A következő címkéjű bejegyzések mutatása: krimi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: krimi. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 23., szombat

Janice Hallett: Karácsonyi ​színjáték (A színjáték 1,5) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Next21 Kiadó idén karácsonykor a thriller és krimi rajongóinak is kedvez. Magyar fordításban ugyanis az ő jóvoltukból olvashatjuk Janice Hallett 2022-ben megjelent regényének, A színjátszásnak egyfajta folytatását. A konfliktus, a helyszín és a szereplők ugyanazok, csupán az időpont változott. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről!

Lockwoodba beköszöntött a karácsony. A Fairway Színtársulat buzgón próbálja Az égig érő paszuly című ünnepi pantomimot, amellyel a templom tetőfelújítására akarnak pénzt gyűjteni. De az amatőr színjátszók körében az ünnepi időszak ellenére nem teng túl a nyájas szellem. Sarah-Jane kapaszkodik a székébe, fenyegetve érzi elnöki pozícióját, a díszletet alkotó üvegszál paszulyról elterjed, hogy tele lehet azbeszttel, és valaki a fejébe vette, hogy tönkreteszi az előadást, még mielőtt felmegy a függöny.

És persze ott van még az is, hogy mi legyen a holttesttel. Ugyan kinek lehetett a bögyében az áldozat? Femi és Charlotte, a két ügyvéd végigmennek az e-maileken, betekintenek a rendőrségi aktákba. Holtbiztos, hogy a show megy tovább?


Janice Hallett kisregényének fülszövegébe azonnal beleszerettem így nem is igazán néztem jobban utána a történetnek. Mikor elkezdtem olvasni, és egyre több és több ebbe a kötetbe nem illő, ugyanakkor valamilyen előzetes tudást feltételező utalgatásba botlottam lett igazán gyanús számomra, hogy ennek a regénynek kell, hogy legyen valamilyen előzménye. Majd mikor rákerestem rendesen molyon, akkor láttam, hogy ez tulajdonképpen egy 1,5. rész. Ez volt az a pont, ahol nem tudtam már mást tenni, mint megvonni a vállamat és sodródni az árral. 

Molyon olvastam egy értékelést, melyben azt írta valaki, hogy a Karácsonyi színjáték önálló műként nem állja meg a helyét, mert a karakterek szorosan kapcsolódnak az első rész cselekményeihez. Azt kell mondanom, hogy egyet is értek ezzel az állításával, meg nem is. Szerintem igenis élvezhető ez a kötet előzetes tudás nélkül is, én legalábbis rendkívül jót szórakoztam rajta, az olvasás minden egyes másodpercét imádtam. Ugyanakkor ténylegesen érezhető, hogy a kötet erősen kötődik az első részhez, biztos vagyok benne, hogy az egyének motivációit jobban megértettem volna, ha azt a kötetet is olvastam volna. Nem zavaró az előzetes ismeretek hiánya, de aláírom, hogy sokat hozzáadott volna az olvasás élményéhez. Mindenesetre én egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, tökéletes kikapcsolódás volt számomra. 

A karácsonyi színjáték egy igazán izgalmas és szórakoztató krimi, ugyanakkor már az elején szeretném leszögezni, hogy az "Agatha Christie 21. századi kivitelben" ajánlás a borítón kissé túlzó. Rendkívül szerethető Janice Hallett regénye, de azért nem lehet összehasonlítani Agatha Christie írásaival. 
A könyv rendkívül izgalmas és csavaros, a stílusa pedig igazán egyedi. A történet emailek és különböző üzenetváltások mentén tárul a szemünk elé. Azt követhetjük nyomon, ahogy két fiatal ügyvéd; Femi Hassan és Charlotte Holroyd betekintést kap a dokumantumokba, megvizsgálják az üzenetváltásokat majd megpróbálják levonni a megfelelő következtetéseket. 

A könyv kicsit lassan indul be, az első 100 oldalon a társulat életébe nyerhetünk bepillantást és  különböző hatalmi játszmák szemtanúi lehetünk. Hamar világossá válik az olvasó számára, hogy hogy jelenleg Sarah Jane és Kevin MacDonald tölti be az elnöki pozíciót a társulatban, de ennek érezhetően nem örül mindenki. Támogatottságuk egyáltalán nem egyértelmű, vannak akik legszívesebben leváltanák és megbuktatnák őket. Celia és Joel Halliday igyekeznek is lépten-nyomon alátenni a készülő előadásnak és nem riadnak vissza semmitől. Arra is készek, hogy szabotálják a műsort. De vajon milyen lesz a műsor fogadtatása? Sikeres lesz?És hogy kerül a színpadra egy halott Mikulás? 

A történet első részében tehát a hatalmi játszmákat figyelhetjük meg, később azonban felpörögnek az események. A történet sokszor grotesz és vicces, én volt, hogy hangosan felnevettem olvasás közben. A gendersemleges feliratú cukros zsákok egyértelműen a személyes kedvenceim voltak, de a cukorkák, a furcsa paszuly, ami vagy azbesztből van, vagy nem, az intrikák és a halott Mikulás is igazán izgalmassá tette a történetet. Azon agyaltam olvasás közben, hogy ez a kis kötet milyen tökéletesen működne színházi darabként is. Tiszta vicces lenne, ha valaki egyszer megvalósítaná.

Ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre érdekesebbé és izgalmasabbá válik a helyzet, a Mikulás kiléte és a halálának az oka pedig igencsak megdöbbentő. A könyv nyelvezete rendkívül könnyed, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással. A kötet rendkívül szórakoztató, tökéletes hétvégi kikapcsolódás. 

Összességében én nagyon szerettem a Karácsonyi színjáték című kötetet, még úgy is élveztem az olvasását, hogy nem ismertem az előzményeket. Mindenesetre már be is szereztem az írónő első könyvét, szóval hamarosan elmerülök ismét Lockwood világában és felfedezem, hogy milyen háttérben húzódó ellenségeskedések vannak. Ha szerettétek A színjáték című könyvet, akkor azért, ha pedig nem ismeritek még Janice Hallett munkásságát, akkor pedig azért ajánlom nektek a Karácsonyi színjátékot. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Játékunkban három, a cozy mystery műfajába tartozó regényből hoztunk idézeteket számotokra. A feladatotok, hogy a címét (akár szerzővel együtt) feltüntessétek a Rafflecopter megfelelő dobozában.(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
"Azt mindig tudja az ember, ha valami az első alkalom. Azt viszont csak ritkán, ha az utolsó."


A turné állomásai

12.21. Readinspo
12.23. Csak olvass!

2023. december 14., csütörtök

Agatha Christie: Őszi ​borzongás - Fejtörők a krimi királynőjétől + Nyereményjáték

Sziasztok!

Mi passzolhatna jobban az őszhöz, mint egy Agatha Christie-regény? Ha pedig ebben még nem vagy olyan biztos, van egy javaslatunk: a Christie-novellákból való válogatás, amely garantáltan meghozza a kedvedet a borzongáshoz. Az Őszi borzongás című válogatás a Krimik minden évszakban kiadói sorozat tagjaként jelent meg, magyar nyelven a Helikon Kiadó jóvoltából. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről és szert tennétek akár egy példányra is belőle!

„Száz évvel az első könyve után még mindig az ő árnyékában állunk.” Andrew Taylor
Ősz… párás reggelek, bekuckózós esték… de amikor a levelek hullani kezdenek, az éjszakák hosszabbakká, az árnyak pedig sötétebbé válnak.
Borzongató kalandozásra hívjuk Agatha Christie rajongóit. A napsütötte Rodosztól és Afrikától a ködös Londonig, vidéki udvarháztól az Old Bailey tárgyalóterméig vezet az utunk. Magányos házikók, baljós kastélyok, kószáló kísértetek, elátkozott családok népesítik be ezt a kötetet, valamint Hercule Poirot, Miss Marple és Agatha Christie további kedves nyomozói.




Általánosságban véve elmondható rólam, hogy szeretem úgy jellemezni magam könyvmolyként, hogy nagyjából mindenevő vagyok az irodalom területén. De ha őszinte akarok lenni magammal, ez korántsincs így. Persze, igyekszem a lehető legszélesebb körből meríteni az olvasmányaimat és tényleg rengeteg műfajban képviseltetem magam, de egyes zsánerek esetében tagadhatatlanul és vitathatatlanul le vagyok maradva. Például nagyon kevés önsegítő irodalmat olvasok és legalább ilyen ritkán veszek a kezembe memoárokat is. Szégyen ide, szégyen oda a krimik világa is eddig ebbe a szürke zónába tartozott. A környezetem a megmondhatója, nem utálom én a műfajt, csak valahogy soha nem alakult úgy, hogy teljesen elmélyedjek ebben a világban. Azzal még együtt tudok élni, hogy nem olvasok sok önsegítő könyvet, de a krimik világából nem szeretnék kimaradni. Nagy terveim között szerepel, hogy több Agatha Christie könyvet olvassak a jövőben, ennek első állomásaként az Őszi borzongás című novellás kötetet kerítettem sorra.

A kötetben 13 izgalmasabbnál izgalmasabb novella kapott helyet, mindegyik eltérő hangulattal és egyedi bűntényekkel. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt írom, hogy Hercule Poirot és az ő bűnesetei számomra felülmúlhatatlanok, de helyett kapott még a kötetben többek között Miss Marple és Parker Pyne is. A történetek hangulatát talán két dolog köti össze, ezek pedig a folyamatos bizonytalanság és az őszre jellemző "creepy" érzés. Agatha Christie mestere a feszültségteremtésnek, mindeközben folyamatosan vakon tudja tartani az olvasót a történettel kapcsolatban, egyszerűen tényleg zseniális a stílusa. Hihetetlen, hogy amikor már éppen azt hinnéd, hogy sikerült kitalálnod a gyilkost kilétét, akkor jön az igazán nagy csavar. A krimit és ahogy ezt a műfajt most a jelenlegi formájában ismerjük nagyrészt tényleg neki köszönhetjük. 

Ahogy említettem korábban kicsit talán elfogult vagyok Poirot-val kapcsolatban, hiszen imádom a stílusát, ezért talán nem nem meglepő, hogy az ő főszereplésével íródott két novella a kedvencem: A gyilkosság a csendes házban és A szedertorta. Összességében véleményem szerint mindegyik történet hoz egy stabil, magas színvonalat, én tulajdonképpen egyiken sem unatkoztam, illetve kifejezetten gyengének egyiket sem tartom, mindegyikben volt valami kis kikacsintás vagy érdekesség, ami a másikban például nem volt meg és ezek tették egyedivé az összes novellát. A karakterek típuskarakterek voltak, ahogy egy krimiben általában lenni szokott, ebből kifolyólag a nyomozók egyértelműen ellopták a show-t a történetekben, amivel szerintem alapvetően semmi probléma nincs. 

A kötet borítója szerintem csodálatos, nagyon jól sikerült, tényleg fantasztikus őszi hangulatot sugároz a különböző motívumaival és a színeivel, már kézbe fogni is egy hatalmas élmény. Az biztos, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon a többi hasonlóan szép kiadás mellett.

Nagyon tetszik ez az, új tematikus irány, amit most a Helikon Kiadó képvisel az Agatha Christie novellákkal kapcsolatban, tényleg egész évben tartalmas kikapcsolódást tudnak nyújtani ezek a fantasztikus, izgalmas történetek, legyen szó akár tavaszról, nyárról, őszről vagy télről. 

Összességben nagyon szerettem ezt a novelláskötetet, Agatha Christie tényleg nem tud hibázni. Olyan ösztönösen tudja a történeteiben kavarni a lapokat, mint senki más. Én azt gondolom, hogy egy bekuckózós estéhez egy forró tea vagy forró csoki mellé ideális választás lehet ez a kötet, én bátran ajánlom mindenkinek, nem csak a krimik kedvelőinek. Olvassátok, szeressétek!

Ui: Csak aztán vigyázzatok, nehogy méreg legyen abban a teában vagy forró csokiban! :)

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Játékunkban az a feladatotok, hogy megtaláljátok, az adott bejegyzés melyik szavához linkeltük be a faleveles képet. A Rafflecopter dobozba a megfelelő szót írjátok bele. De figyelem, faleveleket keresünk, nem pedig… egyebeket. :) (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.12. Readinspo
12.14. Csak olvass!
12.16. Pandalány olvas
12.18. Booktastic Boglinc
12.22. Könyv és más
12.25. Hagyjatok! Olvasok!

2023. szeptember 14., csütörtök

Robin Stevens: Első ​osztályú gyilkosság (Úrilányok nem gyilkolnak 3.) + Nyereményjáték



Sziasztok!

Immáron harmadik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését, amely most egy mozgó helyszínre költözik, az Orient expresszre. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával és ha velünk játszatok, esélyetek van megnyerni a Manó Könyvek által felajánlott regény egy példányát is.

Daisy Wells és Hazel Wong vakációra indulnak a világhírű Orient Expresszel. Az első pillanattól kezdve világos számukra, hogy minden szomszédos utastársuknak van valami rejtegetnivalója. Sőt, az sem kizárt, hogy egy kém is van közöttük! Aztán egy alkalommal vacsora közben vérfagyasztó sikoly hallatszik. Az egyik utast meggyilkolták, és a csodálatos, rubinköves nyaklánca is eltűnt. A fülkéjébe nyíló ajtók mind belülről voltak bezárva – vajon hogyan menekülhetett el a gyilkos? A lányok nyomozni kezdenek, ám nem ők az egyetlenek, akik szeretnék elkapni a tettest…








Jaj istenem, hogy én mennyire csípem Robin Stevens munkásságát. 
Már a sorozat első két részét is nagyon szerettem, így nem is volt kérdéses számomra, hogy folytatást is sorra kerítem majd. A harmadik kötet elolvasása után most már bátran kijelenthetem, hogy óriási rajongó lettem, Daisy Wells és Hazel Wong a legkedvesebb detektívpárosommá avanzsálódott. Egyszerűen úgy érzem, hogy az írónő nem tud hibázni, a karakterek bája semmit nem kopott, ugyanolyan mérhetetlen szeretettel gondolok rájuk a harmadik rész elolvasása után is. Kicsit utánanéztem az írónő munkásságának és hála a jó égnek, az Úrilányok nem gyilkolnak egy egész hosszú könyvsorozat, így talán a jövőben sem kell majd nélkülöznünk a két fiatal lány kalandjait. 

Az Első osztályú gyilkosság című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt az első két kötettel. Talán ez a harmadik rész kalauzolja az eddigi legizgalmasabb gyilkossági helyszínre az olvasókat, hiszen a cselekmény nem máshol, mint az Orient expresszen játszódik. Akárhogy is nézzük, talán ez az egyik legikonikusabb helyszín, ahol egy ifjúsági krimi játszódhat. Ez egyrészről egy csodálatos tisztelgés Agatha Christie munkássága előtt, hiszen maga a regény is megjelenik a történetben. Másrészről pedig egy remek kapcsolódási pont a krimik világához. A krimikedvelő, gyermeklelkű felnőttek biztos vagyok benne, hogy már csak a cím miatt is beleszeretnek a történetbe. A műfaj kedvelő szülők pedig biztosan leveszik a polcról ezt a történet, hiszen egy AC fan, mi mással is kezdhetné a krimik világának a megkedveltetését, mint egy olyan ifjúsági sorozattal, melyben megjelenik maga az Orient expressz is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy egy ilyen címmel és figyelemfelkeltő színvilággal rendelkező történet, biztosan rengeteg 10-14 éves gyermek pillantását vonja majd magára. Akárhogy is történik, az biztos, hogy ezzel a történettel nem lehet mellélőni. 

Ugyan óriási lemaradásaim vannak Agatha Christie munkásságát illetően, de A gyilkosság az Orient expresszen című könyvét még én is olvastam. Talán emiatt is volt számomra ennyire érdekes és izgalmas ez a történet. Csak úgy faltam a lapokat, Daisy és Hazel társaságában én is a bűnöző nyomába eredtem és óriási lelkesedéssel próbáltam a kirakós darakbáit összerakni, hogy én is megfejthessem a bűntényt. 
Bár bevallom, volt némi sejtésem a gyilkosság megoldásával kapcsolatban, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden mozzanatát kitaláltam az esetnek. Jócskán maradtak bennem kérdések és kételyek és az utolsó másodpercig nem volt teljesen tiszta előttem a kép. A végére azonban  kitisztult  a kép és azt kell mondanom, hogy Robin  Stevens remek munkát végzett. Egy igazán Orient expresszhez méltó bűnesettel rukkolt elő. 

Ahogy azt már pedzegettem,  a cselekmény az Orient expresszen játszódik. Ami egyszerűen tökéletes helyszínül szolgál. Ahogy Agatha Christie regényében, úgy ebben a kötetben is érdekesebbnél érdekesebb karakterek gyűltek össze. Így rendkívül élvezetes volt azon morfondírozni, hogy ki is lehet a gyilkos. Látszólag minden utastársnak van valami rejtenivalója, ráadásul a lányok összefutnak a vonaton egy régi ismerőssel, aki szintén titkos nyomozás folytat, így hamarosan kiderül számukra, hogy minden bizonnyal egy kém is utazik a vonaton. Kisvártatva azonban egy utastársuk meghal, így helyből két ügy is Daisy és Hazel ölébe hull. Az biztos, hogy a gyilkos és a kém is a vonaton ragadt. De vajon összefügghet a két ügy egymással? Képesek lesznek megoldani az esetet még azelőtt, hogy a vonat Belgrádba érjen?

Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Az ártatlannak gondolt felnőttek gyorsan gyanúsítottakká válhatnak és a leggyanúsabb személyről is kiderülhet, hogy semmi köze a bűntényhez. A gyanúsítotti listát látván mi is vakarjuk a fejünket és azon gondolkodunk, hogy vajon kinek állhatott érdekében meggyilkolni az áldozatot. Vajon ki a tettet és mi az indíték? 

A történet két főszereplője Daisy és Hazel kicsit olyan volt számomra, mint a borsó meg a héja. Tökéletesen kiegészítették egymást, még akkor is, ha olykor nem volt zökkenőmentes számukra a közös nyomozás. Most már határozottan egyenrangú partnereként tekintettek egymásra, de Daisy még mindig hajlamos arra, hogy dirigáljon és olykor talán kissé elhamarkodott is. De vitathatatlanul jobban támaszkodik Hazel ötleteire és meglátásaira. Tetszett, hogy többször is megdicsérte a barátnőjét, így abszolút nem éreztem, hogy ő csak a másodhegedűs lenne. Egyre inkább érzem azt,  hogy ők ketten ténylegesen egy igazi egységet alkotnak. Ebben a részben Hazel ki is mondja,  hogy egyenrangú partnerek. Néha vannak dolgok, amiket ő vesz észre és Daisy nem, máskor pedig Daisy az, aki előbb összerakja a képet. És ez pontosan így van jól. Pontosan az teszi őket remek csapattá, hogy képesek együtt működni. Hihetetlenül okos és bátor karakterek, nem ismernek lehetetlent és végül ismét nekik köszönhető a bűntény megoldása.  

A  regény hihetetlenül érdekes és izgalmas,  remek választás a 10-14 éves korosztály számára. Tökéletes ifjúsági krimi, még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. Nekem olvasás közben végig hozta a történet a klasszikus krimi életérzést.  Jó látni, hogy a fiatal olvasók számára is létezik alternatíva, ha a műfaj iránt érdeklődnek. Azt hiszem, hogy így kell megszerettetni egy műfajt a fiatal könyvmolyokkal. Én soha nem voltam krimi rajongó, de ha ilyen könyveken nőhettem volna fel, tuti imádnám felnőtt fejjel. 

Nagyon tetszett, hogy a bűntény megoldása nem teljesen egyértelmű, rendesen megdolgoztatja az olvasó agyát. Semmi sem magától értetődő, igazán szövevényes ez az ügy is. Az pedig még izgalmasabbá teszi az egészet, hogy egy kém is utazik a vonaton. Ráadásul sokáig az sem egyértelmű, hogy egy furcsa bűvész milyen szerepet játszik az események vonulatában. Nekem bevallom, az ő karakterének a szerepe az első fontos nyomtól kezdve egyértelmű, de érdekes volt látni, hogy mennyire össze tud zavarni a szálakat. 

Számomra. kifejezetten érdekes volt látni, hogy az Orient expressz megkapta a legkevésbé Poirot kompatibilis "detektívet", akit talán a föld a hátán hordott. Minden mozdulatával az alkalmatlanságát bizonyította, így talán még érdekesebb volt látni a lányok és az ő munkásságát összehasonlításképp. 

Az élfestett kiadások nagyon tetszenek, így hihetetlenül megörültem, mikor megláttam, hogy a kiadó ezt is ilyen formában jeleníti meg. Remekül mutat a polcon, egyszerűen imádom. A vonat alaprajza a kötet elején zseniális ötlet, ez rengeteget hozzáad az olvasás élményéhez. De ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, az utasok listája is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében. 
Különösen kedves lett szívemnek ez a kötet, hiszen a belső borítón az én ajánlómat is olvashatjátok. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy helyet kaptam ezáltal én is a könyvben, így még jobban kötődik Daisy és Hazel világához. 

Ugyan a kötetben nem láttam erre utaló jeleket, de én nagyon bízom benne, hogy a folytatásokat is elolvashatjuk majd a közeljövőben. Sajnálnám,  ha búcsút kellene mondanom a lányoknak. Az eddigi részeket is szerettem, de talán nekem eddig ez a történet tetszett a legjobban. A regény AC vibe-ja engem teljesen elvitt magával, meg is jött a kedvem néhány klasszikus krimi elolvasásához. Még a végén Robin Stevens engem is rászoktat a műfajra. 

Őszintén bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedveteket a sorozathoz, mert Robin Stevens regényei abszolút megérdemlik, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Remek ifjúsági történet, melyet egyszerűen nem tudok eléggé dicsérni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mivel a regény az Orient expresszen játszódik, az eredeti ötlethez kapcsolódik a feladványunk is. Agatha Christie regényét sokszor megfilmesítették, az állomásokon 1-1 ilyen filmből láthattok jelenetet. A rafflecopter megfelelő sorába írjátok be, hogy a képen látható filmben ki játszotta Hercule Poirot-t, tehát 1-1 színész nevére vagyunk kíváncsiak.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.14 Csak olvass!

2023. április 19., szerda

Robin Stevens: Egy ​kis arzént a teába? (Úrilányok nem gyilkolnak 2.) + Nyereményjáték


Sziasztok!

Az Úrilányok nem gyilkolnak sorozat második részében a Wells és Wong nyomozóiroda szenzációs hősei most egy vidéki kúriában találkoznak a halálallal, s természetsen magukra vállalják a feladatot, hogy kiderítsék vajon ki is tette az arzént a teába . A fordulatos ifjúsági krimit a Manó Könyvek adja ki magyarul és ha bloggereinkkel tartatok, s együtt nyomoztok a turnénk során, végül egy szerencsés olvasóé lehet a kiadó által felajánlott nyeremény példány!

A Deepdean Leányiskola KÉT NYOMOZÓJA, Daisy Wells és Hazel Wong a szünidőt Fallingfordban tölti, ahol Daisy elbűvölő édesanyja ünnepi zsúrt szervez lánya születésnapjára. A meghívott vendégek között van a kissé bogaras Saskia néni és a lenyűgöző stílusú Félix bácsi is.
Ünneplés közben azonban valaki MEGHAL, és minden jel arra utal, hogy MEGMÉRGEZTÉK!
Kint ítéletidő tombol, szakad az eső, mindent elönt a víz, így a házat senki nem tudja elhagyni - és a rendőrség sem tudja megközelíteni a bűntett színhelyét. Az ódon kastélyban egyre feszültebb a légkör. Senki sem az, akinek látszik, és MINDENKI REJTEGET EGY-KÉT TITKOT.
Daisy és Hazel nyomozásba kezdenek, de nagyon óvatosnak kell lenniük, hiszen a gyilkos egészen biztosan a házban van!



Az utóbbi időben óriási kedvenc lett nálam a gyermek- és ifjúsági irodalom műfaja, szívesen olvasok a middle-grade korosztálynak szóló köteteket.  Persze mondhatnám azt, hogy ez csupán egy áldozat részemről, hiszen azért olvasok ilyesmit, hogy minél szélesebb körben tudjak könyveket ajánlani a könyvmolyoknak, legyen szó bármilyen korosztályról, de az igazság az, hogy egyszerűen imádom az ilyen típusú regényeket. A sok szépirodalmi és történelmi regény mellett (mert akárhogyan is nézzük mégiscsak eza  fő műfajom) tökéletesen megférnek ezek a kötetek. Egyszerűen kikapcsolnak és szórakoztatnak. Nem vagyok egy óriási krimi fan, nagyjából minden rajongásom Murdoch nyomozó rejtélyeire korlátozódik, de valami miatt a nyomozás szálakat hihetetlenül szeretem az ifjúsági regényekben. A sorozat első része nagy kedvenc lett számomra így nem is volt kérdés, hogy a folytatásokra is kíváncsi leszek.

Az Egy kis arzént a teába? című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt az első kötettel. Csak úgy faltam a lapokat, Daisy és Hazel társaságában én is a bűnöző nyomába eredtem és óriási lelkesedéssel próbáltam a kirakós darakbáit összerakni, hogy én is megfejthessem a bűntényt. Bár bevallom, volt némi sejtésem a gyilkos kilétét illetően, a motivációval kapcsolatban azonban teljesen meg voltam lőve. Nem igazán értettem, hogy vajon mi lehet a mérgezés mögött. Ahogy azonban haladtunk előre egyre inkább kitisztult a kép és a lányokkal együtt úgy éreztem, hogy én is igazi detektívvé válhatok. 

A történet helyszíne most nem az iskola, hanem Daisy családjának otthona, ahol a fiatal lány a szünidejét tölti legjobb barátjával Hazellel. A közelgő születésnapi ünnepség miatt csatlakozik hozzájuk Kitty és Beanie, így válik most már négyfőssé a detektívcsapat. Az ódon ház, az eldugott lépcsők és a sötét folyosók tökéletes helyszínt biztosítanak a bűnténynek. Itt tényleg semmi sem az, aminek látszik. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Az ártatlannak gondolt felnőttek gyorsan gyanúsítottakká válhatnak és a leggyanúsabb személyről is kiderülhet, hogy semmi köze a bűntényhez. A gyanúsítotti listát látván mi is vakarjuk a fejünket és azon gondolkodunk, hogy vajon kinek állhatott érdekében meggyilkolni Mr. Curtist. Vajon ki a tettet és mi az indíték? 

A történet két főszereplője Daisy és Hazel kicsit olyan volt számomra, mint a borsó meg a héja. Tökéletesen kiegészítették egymást, még akkor is, ha olykor nem volt zökkenőmentes számukra a közös nyomozás. Ebben a részben úgy éreztem, hogy sokkal inkább egyenjogú partnerekké váltak és bár Daisy még mindig hajlamos arra, hogy dirigáljon, sokkal jobban támaszkodik Hazel ötleteire és meglátásaira. Tetszett, hogy többször is megdicsérte a barátnőjét, így abszolút nem éreztem, hogy ő csak a másodhegedűs lenne. A nyomozás végig csapatmunka volt és bár néha összezörrentek a lányok, ez azt hiszem, hogy inkább annak a frusztrációnak volt köszönhető, hogy a gyanúsítottak jelentős részét Daisy családtagjai tették ki. A két lány azonban nem ismer lehetetlent és végül ismét a rendőrség előtt oldják meg az esetet. Ráadásul a négy fősre bővült nyomozócsapat talán az új tagok segítségével még hatékonyabban tud majd működni. 

Bár a történet egy gyilkosságról és magáról a nyomozásról szól, fontos kiemelnem, hogy semmiképpen sem ijesztő, vagy vérfagyasztó Robin Stevens regénye. Az írónő abszolút a jóízlés határain belül maradt és egyáltalán nem sokkoló, vagy durva az írása. Tökéletes olvasmánynak tartom a 10-14 éves korosztály számára. Garantáltan odaszegezi majd a fiatalokat a fotelhoz és biztosan őrült lelkesedéssel falják majd a lapokat. Ezt a könyvet egyszerűen nem lehet nem szeretni. Még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. Azon gondolkodtam amúgy, hogy milyen jó kis Netflixes sorozat lehetne ezekből a könyvekből, tuti megnézném. 

Nagyon tetszett, hogy a bűntény megoldása nem teljesen egyértelmű, rendesen megdolgoztatja az olvasó agyát. Semmi sem magától értetődő, igazán szövevényes az ügy. Nem sok Agatha Christie történetet ismerek, de nekem csomószor ő jutott eszembe olvasás közben. Azt hiszem, hogy Robin Stevens regényei tökéletes belépők a zsáner világába. Gratulálok neki, így kell megszerettetni egy műfajt a fiatal könyvmolyokkal. Én soha nem voltam krimi rajongó, de ha ilyen könyveken nőhettem volna fel, tuti imádnám felnőtt fejjel. 

Az élfestett kiadások nagyon tetszenek, így hihetetlenül megörültem, mikor megláttam, hogy a kiadó ezt is ilyen formában jeleníti meg. Remekül mutat a polcon, egyszerűen imádom. A ház alaprajza a kötet elején zseniális ötlet, ez rengeteget hozzáad az olvasás élményéhez. De ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, ki a vendég és ki családtag akkor a családfa és a vendégek listája is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében. A kötet hátulján már láthatjuk a sorozat harmadik részének a címét, én már most tűkön ülve várom a folytatást. 

Összességében én nagyon szerettem Robin Stevens regényét és csak ajánlani tudom mindenkinek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mivel Robin Stevens a nagy elődök nyomdokain halad regénysorozatában, ezért a játékban most olyan Agatha Chrsitie regényeket kell felismerni, amelyekben szintén méreg végzett az áldozatokkal. Ha kitaláljátok a fülszöveg alapján a történet címét azt kell beírni a Rafflecopter megfelleő sorába.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

FÜLSZÖVEG
“Valaki a családból inzulin helyett mérget tett a fecskendőjébe. Ki a gyilkos, és miért ölt? Szerelemből, pénzvágyból vagy tán bosszúból? A rejtély nyomába eredő fiatalember indítóoka legalább világos”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.19 Csak olvass!

2022. december 16., péntek

Edgar Allan Poe: A ​Morgue utcai kettős gyilkosság + Nyereményjáték

Sziasztok!

A General Press kiadó egy új könyvsorozatot indított Krimikönyvtár néven, melynek az elsőként megjelent Edgar Allan Poe novelláskötetét mutatjuk be. Tartsatok bloggereinkkel, és ha velünk játszotok, a kiadó jóvoltából egy példányt is nyerhettek a könyvből.

Párizs, valamikor az 1800-as években. Egy szoba, amelynek az ajtaját és az ablakait belülről bezárták. Odabent egy brutális kegyetlenséggel meggyilkolt nő holtteste. Az udvaron egy másik áldozat: az édesanyja. Tanú rengeteg van, ám a vallomások ellentmondóak. A rendőrség tehetetlen.

Ekkor lép színre C. Auguste Dupin, a műkedvelő nyomozó, aki remek megfigyelő és a logikus következtetés mestere. E képességei vannak a segítségére abban, hogy megoldja a szokatlan ügyet, miközben az olvasót is lépésről lépésre végigvezeti a folyamaton.

Edgar Allan Poe életműve valódi mérföldkő a krimiirodalom kibontakozásában. Jelen kötet a detektívtörténetek közé sorolható három novelláját, A Morgue utcai kettős gyilkosságot, a Marie Roget titokzatos eltűnését és Az ellopott levelet tartalmazza.


Általánosságban véve elmondható rólam, hogy szeretem úgy jellemezni magam könyvmolyként, hogy nagyjából mindenevő vagyok az irodalom területén. De ha őszinte akarok lenni magammal, ez korántsincs így. Persze, igyekszem a lehető legszélesebb körből meríteni az olvasmányaimat és tényleg rengeteg műfajban képviseltetem magam, de egyes zsánerek esetében tagadhatatlanul és vitathatatlanul le vagyok maradva. Például nagyon kevés önsegítő irodalmat olvasok és legalább ilyen ritkán veszek a kezembe memoárokat is. Szégyen ide, szégyen oda a krimik világa is eddig ebbe a szürke zónába tartozott. A környezetem a megmondhatója, nem utálom én a műfajt, csak valahogy soha nem alakult úgy, hogy teljesen elmélyedjek ebben a világban. Azzal még együtt tudok élni, hogy nem olvasok sok önsegítő könyvet, de a krimik világából nem szeretnék kimaradni. Ezt erősítve pedig boldogan és lelkesen jelentkeztem a General Press legújabb sorozatának, a Krimikönyvtárnak az első kötetének az elolvasására. 

Edgar Allan Poe egy amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is (forrás: Wikipedia). A krimi műfajának kedvelőinek megkerülhetetlen a neve, így természetesen nem maradhatott el az én listámról sem. Bevallom hősiesen, eddig csak névről ismertem őt, illetve egy novellájából készült filmet láttam eddig (A Stonehearst Elmegyógyintézet), de eddig valahogy teljesen a látóteremen kívül esett. Ezzel a kötettel most ezt a nagy lemaradásomat szerettem volna pótolni és végérvényesen is nyitni a műfaj irányába. 

A Morgue utcai kettős gyilkosság kötete tulajdonképpen három novellát tartalmaz. A címadó novellán kívül a Marie Roget titokzatos eltűnése és Az ellopott levél kapott helyet. Mindhárom novellának C. Auguste Dupin a narrátora és főszereplője, aki egy kitalált karakter. Dupin először Poe 1841-es A ​Morgue utcai kettős gyilkosság című novellájában jelent meg, amelyet széles körben az első detektívregénynek tartottak. Egy rendkívül éles eszű karakter, aki a logika segítségéve oldja meg a rendkívül furcsa, hátborzongató és nehezen megoldható ügyeket. 

Bevallom, kicsit bajban vagyok az értékeléssel. Eddig csupán a filmélményre tudtam támaszkodni Poe munkásságát tekintve és mivel az adaptáció nagyon tetszett, így biztos voltam benne, hogy a műveit is imádni fogom, hiszen a könyv mindig sokkal jobb, mint a film (legalábbis nekem ez az általános hipotézisem). Bár a szóban forgó novella nem szerepelt a kötetben, de azt gondoltam, hogy biztos szuperizgalmas és letehetetlen olvasmányélménnyel fogok gazdagodni. Oké, oké..végül tényleg letehetetlennek bizonyult a kötet, de azért meg kellett küzdenem azért, hogy így legyen. Rendkívül nehezen rázódtam bele az olvasásba, a nyelvezet kicsit idegen volt és a sok francia kifejezés is zavart egy kicsit. Nem jött túl könnyen a flow, az eleje kifejezetten nehézkes volt számomra. Ahogy azonban beindult a történet, és végre Dupin okfejtését olvastam, konkrétan leesett az állam. Azokat a részeket imádtam, csak úgy faltam a lapokat. Egy igazi analitikus elme, aki előtt nem maradhat semmi titokban.

A Morgue utcai kettős gyilkosság, ahogy a neve is sejteti egy olyan írás, melyben két áldozatot talál a rendőrség. A haláluk nagy kegyetlenséget sejtet, a rendőrök azonban sehogy sem jutnak egyről a kettőre. Dupin azonban az ész és a logika segítségével könnyedén megoldja a rejtélyt és ezt rendkívül izgalmas módon tárja az olvasó elé. Az ügy megoldása eléggé elképesztett, sok mindenre számítottam, de arra, hogy mi történet a két hölggyel, a legvadabb álmaimban sem gondoltam. 

Marie Roget titokzatos eltűnése egy kicsit hosszabb lélegzetvételú novella, a másik két írás szinte eltörpül mellette. Majdnem a kötet felét teszi ki. Marie Roget egy fiatal lány, aki egyszercsak eltűnik. Az édesanyja aggódni kezd érte, ezért a rendőrség is nyomozni kezd. Néhány nap volt a Szajnában egy holttestet találnak. A kérdés már csupán annyi, hogy a fiatal nő holtteste vajon az eltűnt lányé-e. Vajon hova tűnhetett Marie Roget? Mit csinált az eltűnése előtt? Ki állhat a dolgok hátterében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ Dupin a választ. Érdekes és izgalmas volt itt is olvasni a meglátásait, de bevallom ez a novella egy kicsit untatott. Egy idő után többször hátralapoztam, hogy még mennyi van belőle. Kissé hullámzó volt számomra az olvasása. Az okfejtegetések nagyon tetszettek, azokkal rengeteget haladtam, máskor pedig kényszeríteni kellett magam a haladáshoz. A rejtélyt amúgy egy valós eset ihlette, ennek tudatában talán még érdekesebb olvasni a novellát. 

Az ellopott levél volt a kedvencem a három közül. Ez egy igazán könnyed írás volt, mely sokszor mosolyra fakasztott. Olyan volt, mint egy izgalmas és humoros nyomozói anekdota. Imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. A történet szerint egy titokzatos levél rossz kezekbe kerül, és mivel zsarolás alapját képezheti, ezért rendkívül fontos, hogy visszajusson a tulajdonosához. A levelet mindenki tudja, hogy ki tulajdonította el, azt is feltételezik, hogy merre rejtegeti, de mégsem akad a rendőrség a nyomára. Dupin azonban ismét bebizonyítja, hogy a logika az ő műfaja és kenterbe veri ismét a rendőrséget. Szerintem tökéletes zárása volt a kötetnek, én nagyon szerettem. 

Bár ez a kötet nem lett akkora szerelem, mint amire számítottam, mégis biztos vagyok benne, hogy olvasok majd még Poe-tól. Rendkívül érdekes volt a stílusa, szeretnék még ismerkedni egy kicsit vele. Abszolút értem, hogy miért olyan népszerű az emberek körében, nekem azonban még ezzel a kötettel nem jött el az igazán nagy szerelem érzése. A borító minimalizmusa nekem nagyon bejön, kíváncsi vagyok a sorozat többi kötetére is. Ha szeretitek a krimiket, akkor mindenképpen érdemes beszerezni a kiadó sorozatának eddig megjelent köteteit. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.


Nyereményjáték

Asszociáció a játékunk neve. Minden állomáson találtok egy képet, amely egy-egy híres Poe-novella címére utal. A ti dolgotok az, hogy kitaláljátok mire gondoltunk, majd a helyes megfejtést beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP
A képen edény, tároló, hordó látható

Automatikusan generált leírás
a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.16. Csak olvass!
12.18. Szaffi polca
12.20. Könyv és más
12.22. Hagyjatok! Olvasok!

2022. december 10., szombat

Holly Jackson: Jó kislányok, rossz viszonyok + Nyereményjáték

Sziasztok!

Megjelent a nagysikerű Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című könyv folytatása a Kolibri Kiadónál, ami a Jó kislányok, rossz viszonyok címet kapta. Ha érdekel benneteket, hogy mi a bloggereink véleménye a kötetről, akkor tartsatok velünk! Nem mellesleg most tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott nyereménypéldány a kötetből.

A Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz szerzőjének legújabb sikerkönyve
Valaki eltűnt. Senki sem beszél.
De MINDENKI figyel…
Pip Fitz-Amobi felhagyott a nyomozással. A tavaly megoldott gyilkossági ügyet feldolgozó bűnügyi podcast óriási népszerűségre tett szert. Pip mégis váltig állítja, hogy nyomozó napjainak vége.
Amikor azonban eltűnik egy közeli barátja, a rendőrség a kisujját se mozdítja, így kénytelen újra akcióba lendülni. Ha a zsaruk nem nyomoznak, megteszi Pip; ám a kisváros minden sötét titka újabb kérdéseket vet fel. Vajon Pip megtalálja a válaszokat, mielőtt kifut az időből?




Holly Jackson az első résszel anno belopta magát a szívembe. Emlékszem, hogy anno nagyon lelkesen vártam már az írónő regényét magyarul, hiszen rengeteg jót olvastam rajta a külföldi oldalakon, ezért nagy reményekkel álltam neki a kötetnek. Bíztam benne, hogy engem is teljesen levesz majd a lábamról Pip története. Már az első pár oldalnál tudtam, hogy megérte várni erre a regényre, azonnal beszippantott és le sem tudtam tenni addig, amíg az utolsó oldal után be nem csuktam a könyvet. Izgultam, drukkoltam, kiakadtam...az érzelmek teljes skáláját átéltem, és Pippával együtt reménykedtem a megoldásban. Mivel az első rész ennyire tetszett, így hasonló lelkesedéssel vártam a folytatást. Kicsit aggódtam, hiszen az első rész nagyon magasra tette a lécet, de az első oldalak után teljesen megnyugodtam, hogy a Jó kislányok, rossz viszonyok nem megközelíti minőségben az első részt, hanem talán egy kicsit rá is tesz egy lapáttal. Nem hittem volna, hogy ezt mondom, de a folytatás abszolút meghaladta az elvárásaimat, így bizton állíthatom, hogy az idei évem egyik legjobb olvasmánya lett. 

A történet pontosan ott folytatódik, ahol az előző véget ér. Pip próbál visszarázódni az unalmas hétköznapokba és igyekszik valahogy feldolgozni, hogy milyen szörnyűségek történtek vele és a közvetlen környezetében. Andie Bell és Sal Singh megemlékezése után, azonban furcsa és váratlan dolgok történnek, a fiatal lánynak pedig komoly és súlyos döntést kell meghoznia. Ismét nyomozásra kényszerül, ez esetben azonban sokkal közelebbről érinti őt az eset. Egy közeli ismerőse tűnik el, Pip pedig jó nyomozó révén tudja, hogy minden perc számít. Így igyekszik minden használható nyomon elindulni. Egy idő után azonban a nyomozás váratlan fordulatot vesz és már sokkal többről szól az egész, mint egy fiatal eltűnése. Vajon képes lesz megbirkózni az esettel? Képes lesz a felszínen tartani magát, vagy elveszik az őrület sűrűjében?

A cselekmény rendkívül érdekes, izgalmas és fordulatos. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre több mindenre derül fény, szép lassan helyükre kerülnek a kirakós darabkái. Új bizonyítékok kerülnek terítékre, melyek fényében erőteljesen megkérdőjeleződik az olvasó fejében is minden. Vajon miért tűnt el Pip egy barátja? És hogyan függ össze az egész egy internetes álprofillal? Ki mozgatja a szálakat és talán a legfontosabb, vajon életben van még az eltűnt fiú?

A regény felépítése nagyon érdekes, egyáltalán nem szokványos. A folyószöveg mellett bepillantást nyerhetünk például a podcast hanganyagába is. És ha már a podcastnél járunk, mennyire zseniális már, hogy Pip podcastjének a címe az lett, hogy Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz?! Egyszerűen imádtam az írónőnek ezt az ötletét is. De emellett megismerhetjük a chat beszélgetéseket, vagy a nyomozáshoz kötődő fontos dokumentumokat. Ezek az anyagok még izgalmasabbá teszik a nyomozást. Együtt élünk és lélegzünk Pippával, ugyanolyan elszántsággal hajszoljuk mi is az igazságot. 

Holly Jackson aztán ért a figyelem felkeltéséhez és megtartásához. Egy másodpercig sem lankadt a figyelmem olvasás közben, csak úgy faltam a lapokat. Egyszerűen imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Ez a nő egy zseni, de komolyan. Az egyik legjobb ifjúsági krimi, amit olvastam. 

A könyv azért is zseniális, mert nem csupán izgalmas, hanem mondanivalója is van bőven. Bár a cselekmény alapját a nyomozás és a krimi vonal adja, még sem merül ki ennyiben a regény. Rengeteg fontos társadalmi és morális kérdéssel foglalkozik, megjelenik benne az áldozatok szerepe a bíróságon. A jogvédők is óriási problémának látják azokat a tárgyalásokat, ahol a fiatal nőknek bizonygatniuk kell, hogy szexuális visszaélés áldozatai lettek. Az előző részből megismert szarházi, aki Max Hastings ügye pontosan erről szól. Mindenki tudja, hogy a fiatal fiú mit tett, az igazságszolgáltatás mégsem úgy működik, ahogy kellene. Az egyetlen elfogadható dolog, ha a fiút megbüntetik. De ahogy a való életben, úgy a pénz dominál itt is. Hiába vallanak többen a fiú ellen, talán ez is kevés lesz a bíróságon. Ugyan csak érintőlegesen, de láthatjuk, hogy milyen trauma az áldozatok számára a vallatás és hogy bizonygatni kell az igazukat akkor is, ha mindenki tudja azt. De emellett azonban láthatjuk azt is, hogy milyen hatással van egy trauma egy fiatal életére és hogy mennyire fontos a támogató közeg. Nagyon tetszett, hogy nem minden fekete és fehér a könyvben. Holly Jackson nagyon jól bemutatja ebben a regényében is, hogy az elkövető és az áldozat szerep nem feltétlenül különíthető el egymástól. Olykor az áldozatokból lesznek az elkövetők. És az elkövetők is lehetnek áldozatok. Nyilván senkit sem menthetünk fel a bűne alól, vannak tettek, melyekre egyszerűen nincs bocsánat. Ugyanakkor fontos figyelembe venni azt is, hogy mi vezethetett az adott végzetes eseményekhez. Érdekes kérdés az is, hogy az elkövető vajon mennyire viselkedett a saját belátása szerint? Mi van akkor, ha valaki kényszer hatására tesz szörnyűséget? Gondoljunk csak bele. Ha valaki megöli például az élettársát, akkor tudjuk, hogy komoly büntetésre számíthat. Semmi sem indokolhatja, hogy kioltsuk egy embertársunk életét. Ha azonban kiderül, hogy az élettárs éveken át bántalmazta az elkövetőt és elviselhetetlenné vált tőle az élete, akkor mindjárt más megvilágításba helyeződik a dolog. Vagy mi lesz azzal a gyerekkel, aki a szülei rendszeresen lopásra kényszerítenek? Az ő esetében ki a valódi bűnös? Persze a bűn attól még bűn, de vannak helyzetek, amikor képtelenek vagyunk egy adott ügyet jó-rossz mesgyére osztani. Valahogy így vagyunk olvasók is, a könyvet olvasva. Egy idő után képtelenség elkülöníteni egymástól a dolgokat, ahogy említettem semmi sem fekete, vagy éppen fehér. 

Pip még mindig zseniális főszereplő, én nagyon megkedveltem a karakterét. Néha úgy éreztem, hogy fejjel megy a falnak, olykor elhamarkodott döntéseket hozott, de a bátorsága és ereje igazán becsülendő. Szerettem látni a fejlődést, amin keresztül megy, de bevallom kicsit aggódom, hogy vajon hova fut majd ki ez az egész. Remélem sikerül megőriznie a józan eszét. Ravi tökéletes társ mellette, nagyszerűek együtt, jó volt látni, hogy milyen remek hatással van a fiatal lányra. Egy igazi támasz, akire mindenben lehet számítani. 

A borító nekem nagyon tetszik, a folytatást pedig már most türelmetlenül várom. 

Összességében én egyszerűen imádtam ezt a könyvet. A Jó ​kislányok, rossz viszonyok az a típusú könyv, amelyet képtelenség letenni és bár nagyjából 420 oldal, nagy részét mégis együltő helyemben elolvastam. Egyszerűen muszáj volt olvasni, mert gyűlöltem minden egyes másodpercet, amit nem Pip társaságában töltöttem. Ha szerettétek az első részt, akkor a folytatásban sem fogtok csalódni. Ha pedig eddig kimaradt az életetekből, és csak random megtaláltátok a bejegyzésemet, akkor nyomás beszerezni az első kötetet. Csak annyit mondok, olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/55555555555555555555555555555555

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  


Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire emlékeztek az első rész szereplőire. Minden állomáson találtok egy-egy kérdést a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz c. könyv kapcsán, a ti feladatotok pedig beírni a helyes választ a Rafflecopter megfelelő dobozába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Kit vádoltak eredetileg Andie Bell meggyilkolásával?


a Rafflecopter giveaway

Állomások

12. 07. – Fanni’s Library
12. 10. – Csak olvass!
12. 13. – Hagyjatok! Olvasok!

2022. december 4., vasárnap

Nita Prose: A ​szobalány + Nyereményjáték

Sziasztok!

Az Alexandra kiadónak köszönhetően egy igazán különleges főszereplővel rendelkező krimit vehetünk a kezünkbe. A szobalány főszereplőjének nehézséget okoz a szociális készségek elsajátítása, és ezek hiányában kell kinyomoznia, ki gyilkolta meg annak a szállodának az egyik gazdag és híres vendégét, amelyben ő szobalányként dolgozik. Ezúttal három bloggerünk nyomoz együtt Mollyval, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Molly ​Gray más, mint a többiek. Nehezére esik a szociális készségek elsajátítása, és gyakran félreértelmezi mások szándékait. Korábban a nagymamája egyszerű szabályokba tömörítve magyarázta el neki a világ dolgait, és ezeket követve Molly elboldogulhatott az életben.
Nagymamája halála óta a huszonöt éves Mollynak egyedül kell navigálnia az élet útvesztőiben, ám ő így is lelkesen veti bele magát munkájába egy hotel szobalányaként. Egyedi személyisége és a takarítás, valamint a helyes etikett megszállott imádata mintha egyenesen erre a munkára teremtette volna. Minden reggel örömmel ölti magára ropogós egyenruháját, tölti fel kézikocsiját miniszappanokkal és piperés üvegcsékkel, hogy a Regency Grand Hotel vendégszobáit újra tökéletessé varázsolja.
De rendezett élete fenekestül felfordul aznap, amikor belép a hírhedt és vagyonos Charles Black lakosztályába, ahol rendetlenségre és Mr. Black holttestére bukkan. Mielőtt felfoghatná, mi is történik, szokatlan viselkedésének köszönhetően első számú gyanúsítottá válik a rendőrség szemében. Molly teljesen belekavarodik a megtévesztések hálójába, fogalma sincs, hogyan szabadulhatna. Szerencséjére barátai, akikről addig azt sem tudta, hogy léteznek, összefognak vele, hogy kiderítsék, mi is történt valójában Mr. Blackkel – de vajon képesek lesznek megtalálni az igazi gyilkost, mielőtt túl késő lenne?
A szobalány feltárja, mit is jelent ugyanolyannak, mégis teljesen másnak lenni – és megmutatja, hogy minden rejtély megoldásához az ember szívén át vezet az út. Nita Prose elsöprő sikerű regényéből Florence Pugh főszereplésével készül filmadaptáció.

Általánosságban véve elmondható rólam, hogy szeretem úgy jellemezni magam könyvmolyként, hogy nagyjából mindenevő vagyok az irodalom területén. De ha őszinte akarok lenni magammal, ez korántsincs így. Persze, igyekszem a lehető legszélesebb körből meríteni az olvasmányaimat és tényleg rengeteg műfajban képviseltetem magam, de egyes zsánerek esetében tagadhatatlanul és vitathatatlanul le vagyok maradva. Például nagyon kevés önsegítő irodalmat olvasok és legalább ilyen ritkán veszek a kezembe memoárokat is. Szégyen ide, szégyen oda a krimik világa is eddig ebbe a szürke zónába tartozott. A környezetem a megmondhatója, nem utálom én a műfajt, csak valahogy soha nem alakult úgy, hogy teljesen elmélyedjek ebben a világban. Azzal még együtt tudok élni, hogy nem olvasok sok önsegítő könyvet, de a krimik világából nem szeretnék kimaradni. Ezt erősítve pedig boldogan és lelkesen jelentkeztem az Alexandra Kiadó krimijének elolvasására. 

Mivel kezdő vagyok a műfajban és nem igazán voltak nagy elvárásaim a regénnyel így én nem is csalódtam a kötetben. A szobalány egy igazán érdekes olvasmánynak bizonyult még úgy is, hogy nem éreztem kimondottan izgalmasnak, vagy éppen világmegrengetőnek Nita Prose regényét. A könyv egyik fő vonzereje a fülszövege és Florence Pugh neve volt. Onnantól kezdve, hogy láttam, hogy hamarosan elkészül az adaptáció és Florence lesz a főszereplő, biztos voltam benne, hogy nekem ezt a kötetet el kell olvasnom. A történet annyira nem hagyott bennem mély nyomokat, gyanítom hamarosan el fog halványulni a cselekmény a fejemben, Molly karaktere viszont biztosan sokáig velem marad. Érdekes volt az ő karaktere, és végül a szívembe zártam, még akkor is, ha kissé nehezen indult vele a kapcsolatom.

A regény E/1-ben íródott, így tulajdonképpen folyamatosan Molly fejében vagyunk. Bár nincs  kimondva és megnevezve, de a fiatal lány komoly szociális problémákkal küzd. Nehezen tudja dekódolni az emberek viselkedését és szavait, szóval mondhatni a szociális készségei nem túl acélosak. A kötet fő konfliktusa is ebből származik. A fiatal lány naivitása miatt egy bűntény kellős közepén találja magát, és a furcsa viselkedése miatt azonnal a rendőrség középpontjába kerül. Nincs könnyű dolga, nagymamája halála után teljesen elveszett, ráadásul rá kell jönnie, hogy azok az emberek, akiket eddig a barátjának tartott, nem igazán megbízhatók. Szerencsére azonban mégis vannak olyanok, akik hisznek az ártatlanságában és segítenek kikeveredni a gyilkossági ügyből. Molly rendkívül érdekesen fogalmaz, ahogy a személyisége, úgy a szóhasználata sem mindennapi. Szerettem, amikor azt mondja egy vendégnek, hogy a szobáját visszaállította a tökéletes makulálatlanság állapotába. Mégis ki beszél így, most mondjátok meg? Kicsit amúgy emlékeztetett a karaktere Eleanor Oliphantre. Ahogy Eleanor úgy Molly is egy olyan fiatal nő, aki komoly és mély sebeket hordoz. A karaktere rendkívül összetett. Persze...látom én, hogy a körülötte lévő emberek nem véletlenül tartózkodnak attól, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek vele. A szociális kompetenciái nagyjából a béka segge alatt vannak, mégis az első perctől kezdve szimpatizáltam vele. Az olvasó számára már rég egyértelmű, hogy mennyire rászedték ezt a szerencsétlent, ő pedig gyermeki naivitással issza még mindig a másik szavait. Néha úgy megsimogattam volna a vállát, hogy ó darling, vedd már észre, hogy éppen hülyét csinálnak belőled. De aztán szerencsére néhány igaz barát a segítségére sietett és végül maga mögött hagyhatja ezt a rémes esetet. 

A könyv két helyen lepett meg igazán, az egyik Molly és a nagymamája között történtek, a másik pedig az utolsó fejezetek egyike, amikor kiderül, hogy mi is történt Mr. Blackkel. Minden más rendkívül kiszámítható volt számomra, ez azonban nem jelenti, hogy unalmas olvasmánynak bizonyult a könyv. A kötet igaz, lassan indul be, mégis nagyon szerettem olvasni, ez pedig Molly személyének köszönhető. A furcsasága annyira a szívemhez nőtt, hogy szerettem minden egyes vele tölött másodpercet. Sajnálom, hogy nehéz élete volt, de őszintén hiszek abban, hogy végül minden jóra fordul majd az életében. 

A nyelvezet tökéletesen illett Molly személyiségéhez, tényleg olyan volt, mintha a fiatal lány egy másik bolygóról származna. Szerettem, ahogy látta a világot és hogy mindig mindenkiről a legjobbat feltételezte, még akkor is, ha ez abszolút a józan ésszel szembe ment. Nem volt álságos, sem törtető. A szabálykövetését, pedig imádtam. Olykor hajlamos vagyok én is mereven követni a szabályokat, még akkor is, ha ez mások számára kissé furcsa. Bár az én szociális skilljeim határozottan erősebbek, néha nekem is vannak autisztikus vonásaim, így a fiatal lány bogarassága inkább szimpatikus, mintsem taszító volt számomra. Azt nem tudom, hogy a való életben mennyire tudnám tolerálni a személyét, de így a könyvek lapjain határozottan állíthatom, hogy nagyon megszerettem. 

Kifejezetten örültem, hogy nem egy véres történetbe csöppentem, így még számomra is élvezhető volt a történet. Nem igazán szeretem a vér látványát, így olvasás közben sem szívesen gondolok rá. Jó volt, hogy Nita Prose regénye mellőzte a céltalan brutalitást, így számomra is élvezetes volt az olvasás. 

Nagyon tetszett a könyv fordítása, szerintem Nagy Szilvia remek munkát végzett. Tökéletesen visszaadta a kötet Molly nyelvezetét és személyiségét, ez pedig nem lehetett könnyü feladat. A borító is tetszik összességében, a nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. A filmet nagyon várom, biztosan meg fogom nézni és nem csak azért, mert Florence lesz a főszereplő, hanem mert Molly nagy kedvenc lett számomra. 

Összességében kifejezetten kedveltem Nita Prose regényét, mivel nem igazán tudom más krimikkel összehasonlítani, így bennem kellemes olvasmányélményként él tovább Molly története. A kötet nem a vadító cselekményeivel, hanem inkább a főszereplő személyével vett le a lábamról. A fiatal lány karakterére biztosan sokáig emlékezni fogok. Ha szeretitek a lassabb történeteket és a furcsa főszereplőket, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt A szobalánynak. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A történet főszereplője egy egyáltalán nem átlagos lány, aki nyomozószerepbe kényszerül. Ezúttal olyan könyvek nyomozóiról rejtettünk el képet a turné állomásain, akik valamilyen szemszontból különlegesek. Írjátok be az adott karakter nevét a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP


a Rafflecopter giveaway


Állomáslista

12. 04. Csak olvass!
12. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út

2022. augusztus 31., szerda

Bella Ellis: Ördögi ​csontok (A Brontë nővérek nyomoznak 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A General Press Kiadónak hála megérkezett országunkba A Brontë nővérek nyomoznak sorozat második része. Bella Ellis regénye ismét a viktoriánus korba repít minket. Vészjósló babonák és ördögi történetek nehezítik a lányok nyomozását, de kitartó munkájuknak és éles eszüknek hála nem maradhat semmi sem rejtve előttük. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt ebben az izgalmas történetben és ha nektek kedvez a szerencse, nyerhettek is egy példányt a kötetből. 


„Emlékezz a halálra!” – Zerubabbel Barraclough órásmester ars poeticája

A Brontë nővéreknek két szenvedélyük van: az írás és a nyomozás. Mivel az alkotói karrierjük háttérbe szorult, elérkezettnek látják az időt, hogy a való világban játszódó bűnügyi történetek helyett inkább a regényeikre összpontosítsanak, ám ekkor egy megdöbbentő felfedezésről hallanak. Az otthonukhoz közeli és meglehetősen rossz hírű Top Withens-farmház kéményében egy gyermek csontjaira bukkantak. A nővérek azonnal az ügy nyomába erednek, és ahogy többet megtudnak a ház lakóinak előéletéről, rémisztő megállapításra jutnak: talán nem is csak egy áldozat halálát kell felderíteniük.
A szálak egy árvaházba és a boszorkányság okkult szertartásainak világába vezetnek. Bármennyire is elborzasztják őket a nyomozás fejleményei, nem hátrálhatnak meg, hiszen nem sokkal a sötét hold előtt újabb fiatal fiú tűnik el a kisvárosból.

Bella Ellis ezúttal is fantasztikus időutazásra csábítja az olvasóit, amelyben a Brontë család valós életrajzi vonatkozásai mellett a romantika gótikus jellemzőit vegyíti a klasszikus bűnügyi történetek elemeivel úgy, hogy az nem csak a krimi kedvelőinek nyújt kikapcsolódást.

Ha jól emlékszem, akkor talán két éve találkoztam Bella Ellis munkásságával, amikor is a sorozat első részét, Az eltűnt hitvest olvastam. Bár alapjáraton nem vagyok a műfaj rajongója, a krimi egyáltalán nem az én műfajom, de olvasás közben rájöttem, hogy ezeket a viktoriánius kori rejtélyeket nagyon is szeretem, így óriási lelkesedéssel vártam a sorozat következő kötetét. 

Az Ördögi csontok című kötet egy igazán izgalmas és szerethető regény, mely nagyszerű kikapcsolódás minden krimi és Brontë nővér rajongó számára. Már az első részben is bizonyította számomra az írónő, hogy Charlotte, Emily és Anne karakterét rendkívül gondosan alkotta meg. Nincsenek a nővérek túlidealizálva, nem érződik karakteridegennek egyiknek sem a személyisége, pontosan olyanok, mint amilyennek képzeljük őket. Érződik a rengeteg kutatómunka, és a hölgyek munkássága iránti rajongás, igazából egy rossz szavam sem lehet, kifejezetten nagyszerű olvasmány volt. 

Charlotte a józan és intelligens testvér, aki ösztönesen tudja hogyan kell az emberekkel kommunikálni. Anne a szelíd és engedelmes, ő a legkisebb a családban, az előző részhez képest azonban óriási változáson megy keresztül. Egyre magabiztosabbá válik, egy igazi erős, független fiatal hölgy, aki igazi kompetens karakterré vágyik. Megtalálja a hangját, amellyel sokszor még a testvéreit is meglepi. 
Emily egy igazi nyughatatlan lélek, akit nem kötnek a konvenciók. Kiszámíthatatlan, olyan mint a forgószél és nem mellesleg szerintem az ő karaktere a legviccesebb. (Nem meglepő módon ő volt az abszolút kedvencem. ) Mindegyik fejezet az egyik nővérhez kötődik, így jobban megismerhetjük a gondolataikat. Nagyon tetszett, hogy szoros kötelék van közöttük. Szerették és támogatták egymást mindenben. Persze voltak apró-cseprő viták, de soha nem felejtették el, hogy a legfontosabb az, hogy ott vannak egymásnak. Bármi is történik, mindig számíthatnak egymásra. Együtt legyőzhetetlenek és bármire képesek. Renkívül eltökéltek, erős morális értékrenddel rendelkeznek és tudják, hogy az igazság mindennél fontosabb. Bár egy olyan világban élnek, ahol a nőknek nincsen sok szava a férfiakkal szemben, mégis minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy az igazság napvilágot lásson. Rendkívül erős és kompetens női karakterek, akik bármire képesek. Hatalmas kedvencekké váltak és tűkön ülve várom az újabb kalandjaikat. 

A cselekmény rendkívül szövevényes, egy másodpercre sem eresztett, csak úgy faltam a lapokat. A különböző baljós jelek, a komor képek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet magához bilincselje az olvasóját. A Bella Ellis által teremtett atmoszféra rendkívül erős, igazán érzékletesen ír az erdőről, és a regény különböző helyszíneiről. Babonák, ősrégi hiedelmek, őrület és boszorkányság itatja át az egész történetet, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy miféle helyzetbe is kerültek kedvenc hőseink. Egy idő kissé nehéz elkülöníteni a valóságot és misztikumot, de ahogy haladunk előre a történetben egyre inkább kirajzolódik és testet ölt a gonosz, minden kirakós a helyére kerül és megismerjük a csontok történetét. Bevallom, nagyjából a kötet közepétől kezdve volt egy rendkívül erős gyanúm, hogy kinek a jóvoltából kerültek a falba a gyermek csontjai, ami végül be is bizonyosodott. De az ilyen történetek esetében sokszor nem is az az érdekes, hogy ki követte el a bűntettet, hanem inkább, a nyomozás és a bűnhöz vezető út, a nagy miértek azok, amelyek lekötik az olvasót (vagy legalábbis engem). 

Bella Ellis írásmódja nagyszerű, igazán megszerettem az írói stílusát. A leírások, a humoros párbeszédek, a baljó és komor képek együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az ember egy nagyszerű olvasmányélménnyel gazdagodjon. Nem éreztem egy másodpercig sem mesterkéltnek a szöveget, teljesen hitelesnek érződött, nem lett a kor paródiája. Zseniális, ahogy a lányok személyiségét és gondolatait vegyíti az általuk megalkotott történetekkel, ezek az apró és finom utalások tették számomra még szerethetőbbé a történetet. Én már a sorozat első részét is nagyon szerettem, a második rész pedig talán még az elsőnél is jobban tetszett. Talán a hangulata volt, ami igazán megfogott. Lehet, hogy csak a közelgő őszi, bekuckózós időszak miatt, de nekem nagyon tetszett ez a komor és baljós hangulat. 

Nagyon tetszett, hogy a főszálon kívül rengeteg korabeli problémával ismerkedhettünk meg. Az ír bevándorlók, vagy éppen a katolikusok helyzete és a velük kapcsolatos előítéletek, az árvaházak és az utcagyermekek élete is megjelenik az írásban. Persze nem annyira hangsúlyosan, mint a nyomozás, de ez is elég arra, hogy az embert arra ösztönözze, hogy még inkább elmélyedjen a témában. Az biztos, hogy én a jövőben is szívesen olvasnék ilyesmit, hiszen az 1800-as és az 1900-as évek mindig is nagy érdeklődést váltottak ki belőlem. 

Az a helyzet, hogy valószínűleg a Netflix nem olvasta az előző bejegyzésemet, de még mindig úgy gondolom, hogy tökéletes sorozat lehetne Bella Ellis regényéből. Ahogy Enola Holmes (akit amúgy szintén imádok), úgy a Brontë nővérek is megérdemelnének egy adaptációt. 

Nem tudok elmenni szó nélkül a kötet borítója mellett. Egyszerűen csodálatos, és pontosan olyan érzés ránézni, mint amilyen olvasni is. Imádom a letisztultságát és a hangulatát.  

Össszességében nekem nagyon tetszett az Ördögi csontok című kötet, a kor szerelmesei és a Brontë nővérek rajongói szerintem nagyon fogják szeretni a történetet, de igazából bátran ajánlom mindenkinek, aki egy könnyed kis krimire vágyik. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is tudsz olvasni. 

Nyereményjáték

A regény főszereplői a Brontë nővérek, így a mostani játékunk is hozzájuk kötődik. Minden kérdésen találtok egy kérdést, ami az életükhöz kötődik, nektek pedig nincs más dolgotok, mint válaszolni az adott kérdésre. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
A nővérek 1846-ban kiadták első könyvüket saját költségükre, azonban álnevet használtak. Milyen neveket használtak?  

a Rafflecopter giveaway

Állomások

08.31.: Csak olvass!
09.02.: Olvasónapló
09.04.: A Szofisztikált Macska