2021. január 31., vasárnap

Marissa Meyer: Cinder (Holdbéli krónikák 1.) + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából nemrég megjelent a Holdbéli krónikák sorozat harmadik része is, és ennek örömére bloggereink egy szuper hosszú turnéval készültek nektek, ahol mindhárom részt bemutatjuk! Tartsatok bloggereinkkel ezen az izgalmas blogturnén, de ne felejtsetek el játszani se. A blogturné végén kisorsolunk olvasóink között egy példányt a Scarlet és egy példányt a Cress című regényből!


Egy modern, erős Hamupipőkének is lehet szüksége támaszra!
Új-Peking zajos utcáin emberek és androidok tömege hömpölyög. A népességet borzalmas járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdbéliek figyelik őket, várnak, hogy lecsaphassanak. Senki sem tudja, hogy a Föld sorsa egyetlen lányon múlik…
Cinder, a tehetséges műszerészlány másodrangú állampolgár. A múltja titkokkal teli, a mostohaanyja egyre csak korholja, ráadásul őt hibáztatják a mostohahúga megbetegedéséért is. Csakhogy Cinder élete idővel összefonódik a jóképű Kai hercegével, és hirtelen egy világokon átívelő, vad csatározás, intrikák kellős közepén találja magát. Ráadásul közben tiltott szerelem lobban lángra a szívében.
A kötelesség és a szabadság, a hűség és az árulás között őrlődve kénytelen kideríteni az igazat a múltjáról, hogy megvédhesse a világát. Olyan titkok közepette, melyekért mások ölni is tudnának.
A modern hamupipőke történet főhőse okos és leleményes, a tétek magasak. Vajon sikerül megőriznie a szívét?

Mindig is imádtam a meséket, a mai napig óriási lelkesedéssel nézek meg minden rajzfilmet, sőt az az igazság, hogy még 30 évesen is rajongok a hercegnőkért. Az utóbbi időben fedeztem fel magamnak a retelling típusú történeteket, melyek ismert mesékre támaszkodnak, de teljesen új köntésbe csomagolják a már jól ismert történeteket. Kiskoromban nagyon szerettem Hamupipőke történetét, de ahogy nőttem úgy került egyre távolabb tőlem az üvegcipellős lány története. Ahogy egyre nagyobb és nagyobb lettem úgy kezdtem el az erősebb és izgalmasabb női karaktereket megkedvelni. Kiskoromban elvarázsolt, hogy a herceg megmenti a királylányt, később azonban sokkal jobban tetszettek azok a mesék, ahol a főhősök nem csak sodródtak az árral, hanem kezükbe vették az irányítást.

Marissa Meyer neve nem volt ismeretlen számomra, ugyanis a Heartless című könyvét már olvastam és kifejezetten szerettem. A Holdbéli krónikákról rengeteget hallottam az ismerőseim konkrétan áradoztak róla, de sokáig meg sem fordult a fejemben, hogy esélyt adjak a történetnek. Folyamatosan halogattam a könyv elolvasását, egyszerűen nem akaródzott a kezembe venni.  Ugyan megvásároltam az első részt, de bevallom sokáig egyáltalán nem foglalkoztam vele, valahogy úgy éreztem, hogy ez a kiborg dolog sci-fi köntösben abszolút nem az én világom. Egy nap azonban a gyermeklelkű énem hihetetlenül kíváncsi lett, hogy Marissa Meyer milyen módon alakítja át a történetet, ezért végül beadtam a derekamet, győzött a kíváncsiság, leültem és nekiálltam az olvasásnak. És milyen jól tettem!

Az elején kicsit furcsa volt számomra a felépített világ, egyszerűen nem tudtam hova tenni a sci-fi dolgot. Soha nem rajongtam az ilyen típusú történetekért, úgyhogy kellett jó pár oldal, hogy magába szippantson a történet. Azt hittem, hogy a regény túlmutat majd a komfortzónámon és nehéz lesz megszeretnem a regényt ,de tévedtem. Az első pár oldal után teljesen magába szippantott a történet, csak úgy faltam a lapokat. Észre sem vettem és igazi Holdbéli krónikák rajongó lettem. 

A cselekmény érdekes és izgalmas, messzire túlmutat az alapjául szolgáló, mindenki által jól ismert Hamupipőke történeten és nem csak azért, mert egy ilyen időben játszódik, ahol a kiborgok jelenléte és a robotika legalább annyira megszokott részét képezi a világnak, mint most a Netflix, a Facebook, az Instagram, vagy éppen az internet. A világban komoly járvány tombol, emberek milliói halnak meg naponta egy veszélyes vírus miatt, emiatt komoly nyugtalanság és félelem uralkodik az egész világban. Ezt a helyzetet csak tetőzi, hogy Levana királynő és holdbéli társasága csak a megfelelő időpontot várja, hogy végre lecsaphasson a Földre és az uralma alá hajthassa. Az egész világ sorsa igazából egy hajszálon függ. 

A karaktereket nagyon szerettem, Cinder és Kai herceg óriási kedvenc lett számomra. 

Cinder, a tehetséges műszerészlány másodrangú állampolgárnak számít a kiborgsága miatt. A múltjáról nem sokat tudunk, ám ahogy haladunk előre a történetben egyre több dolog derül fényre a lánnyal kapcsolatban. Mostohaanyjával, két mostohatestvérével, és egy Iko nevű robottal él meglehetősen szűkös körülmények között. Mostohaanyja soha nem tudta elfogadni őt, férje halála után pedig csak rosszabb lett a helyzet. Peony betegsége pedig csak olaj volt a tűzre, ezt követően mindent megtett annak érdekében, hogy Cindert eltávolítsa otthonról. 

Cinder élete azonban teljesen összefonódik a jóképű Kai hercegével. A herceg sokat hallott már arról a titokzatos szerelőről, aki bármit képes megjavítani, de álmában sem gondolta volna, hogy Cinder az, akit a városban a leghetetségesebb műszerésznak tartanak. Egy robot megjavításában kért segítséget a lánytól, ám arra egyikük sem számított, hogy ennyire közel kerülnek majd egymáshoz. Mikor azonban kiderült az igazság Cinderről minden megváltozik. A lánynak szembe kell néznie származásával, múltjával és azzal a ténnyel, hogy hirtelen Levana királynő célkeresztjébe került. De ki is ő valójában? És mivel vívta ki a holdbéli úrnő haragját?

A mellékszereplők közül Iko és Peony volt a két kedvencem, nagyon megszerettem mindkettejük karakterét. 

A könyv borítója már az első pillanatban szerelem volt első látásra, örülök, hogy ezt a változatot választotta a kiadó. 

Összességében nagyon megszerettem a Holdbéli krónikák első részét. Azt hittem, hogy a regény túlmutat majd a komfortzónámon és nehéz lesz megszeretnem a regényt, de tévedtem. Az első pár oldal után teljesen magába szippantott a történet, csak úgy faltam a lapokat. Észre sem vettem és igazi Holdbéli krónikák rajongó lettem. Cinder nagyszerű főszereplő, nagyon megkedveltem a karakterét. A cselekmény érdekes és izgalmas, messzire túlmutat az alapjául szolgáló, mindenki által jól ismert Hamupipőke történeten. Marisse Meyer nagyszerűen keverte a mesei alapokat a sci-fi, fantasy és cyberpunk elemekkel. Ha egy igazán izgalmas Hamupipőke feldolgozásra vágytok, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a a történetbe. 



