2018. január 22., hétfő

Januári Book A Sloth Club doboz - Fantasy hősnők


A mai napon  a Book A Sloth Club könyves dobozról írok nektek, ugyanis a múlt hét folyamán hozzám is megérkezett a legújabb, januári csomag.  Remélhetőleg mindenki megkapta már a dobozát és ebben a hónapban senkit nem viccelt meg a posta. J

A januári doboz témája a Fantasy hősnők volt, kíváncsian vártam, mit rejt majd a doboz.
Igazából én soha nem szoktam azon gondolkodni, hogy vajon mi lesz a doboz tartalma, illetve milyen könyv jár majd hozzá, azért rám mindig minden a meglepetés erejével hat. J

Az én dobozom tartalma tételesen:
  • ·         Alwyn Hamilton – A homok leánya
  • ·         Alwyn Hamilton személyes üzenete
  • ·         2018-as Book A Sloth Club-os mágneses naptár
  • ·         Funko Pop kulcstartó (Daenerys)
  • ·         A homok leánya könyvhöz kézműves könyvjelző
  • ·         Hermione FanArt
  • ·         Hősnős matricák (Nyx és Lila Bard)
  • ·         Jegyzetfüzet a Trónok harca hősnőkkel
  • ·         Vászontáska „Just one more chapter” felirattal

És akkor lássunk is neki az értékelésnek!

📚A meglepetéskönyv Alwyan Hamilton: A homok leánya. Őszintén szólva én semmit nem hallottam a könyvről, és biztos, hogy nem vettem volna meg magamtól. Ez nem feltétlenül baj…szeretem, hogy ha egy könyv kimozdít a komfortzónámból. Emellett elhatároztam, hogy igyekszem a lehető legszélesebb körben olvasni, így kifejezetten örülök neki, hogy megint valami olyan könyvet kaptam, amire nem számítottam. Szóval kíváncsi vagyok most már nagyon rá.

📚Alwyn Hamilton személyes üzenete kedves gesztus, igazából komoly érzelmi kötődés nem fűz ehhez az üzenethez.

📚 A 2018-as Book a Sloth Club naptár nekem nagyon tetszett. Rögtön ki is raktam a hűtőre. Tetszik, hogy minden hónapban belecsempésznek egy kis saját márkás apróságot.

📚A Funko Pop kulcstartót én nagyon vártam. Örültem neki, hogy végre nekem is lehet ilyenem. Akkor amikor megláttam, hogy Daeneryst kaptam…nos…a mosolyom nem volt teljesen őszinte. Tudni kell rólam, hogy nem nézem (néztem), nem olvasom (olvastam) a Trónok harcát és ezen a tényen nem áll módomban egyhamar változtatni. Azonban a párom teljesen totális lelkesedésben tört ki Daenerys láttán, neki ő a kedvence. Úgyhogy jippijájjé…a kulcstarónak meglett a gazdája.

📚A kézműves könyvjelző nekem tulajdonképpen semmi extra, de örülök, hogy a külföldi könyv borítója inspirálta. Így sokkal szebb. Tuti ezt fogom használni a könyvhöz.

📚A HermioneFanArt képeslap szerintem hihetetlenül szép lett. Imádtam a Harry Potter sorozatot, és Hermione volt mindig is a kedvencem. Úgyhogy tuti a falon van a helye az íróasztalom felett. J

📚A hősnős matricákkal őszintén szólva nem tudtam mit kezdeni. Lövésem sem volt, hogy kik azok és a zárójeles névleírás sem segített rajtam semmit.

📚A Trónok harcás füzet szerintem alapjáraton nagyon jó ötlet volt. Kicsit lehetett volna kevésbé pixeles a kép és lehetett volna kicsit igényesebb és minőségibb a füzet kivitelezése. Kicsit homemade szaga volt az egésznek. De sebaj…a párom már ezt is lenyúlta a dobozból. J

📚A vászontáska az én abszolút kedvencem az egész dobozból! Nagyon tetszik a felirat rajta és az is, hogy rövid a füle. Mióta megkaptam a dobozt a táskám állandó lakójává vált. Egyszerűen telitalálat volt nekem.

