Christina Lauren: Szerelem ​és egyéb szavak + Nyereményjáték

Sziasztok!

Christina Lauren neve már ismerősen csenghet a romantikus regények rajongóinak, hiszen a Szerelem és egyéb szavak az írópáros kilencedik, magyarul is megjelent kötete. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak Macy és Elliot történetéről, és ne feledjétek, hogy tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott nyereménypéldány is!

Ami a szívben megtörténik, azt soha nem lehet kiradírozni.

Macy beleszokik a hajtós, de élményszegény menetrendbe: gyakornok lett a gyermekklinikán, tervbe vette, hogy összeházasodik egy idősebb, jómódú férfival. Lehajtott fejjel halad előre, nem törődik azzal, mit súg a szíve.

De amikor véletlenül összefut Elliottal – élete első és egyetlen szerelmével –, a nagy odafigyeléssel létrehozott buborék kipukkad. Elliot a világot jelentette Macynek – együtt nőttek fel, a nyurga fiúból, aki állandóan a könyveket bújta, az évek során férfivá serdült, aki elrabolta Macy szívét. Mellette állt, amikor a lány elvesztette az édesanyját. Annak idején Elliot szerelmet vallott Macynek, de rögtön aznap össze is törte a szívét.

Az emlék sok évvel később is ugyanolyan fájó – vajon képesek lesznek feldolgozni? Lehetnek még együtt boldogok?

Bár alapvetően a romantika nem az én világom, de mostanában egyre többször szeretek bele a fülszöveg alapján egy-egy ilyen műfajú történetbe is. Nem ez volt az első Christina Lauren könyvem, így kíváncsian vártam, hogy ebben a kötetben mivel rukkol majd elő az írópáros. Ugyan talán nem ez lett a kedvencem tőlük és sokáig úgy éreztem, hogy nem igazán az én olvasmányom, de a vége azért kárpótolt és összességében jó kis élményként marad meg bennem. 

A Szerelem ​és egyéb szavak egy rendkívül kedves és szerethető történet, melynek legnagyobb varázsa a szereplők közötti kémiában és a gyermekkori szerelem varázsában rejlik. A történet két szálon fut, a múltban tanúi lehetünk Macy és Elliot megismerkedésének, kapcsolata mélyülésének, majd későbbi törésének. A jelenben pedig végigkövethetjük, hogy hogyan alakul az életük, amikor egy évtized után újra találkoznak. Vajon tudnak csak barátok lenni? A múlt árnyai vajon megmérgezik a jelent is? Túl tudnak lépni azon a régi törésponton, ami megpecsételte a sorsukat? 

A könyv nyelvezete kellően élvezetes, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással. A cselekmény bár javarészt kiszámítható, de én mégis szerettem az olvasás minden egyes másodpercét. Sokáig úgy éreztem, hogy nem az én regényem lesz, de a vége felé egy momentum meglepett és az sokat javított a véleményemen is. Ez a rész akkora hatással volt rám, hogy kicsit felhúzta a történetet és így talán jobb szívvel is gondolok rá. A háromnegyede számomra kissé sablonos volt, de az utolsó oldalak miatt úgy érzem, hogy talán maradandó olvasmányélmény lesz. 

Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a cselekmény végkifejletével, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. Elliot és Macy nagyszerű párosnak bizonyult a múltban, az első pillanattól kezdve érezhető volt közöttük a kémia és a az, hogy a sors egymásnak teremtette őket. Engem ugyan egy kicsit zavart és idegesített a viselkedésük, de igazából rájöttem arra, hogy a kamaszlét tényleg nem egyszerű. Sokáig talán maguk előtt sem ismerték be, hogy az érzelmeik nem csupán a baráti szeretre korlátozódik. Ennek ellenére a jelenben nagyon drukkoltam nekik, mert biztos voltam benne, hogy őket tényleg egymásnak teremtették. Olyanok voltak, mint a borsó meg a héja. És bár Elliot tényleg nagy marhaságot csinált, és nem vagyok biztos benne, hogy könnyen elfogadható az a magyarázat, amit adott a fiú, de el tudom fogadni, hogy nem menthetetlen a helyzet és azt, hogy talán lehet közös jövőjük. 

Macy karaktere igazán kedvelhető, de engem bevallom egy kicsit zavart, hogy kicsit keveset tudunk meg a jelenjéről és arról, hogy mit is dolgozik pontosan. Engem nagyon érdekelt volna néhány történet a kórházból, ez sokat hozzáadott volna szerintem a történethez. Még akkor is, ha ez egy kicsit más vizekre terelte volna a cselekményt. Elliot jelenbéli karakteréről is keveset tudunk meg, érezhető, hogy a szerző inkább a múltra koncentrál. Jó volt látni, hogy mennyire szerettek olvasni egy olyan mini könyvtárszobát, mint amilyen a lánynak volt én is el tudnék viselni. Bár talán nekem olyan sok könyvem van, hogy el sem férnének a gardróbba. 

Christina Lauren regényeit bármikor megnézném a Netflixen, vagy akár moziban is. Imádom, hogy mennyire jól bánnak a karakterekkel. A mellékszereplők is nagyszerűek, Elliot családja például azonnal belopta magát a szívembe. De emellett nagyon megkedveltem Macy barátnőjét is. 

Összességében kifejezetten szerettem Christina Lauren néven publikáló páros regényét. Egy igazán szerethető romantikus történet, mely tökéletes hétvégi olvasmány. Kellemes kikapcsolódást nyújt. Ha szeretitek a hasonló történeteket, ne hagyjátok ki ezt a regényt sem. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Jelenlegi játékunkat a Christina Lauren által megalkotott fiktív párosokra építjük. Minden állomáson találtok egy karakternevet, a ti dolgotok pedig beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába az adott karakter PÁRJÁNAK a nevét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KARAKTERNÉV

River Pena

a Rafflecopter giveaway A turné állomásai

04. 10. Fanni’s Library

04. 12. Olvasónapló

04. 14. Csak olvass!

04. 16. Veronika’s Reader Feeder

04. 18. Hagyjatok! Olvasok!

Read More

Daisy Wood: Párizs ​elfeledett könyvesboltja + Nyereményjáték

Sziasztok!

Daisy Wood történelmi fikciója két idősíkon játszódik Párizsban: a második világháború idején és napjainkban, s központjában egy valamikor könyvesboltként is üzemelt üzlethelység van, amely rengeteg ember életében játszott fontos szerepet. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kis könyvesbolt háborús múltjával és jelenével, s végül megnyerhetitek a  a 21. Század Kiadó által felajánlott kötetet is.

Egy háború tépázta város.

Egy veszélyes titok.

Egy sokkoló árulás.

Párizs, 1940: A szerelem városát markában tartja a háború. Jacques felesége bujkálni kényszerül, a férfinak pedig tétlenül kell néznie, amint a nácik mindent elvesznek, ami drága számára. Csupán egy dolog maradt még meg, imádott könyvesboltja, a La Page Cachée.

De aztán kopognak, egy fiatal nő áll az ajtóban, gyerekkel. Menedéket kérnek – Jacques tudja, muszáj lesz mindent kockára tennie, hogy megmentse az életüket.

Napjainkban: Juliette és a férje végre eljutottak Franciaországba, álmaik romantikus nyaralására. De ahogy telnek a napok, Juliette ráébred, eltávolodtak egymástól. A nő új kalandra vágyik. Ezért amikor véletlenül betoppan a kis, elhagyatott üzletbe, amelyen kint van az „eladó” tábla, úgy érzi, sorsszerű döntés előtt áll.