Nyereményjáték

Kivételesen egy sorozat három részéről is olvashattok nálunk, ezért a játék is háromféle lesz! Azokon az állomásokon, ahol betűket rejtettünk el, magyarul is megjelent tündérmese-adaptációk címeit keressük. A fan artoknál azt keressük, hogy kit ábrázol az adott kép. Azon az állomáson, ahol idézetet találtok, rá kell jönnötök, hogy a három regényünk közül melyikből idéztünk! A megoldásokat (címeket, neveket) írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő részébe..
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista


01/31 - Csak olvass! (Cinder)
02/02 - Booktastic Boglinc (Cinder)
02/04 - Fanni's Library (Cinder+Scarlet)

02/06 - Hagyjatok! Olvasok! (Scarlet)
02/07 - Sorok között (Scarlet)
02/08 - Nem félünk a könyvektől (Scarlet)
02/10 - Booktastic Boglinc (Scarlet)
02/12 - Csak olvass! (Scarlet)
02/14 - Kelly és Lupi olvas (Scarlet)
02/16 - Hagyjatok! Olvasok! (Borítómustra)

02/18 - Fanni's Library (Cress)
02/20 - Hagyjatok! Olvasok! (Borítómustra)
02/22 - Booktastic Boglinc (Cress)
02/24 - Csak olvass! (Cress)
02/26 - Hagyjatok! Olvasok! (Cress)
02/28 - Sorok között (Cress)

2021. január 30., szombat

Katherine Applegate: Ivan, ​az egyetlen + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Katherine Applegate legújabb regénye, a Bob, a legbátrabb, melyben az Ivan, az egyetlenből megismert kiskutya válik főszereplővé. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja bemutatja a sorozat mindkét kötetét, melyekben a szerző humort és megrendítő érzelmeket vegyítve varázsolja el az olvasó szívét.Tartsatok velünk, ismerjétek meg Ivan és Bob szívet melengető sztorijait, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménypéldányok egyikét. 

Napjainkban a különböző állatvédelmi mozgalmak egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomban. A hírekben gyakran látni bántalmazott, rossz körülmények között tartott állatokról készült képeket. Legyen szó elhanyagolt, bántalmazott háziállatról, vagy minősíthetetlen módon tartott és megkínzott vadállatokról, az emberek egyre érzékenyebben reagálnak ezekre a hírekre. Manapság már nem fér bele, hogy egy cirkuszi mutatvány sikerességében érdekében sebesre korbácsoljanak egy védtelen elefántot, vagy addig kínozzanak egy állatot, amíg sikeresen be nem tanulja a megfelelő koreográfiát. Szerencsére már senki nem fordítja el a fejét az igazságtalanságok láttán és méltó büntetést követelnek az állatkínzóknak. No de miért is írtam erről a bevezetőben? Lássuk miről is szól pontosan az Ivan, az egyetlen. 

Ivan egy nagyon jó természetű gorilla. A Nagy Csúcs Bevásárlóközpont és Játékterem 8-as kijáratánál él, és hozzászokott ahhoz, hogy emberek bámulják lakhelyének üvegfalain át. Ritkán hiányzik neki az az élet, amelyet egykor a dzsungelben élt, valójában alig-alig gondol rá. Ehelyett nemrég látott tévéműsorok jutnak az eszébe, és jó barátjával, Stellával, egy idős elefánttal, és Bobbal, egy kóbor kiskutyával tölti a napjait. De leginkább a művészetről gondolkodik, és arról, hogyan lehet színekkel és jól rajzolt vonalakkal megragadni egy mangó ízét vagy a falevelek susogását. Azután találkozik Rubyval, az elefántbébivel, akit elragadtak a családjától, és akinek a hatására már más szemmel látja az otthonukat és a művészetét. Amikor Ruby megérkezik, vele jön a változás is, és most már Ivantól függ, hogy vajon jobbra tudja-e fordítani az életüket. Katherine Applegate humort és megrendítő érzelmeket vegyítve hozza létre Ivan felejthetetlen, egyes szám első személyben elmesélt történetét, amely a barátságról, a művészetről és a reményről szól.

Őszinte leszek veletek, sokáig még csak nem is hallottam erről a könyvről, még a létezéséről sem tudtam. Tavaly év végén azonban megjelent a kötet folytatása a Bog, a legbátrabb, amire elkezdődött szerveződni a turné én pedig egyre kíváncsibb lettem Ivan történetére. A kiadó kedvességének hála az első résszel kiegészülve szervezhettük meg ezt a turnét, így semmi sem tarthatott vissza attól, hogy megismerkedhessek Katherine Applegate regényével. 

Az, hogy mennyire tetszett a könyv, szerintem egyszerűen nincsenek szavak. Ivan története a szívem közepéig hatolt, imádtan minden egyes oldalát. Igazán csodálatos és legnyűgöző történet a barátságról, a művészetről és arról, hogy mindig van remény. 

Ivan a Nagy Csúcs Bevásárlóközpont és Játékterem 8-as kijáratánál él, és hozzászokott ahhoz, hogy emberek bámulják lakhelyének üvegfalain át. A mindennapjai Bobbal, a kóbor kiskutyával, és Stellával az idős elefánttal tölti, aki rendszeresen cirkuszi mutatványokkal szórakoztatja a bevásárlóközpontba érkezőket. Ivan egy rendkívül különleges gorilla, aki nagyon szeret rajzolni, imádja a művészetet. Ha nem is elégedett az életével, de teljesen belenyugodott már a helyzetébe. Igyekszik nem gondolni családjára és arra, hogy milyen életet is élet a vadonban. Egy nap azonban, amikor Ruby, a kis elefánt megérkezik, minden megváltozik. Egy ígéret hatására Ivan elkezdi más szemmel nézni a bevásárlóközpontot és elhatározza, hogy nem hagyja, hogy a kis elefántnak baja essen. Mindent megtesz azért, hogy biztonságos helyre juttassa őt. De vajon sikerülhet neki? Mit tehet egy gorilla annak érdekében, hogy a világ felfigyeljen rá? Ha valakinek nincs hangja, hogy beszéljen, akkor a művészet elég lehet ahhoz, hogy megértesse magát az emberekkel? 

Ó istenem, ez a könyv tényleg egy kincs. Nem lehetek elég hálás azért, hogy elolvashattam. Katherine Applegate egy igazi csodát alkotott. A kötet stílusa lehengerlő, a rövid és tömör mondatok még ütősebbé teszik a történetet.  Katherine Applegate a humor és a megrendítő érzelmek tökéletes elegyét hozta létre regényében. Bár elvileg könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással, bevallom én egyszer-kétszer megálltam olvasás közben egy kicsit gondolkodni és pityeregni. Megdöbbentett Ivan, Stella, Ruby és Bob sorsa és rengeteg kérdés merült fel bennem. Kisgyerekként csillogó szemmel néztem a cirkuszi előadásokat, ahol fenséges elefántok masíroztak a porondon, felnőtt fejjel azonban teljesen máshogyan látom ezt a kérdést. A csillogás elveszett és a lelkesedést hihetetlen mértékű undor váltotta fel, egy állatot sem lenne szabad az emberek szórakoztatásának céljából mutatványokra kényszeríteni. Főleg nem akkor, ha annak az adott állatnak a természetes közege olyan messze van ettől a világtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ahogy egy elefánt és egy tigris nem való cirkuszba, úgy Ivan, Stella, Ruby sem való a bevásárlóközpontba. Azonban a kereslet mindig találkozik a kínálattal. Amíg van igény ilyen típusú szórakozásra, addig mindig lesznek hasonló műsorok. Persze nem vagyon én az állatok tanítása és idomítása ellen. Vinnie is szokott új trükköket tanulni, de az csak addig működik, amíg az állat élvezi és amíg van elég motivácója, hogy tanuljon. 

Ivan amúgy tökéletes főszereplő. Egyszerűen nem lehet őt nem imádni. A szívem egy darabját rabul ejtette és azóta sem engedte el. Stella és Ruby karaktere is igazán kedves a szívemnek. Az idős elefánt bölcsessége és Ruby szertelensége üde színfolt vol a kötetben. Bob pedig, nos Bobról rengeteget tudnék írni, de ez mind a következő részhez kapcsolódik, szóval róla majd inkább ott beszélek részletesen. 

A könyv célközönsége a fiatal, tizenéves korosztály, de úgy gondolom, hogy ezt a történetet felnőttként is élvezetes olvasni. A legjobb talán az, ha az ember közösen olvassa el gyermekével és utána kicsit beszélgetnek az állatvédelemről és az állatkínzás kérdéséről. 

Megdöbbentő és sokkoló, hogy a könyvet igaz történet ihlette. Ivan jelenleg egy atlantai állatkertben él, de közel 30 éven keresztül él egy ketrecben, egy cirkuszközpontű bevásárlóközpontban. Ezalatt az idő alatt teljesen egyedül volt, senki mással nem találkozott a fajátjából. Ahogy telt az idő, az emberek rájöttek, hogy ez így nem állapot és elkezdték követelni Ivan szabadságát, így végre egy számára megfelelő helyre kerülhetett. 

Az HBO kínálatában amúgy elérhető a regényből készült film is, valamelyik hétvégén meg is néztük Miklóssal, hiszen olyan lelkesedéssel beszéltem neki a könyvről, hogy kíváncsi lett a történetre. Számomra nem volt olyan átütő erejű az adaptáció, a regény sokkal közelebb áll a szívemhez, de Miklósnak tetszett. 

Az Ivan, az egyetlen egy igazán nagyszerű és szívmelengető történet a barátságról, a művészetről és arról, hogy mindig van remény. Katherine Applegate története egy igazi kincs, melyet mindenkinek teljes szívemből ajánlok. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 



Nyereményjáték

Játékunk során a kutyusoké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy - ismert - mesebeli kutyát ábrázoló képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába a képen látható kutyus nevét.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomások

01/30 Csak olvass! - Ivan, az egyetlen
01/31 Könyv és más - Ivan, az egyetlen
02/02 Csak olvass! - Bob, a legbátrabb
02/04 Kelly és Lupi olvas - Bob, a legbátrabb
02/06 Könyv és más - Bob, a legbátrabb
02/08 Dreamworld - Bob, a legbátrabb

Dan Gemeinhart: Egy ​kutyus két élete + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Maxim Kiadó jóvoltából 2020-ban jelent meg ez a kedves kutyás történet, melyben Brodie kalandjait ismerhetjük meg. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, ismerjétek meg a regényt és nyerjétek meg a könyv egy példányát!

Nem árulok el nagy titkok nektek azzal, hogy világéletemben kutyás voltam. Egyszerűen oda meg vissza vagyok ezekért a szőrös kis lényekért. Teljes szívemből vallom, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Rengeteg idézet szól arról a hűségről és odaadásról, amit csak egy eb tud nyújtani a gazdájának. Csodálatos teremtmények. Mindig megérzik az ember lelkiállapotát. Egy hatalmas álmom vált valóra közel 6 éve, mikor Vinnie az életünkbe csöppent. A családomnak mindig is volt kutyája, amióta az eszemet tudom…de Vinnie az első önálló saját kutyusom. Mindig különleges helyet fog elfoglalni a szívemben. Ő a szívem kuglófjának egyetlen mazsolája. (Bocsi Miklós…te tudod…maradjunk a prioritásoknál. :D ) Mióta velünk van minden egyes nap egy igazi csoda. El sem tudnám képzelni nélküle az életemet. Hiszem, hogy közös választás volt, amennyire mi szerettük volna őt, ő is pont annyira szeretett volna hozzánk tartozni. Ha beteg, vagy szomorú vagyok el sem mozdul mellőlem. Kitartóan őriz akkor is, ha legszívesebben a kedvenc egerével játszana, vagy futkározna a lakásban. Minden reggel odabújik hozzám, hogy ébredés előtt kapjon egy kis dögönyözést, egyszerűen imádom, hogy ilyen kis bújós. 

Általában, amikor kutyás történeteket látok, képtelen vagyok ellenállni, így bukkantam az Egy kutyus két élete című regényre is. De miről is szól pontosan a könyv? Lássuk!

Brodie jó kutya volt. És a jó kutyák a mennybe mennek.
Azonban Brodie nem képes továbblépni. Még nem. Bármilyen csodásnak is tűnik a túlvilág, egyszerűen nem tud megfeledkezni a kisfiúról, akit hátrahagyott. A fiúról, akit szeretett, és aki viszontszerette. A fiúról, aki még mindig veszélyben van.
Így hát Brodie megszegi a menny szabályait, és szellemként visszatér a földre, ahol két másik elveszett lélek segítségével – egy szerethető pitbull és egy zsémbes házimacska – elindul, hogy megtalálja, megmentse a fiút. Még akkor is, ha ezzel a paradicsomot kockáztatja, és lehet, hogy elveszíti a lelke halhatatlanságát. Mert ez az, amit a jó kutyák csinálnak.






Mióta olvastam W. Bruce Cameron könyveit, menthetetlenül beleszerettem a kutyás történetekbe. Egyszerűen imádom azokat a történeteket, melyek a mérhetetlenül erős kutya-ember barátságról szólnak. Mikor először megláttam az Egy kutyus két élete című könyv fülszövegét nagyon lelkes lettem, hiszen a téma azonnal megfogott a Maxim Kiadó Delfin könyveit pedig egyszerűen imádom, hiszen igényes és csodálatos történeteket ismerhettem meg ebben a kategóriában. Így nem is volt kérdéses számomra, hogy csatlakozzak-e a turnéhoz. Bár kicsit csalódottan csuktam be a könyvet és nem tetszett annyira a regény, amennyire vártam, de az biztos, hogy Brodie és Aidon története hatással van az olvasójára. Kicsit felemás érzéseim vannak, hiszen a történet rendkívül szerethető és megható, nem titkolom, a végén pár könnycseppet én is elmorzsoltam olvasás közben, mégsem tudom teljes szívemből azt mondani, hogy imádtam a történetet. 

Brodie egy igazán jó kutya, aki bármire képes azért, hogy megmentse a gazdáját. Miután meghalt nem emlékszik sok mindenre, kezdetben még a saját nevét sem tudja felidézni, de a zsigereiben érzi, hogy egyszerűen nem léphet még túl. Hiába várja őt az öröklét a szivárványon túl (legalábbis én így képzeltem el ezt a helyet), képtelen arra, hogy hátat fordítson földi életének. Ahogy az elfeledett emlékképek felderengenek előtte és eszébe jut Aiden minden követ megmozgat, hogy visszamehessen a földre és megmentse legjobb barátját a gonosztól, mely rá leselkedik. Kezdetben ez a veszély pontosan olyan ködös számunkra, az olvasó számára is, mint a kiskutyának. Nem értjük, hogy miért ilyen fontos Brodie számára, hogy a halála után is vigyázzon a kis gazdájára, de ahogy haladunk előre a történetben összeállnak a kirakós darabkái. Az emlékfoszlányok segítségével szép lassan megértjük, hogy miért is mozgat meg minden követ a kiskutya azért, hogy visszataláljon Aidenhez, megértjük, hogy ki az igazi szörnyeteg és hogyan mérgezte a  kisfiú életét. 

Egyáltalán nincs könnyű dolga Brodie-nak, hiszen lélekként kell boldogulnia a földön. Meg kell értenie, hogy nem hatnak már rá a fizikai törvényei, meg kell tanulnia az "új szabályokat", hiszen csak így találhatja meg kisgazdáját. Bár rendkívül veszélyes a küldetés és a saját lelke a tét, mégis minden követ megmozgat, hogy megtalálja Aiden-t. A földre elkíséri őt Tuck, a szeleburdi pitbull, aki saját hibáit szeretné jóvátenni azáltal, hogy segít Brodie-nak. Igazán szerethető a párosuk, nagyszerű csapatot alkotnak ketten. Mielőtt elindultak egy angyal figyelmeztette őket, hogy vigyázniuk kell magukra és csak akkor térhetnek vissza, ha vigyáznak a lelkükre, mely fényesen és vakítóan ragyog. Tudták, hogy minden másodperccel, amit a földön töltenek fogy az erejük és egyre kevésbé ragyog a lelkük, de azzal egyáltalán nem számoltak, hogy ez a lélekszikra, annyira értékes, hogy célponttá válhatnak a földön élő sötét lelkek csak arra várnak, hogy ellopják az éltető szikrákat. Egy kutyákból álló banda azonnal lecsap Brodie-ra és Tuckra, és az első pillanattól kezdve nyilvánvalóvá teszik, hogy egyetlen céljuk az, hogy az összes lélekszikrát elragadják hőseinktől. Egy ilyen támadás során találkoznak Patsy-val, a kóbor macskával, aki fanyar és szarkasztikus stílusával azonnal leveszi a lábáról az olvasót. Mindkét kutyán látszik, hogy kényelmes életet élnek és nem igazán ismerik az utca törvényeit, így a macska éles esze többször is kihúzta őket a csávából. Ahogy fogy az erejük, egyre kétségbeesetten kutatnak a kisfú után, ráadásul a pokolfajzatok folyton felbukannak és megkeserítik a két barát küldetését. De vajon képesek arra, hogy megmentsék a kisfiút? Képesek arra, hogy legyőzzék a gonoszt még úgy is, hogy senki nem látja és nem érzékeli őket? 