Összességében azt mondanám, hogy a doboznak voltak nagyon jó ötletei, de sajnos nem sikerült mindent tökéletesen kivitelezni. Csalódni abszolút nem csalódtam a dobozban, hiszen elég sok embert igényét szeretnék kielégíteni és borzasztóan kicsi az esélye annak, hogy mindig tetszik majd mindenkinek minden. Alapjáraton a Trónok harca nagyon jó ötlet volt, mert elég nagy tömegeket mozgat meg a sorozat, de sajnos nálam nem volt telitalálat. (Ellenben a párom, aki imádta a doboznak ezt a vonalát. ) Én jobban örültem volna annak, ha több Harry Potteres téma van a dobozban. (Mondjuk a két random matrica helyett két Harry Potteres matrcina)
Az előző dobozból nagyon szerettem a gyertyát, sajnáltam, hogy most ebben a dobozban nem volt. De ez nem olyan nagy gond, unalmas lenne, ha mindig ugyanazok a dolgok lennének elrejtve a dobozban. Én már megrendeltem a februári dobozt. Kíváncsian várom, hogy mivel fog majd meglepni a BASC csapata. J


Nektek mi volt a kedvencetek a dobozból? Mi az ami egyáltalán nem tetszett? Írjátok meg kommentben! 

2018. január 8., hétfő

Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens lobbi


A homoszexualitás rendkívül kényes kérdés és hihetetlenül vitatott téma. Az ehhez kapcsolódó vélemények meglehetősen széles skálán mozognak - A teljes elfogadástól a teljes elutasításig terjednek. Pontosan ezért is van mindenki olyan nehéz helyzetben a coming-out-tal. Ez kiemelkedően nagy pillanat az életükben. Végre önmaguk lehetnek, nem kell többé titkolózniuk. Ez egy hatalmas lépés ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog életet élhessenek.
Erről szól a Simon és a Homo sapiens lobbi.
A történet szerint Simon egy jófej, átlagosan népszerű, sok baráttal rendelkező, teljesen normális srác, aki mindenki elől titkolja, hogy igazából meleg. Titokban levelezést folytat álnéven egy Blue (ál)nevű fiúval, akivel szépen fokozatosan elmélyülnek a beszélgetéseik, ezáltal az érzéseik is. Simon elköveti azt az „aprócska” hibát, hogy bejelentkezve marad az egyik gépen a suliban. Ezt megtalálja Martin, aki zsarolni kezdi Simont, hogy hozza őt össze az egyik legjobb barátjával a fiút különben az egész suli megtudja Simon titkát.
A Simon és a Homo sapiens lobbi teljes mértékben kiemelkedik az eddigi olvasmányaim közül. Olvastam már olyan könyvet, ahol a homoszexualitás szerepet kapott valamilyen formában, a könyvben, de még soha nem olvastam olyat, ahol ennyire központi szerepet játszik.
Bár Simon karaktere egy átlagos fiú, mégis abszolút átlagon felülire sikeredett. Az egyik legrokonszenvesebb könyv karakter, akiről valaha is olvastam. Nyitott, vicces és kellően komoly gondolkodású. Abszolút helyén van az esze. Blue pedig…te jó ég. A világ legaranyosabb e-mail partnere. J Nagyon imádtam a fiúk beszélgetését. Tetszett a stílusok és az, hogy mennyire inspirálják egymást. Ráadásul folyamatosan vigyorogtam a beszélgetéseik alatt, nagyon bájosnak tartottam őket. Plusz nagyon hitelesnek tartom ezeket a beszélgetéseket. Nagyjából én is így beszélgettem 17 évesen az MSN partnereimmel. (Te jó ég, emlékeztek még az MSN-re? Én imádtam. ) Érdekes amúgy belegondolni ebbe a kapcsolatfelvételi formába…mennyi erőt és önbizalmat ad a névtelenség és az írásos beszélgetés. Sokkal közlékenyebb lesz az ember, ilyenkor olyanokat is ki merünk mondani, le merünk írni, amit élőben soha nem tennénk.
A könyv témája hihetetlenül bátor. A homoszexualitás és a coming-out egy kényes téma. Tetszett, hogy az Írónő mennyire egyszerűen, magától értetődően ír erről az egészről.  Jó, hogy nincs hatalmas felhajtás az egész körül, egyszerűen természetes ez az egész. És ez így is van jól. Teljesen rendben van, hogy ha két fiú szereti egymást. Nincs ebben semmi rendkívüli. Pontosan ugyanazt és ugyanúgy élik át, mint azok a társaik, akik egy lányba szeretnek bele.
Nagyon tetszett a regény szerkezete, az e-mail váltásokkal összefésült fejezetek nagyon jól működnek a könyvben. Tetszett, hogy a coming-out Simon és tulajdonképpen Blue saját ritmusában zajlott, semmi sem volt erőltetve, elsietve, túltolva.  A szülői karakterek is nagyon jól sikerültek. Határozottan követendő példák, véleményem szerint így kell kezelni egy ilyen helyzetet.
A könyv végig fenntartja az ember érdeklődését, hiszen végig azon törjük a fejünket, hogy vajon ki is lehet Blue. Amikor pedig megismerjük, akkor teljesen természetesnek tűnik, hogy ő az. Ki más is lehetne. J
A könyv rendkívül könnyed, gyorsan olvasható mű. Az én romantikus kis lelkemet csak úgy simogatta. J

