Sziasztok!
Az Éhezők Viadala előzményregényének főszereplője a 18 éves Coriolanus Snow, akit már mindannyian jól ismerünk az alaptrilógiából, ahol igyekszik eltenni Katnisst láb alól. Ám ebben a történetben a fiatal Snow feladata ezúttal az, hogy segítse túlélni a 10. Éhezők Viadalát a mentoráltjának, aki egy 12. körzetből származó lány. Tartsatok bloggereinkkel az Énekesmadarak és kígyók balladájának blogturnéján, hogy megtudjátok, ők mit szólnak Coriolanus Snow mesterkedéseihez, és ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a regényt az Agave Könyvek kiadó jóvoltából!
Az értékelésemet már olvashatjátok a blogon, de röviden leírom nektek, hogy mit is gondoltam a könyvről. Az Énekesmadarak és kígyók balladája egy igazán érdekes és nagyszerű olvasmány, mely új szintre emeli az általunk ismert kapitóliumi és körzeti világot. Nagyszerűen illeszkedik a trilógiához, nagyon sok dolgot érhetünk meg általa. Hihetetlenül merész lépés volt az írónőtől megírni ezt a kötetet, de szerintem remek döntést hozott. Sikerült egy olyan történetet alkotnia, melynek segítségével az emberek jobban megérthetik Snow elnököt. Nem akarta mindenáron megkedveltetni az olvasóval, de elérte, hogy árnyaljuk egy kicsit a róla alkotott képet. A könyv hangulata zseniális, remek olvasmány. Mivel a főszereplőnk nem egy szimpatikus karakter, így azt gondolom, hogy rendkívül megosztó lesz a könyv. Azok, akik nem tudják levetkőzni az antipátiájukat lehet, hogy nem fogják szeretni a könyvet, de szerintem az emberek másik fele egyenesen oda meg vissza lesz a kötetért. Szerintem mindenképpen érdemes elolvasni, én abszolút nem bántam meg. Egy valamit pedig senki ne felejtsen el, a hó mindig felül landol. A teljes értékelést ITT találjátok meg.
No de miről is szól pontosan a könyv? Lássuk!
A becsvágy hajtja.
A küzdelem élteti.
De a hatalomnak megvan az ára.
Annak az aratásnapnak a reggelén járunk, amely a tizedik Éhezők Viadalát előzi meg. A Kapitóliumban a tizennyolc éves Coriolanus Snow élete nagy dobására készülődik, a mentori posztjára a Viadalban. Az egykor nagy hatalmú Snow-házra nehéz idők járnak: a jövőjük azon múlik, hogy Coriolanus képes lesz-e elbűvölőbbnek, ravaszabbnak és taktikusabbnak bizonyulni diáktársainál, és győztest tud-e faragni a saját kiválasztottjából.
Az esélyek azonban ellene szólnak. Azt a megalázó megbízatást kapja ugyanis, hogy a 12. körzet lány kiválasztottját mentorálja, a legaljának a legalját. Sorsuk ezzel végleg összefonódik – Coriolanus minden döntése kedvezményekhez vagy kudarchoz, csillogáshoz vagy csődhöz vezethet. Az arénán belül életre-halálra szóló harc következik, az arénán kívül pedig Coriolanus elkezd együttérezni megpecsételt sorsú kiválasztottjával... és mérlegelnie kell, hogy a szabályok követése a fontosabb, vagy a túlélés. Kerül, amibe kerül.
No de miről is szól pontosan a könyv? Lássuk!
A becsvágy hajtja.A küzdelem élteti.
De a hatalomnak megvan az ára.
Annak az aratásnapnak a reggelén járunk, amely a tizedik Éhezők Viadalát előzi meg. A Kapitóliumban a tizennyolc éves Coriolanus Snow élete nagy dobására készülődik, a mentori posztjára a Viadalban. Az egykor nagy hatalmú Snow-házra nehéz idők járnak: a jövőjük azon múlik, hogy Coriolanus képes lesz-e elbűvölőbbnek, ravaszabbnak és taktikusabbnak bizonyulni diáktársainál, és győztest tud-e faragni a saját kiválasztottjából.
