Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk

Mielőtt kezembe vettem a könyvet nagyon sokat gondolkodtam a fülszövegén. Bevallom kicsit aggódtam is. Vajon mennyire fog hasonlítani azokhoz a könyvekhez, amiknek hasonló az alaptémája?  Miben fog nekem újat mondani? Mennyire lesz más, mint az „Egy nap” vagy éppen az „Ahol a szivárvány véget ér”.

Szerencsére bár az alaptörténet hasonló, számtalan olyan egyedi értéke van a könyvnek, ami semmi mással nem összehasonlítható.

A történet szerint Lucy és Gabe 2001. szeptember 11-én ismerkednek meg New York-ban, ahol végzősök a Columbia Egyetemen. Az a nap mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Amikor egy évvel később megint találkoznak, egymásban találják meg az élet értelmét. Egy ideig boldogan élnek együtt, de aztán Gabe valami sokkal nagyobb volumenű dologra vágyik. Szeretne valami olyan dolgot csinálni, aminek igazán van értelme. Különböző tanfolyamokra jár, majd egy nagyszerű lehetőség folytán fotós-újságíró lesz a Közép-Keleten. Lucyt New York-hoz köti a munkája. Imádja amit csinál, számára legalább olyan fontos ez a munka, mint Gabe-nek a fotózás. A következő tizenhárom évben újra és újra egymáshoz sodorja őket az élet. Hiába választják el kontinensek őket, mindig van helyük egymás szívében.

Jill Santopolo egyedülálló első regénye egy szerelmi történet, ami Lucy és Gabe életét követi nyomon. Fő kérdése, hogy lehet összeegyeztetni a szenvedélyt és a biztonságot, az álmokat és a valóságot?

A főszereplők karaktere eléggé megosztó volt számomra. Alapjáraton egyiket sem kedveltem, talán egy kicsit idegesítettek is. Viszont mivel nem voltak idealizálva a szereplők, ezért abszolút emberinek éreztem a történetet és talán pont emiatt volt ennyire szerethető az egész történet.

Lucy alapjáraton egy teljesen átlagos fiatal lány, aki látta és átélte szeptember 11. borzalmait. Ettől az átlagfeletti élménytől gyökeresen megváltozott az élete. Találkozott Gabe-bel és ezzel elkezdődött az életük története.

A könyv bizonyos részeiben idegesített, hogy Lucy képtelen értékelni azt, amije van neki. Ő lehetne a világ legboldogabb embere. Mellette van Darren, aki igazán szereti és stabilitást nyújt neki. Családja lesz, egyre feljebb jut a karrierjében a ranglétrán is. Ennek ellenére mindig csak Gabe-re gondolt. Akárhányszor felbukkant, vagy hallatott magáról a fiú, Lucy mintha megfeledkezett volna mindenkiről, aki az életében fontos szerepet tölt be és újra azzá a fiatal lánnyá változott, aki még együtt van élete szerelmével.

Gabe esetében pedig zavart, hogy minden egyes döntésében tulajdonképpen csak saját magára gondolt. Nem vette figyelembe, hogy Lucy új életet kezdett, valahogy mindig visszarángatta őt a közös kis világukba, a közös múltjukba. Ráadásul talán azzal a biztos tudattal tette mindezt, hogy közös jelenre, vagy jövőre nem igen volt esélyük.

Darren alapvetően egy jóravaló és kedves figura, aki igazi stabilitást tud biztosítani Lucy-nak. Fontos kiemelni azonban, nagyon zavart, hogy nem tisztelte kellőképpen a lány karrierjét, vágyait és álmait.

A fény, amit elvesztettünk egy gyönyörű romantikus regény az első szerelem elpusztíthatatlan erejéről. A történet nagyon érdekes, egyáltalán nem a megszokott írásmódot kapjuk. Lucy tolmácsolásában ismerhetjük meg a két fiatal történetét. Olyan az egész, mint egy visszaemlékezés. Mintha Lucy egy monológba sűrítené minden emlékét és érzését Gabe-bel kapcsolatban.  Az ő szemén keresztül ismerhetjük meg a történéseket. Részesei vagyunk minden pillanatnak és érzelemnek. 

A könyv elejétől kezdve ott lebeg az olvasó előtt az a kérdés, hogy vajon mi miatt ez a bensőséges tolmácsolás, miért így ismerjük meg a történetet. Pontosan emiatt a történetmesélés miatt, biztos voltam a könyvvégében. Nem tudtam, hogy mi és hogyan fog megtörténni, de igazi meglepetésként az ért volna, ha a könyv pozitív befejezést kapott volna. Valahogy a cím, a történetmesélés, a hangulat determinálta számomra a könyv végét.

Szerencsére a történet nem egy átlagos limonádénak is nevezhető szerelmi történet. Ez a szerelem egyszerre gyönyörű, mindent elsöprő és fájdalmas. Olyan, mintha egy kést forgatnának az ember szívében.

Fontos kérdéseket vet fel a könyv. Milyen az ideális párkapcsolat? Milyen az ideális társ?

Az a jó, ha állandó tűz és lobogás van a kapcsolatunkban? Ahol minden egyes érintés és minden egyes másodperc olyan, mintha az első lenne? Mire van szükségünk? Egy stabil, szeretetteljes háttérre, vagy az örökös lobogásra? Egyáltalán egy kapcsolat állhat-e örökös lobogásból és tűzből? Lehet-e egyszerre egy kapcsolat mindent felemésztő és perzselő, ugyanakkora stabil is, amire az egész életünket felépíthetjük?

Én személy szerint nem tudom, hogy ezekre a kérdésekre van-e egyetemes válasz. Nem tudom azt sem, hogy ez a két dolog megfér-e egymás mellett. Egyedül azt tudhatom, hogy én mit részesítenék előnyben.

A történetben fő hangsúly azon van, hogy bár Lucy és Gabe talán egymásnak teremtettek, talán tökéletesek lehettek volna együtt, mégsem sikerült nekik. Minden egyes döntésük tovább növelte azt a szakadékot, ami közöttük épült. Ez a szakadék sokszor könnyen áthidalható volt egy érintéssel, vagy csak azzal, hogy egymásra gondoltak. De kérdéses, hogy ez a híd mennyire lett volna tartós.

Nagyon szerették egymást, ez nem kérdés. De ez sajnos nem volt elég. A katasztrófa, amikor találkoztak nagyon megváltoztatta őket. Mindkettejük a saját álmainak akart élni, s olyan munkát végezni, ami igazán fontos, aminek van értelme. Ez pedig talán fontosabb volt számukra mindennél. Még a kapcsolatuknál is. Hiszen önmagában a perzselő szerelem nem ér semmit. Hiába szerették egymást, nem tudtak kapcsolatban maradni. Itt felvetődik egy újabb kérdés. Ha nem élték volna át közösen a tragédiát, akkor lett volna lehetőségük a közös jövőre? (Szerintem igen.) Viszont tudjuk, hogy a tragédia hozta őket össze. Talán akkor nem is ismerték volna meg egymást. Ez az igazi 22-es csapdája.

Talán már a megismerkedésükkor kódolva volt, hogy ők csak egymás fényei lehetnek. Hogy az a feladatuk, hogy inspirálják egymást, nem pedig az, hogy hosszú és boldog életet éljenek együtt.

Nem tudom kellőképp kihangsúlyozni, mennyire egyedi kötetről beszélünk. Már a formája megadja az alaphangulatot, de a témaválasztás is az olvasó érzéseit. 

A könyv borítója mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Egyszerűen gyönyörű. Igazi gyöngyszem az ember polcán.

Összességében nekem nagyon tetszett a könyv témája és az, hogy milyen fontos kérdéseket véltem felfedezni benne. Nagyon tetszett, hogy nem egy könnyed történet volt, szeretem azokat a könyveket, amiknek súlya van. Ha ti is szeretitek az ilyeneket, akkor bátran ajánlom. Azonban, ha egy kedves és könnyed olvasmányra vágysz, akkor várj még a megfelelő pillanatra. Inkább akkor olvasd el, ha egy drámai és fájdalmas történetre vágysz.

Read More

John Green: Teknősök végtelen sora

Mielőtt nekikezdenénk a könyv leírásának, beszéljünk egy kicsit a könyv központi témájáról, a kényszerbetegségekről.

A kényszergondolatok olyan gondolatokat, szavakat, képeket jelentenek, melyek a beteg tevékenységétől általában függetlenek és ellenállhatatlanul törnek be a beteg tudatába, s ezeket a betegek a személyiségüktől teljesen idegennek éreznek, soha nem követnék el, de maga a gondolat mégis erős szorongást kelt.  A kényszergondolatokat a betegek kórosnak érzik, szenvedést, szorongást okoznak számukra, s védekezni próbálnak ellenük. A szorongás csökkentésének vagy a félelmet keltő helyzet vagy esemény elkerülésének eszköze a kényszercselekedet (például kézmosás, rendrakás, különféle ellenőrzések, számolás, megérintés). A kényszeres ember úgy érzi, hogy ha végrehajtja mindazokat a cselekedeteket, vagy végiggondolja mindazokat a kényszergondolatokat, amelyeket sürgető erővel érez, csökken a szorongás mértéke. Ez az egész talán ahhoz hasonlítható, amikor a tüsszentést próbáljuk meg visszafojtani, vagy nem vakarni a szúnyogcsípést.

A kényszerek rengeteg időt visznek el, kizökkentik az illetőt pillanatnyi tevékenységéből, és erős szorongással járnak. Ezen emberek többnyire tudják, hogy a gondolat vagy cselekedet ismételgetése teljesen értelmetlen, mégsem tudják azokat abbahagyni. Kezelés híján komolyan súlyosbodhatnak, az ebben szenvedőt teljesen meggátolhatják a normális életvitelben, a munkájában.

Erről szól a mai könyvünk is, a Teknősök végtelen sora.

A fülszöveg szerint a 16 éves Aza és legjobb barátnője Daisy nyomozásba kezd egy szökevény milliomos után. A megtalálónak százezer dolláros pénzjutalmat ajánlottak fel, ezért Daisy bíztatására a lányok belevetik magukat a férfi megtalálásába. Először Davishez, az eltűnt férfi idősebb fiához mennek, hiszen ő és Aza régen közel álltak egymáshoz. Arra gondolnak, hogy a fiú talán tudhat valami apja holléte felől, és segít nekik.

Ezzel párhuzamosan Aza minden erejével igyekszik a kényszergondolataitól és szorongásaitól megszabadulni. Saját belső gondolatai tekerednek köré, mint egy gondolatspirál, vajon képes-e valaha is kikeveredni belőle?

Azt kell, hogy mondjam, nekem ez a könyv tetszett. Főleg Aza betegsége miatt. Hihetetlenül megrázó volt számomra végigasszisztálni minden egyes gondolatát és kényszercselekedetét.

Szerencsére nem tudtam teljes mértékben azonosulni Azával, de azért meg tudtam érteni, hogy min megy keresztül. Nagyon fontos szerintem ez a könyv, hiszen bemutatja, hogy milyen is egy mentális problémával küzdő fiatal élete.

Mondhatjuk, hogy Aza önző és csak saját magával foglalkozik. Ez teljes mértékben így van. De ha van köztetek valaki, akinek már igazán fájt valami és igazán szét volt esve, akkor tudjátok, hogy ilyenkor az ember egyszerűen képtelen mással foglalkozni. Annyira ellepi őt a fájdalom mocsara, hogy képtelen kimászni belőle egyedül. Könnyű ilyenkor azt mondani valakire, hogy idegesítő és önző, de gondoljunk csak bele. Ha olyan nehéz azt az embert elviselni, milyen nehéz annak az embernek saját magát elviselnie.

Aza legjobb barátnője Daisy, üde színfolt a történetben. Ezerrel pörög, éli az életét. Tulajdonképpen Aza tökéletes ellentettje. A történetben neki legalább annyira meg kell küzdenie Aza betegségével, mint Azának.

Davis, az eltűnt férfi idősebb fia és Aza kapcsolatának újbóli fellángolása is fontos része a történetnek. A két fiatal egymásba kapaszkodik. Mindketten nagy fájdalommal néztek szembe a múltban és sajnos a jelenjük sem boldogabb.

A történetben John Green sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett Aza belső gondolati világára, mint a nyomozásra, így ne nagyon várjátok, hogy a könyv tele lesz a nyomozás izgalmaival. Tetszik a könyv stílusa és a történet felépítése.

A könyv címe és a magyar borító nekem nagyon bejött. Olvasás közben kíváncsian vártam a könyvben az utalást a címre. Mikor megtaláltam, nem csalódtam benne. :)

Véleményem szerint a könyv olvastatta magát, könnyen és gyorsan a végére lehetett érni. Ha szereted a kicsit borongós hangulatú, „szenvedős” könyveket, akkor ezt is szeretni fogod. A könyv nagyon depresszív hangulatú, én nagyon sokat gondolkodtam Aza betegségén, hogy mennyire nehéz lehet így élni, és mennyire jó, hogy nincs egyedül.

Az élet sokszor nem tökéletes. Mindig lesznek akadályok előttünk. Egy csúnya veszekedés, egy cél, amit nem sikerül megvalósítani, egy szakítás, vagy esetleg a saját elménk fordul ellenünk. A legfontosabb, hogy tudd, hogy: “A jelened nem tart örökké.” Mindig van kiút mindenből és soha nem szégyen segítséget kérni.

Ui: Nem szoktam idézeteket kiírogatni a könyvekből, de így az esküvőm küszöbén ez a mondat nagyon nagy hatással volt rám: „A szemünkbe akárki belenézhet, de az nagyon ritka, hogy olyasvalakire bukkanunk, aki ugyanazt a világot látja, mint mi.”

Read More

Áprillisi Book A Sloth Club - Angol doboz - Magic & Diviners

Sziasztok Könyvsárkányok!

Jól látjátok, megint két dobozra neveztem be ebben a hónapban. Az előző bejegyzésemben már leírtam, hogy mennyire imádtam a magyar dobozt, most pedig bemutatom nektek az én angol dobozomat. 

Elöljáróban azt kell mondanom Skacok...a BASC csapata az angol doboznál is kitett magáért. Nekem nagyon bejött ez a doboz. A könyv nagyon ígéretes a leírása alapján, ráadásul eléggé uniszex darabnak tűnik, így a barátom is tuti el fogja olvasni. A doboz tartalma pedig ismét nagyon király lett.

Ha esetleg még nem kaptad meg a dobozodat, de elkezdted olvasni az írásomat, akkor csak saját felelősségre folytasd tovább, a továbbiakban erősen spoileres tartalom fog következni. 

Az én dobozom tartalma:

- könyv: Tomi Adeyemi - Children of blood and bones

- Poison és Antidote feliratú üvegben kávé

- magic potion wax - 2 darab 

- könyv formájú dobozka

- BASC-os szappan

- Nestle - Black Magic bonbon 

- lajháros alvómaszk

- mágnes
- The Sloth Whisperer füzetecske

És akkor lássunk is neki az értékelésnek....

Ahogy a magyar doboz értékelésénél is írtam, először  mindenképpen a megújult dobozról kell beszélni. A doboz új grafikája és a kialakítása is nagyon szuper lett. Én már el is kezdtem az építkezést belőle. 😊

Szuper, hogy a Book a Sloth Club csapata ennyire figyel a vásárlók visszajelzéseire, és folyamatosan fejlődik. Mindig jobb és jobb dobozokat kapunk kézhez. Most már tényleg nem merem nem megvenni a dobozokat...félek, hogy lemaradok valami jóról. 😊

📚 A könyv a leírás alapján nekem nagyon tetszik. Szerencsére a könyv eléggé uniszexnek tűnik, így tuti a barátom is el fogja olvasni. Már nagyon kíváncsi vagyok rá, remélem minél előbb sort tudok keríteni az elolvasására. 

📚 A kávé  elem a dobozban az egyik legjobb dolog, ami csak belekerülhetett. Megláttam és majdnem felkiáltottam örömömben. Ötletes nagyon a két kis üveg is.  Nekem nagyon tetszik. Biztos vagyok benne, hogy az igazán álmos reggeleken, amikor semmihez sincs kedvem ebből fogok magamnak kávét főzni, így egy kis különlegességgel indulhat majd a napom. 

📚 A magic potion wax is remekül illik a doboz tematikájába. Az illata szerintem nagyon jó.  Nagyjából úgy képzeljétek el ezt a terméket, mintha egy gyertya lenne kanóc nélkül. Azt olvastam róla, hogy az illata nagyjából 4-8 órán keresztül is eltart. Úgy kell használni, hogy egy kis párologtatóba (tudjátok olyanba, amilyenbe az illóolajokat szoktuk csepegtetni) teszitek és a hő hatására elkezd olvadni ez a wax. Így pedig remek illat fogja az egész lakást bejárni. Egy igazán stresszes nap után biztos élni fogok majd a lehetőséggel és így fogok este lazítani egy kicsit.

📚 A BASC-os szappan szerintem nagyon kis aranyos ötlet. Nekem nagyon bejött. 

📚 A csoki egyszerűen zseniálisan illik a doboz tematikájához, hiszen a neve  Black Magic. Emellett a benne lévő kis bonbonoknak is különleges neveket adtak, mint például Pure Black Magic, Dreamy Fudge vagy éppen Caramel Heart. Én még nem kóstoltam meg, de a barátom már evett belőle és neki nagyon bejött. Ahogy olvasgattam róla az interneten azt hiszem, hogy nálunk még nem is kapható ez a limitált szériás Nestlé bonbon, így egy extra különlegességnek számít a dobozban. 

📚 A lajháros alvómaszk az abszolút kedvencem a dobozból. Te jó ég! Hát mennyire király cucc már ez? Ráadásul képzeljétek egy kis zselé is van a maszkban, amit be tudsz rakni a hűtőbe - vagy rá tudsz tenni a radiátorra ha éppen arra van szükséged és így tudod felrakni a maszkot a szemedre. Én oda meg vissza vagyok ezért a termékért. Már fel is avattam. 2 napja ebben alszom, ráadásul nagyon sokat segített pénteken, mikor migrénes fejfájással küzdöttem. 

📚A mágnes szuperjófejség. Már kinn is díszeleg a hűtőmön. Nekem nagyon bejön az új dizájn. Imádom.

📚A The Sloth Whisperer füzetecskét a Prológus bloggerei készítették. Jó kis anyag lett szerintem.  Megcsináltam a tesztet is, kiderült, hogy a tűz elem köthető hozzám. Igazából szerintem ez áll tőlem a legtávolabb, de jó mulatság volt kitölteni azért a tesztet.

Összességében szerintem ez egy fantasztikusan sikerült doboz volt. Egyszerűen imádtam.  Azt kell, hogy mondjam a BASC csapata megint nagyot alkotott. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire sokat fejlődött a doboz a kezdetekhez képest. Kíváncsian várom a folytatást,  már be is neveztem a májusi magyar és felnőtt dobozra. 

Ismét csak azt tudom mondani, hogy kedves Book A Sloth Club...függőséget okozol. Lassan a fizetésem egy részét közvetlenül már nektek kellene utalni. 😊

Ha kíváncsiak vagytok a magyar doboz leírására, akkor kattintsatok erre a linkre:
http://csakolvassblog.blogspot.hu/2018/04/aprillisi-book-sloth-club-magyar-doboz.html

Read More

Áprillisi Book A Sloth Club - Magyar doboz - Gondolat Spirál

Kedves Könyvsárkányok, ebben a hónapban sem bírtam magammal és ismét megvettem magamnak  a Book A Sloth Club magyar könyves dobozát.  

Elöljáróban azt kell mondanom Skacok...a BASC csapata ismét kitett magáért. Imádtam ezt a dobozt. A könyv kívánságlistás, a doboz tartalma pedig egyszerűen zseniális volt.

Ha esetleg még nem kaptad meg a dobozodat, de elkezdted olvasni az írásomat, akkor csak saját felelősségre folytasd tovább, a továbbiakban erősen spoileres tartalom fog következni. 

Az én dobozom tartalma:

- könyv: John Green - Teknősök végtelen sora

- spirál alakú nyalóka

- plüss teknős

- relax gyertya

- könyvvászon

- csokoládé üvegcse

- teknősös zsebóra lánc

- különleges kávé
- mágnes
- Lajhírek

És akkor lássunk is neki az értékelésnek....

Először is mindenképpen beszélnünk kell a megújult dobozról. A doboz új grafikája és a kialakítása is nagyon szuper lett. Én már el is kezdtem az építkezést belőle. 😊

Szuper, hogy a Book a Sloth Club csapata ennyire figyel a vásárlók visszajelzéseire, és folyamatosan fejlődik. Mindig jobb és jobb dobozokat kapunk kézhez. Most már tényleg nem merem nem megvenni a dobozokat...félek, hogy lemaradok valami jóról. 😊

📚 A könyv a doboz egyik legerősebb eleme. A Teknősök végtelen sora című könyv erősen kívánságlistás volt nálam. Már nagyon sok jót olvastam róla és hihetetlenül kíváncsi voltam rá.

Ezen ponton be kell, hogy valljak nektek valamit. Mikor először megláttam a doboz címét "Gondolat Spirál" egyáltalán nem csigázott fel. Nagyon sokat gondoltam, hogy megvegyem-e egyáltalán. Aztán a csoportban volt egy szavazás arról Facebookon, hogy rájöttünk-e hogy mi a könyv...és akkor villant be a dolog. Ez csakis ez a könyv lehet. Így már rettentően kíváncsi voltam és el kell mondanom nektek, hogy egyáltalán nem bántam meg. 

📚 A spirál alakú nyalóka egyszerű ámde nagyszerű ötlet volt a csapattól. Nekem nagyon bejött. 

📚 A plüss teknősért oda meg vissza vagyok. Te jó ég...egyszerűen imádom. Engem ezzel a lépéssel kilóra megvett a BASC csapata. (Igen Skacok...majdnem 28 évesen ugyanúgy rajongok a plüssökért, mint egy 5 éves. :) ) Nagyon örültem neki, ez is egy remek ötlet volt. Az éjjeliszekrényemen fog csücsülni a többi kis apróságommal együtt.

📚 A relax gyertya is remek ötlet volt, nagyon örülök neki. Mind a külseje, mind pedig az illata nekem nagyon bejön. Az egyetlen baj vele, hogy sajnálom meggyújtani. 😊

📚 A könyvvászon a másik nagy kedvencem a dobozból. Mindig is vágytam egy ilyen csodára. Tudni kell rólam, hogy  mindig lapul a táskámban könyv. Sokszor viszont  nagyon aggódom, hogy meggyűrődik a lap, vagy elszakad a könyv borítója. Most viszont ez már a múlté hála az égnek. A könyveim biztonságban vannak most már mindentől. 

📚 A csokoládé üvegcse biztos nagyon fincsi lesz. Az enyém cseresznyés ízesítésű. Nekem egyáltalán nem a kedvencem, de a barátom tuti imádni fogja. Már a doboz bontásánál le akart rá csapni. 

📚 A teknősös zsebóra is nagy kedvenc a dobozból. Nagyon szép, tuti fogom hordani. Jó kis kiegészítő lesz egy laza póló-farmer kombóval.

📚 A különleges kávét tuti ki fogom próbálni egy fárasztó nap után. Az előző dobozban a teáknak is nagyon örültem...na de a kávé...nos a kávé az igazán nagy kedvenc. Hihetetlenül örültem neki, hogy ebben a dobozban most ez kapott helyet.

📚A mágnes szuperjófejség. Már kinn is díszeleg a hűtőmön. Nekem nagyon bejön az új dizájn. Imádom.

📚A Lajhírek is igazi kis csemege. A Prológus bloggerei készítették. Jó kis anyag lett szerintem.  Megcsináltam a tesztet is, kiderült, hogy az Alaska nyomában illik hozzám. Igazából ezt pont nem olvastam, de ha már ez jött ki, akkor tuti el fogom olvasni a közeljövőben.

Amúgy nekem eddig a Csillagainkban a hiba tetszett a legjobban John Greentől. Ezen kívül még a Papírvárosokat olvastam. Bennem az a könyv annyira nem hagyott mély nyomot, de emlékezetes számomra mert ez volt az első olyan könyv, amit angolul olvastam. 

Összességében szerintem ez egy fantasztikusan sikerült doboz volt. Egyszerűen imádtam.  Azt kell, hogy mondjam a BASC csapata megint nagyot alkotott. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire sokat fejlődött a doboz a kezdetekhez képest. Kíváncsian várom a folytatást,  már be is neveztem a májusi magyar és felnőtt dobozra. 

Ismét csak azt tudom mondani, hogy kedves Book A Sloth Club...függőséget okozol. Lassan a fizetésem egy részét közvetlenül már nektek kellene utalni. 😊

Ha kíváncsiak vagytok az angol doboz leírására kattintsatok a következő linkre:
http://csakolvassblog.blogspot.hu/2018/04/aprillisi-book-sloth-club-angol-doboz.html

Read More

Jodi Picoult: Törékeny

A könyv fő témája az Osteogenesis Imperfecta, vagyis az üvegcsontúság és az ezzel a betegséggel járó minden nehézség és minden öröm. A csonttörékenység egy nagyon ritka betegség - tulajdonképpen egy betegségcsoport gyűjtőneve, és lényege, a csontanyagcsere súlyos zavara. Ennek következtében jönnek létre a csont deformitások, a sorozatos törések is, valamint a bőr, a fogak és a szívbillentyűk kóros elváltozása. A betegségnek különböző csoportjai vannak, a betegeket a súlyosság és a betegség mértéke szerint 8 fő csoportba sorolják.

A legnagyobb gondot a hosszú csöves csontok gyakori törése, deformitása, valamint a gerinc elváltozása okozza. A betegséggel együtt járó jelenség a kék szemfehérje is, ami azért alakul ki, mert a szemhártya kórosan vékony. Az izomszalagok gyengék és lazák, emiatt könnyen ficamok fordulhatnak elő. A csontok törése fájdalmas, de kisebb mértékben, mint  normális esetben, mert kevésbé sérülnek a lágy szövetek. A törés gyógyulása az egészséges emberekhez hasonlóan gyors és teljes. Nyílt törés csak igen ritkán fordul elő. A törések gyakorisága a csecsemő-és pubertáskor között a legnagyobb. Gyenge trauma hatására bekövetkeznek, de számuk az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. A betegség szociális jelentősége az egyén életében igen nagy, mivel sok esetben mire a beteg felnő, súlyosan mozgáskorlátozottá válik. A megfigyelések szerint az OI-ban szenvedők, általában nagyon jó képességűek.

Egy ilyen kislányról és az ő családjának történetről szól a Törékeny is.

Egy házaspár, Charlotte és Sean O’Keefe mindennél jobban szeretne kisbabát. Nagy nehézségek után végre meg is születik Willow, aki sajnos súlyos csonttörékenységgel jön a világra. Hat éves koráig hetvenöt csontja törik el, még egy tüsszentés is életveszélybe sodorhatja. A család békéjét óhatatlanul is felborítja az állandó riadókészültség: az édesanya előző házasságából származó lánya, Amelia egyre veszélyesebb módon igyekszik felhívni magára a figyelmet, annak érdekében, hogy végre azt érezze, hogy ő is fontos, ő is számít a családban. A korábban boldog életet élő pár összekap minden apróságon, és az anya által elindított kártérítési per alperese pedig éppen egyetlen és legjobb barátnője, Piper. Ezek után vajon van visszaút a családi békébe? Vagy az életük legalább annyira törékeny, mint Willow csontjai?

Jodi Picoult könyvei mindig nehéz témát boncolgatnak, komoly társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Mindig nagy lelkesedéssel olvasom a könyveit, tetszik, hogy nála semmi sem egyszerű, nincs jó vagy rossz döntés, bemutatja, hogy a világ nem fekete vagy fehér.

Mindezek alapján gondolhatjátok, hogy ez a könyv egyáltalán nem volt egy könnyed és egyszerű olvasmány. A történet olyan mértékben szívszaggató, hogy ezt nehezen dolgozza fel az olvasó.

Nekem nagyon tetszett, hogy a szereplők szemszögéből ismerhettük meg az eseményeket. Mindenkinek megismerhettük a saját gondolatait, a saját kis történetét és azt, hogy milyen módon kapcsolódik az esemény fő szálához. Jó hogy a könyvben elénk tárul a család mindennapi küzdelme, a sok fájdalom és a szenvedés, de a boldog percek is megjelennek. Ahogy haladtunk előre a történetben, úgy szép lassan világított rá a tényekre az Írónő, és tárta elénk, milyen komplex problémáról is van szó.

A könyv alapjáraton egy nehéz témát dolgoz fel, de a vége…a vége viszont nagyon nagyot ütött. Konkrétan letettem a könyvet és elkiáltottam magam, hogy EZMOSTKOMOLY? MÉRT?

Összegezve azt kell mondjam, hogy ez a könyv engem is totálisan összetört. Különböző érzések kavarognak a fejemben: teljes döbbenet, fájdalom, kétségbeesés és szomorúság. Nagyon nagy hatással volt rám a könyv, biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad ez a történet.

Read More

Christelle Dabos: A tél jegyesei

Mielőtt nekikezdenénk az aktuális könyvnek beszéljünk egy kicsit a házasság témájáról, azon belül is az elrendezett házasságokról. Az elrendezett házasságok esetében nem a szerelem vagy a szexuális vonzalom dönt, hanem olyan ésszerű tényezők, mint a hasonló családi háttér vagy a képzettség. Az ilyen jellegű házasságkötések mellett szóló további érv lehet a gazdasági stabilitás megőrzése a két család számára, vagy pedig különféle nemzetek közötti szövetségek kialakítása és megszilárdítása. Gondoljunk csak arra, amikor a mesékben a két szomszédos királyság békét köt és ennek a békének a megpecsételéseképpen a gyermekeik összeházasodnak. Valami ilyesmi történik a mai könyvünkben, A tél jegyeseiben is.

A történet egy mágiával átszőtt, széttöredezett világban játszódik, ahol a különböző világszilánkokon más-más szabályok és szokások uralkodnak. Főhősünk Ophélie egy Anima nevű világtöredéken nevelkedett.  Az itt élők szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük.  Ophélie mindezek mellett képes arra is, hogy a tükrökön keresztül közlekedjen.

Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, és férjhez kell mennie a Sarkról származó Thornhoz. Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. Emellett rá kell jönnie Ophélienek, hogy a Légvár az a hely, ahol az ember még a saját gondolataiban sem bízhat.

Őszintén szólva nekem ez a könyv nagyon tetszett. Az első oldaltól az utolsóig imádtam minden egyes lapját. Az alapgondolat eredeti, a történet pedig izgalmas. A karakterek rendkívül sokrétűek, első benyomás alapján senkit nem lehet tökéletesen megítélni. Én nagyon hamar elolvastam a közel 600 oldalas könyvet. A könyv műfaja fantasy. Egy kicsit féltem ettől a műfajtól, mert valahogy az utóbbi időben egy ilyen könyv sem ütötte meg nálam még az elfogadható szintet sem. A tél jegyesei azonban nem csak hogy meghaladta, hanem bőven túl is szárnyalta minden elképzelésemet.

Arra mindenképpen fel kell készülni, hogy ez egy lassú történet, nem csapunk rögtön a dolgok közepébe. Rengeteg a könyv elején a magyarázat, a leírás. Be kell vallanom én a könyvnek ezt a részét is imádtam. Egyáltalán nem untatott a dolog, sőt csak erősítette a ragaszkodásomat a történethez. A sztori azután indul be, hogy Ophélie elindul jövendőbelijével a Sarkra. Ezt követően azonban nincs izgalomban hiány. Aki eddig unta a történetet, innentől kezdve biztos nem tudja majd letenni. A könyv szerintem nagyon olvasmányos és könnyű vele haladni. Az egyetlen baj vele az, hogy nem tudtam rögtön megvenni a történet folytatását. J

Általában ritkán kedvelem a női főszereplőket a könyvekben, de Ophélia egy üdítő kivétel számomra. Abszolút tudtam vele azonosulni. Tetszett, hogy szemüveges, hogy esetlen egy kicsit és egyszerűen imádtam a sálját. Nekem Thorn karaktere sem volt antipatikus. Inkább csak nagyon kíváncsi voltam rá már az első pillanattól kezdve.

Hihetetlenül szurkoltam Ophéliának, hogy találja meg a helyét az új világban.  Ráadásul már az első másodpercben drukkoltam annak, hogy kialakuljon végre közte és Thorn között a szimpátia és a ragaszkodás csírája.  Nagyon tetszett az is, hogy a két főszereplő már a kötet végére is hihetetlenül komoly fejlődésen ment keresztül. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit várhatunk tőlük a következő részekben.

Nagyon meglepő volt számomra, hogy ebben az egy kötetben mennyi intrika és ármány van. Folyamatosan megdöbbentem az újabb és újabb csavarokon, és oldalról oldalra szippantott magába a történet. El sem tudom képzelni, hogy ezek után mi lesz majd a többi részben, bár gyanítom izgalomban a későbbiekben sem lesz hiány. Az első kötet alapján még csak keveset tudhatunk a darabokra tört világról, nagyon várom a sorozat folytatását, hogy szépen lassan összeálljon a kép és minden apró kis mozaik a helyére kerüljön a fejemben.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a trilógia első része abszolút megtette a kötelességét, felkeltette az érdeklődést, bepillantást nyerhettünk egy olyan univerzumba, amely még úgy is rendkívül izgalmas, hogy csak egy kis szeletét láthattuk. Úgy érzem, egy nagyon különleges történetet kaptam, ahol nem csak a szereplők térnek el a megszokott sablonoktól, hanem a felépített világ és a mágia természete is.

Read More

Ti megszavaztátok, én elolvastam! - B. A Paris: Zárt ajtók mögött

Mielőtt nekikezdenénk a könyvnek beszéljünk egy kicsit a könyv témájáról, vagyis a családon belüli erőszakról. A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner olyan magatartást tanúsít, amellyel a másik fél fölött hatalmat – testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni.

Az érintettek általában nem mernek beszélni arról, amit átélnek. Ez megtörténhet amiatt, mert bizonytalanok, bűntudatuk van, vagy egyszerűen csak szégyellik magukat a történtek miatt, esetleg saját magukat hibáztatják. De amiatt is megtörténhet, mert egyszerűen a másik fél olyannyira megfélemlíti őket, hogy nem mernek szólni senkinek arról, hogy mi is zajlik az életükben.

Soha nem tudhatjuk, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött. Erről szól ez a könyv is.

 A történet szerint Jack és Grace a tökéletes házaspár látszatát kelti. Jack jóképű, megnyerő modorú úriember, akiért mindenki rajong. Ügyvédként dolgozik, szakterülete pedig a családon belüli erőszak. Grace bájos, elegáns, a feleségek gyöngye, lesi párja minden kívánságát. A pár elválaszthatatlan egymástól. Grace nem jár el sehova, még a barátnőivel sem iszik meg egy kávét egyedül, Jack mindig vele tart. Látszólag alig várják, hogy magukhoz vegyék Grace Down-szindrómás húgát, Millie-t és immáron hármasban élhessék tovább tökéletes kis életüket.  Vacsorákat adnak, társasági életet élnek.

 Vajon a tökéletesség csak látszat?

 A könyv felépítése egyszerűen zseniális írói megoldás. A múlt és a jelen folyamatos váltakozása segít abban, hogy megismerjük mi is zajlik a színfalak mögött. A múlt tulajdonképpen bemutatja Jack és Grace megismerkedését és az az utat, ami a jelenbe vezet. A jelen pedig a házaspár pillanatnyi életét mutatja be. Egy idő után a szálak összefutnak, ahol a múlt és a jelen találkozik, ott lesz a történet végkifejlete.

A történet egész egyszerűen sokkoló. Tulajdonképpen minden oldalát utáltam. No nem azért, mert egy rossz könyvről van szó, hanem éppen az ellenkezője miatt. A történet minden egyes oldala feszültséggel volt telítve, minden egyes oldalról ordított, hogy van valami a levegőben. Ez az érzés pedig az egész könyvet végig kísérte.

Jack minden lépése, minden megmozdulása idegesítően jól megtervezett volt. Egyszerűen utáltam, hogy mindig mindenki előtt egy lépéssel jár. Egy idő után már csak azért drukkoltam, legyen vége ennek az egésznek és csak azt a sorsot kívántam neki, amilyen sorsot ő szánt a kiskutyának. Ha pedig valaha is eszembe jutott volna, hogy vörösre fessem a szobámat…nos ezután már tuti, hogy meg sem fog fordulni ez a fejemben.

Összegezve el kell, hogy mondjam nektek, ez a könyv izgalmas, letehetetlen, feszültséggel teli. Annyira fel tudja idegesíteni az embert, hogy legszívesebben néha felkiáltottam volna olvasás közben. Abszolút nem az én világom, mégis úgy beszippantott, hogy tudni akartam, hogy hogyan ér véget. Szóval drága könyvsárkányok, köszönöm szépen, hogy megszavaztátok nekem ezt a könyvet.

Read More

Patrick Ness/Siobhan Dowd: Szólít a szörny

Mielőtt rátérnénk a könyvre beszéljünk egy kicsit a fájdalomról, az elmúlásról és magáról a halálról. Ezek a témák tabutémának számítanak a világban, hiszen bár kivétel nélkül minden embert foglalkoztat, azért lássuk be…mindenki retteg tőle.

Előbb vagy utóbb mindenki életében eljön az a pillanat, amikor elveszítjük egy szerettünket. Legyen szó arról, hogy hirtelen történik meg, vagy hosszas betegség után jön a halál, senki nem tud rá felkészülni. Az eszével tudhatja az ember,  hogy hamarosan nem látja, nem érintheti meg azt, aki még a jelenben a világ legfontosabb embere, de a lelke mélyén reméli, hogy ez a pillanat soha nem érkezik el és bízik abban, hogy minden jóra fordul.  Akkor is, ha az elmúlás talán mindenki számára egy könnyebbséget jelent és azt kívánja az ember, hogy bárcsak véget érne a szenvedés. Erről szól a Szólít a szörny című könyv is.

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. A Szólít a szörny egy ilyen könyv számomra. Szívfacsaró, hihetetlen mélységeket bejáró történet életről, halálról, elengedésről és elfogadásról.

Hol is kezdhetném? Ha két szóval kellene jellemezem a könyvet a különleges és elgondolkodtató lenne az. Különleges mert véleményem szerint a történet fájdalmasan gyönyörű és a témája sem hétköznapi és egyben elgondolkodtató is, hiszen előbb vagy utóbb mindenki átéli azt, amit Conor is átélt a könyv oldalain; az elmúlással való megbékélést és a szeretteink elengedését.

A történet szerint Conor egy 13 éves kisfiú, aki édesanyjával él együtt. A szülei elváltak, édesapja pedig Amerikában él az új családjával. Conor édesanyja nagyon beteg, számos kezelést kapott már, de sajnos egyik sem hozta meg számára az áhított gyógyulást. Conort rémálmok gyötrik, szinte mindig ugyanazt álmodja. Egyszer csak megjelenik a szörny a hátsó udvarban és talán a legveszélyesebb és legfélelmetesebb dolgot akarta Conortól, az igazságot, a fiú saját igazságát.

Zseniális mű, hihetetlenül jó stílussal és különleges képekkel. Nem egy könnyed olvasmány, de véleményem szerint olvastatja magát. Még ha az ember le is akarná tenni, mert nem bírja tovább a könyvből áradó feszültséget és fájdalmat, akkor is olvassa tovább, mert egyszerűen nem tud elszakadni a történettől. A komor hangulatú „mese” a világ egyik legkegyetlenebb témájáról, azaz az elmúlásról, a veszteség érzéséről, arról, hogy milyen nehéz az ezzel való megbékélés és a mindezeket kísérő fájdalomról szól. A feszültség tapintható a sorok között. A rémálomszerű, de mégis gyönyörű illusztrációk különleges hangulatot csempésznek a történetbe. Véleményem szerint a könyv egyik nagy erőssége pontosan ebből fakad. A téma és a képek olyan tökéletes összhangot teremtenek, aminek hatására az olvasót teljesen magába szippantja a történet. Hiába sejti az ember mi lesz a végkifejlet, erre nem lehetett felkészülni.

Olvasás közben kiderül, hogy jók is viselkedhetnek rosszul és néha a rosszakat kell megmenteni a történetben, vagy éppen ők azok, akik jól viselkednek. De talán, ami a legfontosabb minden szempontból…"Ha kimondod az igazat, súgta a szörny, akkor képes leszel szembenézni bármivel."

Összességében azt kell mondanom ez egy remek könyv. Tökéletes összehangban van a képi és a szövegi világ. A feszültség folyamatosan jelen van az oldalakon, egy másodpercre sem veszti el az olvasót. Nem könnyed olvasmány, de szívből ajánlom mindenkinek. Egy biztos, nálam örök kedvenc lett.

Ui: A könyvből film is készült. Én igazából a filmet is nagyon szerettem, szóval azt is bátran ajánlom mindenkinek. :)

Read More

Márciusi Book A Sloth Club - Magyar doboz - Ötórai tea

Ebben a hónapban megengedtem magamnak azt a luxust, hogy megvegyem magamnak a Book A Sloth Club magyar könyves dobozát is.  Ez már a harmadik magyar nyelvű dobozom. Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy ezt a vásárlást sem bántam meg. :)

Ez a doboz is tetszett összességében, de az angol doboz nálam nagyobb sikert aratott. 

Ha esetleg még nem kaptad meg a dobozodat, de elkezdted olvasni az írásomat, akkor csak saját felelősségre folytasd tovább, a továbbiakban erősen spoileres tartalom fog következni. :)

Az én dobozom tartalma:

- könyv: Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows: Lady Jane

- 2 db teasütemény

- Kandispálca

- Tea London témájú teás dobozban

- Tea illatú fürdőbomba - rózsa 

- Teás könyvjelző

- Porcelán teás bögre szett, Tea Time

- Lajháros tea mártogató

És akkor lássunk is neki az értékelésnek....

Elsőnek muszáj kiemelnem a lapot, amin az "Ötórai tea" felirat van. Szerintem ez eddig a legszebb! Komolyan el kell most már gondolkodnom azon, hogy mit kezdjek ezekkel a szép képekkel. Hihetetlen, hogy mennyit fejlődik ezen a téren is a doboz. 

📚 A könyv a doboz egyetlen olyan eleme, ami elsőre nem hatolt rögtön a szívemig. Ennek ellenére mindenképpen el fogom olvasni. Egyrészről kíváncsi vagyok rá, másrészről viszont nem hiszem, hogy az én világom lenne. Nagyon remélem, hogy majd meg fog lepni.

📚 A 2 darab teasütemény finom volt. Igazából nem tudok róla sokat mondani, mert a doboz kibontása után rögtön elfogyott, a barátom tett róla, hogy ne kelljen sokáig kerülgetni és nézegetni. Neki nagyon ízlett. :)

📚 A kandispálca nagyon jó ötlet volt. Remek egységet alkot a doboz többi elemével. Talán pont ez ennek a doboznak az egyik legnagyobb pozitív tulajdonsága. Az egyes részei hihetetlenül nagy egységet alkotnak egymással. 

📚 A teának nagyon örülök. Az angol dobozhoz hasonlóan ez is egy különleges doboz. Nagyon tetszik. Hasonlóan mutatós, tuti fogok benne tárolni majd valamit. Azt hiszem, hogy tökéletes lesz egy bekuckózás hétvégi olvasós napra, amikor csak egy jó könyvre, és egy jó forró teára van szüksége az embernek. A dobozoknak hála abszolút fel vagyok készülve az ilyen hétvégékre, biztos, hogy sem könyvben, sem teában nem fogok hiányt szenvedni. :)

📚 A fürdőbombát már nagyon vártam valamelyik csomagba, nagyon örülök, hogy végre bekerült. Egy hosszú nap után kellemes lesz lazítani egyet vele. Nagyon örülök, hogy én a rózsásat kaptam. Egyrészről mert imádom a színét (titokban reménykedem, hogy talán majd a vizet is be fogja színezni), másrészről pedig hihetetlenül jó illata van.

📚 Olvastam, hogy másoknak már elegük van a könyvjelzőkből. Nekem ez az egyik kedvencem mindig a dobozokból. Nagyon reménykedtem, hogy ebben is lesz valami kis témához kapcsolódó cukiság. Nekem nagyon tetszik rajta a szöveg - " Az esős napokat otthon kell tölteni, egy teával és egy jó könyvvel." - és dizájnja is. 

📚 A porcelán teás bögre szett és a lajháros tea mártogató nekem nagyon jól jött. Pont előző nap kerestem az egyik boltban egy olyan szűrőt, amivel tudok magamnak rendesen teát főzni, de nem találtam. Nagyon el voltam keseredve, mert egy kedves ismerősömtől kaptam a hétvégén teát, de nem tudtam kipróbálni, mert nem volt miben megfőzni. Most viszont lehetőségek tárháza adott. :) Innentől kezdve már semmi nem akadályozhat meg a nagy teázásokban. Nem is szólva arról, hogy ezek nélkül az ajándék teákat sem tudnám kipróbálni. 

Összességében szerintem ez egy jól sikerült doboz volt. Azt kell, hogy mondjam a BASC csapata megint nagyot alkotott. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire sokat fejlődött a doboz a kezdetekhez képest. Kíváncsian várom a folytatást, én tuti megveszem az áprilisi dobozokat is.  Ismét csak azt tudom mondani, hogy kedves Book A Sloth Club...függőséget okozol. :)

Read More

Márciusi Book A Sloth Club - Angol doboz - Welcome to Wonderland

A mai napon  a Book A Sloth Club angol könyves dobozáról írok nektek.  Az előző hónapban nem rendeltem, meg az angol dobozt (amit amúgy azóta is nagyon bánok), így most teljesen biztos voltam abban, hogy ezzel a témával tuti kipróbálom az angol dobozt is. És milyen jól tettem. :)

Ez a doboz nekem nagyon-nagyon tetszett. Minden egyes eleme, a könyvtől az apró kis meglepetésekig egytől-egyig betaláltak nálam.

Ha esetleg még nem kaptad meg a dobozodat, de elkezdted olvasni az írásomat, akkor csak saját felelősségre folytasd tovább, a továbbiakban erősen spoileres tartalom fog következni. :)

Az én dobozom tartalma:

- könyv: Melissa Albert: The Hazel Wood

- "Drink Me" - Alice Csodaországban tea (Angol tea)

- "Eat Me" - Alice Csodaországban ehető kártya

- Kulcs az ajtóhoz  - egy kisebb és egy kicsit nagyobb kulcs charm

- álomfogó ( Linda kreatív kuckója)

- "We are all mad here" nyaklánc

- Alice képeslap

- színesceruzák

- felnőtt színező

És akkor lássunk is neki az értékelésnek....

📚A könyv nálam abszolút telitalálat volt. Láttam már interneten a könyvet, olvastam már arról, hogy miről fog szólni...és bevallom titokban reménykedtem, hogy ez a könyv lesz benne. Már alig várom, hogy elolvashassam. A borítója pedig lássuk be, egyszerűen csodálatos!

📚A tea szerintem nagyszerű ötlet volt. A doboza nagyon különleges, Alice tematikájú. Szeretem az olyan kis dobozkákat, amiket a későbbiekben is lehet majd használni. Nagyon mutatós, tuti fogok benne tárolni majd valamit. Azt hiszem, hogy tökéletes lesz egy bekuckózás hétvégi olvasós napra, amikor csak egy jó könyvre, és egy jó forró teára van szüksége az embernek. A doboznak hála egyikben sem szenvedek majd hiányt. :)

📚 A kártyák nagyon szépek. Attól, hogy ezek a kártyák ehetők...én bevallom eldobtam az agyam. Nagyon meglepődtem rajta. Hihetetlenül kreatív ötlet. Az biztos, hogy egy darabig nem eszem meg. Egyszerűen kár lenne értük. 

📚A kulcsok nagyon szépen kidolgozottak. Biztos, hogy szépen fognak mutatni láncokon, vagy egyéb kreatív projekteken. 

📚 Az álomfogó nekem az egyik kedvenc elemem a dobozban. Képzeljétek, nekem egyáltalán nem volt még álomfogóm, szóval tuti helye van az éjjeliszekrényemen. Ha tetszik nektek is lessétek meg Linda kreatív kuckóját, ő készítette a dobozba ezt a szépséget (https://www.facebook.com/lindakreativkuckoja/).Szebbnél szebb dolgokat találhattok nála, bátran ajánlom nektek.

📚 A nyaklánc is szerintem remekül néz ki. Szeretem az ilyen jellegű ékszereket, szóval nálam ez is abszolút telitalálat volt. Biztos, hogy sokat fogom majd hordani.

📚 A képeslap egyszerűen nagyszerű. Nagyon tetszik, hogy egyáltalán nem hivalkodó, nem színes, nem giccses. Lassan ki kellene találnom, hogy mit kezdjek a BASC-os képeslapokkal és képekkel, mert mindegyik nagyon jól néz ki. :)

📚 A színezőről és a színes ceruzákról egy bekezdésben írnék. Nagyon szeretem a felnőtt színezőket, szóval én ennek is nagyon örültem. A képek könnyen színezhetőek és szerintem nagyon szépek. Külön kiemelném, hogy a lapok hátulja fekete, így ha esetleg valaki filccel szeretne színezni tuti nem fog átütni a másik oldalon. A ceruzák nagyon szép színűek, 20 darabos, így a legtöbb szín megtalálható benne. Ha egy mozgalmas nap után hazajövök és nincs semmihez kedvem csak szeretném kiüríteni az agyam és nem csinálni semmit egyszerűen tökéletes lesz majd a színezés. :)

Összességében szerintem ez egy nagyon jól sikerült doboz volt. Nekem minden egyes eleme hihetetlenül tetszett. Biztos vagyok benne, hogy a következő angol dobozt is meg fogom rendelni. Azt kell, hogy mondjam a BASC csapata megint nagyot alkotott. Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy mennyire figyelnek a a vásárlóikra, mennyire igyekeznek mindent a vásárlóik igényeihez alakítani. Tetszik, hogy folyamatosan párbeszédet folytatnak velünk és meghallgatják az ötleteinket. Sokat fejlődött a csapat,  hónapról hónapra jobb és jobb dobozokkal rukkolnak elő. Kíváncsian várom a folytatást, én tuti megveszem az áprilisi dobozokat is. Nem tudom, hogy mondták-e már nekik...de kedves Book A Sloth Club...függőséget okozol. :)

Read More