Összességében a könyv nagyon fiatalos, és laza és egy hihetetlenül fontos témát mutat be. Segíthet abban, hogy a társadalmunk elfogadóbb legyen a mássággal. Hogy megismerjék, hogy ezek a fiatalok pontosan ugyanolyanok, mint bárki más. Ugyanúgy szeretnek, ugyanúgy félnek és ugyanúgy lesznek szerelmesek, mint bárki más. Nem követnek el semmilyen bűnt, csak éppen a saját nemükhöz vonzódnak. Olvassátok el, nem fogjátok megbánni. J

2018. január 6., szombat

Catherine Rider: Csók New Yorkban


Az emberek nagy része élt már át szakítást (aki még nem…az majd fog…bocsi srácok). Mindenki tudja, hogy milyen érzés. Akármelyik oldalon állsz, mindenképpen nehéz a helyzet. A sok emlék, közös élmény, minden ami meghatározott titeket veszélyes tereppé alakul át. Meg kell tanulni újra a másik nélkül élni. Ez egy rendkívül nehéz helyzet, és mindenkinek meg kell találnia azt a „gyógyszert”, ami segít neki ezt az időszakot túlélni. Ez lehet egy barát, egy új hobbi, egy teljes átalakulás…vagy esetleg egy könyv.
Erről szól a Csók New yorkban.
A történet szerint Charlotte New Yorkban ragad a reptéren, mert egy vihar miatt nem indul a gépe, így nem ér haza Szentestére a családjához Londonba. Cserediákként töltötte az előző félévét a városban. Minden álma ez volt, ám egy csúnya szakítás miatt már nem biztos abban, hogy New Yorkban szeretne egyetemre járni.
Anthony a történet másik főszereplője szintén egy rendkívül kellemetlen szakításon van túl.
A két fiatal egy hirtelen ötlettől vezérelve nyakukba veszik a várost a „Tedd túl magad az exeden 10 egyszerű lépésben!” című önsegítő könyv társaságban és ezzel megkezdődik eddig életük legmeghatározóbb napja
Ahogy haladnak előre a 10 lépésben, úgy kerülnek egymáshoz is egyre közelebb.
Ahogy láthatjátok a rövid leírásban is a könyv hihetetlenül kedves és bájos. Egyszerűen jó volt olvasni. Kevés igazán mély és világmegváltó gondolattal találkozhatunk benne, de igazából erre nincs is szükség. Néha egyszerűen csak jól esik egy ilyen könnyed kis olvasmány, ami csak úgy simogatja az ember lelkét. Szóval nevezzen bárki bolondnak, de én nagyon szerettem ezt a könyvet. Tulajdonképpen pontosan olyan, mint egy tipikus romantikus film, amit csak azért kapcsolunk be, mert egyszerűen csak jó nézni.

