A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Manó Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Manó Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 15., szombat

Serena Valentino: Vesszen ​a szörny! (Gonosztevők 11.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Serena Valentino Gonosztevők c. sorozatának tizenegyedik része, a Vesszen a szörny!. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Gaston történetét, amiről ezidáig még nem hallottál.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

Lehet, hogy azt hiszed, már ismered ezt a történetet, amely régi, akár az idő. Talán ismered a Szépséget és a Szörnyeteget, és az átkot, amit együtt törtek meg. De léteznek olyan mesék, amelyeknek nem csupán egy befejezése van. Amelyekben egynél több gonosztevő is szerepel.
Gaston története is ilyen. Gaston és a Herceg, bár nem voltak vérszerinti rokonok, testvérekként nőttek fel. Gyerekkori kalandjaik során bejárták a kastély megannyi termét, sőt, még a sűrű erdőbe is elmerészkedtek. Az erdőbe, amely otthont adott a legendás gévaudani fenevadnak, a félelmetes lénynek, amelynek jelenléte folyton ott derengett a képzeletükben.
Azután, egy végzetes éjszakán, egy borzalmas tragédia örökre megváltoztatta az életüket és a barátságukat, és egészen különböző utakra terelte őket: az egyikük elindult az önzés és a kiváltságok útján, a másik pedig elhatározta, hogy helyrehozza a múlt hibáit.
Amint azt tudjuk, a Herceg nagy árat fizetett a gonoszságáért. Gaston pedig három, minden lében kanál boszorkány varázslatától hajtva, szépen, lassan egyetlen vágy rabszolgájává vált: hogy mindenáron vesszen a szörny!

Gaston története már a tizenegyedik elolvasott kötetem a sorozatból, így azt hiszem tényleg elmondható, hogy addiktív ez a sorozat. Még amikor el is határozom lélekben, hogy a következő történetet kihagyom, akkor hirtelen hatalmába kerít az a fránya fomo (fear of missing out) érzés és végül mégiscsak elcsábulok. Gastonra azonban nagyon kíváncsi voltam, akkor is sorra kerítettem volna, ha esetleg több részt kihagytam volna. 

Már az első pillanattól kezdve munkálkodott bennem egyfajta kíváncsiság, hogy vajon a Disney mesefilmek gonosztevőit vajon mi motiválhatta. Serena Valentino könyvei abszolút szerethető és olvasmányos regények, melyek teljes mértékben betöltik a szórakoztató funkciójukat. Könnyen és gyorsan lehet velük haladni. A szerző roppant kreatív, izgalmas látni, hogy melyik karakternek milyen eredettörténetet álmodott meg. Azt már többször is írtam, hogy engem a kattant nővérek anno rendkívül idegesítettek, nagyon zavart a személyük is kifejezetten örültem, mikor egy kicsit háttérbe szorultak. Gaston történetében azonban visszatértek ezek a nőszemélyek, szóval gondolom nem lep meg titeket, ha azt mondom, hogy nem ez lesz az új kedvencem a sorozatból. A Szépség és a Szörnyeteg az egyik kedvencem mesém, Gaston pedig mindig is irritált, egy sekélyes pojácának tartottam. Kíváncsi voltam, hogy milyen mélységét ad majd a karakterének a szerző. Továbbá ebben a sorozatban egyszer már olvashattunk egy gonoszról, a Hercegről...szóval izgalmasnak találtam, hogy a mese így tulajdonképpen két gonosszal büszkélkedhet. 

A Vesszen a szörny! egy igazán érdekes történet Gaston személyéről és arról, hogy mi történt vele a múltban. Egy történet egy fiúról, aki a Herceg legjobb barátja és bizalmasa volt. Egy történet kalandokról, veszteségről, szeretetről és annak hiányáról. Arról, hogy milyen életet élt Gaston a palotában és milyen szerepet játszott abban, hogy a Herceget megátkozzák és legfőképpen arról, hogy ugyanez az átok miként hatott Gaston személyére. 

Rendkívül felemás érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészről nagyon tetszett,  hogy bővebben olvashattunk Gaston és a Herceg gyerekkoráról, de egy idő kezdett kicsit sok lenni számomra a felvezetés. A történet sokkal inkább erre koncentrál. Az átok megjelenése jót tett, érdekes volt látni, hogy Gaston milyen szerepet töltött be. Nem csak abban, hogy Kirké megátkozza a Herceget és a kastélyt, hanem abban is, ahogy kétségbeesetten szeretnék megtörni azt. 

Érdekes volt látni azt is, hogy a Herceg és a Gaston miként nőtt fel. Hogy talán nem is olyan meglepő, hogy a Herceg szörnyeteggé változott, hiszen tényleg nagyon önző és zsarnok volt. Nagyon hiányzott az életéből a szülői útmutatás. Talán az volt a legjobb dolog, ami történhetett vele, hogy megátkozta őt Kirké. Gaston gyerekként sokkal szimpatikusabb volt. Igazából az egyetlen dolog, amit elhibázott, hogy összefogott a kattant nővérekkel és nem hallgatott Kirkére. Sajnos azonban az átok miatt teljesen elfelejtett mindent. Ráadásul a történet szerint Belle iránti megszállottsága is a nővérek műve. Nagyon sajnáltam szegényt, nem ezt érdemelte volna. Nem gondoltam volna amúgy, hogy ezt fogom érezni, mert amúgy soha, egy másodpercig sem foglalkoztatott Gaston élete, vagy eredettörténete. De ebben a formában abszolút tudtam hozzá kapcsolódni. Hiszen csak egy fiú volt, aki nem akart mást, mint megbosszulni szülei halálát. Egy fiú, aki imádott a kastélyban játszani a Herceggel. Egy fiú, aki mindenben lepipálta a Herceget, lövésben, futásban, és még dekoratív megjelenésben is. Egy fiú, aki nem akart mást, mint a Herceg oldalán maradni és olyan életet élni, amilyenre mindig is vágyott. 

A kötet könnyen és gyorsan olvasható, elég jól lehet vele haladni. A borítót még mindig imádom, nagyon jól néz ki, a fekete élfestés pedig tényleg nagyszerűen illik a kötethez. 

