Alice Oseman: Loveless ​– Szerelem nélkül + Nyereményjáték

Sziasztok!

Alice Oseman legújabb magyarul megjelent regényének főszereplője örök romantikusként definiálja magát, ám még sosem volt igazán szerelmes senkibe és nem is csókolózott soha.  Ez a történet nem csak Georgia első egyetemi évéről szól, hanem arról, hogy bogozza ki a szerelemhez és a testiséghez kapcsolódó érzéseit, majd fogadja el önmagát.

Tartsatok bloggereinkkel a Loveless ​– Szerelem nélkül című regény blogturnéján, és ne feledjetek el játszani se, hiszen a Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően egy szerencsés olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet!

Mikor kezdődik már az ő szerelmi története?

A fanficmegszállott Georgia még sosem volt szerelmes, sosem csókolózott, még csak bele sem zúgott senkibe, soha. De örök romantikusként biztos benne, hogy egy nap meg fogja találni az Igazit.

Amikor elkezdi az egyetemet, készít egy tervet, hogy miként találhat rá a szerelemre. Ám a tettei fájdalmat okoznak a barátainak, így felteszi magának a kérdést, miért tűnik olyan könnyűnek a romantika mások számára, míg neki nem az.

Új címkéket aggatnak rá – aszexuális, aromantikus –, és ezek miatt Georgia még inkább elbizonytalanodik az érzéseiben.

Az a sorsa, hogy szeretet nélkül éljen? Vagy mindvégig rossz dolog után kutatott? Ebben az önazonosságról és önelfogadásról szóló bölcs, együttérző és szellemes történetben Alice Oseman csúcsformában tündököl, miközben Georgia és a barátai felfedezik, hogy az igaz szeretet nem korlátozódik a romantikára.

Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó Alice Oseman regény/kötet amelyről az oldalamon olvashattok. A szerzőnek ugyan a képregényeit jobban szeretem, de érdeklődve olvasom az újabb és újabb magyarul megjelent írásait, mert függetlenül attól, hogy mennyire tartom erősnek ezeket, vitathatatlanul hiánypótló mindegyik a maga nemében.  Ezért nagyon kíváncsi voltam Georgia történetére, már csak

azért is, mert nagyon keveset tudok az aszexualitásról. 

A Loveless - Szerelem nélkül egy minden bizonnyal igazi hiánypótló kötet önismeretről, (ön)elfogadásról és arról, hogy az igazi szeret nem korlátozódik a romantikára. Családunk, barátaink is tiszta szívből szeretnek minket. A szeretetet mindenki megérdemli, nemi identitástól és igazából mindentől is függetlenül. Attól még, hogy valaki nem vágyik a testiségre, vágyik arra, hogy szeretve legyen. A könyv nagyon szépen levezeti, hogy mit is jelent az aszexualitás és aromantikusság. Amennyire külső szemlélőként meg tudom ítélni, hitelesen beszél a szerző a témáról. Megmutatja, hogy milyen a felismeréstől kezdve milyen nehézségekkel kell megküzdeni egy fiatalnak, hogy elfogadja és megélje az identitását. Hogy milyen az, amikor az ember kétségbeesetten próbál küzdeni az érzés ellen, hülyeségeket csinál, ez pedig csak még mélyebbre löki őt. Ilyenkor az ember darabjaira hullik és fel kell építenie magát. 

Ha valakinek eltér a szexuális identitása az átlagostól, akkor nagyon nehéz megélni és elfogadnia ezt a helyzetet. Ezért kiemelten fontos, hogy szülessenek olyan történetek, amelyek mankóul szolgálhatnak a fiatalság számára. Ugyan számomra Georgia története "csupán" egy érdekes olvasmány volt, de valakinek, aki hasonló dolgokat él éppen át, az egész világot jelentheti. Ugyanakkor akkor is hasznos olvasmány lehet, ha valakinek a baráti körében derül ki valakiről, hogy aszexuális. 

A történet szerint Georgia egész életében a romantikáról álmodozott. Imádott olvasni róla, gondolataiban már ezer meg egy ilyen jellegű pillantott megélt és átélt, ugyanakkor valami miatt a való világban még nem tudott romantikus közelségbe kerülni senkihez. Az egyemre azonban már konkrét tervvel készül, hátha sikerül megtalálnia a nagy Ő-t. De az élet sajnos soha nem könnyű, miközben próbál tisztába kerülni a saját érzéseivel, megbántja azokat az embereket, akik a legtöbbet jelentik számára. Vajon képes lesz megtalálni a boldogságot? Sikerül elsimítania a hullámokat? Vagy katasztrófába torkollik az első egyetemi éve?

Alice Oseman ezen írása nem képregény, hanem egy klasszikus formában megírt regény. Nekem nagyon hiányzott a képi világ, ahogy írtam egy kicsit feljebb, nekem valahogy a képregények jobban tetszenek, valahogy jobban elkaptam azok hangulatát. Amikor ilyen fontos témát dolgoz fel egy könyv, mindig nehéz dolga van az embernek az értékelésnél. Látom a kötet hibáit, nem feltétlenül tartom jó és átgondolt írásnak, ugyanakkor a témája annyira fontos és hiánypótló, hogy egyszerűen nem lehet kevés pontot rá adni. Nem vagyok biztos abban, hogy Alice Oseman egy jó író, de az biztos, hogy nagyon fontos dolgokat emel be a történeteibe. 

A kötet felépítése nekem nagyon tetszett, az első pillanattól kezdve érezhetőek Georgia problémái, majd ahogy haladunk előre, úgy válik egyre világosabbá számunkra, hogy mi rejtőzik a lány lelkében. Georgia amúgy egy teljesen tökéletesen átlagos tinédzser, akinek minden vágya, hogy megízlelje a romantikát. De valami miatt még sem alakulnak úgy a dolgok, ahogy várná. Elméletben nagyon tetszett neki a gondolat, de amikor a közelébe került, akkor egyszerűen nem tudta elviselni a dolgot. Undorítának és furcsának érezte. Mikor felmerül az aszexualitás kérdése, az legalább annyira megijeszti őt, mint a tudat, hogy nem kívánja sem a lányok, sem pedig a fiúk közelségét. Vajon az a sorsa, hogy szeretet nélkül éljen? Vagy mindvégig rossz dolog után kutatott? Ebben az önazonosságról és önelfogadásról szóló bölcs, együttérző és szellemes történetben Alice Oseman csúcsformában tündököl, miközben Georgia és a barátai felfedezik, hogy az igaz szeretet nem korlátozódik a romantikára.