Hihetetlenül jó ötlet volt a könyvet a 10 lépéses könyvre építeni. Egy komoly keretet ad a könyvnek, és abszolút hozzá ad az egészhez. Érdekes volt látni, hogy ezeket a rendkívül és jól átgondolt, kicsit sem bullshit tanácsokat (se!), hogyan értelmezik a főszereplők. Kicsit olyanok voltak, mint egy tinimagazin szerelmi rovatának tanácsainak mélységei.
Az események érdekesek, bájosak és minden egyes lépés magában hordozza azt a kérdést, hogy vajon mikor jön már végre rá a két fiatal, hogy tulajdonképpen a legjobb dolog, ami segíthet a fájdalmukon az egymás társasága.
Apropó…karakterek. A könyv élvezeti értéken sokat lendít, hogy a főszereplők hihetetlenül szerethetők és aranyosak. És ha ez nem lenne elég, még egy kedves kiskutya, Gikszer is a történet középpontjába kerül.
Tetszett, hogy a könyvben váltogatták a nézőpontokat, így mindkét fél gondolatába bepillantást nyerhettünk. Sokat segített azon, hogy a történet ne váljon egysíkúvá.
A karácsonyi hangulat kevésbé dominált a könyvben, igazából csak párszor szóba került, hogy jaaa oké…akkor tulajdonképpen Szenteste van és ezért van ilyen kevés ember a városban.
Mindezek mellett a borító is nagyon bájos, szívmelengető érzés már ránézni is a könyvre.


Összességében, ahogy az alaptörténetet és a véleményemet is olvashatjátok egy hihetetlenül kedves, egyszerű és bájos romantikus történetről van szó. Nem szűkölködik klisékben, de mindezek ellenére rendkívül magával ragadó a történet. Egy laza, egy délutános, forró teás bekuckózós, lazulós könyv. 

2018. január 1., hétfő

Új év, új kezdet, új lehetőségek...


Drága Könyvsárkányok!

Mikor júliusban eldöntöttem, hogy csinálok magamnak én is Instagram fiókot, álmomban sem gondoltam, hogy közel fél év alatt ennyi örömömet lelem benne. Hihetetlen élmény volt számomra, hogy ilyen sok könyvszerető embert találtam. Biztos nem teljesítmény másoknak, de nekem, akinek max 350 ismerősöm van Facebookon is hatalmas dolog, hogy 400 ember követi a bejegyzéseimet.
Ezen kívül pedig vannak ismerős nevek, akiket szinte minden egyes képemnél felismerek már.  Ez nagyon sokat jelent nekem. Köszönöm! J

Erre gondolván azt találtam ki, hogy majd minden egyes könyvről amit olvasok, írok egy értékelőt, hiszen ezt csinálják a profik, és nagyon szerettem volna én is azzá válni. Szerettem volna nagyon sok embernek megmutatni, hogy mit olvasok és elmondani róla a véleményemet. Szerettem volna megmutatni, hogy a szépirodalmi olvasmányok is milyen sokat érnek… És emellett…szerettem volna sokféle könyvet bemutatni és olvasni annak érdekében, hogy minél szélesebb korosztályt megszólítsak.

Aztán sajnos semmi sem úgy alakult, ahogy igazán szerettem volna. Hogy őszinte legyek…teljesen totálisan szétestem. Ennek a történetét szeretném most nektek elmesélni.
2015-ben fejeztem be az egyetemen a mesterszakot. Biztos sokan tudjátok (vagy ha még nem tudjátok, majd megtapasztaljátok), hogy milyen nehéz frissdiplomásként elhelyezkedni. Én is rettegtem, ezért elvállaltam egy olyan munkát, amiről már akkor tudtam, hogy nem az én világom.
2 év alatt eljutottam arra a szintre, hogy nem érdekel semmi és senki. Csak a túlélésre játszottam. Elkezdtem az Instagram profilomat kezelni, de a képek feltöltésénél sajnos nem jutottam tovább. A blogomat nem sikerült kezelnem. Annyira lefárasztott a napi 8 óra, hogy mikor hazaértem már semmihez nem volt kedvem.

Ahhoz, hogy el tudjam látni a feladataimat 3x annyi energiát kellett mindenbe befektetnem, mint normális esetben. Utáltam minden reggel munkába menni és utáltam ott lenni. Egyszerűen kiégtem. Nem volt semmihez sem kedvem. Nem volt kedvem találkozni a barátaimmal, nem volt kedvem szervezni az esküvőt, nem volt kedvem a blogomba írni. Egyszerűen semmihez nem volt kedvem. Elég gáz állapot 27 évesen azt kell, hogy mondjam.  Nagyon sok időbe telt, mire eljutottam oda, hogy képes legyek tenni ez ellen, hogy képes legyek végre lépni.

Szerencsémre kaptam egy váratlan lehetőséget, ami jelenleg úgy néz ki, hogy teljesen az én világom. Remélem majd beválik az új hely és újra ezerrel pörgök majd.

Ami a legfontosabb és szeretnék nektek kiemelni, hogy ne féljetek! Ne féljetek lépni, ha valami nem a ti világotok! Ha valamiről érzitek, hogy nem nektek való, nyugodtan hagyjátok ebbe. Ez nem gyengeség. Sőt mi több…hihetetlenül bátor döntés.

Ha utálod a munkád és semmi kapaszkodót nem találsz benne akkor válts! Keresd meg azokat a lehetőségeket és azokat a helyeket, amik közel állnak hozzád. Ne stresszeljetek sokat! Keressetek olyan dolgokat, amik igazán örömet okoznak nektek. Ezek fognak majd segíteni abban, hogy túléljétek a nehéz időszakokat. Ha nincs lehetőséged váltani, próbálj meg legalább 1 olyan dolgot találni a munkádban, amit szeretsz, vagy ami miatt fontos. Mondjuk hozzásegít olyan dolgokhoz, amik igazán fontosak nektek…pl. a fizetésedből vehetsz könyveket. J Vagy fogjátok fel úgy, mint egy lépcső, ami hozzásegít a következő lehetőségetekhez. Ne felejtsétek el, még a legrosszabb munkahely is tanít valamit. Én is nagyon sokat tanultam az elmúlt 2 év során. De ami a legfontosabb, rájöttem, hogy nem szabad így elhagyni magamat. Ha fontos számomra a csak_olvass oldalam, akkor minden erőmmel arra kell összpontosítanom, hogy a lehető legtöbb és legjobb tartalmakkal töltsem fel. Nagyon fogok igyekezni, hogy rendszeresen minőségi tartalmakat osszak meg veletek.

Köszönöm a támogatásotokat és remélem, hogy 2018-ban is sokan követtek majd.
És ne felejtsétek, fel a fejjel! Ha most nem is úgy áll a helyzet, előbb vagy utóbb minden meg fog oldódni. Bármennyire is kilátástalan a helyzet, biztos vagyok benne, hogy minden megváltozik, ha tesztek érte.