Ha szeretitek a gonosztevőket, akkor ezt a részt se hagyjátok ki. Ugyan nekem nem lesz a kedvencem, de rengeteg érdekes és izgalmas dolog derül ki benne, így kihagyhatatlan azok számára, akik a sorozat kedvelői. Olvassátok, szeressétek!

 Értékelés: 5/3,5


Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték


Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered Gaston. Minden állomáson találsz egy vele kapcsolatos kérdést, neked pedig nincs más dolgod, mint a helyes választ beírni a rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Hogy hívják Gaton kissé ügyetlen segítőjét?



A turné állomásai

11/13 Dreamworld - Idézetek
11/15 Csak olvass!
11/17 Utószó
11/19 Szembetűnő
11/20 Dreamworld

2025. november 14., péntek

Bella Swift: Csipesz, ​a tacsi Mikulásnak áll + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyveknek köszönhetően Bella Swift új sorozatával is megismerkedhetünk, amely Milli, a mopsz szomszédjában lakó Csipeszről, az apró tacsiról szól. Csipesz most került az új családjához, és attól tart, ha nem tud összebarátkozni Kleóval, a macskával, akkor visszaviszik őt. Épp ezért kitalálja, hogy Mikulásnak áll, és teljesíti Kleó legnagyobb kívánságát, hogy megszerettesse magát vele. Ám Mikulásnak lenni nem olyan egyszerű, mint azt Csipesz elsőre gondolja. Tarts velünk a cuki karácsonyi történet során, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből.

Csipesz, a tacsi alig várja, hogy együtt tölthesse a karácsonyt az új családjával, és Kleóval, a morcos öreg macskával. Ám amikor a cica elárulja neki, hogy a Mikulás csak az embereknek szokott ajándékot hozni, nagyon elszontyolodik. Elhatározza, hogy Mikulásnak áll, és valóra váltja újdonsült barátai kívánságát. Rozi, a vörösbegy azt szeretné, hogy melegebb legyen a fészke, Flóra, a dalmata pedig egy jó kis sárfürdőre vágyik. Nincs olyan kívánság, amit a kis tacsi ne igyekezne megvalósítani. De vajon Csipesz álma is valóra válhat? Össze tudnak barátkozni Kleóval még karácsony előtt?






Bella Swift mesekönyvei egyszerűen megunhatatlanok számomra. Nem titok már, hogy imádom Milli kutya karakterét. Így kíváncsi voltam, hogy Csipesz, a tacsi is hasonló szerelem lesz-e majd számomra. 
Igazából nem is húzom azzal az időt, hogy kétségek között hagylak titeket. Igen, Csipeszt is imádtam és már alig várom, hogy folytatódjon a története. 

A Csipesz, a tacsi Mikulásnak áll egy igazán kedves és szerethető történet Csipeszről a kis tacsiról, akinek minden vágya, hogy beilleszkedjen és Kleóról a morcos macskáról, aki nehezen tud megbarátkozni a család új, mitugrász tagjával. Egy kedves történet a barátságról, az álmok való váltásáról és arról, hogy olykor mindannyian hibázunk még akkor is, ha jószándék vezérel bennünket. 

A történet szerint a kiskutya már alig várja, hogy együtt tölthesse a karácsonyt új családjával.  Csipesz izgatottan várja, hogy mit hoz majd neki a Mikulás, de Kleó elszormorítja őt azzal, hogy a Télapó bizony csak az embereknek hoz ajándékot. Csipesz elhatározza, hogy Mikulásnak áll és valóra váltja barátai álmait is.  Csipesz nagyon szeretne összebarátkozni a család macskájával, de valahogy mindig rosszul alakulnak a dolgok közöttük. A kiskutya félni kezd attól, hogy ha Kleó és ő nem lesznek barátok a család visszaviszi őt a menhelyre, ezért kitalálja, hogy valóra váltja a macska kívánságát is. De vajon minek örülne Kleó? Képes lesz Csipesz megolvasztani a szívét és barátokká válhatnak? 

A  Csipesz, ​a tacsi Mikulásnak áll abszolút hozta azt, ami miatt imádom Bella Swift mesekönyveit. Egy igazán kedves mese, tökéletes olvasmány a kicsik számára. Nagyon szeretem, hogy a könyv játszva tanítja a gyermekeket.  Ebben a részben a szerző a félelemről és a gátjaink feloldásáról mesél. Arról, hogy néha nincs másra szükségünk, mint egy barátra, aki segít nekünk abban, hogy elhagyjuk a komfortzónánkat. Az élet olykor ijesztő, főleg, ha egyszer megsérültünk valami miatt, de ha van valaki, aki fogja a kezünket, akkor könnyebben tesszük meg azokat a bizonyos lépéseket. Csipesz úgy segített Kleónak, hogy közben észre sem vette. Ugyanis néha nem a látványos, grandiózus gesztusok, hanem a csendes, apró tettek azok, amelyek belénk égnek. 

De emellett persze nagyon jó beszélgetési alap lehet a költözés is, hiszen Csipesz beköltözik új otthonába és minden nagyon ismeretlen lesz számára. A környék, az ott élők...elsőre persze minden félelmetesnek tűnhet. De ha az ember kicsit összeszedi magát rájön, hogy nem is olyan nehéz barátokat találnia. Főleg nem akkor, ha egy szuper kutyás kávézó is van a városban. És ez az a pont, ahol én végképp beleszerettem a történetbe. Mert persze, Csipesz is szuper aranyos de annyira örültem, hogy a szerző összekötötte a sorozatot Milli történetszálával. Így ha csak mellékszereplőként is, de találkozhatunk kedvenc mopszunkkal. 

Csipesz tökéletes főszereplő, másodpercek alatt belopja magát a szívünkbe. Nagyon szerettem olvasni, engem abszolút levett ismét a lábamról a szerző. Millinek bizony kihívója akadt, legalább annyira megkedveltem ezt a tacsit, mint őt. Úgy érzem, hogy Bella Swift egyszerűen nem tud tévedni és mindig jobbnál jobb mesékkel kápráztatja el rajongóit. 

A Csipesz, ​a tacsi Mikulásnak áll az a típusú mesekönyv, melyet bátran ajánlanék a 3-4 évesektől kezdve egészen az alsó tagozatos gyerekekig. A legkisebbeknek tökéletes mese a közös olvasáshoz, a nagyobbak pedig már önálló olvasmányként is forgathatják a lapokat. Ha valamilyen apróságot kerestek a Mikulás zsákba, a kiscsizmába, akkor ezzel a kis könyvvel nem lőhettek mellé. Garantáltan mosolyt csal majd a gyerkőc arcára. 
 
Ha szeretitek Millit, a mopszot, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt Csipesznek is. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 



Nyereményjáték

Ezúttal Bella Swift másik, Milliről, a mopszról szóló sorozatából teszünk fel nektek kérdéseket. A feladatotok, hogy a Tally megfelelő helyére beírjátok a helyes választ.
Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


KÉRDÉS
Mi a neve a kutyás kávézónak a történetben?


Állomáslista:


Blogturné

11. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út

11. 06. This is my (book) universe.

11. 08. Szembetűnő

11. 10. Könyv és más

11. 12. Veronika's Reader Feeder

11. 14. Csak olvass!






2025. szeptember 26., péntek

Maggie O'Farrell: Amikor összekuszálódtak a szavak

Sziasztok!

Maggie O'Farrell ismét egy szépséges és érzékeny gyerekkönyvvel lepte meg az olvasókat, amihez ezúttal is Daniela Jaglenka Terrazzini készített csodás illusztrációkat. Az Amikor ​összekuszálódtak a szavak egyszerre szól a dadogásról, a testvéri szeretetről, és legfőként arról, hogyan tanulhatunk meg együtt élni a saját démonainkkal. Tartsatok velünk a blogturné állomásain, és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Ez a gyönyörűen illusztrált mesekönyv a testvéri szeretetről, és arról is mesél, mit jelent újra felfedezni a hangodat – és önmagadat.

Ez a két testvér nem is lehetne különbözőbb: Bea kifényesíti a cipőjét, minden este összehajtogatja a ruháit, és betűrendbe rakja a könyveit. Féktelen húga, Min szakadt nadrágot visel, és békanyálat gyűjtve gázol a tóba. Min mindenekelőtt mesemondó, aki szeret mindenkivel beszélgetni. Egy nap azonban a formálódó szavak nem jutnak ki a száján. A szavakat hirtelen veszélyesnek, nehézkesnek érzi. Min már nem önmaga -talán valami furcsa lény lopja el a szavait, egy olyan lény, amelyet még a nővére sem lát? De ez nem is számít, mert Bea látja Mint.

A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell saját dadogással kapcsolatos tapasztalataiból merít, hogy valósághű portrét alkosson a megrendült önbizalomról, és arról, hogy a fájdalmas helyzetek megosztása egy szerettünkkel mindent megváltoztathat.

Daniela Jaglenka Terrazzini kifejező illusztrációival és Kádár Annamária értő fordításában ez a könyv azokhoz az olvasókhoz szól, akik valaha is elvesztették önmaguk egy részét – és cserébe valami újat találtak.

Nem ez volt az első Maggie O'Farrell mesekönyv, amit olvastam és biztosan nem is az utolsó. Már akkor beleszerettem, mikor még csak a borítóját láttam. A fülszöveg elolvasása után pedig szemernyi kétségem sem volt afelől, hogy ezt a kötetet mindenképpen szeretném a polcomon tudni. Az Amikor összekuszálódtak a szavak egy csodálatos mese, melyben a fantázia és a valóság összemosódik. Egy történet arról, hogy mi történik akkor, mikor a szavak cserben hagytak minket, hogy miként küzdünk meg a saját dibbukjainkkal, vagyis a gonosz szellemeinkkel. Hiszen egy valamiben biztosak lehetünk, mindenkinek vannak nehézségei az életben. Ezek olykor láthatók mindenki számára, olykor pedig teljesen láthatatlanok. 

Ilyenkor persze gondolhatunk úgy ezekre a dolgokra, mint szégyellnivaló, vagy titkolnivaló dolgokra. Visszahúzódhatunk a csigaházunkba és vágyakozva nézhetünk kifelé a világba, miközben az élet elrobog mellettünk. Vagy akár ki is húzhatjuk magunkat, kikiabálhatjuk a világba, hogy dadogunk....hogy nem ehetünk tejterméket....hogy szorongó alkatok vagyunk....vagy azt, hogy hallókészülékre van szükségünk. Hiszen ezek a dolgok is hozzánk tartoznak. Ha elfogadjuk azokat a dolgokat, amelyek tökéletlenné tesznek minket, megbékélünk velünk, akkor szép lassan észrevehetjük azokat az apróságokat, amelyeket pontosan ezeknek köszönhetünk. Hiszen minden probléma és nehézség elvesz belőlünk valamit, de végül valamit hozzánk is ad. Erősebbek leszünk egy-egy veszteség után. A szuper szenzitív emberek empatikusabbak. Ha pedig százszor átgondolja valaki, hogy mit mond...az pedig fejlesztheti a szókincsét és jobb megfigyelővé válik. Maggie O'Farrell regénye pedig pontosan ezt a témát járja körül. 

A történetben két kislány szerepel, akik nem is lehetnének különbözőbbek. Bea csak rendben és rendszerben tud létezni. Élére állítja a dolgokat és még a könyveit is betűrendbe állítja. Jobban szereti a csendet. A húga, Min azonban olyan, mint a szélvész, imád csacsogni és pörög ezerrel. Egy nap azonban cserben hagyják a szavak. Valahogy nem jutnak ki a száján. Amikor pedig tükörbe néz, egy furcsa lény ül a vállánál, aki minden szavát ellopja. Talán egy dibbuk? És miért nem látja senki? Vajon mit lehet tenni ellene? És ami a legfontosabb, képes lesz újra önfeledten beszélgetni másokkal? Kiszabadulnak valahogy a szavak? 

Nagyon szerettem ezt a mesekönyvet, egy igazán szerethető történet arról, hogy mindannyian küzdünk valamivel. És persze, a könyv középpontjában Min dadogása áll, de a tanulság túlmutat ezen. Hiszen mindenkinek megvannak a maga nehézségei. Ez a történet ugyan két nővérről szól, de megmutatja az is, hogy miként lehet együtt élni belső démonainkkal. 

A mese egy összefüggő történet, nincsen fejezetekre tagolva, így nagyon nehéz részekre bontani, érdemes egyszerre elolvasni az egészet. A kötet nyelvezete a kicsik számára is igazán érthető, tökéletes olvasmánynak tartom. Akár esti meseként, akár csak egy sima közös olvasásként kerül elő ez a kötet a polcról, garantáltan jó érzés lesz lapozgatni. Az olvasást követően szerintem érdemes néhány percet szánni a közös beszélgetésre is, simán benne van a pakliban, hogy pont a történet hatására nyílik majd meg és mesél arról, hogy milyen nehézségei vannak az óvodában/iskolában  és ezek a dolgok milyen hatással vannak rá.

A történet azonban nem csak gyermekeknek szól.  A mese segítségével mindannyian esélyt kapunk arra, hogy visszatérjünk a saját gyerekkorunkba, amikor a valóság és fantázia határai még oly könnyen átjárhatóak voltak. Hogy felismerjük és végiggondoljuk, hogy hiába vagyunk már 35 évesek, a dibbukok a mi életünk részét is képezik. 

Az illusztráció egyszerűen csodás, már az is hatalmas élmény az embernek, ha csak végiglapozza a könyvet.  A képek meseszépek, színesek, nagyszerű munka. A fordítás is nagyon szerethető, a szerzői megjegyzés után pedig azt kell mondanom, hogy a legjobb emberhez került. A személyes kapcsolódási pont miatt, el sem tudnék képzelni jobb embert a magyar nyelvre való átültetésre. Összességében csak ajánlani tudom ezt a mesekönyvet. Igazán értékes és nagyszerű olvasmány. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban Maggie O'Farrell további köteteinek nyomába eredünk.  Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


IDÉZET
“Hogyan lehetséges, hogy a csend hangosabb, mint a zaj?”


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.24. Csak olvass!

2025. szeptember 11., csütörtök

Lucy Maud Montgomery: Emily + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában egy újabb Lucy Maud Montgomery sorozatot ismerhetnek meg az olvasók. Emily Starr élete gyökeres fordulatot vesz, amikor maga mögött hagyja régi életét, és rokonaihoz költözik a New Moon Farmra. Rengeteg kihívás vár rá, meg kell szoknia új otthonát és be kell illeszkednie az új közösségbe. Azonban minden megváltozik, amikor végül barátokra lel. Tartsatok velünk, legyünk társai Emilynek, ismerjük meg együtt a sorozat első részét. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Emily Starr nem tudta, milyen magányosnak lenni - egészen addig, amíg szeretett apja meg nem halt. Édesanyját már korábban elvesztette, az ő rokonai viszik magukkal az árván maradt kislányt a New Moon Farmra.

Emilynek nincs könnyű dolga - el kell fogadnia a hajthatatlan és szigorú Elizabeth néni szabályait, és a csípős nyelvű, kíméletlen iskolatársak is próbára teszik a türelmét.
Lassanként minden megváltozik, amikor végre barátokra lel: Teddy, a csendes fiú, aki gyönyörű rajzaival mesél; Perry a világot látott, mégis tanulatlan fiú, akiben izzó kíváncsiság rejlik; és mindenekelőtt Ilse, a vadóc, ösztönös lány, akinek lobbanékony természete mögött hatalmas szív dobog.
Az új barátságoknak és kalandoknak köszönhetően Emily végül otthonra lel New Moonban.
A népszerű Anne Shirley-könyvek szerzőjének új sorozata.


Ahogy anno Anne karaktere sem volt ismeretlen számomra, úgy Emilyvel sem most találkoztam először. Az adaptációt is ismertem, és a sorozat első két része egy anno a polcomon csücsült. A tudásom persze megkopott, sok mindenre nem emlékeztem a történetből, így kíváncsian vártam, hogy újra megismerjem az alakját. 

Kalandjaink ezúttal is a Prince-Edward szigetre vezetnek minket, ugyanakkor egy teljesen új közösséget, családot kisvárost ismerhetünk meg. Az az igazság, hogy a Váratlan utazás óta vágyom ebbe a romlatlan és tiszta szívű világba, a könyv pedig abszolút hozza ezt. Kíváncsiságból utána olvastam, hogy Emily karakterét és történetét is beépítették-e valamilyen módon a sorozatba, de ahogy a leírásokból kiszűrtem az egyes egyezések csupán a véletlen műve, hiszen elméletileg a sorozat készítőit Emily alakja és története nem inspirálta. Bár azt írták az oldalán, hogy Hetty néni karaktere csupán a sorozatban található meg, mert a szerző nem írt hasonló karakterről, azért nekem vannak kétségeim. Hiszen Hetty és Olivia karaktere engem nagyon emlékeztetett Elizabethre és Laurára. Aztán ki tudja, lehet, hogy csak én látom bele a dolgokat. :) 

No de kicsit elkanyarodtam a lényegtől, térjünk is vissza az Emily sorozat első részére. 

Az Emily egy igazán szívmelengető történet, imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Nem pörgős, nem akciódús, nincsenek váratlan fordulatok, de tele van kedves, szeretetreméltó szereplővel és tiszta, gyermekien ártatlan világszemlélettel. Egy igazi lányregény, mely véleményem szerint rendkívül jól reflektál azokra az erkölcsi normákra, melyek az adott korban fontosak voltak, ugyanakkor igazán szórakoztató olvasmány. Abszolút látszik, hogy Lucy Maud Montgomery nem csak egy tanulságos, tanítóregényt szeretett volna megírni, hanem megmutatni a közönségének, hogy azzal sincs semmi baj, ha valaki a felhők felett jár két méterrel. Az álmodozással nincsen semmi baj, amíg kötelességeinknek eleget teszünk. A képzeletnek igenis teret lehet engedni, sőt sok esetben a különcségünk tesz igazán egyedivé minket. Ugyanakkor megmutatja, hogy az önfejűség és a hirtelen harag rossz tanácsadók, felesleges bánatot és szenvedést okoznak mindenkinek a környezetben. Érdekes volt látni, hogy mennyi párhuzamot vélek felfedezni Emily és Anne alakjában. Nagyon hasonló személyiségek, igazi finom lelkek, akik imádják a költészetet. Szeretik elnevezni a különleges dolgokat. De ami talán a legszembetűnőbb...nehezen értik meg őt a körülötte élő felnőttek. 

