője ugyanis álcaként használja a jótékonysági szervezetet: a menhely alatt bújik meg egy hírhedt, nemzetközileg ismert varázsbolt, amelyet a szétszórt, és nem mellesleg önimádó, bosszantó és fájdalmasan jóképű Havelock Renard vezet. Havelock mágus, bukott Boszorkánykirály és a fél világ által suttogott legendák főszereplője, akinek tiltott mágikus portékái messzi földről csalogatják a kíváncsiakat.

Agnesnek esze ágában sincs belekeveredni a férfi zűrzavaros ügyeibe. Neki cicákat kell mentenie, nem pedig varázslókat féken tartania. De amikor feltűnik a színen egy ellenség Havelock múltjából, a bolt és – ami Agnes számára sokkal fontosabb – a menhely sorsa hirtelen veszélybe kerül.

Hogy megvédje a menhelyet, vajon Agnes képes lesz-e félretenni a kényelmes rendet, és beengedni egy kis káoszt az életébe? Netán megengedni magának, hogy újra szeressen? Hamarosan ugyanis kiderül, hogy nem csak a megmentett cicák kaphatnak második esélyt.

Már annyiszor írtam nektek, hogy mennyire szeretem a "cozy" könyveket, így ezzel már nem is untatnálak titeket. Heather Fawcett neve nem ismeretlen számomra, az Emily Wilde sorozat első részét már olvastam és nagyon szerettem. Ugyan a másik két résszel még adós vagyok, de a szerzőt így is nagyon megkedveltem, így tudtam, ha magyarul is megjelenik a legújabb könyve, akkor nem habozok és a lehető leggyorsabban sorra kerítem majd. 

Agnes Aubert varázslatos macskamenhelye cozy fantasy a javából. Egy igazán kedves és szerethető történet arról, hogy miként lel új otthonra egy furcsa macskás nő és az ő kis gyámoltjai. Nincsenek benne őrült küldetések, csupán egy fiatal lány, akinek az egyetlen célja, hogy biztonságban tudja a a macskákat és segítsen új otthonra lelni. A regény központi témája az újrakezdés és az otthonra találás. Hihetetlen, hogy mennyire jó érzés volt olvasni. Olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Szívem szerint azonnal ellátogatnék Agneshez és egy cicával távoznék tőle. Lehet Miklós mosolya annyira nem lenne őszinte, de imádnám, ha lenne otthon egy ilyen öntörvényű, kissé makacs, de rendkívül szerethető kis gombóc.  

A cozy fantasy világának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a helyszín biztonságosnak és rendkívül otthonosnak érződik. Gyakori témái közé tartozik az önelfogadás, a gyógyulás, az újrakezdés és az egyszerű örömök megtalálása a mindennapokban. Ez pedig tökéletesen jellemző Heather Fawcett könyvére is. A történet főszereplője Agnes, aki macskamenhelyt vezet Montrealban. Egy varázslópárbaj miatt megrongálódott az a ház, amit eddig béreltek, így a tél beállta előtt költöznie kell. A helyzetét viszont egyáltalán nem könnyíti meg, hogy több tucat macska várja nála, hogy végre örökbefogadják. 
Egy nap azonban rámosolyog a szerencse és talál egy ingatlant. A bérlemény gyanúsan olcsónak számított az ingatlanpiacon, de kezdetben elhessegette Agnes a rosszérzéseit. A lány azonban hamar rájött arra, hogy valami nincs rendben. Főbérlője ugyanis álcaként használja a jótékonysági szervezetet: a menhely alatt bújik meg egy hírhedt, nemzetközileg ismert varázsbolt, amelyet a szétszórt, és nem mellesleg önimádó, bosszantó és fájdalmasan jóképű Havelock Renard vezet. Havelock mágus, bukott Boszorkánykirály és a fél világ által suttogott legendák főszereplője, akinek tiltott mágikus portékái messzi földről csalogatják a kíváncsiakat. Agnesnek természetesen  esze ágában sincs belekeveredni a férfi zűrzavaros ügyeibe. Neki ugyanis cicákat kell mentenie, nem pedig varázslókat féken tartania. De amikor feltűnik a színen egy ellenség Havelock múltjából, a bolt és – ami Agnes számára sokkal fontosabb – a menhely sorsa hirtelen veszélybe kerül. Agnesnek el kell döntenie, hogy képes lesz-e túllépni saját előítéletein a varázslókról és a varázsvilágról és képes lesz-e együtt dolgozni a leghírhedtebb varázslóval. A kötet végén pedig az is kiderül, hogy vajon egy veszteség után újra rátalálhat-e Agnesre a szerelem . 

Nagyon tetszett a cselekmény íve és az is, hogy fokozatosan építkezett a szerző. Ahogy Agnes egyre otthonosabban érezte magát Havelock társaságában és az új menhelyen, úgy mozgott az olvasó is egyre otthonosabban ebben a világban. Tetszett, ahogy Heather Fawcett a varázslatot beemelte a világba és az is, hogy a varázslat mennyire megosztó volt. Hogy egyes emberek rettegtek, mások pedig tisztelték azokat, akik képesek voltak varázsolni. Tetszett benne a konfliktus és az is, hogy a végén miként rendeződött el minden.

Agnes egy nagyon szerethető szereplő, nagyon megkedveltem a személyét. Kétségtelenül rengeteget fejlődik, kinyílt a karaktere, imádtam ahogy egyre inkább kilépett a kis komfortzónájából. Kezdetben csak a menhelybe kapaszkodott és ez az egy dolog éltette, de úgy éreztem, hogy a kötet végére rátalált önmagára. Ugyan a macskák ugyanolyan fontosak maradtak számára, de talán már nem csak rájuk, hanem önmagára is figyelt. Nagyon tetszett Agnes és Havelock kettőse. Szerettem a párbeszédeiket, üdítő volt olvasni. 

Szívesen eltöltenék én is egy kis időt Agnes varázslatos macskamenhelyén és természetesen a végén a padlást sem hagynám ki. Kicsit segítenék a menhelyen, éjfélkor pedig letáboroznék a kemence mellett és várnám a varázslatot. Megvakargatnám Sikoly füle tövét és egyszerűen csak csendben ülnék és hallgatnám Agnes és Lock szópárbaját. 

A borító csodaszép, örültem, hogy a kiadó ezt a változatot választotta. Szuper döntés volt. 

Összességében nagyon szerettem Agnes Aubert varázslatos macskamenhelyét, igazán otthonos érzés volt olvasni. Imádtam elmerülni a történetben és teljesen levett a lábamról a kötet hangulata. Ha szeretitek a cozy fantasy könyveket, akkor azért, ha pedig most ismerkedtek a műfajjal, akkor azért ajánlom Heather Fawcett regényét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Az Agave Kiadó oldalán találhattok egy beleolvasót a regényhez, így a játékunk is most ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Tally megfelelő sorába beírni a jó választ.  (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Mi a menhely mottója?


Állomások

05.02.: Csak olvass!
05.05.: Milyen könyvet olvassak?
05.07.: Olvasónapló
05.09.: Ambivalentina
05.11.: Readinspo
05.13.: Hagyjatok! Olvasok!
05.15.: Könyv és más


Christina Baehr: Szelek ​Vára (Ormdale titkai 3.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Az Anassa Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Christina Baehr Ormdale titkai sorozatának harmadik része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Edith és Simon Szelek Várába vezető útját, mely során hőseink megpróbálják felkutatni az eltűntnek hitt sárkányőrök családját. Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásai és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

Szentivánéjkor a Vörös Sárkány menyasszonyt választ.

Egy titokzatos meghívás nyomán Edith útnak indul a Szelek Várába, hogy felkutassa a vadregényes walesi hegyekben élő, eltűntnek hitt sárkányőrök családját. Ám hamar ráébred, hogy semmi sem az, aminek látszik. Ha nem vigyáz, és nem őrzi meg saját, régóta rejtegetett erejét, talán soha nem tér vissza Ormdale-be azokhoz, akik számítanak rá, köztük a férfihoz, aki időközben beleszeretett.

Vajon Edith képes lesz szövetségre lépni álmai legendás Vörös Sárkányával, hogy megóvja örökségét? Vagy elveszít mindent, amiért eddig küzdött? 





A Szelek Vára, az Ormdale titkai sorozat harmadik kötete egy igazán érdekes és izgalmas történet, melyben Edith és Simon társaiként felfedezhetjük közösen a Szelek Várát és a walesi vidéket. Eközben pedig bepillantást nyerhetünk azoknak a családoknak az életébe, akik nemcsak őrzik e lényeket, de titkokat is őriznek.

A tavalyi decemberem nagy kedvence volt az Ormdale titkai sorozat első része a Wormwood-apátság. Nagyon élveztem az olvasását, teljesen elmerültem a kötetben és már alig vártam, hogy sorra kerítsem a folytatást is. Ahogy lehetséges volt, én is rávettem magam a harmadik részre és izgatottan vártam, hogy az új helyszín és az új szereplők miként pezsdítik majd fel a történetet. Az első pillanattól kezdve nagy lelkesedéssel faltam a lapokat, úgy éreztem, hogy most azonnal elkaptam a kötet hangulatát így nagyon szerettem olvasni a Szelek Várát. 

Az eddigiekhez hasonlóan a Szelek Vára is egy igazán különleges atmoszférájú, misztikus és gótikus történet, melyben a szerző tökéletesen vegyíti a fantasy elemeket, a való világgal és a gótikus atmoszférával. A történet pedig pontosan ott folytatódik, ahol az előző véget ért. Edith nagy lelkesedéssel és várakozással érkezett meg Walesbe, de hamarosan rájött arra is, hogy semmi sem az, aminek látszik. Ha nem vigyáz, és nem őrzi meg saját, régóta rejtegetett erejét, talán soha nem tér vissza Ormdale-be azokhoz, akik számítanak rá, köztük a férfihoz, aki időközben beleszeretett.

Érdekes volt egy újabb helyszínt megismerni, ahol olyan embereket ismerhettünk meg, akik szintén sárkányokkal foglalkoznak. Egy teljesen másik közösség ez, ahol mások az ún. szabályok és teljesen máshogy élnek az emberek. Az új karakterek úgy éreztem, hogy felpezsdítették a cselekményt. Edith viselkedése azonban bevallom, sokszor idegesített. Naivitása már-már feldolgozhatatlanul nonszensz volt, néha szívesen megkérdeztem volna tőle, hogy Edith drága...mégis mire számítottál, meleg hógolyóra? Simon egy kicsit kevesebb szerepet kapott ebben a részben, amit ugyan sajnáltam, de tetszett, hogy úgy záródott a kötet, ahogy záródott. Érdekes kis fűszert kapott így a sorozat cselekménye, nagyon várom a folytatást. 

Nagyon tetszett, hogy a könyvben a fantasy csupán leheletvékony formában van jelen, és még mindig imádom a gótikus hangulatot, amit áraszt és magát a korszakot is, amibe beemelte a szerző ezt a történetet. A sárkányok nem holmi mesebeli szereplők ebben a történetben, hanem valódi hús-vér lények. Az író igyekezett valódinak ábrázolni őket. Forrásként a legendákhoz és ősi sárkánytanokhoz fordult, emiatt nem tűnik mesének, inkább egy elfeledett történetnek, ahol az olvasó szinte látja maga előtt a sárkányokat és azok őrzőit.

A könyv hangulata inkább kellemes, bekuckózós, hiszen nem feltétlenül az izgalmak dominálnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy unalmas lenne a könyv, mert persze csavarok is akadnak benne. Csak éppen nem az a típusú kötet, ahol az ember tövig rágja a körmét izgalmában. Inkább csak szép csendesen belesimulunk. Ugyanakkor azt is ki kell emelnem, hogy eddig ez a kötet volt leginkább cselekménydús. Az első két részben inkább a karaktereket és a közöttük lévő dinamikát ismerhettük meg. Itt pedig úgy éreztem, hogy ez kicsit háttérbe szorult.

A borító nagyon tetszik, tökéletesen visszaadja a kötet hangulatát és azt a gótikus, mégis cozy vibe-ot, ami az egész történetet körüllengi. Tetszett, hogy a cselekmény kicsit eseménydúsabbá vált, így tűkön ülve várom a folytatást. 

Összességében érdekes és szerethető folytatás volt, és végre úgy éreztem, hogy egy kicsit még tovább építkezett a szerző is. Nagyon tetszett Wales és a szerző izgalmasan alakította a cselekményt is. Ha szerettétek az első és második részt, mindenképpen adjatok esélyt a folytatásnak is. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,1

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kiadó oldalán található beleolvasót és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket. 
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Kitől idéz Simon a vonaton?


A turné állomásai
04/28 Utószó
04/30 Dreamworld
05/02 Csak olvass!






2026. április 29., szerda

Bella Swift: A kiskutya, aki dinó akart lenni + Nyereményjáték

Sziasztok!

Kedvenc kis mopszunk, Milli, ezúttal kempingezni megy a családjával. Kis gazdájának minden vágya, hogy találjon egy igazi dinoszaurusz-kövületet és Milli mindenképpen segíteni szeretne neki ebben.Tartsatok bloggereinkkel Bella Swift legújabb kiskutyás történetének blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani se, mert egy szerencsés olvasónk megnyeri a Manó Könyvek kiadó által felajánlott példányát a könyvnek!

Milli és a család kempingezni indulnak a tengerpartra, és közben meglátogatják nagyit, aki nem messze lakik a kempingtől. Anna minden vágya, hogy találjon egy dinoszaurusz-kövületet az őslénykutatók által is gyakran látogatott helyen. A kis mopsz most is mindent megtesz azért, hogy segítsen kedvenc gazdijának. De vajon sikerül találnia egy igazi dinómaradványt, mielőtt hazaindulnának? Kiderül a vidám és kalandokkal teli kedves történetből!

Bella Swift mesekönyvei egyszerűen megunhatatlanok számomra. Milli kutyát már az első kötettel a szívembe zártam és azóta minden egyes kötetet tűkön ülve várok. A kiskutya, aki unikornis akart lenni című kötet volt az első, amit a szerzőtől olvastam. Azóta nagyjából mindegy, hogy az imádnivaló mopsz unikornis, sellő, nyuszi, szuperhős vagy jelenleg éppen dínó akar lenni, a történetek minden egyes alkalommal elvarázsolnak. Óriási kedvenc nálam, én egyszerűen nem tudnék rosszat mondani róla. Ez már a sorozat tizenharmadik része és azt kell mondanom, hogy nem lehet megunni. Minden egyes rész balzsam a lelkemnek, imádom Milli kedvességét és egyszerűen csak jó érzés olvasni róla még így, harminc feletti fejjel is.

A kiskutya, aki dínó akart lenni egy igazán kedves és szerethető történet Milliről és családjáról, és arról hogy végül miként válik Milli dínóvá (már ha ez egyáltalán lehetséges). Egy történet arról, hogy egy kiskutya tényleg mindent megtesz azért, hogy gazdáját boldognak láthassa, mégha ennek az is az ára, hogy fel kell kutatnia egy dinoszauruszt, amire valljuk be napjainkban elég kicsi az esély. 

történet szerint Milli a családjával kempingezni indul a tengerpartra, és közben meglátogatják a nagymamát is. A gazdája, Anna nagyon szeretne találni egy igazi dinoszaurusz-kövületet, ezért a kirándulás egyfajta kincsvadászattá is válik. A lelkes kiskutya mindent megtesz, hogy segítsen Annának ebben a küldetésben – sok humoros és izgalmas helyzetbe keveredve. A történet végig azt a kérdést tartja fenn: sikerül-e dinoszaurusz-maradványt találniuk, mielőtt véget ér a nyaralás? 

A kiskutya, aki dínó akart lenni abszolút hozta a sorozat eddigi történeteinek szintjét. Egy igazán kedves mese, tökéletes olvasmány a kicsik számára. Nagyon szeretem, hogy a könyv játszva tanítja a gyermekeket. A szerző mindig elrejt egy-egy érdekes tudnivalót a világról. Tetszett, hogy  a könyv nemcsak kalandos mese, hanem több fontos témát is érint, mint például a felfedezés öröme, a kitartás, a kitűzött célok követése, illetve a szeretet és a segítőkészség a barátok/család iránt. Bella Swift könyve könnyed stílusban mesél a kíváncsiságról, a barátságról és arról, milyen fontos hinni az álmainkban – még akkor is, ha azok elsőre lehetetlennek tűnnek. A humoros helyzetek és a szerethető szereplők miatt a gyerekek könnyen azonosulnak a történettel, miközben észrevétlenül tanulnak kitartásról és együttműködésről.

A kiskutya egy tökéletes főszereplő, másodpercek alatt belopja magát a szívünkbe. Nagyon szerettem olvasni, engem abszolút levett ismét a lábamról a szerző. Mindig azt hiszem, hogy megvan az új kedvencem a sorozatból, de ez egészen addig tart, míg meg nem ismerem a következő, újabb részt. Most azt mondanám, hogy eddig ez a kedvenc kötetem, de simán benne van a pakliban, hogy a következőt még jobban fogom majd szeretni. Úgy érzem, hogy Bella Swift egyszerűen nem tud tévedni és mindig jobbnál jobb mesékkel kápráztatja el rajongóit. 

A kiskutya, aki dínó akart lenni az a típusú mesekönyv, melyet bátran ajánlanék a 3-4 évesektől kezdve egészen az alsó tagozatos gyerekekig. A rövid fejezeteknek (összesen nyolc fejezetből áll a könyv) és a lendületes cselekménynek köszönhetően a legkisebbeknek tökéletes mese a közös olvasáshoz (akár esti mesének), a nagyobbak pedig már önálló olvasmányként is forgathatják a lapokat.

Bella Swift meséje tényleg hihetetlenül szerethető, szóval úgy érzem, hogy egyszerűen nem lehet vele mellélőni. Ha már ismeritek a sorozatot, akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a kötetet is, de ha még csak most ismeritek meg Millit, akkor inkább az unikornisos kiskutyával kezdjétek, mert abban a részben talál otthonra a kedvenc mopszunk. A kiskutya, aki dínó akart lenni összességében egy szívmelengető történet, ami garantáltan felkelti a gyerekek fantáziáját – és talán még a dinoszauruszok iránti lelkesedésüket is. Olvassátok, szeressétek!



Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Bella Swift főszereplője egy tündéri mopsz, és mivel bloggereink is odáig vannak a négylábúakárt, úgy gondoltuk, hogy ezúttal kutyás képeket mutatunk nektek. Minden állomáson találtok egy kutyát, aki egy ismert filmből származik. A feladat az, hogy találjátok ki a film címét, és írjátok be a Tally megfelelő rubrikájába.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KUTYÁM




A turné állomásai

04/29 - Csak olvass!
05/01 - Spirit Bliss Sárga könyves út





2026. április 27., hétfő

Samantha Sotto Yambao: Holdtükör + Nyereményjáték



Sziasztok!

Tokió egy eldugott kis utcácskájában áll egy zálogház, amit nem mindenki képes megtalálni.
A legtöbben egy barátságos rámen éttermet látnak a helyén, titka csak annak tárul fel, akinek szüksége van rá. Ez nem egy klasszikus zálogház, itt az életutakat és megbánt döntéseket lehet zálogba adni. Isikava Hana a zálogház új tulajdonosaként töltött első reggelén romokban találja az üzletet. A bolt legértékesebb tárgya édesapjával együtt eltűnt. Vajon mi történhetett? Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a regény világában, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 


Újraírnád a sorsodat, ha cserébe elveszítenél valamit a múltadból?

Tokió egy eldugott kis utcácskájában áll egy zálogház, amit nem mindenki képes megtalálni.

A legtöbben egy barátságos rámenéttermet látnak a helyén. Csak a valóban elveszettek pillanthatják meg az igazi boltot, ahol életutakat és megbánt döntéseket lehet zálogba adni.

Isikava Hana a zálogház új tulajdonosaként töltött első reggelén romokban találja az üzletet. A bolt legértékesebb tárgya édesapjával együtt eltűnt.

Ekkor lép be az ajtón egy különös idegen: egy férfi, aki nem segítséget kér, hanem felajánlja azt.

Hana és titokzatos útitársa együtt vágnak neki egy varázslattal szőtt utazásnak, hogy megtalálják az apját és a tolvaj által elvitt döntést. Esőtócsákon keresztül, papírdarvak hátán, az éjfél és a hajnal közé feszülő hídon át, egészen a felhők közé rejtett éjszakai piacig vezet az útjuk.

De minél közelebb kerülnek az igazsághoz, annál nyilvánvalóbbá válik: Hanának is van egy titka. Egy döntés, amit ha meghoz, soha többé nem fordulhat vissza.

Az utóbbi időben teljesen rákaptam az ázsiai irodalomra. A könyvek stílusa, a történetvezetés, a mitológia nagyon közel áll a szívemhez, így mindig óriási lelkesedéssel fedezem fel az újabb és újabb regényeket. A Holdtükör című kötet még elég régóta a radaromon van, egy külföldi különleges kiadásként került a polcomra. A fülszöveg mondhatni szerelem volt első látásra, így kíváncsian vártam, hogy végül mit is ad nekem ez a történet. Eredetileg angol nyelven terveztem elolvasni, de a magyar kiadás is nagyon megtetszett, így végül beszereztem azt is és így olvastam el. 

A kötet műfaja mágikus realizmus, ami tulajdonképpen egy olyan művészeti irányzat, amely valósághű képet fest a világról, miközben mágikus elemekkel is kiegészíti azt. Nekem elsőre eddig Zafón, A szél árnyéka című műve jutott eszembe a műfajban, amit amúgy a legnagyobb kedvenceim között tartok számon. Mikor megláttam, hogy ez a kötet is ezzel a címkével fut, így nagy lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak. 

A Holdtükör egy hangulatközpontú, lírai történet, mely sokkal inkább az érzésekre és belső utazásra épít, mint a klasszikus, eseménydús cselekményre. Emiatt talán egy kicsit megosztó is ez a kötet. Valaki vagy éppen elkapja a hangulatát és akkor nagyon fogja szeretni, vagy pedig nem jön át a sztori és akkor csalódásként könyveli majd el az illető.  A történet kicsit töredezett és csapongó, az ember nem mindig veszi észre, hogy éppen hol járunk a történetben.  Az egész kicsit olyan mozaikszerű, nekem végig az volt az érzésem, hogy a szerző olyan, mint egy szorgos kis pók, aki pókhálószerűen alakítja a történéseket. Kezdetben úgy éreztem, hogy nehezen vettem fel a fonalat, de aztán egyre jobban magával ragadott a történet és egyszerűen nem eresztett. A végére nagyon megszerettem és úgy érzem összességében rengeteget adott számomra ez a regény. 

A történet alapja ugyan egy nyomozás, hiszen Hana édesapja eltűnik és a lány utána indul, hogy megkeresse őt, mégis valahogy sokkal többről szól ez a történet. Megjelenik benne a "mi lett volna, ha...." érzés, a döntéseink, illetve azok következményének súlya és az, hogy mit kezdünk a múltunkkal. De talán a legfontosabb kérdés mégis az, hogy el lehet-e engedni azt az életet, amit nem éltünk le, csupán mindig is vágytunk annak a megélésére. 

A történet középpontjában Hana áll, aki egy különös zálogházat örököl az apjától Tokióban. Ez azonban nem egy hétköznapi hely: ide azok térnek be, akik kicsit elveszettnek érzik magukat. A zálogház ugyanis azok előtt "jelenik meg", akiknek szüksége van rá. Itt ugyanis nem ékszereket vagy régi könyveket adnak el, hanem megbánt döntéseket és le nem élt életeket. Már önmagában ez az alapkoncepció is fájdalmasan gyönyörű. Ki ne gondolkodott volna már azon, hogy mi lett volna, ha a sorsfordító pillanatokban máshogyan döntünk. Ilyenkor ezek az érzések örökké velünk maradnak és fel is őrölhetnek. De ha ezektől megszabadulunk, akkor lelkünk könnyebbé válhat. A kérdés csupán csak annyi, hogy vajon megéri-e 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. Ugyanakkor egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben. Kifejezetten érdekesnek tartottam Hana és Keisin utazását. A lenyűgöző tájak és helyek mind-mind belopták magukat a szívembe. Sok helyen olvastam már és egyet is kell ezzel értenem, a kötet kicsit olyan, mint amilyen a Ghibli Studio munkája. Ha láttátok már a Chihiro Szellemországban című művet, akkor nagyjából sejtitek, hogy miről is beszélek. 

A szereplőket nagyon kedveltem, a mellékszereplők közül is volt, akit a szívem zártam. A történet engem elvarázsolt, nagyon szerettem olvasni. Nem egy gyors folyású történet, abszolút kell hozzá a megfelelő hangulat, de ha valaki elkapja ezt, akkor biztosan nagyszerű élményben lesz része. Ugyan most erre nem volt időm, de legszívesebben az összes számomra fontos idézetet megjelöltem volna. Ha majd újraolvasom, biztosan időt szánok erre is. 

A borítót egyszerűen imádom és nagyon tetszik az is, hogy hajót tudok hajtani a védőborítóból, amiben a szereplők ülnek, de bevallom én ezt szentségtörésnek érzem. Értem, hogy ez a funkciója, de nekem fizikai fájdalmat okozna megcsinálni. Ellenben, ha a Kiadónak van extra példánya, vagy valamilyen hibás verziója akkor mindenképpen szóljon, mert akkor úgy simán bevállalom. :)

Összességében számomra nem okozott csalódást a Holdtükör című kötet. Mondanivalója, líraisága engem levett a lábamról. Nagyon szerettem, hogy egy kicsit lelassulhattam olvasás közben. Nem való mindenkinek ez a könyv, de aki elkapja a hangulatát, az biztosan egy nagyszerű olvasmányélménnyel lesz gazdagabb. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 



Nyereményjáték

Az Agave Kiadó oldalán találhattok egy beleolvasót a regényhez, így a játékunk is most ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Tally megfelelő sorába beírni a jó választ.  (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Milyen tárgyat kevert el egyszer Hana tíz évesen?




A turné állomásai

04.27.: Csak olvass!
04.28.: Ambivalentina
04.30.: Könyv és más
05.02.: Readinspo

2026. április 20., hétfő

Somfai Anna: One more cup of coffee + Nyereményjáték



Sziasztok!

Somfai Anna legújabb ifjúsági regényén keresztül Walesbe repíti az olvasókat, ahol egy fiatal zongorakedvelő lány élete nagy kalandját éli át egy táborban, ahol nem csak kalandokra, de lassan önmagára is rálel. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

Állj félre a saját utadból!
Lili rajong a zenéért. Az anyukájával és két testvérével él, és van egy fantasztikus barátnője, Rozi, aki ráveszi, hogy jelentkezzenek egy katedrálisokat restauráló diáktáborba, és vonatozzanak keresztül Európán.
Az utolsó pillanatban azonban Rozi kénytelen otthon maradni, és Lili egyedül érkezik a tengerparti dél-wales-i kisvárosba, hogy részt vegyen a helyi parókián rendezett táborban. A beilleszkedés a vártnál nehezebben alakul, de a lány hamarosan barátokra talál a spanyol Paola és a wales-i Dylan személyében.






Hiába múltam már el 30 éves, ugyanúgy szeretem az ifjúsági regényeket, mint tizen-, vagy éppen huszonéves koromban. Somfai Anna regényére már nagyon kíváncsi voltam, mert a kötet bemutatóján is részt vettem és ott a beszélgetésen nagyon meghozták hozzá a kedvemet. Nem akarok hazudni, a kötetnek először a címe keltette fel az érdeklődésemet, hiszen én is imádom a kávét. A fülszöveg pedig csak tovább csigázott, így tudtam, hogy mindenképpen adok majd neki egy esélyt.

A kötet bemutatóján amúgy megtudtam, hogy ilyen jellegű táborok abszolút léteznek, szóval a könyv alapjául szolgáló restauráló diáktábor nem a képzelet szüleménye. A Cathedral Camps lényege, hogy az egy hetes programon a diákok új emberekkel találkozzanak, gyakorolják a nyelvet és munkájukkal hozzájáruljanak az örökségvédelemhez. Ez egy jótékonysági program, a résztvevők az Egyesült Királyság történelmi templomaiban segítenek a restaurálásban. 

A könyv főszereplője Lili egy ilyen programon vesz részt. Egy barátnőjével jelentkezett, de sajnos egy betegség miatt ő nem tudott vele elmenni, így végül egyedül vágott neki a nagy kalandnak. Ugyan csak egy hetet töltött ott, mégis életreszóló élményekkel gazdagodott. Sokat tanult önmagáról, az életről és arról, hogy miként álljon ki amellett, ami igazán fontos számára. A tinédzser kor soha sem egyszerű, mindannyian küzdöttünk ömagunkkal és a környezetünkkel. Az pedig extrán nehéz tud lenni, ha ebben az időszakban még egyéb sokkhatások is érnek minket. Lili szülei éppen válnak, így ez is nagy hatással van rá. Sokat szorong, nehezen találja a helyét. Az édesanyjával való kapcsolata finoman szólva sem idilli, láthatóan nehezen találják az egymáshoz vezető utat. Lili egyértelműen parentifikált gyermek és egyértelműen érezhető, hogy a "people pleaser" típus. Sokszor önmagát is hátra szorítja, hogy másnak kedvezzen. Ez a kötet tulajdonképpen az ő felnövés története.

Lili nem csak abban lép ki a komfortzónájából, hogy elutazik teljesen egyedül egy idegen helyre, ahol nem ismer senkit. Lazább lesz, egyre magabiztosabban használja az angolt. Koncertet ad, sőt még egy utcazenészbe is belebotlik, akivel közös koncertet ez, ez pedig felrobbantja az internetet. Ráeszmél arra, hogy az éneklés mennyit jelent neki és szép lassan képes lesz arra, hogy megfogalmazza azt is, hogy mire van szüksége. 

Természetesen egy kis romantika is helyet kapott a kötetben, bár bevallom én annyira nem szimpatizáltam Lili választottjával. Nem mondom, hogy rossz srác, de volt valaki, akit én sokkal jobban kedveltem nála. Dylan kicsit problémás kamasznak tűnt nekem, nem az a típus, akit az ember elképzelne a lánya mellé. Persze nem azt mondom, hogy nem jó ember. Nagyon kedves és gondoskodó volt általánosságban, de azért jónéhány olyan megmozdulása volt, ami miatt két lábon járó red flagnek lehetne nevezni. De persze még mindketten fiatalok, rengeteg idejük van még fejlődni és felnőni. Addig amíg építik egymást és nem rombolják, az embernek egy szava sem lehet. 

A könyv helyszínéül szolgáló Wales felkerült a bakancslistámra, szívesen ellátogatnék oda is. Biztosan Lilihez hasonlóan én is fókákra "vadásznék" állandóan.
Imádom amikor egy könyvben fel-felbukkan a zene. Ebben a kötetben pedig szerves részét képezi a cselekménynek. Tetszett, hogy ennyi féle műfaj felbukkan benne, a listát pedig simán meghallgatnám akármikor Spotify-on. 

Maga a történet alapja nekem nagyon tetszett, tetszett a tábor, a restaurálás és az, hogy mennyire nemzetközi csapatot álmodott meg a szerző. De bevallom, azért maradéktalanul nem vagyok boldog. Azt nem mondom, hogy megbántam, hogy elolvastam, mert abszolút nincs így. Többször is úgy éreztem, hogy önmagamra ismerek Liliben, olykor tudtam vele azonosulni is. De úgy érzem, hogy új kedvencet nem fogok avatni. A kötet mondanivalója szerintem szuper volt, de néhány dolog azért zavart. A szerelmi háromszög nekem nagyon nem jött be, az pedig már csak hab a tortán, hogy a másik fiút sokkal jobban megkedveltem, így nekem nem is tetszik Lili választása. Tudom, hogy az angol szavak egy koncepció részét képezték, és volt, hogy nagyon tetszett a szövegben, de ezzel kapcsolatban azért kicsit felemás érzéseim vannak. Mert azért bevallom, néha idegesítettek is. 
A legjobban azonban az zavart, hogy nem kaptam feloldást Paola és az utcazenész kapcsolatában. Borzasztóan irritált, hogy az a fiú kihasználja a leányzót és zavart, hogy végül nem tudtam meg, hogy mi lesz velük. Beleférhettek volna ők is az epilógusba valahogyan. 

Rájöttem, hogy öreg vagyok én már ennyi felelőtlenséghez. Néha csak fogtam a fejemet, hogy ezek a gyerekek mit művelnek. Éjszaka egyedül kóborolnak idegen városban, betegen fiúk után futkoznak, hagyják magukat kihasználni. Értem én, hogy ennyi idősen hajlamos megbolondulni az ember, de sok volt számomra az egy hétre jutó butaságok száma. Legalább egyszer dönthetett volna valaki igazán felelősségteljesen. :D Ezt persze amúgy csak viccesen mondom. Tudom még milyen ez az időszak, de ennyi idősen azért tényleg rendesen forgattam a szememet olvasás közben. 

Összességében bár nem lesz a kedvenc ifjúsági könyvem, mégis szerettem olvasni. Én összességében könnyen és gyorsan haladtam az olvasással. Ha szeretitek az ilyen jellegű könyveket, mindenképpen adjatok egy esélyt neki. Olvassátok, Szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

A regényben nagy szerepe van a zenének, így a mostani játékunk során olyan előadók neveinek betűit rejtettük el a bejegyzésekben, akik helyet kaptak a történetben. A feladat az, hogy a betűket helyes sorrendbe állítva kitaláljátok, hogy kire gondoltunk, majd a helyes megoldást beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Segítség: Mivel az én előadóm neve nagyon hosszú így hoztam egy kis segítséget nektek a játékhoz. Ha jól megnézitek, akkor ki lett néhány nagy betű is emelve. Nem kizárt, hogy ezek a betűk azt jelentik, hogy azzal kezdődik a szó. Mivel több is van, így több szóból áll az előadóm neve. 


A turné állomásai
04.20 Csak olvass!
04.22 Könyv és más
04.23 Spirit Bliss Sárga könyves út
04.27 Kelly és Lupi olvas
04.29 Ambivalentina

2026. április 16., csütörtök

Micimackó turné - Jeanne Willis: Micimackó ​meg én + Nyereményjáték

Sziasztok!

Idén ünnepli a 100. születésnapját A. A. Milne ikonikus mesekönyve, a Micimackó, melynek történetein generációk nőttek fel. A jeles évforduló alkalmából bloggereink egy maratoni Micimackó-turnéval készültek, melynek során a klasszikus kötet mellett bemutatjuk a Móra Kiadó más, Micimackóról szóló mesekönyveit is. Tartsatok velünk, valamint a Százholdas pagony lakóival, és vegyetek részt a nyereményjátékunkban, amelyben a tiétek lehet a blogturnéban résztvevő kötetek egyike!

Azt hiszem, hogy nem vagyok egyedül azzal, ha azt mondom, hogy Micimackó örökre belopta magát a szívembe. A csacsi öreg medvebocs nagy kedvenc számomra, nemcsak a A.A Milne könyveit, hanem a Disney meséket is egytől egyig imádom. Így talán annyira nem is nagy meglepetés, hogy ezen a maratoni Micimackós turnén három kötettel veszek részt. Ez a harmadik és egyben utolsó bejegyzésem, melyben a Micimackó meg én című könyvről írok majd nektek. Lássuk pontosan miről is szól ez a történet. 

Micimackó és Róbert Gida új kalandra készül. De csatlakozik hozzájuk valaki…

Ki lehet az: Kanga, Nyuszi vagy Bagoly? Vagy bajkeverő Elefántok próbálják megdézsmálni Micimackó mézescsuprát?

Visszavár a Százholdas Pagony varázslatos világa ebben a ragyogó rímekkel ékes történetben.





Jeanne Willis nem kisebb dologra vállalkozott, mint megidézni Százholdas Pagonyt és annak lakóit. A szerző megpróbált egy olyan regényt írni, ami hű marad A. A. Milne munkásságához. Nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen mindenki kedvenc medvebocsának történetein generációk nőttek fel, mindannyian ismerjük Micimackó és a Százholdas Pagony lakóit. Tudjuk, hogy Nyuszi számára mennyire fontos a rend és a pontosság, Bagoly szeret beszélni, Malacka pedig olykor a saját árnyékától is megijed. Tigris szeleburdi, imád ugálni, Füles pedig mindig olyan, mintha citromba harapott volna. Mesék tucatjaival követhettük végig Micimackónak és barátainak kalandjait, vajon milyen pluszt tud akkor adni David Benedictus könyve? Vajon képes-e A.A Milne munkásságához hű maradni? 

Bevallom nektek, kicsit felemás érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. Azt hittem, hogy a három kötetből az első lesz a leggyengébb, de tévedtem. Sajnos ez a rövid könyv az. A történet tulajdonképpen egy rövid verses mese Micimackóról és Róbert Gidáról és arról, hogy vajon ki szegődött a nyomukba. De bevallom, ez a mese valahogy nagyon nem jött át nekem. Ha Füles a végén nem magyarázza meg, hogy ki követi őket, akkor le sem esik a dolog. Meg sem fordult a fejemben (és itt most kérlek ne haragudjatok meg a spoiler miatt), hogy a saját árnyékukról van szó. Eszembe sem jutott ez, kicsit olyan se füle se farka ez a versike. Sokszor nem jöttek át a rímek, és nem sikerült igazán dallamosra sem a magyar nyelvre való átültetése. Próbáltam utánajárni az angol verziónak, de nekem az sem jött különösebben át. Annyi csupán, hogy eredetiben nagyon jó kis ritmusban lehet olvasni, de a történet nem lett sokkal élvezhetőbb és szerethetőbb. Kár érte nagyon, mert nagyon szerettem volna szeretni. 

Ami viszont kiemelkedő ebben a kötetben, az a képi világa. Az illusztráció nagyon kedves, E. H. Shepard (vagyis az eredeti illusztrátor) munkáját idézi. Egy kicsit más, mégis tökéletesen illik a már jól ismert rajzok és illusztrációk világába. Mark Burgess remek munkát végzett összességében, már az is jóleső érzéssel tölti el az embert, ha csak lapozgatja a kötetet. 

Kicsit felemás érzéssel zárom ezt a turnét. Volt olyan könyv, amit nagyon szerettem és szívesen újraolvasnám bármikor, de sajnos olyan is, ami nem lesz a kedvencem. A legjobban ezt a verses kötetet sajnálom, mert annyira jó lett volna szeretni, de nagyon gyengécskére sikeredett. Nem biztos, hogy ez pusztán a fordítás hibája, hiszen olvastam már Micimackó könyvet Szlukovényi Katalin fordításából és azt például nagyon szerettem. De ez valahogy nem sikerült olyan jól és mivel az eredeti sem annyira acélos, így ő sem tudott annyira bravúrozni. 

Ha nagyon Micimackó rajongók vagytok, akkor szerintem adjatok egy esélyt neki. Ha más nem, majd nézegetitek a képeket benne és ahhoz alkottok majd saját történetet. Felnőtt fejjel nem egy jó könyv, de el tudom képzelni, hogy a kisebbek a felemás rímek és dallamtalanság ellenére is tudnak majd lelkesedni érte. Ha szemeztetek vele, adjatok egy esélyt neki, hátha velem ellentétben ti új kedvencet avattok majd. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,2

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 


Nyereményjáték

A Micimackó ünnepi turnéjához egy igazán micimackós játékkal készültünk. Minden állomáson találtok egy rövid idézetet a Micimackóból, amelyből azonban hiányzik egy-egy szereplő neve. A ti dolgotok csupán annyi, hogy kitaláljátok a szereplő nevét, és megírjátok nekünk a Tally formon keresztül.
(Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

"– Bennragadtál? – kérdezte.
– Azt éppen nem – vetette oda ….. fölényesen. – Csak pihenek itt egy kicsit… Tűnődöm és dudolászok."


A turné állomásai:


04.01. Utószó – Micimackó visszatér
04.02. Szembetűnő – Micimackó
04.03. Utószó – Mesék a Százholdas pagonyból
04.04. Csak olvass! – Micimackó visszatér
04.05. Szembetűnő – Micimackó visszatér
04.06. Milyen könyvet olvassak? – Mesék a Százholdas pagonyból
04.07. Ambivalentina – Micimackó visszatér
04.08. Spirit Bliss Sárga Könyves út – Micimackó
04.09. Szembetűnő – Micimackó meg én
04.10. Ambivalentina – Volt egyszer egy mackó
04.11. Szembetűnő – Mesék a Százholdas pagonyból
04.12. Spirit Bliss Sárga Könyves út – Micimackó visszatér
04.13. Ambivalentina – mesék a Százholdas pagonyból
04.14. Szembetűnő – Volt egyszer egy mackó
04.15. Csak olvass! – Mesék a százholdas pagonyból 04.16. Csak olvass! – Micimackó meg én