A karakterek rendkívül szimpatikusak, az ember nagyon könnyen megszereti mindegyiket. Brodie kicsit olyan volt amúgy, mint egy igazi Griffendéles. Nem igazán gondolkodott, csak ment a saját feje után. Bátran és minden racionalitást mellőzve csakis a szíve után ment, a következményeken csak akkor kezdett el rágódni, amikor már megtörtént a baj. 

A cselekmény rendkívül izgalmas, az első pillanattól kezdve lebilincseli és magához láncolja az olvasóját. Nagyon tetszett, hogy a könyvben komoly és fontos témák is felbukkannak, ilyen például a bullying és az erőszak témaköre. Soha semmilyen formában nincs mentség arra, ha valaki megfélemlíti és bántja a gyengébbeket. A történet szerint Brodie és Tuck többször és szemtanúja lesz annak, hogy egy kisebb csoport megalázza és zaklatja a gyengébbet, és bár nem szeretnék spoilerezni, de talán Ti is érzitek, hogy a kutyus visszatérése a földre is ezzel a témával van összefüggésben. Mivel alapvetően ez a regény a fiatalabb korosztálynak szól, így kiemeten fontosnak tartom, hogy találkozzanak ezzel a témakörrel és lássák, hogy ez a viselkedés semmilyen formában nem megengedett.

Az egyetlen bajom a könyvvel az a szöveg volt. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni azzal, ahogy ez a regény meg van írva. Nem tudom, hogy a fordításnak köszönhető-e a dolog, vagy már az eredeti szöveg is ennyire furcsa, de nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. A legjobban a visszatérő mondatok idegesítettek. Volt egy pont, ahol az is eszembe jutott, hogy ha még egyszer azt a mondatot olvasom, hogy "Brodie/Tuck az a típusú kutya volt, aki...." akkor iszok valamit. Ugyanígy zavartak a túlmagyarázások, a szóismétlések és a teljesen logikátlan, minden észérvet mellőző események is. Amikor azt olvastam, hogy Brodie tudta, hogy nincs értelme ugatnia, és tudta, hogy senki nem hallhatja őt, és hogy a lélekdarabkáit is veszélyezteti ezzel a dologgal, de ennek ellenére vett egy mély levegőt és ugatni kezdett, na itt kicsit elvesztett a történet és feltettem magamnak a kérdést, hogy oké, de miért. Tényleg nagyon kedves és szerethető a történet, de valahogy olvasás közben csak arra tudtam gondolni, hogy ezzel a szövegezzésel egyáltalán nem vagyok kibékülve. Persze tisztában vagyok vele, hogy nem én vagyok a célközönség, de az eddigi általam olvasott Delfin könyvek elkényeztettek és felnőttként is tudtam élvezni a történetet. Az Egy kutyus két életénél azonban valami miatt egyszerűen nem így éreztem, és bár a könyv alapját és a cselekményt nagyon szerettem, mégsem tudom azt mondani, hogy imádtam a történetet. Az sem kizárt, hogy ez az egész W. Bruce Cameron hibája, akinek a könyvei szerintem zseniálisak és nagyon nehéz felülmúlni, vagy legalábbis megközelíteni azt a szintet, ahogy ebben a műfajban alkot.

A borítót nagyon szeretem, hihetetlenül kis aranyos lett, jól tükrözi Aiden és Brodie kapcsolatát. 

Az Egy kutyus két élete összességében egy igazán kedves és szerethető történet, mely a szeretet és a barátsát erejéről szól. Az utolsó oldalak nagyon meghatóak, azt a részt egyszerűen imádtam. Bár a szöveg nem nyerte el teljes mértékben a tetszésemet, mindezek ellenére azonban szeretném kiemelni, hogy ez nem jelenti azt, hogy ez egy rossz könyv lenne. Sőt, nyugodt szívvel ajánlom a fiatal korosztálynak és azoknak a felnőtteknek, akik érdeklődnek a könyv iránt. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A hazai könyves piacon is egyre több olyan kötetet találunk, amelyeknek kutyák a főszereplői, így a mostani játékunkban ezekkel a történetekkel foglalkozunk. Minden állomáson találtok egy idézetet, nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi annak a regénynek a címe, ahonnan származik az említett szöveg. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Attól, hogy megkeményíted a szíved, nem lesz erősebb, csak érzéketlen.”


a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.30.: Csak olvass!
02.01.: Flora the Sweaterist
02.03.: Sorok között

2021. január 26., kedd

Sarah J. Maas Föld ​és vér háza (Crescent City 1.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Egy új sorozatba kezdett bele a rendkívül tehetséges Sarah J. Maas írónő, amelynek első részét már magyarul is olvashatjuk, hiszen tavaly év végén megjelent a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A Föld és vér háza főszereplője ezúttal a félig ember, félig tündér Bryce, aki gondtalanul éli mindennapjait, amíg egy tragédia meg nem változtatja az életét, amelyet csak úgy enyhíthet, ha egy bukott angyal segítségére hagyatkozik. Amennyiben kíváncsiak vagytok a fantasy királynőjének egy újabb izgalmas történetére, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányáért.

Nagyon nehezen indult anno a kapcsolatom a fantasy kötetekkel. Sokáig nem voltam hajlandó ilyen típusú könyvet a kezembe fogni, úgy éreztem, hogy egyáltalán nem az én világom ez a zsáner. Bevallom esélyt sem adtam az ilyen típusú történeteknek, élből elutasítottam az ifjúsági irodalmat Aztán telt-múlt az idő és szép lassan egyre nyitottabb lettem a különböző műfajok irányába. Most 30 évesen sokkal több ifjúsági könyvet olvasok, mint 10-en, vagy akár 20-on éves koromban. Nagyon örülök, hogy váltottam, hiszen így teljesen új dimenziók nyíltak meg előttem. Mikor először találkoztam Sarah J. Maas könyvével csak legyintettem, aztán görgettem tovább az Instagramot. Egyszerűen elképzelni sem tudtam, hogy olvassak tőle. Egy idő után azonban győzött a kíváncsiságom és megismerkedem az Üvegtrón és az ACOTAR világával is. Bár eleinte féltem, hogy nem fogja beváltani a könyv a hozzá fűzött reményeket, de szerencsére nem így lett. Bár egyik sorozatot sem tudtam még befejezni, de mindkettőt nagyon megszerettem és már alig várom, hogy folytatni tudjam a történeteket. Mikor megláttam, hogy magyarul is megjelenik az írónő új könyve nagyon lelkes lettem és egy másodpercig sem volt kérdés, hogy csatlakozok-e a turnéhoz. No de ne szaladjunk ennyire előre. Lássuk miről is szól a könyv pontosan. 

Bryce Quinlan nappal kemény munkával, éjszakánként pedig bulizással töltött élete egészen addig tökéletes volt, amíg egy démon meg nem gyilkolta a legjobb barátait, magára hagyva őt a veszteségével és a fájdalmával. A tettes rács mögött ül ugyan, a gyilkosságok mégis folytatódnak, és Bryce hirtelen egy nyomozás kellős közepén találja magát. Bármire kész, hogy megbosszulja a barátai halálát.
Hunt Athalar, a hírhedt bukott angyal most kényszerből azokat az arkangyalokat szolgálja, akiket egykor le akart taszítani trónjukról. Brutális képességeit és elképesztő erejét egyetlen ügy szolgálatába állították – meg kell gyilkolnia a főnöke ellenségeit, vitának helye nincs. Amikor démon dúlja fel a városukat, ellenállhatatlan ajánlatot kap: ha segít Bryce-nak megtalálni a gyilkost, karnyújtásnyira kerülhet a szabadsága. Miközben Bryce és Hunt Crescent City legsötétebb részein nyomozva rájön, hogy egy gonosz erő minden egyes, a szívüknek kedves személyt és dolgot halálos veszéllyel fenyeget, arra is rádöbbennek, hogy perzselő szenvedély lakozik a másikban, ami mindkettejüket felszabadíthatja – már ha hagyják.

Óriási lelkesedéssel, majd egy hatalmas megtorpanással indult az ismertségem a regénnyel. Még a hónap elején olvastam belőle 30 oldalt, de aztán valahogy nem volt kedvem egyáltalán olvasni. Persze ez abszolút nem a könyv hibája volt, egy kisebbfajta olvasási krízisen mentem át. A hétvégén azonban rájöttem, hogy kezd szorítani az idő, és az a 912 oldal bizony nem fogja elolvasni saját magát, így megembereltem magam és 3 nap alatt be is fejeztem a kötetet. 