 És az elfeledett könyvesbolt több mindent tartogat, mint ami első pillantásra látszik…

Azt már tudjátok rólam, hogy nagyon szeretem a különböző történelmi regényeket, főleg II. világháború időszaka áll hozzám közel, ezért mindig lelkesen figyelem a hazai könyvpiacot és figyelem az újabbnál újabb megjelenéseket. A II. világháborús könyvek valahogy mindig felkeltik az érdeklődésemet, de emellett van még valami, amit ha meglátok, akkor nagy valószínűséggel rárepülök a kötetre. Ha könyvesboltról, könyvekről, vagy egyszerűen csak olvasni szerető karakterről szól a fülszöveg, akkor minden esély meg van arra, hogy elolvasom a történetet. Daisy Wood regénye pedig pontosan ezt a két dolgot ötvözi.

Rengeteg II. világháborús történetet olvastam már, de örömmel konstatáltam, hogy még mindig vannak olyan történetek, amelyek el tudják rabolni a szívemet. Egyáltalán nem érzem úgy, hogy lerágott csont lenne a téma, biztos vagyok benne, hogy még rengeteg olyan történet/esemény van, ami megihletheti az a szerzőket. 

Daisy Wood regénye, a Párizs elfeledett könyvesboltja egy igazán kedves és szerethető történet arról, hogy egy megszállás alatt valamilyen mi a jó taktika; kivárni és a túlélésre apellálni, vagy küzdeni és bebizonyítani, hogy az elnyomás nem törheti meg az ember lelkét. Egy regény arról, hogy a nehéz időkben nem mindig nagy hősökre van szükség, hanem egyszerű, hétköznapi emberekre, akik szembe mernek menni az árral és megtesznek mindent azért, hogy segítsenek ott, ahol csak tudnak. De szól az újrakezdésről és arról is, hogy az embernek soha sem késő változtatni az életén, és ha bátrak vagyunk, akkor ott találhatunk boldogságra, ahol nem is reméltük. 

A Párizs elfeledett könyvesboltja egy olyan történet, mely tökéletesen bemutatja azt, hogy a hétköznapi emberek is képesek arra, hogy igazán nagy tetteket hajtsanak végre és azt, hogy a könyvek szeretete és az olvasás még a legsötétebb időben is lámpásként előttünk. 

A könyvben abszolút egyensúlyban van a történelem és a fikció. Ugyan a könyvesbolt a szerző képzeletének szüleménye, de igyekezett minél pontosabban visszaadni a korabeli francia mindennapokat, az aktuális kérdéseket és dilemmákat.
A regényben tulajdonképpen két szálon fut a cselekmény. A történetbeli jelenben, vagyis 2022-ben Juliette karakterét ismerhetjük meg, aki a francia gyökereinek szeretne adózni az utazással, amire a férjével érkezett. A nőnek már felnőttek a gyermekei és egyre inkább úgy érzi, hogy hiányzik valami az életéből. Amikor tudatosult benne, hogy a férjével mennyire eltávolodtak egymással, komoly döntés hoz és Párizsban marad, hogy megismerje önmagát és végre megtanuljon önmagáért élni. A múltban a II. világháborús Párizst ismerhetjük meg, Jacques szemén keresztül. Felesége az első pillanattól kezdve hangoztatja náci és Hitler ellenes nézeteit, a férfi azonban sokkal óvatosabb. Amikor azonban a felesége eltűnik, szép lassan rájön arra, hogy nem bújhat el a lakásában, hiszen a háború és a németek jelenléte mindenre és mindenkire hatással van. 

"Ha egyszer kinyílik az ember szeme, látja, hogy mindenfelé segítségre szoruló emberek veszik körül – csak arra van szükség, hogy összeszedje a bátorságát, és ne hunyja le ismét."

Jacques nemcsak csatlakozik a titkos mozgalomhoz, hanem több ember életét is megmenti, ezáltal pedig a könyvesbolt kulcsfontosságú helyszínné változik. Vajon egy ilyen embertelen időben, Jacques meg tud maradni embernek? Képes lesz arra, hogy kitartson és találkozhat még feleségével?

Ahogy haladunk előre az olvasásban, úgy állnak össze a kirakós darakbái. Megértjük, hogy a múlt és jelen miként fonódik össze, láthatjuk, hogy micsoda ereje lehet a sorsnak. 

A történet nagyon olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással, a különböző francia kifejezéseknek a jelentése szerencsére megtalálható a lábjegyzetben. Ha két szálon fut egy történet, akkor könnyen megtörténhet, hogy az egyik, vagy másik szál érdekesebb, illetve izgalmasabb lesz. Számomra a Párizs elfeledett könyvesboltja egyáltalán nem ilyen volt, szívesen olvastam Juliette sorsának alakulásáról és Jacquesról is. 

A cselekmény izgalmas, de egyáltalán nem pörgős, sokkal inkább fokozatosan adagolja az írónő az izgalmakat. Az ember, ha szereti ezt a témát, rengetet történetet talál a különböző háborús eseményekről és az emberek mindennapjairól. Mikor újra és újra ilyen regényt vesz az ember a kezébe, óhatatlanul is eszébe jut, hogy talán van-e még olyan szelete a történelemnek, amelyet eddig nem vetettek papírra. De aztán minden egyes alkalommal megállapítom magamban, hogy a történelem kiapadhatatlan forrás a szépirodalom számára. 

A karakterek nagyon emberiek és szerethetők voltak.  Juliette és Jacques is nagyszerű főszereplő, mindkettejüket megkedveltem. Szerettem, hogy az írónő megjelenítette azt a kettősséget, hogy egy megszállás idején vajon mi a legjobb taktika a túlésére, a küzdelem, vagy a teljes behódolás. Érdekes volt olvasni és látni az érveket és ellenérveket és végigkövetni azt a belső folyamatot, miként valaki elbillen az egyik irányból a másikra. 

Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor engem a történetben szereplő csavarok nem leptek meg túlságosan, nagyjából a kötet közepétől kezdve biztos voltam benne, hogy két idősík milyen módon kötődik össze, de ez semmit nem vont le a könyv értékéből, ugyanúgy lelkesen olvastam tovább a történetet, miután összeálltak a fejemben a kirakós darabkái. 

Összességében kifejezetten érdekes történetnek bizonyult a Párizs elfeledett könyvesboltja, nagyon szerettem olvasni. A kedvencek közé ugyan nem került be, de nem azért, mert rossz, vagy unalmas lenne hanem egyszerűen csak úgy éreztem, hogy bár tetszett, a kedvenceim szintjére még sem ért fel. Tényleg szerethető történet, de kevéssé törte össze a szívemet és a lelkemet, így egy kicsit muszáj szigorúnak lennem. Viszont ha ti inkább azokat a történeteket szeretitek, amelyek ugyan foglalkoznak a témával, de nem nyomorítják meg az ember lelkét, akkor egy másodpercig se habozzatok és adjatok egy esélyt neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

                                            

Nyereményjáték

Mostani játékunkban olyan regények nyomába eredünk, melyek történetének fontos helyszíne egy könyvesbolt.  Minden állomáson találtok egy-egy idézetet az adott könyv fülszövegéből. A feladatotok pedig az, hogy a könyv szerzőjét és címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

IDÉZET

“1945 egyik ködös júniusi hajnalán egy megözvegyült könyvkereskedő kézen fogja kisfiát, és miután megesketi, hogy mindarról, amit látni fognak, soha senkinek nem beszél, magával viszi a titokzatos épületbe.”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

04.02. Olvasónapló

04.04. Csak olvass!

04.06. Szembetűnő

04.08. Kitablar

Read More

Genki Kawamura: A ​virágokat ne felejtsd + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Ha a macskák eltűnnének a világból című könyv szerzőjének, Genki Kawamurának új regényét ismét a 21. Század Kiadó hozta el a magyar közönség számára. A virágokat ne felejtsdben egy anya-fia párost ismerhetünk meg, akik közösen küzdenek meg a nő kibontakozó Alzheimer-kórjával. Ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről, kövesd a turnénkat!

A Ha ​a macskák eltűnnének a világból szerzőjének új regénye.

Szilveszter estéjén Izumi látogatóba megy édesanyjához, Yurikóhoz, de nem találja otthon. Végül a közeli parkban bukkan rá, egy hintán ül, láthatólag nem találja a helyét. Ez az első jel, hogy valami nincs rendben. Pár hónap múlva Izumi szembesül a diagnózissal – édesanyjának Alzheimer-kórja van.

Ahogy Yuriko emlékezete egyre gyengébb, Izumi felidézi saját  sgyerekkorát. Gondját viseli édesanyjának – miközben hamarosan neki is megszületik első gyereke –, és próbálja megérteni, hogyan fordulhatott elő, hogy évekig nem látogatta meg Yurikót. Azon töpreng, pontosan miben áll kettejük kapcsolata, mi az, amire jelenleg is alapozhatnak.

Igazán emberi, igazán japán, egyszerre könnyed és melankolikus történet, amely felteszi a kérdést: sikerülhet-e szeretni valakit úgy, hogy egyidejűleg tiszteletben tartjuk a titkait?

Genki Kawamura filmes és regényíró, 1979-ben született Yokohamában. Első regénye, a Ha a macskák eltűnnének a világból 2019-ben jelent meg magyarul Vihar Judit fordításában. Tizennyolc nyelvre fordították le, világszerte több mint kétmillió példányban kelt el.

Az utóbbi időben teljesen rákaptam az ázsiai irodalomra és ezen belül is a japán szerzők könyveire,  Az utazó macska krónikája, a Mielőtt a kávé kihűl, a Rintaró és a könyvek útvesztője vagy a Ne engedj el óriási kedvencekké váltak. Az Édes palacsinta már a polcomon csücsül, de például anno a Battle Royale is mélyen a tudatomba férkőzött. Mivel több számomra kedves könyv japán író tollából származik, így általában óriási lelkesedéssel vetem bele meg az újabb kötetek megismerésére. Így akadtam az A virágokat ne felejtsd című könyvre is. Az írónak nem ez az első magyarul megjelent könyve, a Ha a macskák eltűnnének a világból című írása még 2019-ben jelent meg. Ugyan azt a könyvét nem olvastam a szerzőnek, de ennek a kötetnek mindenképpen szerettem volna esélyt adni, hiszen nemcsak a borítója szépséges, de maga a fülszöveg is nagyon érdekesnek tűnt. 

A virágokat ne felejtsd egy nagyon mély és szép regény a szülőségről, szülővé válásról, anya-fia kapcsolatról és arról, hogy miként hathat egy család életére az Alzheimer-kór diagnózisa. A történet kicsit töredezett és csapongó, az ember nem mindig veszi észre, hogy éppen hol járunk a történetben. A jelenben vagyunk-e, vagy Izumi éppen felidéz egy emléket (és ez bekezdésről bekezdésre változhat). Az egész olyan mozaikszerű, nekem végig az volt az érzésem, hogy a szerző olyan, mint egy szorgos kis pók, aki pókhálószerűen alakítja a történéseket. Kezdetben az ember még nem érti, hogy az egyes részek milyen módon függenek össze egymással, de egy idő után látszik, hogy minden összefügg mindennel. Helyükre kerülnek a kirakós darabkái és megértjük minden egyes emlék és mozzanat fontosságát. 

Kezdetben úgy éreztem, hogy nehezen vettem fel a fonalat, de aztán egyre jobban magával ragadott a történet és egyszerűen nem eresztett. Nekem nagyon tetszett a történet és úgy érzem összességében rengeteget adott számomra ez a regény. 

Sajnálatos módon nem jelentett újdonságot számomra a demencia és az ezzel a betegséggel járó nehézségek világa. A nagypapám is ebben a betegségben szenvedett. Kezdetben persze csak néha kalandoztak el a gondolatai, de így idő után már képtelen volt gondoskodni saját magáról. Amikor az elmúlt napok és hetek már összefolytak, amikor nem tudta, hogy már evett vacsorát és újra jött, hogy éhes, majd amikor az lett mondva neki, hogy már evett megsértődött, hogy éheztetik akkor szép lassan észrevettük, hogy a múlt egyes szeletei milyen tisztán megmaradtak az emlékezetében. Amikor már nem ismert meg minket, még mindig emlékezett néhány gyermekkori emlékre. Rendkívül fájdalmas, amikor végig kell néznie az embernek, hogy az egykor erős és szikár férfiember egyszercsak árnyéka lesz önmagának. Bár sokkal inkább az anyukám és apukám viselte ezt a terhet, hiszen mi a "gyerekek" csak az oldalvonalról szemléltük az eseményeket, mégis számomra is ismerős volt azaz élethelyzet, amibe Yuriko és Izumi kényszerült. 

Az első pillanattól kezdve, még diagnózis nélkül is egyértelmű volt számomra, hogy a 68 éves édesanya vélhetően demenciában szenved. Így nem is igazán értettem, hogy Izumi miért nem vette a lapot. Érezhető volt közöttük a feszültség, de csak a regény közepén válik világossá, hogy mi miatt neheztel a férfi anyjára. Az igazán megrendítő pillanatokat az adta, mikor Yuriko fejébe nyerhettünk bepillantást. Őszinte leszek veletek, ezeket az oldalakat én még meg is könnyeztem. Teljesen letaglózott, beszippanatott, olykor pedig úgy éreztem, hogy megszakad a kis szívem. Nekem az eszem és az agyam az egyik legnagyobb büszkeségem. Ne értsetek félre, nem gondolom, hogy zseni vagyok. De okosnak, intelligensnek tartom magam, ráadásul jól olvasott és tájékozott is vagyok. Az agyam egy szivacs, rengeteg dolog megmarad, és bár ha nem írom fel, simán lehet, hogy elfelejtem a dolgokat, de még így is több minden marad meg a fejemben, mint másnak. Így az egyik legnagyobb félelmem, hogy az agyam cserben hagy és egyszerűen elfelejtek mindent. Az emlékek rendkívül fontosak, általunk lettünk azok, akik vagyunk. Ha szép lassan elveszítjük ezeket, akkor kik vagyunk, vagy kivé válunk? Borzasztóan ijesztő állapot és élethelyzet és nem csak megélni, hanem végigassztisztálni is. Nemcsak az érintettek, hanem a családtagok számára is egy igazi trauma, amelyet nem feltétlenül tud mindenki jól kezelni. 

Izumi is nehezen kezelte ezt a helyzetet és nem segített az sem, hogy eléggé ellentétes érzésekkel viseltetett az édesanyja iránt egy múltbéli eseménysorozat miatt. Ráadásul a férfinak a felesége kisbabát vár, így az apaság problémájával is meg kell küzdenie. Hogyan éli meg az apaságot? Vajon milyen édesapa válhat egy olyan valakiből, akinek soha nem volt apa az életében? 

A könyvben rengeteg csodás gondolat van elrejtve, de a szerző nem könnyítette meg az olvasást. Mindenesetre úgy érzem, hogy megérte sorra keríteni. Örülök, hogy adtam neki esélyt. A borító pedig nagy kedvencem.

Ha szeretitek a melankolikusabb hangulatú regényeket és a nehezebb témákat és nem riadtok meg attól, hogy a könyvet kicsit nehéz olvasni, akkor csak ajánlani tudom nektek Genki Kawamura regényét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Játékunk részeként minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet. Ezek olyan könyvek borítóiból származnak, amelyek ugyancsak foglalkoznak az Alzheimer-kórral valamilyen formában. A feladatotok, hogy keressétek meg az adott könyv címét, és ezt írjátok a Rafflecopter dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

BORÍTÓRÉSZLET

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

01.22. Szembetűnő

01.24. Csak olvass!

01.26. Readinspo

01.28. Könyv és más

01.30. KönyvParfé

Read More

Namrata Patel: Meena ​Dave őszinte élete + Nyereményjáték

Sziasztok!

Meena Dave nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi igazán komfortosan magát, ha a kamerájának lencséje mögül szemlélheti a világot. Az élete azonban gyökeresen megváltozik, amikor lakást örököl egy ismeretlen nőről. Vajon az új helyzet milyen hatással lesz az életére? Tartsatok velünk, legyünk közösen társai Meenának miközben felfedezi a múltját és a gyökereit. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kötet egy példányát. 

Meena Dave nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi jól magát, ha távolságtartó módon, a kamera lencséje mögül szemlélheti a világot. Magányos életvitele azonban feje tetejére áll, amikor örököl egy Boston történelmi városrészében található lakást.

Ösztönösen el akarja adni, továbbra is utazgatni akar, de beindul az újságíró szimata: hogyan kötött ki egy idegen otthonában – érdekelni kezdi az ügy mögött rejlő sztori. Eldugott jelek vezetik nyomra, közben felbukkan három indiai származású nagynéni és egy jóképű szomszéd.

Meenával egymás után csupa olyasmi történik, amiről eddig el se tudta volna képzelni, hogy megeshet vele. És az új információk birtokában muszáj feltennie magának a kérdést: voltaképp ki is ő?

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A sorok bekúsznak a bőrünk alá, megragadják a szívünket és többé el sem eresztik. Pontosan ilyen volt számomra Namrata Patel regénye is. Már az első pillanatban a szívembe zártam ezt a csodálatos könyvecskét, magával ragadott és úgy érzem, hogy sokáig nem fog ereszteni. Az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya, biztosan helyet szorítok neki a 2023-as top könyvek listáján. 

Namrata Patel regénye az érdekesnek tűnő fülszövegével ragadta meg a figyelmemet és őszintén bíztam abban is, hogy a történet szerves részét képezi majd az indiai kultúra is. Az utóbbi időben nagyon megkedveltem ezt a világot, több olyan filmet és sorozatot is néztem, ahol indiaiak voltak a főszereplők, így nagyon kíváncsian vártam, hogy miként alakul majd Meena története. 

A szerző mejegyzéséből kiderül, hogy a kötet nem csupán érinti az indiai kultúrát, hanem ennél sokkal érdekesebb és izgalmasabb vizekre evez. Az írónő nem kevesebb feladatra vállalkozott, mint hogy megmutassa az olvasóinak, hogy milyen nehézségekbe ütközik egy első generációs bevándorló közösség, hogyan tud fennmaradni és miként képes megőrizni a gyökereit. Hogyan tud egy csoport úgy asszimilálódni, hogy ne veszítsék el az emberek önmagukat, miként tudják megőrizni szokásaikat egy teljesen más kultúrális környezetben. Emellett az írónő érinti még az identitás és gyökértelenség kérdéskörét is, vagyis tulajdonképpen azt, hogy milyen belső konfliktusokhoz vezethet az, ha valakit örökbefogadnak és nem ismeri a származását. Ez a probléma természetesen akkor is fennáll, ha azonos kultúrális hátterű család fogadja örökbe a gyermeket, de talán még erősebb abban az esetben, ha a gyermek biológiai szülei egyértelműen másik kultúra szülöttei, hiszen ilyenkor a gyermeknek azzal is meg kell küzdenie, hogy a bőrszíne egyáltalán nem hasonlít az örökbefogadó szüleiére. Örökbefogadás esetén mindig felmerül a gyökértelenség kérdésköre; A miért nem kellettem a biológiai szüleimnek? kérdés mellett megjelennek a Ki vagyok én? Honnan származom? Kik az őseim? kérdések is. Ha egy családban tabunak számít a gyermek származása, vagy egyszerűen csak úgy érzi, hogy elárulja az örökbefogadó szüleit azzal, hogy a érdeklődik, az  komoly belső konfliktushoz vezethet. Meena is hasonló problémákkal küzd, ugyanakkor az ő életét az is árnyalja, hogy nagyon fiatalon, tragikus körülmények között veszítette az örökbefogadó családját így a gyásszal is meg kell küzdenie. 

Meena az élete során kifejlesztett magának egyfajta védőpáncélt. Ha nem kerül közel senkihez, akkor a szívfájdalom is elkerüli őt. Az élete azonban gyökeresen megváltozik, amikor egy idegen nő lakást hagy rá. A fiatal nőnek kezdetben esze ágában sincs megtartani a lakást, de a sors útjai kiszámíthatatlanok. Az ember a legfurcsább helyeken találhat családra. Meenát kezdetben nagyon zavarják az épületben élő mindenlében kanál nénik, de szép lassan megszokja a helyet. Megismeri a ház történetét, közelebb kerül az őseihez és a kultúrához, ahova tartozik. A lakásban elrejtett üzenetek egyre közelebb viszik őt a biológiai családjához. Vajon Meena fel van készülve a válaszokra? Képes lesz megküzdeni a kialakult helyzettel? Meenával egymás után csupa olyasmi történik, amiről eddig el se tudta volna képzelni, hogy megeshet vele. A fiatal nő megszokta, hogy ha konfliktusos helyzetbe kerül, azonnal elmenekül. Vajon képes lesz arra, hogy lehorgonyozzon, vagy a nomád életstílust választja majd? 

Meena történetét három rendkívül furcsa nagynéni (a hölgyek nem vérrokonain a nőnek, de mivel a házban lakók egy nagy családot alkotnak, így tulajdonképpen azzá váltak Meena számára) és Sam a jóképű szomszédfiú színesíti. Mind a négyen rengeteget tesznek azért, hogy Meena szép lassan leengedje a falat, amelyet maga köré épített. A ház (amelyet amúgy Mérnökháznak neveznek és egyszerűen lenyűgözött a történelme) és tulajdonképpen a lakás gyökeresen megváltoztathatja a fiatal nő életét, persze csak akkor, ha hagyja azt. A könyvben persze nem csak a származási kultúráját ismeri meg Meena. A történetben az a csodálatos, hogy ahogy haladunk előre a történetben, úgy kerül egyre közelebb a fiatal nő az indiai kultúrához de közben erősödik a kapcsolata az örökbefogadó szüleinek az emlékével is. Az új impulzusok, a közösséghez tartozás és család érzése arra késztetik, hogy végre emlékezzen a szüleire és meg tudja őket rendesen gyászolni. Oly sokáig tartotta lakat alatt a szívét, de ha készen áll, teljesen új alapokra tudja emelni az életét. 

A három nagynéni (Uma, Sabina és Tanvi) hihetetlenül színes karakterek. Mindannyian mások, mégis tökéletesen kiegészítik egymást. Sabina egyértelműen nem örül a fiatal nő felbukkanásának, óvja a házat és nem akarja, hogy Meena odaköltözzön. Uma kissé távolságtartó, Tanvi pedig egy csupaszív karakter, aki az első pillanattól kezdve belopta magát a szívembe. Sam, a szomszéd fiú az egyik legkedvesebb és legszerethetőbb karakter, akiről mostanában olvastam. Imádtam, hogy mennyire erős támasza lett Meenának és mennyire türelmesen várt arra, hogy végül Meena is felismerje és elfogadja az érzéseit. A kutyusa, Wally a szívem csücske lett, imádtam, hogy mennyire életszerűvé varázsolta a történetét. 

Meena rengeteget fejlődik a kötet során, egy igazi önismereti utazás számára az új lakásba való költözés. Megtanulja, hogy milyen érzés kötődni valakihez, megismeri a közösséghez tartozás érzését és felismeri, hogy nem állhat csupán annyiból az élete, hogy nomád fotóriporterként utazgat a világban. Rájön arra,  hogy gyökerekre van szüksége és arra, hogy őt is várja valaki haza. 

Nagyszerű egybeesés, amikor a varázslatos külső csodálatos belsőt takar, ez pedig erre a műre hatványozottan is igaz. A Meena Dave őszinte életének pedig egyik téren sem kell szégyenkeznie. A karakterek érdekesek és izgalmasak, a történet pedig magával ragadja az olvasót és nem ereszti.

Összességében én nagyon szerettem a Meena Dave őszinte életét és csak ajánlani tudom mindenkinek akit érdekel a téma, vagy egy igazán érdekes és értékes kortárs regényt szeretne olvasni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Meenának indiai gyökerei vannak, így a mostani játékunk is az indiai kultúrához kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

 Mi a Diváli és mi jellemzi?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

12.30: Csak olvass!

12.31.: KönyvParfé

01.02.: Szembetűnő

01.04.: Könyv és más

01.06.: Readinspo

01.08.: Utószó

Read More

Elena P. Craig, Kristen Mulrooney: Szívek ​szállodája – Gilmore Girls – A hivatalos szakácskönyv + Nyereményjáték

Sziasztok!

Kávé, kávé, kávé! A Gilmore Girls sorozat ikonikus receptjeit tartalmazó hivatalos szakácskönyv a 21. Század Kiadó jóvoltából végre magyarul is megjelent. Megkóstolhatjuk Sookie csodarizottóját, de ha csak egy hamburgerre van időnk, beugorhatunk Luke falatozójába, valamint megtudhatjuk a tökéletes kávé receptjét is. A könyv teli van gyönyörű, színes fényképekkel a sorozatból, valamint idézetekkel és természetesen az ételek fotói segítik az elkészítésüket. Az első és egyetlen szakácskönyv, mely a sorozat hivatalos receptjeit tartalmazza. Tartsatok bloggereinkkel, és esélyetek lesz megnyerni egy példányt a kötetből!

Ez ​a pudli nem fog letojni! Az első hivatalos receptgyűjtemény a pergő nyelvű Gilmore Girls, a Szívek szállodája világából.

A Gilmore Girls: A hivatalos szakácskönyv ételeket gyűjt egybe Stars Hollow minden szegletéből és azon túlról, például a Szitakötő szállóból, a Weston cukrászdából, Al Palacsintaházából, Luke kávézójából és Emily & Richard vacsoraasztaláról. A rajongók örömüket lelik majd abban, hogy elkészíthetik kedves sorozatuk ikonikus ételeit, így például Sookie rizottóját, Mrs. Kim lenmagos muffinját, Luke sajtburgerét sült krumplival, és persze egy csésze tökéletes kávét!

Találunk itt leleményes főzőtippeket Sookie-tól, vendéglátói tippeket Micheltől, etikettre vonatkozó tanácsokat Emily Gilmore-tól, valamint Lorelai és Rory bölcsességeit arról, hogyan főzzünk gyorsan, illetve hogyan beszéljünk annál is gyorsabban.

Több mint ötven recept:

Receptek tucatszámra – Stars Hollow kedvencei Sookie rizottójától Luke sajtburgeréig.

SOOKIE TIPPJEI: készítsd el a Gilmore Girlsben látható ikonikus ételeket Sookie főszakács tippjeivel! Lépésről lépésre követhető, egyszerű útbaigazítások.

RECEPTEK MINDEN ALKALOMRA: Dobj össze finomságokat anya-lánya brunchhoz vagy családi vacsorára, vagy akár olyan estélyre, ahová az egész város hivatalos.

TELE FOTÓKKAL: Bámulatos színes képek az ételekről, hogy sikerrel elkészítsd őket, és más képek a sorozat legkedveltebb jeleneteiből.

AZ ELSŐ HIVATALOS GILMORE GIRLS – SZÍVEK SZÁLLODÁJA SZAKÁCSKÖNYV: Az egyetlen szakácskönyv, amely hivatalos recepteket kínál – egyenesen a Gilmore Girls – Szívek Szállodája forgatásáról.

Az olvasás mellett ez a másik olyan szabadidős tevékenység, ami teljesen ki tud kapcsolni azok a különböző sorozatok. Az utóbbi időben csak arra tartjuk a tévét, hogy legyen min nézni a Netflixet és az HBO Max-ot, a Disneyt és a többi streaming szolgáltatót. Nagyon ritkán nézünk olyan műsort, ami nem ezeken fut. A Gilmore Girls (Szívek szállodája) című sorozattal még a 2000-es évek elején ismerkedtem meg általános iskolás koromban. Emlékszem, hogy anyuval és a nagymamámmal néztem közösen, nagyon cuki kis közös program volt. Anno Lorelait halál laza és vicces szereplőnek tartottam, Roryval pedig már tizenévesen is tudtam azonosulni. Imádtam az egész sorozat hangulatát és ekkor kezdtek el vonzani az amerikai kisvárosok is. Stars Hollow városkája egyszerűen lenyűgözött (még úgy is, hogy ez csak egy kitalált település) és csomószor elképzeltem, hogy egy olyan kávézóban reggelizek, mint amilyen Luke kávézója. Most így utólag belegondolva azt hiszem, hogy a GG miatt imádom annyira a kisvárosi románc romantikus zsánert. 

Jópár évvel később, a covid alatt, amikor home office-ban dolgoztam végignéztem az egészet újra. Bevallom kicsit aggódtam, hogy vajon ugyanolyan élményben lesz-e részem, mint tizenévesen, de szerencsére ugyanúgy elkapotta a sorozat varázsa. De azért 30 évesen már megértettem, hogy anno anyuékat miért idegesítette annyira Lorelai karaktere. Hihetetlen élmény volt az egészet újra látni, és rájöttem, hogy minden egyes poén ugyanannyira megnevettetett, mint anno első alkalommal. A különbség csupán annyi, hogy felnőtt fejjel még jobban megértettem a szereplők vívódását és élethelyzetét. A rajongásom így teljesen új szintre emelkedett, így nem hiányozhatott a polcomról a hivatalos szakácskönyv sem. 

A főzés a mindennapjaink része. Sokszor azonban inkább házimunkaként gondolunk rá, mintsem örömforrásként vagy a kreativitásunk kifejezésének eszközeként. 

Ez az a pillanat, ahol be kell vallanom nektek egy fontos dolgot. Nem vagyok béna a konyhában, de azért a konyhatündérségtől olyan messze állok, mint Makó Jeruzsálemtől. Szeretném azt gondolni, hogy tudok főzni és Miklós nem hal éhen mellettem, de nagyon ritkán főzőcskézek. Hétköznap egyszerűen nincs időm rá, hétvégén pedig egyszerűen elkészíthető ételeket teszünk az asztalra. A Knorr alapok a legjobb barátaink, könnyű és gyors és megadja az embernek a főzés illúzióját. Sütni nagyon szeretek…de ha két ember lakik egy háztartásban nagyon nehéz hódolni ennek a kedvtelésnek. A leginkább az tetszett ebben a könyvben, hogy könnyűnek és gyorsnak tűnő receptek is helyet kaptak, így ki is választottunk Miklóssal egy szimpatikusat. De mielőtt rátérnék a tapasztalatainkra, lássuk miként is épül fel a könyv. 

A könyv segítségével beutazhatjuk a Gilmore lányok kulináris világát. 

A könyv 5 fejezetből áll:

• Luke kávézója
• Szabadság Szálló, Szitakötő Szálló és Sookie finomságai
• Stars-Hollow-i terülj, terülj asztalkám (a városka lakóihoz kötető finomságok)
• Lorelai és Rory otthona 
• Stars Hollow-n túl (pl. a péntek esti vacsik ihlette ételek)

Olyan ikonikus ételekkel találkozhatunk mint Luke burgere, vagy éppen Lorelai diplomatortája. 

A receptek könnyen követhetőnek tűnnek, de bevallom azért nekünk elsőre beletört a bicskánk az első édességbe. Miklóssal elkészítettük a házi mogyorórvajas kekszet, ami elsőre nem sikerült, de holnap tovább próbálkozunk vele. Az íze amúgy nagyon jó lett, de kicsit bénák voltunk és nem lapítottuk le eléggé a kekszet, így nem tudtuk olyan islerszerűen összeragasztani. De ha csak a sima kekszet megkenjük mogyoróvajjal, úgy brutál finom, így nem is sajnáljuk annyira. 

A legjobban az tetszett, hogy a könyvben nem csupán maguk a receptek szerepelnek, hiszen számunkra például teljesen értelmezhetetlen a fél pohár cukor kifejezés, hanem ezek ml-re való átváltása is. Ez számunkra óriási segítség volt, mert először rendesen kétségbe estünk, hogy oké. De mit takar fél pohár kifejezés, mekkora az pohár, aminek a fele kell. De szerencsére gyorsan megtaláltuk ezt a mellékletet, így simán tudtuk folytatni a sütést. Külön dicséretes az is, hogy egy másik mellékletben egy ún. étkezési útmutató található, vagyis minden recept be van kategorizálva a következőkbe: vegán, vegetáriánus, gluténmentes , vagy könnyen kis változtatással át lehet alakítani mentessé. Ez szerintem csúcsszuper ötlet és jó, hogy a szerzők erre is figyeltek. Található benne még egy fogalomtár is, ami kezdő szakácsoknak lehet óriási különbség. Így ha valaki nem gyakorlott konyhatündér, és nem ismeri a blansírozás szót, akkor sem kell megijedni, elég csak meglesni a fogalomtárt és máris képbe kerülhetünk. 

A kötet képi világa lenyűgöző, én egyszerűen imádom. Az egyik legkedvesebb szakácskönyvem holtversenyben a Jóbarátokossal. 

Összességében engem teljesen levett a lábamról és biztos vagyok benne, hogy még több receptet is ki fogunk próbálni. Szerintem ez a könyv tipikusan az a kötet, amit az ember ajándékba ad, szóval szerintem tökéletes opció karácsonyra is. Ha valaki Gilmore Girls rajongó, akkor nem lehet vele mellélőni. Én csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A Gilmore Girls hivatalos szakácskönyv minden rajongó polcán tökéletesen mutat, amiből most nyerhettek egy példányt. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a sorozatot. Minden állomáson találtok egy feladványt, ami lehet egy kép vagy egy idézet és egy kérdés, minden esetben egy karakter neve lesz a helyes válasz, amit a Rafflecopter doboz megfelelő sorába tudtok beírni. Sok sikert mindenkinek! 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Ki az a karakter, akinek majdnem minden epizódban más foglalkozása van?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12.16. Pandalány olvas

12.17. Csak olvass!

12.18. Readinspo

12.19. Könyv és más

12.20. KönyvParfé

12.21. Olvasónapló

12.22. Dreamworld

Read More

James Norbury: A ​macska, aki zent tanított + Nyereményjáték

Sziasztok!

James Norbury illusztrált történetei egyszerre bölcsek és kedvesek. Nagy Pandát és Kicsi Sárkányt már bemutattuk nektek korábban két kötet kapcsán is, most pedig egy új szereplőt, Macskát fogadjuk társunkul zen kalandozásaink során. Játszatok velünk, hogy esélyetek legyen megnyerni a kiadó által felajánlott példányt.

Mese a zen tanaiban járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves, magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.

Ezzel kezdetét veszi a macska felfedezőútja.

Útközben a legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és kapzsi hollóval.

Mindegyikük elmond valamit a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.

De miután a macskát egy játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig bizonyos volt.

James Norbury nevével és a Nagy Panda és Kicsi Sárkány karakterével még a tavalyi évben ismerkedtem meg. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy tökéletesen elvarázsolta a két jó barát története és örökre a szívembe zártam ezt a két csodás kis könyvecskét. Emiatt persze óriási lelkesedéssel vártam az író újabb könyvét. A zsigereimben éreztem, hogy a másik kiadványokhoz hasonlóan ezt a könyvecskét is azonnal a szívembe zárom és örömmel lapozgatom majd, ha sötét fellegek gyülekeznek felettem és szerencsére nem kellett csalódnom, a másik kötethez hasonlóan, A ​macska, aki zent tanított is óriási kedvenc lett nálam. 

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A sorok bekúsznak a bőrünk alá, megragadják a szívünket és többé el sem eresztik. Pontosan ilyen volt számomra az összes James Norbury kötet. Már az első pillanatban a szívembe zártam ezt a csodálatos könyvecskét, magával ragadott és minden egyes bölcs gondolatot elraktároztam magamnak, hogy majd a szükséges pillanatokban azonnal eszembe jussanak és gyógyírként szolgáljanak nehéz helyzetemben. 

A ​macska, aki zent tanított  című könyv egy rendkívül szerethető történet, melyet teljesen átjár a buddhizmus és a zen szellemisége. Egy csodás könyv, mely tökéletes mankóként szolgál a mindennapok sűrűjében, amelyhez nyúlhatunk, ha úgy érezzük, hogy inspirációra van szükségünk, vagy egy kicsit megrekedtünk az életünkben. 

James Norbury klasszikus tanmeséket válogatott össze, melyek igyekeznek gyakorlati úton megközelíteni zent és annak alapvetéseit. Egyszerűen feldolgozható és jól hasznosítható történeteket igyekezett választani, melyeket könnyen be lehet építeni a hétköznapokba. Segít felismerni, hogy csupán azzal a ténnyel, hogy áthelyezzük a fókuszt, mindent teljesen új fényben láthatunk. Rávilágít arra, hogy minden percet úgy kell megélni, hogy az ember tudatosítsa önmagában, hogy az adott pillanat egyszeri és megismételhetetlen, ezzel pedig kinyílhat a csodák végtelen tárháza. Olykor az ember tétovázik, nem mer belevágni az új dolgokba, még akkor sem, ha egy idő után a zsigereiben érzi, hogy szükség van a változásra. Ahogy a macska utazik, hogy eljusson céljához, több állattal is találkozik. A tanításokat erre a láncra fűzte fel az író, minden egyes találkozás egy olyan élethelyzetet mutat az olvasónak, amellyel könnyen lehet azonosulni. A macska a bölcsességével pedig útmutatást biztosít, ezeket pedig elraktározhatjuk és beépíthetjük a mindennapjainkba. 

Természetesen a macska élete sem tökéletes, amikor találkozik a kiscicával, felismeri ő is a hibáit. Soha nem vágyott egy ilyen társra, de talán éppen rá van szüksége. 

A képi világ is tökéletesen illeszkedik a zen filozófiájához, a képek jelentős része tradícionális stílusban készült. A rajzok és a színhasználat tökéletes elegyet alkotnak, már az is megnyugvással tölti el az embert, ha csak belelapozgat a kötetbe. A kedves és bölcs gondolatokat ugyan lenyűgöző illusztrációk kísérik, azonban fontos kiemelni, hogy nem gyerekkönyvről van szó. Örök érvényű. könnyen befogadható univerzális bölcsességeket tartalmaz. Bár a könyv rövidke, mégsem lehet azt mondani, hogy az ember könnyen és gyorsan a végére ér. Bizonyos sorok annyira az elevenemre tapintottak és olyan mélyen érintettek, hogy meg kellett állnom egy pillanatra. Egyszerűen imádom ezt a könyvet, az írás tökéletesen alkalmas arra, hogy az ember egy rövid időre elmeneküljön a rohanó világ fojtogató szorításából, minden egyes oldalából árad a nyugalom, erőt meríthetünk belőle a belső egyensúly eléréséhez. 

Külön kedves volt számomra, hogy Nagy Panda és Kicsi Sárkány is meg lett a történetben említve, nagyot dobbant a kis szívem, mikor megláttam. Meg is jött a kedvem az újraolvasáshoz, azt hiszem, hogy nem forgatom elég sűrűn, pedig mennyire sokat segítenek az ember mentális jóllétén. Már egy-két oldal is javított a kedélyemen. 

Összességében engem teljesen lenyűgözött James Norbury kötete, biztos vagyok benne, hogy még sokszor leemelem a polcról, ha egy kis nyugalomra, vagy éppen erőre lenne szükségem a szürke mindennapok legyűréséhez és a változások elfogadásához. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen most már három James Norbury kötet csücsül a polcomon, akármelyiket leemelhetem, biztosan nem nyúlok mellé. Ha eddig nem ismertétek a munkásságát, akkor nagyon ajánlom a másik két kötetét is, ha pedig Nagy Panda és Kicsi Sárkány rajongók vagytok, a zent tanító macska sem hiányozhat a polcotokról. Olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Ebben a játékunkban könyves cicák nyomába eredünk. A feladatotok nem lesz más, mint minden állomáson megnézni az ott található képet, majd kitalálni és beírni a Rafflecopter megfelelő sorába, mi a neve az adott macskának.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

BLOGTURNÉKLUB 

11.22. - Boktastic Boglinc

11.23. - Hagyjatok! Olvasok!

11.24. - Csak olvass!

11.25. - Fanni’s Library

11.26. - Szembetűnő

11.27. - Dreamworld

11.28. - Readinspo

11.29. - Könyv és más

Read More

Finy Petra: Almás ​pite + Nyereményjáték

Sziasztok!

Finy Petra újabb mesekönyvvel ajándékozott meg minket, melyben ezúttal a családi ünnepek, közös együttlétek kerültek a középpontba. Az Almás pite című, gyönyörűen illusztrált kötet az egész család számára önfeledt szórakozást nyújt, és segítségével mi is feleleveníthetjük azokat a hagyományokat és szokásokat, amik jobban összekovácsolnak bennünket szeretteinkkel. Tartsatok hat bloggerünkkel a turné állomásain, és nyerjétek meg a 21. Század Kiadó által felajánlott példányt!

Mesék ​családi ünnepekről és együttlétekről

Együtt lenni jó. Családi körben pedig a legjobb. Mi is lenne velünk közös ünnepek, szívmelengető rítusok és hagyományok nélkül? A húsvétban, karácsonyban, egy születésnapban vagy anyák napi ünnepségben nem is maga az ünnep a legszebb, hanem az, hogy egymást inspiráljuk derűnkkel, életszeretetünkkel.

Brúnóék családjában szinte mindenkinek van valami vicces hobbija vagy hóbortja, ezért náluk még emlékezetesebb a közös ünneplés. Náluk egy családi ünnep során előfordulhat, hogy a nagymama búvárkodni kezd, húsvéti tojás helyett a kertben sünit találnak, a nagypapáról kiderül, tud villamost vezetni.

Az Almás pite című mesekönyv úgy mutatja be a családi ünnepeket, hogy közben végig arra helyezi a hangsúlyt: lehet bármilyen zűrös is a körülöttünk lévő világ, történjen bármennyi rossz dolog is otthonunk falain kívül, a család ereje és vidámsága mindenen átsegít. Főként, ha akad egy frissen sült almás pite, amiben a hozzánk közelállók összes szeretete benne van.

A történeteket Bogdán Viki lélekemelő illusztrációi keltik életre.

Nagyon szeretem az olyan mesekönyveket, amelyeknek nem csak a története, az illusztrációja, de a mondanivalója is elvarázsol. A Virág család története pedig abszolút ilyen típusú történetnek tűnt. Már a fülszöveg megvett magának, egy igazán szívmelengető és kedves mesekönyvre számítottam, melynek a középpontjában a család, a közös hagyományok, rítusok és tulajdonképpen a szeretet áll. Kiemelten fontosnak tartom, hogy minőségi könyveket ajánljak a legkisebb korosztály számára is, így óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. 

Finy Petra neve már korántsem volt ismeretlen számomra, de még nem olvastam mesekönyvet tőle, így nagyon örültem, mikor lehetőségem nyílt a kötet elolvasására. Instagramon több ajánlót is olvastam a kötetről, ami nagymértékben növelte a lelkesedésemet és várakozásomat. Szerencsére nem kellett csalódnom, az Almás pite az egyik legkedvesebb mesekönyvemmé vált, olyannyira, hogy biztos vagyok benne, hogy több ismerős gyerkőcnek is ezt fogja hozni majd a Jézuskám. 

A mesekönyv középpontjában a Virág család áll, akik bebizonyítják, hogy a család ereje, a vidámság minden átsegít. Minden egyes fejezet egy-egy élethelyzethez kötődik. Elkísérhetjük a nagypapát, a 17-es villamosra, amelynek a vezetése gyermekkori álma volt. A nagymamát pedig a tengerhez, ahol az egész családdal együtt eltöltenek néhány felejthetetlen napot. Tanúi lehetünk egy lánykérésnek, és annak hogy milyen is egy anyák napi piknik a családdal.

A történetek rendkívül kedvesek, szerethetők, igazán megmelengették a kis szívemet. Engem teljesen elvarázsolt ez a mesekönyv. Gondolom nektek is vannak olyan élményeitek, hogy egy családi esemény nem úgy sült el, ahogy terveztétek. Mi például mindig eltévedtünk, mikor nyaralni mentünk. Ez az elején nagyon idegesítő volt, de mikor megtanultunk nevetni rajta, máris kevésbé volt frusztráló mindannyiunk számára. Virág család történetei is pontosan erre világítanak rá. Bemutatja, hogy az ember olykor hibázik, néha félresikerülnek a dolgok, de egy kis lazasággal és könnyedséggel mindent meg lehet oldani. A család ereje és vidámsága még a legrosszabb pillanatokban is átsegíti az embert. 

Magát a könyvet én nem feltétlenül esti mesének ajánlom, sokkal inkább egy délutáni, bekuckózós naphoz tudom elképzelni. Annyi minden van benne, amiről érdemes beszélni a gyermekkel, hogy szerintem jobban jár a szülő, ha nem az alvásidőben kezd bele. Így ott lehet az egész délelőtt/délután, és könnyen át lehet beszélni a felmerülő kérdéseket, vagy a közös családi élményeket. Így pedig még több minőségi időt tölthet együtt a gyermek a szüleivel. 

 

Olvasás közben brutálisan megkívántam az almás pitét, szóval valamikor biztosan sütni fogok. Az enyémben ugyan nem lesz annyi szeretet, mint Virág család pitéjében, de legalább akkora lelkesedéssel fogom majd én is sütni. :) 

Összességében nagyon szerettem Finy Petra mesekönyvét, csak ajánlani tudom mindenkinek. Az egyik legkedvesebb és legszerethetőbb mesekönyv, amit mostanában olvastam. Ha a tökéletes mesekönyvet keresitek, akkor nem kell tovább nézelődni, megtaláltátok. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban Bogdán Viki illusztrátor további munkáinak nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

BORÍTÓRÉSZLET

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

Nov.20. - Könyv és más

Nov.22. - Csak olvass!

Nov.24. - Booktastic Boglinc

Nov.26. - KönyvParfé

Nov.29. - Fanni's Library

Nov.30. - Szembetűnő

Read More

Christina Lauren Az ​igazszerelem-kísérlet + Nyereményjáték

Sziasztok!

A 21. Század Kiadó jóvoltából újabb Christina Lauren-könyvvel gazdagodhatnak a magyar romantikusrajongók! Ezúttal Fizzy és Connor kapcsolatának kibontakozását követhetjük végig, amely nem átlagos körülmények között történik. Ha érdekel, hogy mit gondolnak a bloggereink Az igazszerelem-kísérletről, tartsatok velünk, ráadásul most egy, a kiadó által felajánlott nyereménypéldányt is nyerhettek!

Felicity Chen, becenevén „Fizzy”, még sosem volt szerelmes, márpedig ő az egyik legismertebb romantikusregény-író az országban. Mindeddig bort ivott, és vizet prédikált: kezdi hiteltelennek érezni magát.

Connor Prince egyedül neveli a lányát, dokumentumfilmes munkájának köszönhetően azonban sokat lehetnek együtt. A főnökét viszont a profit érdekli, és előáll azzal, hogy Connor készítsen valóságshow-t. Connort ekkor hozza össze a sors Fizzyvel, és megfogalmazódik benne a tökéletes műsorötlet: mi lenne, ha a romantikus regények királynője az egész világ szeme láttára szeretne bele valakibe?

 Vajon rá tudja venni Fizzyt a szereplésre? Connornak átfut az agyán, mi van, ha itt talál rá a tökéletes partner. Érvényesülhet egyáltalán a kémia, ha a felek a kamera két különböző oldalán, a forgatókönyvben rögzített szerepkörben helyezkednek el?

Jaj istenem, ez a könyv most nagyon jól esett a lelkemnek. A szerzőpáros ismét levett a lábamról és egy igazán remek romantikus történetet olvashattam. Fizzy karakterét már A lelkitárs-egyenlet című kötetben is nagyon szerettem, emiatt hihetetlenül boldog voltam hogy ő is kapott egy remek szerelmi történetet. 

Bár alapvetően a romantika nem az én világom, de mostanában egyre többször szeretek bele a fülszöveg alapján egy-egy ilyen műfajú történetbe is. Egy kicsit talán finnyás vagyok, de szerencsémre szép lassan megtalálom ebben a zsánerben is azokat a regényeket és szerzőket, akik egyszerűen elvarázsolnak. Azt hiszem lassan bátran állíthatom, hogy a Christina Lauren nevű szerzőpáros nem tud hibázni és még engem is rajongóvá tesznek. 

A könyv hihetetlenül elgondolkodtatott és teljesen átértékeltem a zsánerhez fűződő viszonyomat. Csomószor írtam már nektek azt, hogy a romkomok a gyengéim és ez abszolút egy guilty pleasure kategória nálam. Most azonban rádöbbentem, hogy mekkora butaság tőlem, hogy ezeket a történeteket bűnős élvezetnek aposztrofálom. Miért kellene így éreznem magam attól, ha egyszerűen imádom az ilyen jellegű alkotásokat. Persze, egy kicsit kiszámíthatók. De ahogy Connor is mondta, mekkora kihívás olyan cselekményt alkotni (legyen szó könyvről, vagy filmről), melynek a vége minden néző számára egyértelműnek tűnik. Persze, hogy a főszereplők össze fognak jönni. Soha nem ez a kérdés. Sokkal inkább az, hogy milyen módon jutnak el a saját kis happy endjükig. Alapvetően szeretem, ha összetöri egy-egy alkotás a szívemet. Imádom a történelmi regényeket, a drámákat és azt, ha sírni lehet egy könyvön. De emellett szeretem a kiszámítható boldogan élnek, míg meg nem halnak típusú történeteket is. Tudom, hogy sokan ferde szemmel néznek a műfaj rajongóira és talán emiatt is alakult ki bennem ez a védekező mechanizmus. De most rádöbbentem, hogy nincs ebben semmi bűnös élvezet, egyszerűen ilyen vagyok és kész. A romantikus műfaj sem ér kevesebbet a többinél, rengeteg szerethető és élvezhető könyv kering a nagyvilágban. 

Az igazszerelem-kísérlet egy igazán szerethető és könnyed romantikus regény, melyben központi szerepet játszik a főszereplő útkeresése. Fizzy Chen talán az egyik legtökéletesebb hősnő, hiszen a történet szerint romantikus regényeket ír. Olyan író, aki rengeteg szereplőjének varázsolt már happy endet, de ő valahogy megrekedt az életében. Egy nap azonban egy érdekes lehetőség kopogtat az ajtaján. Connor szíve alapvetően a dokumentumfilmek világához húz ,de a főnőke egy nap előáll azzal, hogy készítsen egy valóságshow-t. Connort ekkor hozza össze a sors Fizzyvel, és megfogalmazódik benne a tökéletes műsorötlet: mi lenne, ha a romantikus regények királynője az egész világ szeme láttára szeretne bele valakibe? Vajon meg tudja győzni Fizzyt a szereplésről? És ha elvállalja, akkor képesek lesznek együtt dolgozni? 

A cselekmény bár kiszámítható, de én mégis imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Fizzy és Connor nagyszerű párosnak bizonyult és nagyon megkedveltem őket. Az első pillanattól kezdve érezhető volt közöttük a kémia, én pedig minden idegszálammal annak drukkoltam, hogy minden bukkanó ellenére végül tényleg egymásra találjanak. 

Néha kissé logikátlanul és irracionálisan viselkedtek a szereplők, de abszolút meg tudtam nekik bocsátani. Bár néha forgattam a szemem olvasás közben, mégis vitt magával a történet. Talán ebben szerepet játszott az is, hogy minden konfliktus és bökkenő dacára, a végkifejlet mindenki számára egyértelmű. Így nem kellett aggódnom, csupán élveznem a regényt. 

Fizzy karaktere nagyon kedvelhető volt, szerettem, hogy teljesen és totálisan életszagú volt. Nem olyan volt, mint aki konkrétan skatulyából rántottak volna elő, hanem valód, hús vér nő, aki ténylegesen küzködik azzal, hogy megtalálja a lelkitárást. Rengeteget randizott, de az igaz szerelem mindig elkerülte. Vajon a show segítségére lehet ebben? Megtalálhatja végül Fizzy a boldogságot egy olyan férfi oldalán, akit a show kapcsán ismer meg? 

Talán kicsit elfogult vagyok, de Connor nálam nagy kedvenc lett, a karaktere egyszerűen még nekem is szerelem első látásra. Úgy látszik még úgyis imádom a brit karaktereket, ha csak olvasok róluk.  Ráadásul eljutottam abba a korba, hogy szexinek tartsam az apaságot és azt, hogy valaki jól bánik a gyermekével. (És azt se felejtsük el, hogy valószínű a haját is imádnám, tekintve hogy ez a haj konkrétan a gyengém.)

A könyv nyelvezete kellően élvezetes, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással. Bevallom, sokszor hangosan felnevettem rajta, máskor pedig rendkívül elgondolkodtatott a történet. Engem nagyon magával ragadott Fizzy karaktere. Bár nem hasonlítunk egymásra, mégis nagyon megfogott az élete. Szerettem a stílusát, a viselkedését és még akkor sem tudtam haragudni rá, mikor kissé idegesítően viselkedett.

Nagyon ritkán mondok ilyet, de végre egy romantikus könyv, ahol nem utáltam az erotikus jeleneteket. Nem volt öncélú, kellő súlya volt a szereplők életében, nem volt szekunder szégyenérzetem olvasás közben és nem éreztem kínosnak a jelenetet. 

Christina Lauren regényeit bármikor megnézném a Netflixen, vagy akár moziban is. Imádom, hogy mennyire jól bánnak a karakterekkel. A mellékszereplők is nagyszerűek, imádtam, hogy Jess, Juno és River párosáról sem feledkeztek meg. Részesei ugyan a történetnek, nosztalgiával gondoltam rájuk, de egyáltalán nem lopták el a showt. Szerettem, hogy megjelennek benne és tökéletesen belesimultak Fizzy történetébe. Mellettük természetesen kaptunk még szerethető mellékszereplőket, Stevie  és Nat karaktere is igazán kedves, nagyszerűen megismerhetjük általuk Connor karakterét. 

Összességében kifejezetten szerettem Christina Lauren néven publikáló páros regényét. Az igazszerelem-kísérlet egy könnyed, mégis érdekes és izgalmas olvasmány. A szereplők sokrétűek és rendkívül szerethetők, könnyen és jól lehet velük azonosulni. Én imádtam olvasni és biztos vagyok benne, hogy az írónő többi könyvére is sort fogok majd keríteni. Ha szeretitek a hasonló történeteket, ne hagyjátok ki ezt a regényt sem. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunk a cselekményhez kötődő fontos elemekre épül. Minden blogger bejegyzésében találtok pár kiemelt betűt, a ti dolgotok pedig beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába a betűkből összerakott szót!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

09. 19. Fanni’s Library

09. 21. Angelika blogja

09. 23. Csak olvass!

09. 25. Dreamworld

09. 27. Szembetűnő

09. 29. Hagyjatok! Olvasok!

Read More