A cselekmény egyszerű és letisztult, a diákok első szemeszterét követhetjük végig. Ugyan engem zavart, hogy a konfliktusok 90%-át meg lehetett volna oldani egy kis kommunikációval, de egy tinédzser soha nem arról híres, hogy jól átgondolja a tetteinek a következményét és transzparensen kommunikál. Rendkívül könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással, a szereplők pedig rendkívül szerethetők. Az én kedvencem talán Sunil volt, de szívembe zártam Rooney karakterét is, aki minden lelki problémájával együtt egy igazán érdekes és szimpatikus karakter. Érdekes volt látni, hogy Georgia és ő mennyire ellentétei egymásnak, mégis milyen közel tudtak kerülni egymáshoz. 

A borítók közül nekem az amerikai jobban tetszik, de ha ti esetleg nem így vagytok vele, akkor szerencsére a másik verziót is be tudjátok szerezni a Könyvmolyképző Kiadó oldalán. 

Ha szeretitek Alice Oseman munkásságát, akkor semmiképpen se hagyjátok ki a Loveless- Szerelem nélkül című kötetet. Olvassátok, szeressétek!

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

Alice Oseman előszeretettel ír LGBTQIA+ karakerekről, a Loveless - Szerelem nélkül főszereplője például két, az irodalomban ritkán reprezentált “címkét” is magáénak tudhat, és játékunk is ezzel kapcsolatos! Mostani játékunkban a különféle LGBTQIA+ zászlókat kell felismernetek, és megírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába, hogy kikhez tartoznak. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

ZÁSZLÓ

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

[Blogturné Klub]

07/21 - Csak olvass! 

07/23 - Spirit Bliss Sárga könyves út

07/25 - Utószó

07/28 - Dreamworld ~ idézetes extra

07/29 - Dreamworld

07/30 - Hagyjatok! Olvasok!

Read More

Alice Oseman: Heartstopper - Fülig beléd zúgtam 5. (Szívdobbanás 5.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Hosszú idő után 2024-ben végre kezünkbe vehetjük a Heartstopper sorozat következő kötetét, melyben Nick és Charlie életük nagy döntéseit készülnek meghozni. 

Tarts bloggereinkkel, ha szeretnél már a megjelenés előtt betekintést kapni az új részbe, és ha velünk játszol, esélyed lehet megnyerni a kiadó által felajánlott példányt!

Nick és Charlie szerelmesek

EGYETEMI TÚRATERV

Írta: Tara, Elle és Nick :)

De most hogyan tovább?

Az előző részek után, teljesen magával ragadott a fiúk története. Nick és Charlie az egyik legkedvesebb szereplőimmé váltak és beírták magukat a mindenkori kedvenceim közé. Nagyon megszerettem őket, így nagy lelkesedéssel beszerzek és elolvasok mindent, ami hozzájuk kötődik. 

Az 5. részt nagy lelkesedéssel vártam, ráadásul képzeljétek, először fordult elő velem a sorozat során, hogy nem olvastam el előtte angolul a regényt, szóval így extrém kíváncsi voltam arra, hogy milyen élmény lesz számomra az olvasás. 

Szerencsére ez a rész sem okozott csalódást, Alice Oseman ismét levett a lábamről. A szerző ebben a kötetben is hihetetlenül fontos témákat boncolgat, megjelenik benne a szexualitás kérdése, de komolyan foglalkozik a továbbtanulással is. Mindkét kérdéskör releváns, hiszen mind a megfelelő egyetem kiválasztása, mind pedig szexualitás egy olyan témakör, mely nagyban foglalkoztatja a mai fiatalokat.

Egy egyetem kiválasztása soha nem egyszerű, csomó szempontot figyelembe kell venni. Hol, milyen szakok a legjobbak, milyen az adott intézmény megközelíthetősége, milyen a hallgatói légkör, és természetesen még ezer meg egy ilyen dolgot fel lehetne sorolni. Nick életében is elérkezik az a pont, amikor el kell dönteni, hogy hova tanuljon tovább, de vajon hogyan dönt? Mi alapján választ? Figyelembe veszi, hogy vajon melyik kampuszon érezte magát a legjobban, vagy egyedül a távolság és Charlie közelsége lesz a mérvadó? Külső szemlélőként persze az ember könnyen rávágja, hogy nem szabad egy kapcsolatra alapozni a döntést, de ha valaki éppen egy ilyen élethelyzetben van, korántsem ilyen egyszerű ez a kérdés. Hiszen az eszével tudja, hogy mi lenne a jó döntés, de a szíve talán teljesen mást súg. Félelmetes úgy választani, hogy életed első szerelmét hátrahagyva, 2-3 esetleg 6 óra távolságnyira költözöl tőle. A megszokott rutin semmissé válik, korábban naponta találkoztatok, később pedig talán a havi egy alkalmat is nehéz lesz összeegyeztetni. Nick pedig pontosan egy ilyen élethelyzetbe kerül. Fél, hogy mi lesz Charlieval, ha ő elmegy, de a nagyon közeli egyetem valahogy nem tűnik jó választásnak a számára, nem érzi úgy, hogy ez az ő helye lenne. Vajon sikerül neki megfelelően dönteni?

Ahogy írtam a szexualitás kérdése is megjelenik a regényben. Charlie és Nick már jó ideje alkotnak egy párt, így nem lepi meg annyira az olvasót, hogy elkezdi őket foglalkoztatni a szex kérdése. Nagyon tetszett, hogy a fiúk egy kicsit bizonytalanok voltak és egy kicsit bénáztak is, hiszen pontosan ettől volt olyan életszagú és hiteles a történet. Minden tinit foglalkoztat a téma és minden kapcsolatban előkerül, hogy mikor is "kell" megtenni a következő lépést. A szerző rávilágít, hogy az a legfontosabb, hogy minden a pár tempója szerint történjen, semmit sem szabad siettetni, hiszen mindkettejük számára óriási ez a lépés. Tetszett, hogy megjelent benne az aszexualitás is, hiszen ez is hozzátartozik a témához. Mindannyian mások vagyunk, van akinek kiemelten fontos az intimitás és a szexualitás, mások azonban egyszerűen nem vágynak rá. Jó, hogy az olvasók találkozhatnak egy ilyen karakterrel is, ha pedig valaki hasonló problémákkal küzd, akkor láthatja, hogy ez egy igenis létező dolog és nem szabad, hogy emiatt szégyenkezzen. 