Őszinte leszek, kezdetben nagyon vegyes érzéseim voltak a könyvvel kapcsolatban. Az első oldalak egyáltalán nem szippantottak be, továbbá valahogy mentálisan sem tett jót a lelkemnek, hogy hiába olvastam el 200 oldalt a könyvből, csak nem haladok. Ez a 912 oldal rendesen megijesztett. Mindezek után vettem egy mély levegőt és figyelmeztettem magam, hogy igazából senki nem tartott pisztolyt a fejemhez és azért kezdtem el ezt a könyvet, mert szeretem az írónő munkásságát. Igaz, hogy szorít az idő, de ha csak azt nézem, hogy mikor végzek már vele, akkor elveszik az olvasás varázsa és nem marad más, csak a csúnya kötelesség. Miután ezt sikeresen tisztáztam magamban szép lassan belelendültem az olvasásba és csak nagy nehezen tudtam félretenni a könyvet, teljesen magába szippantott. Olvasás közben az érzelmek teljes skáláját átéltem: izgultam, féltem, örültem, sírtam. Együtt léteztem és lélegeztem a karakterekkel. Az utolsó fejezeteknél pedig teljesen elvesztem, azt hiszem ha valaki arra kényszerített volna, hogy hagyjam abba az olvasást, akkor az első kezemben lévő tárgyat (ami természetesen nem a könyv) hozzávágtam volna az illetőhöz. Nagyjából egy atombomba erejéhez tudnám hasonlítani az utolsó oldakat. Nagyjából négyszer pityeredtem el olvasás közben, hol az ijedtség, hol a fájdalom, hol pedig a meghatottság jegyében. 

A cselekmény nagyszerűen van felépítve a nyomozásnak hála pedig igazán fordulatos és izgalmas történetet kapunk. Természetesen ebben a kötetben sem vagyunk híján a természetfeletti karaktereknek; tündérek, boszorkányok, angyalok sellők, alakváltók, lidércek és még megannyi lény színesíti a regényt. A világ felépítése csillagos ötös, egyszerűen hihetetlen, hogy az írónő milyen csodát alkotott. 

Bryce és Hunt párosa verhetetlenné varázsolja az egész kötetet. Szeretem, amikor a főszereplők nem ugranak azonnal egymás nyakába, amikor kell nekik egy kis idő ahhoz, hogy megnyíljanak végre egymás felé. Imádtam az évődéseiket, azt ahogy heccelték egymást és jó volt látni, ahogy a múlt árnyékait hátrahagyva egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz. Brye és Hunt is kifejezetten  nehéz eset, hiszen mindketten elvesztettek valakit, egy olyan valakit aki egykor a világmindenséget jelentette számukra. A gyász mindig letaglózza az embert, ha elvesztünk valakit, akkor a lényünk egy darabja is meghal az illetővel. Az ürességet persze sok mindennel el lehet kendőzni, de ha egyszer jön valaki, akinek a szemében pontosan ugyanolyan fájdalom ül, akkor nincs menekvés. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre bonyolultabbá válik az ügy, és egyre nehezebb egymás mellé rakni a kirakós darabkáit. Vajon összeföggnek a gyilkosságok? És ki áll az egész mögött?

A nagyszerű főszereplők melett azonban nem szabad elfelejtkezni a zseniális mellékszereplőkről sem. Az én személyes kedvencem Ruhn és Lehabah volt, egyszerűen imádtam mindkettejüket. 

A könyv borítója csodálatos, az egyik legszebb könyv, amit mostanában a kezembe vettem. Olvasás közben kicsit féltem, hogy megtöröm a gerincét a kötetnek (mert akármennyire is szép, azért nevezzük nevén a dolgokat, ez bizony egy féltégla), de szerencsére sikerült olyan óvatosan forgatni a kötetet, hogy nem is látszik rajta, hogy bárki is a kezébe vette volna. Bevallom a csuklóm igencsek megfájdult olvasás közben, de ez egyáltalán nem zavart. Fájdalom ide, fájdalom oda ez a regény minden kellemetlen másodpercet megért. 

Összességében nagyon megszerettem Sarah J. Maas új könyvét. A cselekmény nagyszerűen van felépítve a nyomozásnak hála pedig igazán fordulatos és izgalmas történetet kapunk. A karakterek izgalmasak és szerethetőek, az írónő nem csak a főszereplőkre, hanem a mellékszereplőkre is nagy gondot fordított. A világalkotás csillagos ötös, csodálattal adózok Sarah J. Maas írói tehetsége előtt. Senkit ne riasszon meg a könyv mérete, bár egy kicsit nehézkes az olvasás, de a történet garantáltan kárpótol majd mindenkit a kényelmetlenségért. Én csak ajánlani tudom mindenkinek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 



Nyereményjáték

A játékunk során a hét arkangyal és egy bukott angyal nevének betűit rejtettük el a bejegyzésekben. A feladat mindössze annyi, hogy kitaláljátok, az adott állomáson melyik angyal neve szerepel, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 
a Rafflecopter giveaway


Állomások

01.26. Csak olvass!
01.27. Readinspo

2021. január 22., péntek

Dalválogatás a Mégis hiszek című könyv alapján + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Még mindig hiszek szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és az Istenbe vetett hit erejéről. Miután Jeremy felesége Melissa elhunyt, a fiú teljesen kétségbeesett, de még a legmélyebb gyászában sem felejtkezett el Istenről és a belé vetett bizalmáról, hitéről. Egy nap isteni sugallatra a kezébe vette a gitárját és megírta az  „I Still Believe” (Még mindig hiszek) című dalt, mely millióknak adott hitet és reményt a világon. Tartsatok bloggereinkkel, ismerjétek meg a dal mögötti történetet és ha Nektek kedvez a szerencse, nyerhettek is egy kötetet a kiadó jóvoltából. 


Amikor Jeremy Camp alig néhány hónappal az esküvő után elvesztette szeretett feleségét, Melissát, legkevésbé szerette volna Istent dicsőíteni. Ám miközben elképzelhetetlenül mély gyászával küzdött és magával küzdött, hogy megtartsa hitét, Istennek más tervei voltak vele: Fogd a gitárodat. Hallgass és írd! Jeremy engedelmeskedett, kiöntötte a szívét, a reményről írt, hogy Isten még a legmélyebb gyászában is vele van. A dal, amit aznap írt, az „I Still Believe” (Mégis hiszek) millióknak adott hitet és reményt a világon. Ez a könyv a dal mögötti történetet mondja el és azt is, hogyan keletkezett az erről szóló film. Bepillantást enged Jeremy magánéletébe – a nehéz gyerekkortól a kamaszéveken át Melissa tragikus haláláig és azon túlra is, az azt követő spirituális utazásra, ami legkedvesebb dalait inspirálta és végül oda vezetett, hogy újra megtalálta a szerelmet. Az I Still Believe szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és a hit erejéről. Ez a könyv Jeremy Camp életútját mutatja be, azt, hogy reményt és gyógyulást talál élete legnehezebb pillanataiban, és bemutatja a dalokat, amik ezen az életúton keletkeztek, és amelyek nemzedékekre voltak nagy hatással.

A Még mindig hiszek egy rendkívül nagyszerű és megható olvasmány, mely akkor is megérinti az embert, ha nem elkötelezett hívő. Egyszerűen képtelenség semlegesen hozzáállni a történethez, akarva akaratlanul is elgondolkodunk rajta. Jeremy története bizonyítja, hogy a hit óriási dolog, a legmélyebb gödörből is ki tudja húzni az embert. Az imádságoknak óriási ereje van, az Istenbe vetett hit akár hegyeket is mozgathat, begyógyítja lelkünk sebeit, vigaszt nyerhetünk. Annyira szép és irigylésre méltó dolog ez. A könyv elolvasása után azt gondoltam, hogy bárcsak én is így éreznék, bárcsak tudnék én is ennyire hinni. Igen, a saját magam módján vallásos vagyok, de az én hitem meg sem közelíti Jeremy, Melissa és Adrienne hitét. A könyv elolvasásához kell egy kis nyitottság, de aki esélyt ad neki, biztosan nem csalódik. Lenyűgöző olvasmány a hitről és a szeretetről. Én csak ajánlani tudom mindenkinek. Ha kíváncsiak vagytok a bővebb értékelésre, akkor azt ITT találjátok meg. 

A kötet azért is különleges, mert Jeremy több slágerének a keletkezési történetét is megismerhetjük. Arra gondoltam, hogy egy extra bejegyzés keretében összeszedek pár ilyen dalt Nektek, és leírom hogyan is születtek meg. Remélem elnyeri a tetszéseteket. 

Walk by Faith


Egy igazán különleges dal, mely Jeremy és Melissa hawaii nászútján íródott. A fiatalok bár maguk mögött hagyhatták Melissa rákbetegségét, mely egy időre visszahúzódni látszott, de Jeremy még sem tudta teljesen elengedni magát. Voltak helyzetek, amikor teljesen váratlanul elkapta őt a helyzet valósága. Honnan tudhatják, hogy Melissa meggyógyult? Mi van, ha az egész csak átmeneti állapot? Egy ilyen estén, mikor egyedül ült a nappaliban a Korinthusiakhoz írt második levél 5:7 versén kezdett el gondolkodni: "Mert hitben járunk, nem látásban." Úgy érezte Isten szólt hozzá. Tudja, hogy fél és kétségei vannak, de bízzon benne továbbra is. Tudja, mit csinál. Lehet, hogy még nem érti, lehet, hogy elsőre nem is fogja megérteni, de bízzon benne. Jeremy rájött, hogy Isten igazat szólt, hiszen tényleg nem tudja, hogy mi fog történni vele. Bár Melissa betegsége eltűnni látszik, de nem tudhatják, hogy mit hoz a jövő. Egyszer csak kezébe vette a gitárját és két dolgon kezdett el gondolkodni. Hinni fog-e Istennek, ha azt mondja, hogy az ő keze vezérli őt? Meghallja-e majd amit Isten mond? Ekkor jutott eszébe a Walk by Faith című dala. 

Revive me

Egy éjjel Jeremy és Melissa a kórházban volt. Melissa egyre gyengébb volt, egyre kevesebb ereje volt. Egyik este Jeremy úgy érezte, hogy Isten arra kéri őt, hogy a szomszédos váróba menjen ki a gitárjával és olvasson a Zsoltárok könyvéből, mely számára sokszor szolgált vigaszként. Olvasni kezdte és Isten vezetésével a 119. zsoltárra tévedt, annak is a 153-154. sorára: "Lásd meg nyomorúságomat és szabadíts meg, mert nem felejtettem el a törvényedet. Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet." Ekkor Jeremy rájött, hogy pontosan arra van szüksége, hogy Isten átadja őt az életnek, hogy tartsa meg az életét.  Ekkor született meg a Revive me (Tarts meg engem) című dala. 

Breaking my Fall

Jeremy őszi meditációs napot tervezett, lefoglalt egy egyszobás kunyhót a hegyekben. Arra kérte Istent, hogy tisztítsa meg lelkét és szívét a ridegségtől keserűségtől. 3 napot tervezett eltölteni a kunyhóban, de nem alakultak úgy a dolgok, ahogy szerette volna. Egyre több kínzó kérdés gyötörte, a keserűség pedig csak nem akart elmúlni a szívéből. Képtelen volt túllépni a régi kérdéseken és zavarodottságán, nem találta a kiutat. Amikor azonban unalmában elkezdett játszani a gitáron, csak úgy a semmiből hirtelen egy dallam és szavak jöttek hozzá. Ekkor született a Breaking my Fall című dal, melynek így szól a refrénje: Zuhantam, és Te megtartottál engem./Mit kell tennem? Bármit megteszek./ Mert zuhantam, és Te megtartottál engem./Mit kell tennem? Bármit megteszek. 

I Still Believe

Az egyik legkülönlegesebb dal, az én (és szerintem sokak) személyes kedvence. Miután Melissa elhunyt Jeremy sokáig nem talált magára. Elvesztette önmagát, nem találta az utat Istenhez. Közel két héten keresztül teljesen elveszettnek érezte magát. Ahhoz hasonlította az érzést, mikor hirtelen eltűnik a térerő a mobiltelefonról. Tudod, hogy ott van a másik, de egyszerűen nem tudod mit is akar mondani. Nem veszítette el a hitét, csupán nem tudta hogyan kommunikáljon Istennel. Egyszer azonban olyan tisztán hallotta, azt a mondatot, hogy: Vedd kézbe a gitárodat, ami teljesen megdöbbentette. Azonban sem testileg, sem lelkileg nem érezte felkészültnek ehhez magát, hiszen mit is tudna ő mondani, egyszerűen nem találja a szavakat. Ahogy azonban a kezébe vette a gitárt, mintha minden kinyílt volna körülötte, nagyjából 10 perc alatt írta meg az I Still believe című dalt. Így hangzik magyarul a refrénje: Még mindig hiszek a Te jóságodban./ Még mindig hiszek a Te igazságodban./ Még mindig hiszek Szent szavadban./ Ha nem értem, nem látom, akkor is, még mindig hiszek." 

Nos, én ezeket a dalokat gyűjtöttem össze Nektek, remélem meghoztam a kedveteket a könyv elolvasásához, vagy éppen a film megnézéséhez. Spotify-on vagy Youtube-on is eléritek a dalokat, ha pedig KJ Apa előadásában szeretnétek inkább meghallgatni a dalokat, úgy is megtaláljátok mindegyik Spotify-on. 

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a regénybe. 



Nyereményjáték

Mivel az Istenbe vetett hit kulcsfontosságú a regényben, így a mostani játékunk is ehhez kötődik. Mindegyik bejegyzés végén találtok majd egy idézetet, melyek mindegyike erősen kötődik a valláshoz és Istenhez. Nektek nincs más dolgotok, mint megírni, hogy az írás pontosan honnan származik? (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.”


a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.18.: Csak olvass!
01.22.: Csak olvass! extra
01.24.: Readinspo

2021. január 18., hétfő

Jeremy Camp: Még ​mindig hiszek + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Még mindig hiszek szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és az Istenbe vetett hit erejéről. Miután Jeremy felesége Melissa elhunyt, a fiú teljesen kétségbeesett, de még a legmélyebb gyászában sem felejtkezett el Istenről és a belé vetett bizalmáról, hitéről. Egy nap isteni sugallatra a kezébe vette a gitárját és megírta az  „I Still Believe” (Még mindig hiszek) című dalt, mely millióknak adott hitet és reményt a világon. Tartsatok bloggereinkkel, ismerjétek meg a dal mögötti történetet és ha Nektek kedvez a szerencse, nyerhettek is egy kötetet a kiadó jóvoltából. 

Amikor Jeremy Camp alig néhány hónappal az esküvő után elvesztette szeretett feleségét, Melissát, legkevésbé szerette volna Istent dicsőíteni. Ám miközben elképzelhetetlenül mély gyászával küzdött és magával küzdött, hogy megtartsa hitét, Istennek más tervei voltak vele: Fogd a gitárodat. Hallgass és írd! Jeremy engedelmeskedett, kiöntötte a szívét, a reményről írt, hogy Isten még a legmélyebb gyászában is vele van. A dal, amit aznap írt, az „I Still Believe” (Mégis hiszek) millióknak adott hitet és reményt a világon. Ez a könyv a dal mögötti történetet mondja el és azt is, hogyan keletkezett az erről szóló film. Bepillantást enged Jeremy magánéletébe – a nehéz gyerekkortól a kamaszéveken át Melissa tragikus haláláig és azon túlra is, az azt követő spirituális utazásra, ami legkedvesebb dalait inspirálta és végül oda vezetett, hogy újra megtalálta a szerelmet. Az I Still Believe szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és a hit erejéről. Ez a könyv Jeremy Camp életútját mutatja be, azt, hogy reményt és gyógyulást talál élete legnehezebb pillanataiban, és bemutatja a dalokat, amik ezen az életúton keletkeztek, és amelyek nemzedékekre voltak nagy hatással.

Őszintén el kell gondolkodnom azon, hogy alaposabban utánajárjak az olvasmányaimnak és szeretnék bocsánatot kérni Melissától és Jeremytől így, hogy valaha is "haldoklós romcsi" könyvként utaltam a történetükre, hiszen ez a regény sokkal több ennél. De komolyan, egy kicsit tényleg szégyellem magam, hogy eddig így aposztrofáltam ezt a könyvet. A trailert még anno fél szemmel láttam Youtube-on, így egy átlagos romantikus haldoklós történetként könyveltem el Jeremy memoárját. Megörültem mikor láttam, hogy érkezik a könyv Magyarországra és nagyon vártam, hogy végre a kezemben tarthassam, de mivel kialakult bennem egy prekoncepció, ezért a fülszöveget sem olvastam el úgy igazából. Így mikor elkezdtem a könyv olvasását leesett az állam, rájöttem, hogy óriásit tévedtem, hiszen ez egy sokkal komolyabb történet, mint amire számítottam. Tudtam én, hogy memoár és hogy Jeremy Camp egy keresztény énekes/zenész, sőt hallgattam is a filmzenéket, de valahogy soha nem fókuszáltam rá a dalszövegeire. Szerettem a dallamot és teljesen belezúgtam az I Still Believe címe dalba, de igazán soha nem figyeltem arra, hogy miről is szól a dal. Mikor azonban végre figyelni ráfókuszáltam a szövegre és a könyvet is elkezdtem olvasni rájöttem, hogy mekkora bakot lőttem. Ez a könyv teljesen más, mint amire számítottam. 

Jeremy Camp memoárja egy igazán szívbe markoló és csodálatos írás a szerelemről, a szeretetről, Istenről és a hitről. Nagyon nehezen találom a szavakat, hiszen teljesen magával ragadott a történetük. 
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy vallásosnak tartom-e magam, akkor egy jól bevált skála alapján azt válaszolnám, hogy a magam módján igen. Nem kételkedem a magasabb rendű jó létezésében, ha segítséget várok rendszeresen fohászkodok, imádkozom. Mikor a Pázmányon a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe órán voltam, Balázs atya, aki az órát tartotta erre mondta azt, hogy Isten nem olyan, mint egy kólásautomata. Bedobod a pénzt és kívánsz valamit...ahhoz, hogy teljesítse a kérésedet állandó kapcsolatban kell vele lenned. Nos néha úgy érzem, hogy hajlamos vagyok én is automataként tekinteni rá. Amikor jó dolgok történnek velem, hajlamos vagyok elfelejtkezni a létezéséről, bár mindig megköszönöm, de igazából nem nagyon csinálok semmit, ha viszont rosszra fordulnak a dolgok, rendszeresen hozzá fordulok. Régen amúgy jártam hittanra, elsőáldozó és bérmálkozó is voltam, sőt templomi esküvőm is volt, szóval volt időszak az életemben, amikor rendszeresen jártam misére is. Imádkoztam és igyekeztem valamilyen kapcsolatot tartani Istennel. Azóta azonban sok minden változott, köztük én is. Még mindig igyekszem úgy élni, hogy ahogy egy keresztényi gondolkodású emberhez illik, de a kritikai gondolkodásomat egyszerűen nem tudom levetkőzni. Bár Ferenc pápa gondolkodása rendkívül szimpatikus, valami belső gát miatt még sem tudom magam elkötelezni teljes mértékben a vallás mellett. Persze tudom, igazából ez édeskevés ahhoz, hogy igazán vallásosnak vallhassam magam, de a semminél azért több. Hiszek abban, hogy valaminek történnie kell, hiszen borzasztóan félelmetes, hogy egyik nap még itt vagyunk, utána pedig megszűnünk létezni. Hiszek abban, hogy a túlvilágon mindenki boldog. Hiszek abban, hogy Isten jó és vigyáz ránk. Persze történnek rossz dolgok az életben, de Ő ott van, és a lehetőségeihez mérten segít nekünk. 

Jeremy, Melissa és Adrienne története óriási hatással volt rám. Mindhárman óriási példaképek, akiknek hite példaértékű. Bár Melissa élete nagyon fiatalon véget ért, mégis rendkívül sokat adott az emberiségnek. Betegségével és rendületlen hitével emberek százezreinek életét érintette meg. A legnagyobb fájdalmak között sem veszítette el a kapcsolatot Istennel, végig alázatosan imádkozott hozzá. Mikor már a beszéd is nehezére esett, ő akkor is áldotta az Urat, soha egy másodpercig sem rendült meg hitében. 

Fiatal felesége elvesztése után Jeremy kis túlzás nélkül állítható, hogy teljesen szétesett. Bár hitét nem hagyta el, mégis teljesen kicsúszott a talaj a lába alól. Képtelen volt egyszerűen feldolgozni és megérteni, hogy miért történt ez velük. Egy nap azonban minden megváltozott, a fiúhoz Isten szólt, és azt mondta neki: "Fogd a gitárodat, és játssz!". Nagyjából 10 perc alatt megszületett az a dal, mely emberek tömegét inspirálta. A dal, amely a legnehezebb időkben is kapaszkodó lehet a sebzett szívnek. Ahogy a dalban is hallhatjuk, hogy " Még mindig hiszek a Te jóságodban. Még mindig hiszek a Te igazságodban. Még mindig hiszek Szent szavadban. Ha nem értem, nem látom, akkor is, még mindig hiszek." Annak, aki hisz Istenben óriási segítség ez a dal a gyászban és fájdalomban. Melissa azt mondta, hogy ha csak egy embert is megérint a halála, és csak egy ember közeledik általa Istenhez, akkor ő boldog lesz. A dalnak hála százezrek és most a film miatt akár milliók is lehetnek, akik rá gondolva egy kicsit közelebb kerülnek Istenhez. Hiszen Isten mindenhol ott van. Bár sokszor nem azt "kapjuk", amit szeretnénk és néha nem értjük, de mégis szüntelenül ott van és segít. Hitünkben vigasztalást nyerhetünk. 

A történet harmadik, és egyáltalán nem elhanyagolható karaktere Adrienne, aki Jeremy társa, szerelme, felesége lett Melissa halála után. Ez a nő egy csoda. Olyan támaszt nyújt férjének, amilyenre kevesek lennének képesek. Soha egy másodpercig sem érzett féltékenységet vagy haragot Melissa iránt, sőt ő is azok között van, akiket inspirált a lány hite. Minden egyes alkalommal, amikor Melissáról kérdezték, meghatóan és szépen nyilatkozott róla. Tudja, hogy Jeremy és Melissa története fontos és egy másodpercig sem állt annak útjába, hogy Jeremy erről beszéljen. 

A könyv felépítése nagyon érdekes. Bepillanthatunk Jeremy kamaszéveibe és megismerhetjük azt az időszakot is, amikor tipikus kamaszként élte napjait. Bár eljárt templomba szüleivel, de mégsem volt annyira elkötelezett hívő, mint amennyire a családja szerette volna. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben úgy került egyre közelebb Istenhez és úgy ismerte fel, hogy a zene útján szolgálhatja a legjobban Istent. Megtudjuk hogyan születtek a dalai és nem csak az I Still Believe, hanem a többi nagyszerű műve is. Melissa halála után őszintén beszél az érzéseiről és arról, hogyan sikerült talpra állnia. Megismerhetjük Adrienne-t és a film készítéséről is esik bár szó. 

A könyv borítója csodaszép, az egyik legszebb filmes borító, amit mostanában láttam. Általában nem szeretem, ha a plakát alapján készül, de ebbe azonnal beleszerettem. (Amúgy a filmet még nem láttam, de a könyv után mindenképpen szeretném sorra keríteni azt is. Hihetetlenül kíváncsi vagyok ezek után arra, hogy ezt a különleges történetet hogyan sikerült életre kelteni a mozivásznon.)

A Még mindig hiszek egy rendkívül nagyszerű és megható olvasmány, mely akkor is megérinti az embert, ha nem elkötelezett hívő. Egyszerűen képtelenség semlegesen hozzáállni a történethez, akarva akaratlanul is elgondolkodunk rajta. Jeremy története bizonyítja, hogy a hit óriási dolog, a legmélyebb gödörből is ki tudja húzni az embert. Az imádságoknak óriási ereje van, az Istenbe vetett hit akár hegyeket is mozgathat, begyógyítja lelkünk sebeit, vigaszt nyerhetünk. Annyira szép és irigylésre méltó dolog ez. A könyv elolvasása után azt gondoltam, hogy bárcsak én is így éreznék, bárcsak tudnék én is ennyire hinni. Igen, a saját magam módján vallásos vagyok, de az én hitem meg sem közelíti Jeremy, Melissa és Adrienne hitét. 

