Sziasztok!
Egy megrázó és felemelő történet a bátorságról, barátságról és a szabadság iránti vágyról. Sue Monk Kidd nagy sikerű regénye új borítóval, a XXI. Század Kiadó gondozásában jelent meg idén nyáron. A történet Sarah és Hetty/Handful sorsán keresztül mutatja meg, hogy a legnagyobb változások is egyetlen nemet mondással kezdődnek. Ez a könyv nemcsak elgondolkodtat, meg is érint. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a Szárnyak nélkül, szabadon című regényről!
Sarah Grimkére az anyja azt mondja, makrancos, az apja viszont azt: erős jellem. Tizenegyedik születésnapjára saját szolgálót kap, Hettyt, aki egy évvel fiatalabb nála. Hettyt – ajándék lévén – levendulaszínű szalaggal kötik át, és a rabszolgák szállásáról, ahol Hetty anyja is él, Sarah mellé átköltöztetik.
Sarah tisztában van vele, hogy amit ezután fog tenni, azzal bajt hoz a fejére. De azt is tudja, hogy nem fogadhatja el az ajándékot. És a baj valóban nem is várat magára.
Sodró lendületű, erőteljes regény ez, amely valós eseményeken alapszik. A helyszín az Egyesült Államok déli része, az idő a tizenkilencedik század. Döbbenetes ellentétekre épül a világ, amelyet Sue Monk Kidd könyve felrajzol: jól megfér egymás mellett a szépség és a csúfság – igaz szívű emberek élnek itt, akik nem ismerik be maguknak, hogy nap mint nap kegyetlen tettek sorát követik el. A barátság erejét ünnepli e történet, a két nő közötti bajtársiasságét, amely a túlerőt is legyűri.
Sue Monk Kidd regénye valószínűleg sokak számára már ismerősen cseng, hiszen a magyar közönség már olvashatta az írónő regényét. Először 2015-ben jelent meg nálunk az Alexandra kiadó jóvoltából, de ezt követően sokáig nem lehetett kapni. Rengeteg jót hallottam én is a kötetről, de egyszerűen beszerezhetetlenné vált. Sokunk örömére azonban a 21. Század Kiadó felkarolta és az írónő többi könyve után, Szárnyak nélkül, szabadon is kiadásra került náluk. Ráadásul nem is akárhogyan, hiszen új, szemet gyönyörködtető külsőt kapott.
A méhek titkos élete volt az első olvasmányom a szerzőtől, az nagy hatással volt rám, így kíváncsian vártam, hogy a Szárnyak nélkül szabadon milyen hatással lesz majd rám. A fülszöveg olvasása egy rendkívül erős történetet sejtetett, így bíztam abban, hogy nem fogok benne csalódni. Szerencsére így is lett és csak őszinte lelkesedéssel tudok beszélni a kötetről.
Sue Monk Kidd a kötet végén leírja, hogy sokáig gondolkodott az új könyvének témáján, annyi volt bizonyos, lánytestvérekről szeretne írni. Amikor egy kiállításon megismerte Sarah Grimké személyét, úgy érezte, hogy megtalálta végre a témáját. A nő ugyanis pontosan ott élt, ahonnan Sue Monk Kidd is, minden nap elsétált a nő régi háza előtt és nem is tudott róla. Ráeszmélt, hogy a történelem olykor mennyire kegyetlenül bánt a nőkkel és hiába volt a korában híres (vagy éppen hírhedt) a neve mégis feledésbe merült. Így hát úgy döntött, hogy ezzel a regénnyel tiszteleg előtte és húga előtt.
De kicsoda Sarah és Angelina?
Sarah Grimké egy amerikai abolicionista és nőjogi aktivista volt, aki Dél-Karolinában, egy rabszolgatartó családban nőtt fel. Már fiatal korában ellenezte a rabszolgaságot, és tiltakozott a nők oktatási lehetőségeinek korlátozása ellen is. Később északra költözött, ahol nyilvános előadásokat tartott a rabszolgaság és a nők jogainak összefüggéseiről. Sarah fontosnak tartotta, hogy a nők is beleszólhassanak a társadalmi ügyekbe, és hitt abban, hogy a nemek közötti egyenlőség alapvető emberi jog. Angelina Grimké Sarah húga volt, aki szintén a rabszolgaság eltörléséért és a nők jogaiért harcolt. Bátran felszólalt a rabszolgaság ellen, és ő lett az első amerikai nő, aki állami törvényhozás előtt beszélt a rabszolgaság eltörlésének szükségességéről. Írásaiban és beszédeiben kiemelte, hogy a nőknek kötelességük felszólalni az igazságtalanság ellen, és nem szabad hallgatniuk a társadalmi elvárások miatt. Munkássága erős hatással volt a nőmozgalmak későbbi alakulására.
A Grimké nővérek együtt dolgoztak a rabszolgaság és a nők elnyomása ellen, gyakran hangsúlyozva, hogy a két küzdelem összekapcsolódik. Számos előadást tartottak, amelyek során sok támadás érte őket, de kitartottak elveik mellett. Írásaik és nyilvános fellépéseik hozzájárultak ahhoz, hogy a női hangok egyre erősebben jelenjenek meg az amerikai közéletben. Munkásságuk máig inspiráció a szabadságért és egyenlőségért folytatott küzdelemben.
Sue Monk Kidd tehát megtalálta a tökéletes női szereplőket. No de miről is szól a történet?
Sue Monk Kidd Szárnyak nélkül szabadon című regénye egy erőteljes és szívbemarkoló történet a szabadságról, a női sorsokról és a bátorságról egy olyan világban, amelyben teljesen általános volt a rabszolgatartás és az hogy a nők feladata annyi, hogy otthon legyen a férjük mellett és gondoskodjon a családjukról. A történet a 19. századi Dél-Karolinában játszódik, és két lány, Sarah Grimké, a rabszolgatartó család lánya, valamint Hetty „Handful”, a család rabszolgalánya sorsán keresztül mutatja be, hogyan küzdenek saját hangjukért és szabadságukért egy elnyomó társadalomban. Kidd gyönyörű nyelvezettel, részletgazdag történetvezetéssel és empátiával alkotta meg ezt a regényt, amely nemcsak a múltba visz, hanem ma is fontos kérdéseket tesz fel szabadságról, egyenlőségről és arról, hogyan találhatjuk meg önmagunkat akkor is, ha a világ nem enged repülni.
Szerettem, hogy a szerző figyelt nagyon a hitelességre, így abszolút érezhető a különbség Sarah és Hetty elbeszélése között. Míg Sarah választékosan, addig Hetty sokszor hibásan, teljesen más stílusban kommunikált. Nagyon tetszett, hogy a szerző két szemszögből írta meg a történetet, Sarah és Handful (Hetty) gondolataiba nyerhetünk bepillantást. Megismerhetjük a korabeli rabszolgatartást és a fekete emberekkel szembeni általános társadalmi gondolkodást. Az európai történelem számára kissé idegen a téma, de a könyvek és filmek segítségével már van némi tudásom a rabszolgákrók és a rabszolga tartásról általánosságban. A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. Nincsenek jogai, csakis kötelességei. Alacsonyabb rendűnek tartják őket, rendszerint nem kapnak fizetséget a munkájukért. A gazdájuk nem riad vissza a testi fenyítéstől sem. Mivel tárgyként tekintettek rájuk, így a nők sem rendelkezhettek saját testük felett. Ha a gazdájuk úgy kívánta, akkor nem mondhattak nemet a szexuális jellegű utasításoknak sem. A legtöbb gazdaság "önellátó" volt ilyen téren, kitermelték maguknak a következő rabszolga nemzedéket. Mégis, ebben az időszakban folyamatosn párbeszéd tárgyát képezte ez a kérdéskör. Egyre többen kezdték bírálni a rabszolgatartást, főleg északon, de délen még később is álttalánosságban ez a gondolkodásmód volt a jellemző. A legtöbb fekete ember ebben a korszakban, legyen az rabszolga, cseléd, vagy szabad ember komoly előítéletekkel nézett szembe. Alacsonyabb rendűnek, állatiasnak, ostobának, vadembernek tartották őket. Mivel tárgyként kezelték őket úgy gondolták, hogy nincsenek érzéseik, nem is kell tehát finomkodni velük.
A témája rendkívül felkavaró, a testi fenyítések általánossága nagyon elborzasztott. Nagyon szomorú volt látni, hogy mennyire semmibe vették őket az adott korban. Majd a büntetés után úgy viselkedtek, mintha minden rendben lenne, mintha még nekik kellene megköszönni, hogy megkorbácsolták, vagy akár még ennél is durvább dolgokat tettek velük. A könyv végig fenntartja a feszültséget, hiszen évtizedeken keresztül követjük főhőseinket. Az első oldalakon még csak alig tizenegy-tizenkét évesek, a végén azonban már negyven évnél is idősebbek. A két nő rengeteget változott és fejlődött az évek során. Sarah megtalálta a saját hangját és hivatását, teljesen kinyílt és nem törődve családja befolyásával önálló életet kezdett élni északon és meggyőződésének megfelelően élénken bírálta az akkori rendszert.
Társa ebben testvére volt, aki hasonlóan gondolkodott, így ketten összekapaszkodva haladtok ezen a nehéz úton.
Fontos szerepet kap a könyvben a vallás is, érdekes volt látni, hogy miként viszonyultak a rabszolgákhoz és Istenhez. Milyen képmutató tud lenni az ember és mennyire találékonyan tudja a morális igazságokat a saját képére és gondolkodására formálni.
Érdekes és fontos olvasmány volt, érezhetően nagy gonddal nyúlt a szerző a témához. Nagyon szerettem olvasni, csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Az állomásokon olyan regényekből láthattok idézeteket, melyekben – a Szárnyak nélkül, szabadonhoz hasonlóan – ugyancsak megjelenik a rabszolgaság. A feladatotok, hogy derítsétek ki, mely könyvekből származnak az idézetek. A Raffleopter megfelelő sorában az adott könyv címét kérjük.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
“Az az igazság, hogy akár gazdagok vagyunk, akár szegények, nem a föld a végső nyughelyünk. Úgyhogy végül is mind hajléktalanok vagyunk – és mindannyian hazafelé tartunk.”