Az esélyek azonban ellene szólnak. Azt a megalázó megbízatást kapja ugyanis, hogy a 12. körzet lány kiválasztottját mentorálja, a legaljának a legalját. Sorsuk ezzel végleg összefonódik – Coriolanus minden döntése kedvezményekhez vagy kudarchoz, csillogáshoz vagy csődhöz vezethet. Az arénán belül életre-halálra szóló harc következik, az arénán kívül pedig Coriolanus elkezd együttérezni megpecsételt sorsú kiválasztottjával... és mérlegelnie kell, hogy a szabályok követése a fontosabb, vagy a túlélés. Kerül, amibe kerül.
Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy milyen extra bejegyzéssel rukkolhatnék elő, végül arra jutottam, hogy írok egy kicsit arról Nektek, hogy milyen könyvek hozhatóak kapcsolatba az írónő munkásságával. A bejegyzésem tulajdonképpen a Dreamworld blog szerzőjénél olvasható extra bejegyzés testvére. Ott a mitológia, a történelem és az Éhezők viadalának a kapcsolatáról olvashattok. Mindenképpen kukkantsatok be oda is, nagyon érdekes lett a bejegyzés. ^^
Az írónő oldalán és más oldalakon rengeteg olyan értekezést és írást találtam azon könyvekről, amelyek mások szerint inspirálhatták Az Éhezők viadalát. Azt találtam ki, hogy a listából választok ötöt, és ezekről írok egy kicsit részletesebben Nektek. Természetesen rengeteg disztópiát fel lehetne sorolni, mindegyik hatalmas hatással volt az írónőre, de arra gondoltam, hogy több műfajból állítom össze a listát.
1. Shakespeare: Julius Caesar
A dráma egyik fő témája a kétértelműség. A központban Caesarral, aki félisten és esendő ember, hatalmi monopolista, de mégis szükségszerű képviselője Rómának. Cassiust nemcsak a köztársaság iránti idealizmusa irányítja, hanem az irigysége is, Brutus pedig tulajdonképpen a drámai hős, akinek a kezében van a döntés, a cselekvés és a felelősség is. A köztársasági eszme képviseletében végez Caesarral. A hatalom és az erény összecsapásában ő képviseli az erényt, míg Caesar a hatalmat. Szerintem nem csak nekem jut eszembe ezen leírás alapján Katniss és Snow elnök kapcsolata. :)
2. Aldous Huxley: Szép új világ
A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, teljesen megváltoztatva az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. Ezen kasztok mindegyike rendelkezik egy színnel is: az alfák szürke, a béták bordó, a gammák zöld, a delták khaki, az epszilonok fekete színű ruhát viselnek. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát.
A Szép új világ látszólag teljesen ellentettje Az Éhezők Viadalának, de az vitathatatlan, hogy a különböző társadalmi csoportok és kasztok mindkét műben egyformán jelen vannak. Ráadásul ahogy a Szép új világban hatalmas különbség van a kasztok között, úgy az egyes körzetek között is nagy különbségek vannak.
3. Thomas Hardy: Távol a világ zajától
A kötet főszereplője Bathsheba Everdeen, aki egy igazán erős női karakter. A lány egy szerelmi háromszögben találja magát, és azért küzd, hogy megismerje a szívét. Úgy látszik a név kötelez, Katniss, a névadója után szintén hasonló problémákkal küzd.
Nagyon meglepődtem, mikor erről a könyvről olvastam a listában. A kötet a kiválasztásnál adott inspirációt az írónőnek. A Trimágus tusánál is sorsolással dől el, hogy ki képviseli az iskolát a versenyen. Természetesen hatalmas különbség, hogy az egyik egy verseny, mely bár veszélyes, de igazából mindenki önként és dalolva dobja be a nevét a serlegbe, míg a másiknál egy kötelezettség, tulajdonképpen egy élő emberáldozat minden körzettől a kiválasztás.
5. Takami Kósun: Battle Royale
A cselekmény egy alternatív közeljövőben (vagy egy alternatív jelenben) játszódik: egy diktatórikus távol-keleti országban (minden jel Japánra utal) egy kilencedikes osztályt (21 lányt és 21 fiút) élethalálharcra kényszerítenek: egy szigetre viszik őket, ahol ellátják őket fegyverekkel a golyószórótól kezdve az étkezésnél használt villáig, és mindenki kap egy robbanó nyakörvet. Feladatuk az lesz, hogy legyilkolják egymást. Ha egy napig nem hal meg senki, akkor a robbanó nyakörvek végeznek mindannyiukkal. A „játéknak” csak egyetlen túlélője lehet, a „győztes”.
A regényt a gyerek szereplők közötti véres konfliktusok miatt gyakran nevezik a huszonegyedik századi japán Legyek Urának.
Életem talán egyik legnagyobb komfortzónából kilépése volt anno a Battle Royale. Még gimnazista voltam, mikor olvastam...és ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy igazából nekem nagyon tetszett ez a könyv. Szerintem azóta sem olvastam ilyen jellegű könyvet. A cselekmény alapján láthatjátok, hogy a két alapszituáció nagyon hasonlít egymásra. Természetesen a hasonlóságok mellett rengeteg különbség is van, mégis amikor életemben először hallottam Suzanne Collins regényéről, bevallom én azonnal ezzel a történettel azonosítottam. Emlékszem, hogy sokan írták, hogy koppintás, ám erről igazán nincsen szó. Természetesen láthatóan merített és inspirálódott a történetből az írónő, de Az Éhezők Viadala egy teljesen más irányba ment el.
+1: William Golding: A legyek ura
Természetesen ez a mű sem maradhat le a listáról. A legyek ura gyerekcsoportja egy lakatlan szigetre kerül. Kezdetben a fiúk megpróbálnak együttműködni, közösen hozni döntéseket és azokat közösen végrehajtani. Ezek közül a legfontosabb, hogy megtesznek mindent azért, hogy felhívják magukra a külvilág figyelmét. Ehhez pedig a leglényegesebb, hogy tüzet kell rakniuk, amelynek füstje messzire ellátszik, és ezt a tüzet állandóan ébren kell tartani. A regénybeli szereplőknek lényegében maguknak kell kialakítaniuk életterüket és megszervezni életterüket – úgy, hogy ebben érdemi tapasztalatokkal rendelkeznek. A műben két eltérő beállítódás és értékrend, a biztonság és az izgalomkeresés, illetve a józan megfontoltság és az “eszeveszettség” világa ütközik – az események pedig úgy alakulnak, illetve alakíttatnak, hogy az őrület és annak “izgalma” válik uralkodó körülménnyé. A szereplők között pedig konliktusok alakulnak ki. A legyek ura nem más, mint egy olyan mű, amiben gyerekek rontanak egymásnak és ölik meg egymást téves előfeltételezések miatt.
Ha a bejegyzés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe.
A cselekmény egy alternatív közeljövőben (vagy egy alternatív jelenben) játszódik: egy diktatórikus távol-keleti országban (minden jel Japánra utal) egy kilencedikes osztályt (21 lányt és 21 fiút) élethalálharcra kényszerítenek: egy szigetre viszik őket, ahol ellátják őket fegyverekkel a golyószórótól kezdve az étkezésnél használt villáig, és mindenki kap egy robbanó nyakörvet. Feladatuk az lesz, hogy legyilkolják egymást. Ha egy napig nem hal meg senki, akkor a robbanó nyakörvek végeznek mindannyiukkal. A „játéknak” csak egyetlen túlélője lehet, a „győztes”.
A regényt a gyerek szereplők közötti véres konfliktusok miatt gyakran nevezik a huszonegyedik századi japán Legyek Urának.
Életem talán egyik legnagyobb komfortzónából kilépése volt anno a Battle Royale. Még gimnazista voltam, mikor olvastam...és ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy igazából nekem nagyon tetszett ez a könyv. Szerintem azóta sem olvastam ilyen jellegű könyvet. A cselekmény alapján láthatjátok, hogy a két alapszituáció nagyon hasonlít egymásra. Természetesen a hasonlóságok mellett rengeteg különbség is van, mégis amikor életemben először hallottam Suzanne Collins regényéről, bevallom én azonnal ezzel a történettel azonosítottam. Emlékszem, hogy sokan írták, hogy koppintás, ám erről igazán nincsen szó. Természetesen láthatóan merített és inspirálódott a történetből az írónő, de Az Éhezők Viadala egy teljesen más irányba ment el.
+1: William Golding: A legyek ura
Természetesen ez a mű sem maradhat le a listáról. A legyek ura gyerekcsoportja egy lakatlan szigetre kerül. Kezdetben a fiúk megpróbálnak együttműködni, közösen hozni döntéseket és azokat közösen végrehajtani. Ezek közül a legfontosabb, hogy megtesznek mindent azért, hogy felhívják magukra a külvilág figyelmét. Ehhez pedig a leglényegesebb, hogy tüzet kell rakniuk, amelynek füstje messzire ellátszik, és ezt a tüzet állandóan ébren kell tartani. A regénybeli szereplőknek lényegében maguknak kell kialakítaniuk életterüket és megszervezni életterüket – úgy, hogy ebben érdemi tapasztalatokkal rendelkeznek. A műben két eltérő beállítódás és értékrend, a biztonság és az izgalomkeresés, illetve a józan megfontoltság és az “eszeveszettség” világa ütközik – az események pedig úgy alakulnak, illetve alakíttatnak, hogy az őrület és annak “izgalma” válik uralkodó körülménnyé. A szereplők között pedig konliktusok alakulnak ki. A legyek ura nem más, mint egy olyan mű, amiben gyerekek rontanak egymásnak és ölik meg egymást téves előfeltételezések miatt.
Ha a bejegyzés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe.
Nyereményjáték
Mivel szeretnénk kedveskedni az írónő rajongóinak, játékunk főszereplői ezúttal Az éhezők viadala-trilógia korábbi karakterei lesznek! Minden állomáson találtok egy pár mondatos leírást valakiről, akinek ki kell találnotok a NEVÉT, és beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Ha mindenkit kitaláltatok, és szeretnétek még egy extra lehetőséget a nyerésre, akkor töltsétek ki a Blogturné Klub oldalán található keresztrejtvényt, és írjátok be a rafflecopter dobozba a színes mezőkből összeálló nevet! Jó játékot, és sose hagyjon el benneteket remény!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
LEÍRÁS
“Katniss stylist-ja, ő felelő a megjelenéséért. Megtervezte Katniss látványos ruháit a megnyitóra, amik szintetikus tűzként meggyulladnak, innen kapta Katniss a becenevét: "A tüzes lány". 74. éhezők viadala, stylist-ként, ez az első éve, kifejezetten ő kérte magának a 12. körzetet.”
“Katniss stylist-ja, ő felelő a megjelenéséért. Megtervezte Katniss látványos ruháit a megnyitóra, amik szintetikus tűzként meggyulladnak, innen kapta Katniss a becenevét: "A tüzes lány". 74. éhezők viadala, stylist-ként, ez az első éve, kifejezetten ő kérte magának a 12. körzetet.”
Állomáslista
06/12 - Kelly és Lupi olvas
06/14 - Dreamworld (extra)
06/16 - Utószó
06/18 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)
06/20 - Hagyjatok! Olvasok!
06/22 - Csak olvass!
06/24 - Csak olvass! (extra)
06/26 - Dreamworld
06/28 - Fanni's Library
06/30 - Könyvvilág
07/02 - Utószó (extra)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése