Sziasztok!
A szerelem képlete nemcsak külföldön, de hazánkban is nagy sikert aratott, ezért már mi is nagyon vártuk az Eszméletlen szerelem megjelenését. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, ez a kötet is elrabolta-e a szívüket, és ne feledjétek: egy szerencsés játékos megnyerheti a kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!
Jó, persze, Levi vonzó a maga sötét hajú, magas, metsző tekintetű módján. És erős karjaival romantikus hősként megmenti Beet, amikor a lány szorult helyzetbe kerül a laborban töltött első napján. De már évekkel ezelőtt, még a doktori iskolában teljesen világossá tette, hogy mit érez a lány iránt.
Bee laborfelszerelése nem jött meg, a kollégák levegőnek nézik, ezért úgy érzi, hogy a karrierje megint megfeneklik. Talán a nyakszirti lebenye játszadozik vele, de Bee esküdni merne rá, hogy Levi szép lassan a szövetségesévé válik, támogatja az ötleteit, és… felfalja őt a szemével. A lány neuronjai pedig lángra lobbannak. De amikor eljön az idő, hogy lépjen, és kockára tegye a szívét, egyetlen dolog számít: mit tesz most Bee Königswasser?
Ali Hazelwood neve már nem volt ismeretlen számomra, hiszen a A szerelem képlete című regényét már olvastam tavaly. Mivel kifejezetten kedveltem a kötetet, így nem is volt kérdés számomra, hogy az Eszméletlen szerelem című művét is sorra kerítem.
Az Eszméletlen szerelem egy rendkívül kedves és szerethető történet, melynek legnagyobb varázsa nemcsak a szereplők közötti kémiában és a történetük abszurdságában rejlik, hanem abban is, hogy hihetetlenül fontos témákat is érint regényében az írónő. Bár sokan legyintenek, amikor a téma szóba kerül, de nőként sokszor nehezebb érvényesülni a világban. Ez azokon a területeken, ahol több férfi van, hatványozottan is igaz. Az emberek olykor hajlamosak lebecsülni a nőket, nem ritka, hogy gyengébbnek tartják őket és sokan úgy érzik, hogy képtelenek megütni egy bizonyos szintet. Persze most biztosan vannak, akik legyintenek egyet és azt mondják, hogy ez valamilyen feminista hiszti duma, de higgyétek el, rendkívül nehéz a tudományos világban érvényesülni nőként. Ahogy az írónő nevezi a Virslikommandó és a Virslirefencia igenis valós problémára utal. Az előbbi azt jelenti, hogy egy megbeszélésre rendkívül kevés nőt hívnak meg és jelentős férfitöbblet jelenik meg az adott területen. Az utóbbi pedig arra utal, hogy sokszor csak akkor fogadják el egy nő meglátásait, vagy ötleteit, ha azt egy férfi kollégája is megerősítette, vagy ha mindenki előtt megdicséri az adott meglátást. Rendkívül szomorú belegondolni abba, hogy sokszor nőként háromszor annyit kell az embernek teljesíteni ahhoz, hogy végre észrevegyék. Persze, természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a helyzettel mindenki találkozik. Simán lehet, hogy a pályája során soha nem találkozott semmilyen ellentéttel és soha nem érezte azt, hogy a szakmaiságát kevésre becsülik. De ha megnézitek a kutatásokat, akkor rengeteg olyan történeteket találhattok, ahol a tudományos élet szereplői beszélnek fókuszcsoportos, vagy éppen mélyinterjúk során, hogy milyen megkülönböztetések érhetik őket. Ilyenkor szokott szóba kerülni a női kvóta kérdésköre. De én felteszem azt a kérdést, hogy vajon ez nem mélyíteni-e a már amúgy is mély szakadékot a tudományos szférában? Nem néznék még kevesebbre a nőknek a munkáját emiatt? No de jól elkalandoztam a témától, térjünk inkább vissza a regényhez.
A kötet fontos vázát adja Beenek Marie Curie iránt érzett rajongása. Nekem pedig bevallom, bár ez egy romantikus történet, ez a szál tetszett a legjobban. Mindig is lenyűgözött Marie Curie munkássága, de még nem mélyedtem el az élettörténetében. Ali Hazelwood regénye után viszont tuti beszerzek egy kötetet az életéről. Nagyon szerettem az apró kis funfacteket és azt, hogy a nevével milyen menő Twitter fiókot hozott létre Bee. Egy hihetetlenül erős és inspiráló karakter, aki még a halála után is rengeteg tudóst inspirál. Az írónő rengeteg egyenlőtlenségre rámutat a regényében. A másik kötetben kicsit hiányoltam ezeket a részeket, bár ott is megjelent az egyenlőtlenség kérdése, úgy érzem, hogy itt markánsabban jelen van. Ezt pedig egyszerűen imádtam. Persze érzem én azt, hogy van egy kis gond, ha az ember ezekerét a szálakért jobban rajong, mint magáért a romantikáért, de ne szaladjuk ennyire előre.
Meglehetősen kettős érzéseim vannak a regénnyel kapcsolatban. A tudományos világ megjelenítése jobban tetszett, valahogy izgalmasabbnak éreztem a NASA szálat is, mint a másik magyarul megjelent Ali Hazelwood kötetben, de a két főszereplő esetében már nem vagyok ennyire lelkes. Igazából eléggé hasonlít a két regény egymásra, legalábbis alapjaiban, így nehéz nem A szerelem képletével összehasonlítani. És sajnos Bee és Levi annyira nem lopta be magát a szívembe, mint ahogy vártam. Persze mindkettő karakter fejlődött és végül megkedveltem őket, de valahogy sokkal többször idegesített a viselkedésük, mint az ideális lenne egy könyvben. Ne értsetek félre, nem volt egy rossz történet, de nálam nem alulmaradt A szerelem képletével szemben. Mindenesetre nem bántam meg az elolvasását és biztos vagyok benne, hogy az írónő többi regényét is sorra kerítem majd, mert minden hibája ellenére azért ez is egy szerethető olvasmánynak bizonyult.
A cselekmény bár rendkívül kiszámítható, de egyáltalán nem untam egy másodpercig sem. A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle. Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a cselekmény végkifejletével, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. Bee és Levi szerethető párost alkotnak, de hosszú út vezetett odáig, hogy megkedveljem őket. Sokszor hangosan felnevettem a könyvön, bármennyire is idegesített néha Bee faék logikája, azért a stílusát az első másodperctől kezdve imádtam. Egy másodpercig sem tudtam izgulni az olvasás alatt, legyen szó a Twitter beszélgetésről, vagy egy bosszúszomjas karakterről...engem valahogy semmi sem lepett meg. Már az elején biztos voltam a végkimenetelben, így csak arra voltam kíváncsi, hogy ezek milyen súllyal jelennek meg a regényben. Nekem a vége kicsit kapkodósra sikerült, de a lezárást nagyon szerettem.
Levi karakterét sokáig nem tudtam hova tenni. Az első pillanattól kezdve nyitott könyv az olvasó számára és ha Bee olyan ügyes megfigyelő lenne, mint amennyire jó tudós, akkor elég hamar rájöhetett volna a dolgok alfájára és omegájára, de hé...akkor hol lett volna a konfliktus, értem én. Mindenesetre Levi karakterét kezdetben jobban kedveltem. Tisztában voltam az érzéseivel és el tudtam fogadni, hogy egy igazi kommunikációs analfabéta, aki képtelen normális kapcsolatot létesíteni egy olyan emberrel, aki tetszik neki. Levi egy igazán türelmes és módszeres karakter, aki nehezen nyílik meg másoknak. Leginkább a munkába temetkezik és igyekszik nem tudomást venni arról, hogy a lány, aki tetszik neki a közelében van. De szerencsére rengeteget fejlődik és felismeri a gyengeségeit. Ezzel szemben Bee egy sokkal lazább személyiség, aki azonban rengeteg sebet rejteget. Talán ezért olyan tehetséges a jelek értelmezésében. Nem igazán ismerek még egy olyan kerektert, aki ennyire tévesen értelmezi a történéseket körülötte. Ez kezdetben rendkívül bosszantott, de aztán arra gondoltam, hogy talán ez egy védekezési mechanizmus is nála. Fél attól, hogy közel kerüljön bárkihez is, ezért minden jelet totálisan félremagyaráz még magának is. A kérdés csak az, hogy vajon meddig mehet ez. És vajon Levi és Bee kapcsolata hogyan alakul?
Mindig öröm látni, amikor egy író nem felejtkezik meg a mellékszereplőkről sem. Bár azt nem mondom, hogy minden karakter tökéletesen ki lett bontva, de érezhetően nagy gonddal alkotta meg mindegyiküket. Rocíó és Kaylee kapcsolatáráól például tök szívesen olvasnék egy önálló regényt.
Összességében kellemes kikapcsolódásnak bizonyult Ali Hazelwood regénye és egyáltalán nem bántam meg az elolvasását. Ha szeretitek a hasonló történeteket, ne hagyjátok ki az Eszméletlen szerelmet sem. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
A történet során nagy szerepet kap a híres tudós Marie Curie is, így mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy ti mennyire ismeritek az életét. Minden állomáson találtok egy hozzá kapcsolódó kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a helyes választ a Rafflecopter megfelelő dobozába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS
Melyik államnak ajánlotta fel a tudományos munkáiért kapott kitüntetéseket a háború során?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése