Holly Black: How ​the King of Elfhame Learned to Hate Stories – Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket + Nyereményjáték

Sziasztok!

Bár A levegő népe trilógia már véget ért, egy különleges kiegészítő kötet révén most ismét visszatérhetünk Elfhonba, hogy ezúttal Cardan szemszögéből ismerhessük meg a történet néhány fontos momentumát, és azt is megtudjuk, hogy miért is vált olyan rideggé a későbbi nagykirály. A Könyvmolyképző Kiadó által megjelentetett, gazdagon illusztrált kötetet pedig akár te is megnyerheted, ha velünk játszol!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy éles nyelvű fiú.

Mielőtt kegyetlen herceggé, majd gonosz királlyá vált volna, kőszívű tündérgyermek volt. A kötet mélyebb bepillantást enged Elfhon titokzatos királyának drámai életébe. Izgalmas részletek a The Cruel Prince – A kegyetlen herceg előttről, kalandok, amelyek a The Queen of Nothing – A semmi királynője után játszódnak, és ismerős pillanatok A levegő népe-trilógiából – mind-mind Cardan szemszögéből.

A sorozat új kötetében visszatérhetünk a szívdobogtató romantikához, veszélyhez, humorhoz és drámához, melyek a világ minden táján elvarázsolták már az olvasókat. Minden fejezethez gyönyörű, megkapó, színes illusztrációk készültek, így tökéletes gyűjtői példány régi és új olvasóknak egyaránt

.

Szerezd meg, és hagyd, hogy magával ragadjon!

Talán már hihetetlennek tűnhet számotokra, de nagyon nehezen indult anno a kapcsolatom a fantasy kötetekkel. Sokáig nem voltam hajlandó ilyen típusú könyvet a kezembe fogni, úgy éreztem, hogy egyáltalán nem az én világom ez a zsáner.  Bevallom esélyt sem adtam az ilyen típusú történeteknek, és úgy összességében magának az ifjúsági irodalomnak. Most 30 felett sokkal több ifjúsági könyvet olvasok, mint 10-en, vagy akár 20-on éves koromban. Nagyon örülök, hogy váltottam, hiszen így teljesen új dimenziók nyíltak meg előttem. Néha jó elmenekülni a valóságból egy olyan világba, ahol bármi megtörténhet. Találkozhatunk sárkányokkal, lehetünk harcos hercegnők, vagy ravasz boszorkányok. Elutazhatunk a tündérek világába, akik olykor könyörtelenek, máskor romantikus hősök. Elmerülhetünk egy olyan világban, ahol vannak csodák, létezik a varázslat és bármi is történjen, bámilyen nehéz is legyen a megtett út, a jó felülkerekedik a rosszon. 

Holly Black sorozata az egyik első olyan fantasy volt, amit anno sorra kerítettem, és bár azóta vannak olyan könyvek, amelyek túlszárnyalták ezt, anno nagyon szerettem a történetet és a szereplőket. Emiatt nagyon kíváncsi voltam a Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket című kötetre is. Egyrészől nagyon érdekelt, hogy miként árnyalja a szerző Cardan karakterét, másrészről pedig tudtam, hogy ez egy illusztrált történet és nagyon kíváncsi voltam a rajzokra. 

Nem volt könnyű dolgom, utánanéztam és 3,5 éve olvastam az utolsó részét a sorozatnak, így őszintén szólva kicsi megkopott a tudásom. Kicsit féltem attól, hogy ez hatással lesz arra, hogy mennyire tetszik majd a történet, de szerencsére abszolút nem volt gond, így is remek élmény volt az olvasása. Úgy éreztem, hogy sokat hozzáadott az alaptrilógiához. 

A Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket című kötet egy könnyen és gyorsan olvasható történet, melyben a rajongók még többet tudhatnak meg Cardan karakteréről. A kötet amilyen kis rövid, olyan tartalmas. A történet fő szála alapvetően A semmi királynője után játszódik, de bepillantást nyerhetünk általa a múltba is. Megtudhatjuk, hogy gyermekként és fiatalként miként gondolkodott. Láthatjuk, hogy miként viszonyult Jude karakteréhez. 

Ahogy haladunk előre az olvasással, megértjük a mesék fontosságát és látjuk hogy ahogy a történet, úgy Cardan is változik. A trilógia rajongói már tudják, hogy mind Jude, mind pedig Cardan rajongói mekkora fejlődési utat járt be, ez pedig ebből a történetből is nagyon jól látszik. 

A kötet egy igazi jutalomjáték, biztos vagyok benne, hogy a rajongók szeretni fogják. Remek olvasmány, egy délután alatt simán be lehet fejezni. Az illusztrációk meseszépek, ezek teszik fel igazán a pontot az i-re. Sokat hozzáadott az olvasás élményéhez. A kötet igazán minőségi, a lapok vastagok, fényesek, jó érzés volt kézbe fogni. 

Összességében nagyon szerettem ezt a történetet és abszolút nem bántam meg, hogy sorra kerítettem. Sokat hozzáadott a sorozathoz és örülök, hogy nem hagytam ki ezt az élményt. Ha ti is Holly Black rajongók vagytok, szeretitek A levegő népe sorozatot és imádjátok Cardan karakterét, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a történetet. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

                                            

Nyereményjáték

Ha hozzánk hasonlóan te is végigolvastad A levegő népe trilógiát, akkor mostanra bizonyára jól ismered a főbb szereplőket. Ezért most egy is karakterfelismerésre hívunk: írd meg nekünk a fan artokon látható szereplők neveit a Rafflecopter dobozban!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

 

03. 20. Utószó

03. 22. Dreamworld – extra

03. 24. Readinspo

03. 26. Hagyjatok! Olvasok!

03. 28. Dreamworld

03. 30. Csak olvass!

Read More

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle ​és Dante az élet sodrásában (Aristotle és Dante 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából korábban megtudhattuk, hogy Aristotle és Dante hogyan eredt a világmindenség titkainak nyomába, a nemrég megjelent második részből pedig azt tudhatjuk meg, hogy az élet sodrásában miként próbálnak önmagukra találni, és rájönni, milyen jövő vár rájuk. Tarts bloggereinkkel ezen az utazáson, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a regényből.

Mit jelent megőrizni a szerelmet egy olyan világban, ami mintha a puszta létezésüket is kifogásolná?

Az előző részben két, határ menti városban élő fiú egymásba szeretett. Ari az egész középiskola alatt titkolta, ki is ő valójában, igyekezett néma és láthatatlan maradni. Arra számított, hogy a végzős éve is hasonlóan fog telni. Ám amikor beleszeretett Dantéba, valami felszakadt benne, és már képtelen visszatérni korábbi életéhez. Új barátokat szerez, kiáll a bántalmazókkal szemben, és nem fél hallatni a hangját. Közben pedig végig ott van vele Dante, az álmodozó, éles eszű Dante, aki egyszerre képes Ari idegeire menni és vágyakkal tölteni el őt. A fiúk eltökélték, hogy utat taposnak maguknak a világban, ami nem érti meg őket. Amikor Ari kénytelen szembenézni egy letaglózó veszteséggel, a lehető legelszántabban kell küzdenie egy őszinte és örömteli életért.

Ari és Dante nevét még 2019-ben ismertem meg, amikor elolvastam a szerző Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában regényét. Bár nem tegnap történt és a kötet egyes elemei és részei bevallom becsületesen homályba vesztek, arra tisztán emlékszem, hogy a fiúkat anno a szívembe zártam. Emiatt nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen folytatást szán nekik a szerző, bár talán egy kicsit féltem is, hiszen Benjamin Alire Sáenz a köszönetnyilvánításban le is írja, hogy sokáig úgy érezte, hogy végzett a fiúk történetével, de aztán rájött, hogy talán a srácok még nem végeztek vele. Valószínűleg ez az oka annak, hogy végül 5 évbe telt megírnia a folytatást. Kicsit aggódtam, hogy ez nem biztos, hogy jó előjel, de aztán győzött a kíváncsiságom és belevetettem magam a történetbe. 

Összességében nagyon nem azt kaptam amire vágytam és bár minden kétséget kizáróan vannak nagyon szép részei a regénynek, nemcsak nem avattam új kedvencet, de a 2024-es csalódásaim csarnoka is gazdagodott egy újabb címmel. Ne értsetek félre, a kötet tényleg rendkívül fontos üzenetet hordoz, tele van szívmelengető pillanatokkal, de a fájdalmat sem nélkülözi. Nagyon sok igazságot hordoz, rengeteg remek gondolat van benne. Valahogy mégsem tudott megnyerni magának, hiszen hiába a szerethető hősök, ha a regény stílusa nem találja meg az olvasóját. 

Ari és Dante története a barátságról, szerelemről, önmagunk elfogadásáról és saját démonaink leküzdéséről szól. Egy igazán kedves történet arról, hogy az embernek miért van szüksége társakra az életnek nevezett úton és arról, hogy az élet olykor nem habos torta, mindannyian küzdünk és küszködünk valamivel. De ha kitárjuk a szívünket, akkor megláthatjuk, hogy mennyi ember életére voltunk hatással és mennyien szeretnének szeretni minket. Az ember olykor észre sem veszi, hogy mennyien vannak körülötte, olykor elmarja maga mellől az embereket. De ahogy a mondás is tartja, szükségben ismerszik meg az igaz barát. Azok, akikre tényleg számíthatunk, a legnehezebb pillanatainkban is mellettünk lesznek. Ari és Dante története pontosan ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ér, mégis van valami furcsa és egyben megmagyarázhatatlan érzése az embernek, hogy talán túl sok idő telt el a két rész között és a szerző nem tudja ugyanabban a stílusban folytatni. A szereplők természetesen változtak és fejlődtek, de valahogy távolinak éreztem őket. Nem tudom, hogy én öregedtem-e meg ilyen gyorsan, vagy egyszerűen csak rossz időpontban talált meg a kötet, de engem sajnos egyáltalán nem fogott meg a folytatás. 

Alapvetően nagyon szeretem amúgy az ilyen jellegű könyveket, mind a felnőtté válás, mind pedig az identitáskeresés egy remek téma. Ez egy olyan időszak, ami mindenki számára ismerős, mindenki átesik ezen. Van valami csodálatos számomra abban, amikor egy számomra kedves karakter végre egyensúlyba kerül önmagával és rájön arra, hogy ki is ő valójában. Nagyon szép pillanatok ezek az olvasás során. Ebben a kötetben leginkább Ari fejlődését követhetjük nyomon. A történet az 1980-as évek második felében játszódik, így teljesen más kulturális környezetbe helyezte a szerző a szereplőket. A másság, a homoszexualitás kérdése teljesen más, mégis ijesztően ismerősnek tűnt számomra. Az AIDS terjedése ugyan már nem jelent akkora problémát a 21. században, de sokan most is küzdenek a saját identitásukkal. Félnek, hogy nem fogadják el őket, titkolni próbálják azt. A világ talán egy kicsit nyitottabb lett, de újra és újra felmerülnek ugyanazok a kérdések és problémák. Pedig csupán annyit kellene látnunk, amikor ránézünk egy fiú/fiú vagy lány/lány párra, hogy mennyire szépek együtt és milyen jó, hogy boldogok. Hiszen igazából mindenki megérdemli a boldogságot nemi identitástól, rassztól és igazából mindentől függetlenül. Ari és Dante kapcsolatában az a szép, hogy igazából nincs benne semmi megbotránkoztató. Csupán két fiatal, akik egymásra találtak és nem kívánnak mást, csak hogy szerethessék egymást. 

Ari karaktere sokat változott az első részhez képest. Sokat gyötrődik ebben a kötetben is, de szép lassan magára talált. Kinyitotta szívét, barátokra talált, megbékélt édesapjával és talán még a lelkében gyökerező gyermekkori traumát is sikerül legyőznie. Sokszor mérges és frusztrált, az igazságérzete óriási, ha kell ököllel szerez érvényt az igazságnak. Nem egyszerű karakter, nehezen engedett közel magához másokat, de ahogy haladunk előre, egyre több és több ember lesz körülötte. Rájön arra, hogy ugyan láthatatlanná akart válni egész életében, de mindig is voltak olyanok, akik látták őt. 

Dantéről viszonylag keveset tudunk, de neki is fejlődnie kell. Hiszen nem dumálhatja ki magát mindig, mindenből. Nagyon jól kiegészítik egymást Arival, tényleg igazán szerethető a párosuk. 

Az első részhez hasonlóan, ez sem egy túlságosan pörgős történet. Nem izgalmas és nincsenek benne nagy csavarok, rendkívül lassú folyású történet. Bár akadnak benne igazán szép pillanatok, valahogy mégsem lesz nálam nagy kedvenc. Őszinte leszek veletek, én végig azt éreztem, hogy ezt a könyvet 200-300 oldalból is meg tudta volna oldani a szerző. Rengetegszer éreztem azt, hogy a történet feleslegesen túlírt, túlmagyarázott, a tételmondatok olykor rendkívül didaktikusak és szájbarágósak. Voltak párbeszédek amelyek már-már nyálas giccses romantikus hatást keltettek, rengetegszer forgattam a szemem olvasás közben. Nagyon vékony határ választja el a lírai nyelvezetet a giccstől, nekem sajnos a szöveg inkább az utóbbira hajazott. Lehet tényleg rosszkor talált meg a történet, de engem borzasztóan zavartak az ilyen pillanatok. Nem azt mondom, hogy ennek a kötetnek soha nem kellett volna elkészülnie, hanem inkább azt, hogy a történet lehetett volna feszesebb és egyszerűbb, akkor talán jobban átjött volna számomra a mondanivalója. Bár a szerző úgy nyilatkozott, hogy a karakterek szólították meg ismét őt, sokkal inkább azt érzem, hogy sokkal inkább a rajongók, akik szerettek volna egy folytatást a történethez. Inkább a rajongók igényeit szolgája ki, még akkor is, ha azért bővelkedik fájdalmas pillanatokban is. 

A könyv borítóját mindenképpen meg kell említenem. Egyszerűen imádom. A borító színvilága, a képek és még a betűtípus is zseniális. Nekem nagyon tetszik. 

Összességében bár tök jó, hogy a kötetnek lett folytatása, de engem valahogy mégsem nyert meg magának. Bár nagyon fontos dolgokra világít rá a szerző, és néha el is gondolkodtatott, igazán maradandó élményt nem nyújtott számomra. Ari és Dante karakterét biztosan sokáig a szívemben fogom őrizni, de úgy érzem, hogy ezt a folytatást teljesen felesleges volt közel 400 oldalig húzni. Ha szerettétek a fiúkat, akkor érdemes lehet esélyt adni a kötetnek, ne felejtsétek, hogy ahány ember, annyi ízlés. Engem ugyan nem nyert meg magának a folytatás, de simán benne van a pakliban, hogy nálatok nagy kedvenc lesz. Olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/3

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

                                            

Nyereményjáték

Aristotle és Dante neve a könyvnek köszönhetően teljesen összefonódott. A játék során olyan párosok nevét kell kitalálnotok, akiknek szintén együtt vált ismertté a nevük. Írjátok be a helyes megfejtést a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KARAKTEREIM

Olasz színészek, akik számos akció-vígjátékot és spagetti westernfilmet készítettek együtt. Míg egyikük karakterei mozgékonyak és fiatalosak voltak, másikuk mindig a flegmatikus, morcos, erős karú férfit játszotta, áldott, naiv gyermeki nevetéssel és arany szívvel.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

 

Blogturné Klub

03. 16. Hagyjatok! Olvasok! – Extra 

03. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra 

03. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út 

03. 22. Csak olvass! 

03. 24. Hagyjatok! Olvasok! ITT

Read More

Kasivai Hiszasi: A ​Kamogava Kifőzde + Nyereményjáték

Sziasztok!

Kasivai Hiszasi A Kamogava Kifőzde című regényében egy nem mindennapi étterembe kalauzolja el olvasóit. Egy közel sem átlagos helyről van szó, ahol olyan ételeket alkotnak újra, melyek a vendégek számára valamilyen okból különösen fontos. Ti milyen ételt kérnél a szakácstól és mit tennétek meg, hogy újra megkóstolhassátok a régi ízeket? Tartsatok bloggereinkkel ezen az érzelmekkel és finom falatokkal teli turnén, és a végén megnyerhetitek a könyv egy példányát a General Press Kiadó felajánlásában!

Melyik az az étel, amiért bármit megtennél, csak hogy még egyszer megkóstolhasd?

Egy csendes kiotói mellékutcában van egy különleges étterem. A Koisi és édesapja, Nagare által vezetett kifőzde csodálatosan extravagáns ételekkel kényezteti a vendégeit. Ám nem ez a fő ok, amiért érdemes hozzájuk betérni…

Az apa-lánya páros ugyanis másféle szolgáltatást is nyújt. Zseniális nyomozói képességeik birtokában képesek újraalkotni egy-egy ételt a vendégeik múltjából: olyan fogásokat, amelyek a kulcsot jelenthetik az elfeledett emlékek felidézéséhez vagy a jövőbeli boldogság megtalálásához. Legyen az marharagu vagy makrélás szusi – az idő homályába vesző receptek étterme kapcsolatot teremt a múlttal, és utat mutat egy szebb élethez.

Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt hónapok egyik legjobban várt könyve volt számomra A Kamogava Kifőzde. Az utóbbi időben teljesen rákaptam az ázsiai irodalomra és ezen belül is a japán szerzők könyveire,  Az utazó macska krónikája, a Mielőtt a kávé kihűl, a Rintaró és a könyvek útvesztője vagy a Ne engedj el óriási kedvencekké váltak. Az Édes palacsinta már a polcomon csücsül, de például anno a Battle Royale is mélyen a tudatomba férkőzött. Mivel több számomra kedves könyv japán író tollából származik, így általában óriási lelkesedéssel vetem bele meg az újabb kötetek megismerésére. Így akadtam A Kamogava Kifőzde című kötetre is. A kedves borító és az ajánlás, miszerint a Mielőtt a kávé kihűl rajongóinak ajánlják a könyvet azonnal meghozta a kedvemet, az ígéretes fülszöveg miatt pedig még lelkesebb lettem, ha ez egyáltalán lehetséges. Aztán ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, egyre szomorúbb és kedvtelenebb lettem.

Maga az ötlet vitathatatlanul zseniális, imádtam a történet koncepcióját. Mindannyiunk számára vannak olyan ételek, ízek melyek csodás emlékeket juttatnak eszünkbe. A nagymama házirétese, egy nyaraláson fogyasztott különleges étel, amely akkor és ott nagy hatással volt ránk. Ehet az ember ezer és ezer rétest, soha nem lesz olyan íze, mint amire gyerekkorában emlékezik. Sokszor hallottam már azt, hogy valaki áradozott egy régi süteményről, vagy akár egy főételről, majd azzal zárta a mondandóját, hogy azóta sem evett olyan jót, és máig érzi az ízét a szájában. Kasivai Hiszasi regénye pedig pontosan az ilyen pillanatokból és elbeszélésekből meríthette az ihletet, hiszen a Kamogava Kifőzde című regény alapja az, hogy főszereplőink újraalkotják azokat az ételeket, amelyek valaha nagy hatással voltak az odalátogatókra. 

Koisi (egy fiatal nő) és Nagare (az édesapja) egy éttermet vezetnek, melynek az a különlegessége, hogy kinyomoznak és újraalkotnak bármilyen ételt hibátlanul a vendégek múltjából. Az étterem nem hirdeti nagy reklámokkal a szolgáltatásait, de azok, akiknek szüksége van a segítségükre, mindig rájuk akadnak. Koisi általában kikérdezi az érdeklődőket és a lehető legtöbb információt próbálja kihúzni belőlük az adott étellel kapcsolatban. Nagare pedig nem csak a naponta elérhető ételekkel kápráztatja el az odalátogatókat, hanem a nyomozás érdemi részét is vezeti. A lehető legpontosabban készíti el az ételeket azok számára, akik egy konkrét ízt keresnek. Nagyon tetszett ez az elgondolás és nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy én vajon milyen étel miatt keresném fel őket és mi miatt kérném a segítségüket. De őszinte leszek veletek, sajnos engem egyáltalán nem ragadott magával a történet. Azt hittem, hogy imádni fogom a könyvet, de sajnos óriásit csalódtam. Hiszen hiába érzi az ember azt, hogy maga a koncepció zseniális, ha a történet nem fogja meg. Velem pedig pontosan ez történt.

A könyvben hat különálló történet van. Mindegyik egy konkrét ételhez, ezáltal pedig hat különböző megbízóhóz kötődik. Az egyes történetek nagyon kedvesek és meghatók voltak, valahogy mégis úgy érzem, hogy teljesen kívül rekedtem. Úgy éreztem, hogy a szerző nem fektet túl nagy hangsúlyt az érzelmekre és ezek átadására, így engem sem érintettek meg túlzottan a történetek. Valahogy immunis voltam mindenre, amit olvastam, pedig utólag visszagondolva azért nagyon szép pillanatokat okozhatott volna egy-egy történet az olvasó számára. Ugyan egy kicsit nehezen rázódtam bele az olvasásba a sok japán kifejezés és szó miatt, de aztán szép lassan belerázódtam az olvasásba és nagyjából minden egyes fejezetnél úgy éreztem, hogy egyre éhesebb és éhesebb leszek. 

Őszinte leszek veletek, engem több dolog is idegesített olvasás közben, az egyik az, hogy borzasztóan idegesített Koisi viselkedése és stílusa. Nem tudtam egy másodpercig sem megkedvelni a karakterét, ez pedig sokat rontott az olvasás élményén. A másik, ami engem nagyon zavart, hogy a potenciálisan legérdekesebb és legizgalmasabb részekre valahogy nem fektetett annyi időt és energiát a szerző. Az persze teljesen szubjektív, hogy kinek mi az érdekes, de nekem nagyon hiányzott belőle az, hogy kicsit több dolgot megtudjak a nyomozásról. Engem ez a szál érdekelt volna a legjobban, de az összegzésen kívül vajmi keveset láthattunk belőle. Pedig szerintem tök jót tett volna a könyvnek, ha ezeket a részeket jobban kifejti a szerző. Talán jobban tudtam volna kötődni a regényhez. 

A borító ugyan nagyon szép, de engem kicsit megvezetett. Azt hittem, hogy a képen szereplő cica több szerepet kap majd, de azon kívül, hogy megjelent mindegyik fejezetben túl sokat nem adott hozzá a történethez, ráadásul szegény mindig el lett zavarva. 

Összességében nagyon tetszett a regény alapkoncepciója, de engem valahogy nem nyert meg magának. Számomra meg sem közelítette a Mielőtt a kávé kihűl szintjét. Ugyan nem bántam meg, hogy elolvastam, de nem mondhatom, hogy új kedvencet avattam. Az alapötlet zseniális ugyan, de a megvalósítása számomra hagyott némi kívánnivalót maga után. De persze ez csupán egy szubjetív vélemény, simán benne van a pakliban, hogy mást jobban elkap a regény hangulata. Ha szeretitek a gasztroregényeket és a japán szerzők munkáit, akkor tegyetek egy próbát a regénnyel. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

                                           

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban további japán szerzők köteteinek nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a rafflecopter-doboz megfelelő helyére beírjátok a regény címét!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“A víz a magas helyekről az alacsonyabbak felé folyik, a gravitáció törvényének engedelmeskedve. Az érzelmeknek is van súlyuk, rájuk is hat egyfajta nehézségi erő.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

03.15. Csak olvass!

03.17. Könyv és más

03.19. KönyvParfé

Read More

William Joyce: Ollie ​hazatalál + Nyereményjáték

Sziasztok!

Legtöbbünk még felnőtt fejjel is emlékszik gyerekkori legkedvesebb játékára, amit mindenhová magával vitt, s ami talán már születésétől mellette volt. Ollie és Billy története pont ezeket az érzéseket és élményeket szeretné feleleveníteni egy rendkívül kedves és gyönyörűen illusztrált kötetben. 

Tarts bloggereinkkel, hogy megismerhesd a két barátot, s esélyed legyen nyerni egy példányt a könyvből.

„Egy ​játék sokkal több lehet, mint egy tárgy, amivel elszórakoztatjuk magunkat. Csoda válhat belőle.”

A játékok titkos birodalmát számtalan rejtély szövi át.

Ezek egyike a Játékok Becsületkódexe, ami azóta létezik, amióta vannak kisgyerekek.

Rejtély az is, milyen varázslat útján lesz valamiből egy gyerek kedvenc játéka. Ez a legnagyobb elismerés, amit a Játékvilág egy tagja kaphat.

Ollie különleges játék, Billy anyukája saját kezűleg varrta, hogy az Billy életének fontos része legyen. Ollie aztán annak rendje és módja szerint Billy legjobb barátja, bizalmasa, játszótársa és igen, „kedvence” lett.

Játékvilágban azonban gonoszok is élnek, közülük is a legrettegettebb gaztevő Zozó, a bohóckirály. Ő és a csatlósai, az alamuszok, megfogadták, hogy elrabolnak minden kedvenc játékot, és addig tartják őket fogva, amíg el nem felejtik a gazdáikat, és örökre el nem kallódnak.

Amikor Ollie is fogságba esik, Billynek ki kell mentenie a kedvencét Zozó föld alatti csarnokából, az erdő mélyén, az éjszaka közepén.

Egy séta a fák közt még soha nem rejtegetett ekkora izgalmakat! Kalandos történet a bátorságról és a barátságról! Éld át! Neked szól.

Az utóbbi időben egyre több olyan típusú könyvet olvasok, amelynek célközönsége a middle-grade korosztály, rengeteg izgalmas és nagyszerű történetet ismerhettem meg az elmúlt időszakban. A történetek nagy része felnőtt fejjel is rendkívül élvezetes, egy hosszú nap, vagy egy igazán komoly olvasmány után tökéletes esti kikapcsolódás. Az Ollie hazatalál című kötet valahogy azonnal megszólított, miután elolvastam a fülszövegét és megláttam a borítóját. Egy másodpercig sem volt kérdéses számomra, hogy el akarom-e olvasni William Joyce regényét. Valahogy meg sem fordult a fejemben az a lehetőség, hogy nem fogom élvezni a történetet, a zsigereimben éreztem, hogy ez jó lesz és egyszerűen imádni fogom. De vajon így történt? Csapjunk is a lovak közé.

Az Ollie hazatalál egy rendkívül bájos és izgalmas történet a barátságról, az összetartozásról és arról, hogy miként lehet egységben győzedelmeskedni a gonosz felett. William Joyce egy igazi csodát alkotott, az elsőtől az utolsó oldalig leköti és elvarázsolja az olvasóját. Nem számít, hogy valaki 10, vagy 30 évesen olvassa, ugyanúgy rabul ejti a kötet bája és mondanivalója. Egy nagyszerű írás, mely minden olvasójára garantáltan hatással lesz. 

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt az Ollie hazatalál is, ami egy igazán szerethető történet a barátság és a szeretet erejéről, a veszteségről, változásról és annak feldolgozásáról. Nálam az első pillanattól kezdve óriási kedvenc lett, Billy és Ollie őszinte barátsága igazán szívet melengető, az egyik legszerethetőbb olvasmány, ami mostanában a kezembe került. Szavakkal el sem tudom mondani Nektek, hogy mennyire imádtam ezt a történetet annak minden örömével és bánatával. Olvasás közben sokszor mosolyogtam, néha pedig elmerengtem és felidéztem a saját kedves kis gyermekkori játékaimat. 

A történt rendkívül érdekes és izgalmas. Ahogy a fülszövegben is olvashatjuk Ollie egy igazán különleges játék, Billy anyukája készítette a kisfia születésekor. Ollie és Billy elválaszthatatlan társak voltak, együtt kalandoztak és minden napjukat együtt töltötték. Minden játék álma, hogy kedvenc legyen, ez a létező legnagyobb elismerés, amit kaphatnak. Amikor Billy megkedvencelte Olliet, azonnal megpecsételődött a sorsuk, hiszen Zozó, a gonosz bohóckirály egyszerűen gyűlöli a kedvenc játékokat és arra tette fel az életét, hogy elrabolja az összeset, ezzel pedig szomorúságot és bántatot okozzon a gyermekeknek. Szolgái, az alamuszok rabolják el a kedvenc játékokat és egy elhagyott helyre viszik őket, ahol fogságba kerülnek. Mikor Ollie eltűnik, a kisfiúnak bátorságot kell gyűjteni ahhoz, hogy megmentse legjobb barátját és egyedül a park mélyére merészkedjen. De vajon elég erős a barátságuk, és kiállja a kaland próbáját? Hogyan alakul a kalandjuk?

A történet egy másodpercre sem ereszti olvasóját, végig izgalmas, egy másodpercre sem válik unalmassá, vagy éppen vontatottá. William Joyce nagyszerűen építette fel a könyv világát, ahol nem csak a játékoknak, de a többi tárgynak is komoly szerepet van. A kalandok során kiderül, hogy egy üdítősdobozból is lehet társ az úton és az eldobott, szeméttelepen élő tárgyak is nagy tettekre képesek. 

Egy másik könyv bevezetőjében olvastam egy nagyszerű gondolatot Kádár Annamáriától, ami tökéletesen illik ehhez a kötethez is. Azt írja, hogy a varázslatok színtere a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága. Mivel még nem tudnak különbséget tenni a lehetetlen és lehetséges között, így azt gondolják, hogy bármi megtörténhet, csak kívánni kell. A gyermeki gondolkodásmód mágikus elemekre és hiedelmekre épül, amelyeknek pontosan ugyanaz a szerepe, mint a babonáknak: tudás nélkül is képesek magyarázatot nyújtani. A hiányzó űrt a képzeletük segítségével töltik ki, így képesek arra, hogy lehetetlenebbnél lehetetlenebb magyarázatokat találjanak ki olyan egyszerű kérdésekre, mint például arra, hogy mi történik a tárgyakkal, ha éppen nem használjuk őket. A gyermekek számára egy másodpercig sem kérdéses, hogy egy játékkal micsoda nagy kalandokba lehet keveredni. Lehetnek lovagok, akik együtt győzik le a sárkányt, de akár egy teadélutánon is ülhetnek meghívott vendégként. Kisgyerekként minden lehetséges, még az is, hogy plüssállataink válaszoljanak a kérdéseinkre. Felnőttként persze tisztában vagyunk a zord valósággal, ám ha egy kicsit visszalépünk saját gyermekkorunkba és teret engedünk a bennünk lakozó gyermeknek, akkor mi is megőrizhetünk valamit a gondolataink mindenhatóságából. Meghatódva gondoltam vissza gyermekkori önmagamra és arra, hogy mennyi kalandot éltem át én is a játékaimmal. Amikor még egy párnákból épült vár jelentette a világot, amit egy szörnyeteg tartott sakkban és ha kidugtuk akár a lábunkat is a takaró alól, akkor megtámadott volna minket. Vagy amikor a föld egy óriási lávafolyam volt és nem lehetett leszállni az ágyról, vagy amikor az utcán látható repedéseket ki kellett kerülni. Izgalmas volt egy kicsit újra gyereknek érezni magam. 

A karakterek korántsem idealizált, romantikus hősök, nem mesebeli csodalények, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Gyermekként és talán felnőttként is könnyen lehet vele azonosulni. Egy rendkívül szerethető főhős, aki bármire képes azért, hogy megmentse legkedvesebb barátját. A kisfiú, aki egyre nagyobb és nagyobb lesz, aki hamarosan felnő majd de talán soha nem felejti el, hogy milyen is gyereknek lenni, talán képes lesz arra, hogy megőrizze a szívében a tüzet. Egy bájos plüssjáték, aki bármire képes a gazdájáért, még akkor is, mikor egy pillanatra elveszíti a reményt és a tüzet. 

A meseregény hangulata és atmoszférája lenyűgöző, csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.  A rajzok pedig nagyszerűen kiegészítették a történetet, William Joyce illusztrációi remekül sikerültek. 

Összességében én egyszerűen imádtam ezt a történetet és nagyon kíváncsi vagyok a minisorozatra is, amely a Netflix kínálatában érhető el. Az Ollie hazatalál egy igazán szívet melengető, izgalmas történet arról, mit jelentenek a gyerekeknek a játékok. A történet érdekes és izgalmas, a karakterek pedig nagyszerűek. Én teljes szívemből ajánlom mindenkinek, remélem a Ti szíveteket is elrabolja majd ez a nagyszerű olvasmány. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni mindegyiket.

Nyereményjáték

Ebben a játékban nincs más dolgod, mint elolvasni a kiadó honlapján a kötet beleolvasóját, majd az alapján megválaszolni az állomásokon található kérdéseket. Természetesen, a Rafflecopter megfelelő soraiba várjuk a válaszokat!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Hogy hívják Ollie gazdáját?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

BLOGTURNÉKLUB 

03.13. - Csak olvass!

03.15. - Milyen könyvet olvassak?

03.17. - Spirit Bliss Sárga könyves út

03.19. - Booktastic Boglinc

03.21. - Könyv és más

03.23. - KönyvParfé

Read More

Andreas H. Schmachtl: Snöfrid Virágvölgyből - Északfölde ​teljesen hihetetlen megmentése

Sziasztok!

A sokunk által szeretett német gyermekkönyvíró, Andreas H. Schmachtl újabb bájos és kalandos történetét olvashatjuk a Manó Könyvek jóvoltából. Ismerjétek meg Snöfridet Virágvölgyből, aki eleinte maga sem gondolta volna, hogy veszélyes kalandra indul a komisz trollok ellen, és derítsétek ki bloggereinkkel együtt, hogyan sikerül megmentenie az elveszett hercegnőt! Természetesen most is érdemes velünk játszani, hogy esélyetek legyen megnyerni a Kiadó által felajánlott példányt!

Egy snöfrid semmit sem szeret jobban a nyugalomnál. De, amikor az éjszaka közepén három kis tündéremberke jelenik meg az ajtóban, az csak egy dolgot jelenthet: mindenképpen több izgalmat, mint amennyit Snöfrid szeretne. Gunilla hercegnőt elrabolták és Snöfridnek – éppen Snöfridnek – kellene megmentenie őt. Ehhez hosszú, kalandos útra indul, hűséges társaival együtt, hogy legyőzze a veszélyeket és kiűzze a csúnya, gonosz trollokat Északföldéről. Mire észbe kap, a hihetetlen kaland már el is kezdődik Snöfrid számára…

Andreas H. Schmachtl neve már korántsem volt ismeretlen számomra, hiszen a kiadónál már megjelent a szerző több másik könyve is, én eddig a Barátok ​a Vadrózsa utcából című kötetét olvastam, melyben Alma Magdit ismerhettem meg. Mivel nagyon szerettem azt a mesekönyvet, így azonnal megtetszett a Snöfrid Virágvölgyből című mese is. A borító és a fülszöveg is azonnal elvarázsolt, egy másodpercig sem volt kérdéses, hogy el akarom-e olvasni. 

A Snöfrid Virágvölgyből egy igazán kedves és kalandos mese egy snöfridről, aki ugyan mindennél jobban szereti a csendet és a nyugalmat, mégis útnak indul, hogy hőssé váljon és megmentse Gunilla hercegnőt és egész Északföldét a trolloktól. Snöfrid az egyik legszerethetőbb karakter, akiről mostanában olvastam. A mesekönyv 3 részből és 30 fejezetből áll. Az első részben tulajdonképpen megismerjük Snöfridet (aki ugyebár egy snöfrid és mivel nagyon kevés van belőlük, így az egyszerűség kedvéért őt így is hívják), a három tündért, Arpot, Wurpot és Herpet és megtudhatjuk, hogy a tündérek szerint ő lesz az a hős, aki majd megmentheti a hercegnőt. Bár a személyiségét tekintve Snöfrid nagyon szereti a csendet, végül mégis útnak indul és ezzel megkezdődik a nagy kaland. A második rész a keresésről szól és arról, hogy Snöfrid egyre közelebb és közelebb kerül a várhoz, ahol a hercegnőt fogva tartják. Az út során szerencsére nem lesz magányos, rengetegen segítik őt, később pedig egy fehér menyét és a három tündér is csatlakozik hozzá. A harmadik rész a mentésről és arról szól, hogy miként tér vissza Snöfrid a nyugalmas életéhez. 

Minden egyes fejezet egy rövid kis leírással kezdődik, melyben röviden megtudhatjuk, hogy miről is szól az adott rész. Az egyes oldalakon rendszeresen kommunikál az olvasóval a szerző, többször kiszól az oldalakról, magyarázatokat fűz egy-egy részhez. A könyv nyelvezete a kicsik számára is igazán élvezhető, tökéletes olvasmánynak tartom. Akár esti meseként, akár csak egy sima közös olvasásként kerül elő ez a kötet a polcról, garantáltan jó érzés lesz lapozgatni. Az a jó benne, hogy az egyes fejezetvégekkel nem törik meg a mese lendülete. Vannak részek, amelyeket úgy kezd, hogy ugye emlékszünk még rá, hogy mi történt előzőekben. Nekem ez nagyon tetszett, mert így még személyesebb volt a kötet, abszolút el tudnám gyerekként képzelni, hogy ez eset ténylegesen megtörtént és így adják tovább nekünk a történetet. 

A szereplők hihetetlenül kedvesek és igazán szerethetőek, folyamatosan mosolyogtam olvasás közben. Biztos vagyok benne, hogy minden kisgyerek imádni fogja. Egy snöfrid plüssnek például nagyon tudnék örülni, valahogy a vombatok jutnak róla eszembe. 

Az illusztráció egyszerűen csodás, már az is hatalmas élmény az embernek, ha csak végiglapozza a könyvet.  A képek meseszépek, színesek, mosolygás nélkül nagyon nehéz olvasni. A lapok minőségiek, kellően vastagok, szerencsére nem a nagyon könnyen tépődős fajta, így egy túl lelkes gyerkőc sem tudja könnyen elszakítani a lapokat.

Ahogy néztem a kötetnek több része van, én már nagyon várom az összeset, biztosan sorra fogom keríteni mindegyiket. Snöfridet az első pillanattól kezdve a szívembe zártam, így nagyon várom a folytatásokat. 

Összességében én csak ajánlani tudom ezt a csodás mesekönyvet, az egyik legizgalmasabb és legaranyosabb, amit mostanában olvastam. Ha szeretitek Andreas H. Schmachtl munkásságát, akkor mindenképpen adjatok esélyt Snöfridnek is. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni mindegyiket.

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a Manó Könyvek kínálatából szemezünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Fent, északon a köd lágy ölelésbe vonja a hegy lábánál álló házikót. A nap félénken kikukucskál a fenyők csúcsai közül, és ezer színnel festi be a völgyet: közeledik az ősz.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

03.05. Könyv és más 

03.07. Szembetűnő

03.08. This is my (book) universe

03.09. Csak olvass!

03.11. KönyvParfé

Read More

Bella Swift: A ​kiskutya, aki méhecske akart lenni + Nyereményjáték

Sziasztok!

Talán már senkinek sem kell bemutatni Millit a kis mopszot. Ebben a bájos sorozatban a kiskutya mindig újabb és újabb kalandokba keveredik, ez pedig ebben a részben sincs másként. A kiskutya nagyon izgatottá válik, mikor először találkozik a méhekkel és el is határozza, hogy méhecskévé akar válni. Tartsatok velünk, kísérjük el a kis mopszot ezen az úton, tanuljunk együtt a méhekről és ha pedig nektek kedvez a szerencse meg is nyerhetitek a könyv egy példányát. 

Milli nagyon izgatott, mert egy méhcsalád költözik a kertbe.

A kis mopsz sok mindent megtud ezekről a hasznos rovarokról, például azt is, hogy a kaptárban mindenkinek megvan a maga feladata, és hogy csakis összehangolt csapatmunka eredménye lehet a finom, édes méz. Annának egy tudományos projektet kellene összeállítani a barátnőivel, de sajnos nem igazán tudnak megegyezni a témát illetően, mindenki másról szeretne mesélni. Végül a lányok a kiskutya segítségével rájönnek, hogy a megoldás végig ott zümmögött az orruk előtt.

Bella Swift neve már korántsem ismeretlen számomra. A kiskutya, aki unikornis akart lenni című kötet volt az első, amit a szerzőtől olvastam. Millit akkor annyira a szívembe zártam, hogy azóta igyekeztem a sorozat összes kötetét beszerezni. Mindegy, hogy az imádnivaló mopsz  sellő, nyuszi, unikornis, tündér, vagy éppen méhecske szeretne lenni, a történetek minden egyes alkalommal elvarázsolnak. Óriási kedvenc nálam, én egyszerűen nem tudnék rosszat mondani róla. 

A kiskutya, aki méhecske akart lenni egy igazán kedves és szerethető történet, mely azon túl, hogy rendkívül cuki, tanulságos is. Egyrészről a gyerekek sokat tanulhatnak a méhekről, másrészről pedig megismerhetik a csapatmunka erejét és fontosságát. 

A méhek jelentősége kulcsfontosságú az ökoszisztémában, mivel számos növényi faj függ tőlük a beporzásban. A méhek ahogy virágról virágra szállnak a virágporral beporozzák őket,  és ezzel elősegítik a növények terméshozamát. A méhek fontosságát az is mutatja, hogy a beporzás nélkül a növények terméshozama és minősége jelentősen csökkenhet. Például az almatermés mennyisége akár 90%-kal is kevesebb lehet beporzás hiányában. A méhek emellett az élelmiszeriparban is kiemelt szerepet játszanak, mivel a természetes méz, a méhpempő és a propolisz számos egészségügyi előnnyel bírnak.

Sajnos a méhek populációja az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a különböző környezeti változások, az éghajlatváltozás, a növényvédőszerek használata és a paraziták miatt. Ez a méhpopuláció csökkenés súlyos következményekkel járhat a természetes ökoszisztémára és az emberi életre is, mivel a terméshozam és az élelmiszerellátás jelentősen csökkenhet.

Ezért fontos, hogy támogassuk a méhpopuláció növekedését, és az élővilág védelmét. Az olyan intézkedések, mint például a méhek élőhelyének megóvása, a növényvédő szerekkel való óvatosabb bánásmód és a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbbá tétele mind segíthetnek abban, hogy a méhek továbbra is fontos szerepet töltsenek be a természetes ökoszisztémában és az élelmiszertermelésben.

És bár ez a kiskönyv nagyon távol áll egy ismeretterjesztő kötet szintjétől, de mégis felhívja a figyelmet a méhek helyzetére és arra, hogy miért is fontos, hogy óvjuk őket. Ez pedig szerintem rendkívül fontos, hiszen ahhoz, hogy valaki felelősségteljes felnőtté váljon, már gyerekkorában el kell vetni azokat a bizonyos magokat. Ha egy gyerkőc számára már ilyen fiatalon fontossá válik a környezet, akkor biztosak lehetünk benne, hogy felnőttként is óvni fogja a környezetét. 

A másik fontos rész, ami megjelenik a könyvben, a csapatmunka és a közös munka. Az iskolában sokszor kerülhet abba a helyzetbe az ember, hogy másokkal kell közösen dolgozni egy adott projekten. Ilyenkor fontos, hogy mindig az egységre törekedjünk, senkinek sem szabad kisajátítani a feladatot, hiszen közös munkának kell lenni. Annának is meg kell tanulnia ezt a dolgot, hiszen barátnőivel még sohasem kellett ilyesmit csinálniuk. Kezdetben döcögősen indult a munka, de kisebb nagyobb viták és krízisek árán rájöttek, hogy egységben az erő és minden sokkal könnyebb és kevésbé stresszesebb, ha meg tudjuk valakivel osztani a feladatok súlyát. 

A könyv azon túl, hogy rendkívül tanulságos, egyszerűen imádnivaló is. Ez a mese, az egyik legcukibb könyv, amit mostanában olvastam. Nagyon kedves kis történet, melyben mindannyiunk kedvenc mopsza Milli, bármit megtenne azért, hogy igazi méhecskévé váljon. A kiskutya egy tökéletes főszereplő, másodpercek alatt belopja magát a szívünkbe. Nagyon szerettem olvasni, engem abszolút levett ismét a lábamról a szerző. Mindig azt hiszen, hogy megvan az új kedvencem a sorozatból, de ez egészen addig tart, míg meg nem ismerem a következő, újabb részt. Most azt mondanám, hogy eddig ez a kedvenc kötetem, de simán benne van a pakliban, hogy a következőt még jobban fogom majd szeretni. Úgy érzem, hogy Bella Swift egyszerűen nem tud tévedni és mindig jobbnál jobb mesékkel kápráztatja el rajongóit. A kiskutya, aki méhecske akart lenni az a típusú mesekönyv, melyet bátran ajánlanék a 3-4 évesektől kezdve egészen az alsó tagozatos gyerekekig. A legkisebbeknek tökéleteses mese a közös olvasáshoz, a nagyobbak pedig már önálló olvasmányként is forgathatják a lapokat. 

Összességében ez a mese tényleg hihetetlenül szerethető,  szóval úgy érzem, hogy egyszerűen nem lehet vele mellélőni. Ha már ismeritek a sorozatot, akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a kötetet is, de ha még csak most ismeritek meg Millit, akkor inkább az unikornisos kiskutyával kezdjétek, mert abban a részben talál otthonra a kedvenc mopszunk. Olvassátok, szeressétek!

Forrás: https://frissmez.hu/a-mehek-jelentosege/

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni mindegyiket.

Nyereményjáték

Mivel a könyvben fontos szerepet játszanak a méhek, így a mostani játékunkban is rájuk koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Mikor kezdődött a méh háziasítása?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

03.07.: Csak olvass!

03.09.: Könyv és más

03.11.: Szembetűnő

03.13.: Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More