A kötetből ismét kiderül, hogy mennyire fontos a támogató háttér, a szülők, a családtagok, a szakemberek, a barátok figyelme. Nem szégyen, ha valakinek gondja van és ha segítséget kér. Így a családi és baráti kapcsolatok fontossága, a maximális elfogadás és szeretet közege is előtérbe kerül. 

A karakterek nagyon szerethetők, Charlie, Nick, a családtagok és a barátok úgy ahogy vannak belopták magukat a szívembe. Gondolom nem meglepő, hogy a legnagyobb kedvencem Nick, ő a szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolájává vált. Hihetetlen milyen kedves, erős és jóérzésű fiú. Ha egyszer lesz fiam, pont olyat szeretnék, mint ő. De tényleg nagyon megszerettem majdnem mindenkit.  

Az olvasás közben bevallom, néha kicsit kizökkentett a nyelvezet. Kétszer-háromszor is előfordult, hogy elő kellett keresnem az eredeti változatot, mert annyira fennakadtam rajta. Nem akarok szőrszálhasogató lenni és egyáltalán nem az a célom, hogy bárkint is megbántsak a véleményemmel. Simán benne van a pakliban, hogy mióta sokat olvasok angolul egy kicsit kritikusabb lettem. Így igazából csak egyetlen dolgot szeretnék kiemelni. Ami a legjobban zavart a fordításban az a cringe szó, ami a magyar változatban nyálasként szerepel és leginkább azért akadtam fenn rajta, mert a szituáció, és az adott szó egyszerűen nem fedte le egymást. Nick üzenete a kötetben nem nyálas volt, hanem egyszerűen borzasztóan kínos. 😅😅De amúgy ezt leszámítva tényleg élvezetes volt az olvasás és tök jó élmény volt, ezek tényleg csak apróságok a részemről. 

A képregény és a rajzok nagyon jók, szerettem újra elmerülni ebben a kis szeretetbuborékban, amit minden egyes kötet áraszt.  Igazából képtelen vagyok rosszat mondani róla, egyszerűen imádom az egészet. Szóval csak azt tudom mondani nektek, hogy olvassátok és szeressétek. Az egyik legjobb romantikus könyv, amit mostanában olvastam és az egyik legkedvesebb LMBTQ+ kötet, amit az utóbbi időben a kezemben fogtam. Jelenleg erőteljesen kételkedem abban, hogy a műfajában valaha képes lesz valami letaszítani a trónról. Annak, aki szerette az első négy részt, ez sem fog csalódást okozni. Aki pedig most téved az oldalamra annak azt javaslom, hogy mindenképpen adjon egy esélyt a sorozatnak. 

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mivel ebben a részben nagy szerepet kap a továbbtanulás, és az egyetemválasztás, ezért játékunk során felsőoktatási intézményeket fogunk keresni. A feladatod annyi, hogy felismerd a képen látható iskolát, és megírd a Rafflecopter megfelelő sorába annak nevét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

04.08. - Booktastic Boglinc
04.10. - Booktastic Boglinc (extra)
04.12. - Spirit Bliss Sárga könyves út
04.14. - Könyv és más
04.16. - Hagyjatok! Olvasok!
04.18. - Csak olvass!
04.20. - Utószó
04.22. - Dreamworld

Read More

Catherine Doyle, Katherine Webber: Twin ​Crowns – Ikerkoronák (Ikerkoronák 1.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Catherine Doyle és Katherine Webber közösen írt romantikus fantasy regénye, a Twin Crowns - Ikerkoronák. Légy részese te is Wren és Rose, a két hercegnő kalandjainak, és tudd meg, ki ül végül Eana trónjára! És ha velünk tartasz, követed az állomásokat, akkor lehetőséged nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott könyvpéldányt is!

Két ​hercegnő. Egy trón. Mi baj lehet belőle?

Nagy tét forog kockán az ikerhercegnőkről szóló fantasy-romkomban. A lányokat születésükkor elválasztották egymástól – az egyiket koronahercegnőként nevelik, a másikat pedig még csecsemőként elrabolják.

Wren Greenrock mindig is tudta, hogy egy napon majd csellel fog trónra lépni. Születésétől fogva arra képezték ki, hogy visszatérjen a palotába, és megbosszulja szülei halálát, ezért

 mindent megtesz, hogy királynő legyen, és megvédje a boszorkányok közösségét, ahol felnőtt. Vagyis megtenne, ha egy bizonyos katona vonzó külseje nem terelné el folyton a figyelmét, és ha a vakmerő varázslatai nem sodornák állandóan bajba…

Rose Valhart hercegnő tudja, hogy a hatalommal felelősség is jár – és nem hagyja, hogy olyan apróságok a kötelessége útjába álljanak, mint hogy a sivatagban ébred egy rendkívül szemtelen (és nagyon jóképű) bandita társaságában. A palotán kívüli élet azonban szebb és zabolátlanabb, mint azt valaha is képzelte volna, és még az is lehet, hogy a rettegett boszorkányok személyében megkapja azt a családot, amire mindig is vágyott.

Ám ahogy közeledik a koronázás napja, egy régi ellenségük azon munkálkodik, hogy egyik hercegnőnek se sikerüljön elérni a célját.

Vajon végül ki ragadja magához a hatalmat, és kinek a fejére kerül a korona?

A Twin ​Crowns – Ikerkoronák című kötet egy jó ideje már a tbr listámon csücsült, tulajdonképpen azóta, hogy az egyik külföldi dobozban (Fairyloot) megkaptam a sorozat első részét. Az olvasást mindig csak halogattam és halogattam, aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy a kötet megjelenik nálunk is, így végül a magyar változatot kerítettem sorra. 

Az Ikerkoronák című kötet egy rendkívül izgalmas és szerethető fantasy két fiatal lányról, akik bár nagyon hasonlítanak egymásra, nem is lehetnének különbözőbbek. A történet nagyon érdekes és fordulatokban gazdag, a szerzők által megteremtett világ rendkívül különleges és izgalmas. Bár talán kicsit nehezen kaptam el a fonalat és lassabban zártam a szívembe a kötet két főszereplőjét Roset és Wrent, de végül azt hiszem, hogy nagyon megkedveltem őket és már alig várom, hogy a folytatást is sorra kerítsem. 

Catherine Doyle és Katherine Webber egy olyan világba kalauzolják az olvasót, ahol kezdetben a mágia és a különleges képességgel megáldott egyének szabadon és minden korlátozás nélkül élhettek. Ahol a boszorkányoknak nagy hatalma volt, és nemcsak egyenjogú tagjai voltak a társadalomnak, de egyenesen megbecsült tagjainak számítottak. Az országot egy boszorkány királynő vezette és senkinek sem kellett félni, hogy a képességei miatt a társadalom peremére kerül. Egy véres háborút követően azonban minden megváltozott. A királynőt meggyilkolták a boszorkányok pedig veszíteni kezdtek az erejükből. Ezt követően már nem volt számukra biztonságos az ország, elkezdtek vadászni rájuk, egy gonosz csel folyamán pedig rájuk fogták az akkori király és királyné halálát, így a biztonságuk érdekében száműzetésbe kerültek. A királyi párnak ugyan ikrei születtek, de erről az udvar mit sem tud. A gonosz merénylő csupán az egyik gyermekről tudott, ő a palotában élte tovább az életét. A másik gyermeket azonban elvitték egy biztonságos helyre, a boszorkányok közé, 18 évvel később pedig szembe kell néznie a két lánynak egymással, a múltjuk titkaival és azzal a ténnyel, hogy mindketten a koronára pályáznak. Vajon végül kinek a fejére kerül? Képesek lesznek megküzdeni a nehézségekkel? Felismerik azt az erőt, amit az a bizonyosság adhat, hogy immáron nincsenek egyedül a világban, mert ott vannak egymásnak és kéz a kézben küzdhetnek a jó ügyért?

A boszorkányok világa nagyon izgalmas, tulajdonképpen öt típusuk létezik: igéző, gyógyító, látó, fergeteg és harcos. A könyvben ugyan mindegyik típus képviselteti magát, de egyértelműen a két lány áll a középpontban. Olvasás közben nekem többször is eszembe jutott Amy Harmon: A madár és kard című regénye, főleg azért, mert nagyon hasonlónak éreztem az alapkonfliktust, hiszen abban a kötetben is veszélyes dolog, ha valaki kapcsolatba kerül a mágiával, hiszen a félelem és hatalomvágy miatt üldözik őket is.  De abszolút nem érzem, hogy koppintás lenne, vagy ilyesmi. Csak egyszerűen feltűnt ez a hasonlóság az alapkonfliktusban. Mindenesetre ebben a könyvben is megbizonyosodhatunk arról, hogy a félelem mekkora úr, és ha démonszálunk egy társadalmi csoportot, akkor milyen könnyen ellenük irányulhat a közhangulat. Még az alaptalan vádaskodások és kivégzések sem ritkák ilyenkor, ha valakire csak rávetül a gyanú jele, máris könnyen az életével fizethetett érte. 

A lányok nagyszerűen kiegészítették egymást. Wren egy nagyon erős karakter, akit egész életében arra neveltek, hogy átvegye majd a hatalmat és a boszorkányok megmentője legyen. Muszáj keménynek és erősnek maradnia, a gyengeségnek még a jele sem mutatkozhat rajta, hiszen a az óvatlan boszorkány halott boszorkány. Ezzel szemben Rose egy visszafogottabb karakter, akit a világért sem nevezhetünk gyengének, ám az ő ereje nem a harciasságában mutatkozik meg, hanem abban a csendes magabiztosságban, amelyet áraszt magából. Ami miatt elhisszük neki, hogy nagyszerű királynő válna belőle. Nincs könnyű dolga, hiszen minden amit eddig tudott a boszorkányokról és tulajdonképpen a családjáról hibásnak és hamisnak bizonyult. Rövid idő alatt fel kellett dolgoznia a sokkot, meg kellett barátkoznia a valós énjéve, ez pedig akárhogy is nézzük, elég lenyűgöző teljesítmény. Igazából mindkét lány rengeteget fejlődött. Wren megtanulta, hogy nem csupán az erőszak az egyetlen út, és közösen kezdett el tervet kovácsolni a testvérével. Rose személyéről pedig kiderül, hogy korántsem egy nebáncsvirág, igenis képes arra, hogy vezetővé váljon, hiszen tulajdonképpen erre készült egész életében. Olyanok ők mint a Jing meg a Jang, az éjszaka meg a sötétség. Két ellenpólus, melyek tökéletesen kiegészítik egymást. 

A két lány mellé kapunk két igazán szerethető és kedvelhető férfi karaktert is, akikkel az első pillanattól kezdve megvolt a kémia. Szerettem a romantikus jeleneteket, de annak még jobban örültem, hogy a regény nem csupán erre a szálra koncentrált, a romantika bár jelen van, de abszolút nem dominálja le a cselekményt és a történetet.

A könyv vége rendkívül izgalmas, és bár maradtak benne lezáratlan dolgok és nem sértődnék meg, ha valaki hozzám vágná azonnal a folytatást, szerencsére nem akkora cliffhanger, hogy tövig rágjam a körmömet. Ezzel a lezárással még talán együtt tudok élni. 

Ahhoz képest, hogy kicsit nehezebben indult a regény és nehezen kaptam el a fonalat, összességében nagyon megkedveltem a sorozatot és már alig várom a folytatását. Az Ikerkoronák egy igazán izgalmas és szerethető ifjúsági fantasy, igazából én csak ajánlani tudom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,3

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A történet főszereplője egy ikerpár: Wren és Rose. Ezért a nyereményjáték során nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy melyik könyvből való az idézet, amiben szintén megjelenik fő- vagy mellékszereplőként egy-egy ikerpár. A megoldást pedig írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“– Tudod, mi a gond a hősökkel és a szentekkel, Nyikolaj? – kérdeztem, ahogy becsuktam az atlaszt, és az ajtó felé indultam. – Hogy végül mindig meghalnak.”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

 

04.03. Kitablar

04.05. This is my (book) universe

04.07. Könyv és más

04.09. Dreamworld

04.12. Csak olvass! - extra

04.15. Hagyjatok! Olvasok!

04.17. Csak olvass!

Read More

Holly Black: How ​the King of Elfhame Learned to Hate Stories – Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket + Nyereményjáték

Sziasztok!

Bár A levegő népe trilógia már véget ért, egy különleges kiegészítő kötet révén most ismét visszatérhetünk Elfhonba, hogy ezúttal Cardan szemszögéből ismerhessük meg a történet néhány fontos momentumát, és azt is megtudjuk, hogy miért is vált olyan rideggé a későbbi nagykirály. A Könyvmolyképző Kiadó által megjelentetett, gazdagon illusztrált kötetet pedig akár te is megnyerheted, ha velünk játszol!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy éles nyelvű fiú.

Mielőtt kegyetlen herceggé, majd gonosz királlyá vált volna, kőszívű tündérgyermek volt. A kötet mélyebb bepillantást enged Elfhon titokzatos királyának drámai életébe. Izgalmas részletek a The Cruel Prince – A kegyetlen herceg előttről, kalandok, amelyek a The Queen of Nothing – A semmi királynője után játszódnak, és ismerős pillanatok A levegő népe-trilógiából – mind-mind Cardan szemszögéből.

A sorozat új kötetében visszatérhetünk a szívdobogtató romantikához, veszélyhez, humorhoz és drámához, melyek a világ minden táján elvarázsolták már az olvasókat. Minden fejezethez gyönyörű, megkapó, színes illusztrációk készültek, így tökéletes gyűjtői példány régi és új olvasóknak egyaránt

.

Szerezd meg, és hagyd, hogy magával ragadjon!

Talán már hihetetlennek tűnhet számotokra, de nagyon nehezen indult anno a kapcsolatom a fantasy kötetekkel. Sokáig nem voltam hajlandó ilyen típusú könyvet a kezembe fogni, úgy éreztem, hogy egyáltalán nem az én világom ez a zsáner.  Bevallom esélyt sem adtam az ilyen típusú történeteknek, és úgy összességében magának az ifjúsági irodalomnak. Most 30 felett sokkal több ifjúsági könyvet olvasok, mint 10-en, vagy akár 20-on éves koromban. Nagyon örülök, hogy váltottam, hiszen így teljesen új dimenziók nyíltak meg előttem. Néha jó elmenekülni a valóságból egy olyan világba, ahol bármi megtörténhet. Találkozhatunk sárkányokkal, lehetünk harcos hercegnők, vagy ravasz boszorkányok. Elutazhatunk a tündérek világába, akik olykor könyörtelenek, máskor romantikus hősök. Elmerülhetünk egy olyan világban, ahol vannak csodák, létezik a varázslat és bármi is történjen, bámilyen nehéz is legyen a megtett út, a jó felülkerekedik a rosszon. 

Holly Black sorozata az egyik első olyan fantasy volt, amit anno sorra kerítettem, és bár azóta vannak olyan könyvek, amelyek túlszárnyalták ezt, anno nagyon szerettem a történetet és a szereplőket. Emiatt nagyon kíváncsi voltam a Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket című kötetre is. Egyrészől nagyon érdekelt, hogy miként árnyalja a szerző Cardan karakterét, másrészről pedig tudtam, hogy ez egy illusztrált történet és nagyon kíváncsi voltam a rajzokra. 

Nem volt könnyű dolgom, utánanéztam és 3,5 éve olvastam az utolsó részét a sorozatnak, így őszintén szólva kicsi megkopott a tudásom. Kicsit féltem attól, hogy ez hatással lesz arra, hogy mennyire tetszik majd a történet, de szerencsére abszolút nem volt gond, így is remek élmény volt az olvasása. Úgy éreztem, hogy sokat hozzáadott az alaptrilógiához. 

A Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket című kötet egy könnyen és gyorsan olvasható történet, melyben a rajongók még többet tudhatnak meg Cardan karakteréről. A kötet amilyen kis rövid, olyan tartalmas. A történet fő szála alapvetően A semmi királynője után játszódik, de bepillantást nyerhetünk általa a múltba is. Megtudhatjuk, hogy gyermekként és fiatalként miként gondolkodott. Láthatjuk, hogy miként viszonyult Jude karakteréhez. 

Ahogy haladunk előre az olvasással, megértjük a mesék fontosságát és látjuk hogy ahogy a történet, úgy Cardan is változik. A trilógia rajongói már tudják, hogy mind Jude, mind pedig Cardan rajongói mekkora fejlődési utat járt be, ez pedig ebből a történetből is nagyon jól látszik. 

A kötet egy igazi jutalomjáték, biztos vagyok benne, hogy a rajongók szeretni fogják. Remek olvasmány, egy délután alatt simán be lehet fejezni. Az illusztrációk meseszépek, ezek teszik fel igazán a pontot az i-re. Sokat hozzáadott az olvasás élményéhez. A kötet igazán minőségi, a lapok vastagok, fényesek, jó érzés volt kézbe fogni. 

Összességében nagyon szerettem ezt a történetet és abszolút nem bántam meg, hogy sorra kerítettem. Sokat hozzáadott a sorozathoz és örülök, hogy nem hagytam ki ezt az élményt. Ha ti is Holly Black rajongók vagytok, szeretitek A levegő népe sorozatot és imádjátok Cardan karakterét, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a történetet. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

                                            

Nyereményjáték

Ha hozzánk hasonlóan te is végigolvastad A levegő népe trilógiát, akkor mostanra bizonyára jól ismered a főbb szereplőket. Ezért most egy is karakterfelismerésre hívunk: írd meg nekünk a fan artokon látható szereplők neveit a Rafflecopter dobozban!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

 

03. 20. Utószó

03. 22. Dreamworld – extra

03. 24. Readinspo

03. 26. Hagyjatok! Olvasok!

03. 28. Dreamworld

03. 30. Csak olvass!

Read More

Alice Oseman: Solitaire ​– Pasziánsz (Pasziánsz 1.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Végre megjelent Alice Oseman, a Heartstopper írójának első regénye magyar nyelven is, bloggereink pedig alig várták, hogy belevethessék magukat a képregényekből már jól ismert Tori Spring történetébe. A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából ráadásul most kétféle különleges borítóval is beszerezhető a Solitaire – Pasziánsz, sőt, akár meg is nyerhetitek a könyv egy példányát, ha velünk játszotok!

Nem emlékszem olyanra, amikor nem voltam komoly. Legjobb tudomásom szerint cinizmust harsogva és esőt kívánva jöttem ki az anyaméhből. 

A nevem Tori Spring. Szeretek aludni és szeretek blogolni. Tavaly még voltak barátaim. A dolgok nagyon mások voltak, azt hiszem, de mindennek már vége.

Most itt van a Pasziánsz. És Michael Holden.

Nem tudom, mit akar a Pasziánsz. És nem érdekel Michael Holden. Tényleg nem.

Szereted Charlie nővérét a HEARTSTOPPER-kötetekben? Akkor van egy jó hírünk: ez a regény róla szól. Gyere, és ismerd meg, mi rejlik a hirtelen felbukkanó, mindig cukormentes limonádét iszogató lány fejében!

Nem titok, hogy a Heartstopper az egyik legkedvesebb sorozatom. Nagyon megszerettem a fiúkat és a többi szereplőt is. Az egyik kedvencem határozottan Tori volt, így kíváncsian vártam a regényt, hiszen tudtam, hogy ennek ő lesz a főszereplője. 

Őszinte leszek veletek. Sok dologra fel voltam készülve,  de arra, amit kaptam egy kicsit sem. Egyáltalán nem olvastam utána a kötet hátterének. Úgy voltam vele, hogy Alice Osman már bizonyított, így nem lőhetek mellé vele. Ráadásul ahogy írtam, nagyon szerettem Tori karakterét, szóval őszintén bíztam abban, hogy valami igazán kedves, romantikus regénnyel varázsol majd el engem az írónő. A Heartstopper miatt nem is igazán gyanakodtam, gondoltam, ha meg is jelennek benne nehéz témák, azért megmarad a történet bája. Hogy én mekkorát tévedtem. Te jó ég! Akkorát koppantam, hogy arra nincsenek szavak. 

No nem azért, mert a Solitaire (Pasziánsz) egy rossz regény lenne, csak engem brutálisan lehozott az életről. Míg a Hearstopperben minden nehézség ellenére is ott volt Nick és Charlie cukisága, addig Tori történetét nem törte meg semmi. Szinte végig érzékelhető volt a depresszió és a kilátástalanság, a mély deprimáltság érzése, ezzel pedig nem igazán tudtam mit kezdeni. Engem is teljesen maga alá temetett és napokig nem találtam a kiutat belőle. Talán az utóbbi idők egyik legnehezebb olvasmánya volt számomra. 

Rendkívül mély nyomokat hagyott bennem Tori története, de az első és legfontosabb kérdés, ami már anno Charlie esetében is felmerült bennem, hogy oké oké, de hol vannak a szülők? Miért nem veszik észre, hogy mekkora a baj?  Pedig nem viccelek, mindkét gyerekről ordít, hogy valami nagyon nincs rendben velük. Charlie esetéről most nem szeretnék írni, így vegyük csak Torit górcső alá. 

Mérhetetlenül sajnáltam őt. Olykor mindannyian küzdünk problémákkal, ezért kiemelten fontos, hogy egy támogató családi/baráti kör vegyen körbe minket. Hiszen ha elesünk, szükségünk van valakire, aki felemel minket a földről. Úgy éreztem, hogy ez Tori számára nem adatott meg. Nem igazán értettem, hogy a szülei miért nem tudnak mit kezdeni vele. Szívszorító érzés volt arról olvasni, hogy nem képes kapcsolatot létesíteni az anyukájával. Őszintén szeretném hinni, hogy ha valaha lesz kamasz gyermek, észre fogom fenni, hogy problémái vannak. A fiatal lány az elmúlt időszakban úgy érezte, hogy egyáltalán nem önmaga. Kicsit elveszett és nem találta már a közös hangot a kortársaival és barátaival. Egyre jobban eltávolodott és szép lassan elkezdte őt felemészteni ez a helyzet. Ráadásul egyértelműen látszik, hogy a családjukban történt nehézségekkel sem tudott megbirkózni. Egy nagyon erős önvád alakult ki benne, felelősnek érzi magát a történtekért. Amikor azonban felbukkant az iskolájában a Pasziánsz és Michael Holden minden megváltozott. Egyre furcsábbnál furcsább dolgok történnek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Torinak valahogy köze lehet az esetekhez. De vajon ki áll a furcsa és hajmeresztő csínytevések között? És miért érzi olyan jól magát Michael Holden közelében?

Alice Oseman ezen írása nem képregény, hanem egy klasszikus formában megírt regény. Nekem nagyon hiányzott a képi világ, bár tudom, hogy eredetileg ezek a történetek korábban íródtak. De valahogy a képregényes forma eddig adott nekem egy olyan pluszt, amit most sajnos nem találtam meg. Talán azért is hiányoltam ennyire, mert a szöveg néha elviselhetetlenül nyomasztó volt számomra. Voltak pillanatok, amikor konkrétan félre kellett tennem és mennem egy kört a lakásban. A képek talán egy kicsit enyhítettek volna a szorongásomon. De persze azt is tudom, hogy így sokkal erőteljesebb és érzelemdúsabb volt a kötet, hiszen nem vonta el semmi és senki a figyelmemet Toriról. Az első pillanattól kezdve érezhetők a lány problémái, majd ahogy haladunk előre, úgy válik egyre világosabbá számunkra, hogy mégis mekkora a baj. Tori tényleg egy átlagos tini, egy olyan fiatal lány, aki bármelyikünk lehetne. Mindannyian küszködtünk a tini éveinkben, vannak akikben ez az időszak mélyebb nyomot hagyott, mások könnyebben túllendültek a nehézségeken. Úgy érzem, hogy sokan tudnak vele majd azonosulni. Bevallom, egy kicsit én is magamra ismertem benne. 

Érdekes volt olvasni, hogy a Pasziánsz ezen változata már egy átdolgozott kiadás. Az írónő lehetőséget kapott arra, hogy kicsit módosítson a szövegen, hiszen a cselekménye a Heartstopper részek után játszódik. Így most már szépen összesimul a két történet. Jó érzés volt Nick és Charlie karakterét újra látni, bár ebben a regényben úgy éreztem,  hogy sokkal hétköznapibb párként vannak lefestve, mint a többi kötetben. Kicsit úgy éreztem, hogy piedesztálra vannak emelve. Szóval érdekes volt látni, hogy amúgy ők is átlagosak. Néha hülyeségeket beszélnek, összevesznek, vagy éppen kibékülnek. 

Összességében bevallom, engem teljesen sokkolt Tori története, én nem számítottam, hogy ennyire fájdalmas olvasmányélmény lesz. Ha szeretitek a hasonló, nehéz témákat feldolgozó regényeket és szerettétek Tori karakterét, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a Pasziánsznak. Olvassátok, szeressétek!

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A Solitaire-ben számos, a Heartstopperből ismert szereplő is megjelenik, sőt, maga Tori is feltűnik a képregény lapjain. Mostani nyereményjátékunkban ezért arra vagyunk kíváncsiak, hogy ismeritek-e ezeket a karaktereket. Minden állomáson egy képet találtok, a ti dolgotok pedig csak annyi, hogy megnevezzétek a megadott karaktert, és a választ beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

09. 29. Utószó – extra
10. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 03. Csak olvass!
10. 05. Könyv és más
10. 07. Sorok között
10. 09. Dreamworld
10. 11. Hagyjatok! Olvasok!
10. 13. Dreamworld – extra
10. 15. Utószó

Read More

Pam Jenoff: Nő ​kék csillaggal

Sziasztok!

Pam Jenoff neve már nem volt ismeretlen számomra, hiszen néhány éve már volt szerencsém elolvasni egy másik regényét is. A Nő kék csillaggal című regénye azonnal felkeltette az érdeklődéseme. A holokauszt  és a II. világháború témája már nagyon régóta az érdeklődésem középpontjában áll, így minden ígértesnek tűnő történetre azonnal lecsapok. Nagy szerencsémre a kiadónak hála most lehetőségem volt elolvasni a kötetet, de mielőtte írok róla nektek, lássuk miről is szól a történet. 

1943-ban ​Sadie a krakkói gettó egyik szűk szobájában édesapjával és várandós édesanyjával várja a háború végét és sorsuk jobbra fordulását. Egy nap aztán a várakozás borzalmas módon ér véget: a Harmadik Birodalom katonái sorra gyűjtik be a zsidó lakosokat, hogy munkatáborba hurcolják őket, így a családnak nincs más választása, mint a város alatt meghúzódó csatornarendszerbe menekülni, és megpróbálni ott túlélni.

Krakkó másik felén a Sadie-vel egykorú Ella a németekkel nyíltan kollaboráló mostohaanyja zsarnokságától szenved. Egy nap a piacon járva az egyik szennyvízcsatorna rácsa alatt különös dolgot vesz észre: egy könyörgő szempárt. Ella tudja, hogy veszélyes, amit tesz, mégsem képes cserbenhagyni az ismeretlen lányt.

Sadie és Ella két külön világ, akiket a háború és a holokauszt pokla, személyes veszteségeik és szabadság iránti vágyuk kovácsol össze, bebizonyítva, hogy az igaz barátság ereje nem csupán a társadalmi vagy vallási különbségeket győzi le, de olykor az élet egyetlen kapaszkodóját jelenti.

Pam Jenoff regénye egy rendkívül fájdalmas és szivszorító történet, melyet a második világháború borzalmai ihlettek. A Nő kék csillaggal egy remek regény két olyan lány barátságáról, akik élesen eltérő körülmények között élik a háborús mindennapjaikat, mégis valahogy egymásban találtak vigaszra. Sadie abban, hogy beszélhet valakivel a külvilágból és talált valakit, akiben megbízhat. Ella pedig abban, hogy úgy érzi végre, hogy tehet ő is valamit egy embertársáért, hogy már nem tétlen, csendben szemlélődő, passzív szereplő, aki becsukja a szemét a nácik kíméletlensége és könyörtelensége láttán. A kötet továbbá egy nagyszerű emlék mindazon bátor lengyel ember számára, akik valamilyen módon harcoltak a náci politika ellen. Hiszen rengetegen vannak, akik nem tűrték némán a megpróbáltatásokat, ha másért nem, akkor azért, hogy büszkén sétálhassanak a halálba. Ahogy az idézet is mutatja:

– Komolyan hiszed, hogy le tudjátok győzni a németeket? – szegeztem neki hitetlenkedve a kérdést.
– Nem – vágta rá nyersen. – Se fegyverzetben, se létszámban nem érünk a nyomukba.
– Akkor miért csináljátok? […]
– Mert ha majd egyszer az emberek visszatekintenek erre az időszakra, látniuk kell, hogy nem hagytuk magunkat.

És talán ez az idézet nem csak a mindennapi hősöknek állított fentebbi mondatomra reflektál, hanem arra is, hogy miért is olvasok én ilyen jellegű könyveket. Egy barátom megkérdezte tőlem, hogyan tudok ennyi fájdalmat és szomorúságot elviselni. Azt válaszoltam neki, hogy vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem lehet és nem is szabad elfelejteni. Úgy érzem, ha megismerem ezeket a történeteket hozzájárulok ahhoz, hogy soha nem merüljön feledésbe az, hogy az ember micsoda kegyetlenségre képes. Továbbá ez egyfajta tiszteletadás részemről az áldozatok irányába. Nem felejtem el őket, a szenvedésüket és a hősies hozzáállásukat. Fontos, hogy emlékezzünk a mindennapi, névtelen hősökre is. Azokra, akik félelmet nem ismervén kiállltak a náci propaganda ellen, és ezért az életükkel fizettek. És azokra is, akik a túlélés érdekében némán tűrtek és becsukták a szemüket, de akkor sem szóltak egy szót sem, ha esetleg tudomásukra jutott, hogy valaki élelmet juttat a bújkálóknak.

A Nő kék csillaggal olvasása közben ismételten realizáltam, hogy a háború kegyetlenségeiről még olvasni is rendkívül megterhelő, el sem tudom képzelni, hogy milyen lehetett azoknak, akiknek ez az időszak a mindennapjaik részét képezte. A holokauszt az egyik legfájdalmasabb téma, bármilyen oldalról is közelítjük meg, csak szenvedést látunk. Még mindig, a sokadik regény olvasása közben is olykor óhatatlanul ökölbe szorul a kezem, a tehetetlen düh minden alkalommal magába szippant. Olykor olvasás közben úgy éreztem, hogy meg kell állnom egy pillanatra, mert a kis lelkem darabokra hullott egy-egy jelenet olvasása közben. Szerencsére az írónő mesterien remekül egyensúlyozott. Az egy-egy szívszaggató pillanatot mindig nyugodtabb (már amennyire a téma engedi) epizód következett. 

Az értékelés ezen pontján fontos megjegyezni, hogy a történet nagy része fikció. Bár valós eseményeken alapul Pam Jenoff regénye (az írónő szavaiból kiderül, hogy Ukrajnában tényleg a csatornákban bújtak el néhányan a túlélés reményében) az írónő azonban jócskán élt az írói szabadság lehetőségével és az egészet áthelyezte Lengyelországba. Az emberek hősiességét és bátorságát azonban igyekezett minél pontosabban és hűen bemutatni, így azt hiszem jobbul mondhatjuk, hogy az írónő mesterien zsonglőrködött a történelmi tények, illetve a fikció elemeivel egy igazán lebilincselő regényt alkotott.

A kötet két főszereplője, Sadie és Ella igazán kedves és szerethető karakter. Sadie zsidó családból származik. A gettó kiürítése közben, két másik család társaságában egy csatornamunkás segítségével elbújnak a föld alatt, és ott próbálják meg kivárni a háború végét. Hihetetlenül emberinek tűnt a karaktere. Az írónő nagy gondossággal alkotta meg a szereplőit, így abszolút nem tűnt idegennek, vagy furcsának a karaktere. A 18 éves fiatal lány nem viselte könnyen a bezártságot, olykor meggondolatlanul viselkedett, máskor pedig óriási hősiességről tett tanúbizonyságot. A barátsága Ellával furcsa és váratlan fordulat volt. A 19 éves lány véletlenül pillantotta meg őt a csatornában, és ahogy a tekintetük összefonódott, azonnal tudta, hogy képtelen lenne segítség nélkül továbbmenni. Rövid ismertségük alatt óriási hatással voltak egymás életére, az olvasó óhatatlanul is annak drukkol, hogy a háborút követően egymás szomszédságában éljék le a boldog életüket a családjukkal. De vajon megadathat neki a jövökép és a tervezgetés luxusa? Meddig bújkálhat Sadie családjával és a többi menekülttel a csatornában? És Ella meddig képes segíteni neki a kollaboráns mostohája tudta nélkül?

A regény bővelkedik az izgalmakban, engem teljesen magához láncolt a történet, a csavarra a végén pedig bevallom, én nem számítottam. Pedig utólag visszagondolva azért gyanakodhattam volna egy kicsit. Mindenesetre nagyon tetszett, hogy így lett vége, bár nehezen tudta feledtetni velem a fájdalmas űrt, amit az egész regény úgy összességében bennem hagyott. 

A gettókról és a nácik zsidóellenes magatartásáról mindig megterhelő olvasni, most talán még inkább érik a látogatásom Lengyelországba és Auschwitzba. 

El sem tudom képzelni, milyen lehetett a csatornába menekülni és egy lyukban remegni és izgulni, hogy nehogy megtalálja őket a rendőrség, vagy a náci katonák. Embertelen időszak volt ez, melyet csak kis mértékben tudott ellensúlyozni a hétköznapi emberek hősiessége. 

Pam Jenoff csodálatos munkát végzett, összességében remek történelmi regényt alkotott. Azt hiszem, hogy ha a legnagyobb kedvenceim közé nem is kerül a történet, de Sadie és Ella története sokáig velem marad és remek olvasmányélményként tartom számon a jövőben. Ha szeretitek a II. világháborús regényeket, vagy a holokauszt történeteket, akkor csak ajánlani tudom nektek a könyvet. Olvassátok, szeressétek!

A recenziós példányt szeretném megköszönni a Magnóliának. Ha tetszett a könyv, akkor ITT tudjátok közvetlenül a kiadó oldaláról megrendelni. Ugyanitt pedig bele is tudtok olvasni a regénybe. 

Read More

Spotify lista a Dear ​Ava – Drága Ava! című könyvhöz + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Ilsa Madden-Mills Dear ​Ava – Drága Ava! című romantikus regénye, melyben Ava a névtelen szerelmes levél íróját keresi, aki az iskola királyainak egyike. Vajon a focista Knox, az ikertestvére, Dane vagy a kétszínű Chance írta a levelet?Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

Egykor közéjük akartam tartozni – de aztán tönkretettek.

A nagynevű Camden előkészítő suli borostyán lepte falai közt a gazdag és népszerű Cápák uralkodnak. Csoda, hogy meglepett az egyikük névtelen szerelmes levele? Ábrándozzon csak! Velőig gyűlölöm azokat a pénzes mocskokat azért, amit velem tettek. A kérdés csak az, melyik Cápa a titkos imádóm. Knox, a heges focista? Dane, az ikertestvére? Vagy Chance, a kétszínű exem?

Drága Ava!

A szemed, akár a Karib-tenger.
Francba! Micsoda marhaság.
Úgy értem… valahányszor rám nézel, érzem, hogy ez valami IGAZI.

Ami példátlan.

Tíz hónapja nem jársz ide, de nem tudlak elfelejteni.

Hiányzott, ahogy a folyosón sétálsz.

Hiányzott, ahogy a meccseimen szurkolsz.

Hiányzott a hajad illata.

Erre egyetlen éjszaka, és minden odalett.

Ha bármire bármire szükséged lenne, megtalálsz. Írj rám. Kérlek. 105-555-9201

Utóirat: Cápa vagyok, de sosem bántanálak.

Utó-utóirat: Minden erőmmel dacoltam, de akkor is akarlak. Még mindig.

Az olvasás mellett a zenehallgatás a másik nagy szenvedélyem.  Ha szomorú vagyok, vagy éppen extra energiára van szükségem, ha kicsit le szeretnék nyugodni, vagy ha éppen koncentrálni szeretnék, ha aludni szeretnék, vagy éppen munkába menet/hazafelé jövet állandóan zene szól a fülemben. Azt hiszem képtelen lennék megmaradni a zene jótékony hatása nélkül. 

Az utóbbi időben elkezdtem felfedezni azokat a lejátszási listákat Spotify-on, amelyeket egy-egy könyv ihletett. A Dear Ava esetében nem volt nehéz dolgom, hiszen maga az írónő készítette el ezt a listát, így biztos vagyok benne, hogy tökéletesen passzol a kötet hangulatához. Arra gondoltam, hogy ha esetleg ti is ilyen zenebolondok vagytok és szívesen hallgatnátok néhány olyan számot, amelyek illenek a kötethez, akkor talán örülnétek egy ilyen bejegyzésnek is. 

Az írónő összesen 44 számot pakolt a listára, én pedig kiválasztottam belőle a 10 kedvencemet. A teljes listát itt találjátok:

Ez pedig a 10 kedvencem róla:

1. Demi Lovato: Skycraper

  2. Kelly Clarkson: Because of You

 
3. Christina Perry: Jar of Hearts

4. Lady Gaga és Bradley Cooper: Shallow

5. James Arthur: Can I Be Him

6. Ellie Goulding: Love Me Like You Do

7. Christina Perry: A Thousand Years

8. Taylor Swift: Delicate

9. Miley Cyrus: The Climb

10. Lizzo: Good as Hell

 
+1.Kelly Clarkson: Since U Been Gone

 

Ezek lettek volna az én kedvenceim az írónó lejátszási listájáról. Remélem meghoztam a kedveteket az olvasáshoz. Ha esetleg úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is lapozhattok a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mivel bloggereink nagy rajongói az “ellenségekből-szerelmesek” történeteknek, úgy gondoltuk, hogy minden állomáson ki kell találnotok egyet a főszereplők neve alapján! Jó keresgélést! A megoldás, amit várunk: a regények címe.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

NÉV

Aiden Graves + Vanessa Mazur

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10 - Hagyjatok! Olvasok! ~ borítómustra

13 - Kelly és Lupi olvas

16 - Dreamworld ~ kedvcsináló idézetek

19 - Hagyjatok! Olvasok!

23 - Csak olvass! ~ Spotify

Read More