A könyv elolvasásához kell egy kis nyitottság, de aki esélyt ad neki, biztosan nem csalódik. Lenyűgöző olvasmány a hitről és a szeretetről. Én csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a regénybe. 



Nyereményjáték

Mivel az Istenbe vetett hit kulcsfontosságú a regényben, így a mostani játékunk is ehhez kötődik. Mindegyik bejegyzés végén találtok majd egy idézetet, melyek mindegyike erősen kötődik a valláshoz és Istenhez. Nektek nincs más dolgotok, mint megírni, hogy az írás pontosan honnan származik? (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.”


a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.18.: Csak olvass!
01.20.: Sorok között 
01.22.: Csak olvass! extra
01.24.: Readinspo

2021. január 14., csütörtök

Philippa Gregory: Hercegnők ​kézikönyve + Nyereményjáték

Sziasztok!

Philippa Gregory-t főként történelmi romantikus regényei révén ismerjük, és ha valaki, ő aztán igazán sokat tud a hercegnőkről! Legújabb könyvének, a Hercegnők kézikönyvének célközönsége a fiatalabb korosztály: a kedves, izgalmas és modern szemléletű gyerekkönyvből megismerhetjük Florizella hercegnőt, aki sok szempontból szakít a klasszikus mesék sztereotípiáival. Tarts öt bloggerünkkel, és nyerd meg a Kolibri Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!,

Azt hiszem soha nem lehet kinőni a hercegnős dolgokból. Éppen most vásároltam egy olyan pizsit, melyre a következő szöveg van írva: I'm done adulting, let's be princesses. Azt hiszem, hogy ez leírja azt, hogy 30 évesen is a mesék és hercegnők megszállottja vagyok. 

Mikor még kislány voltam a klasszikus hercegnők voltak az abszolút kedvenceim. Imádtam, hogy mindegyik mesében volt egy herceg, aki paripán érkezett és megmentette a szegény védtelen leányzókat a sárkány, vagy bármilyen gonosz bestia karmaiból. Aztán ahogy nőttem, egyre inkább az erős és kompetens női karakterek lettem a szívem csücskei. Már nem tetszett annyira, hogy egy királylány megmentésre szorul, jobban tetszett, mikor az adott karakter kiállt saját magáért és a herceg segítsége nélkül is boldogult a nagyvilágban. Persze nem azt mondom, hogy felesleges lettek a hercegek, csak egyszerűen jó volt látni, hogy a hercegnők egyenértékű partnerként jelentek meg a mozivásznakon. 

Mikor megláttam a Hercegnők kézikönyve című könyv fülszövegét azonnal beleszerettem a könyvbe és bár eddig csak hallomásból ismertem Philippa Gregory munkásságát azonnal a szívembe zártam Florizella hercegnőt. No de lássuk miről is szól a könyv pontosan!

Florizella nem éppen hétköznapi hercegnő… Nem rabolja el a sárkány, és nem menti meg a herceg sem – mert előbb menti ő meg saját magát! Hozzá hasonlóan kalandvágyó barátaival pedig keresztül-kasul bebarangolja a birodalmat, hogy óriásokkal és farkasokkal küzdjön meg Gumicukor nevű lován.
Philippa Gregory nevével már eddig is gyakran találkozhattunk a nemzetközi és hazai sikerlisták élén. Bár a leginkább történelmi tárgyú regényeiről híressé vált szerzőnő ezt a könyvet elsősorban saját lányának és unokáinak szánta, most is otthonos pályán mozog: egy királyi udvarban.
A klasszikus mesevilág díszletei között íme egy vagány, minden ízében mai hercegnő, a fenséges regények koronázatlan királynőjétől a jövő uralkodóinak!


Az a helyzet, hogy engem ez a könyv megvett kilóra. Szavak sincsenek arra, hogy mennyire imádtam Florizella hercegnő kalandjait. Ahogy a kis bevezetőben írtam, Philippa Gregory munkásságát csak hallomásból ismertem, de azt hiszem, hogy ezt a hiányosságomat hamarosan be kell pótolnom, hiszen ezzel a kis könyvvel nálam óriási piros pontot szerzett az írónő. A Hercegnők kézikönyv az utóbbi idők egyik legjobb mesekönyve volt, amit olvastam, és ezt minden túlzás nélkül állíthatom Nektek. 

A könyv három részből áll, mindegyik mese Florizella hercegnő egy-egy kalandját meséli el. Ahogy haladunk előre a mesekönyvben láthatjuk, hogy Florizella egyáltalán nem egy hétköznapi hercegnő. Szereti a kalandokat, imád lovagolni, sokat gondolkodik a királyság sorsán és ötleteket gyűjt, hogy nagyszerű uralkodóvá válhasson majd, szóval teljesen máshogyan viselkedik, ahogy a többi lány a könyvben. Nem bújja naphosszat a Hercegnők kézikönyvét, nem hord állandóan óriási abroncsos szoknyát és esze ágában sincs hozzámenni a szomszédos királyság hercegéhez. Amikor édesapja bezárja egy toronyba kikéri magának, hogy a herceg megmentse, hiszen köszöni szépen ő is képes arra, hogy lemásszon a toronyból. Megvan a magához való esze, képes megküzdeni egyedül is a sárkánnyal, a farkasok közelsége sem riasztja el és akár egy igazi óriással is szót tud érteni. Benett herceg igazi jóbaráttá válik a könyvben, egyenrangú partnerekként jelennek meg egymás mellett, igazi szövetségesei lesznek egymásnak. Az én kedvenc történetem talán a farkasos kalandja volt, de összességében mindhárom részt imádtam. 

A könyv modern elemei mellett a klasszikus mesevilág is megelevenedik. Az elhagyott cipellők, a tündérek, akik közül mindenki meg lett hívva a keresztelőre, így senki sem sértődhetett meg igazán, vagy éppen a toronyba zárt hercegnő karaktere mind-mind olyan elemek, amelyeket már jól ismerhetünk régi kedves meséinkből. Philippa Gregory azonban csavart egyet a dolgokon és rendkívül kreatív módon egy teljesen új mesevilágot alkotott. Florizella hercegnő egy nagyon erős és kompetens karakter, olyan távol áll klasszikus sztereotip hercegnői modelltől, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem egy nyafka kis virágszál, aki a szobájában ül hercegre várva, hanem egy igazi kis kalandor, akinek nemcsak az esze, hanem a szíve is a helyén van. Florizella egy igazi példakép lehet a kislányok előtt, hiszen nem passzív résztvevője, hanem aktív szereplője saját történetének. Megmutatja, hogy nem kell hercegnek lenni ahhoz, hogy kalandokban vegyünk részt, a lányok is lehetnek bátrak és erősek. Néha persze nem árt, ha van mellettünk egy herceg, de fontos, hogy egyenlő félként tekintsünk a két félre. 

A mesekönyv stílusa rendkívüli, igazán humoros és nagyszerű olvasmány, mely nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtt korosztályt is könnyedén magába szippantja. Egyszerűen letehetetlen olvasmány. 

A könyv véleményem szerint tökéletes lehet esti mesének, de a nagyobbak már az önálló olvasással is megpróbálkozhatnak. Könnyen és egyszerűen olvasható a kötet, így azok a gyerkőcök is meg tudnak vele birkózni, akik nemrég tanultak meg olvasni. 

A borító egyszerűen imádnivaló biztos vagyok benne, hogy rengeteg kisgyerek szeme akad meg majd ezen a csodán a könyvesboltban. 

Összességében én nagyon megszerettem ezt a mesekönyvet, Florizella hercegnő igazi kedvenccé vált számomra. A Hercegnők kézikönyve egy remek stílussal megírt humoros és nagyszerű történet. Florizella egy igazán erős és szimpatikus karakter, akinek az esze és a szíve is a helyén van. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a mesekönyvet, én egyszerűen imádtam. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 



Nyereményjáték

Mostani játékunkban további, regénybeli hercegnők nyomába eredünk! Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv szerzőjének nevét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP



a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.14. Csak olvass!
01.16. Dreamworld
01.18. Hagyjatok! Olvasok!