Emily egy nagyon kedves fiatal lány, aki kisgyerekként édesanyját, később pedig édesapját is elveszítette. Így kerül a New Moonba, ahol kezdetben nehezen találja meg a helyét. A család nem tudott dönteni arról, hogy ki nevelje fel őt, így sorshúzással került Elizabeth és Laura házába. A fiatal lány otthon tanult az édesapjával,  így az, hogy New Moonba való költözése után iskolába is kellett járnia, az merőben más szituáció volt számára. Nehezen találta meg közös hangot a többiekkel, sokat csúfulták amiatt a bizonyos Murray-gőg miatt, és a csalódások sem kímélték. Ahogy azonban haladunk előre az idővel, úgy lesz egyre több barátja, akik miatt végre tényleg újra otthon érezheti magát. Megismeri Teddy, a csendes fiú, aki gyönyörű rajzaival mesél; Perry a világot látott, mégis tanulatlan fiú, akiben izzó kíváncsiság rejlik; és mindenekelőtt Ilse, a vadóc, ösztönös lány, akinek lobbanékony természete mögött hatalmas szív dobog.

A könyv legkedvesebb része talán az, mikor Emily édesapjának ír az élményeiről, arról, hogy milyen nagyszerű és milyen fájdalmas dolgok történnek vele. Emily rendkívül érzékeny, nagyon szépen ír. Imádtam, hogy a leveleiben is megjelenik, hogy problémáival vannak a helyesírással. Tetszik, hogy ezzel még hitelesebb volt az ő alakja. 

Rendkívül sokat lehet tanulni Emily alakjától, de talán a legfontosabb, hogy mennyire sokat számít a szeretet és az, ha szeretünk és szeretve vagyunk. Milyen sokat számít az, hogy biztonságban érezzük magunkat és úgy érezzük, hogy fontosak vagyunk a másiknak. 

Emily sokat változott, fejlődött, ugyanakkor nem csak ő változott mások hatására, hanem mások is változtak az ő hatására. Sokat változott kapcsolata Elizabethtel is, szerettem olvasni arról, hogy ennyire két ellentétes karakter miként idomul hogyan kerülnek közelebb egymáshoz. 

Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet. Talán Anne egy fokkal közelebb került hozzám, de Emilyt is nagyon megkedveltem. A nyelvezet igazán szerethető, a történet pedig rendkívül olvasmányos. Ha szeretitek Lucy Maud Montgomery munkásságát, akkor csak ajánlani tudom nektek ezt a könyvet. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

Ebben a játékban most a kiadó munkásságára koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy rövid fülszövegrészletet. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a könyv címe és ki írta. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

FÜLSZÖVEG RÉSZLET

“Ahogy a szövetségük valami többé válik, ráébrednek, hogy a meleg évszakok tündéreinek és a Tél lakóinak okkal kell távol maradniuk egymástól, és hogy a távolság ára épp olyan halálos, mint a Télvadonban portyázó szörnyek.”


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

09.11.: Csak olvass!
09.12.: Dreamworld
09.14.: Könyv és más
09.16.: Szembetűnő
09.18.: Hagyjatok! Olvasok!

2025. szeptember 2., kedd

Allison Saft: Wings of Starlight – Tél és Tavasz határán + Nyereményjáték

Sziasztok!

Ebben a varázslatos könyvben egy tündérlány történetét ismerhetjük meg, aki, hogy bizonyítsa rátermettségét a trónra, bátran szembenéz az előtte álló kihívásokkal. Allison Saft egy igazán különleges világba kalauzol minket, ahol a titkok, izgalom és gyengédség kéz a kézben járnak. Ha kíváncsi vagy mit gondolunk a könyvről, tarts velünk a turné során, és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát. 

Mielőtt Tündérrév királynőjévé koronázták, csupán egy fiatal tündér volt, akinek választania kellett a kötelesség és a szíve között... A meleg évszakok tündérei évszázadok óta nem keltek át Télvadonba, és bár sokan tartanak a fagyott vidékeken ólálkodó szörnyektől, Clariont mindig is vonzotta a Tél komoly szépsége. A jelenlegi uralkodó és az évszakminiszterek vigyázó szemei alatt azonban nincs sok ideje az ábrándozásra, miközben egyre fogynak a napok közelgő koronázásáig. Egészen addig, amíg a palotába meg nem érkezik a hír a szörnyről, amely átkelt a Télből a Tavaszba. Clarion úgy érzi, hogy ha leszámol a fenyegetéssel, bizonyíthatja, hogy méltó új szerepére. A Tél határán azonban a szörnyeteg helyett Milorira, Télvadon ifjú őrzőjére talál. Miközben a birodalmaik megmentésére sietnek, valószínűtlen kötelék alakul ki közöttük. Ahogy a szövetségük valami többé válik, ráébrednek, hogy a meleg évszakok tündéreinek és a Tél lakóinak okkal kell távol maradniuk egymástól, és hogy a távolság ára épp olyan halálos, mint a Télvadonban portyázó szörnyek. 

Tudom tudom...már ezerszer mondtam nektek, imádom a Disney meséket, de azt szerintem még nem mondtam, hogy a Csingiling történetek különösen kedvesek a szívemnek. A Soharém legendája a kedvencem, de az összes animációs mesét imádom. Mikor megláttam a kötet fülszövegét még nem is gondoltam bele, de ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, egyfajta otthonosságérzet telepedett rám. Először le sem esett, az tűnt fel, hogy több információ is ismerős volt már nekem a Télvadonban élő tündérekről, például a szárnyukról. És mikor gondolkodni kezdtem, eszembe jutott, hogy miért. Hiszen láttam a Csingiling és a Szárnyak titka mesét, ahol Csing találkozik a testvérével, aki Télvadonban él. Ráadásul a mesében is utalnak egy párra, akikről elég hamar kiderül, hogy vélhetően Clarion és Milori. Szóval nagyjából 70 oldal után realizáltam, hogy ez tulajdonképpen most olyan, mintha egy előzménytörténet lenne a rajzfilmhez. Szóval ja...nagyon szerettem :D 

Bevallom, kicsit féltem a kötettől, mert Allison Saft egy könyvét már olvastam, az pedig nem tetszett annyira, így azért aggódtam. De szerencsére ez a regénye sokkal jobban tetszett. A szerző stílusához sokkal jobban passzol a mesei világ, mint a régenskor. Az olvasás minden másodpercét imádtam. 

A Tél és Tavasz határán egy igazán szerethető kötet, melynek főszereplője Clarion és Milori. Ha ismeritek a Csingiling meséket, akkor tudjátok, ha pedig nem, akkor a fülszöveg elolvasása után fogjátok megtudni, hogy Clarion Tündérrév királynője. Ez a történet egy olyan kalandot/időszakot mesél el, mielőtt megkoronázták őt. A fiatal lány nagyon más, mint elődje. Lobbanékony természet, nehéz elrejteni az érzéseit és mindennél jobban vágyik Télvadonba. A Tél azonban tiltott terület a tündéreknek, hiszen szárnyuk megfagy a hidegben. Ezt a hőmérsékletet egyedül a téltündérek tudják elviselni. No nem mintha bármelyik Tavasz-Nyár-Ősz tündérnek eszébe jutna odamenni, hiszen végtelen antipatikusnak tartják az ott élőket. Egy nap azonban nyugtalanító hír érkezik a palotába, egy szörny kelt át Télből. Clarion úgy érzi, hogy ha leszámol a fenyegetéssel, bizonyíthatja, hogy méltó új szerepére. A Tél határán azonban a szörnyeteg helyett Milorira, Télvadon ifjú őrzőjére talál. Miközben a birodalmaik megmentésére sietnek, erős kötelék alakul ki közöttük. Ahogy a szövetségük valami többé válik, ráébrednek, hogy a meleg évszakok tündéreinek és a Tél lakóinak okkal kell távol maradniuk egymástól, és hogy a távolság ára épp olyan halálos, mint a Télvadonban portyázó szörnyek. 

A cselekmény érdekes és izgalmas volt, imádtam, hogy Clarion mennyire el tudta magát engedni Télben. Szerettem a karakterét is és azt is, hogy milyen sokat fejlődött. Kezdetben nagyon bizonytalan volt és félt attól, hogy miként tudja majd Tündérrévet szolgálni, de végül igazán erős és kompetens királynővé változott. Nem is lehetne jobb kezekben a tündérek világa. A szerző nagy hangsúlyt fektet Clarion belső vívódására, igazából ha így nézzük, ez egy felnövéstörténet. 

Milori karakterét is nagyon megkedveltem, szerettem, hogy mennyire kompatibilisek voltak egymással. A történet vége fájdalmas, de én nem is igazán számítottam másra, mert már biztosan unjátok, hogy ezt mondom...de a mese miatt szinte biztos voltam benne, hogy történetük fájdalmas véget ér majd. Szóval engem ez annyira nem billentett ki a nyugalmamból és nem is igazán rázott meg annyira. 

A Rémálmok megjelenése nekem nagyon tetszett, tökéletes főgonoszok voltak. A Harry Potter harmadik része óta tudjuk, hogy legnagyobb félelmeink milyen bénító hatással vannak ránk. Nagyon kreatív volt ez az ellenség és az is, hogy miként tartotta fogva az áldozatait. 

Szerettem, ahogy a kötet építkezik és úgy éreztem, hogy a végére is kellő időt szánt a szerző. Nem siette el a végjátékot és külön piros pont az is, hogy nem félt attól, hogy szereplői áldozatokat hozzanak. Mert persze, én is örültem volna, ha ez a történet happy enddel végződik, de így valahogy hitelesebbnek és valódibbnak hatott (már amennyire egy tündérekről szóló kötet valódi lehet). 

Ez a könyv amúgy egy Disney adaptációért kiált. Egyszerűen imádnám, ha láthatnám ezt a történetet. Az utolsó oldal elolvasása után is azt érzem, hogy ez egy előzménytörténet. Szóval ha még nem láttátok a mesét, mindenképpen nézzétek meg és majd megértitek, hogy miért mondom ezt. 
A könyv talán nem hibátlan. Vannak benne apró hiányosságok. Lehetett volna kicsit akciódúsabb és a kialakult románc is kicsit gyors, de hát hé...ilyenek a Disney mesék is. Engem ez egy másodpercig sem zavart olvasás közben, hiszen stílusban nagyon hozta az ilyen típusú meséket. Szóval őszintén szólva én nem is igazán tudtam úgy tekinteni rá, mint egy klasszik ya fantasy kötetre. Ez egy mese...méghozzá a jobbik fajtából. Ráadásul a borító is egyszerűen meseszép, én imádom. Az egyik utolsó oldalon az látható, hogy a tündérek kalandjai folytatódnak. Szóval én már most tűkön ülve várom, hogy Tündérrévről olvashassak. Remélem lesz egy Soharémhez kötődő regény is majd.  :)

Szerintem könnyen és gyorsan lehet haladni a regénnyel, abszolút olvastatta magát. A nyelvezete is gördülékeny. A szerző olyan komoly témákat is boncolgat...mint például a megfeleléskényszer, az útkeresés vagy éppen az önmegvalósítás. Fontos üzenete, hogy merjünk önmagunk lenni. Jó, ha vannak előttünk ideálok és követendő példák, de végső soron az a legfontosabb, hogy megtaláljuk önmagunkat. Nem vagyunk egyformák és nem egyformán reagálunk a dolgokra így nem szabad senkire ráerőltetni a saját látásmódunkat. 

Ha szeretitek a Csingiling meséket, vagy ha egyszerűen csak felnőtt fejjel is egy igazán szerethető mesére vágytok, akkor csak ajánlani tudom nektek Alisson Saft regényét. Nem egy klasszikus, akciódús fantasy, de én imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Játékunk során olyan népszerű könyvekből hoztunk idézeteket, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a tündérekhez. A ti feladatotok, hogy felismerjétek melyik könyvből idéztünk, és beírjátok a könyv magyar címét a Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

IDÉZET
“– A vágy különös dolog. Amint kielégítjük, más formát ölt. Ha megkapjuk az aranyfonalat, hirtelen aranytűt is akarunk.”
a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

08.31. - Milyen könyvet olvassak?

09.02. - Csak olvass!

09.05. - Kelly és Lupi olvas

09.07. - Könyv és más

09.09. - Utószó

09.11. - Dreamworld

09.13. - Kitablar

2025. augusztus 30., szombat

Robin Stevens: Hajtű-rejtély Hongkongban (Úrilányok nem gyilkolnak 5.)+ Nyereményjáték

Sziasztok!

Immáron hatodik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését. Ez alkalommal Hazel otthoni terepén tesznek hőseink látogatást, ugyanis Hongkongba utaznak. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával és ha velünk játszatok, esélyetek van megnyerni a Manó Könyvek által felajánlott regény egy példányát is.

Amikor Hazel megtudja, hogy szeretett nagypapája meghalt, Daisyvel együtt hajóra szállnak és elutaznak Hongkongba, Hazel csodás, egzotikus otthonába. Kisvártatva kiderül, hogy a Wong család új taggal bővült: megszületett Teddy, a kisöccs. Orvoshoz kell vinni, ám a vizsgálatra nem kerül sor, mert a valaki elrabolja őt.

Veszélyes bűnbandák és sok titokzatos bűnjel nehezíti a nyomozást. A barátnőknek most különösen össze kell fogniuk, ha meg akarják találni az elkövetőt, mielőtt Hazel bajba kerülne…







Ezt a sorozatot egyszerűen nem lehet megunni. Az Úrilányok nem gyilkolnak az egyik legkedvesebb ifjúsági sorozatom és tűkön ülve várom az újabb és újabb részeket. Mindegyik kötet egyedi és izgalmas, soha nem önismétlő.  Daisy Wells és Hazel Wong a legkedvesebb detektívpárosommá vált az elmúlt időszakban, nagyon kedvelem a lányokat és azt, ahogy dolgoznak. A szerző rendkívül kreatív, a történetek kicsit sem unalmasak. Sok dolog történt már az elmúlt ha rész alatt. Jártunk már a lányok iskolájában, Daisy otthonában és egy vonaton is. Egy valahol azonban még soha nem voltunk Hongkongban, Hazel szülővárosában. Így nem csak az ország és a kultúra változik, hanem maguk a játékszabályok is. Hiszen Hongkong nagyon más, mint Anglia. Nem csak az ételek, de a kultúra és a szokások is teljesen mások. Itt árgus szemmel figyelik a lányok minden mozdulatát, nincs akkor szabadságuk, mint Angliában. Pedig minden ügyességükre és logikai érzékükre szükségük van, ha meg akarják oldani ezt a bűntényt. Hiszen Teddy eltűnése csak a kezdet, bűnbandák, gyilkosságok nehezítik a nyomozást. De kinek lehet elég indítéka arra, hogy elraboljon egy kisbabát? Ki állhat a gyilkosságok mögött? És vajon ki akarja Hazel családjára terelni a gyanút a hajtűvel?

Mindig azt mondtam, hogy nem tudok kedvencet választatni a sorozatból. De ha nagyon muszáj lenne, akkor talán ezt mondanám. Nagyon tetszett, hogy kicsit megváltoztak a kötetben az erőviszonyok és Hazel végre tényleg kulcsszereplővé vált és Daisy ha csak egy kicsit is, de némileg háttérbe szorult. 

Hazel és Daisy a megszokott lelkesedéssel és elánnal vetette bele magát a nyomozásba, nagyszerű a párosuk, tökéletesen kiegészítik egymást. Kedvenc nyomozóink rengeteget változtak és fejlődtek a sorozat első részéhez képest, kapcsolati dinamikájuk kiegyensúlyozottabbá vált, jobban megértik egymást. Az eddigi részektől eltérően Hongongban Hazel lett az ideiglenes főnök, hiszen még Daisy is hamar rájött arra, hogy ha otthon, vagy a városban kell nyomozni, akkor Hazel jobban képben van mindennel. Hiszen ő ismeri a szolgálókat, a családját, a gyanúsítottakat és nem utolsó sorban magát a nyelvet is. Daisy ugyan többször kijön a sodrából, hogy elfelejtkeznek róla, vagy éppen levegőnek nézik, de már korántsem olyan rátarti a stílusa, mind kezdetben. 

A  regény hihetetlenül érdekes és izgalmas,  remek választás a 10-14 éves korosztály számára. Nagyon jót tett neki a helyszínváltozás. Kicsit frissebb lett tőle a történet. Imádom, hogy Robin Stevens mindig kitalál valami újat, hogy ne váljon unalmassá a történet. Felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. Tetszett, hogy a szerző ebben a részben sem kínálta tálcán a megoldást. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Egyre több kérdés merül fel, választ azonban sokáig nem kapunk egyikre sem. De aztán ahogy a kirakós darabkái a helyükre kerülnek, úgy tisztul ki az egész ügy és szép lassan rájövünk arra, hogy mi is lehetett a gyilkos valódi indítéka és fő motivációja. Ismét több gyanúsítottja is volt a lányokat, akiket ahogy haladtunk előre a történetben, fokozatosan kizártunk. Őszinte leszek veletek, nekem két gyanúsítottam volt. Az egyik motivációjában szinte biztos voltam, a másik alakot viszont nem tudtam kiverni a fejemből. Valahogy a zsigereimben éreztem, hogy köze lesz a gyermek elrablásához. Talán a többi részhez képest előbb elkezdtem gyanakodni a megfelelő emberekre, de ez szerintem nem a kötet hibája. Én lettem dörzsöltebb nyomozó. 

Nagyon szeretem a sorozatot és az is nagyon tetszik, hogy mindegyik kötet élfestett formában jelent meg. Remekül mutatnak a polcon, egyszerűen imádom. Ebben a kötetben Hazel otthona, illetve a Hongkong és Shanghaj Bank alaprajza kapott helyett a kötetben, de ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, a névjegyzék is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében.  

Őszintén bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedveteket a sorozathoz, mert Robin Stevens regényei abszolút megérdemlik, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Ez is egy remek ifjúsági történet, melyet egyszerűen nem tudok eléggé dicsérni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mivel már a hatodik részénél járunk a sorozatnak, játékunkban korábbi ismereteinket eleveníthetjük fel, úgyhogy az Úrilányok nem gyilkolnak előző kalandjaival kapcsolatos kérdésekre kell helyesen válaszolni.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

AZ ÉN KÉRDÉSEM
Melyik vonattal utazott el nyaralni Daisy és Hazel?


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

08.30 Csak olvass!

Yvonne Semken: Pont így vagy jó, Pénelopé! + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában jelent meg Yvonne Semken cuki mesekönyve, melynek főszereplője Pénelopé, a kacsacsőrű emlős. Pénelopé nem találja helyét, hiszen senkire sem hasonlít szülőföldjén, ezért világkörüli útra lel, hogy megtalálja igazi helyét. De vajon meddig kell utaznia? Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével erre az utazásra, s a turné végén meg is nyerhetitek a könyv egy példányát!

– Nem hasonlítok senkihez, olyan kis furcsa vagyok – sóhajtott fel Pénelopé, a kis kacsacsőrű emlős.
Vízlepergető bundája van, lapos a csőre és lapátszerű a farka, úszóhártya feszül karmos lábujjai között. Nem tud mézet csenni, mint egy medve, szétrágcsálni egy ágat, mint egy hód, vagy olyan kecsesen úszni, mint egy vidra.

De vajon tényleg fontos, hogy pontosan olyanok legyünk, és úgy nézzünk ki, mint mindenki más?
Egy mese arról, hogyan érezzük olyan jól magunkat a bőrünkben, mint Pénelopé, aki semelyik másik állathoz sem hasonlít teljesen, de sokukhoz, sok mindenben nagyon is.




A Pont így vagy jó, Pénelopé! egy igazán kedves és szerethető mesekönyv önmagunk megtalálásáról és elfogadásáról. Arról, hogy nincs semmi baj azzal, hogy különbözünk másoktól. Hiszen nem lehet mindenki egyforma. Pont úgy vagyunk jók, ahogy vagyunk.

A kacsacsőrű emlősök furcsa kis lények. Részlegesen vízi életmódot folytatnak, tojást raknak és mégis az emlősök csoportjába tartoznak. A mese hőse Pénelopé egy kis kacsacsőrű emlős, aki sokat szomorkodik amiatt, hogy nem hasonlít senkire a közvetlen környezetében. Furcsának érzi magát, nem találja a helyét a saját kis otthonában. Vízlepergető bundája van, lapos a csőre és lapátszerű a farka, úszóhártya feszül karmos lábujjai között. Ki látott már ilyesmit?

Egy nap azonban egy kismadár elhatározza, hogy segít neki és elviszi a őt egy igazi földkörüli útra. Találkozik sok más állattal, akik részben hasonlítanak ugyan rá, de teljesen senki sem. Hiszen hiába van neki is nagy kövér csőre, de sajnos ne tud mégsem repülni. A nagy karmai hasonlítanak a medvéére, de nem tud mézet csenni vele. A lapos farka pont olyan, mint a hódoké, de mégsem tudja szétroppantani az ágakat. Az úszóhártyás lába pedig olyan, mind a vidráké, de nem tud olyan gyorsan és kecsesen úszni. Hát tényleg nincs senki ezen az egész világon, akire egy kicsit is hasonlítana? Pénelopé nagyon elszomorodik, ám amikor hazatér ráeszmél, hogy nincs is erre szüksége. Hiszen pont az a jó benne, hogy egyedi. 

Nagyon szeretem az olyan mesekönyveket, amelyeknek nem csak a története, az illusztrációja, de a mondanivalója is elvarázsol. Pénelopé története pedig abszolút ilyen típusú történetnek tűnt. Mindannyian éreztük már úgy magunkat, hogy kilógunk a tömegből. Hogy nem vagyunk elég jók, nem passzolunk valahová. Hogy kicsit máshogyan gondolkodunk, vagy esetleg kicsit máshogyan nézünk ki. Így van ezzel történetünk főhőse is. Hiába járja körbe a világot, rájön arra, hogy senki sem hasonlít rá. 
De vajon kell hasonlítanunk másokra? Vagy az tesz minket igazán emberivé és egyedivé, hogy nem vagyunk teljesen egyformák?

Azért szeretem az ilyen jellegű könyveket, mert a legtöbbjük túlmutat a puszta mese tényén. A Pont így vagy jó, Pénelopé!  sem csak egy mese. A könyv elolvasása után, vagy éppen közben is, rengeteget lehet beszélgetni a gyerkőccel a témáról. Arról, hogy mindannyian mások vagyunk és máshogyan nézünk ki. Van aki szemüveges és van, aki nem. Van aki magas, mások meg alacsonyak. Van, aki ügyesen fut, mások pedig ügyesen számolnak. Vannak, akik igazán soványok, mások kicsit erősebb testalkatúak És ez pont úgy jó, ahogy van. Hiszen minden ember más és más. És nincs semmi baj azzal, ha minket nem érdekel az, ami a többieket igen. Nem leszünk kevesebbek általa. A lényeg, hogy ne szégyelljük ezeket a dolgokat és merjük azt mondani, hogy igen...ezek vagyunk mi. 

A mese nyelvezete könnyed, jól olvasható. Rövid, így tökéletes esti olvasmányhoz, de délutáni közös bekuckózáshoz is. Mesekönyveknél ritkán szoktam kitérni a fordításra, de most nem mehetek el szó nélkül mellette, hiszen egy ismerős név jött velem szembe. A kötetet Noel fordította, aki szerintem hivatalosan is megnyerte ezzel a legmenőbb gyerek címet. Nagyon ügyes munka és csak gratulálni tudok hozzá. Csak így tovább. :) Ráadásul én is menőnek érzem magam, mert elmondhatom, hogy egy igazi fordítóval voltam egy csoportban egy könyves eseményen. :) 

Ha egy igazán tanulságos és szerethető mesét kerestek, akkor csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Pénelopé a mesében világkörüli útra indul, s közben számos állattal találkozik. De kik ők? Minden állomáson találtok egy-egy érdekességet a mesekönyvben szereplő valamely állatról. A feladatotok, hogy az állat nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

FELADVÁNY
Ezek az állatok rendkívül sok magot és diót rejtegetnek a télre, de aztán a legtöbbet elfelejtik, hová ásták el. Becslések szerint a betemetett táplálékuk akár 70%-ára sem emlékeznek. Ez a „feledékenység” azonban valójában nagyon fontos szerepet játszik az erdők életében, hiszen a földben hagyott magok és diófélék gyakran kicsíráznak, és új fák nőnek belőlük. 

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

08.30. Csak olvass!
09.01. Szembetűnő