2024. március 22., péntek

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle ​és Dante az élet sodrásában (Aristotle és Dante 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából korábban megtudhattuk, hogy Aristotle és Dante hogyan eredt a világmindenség titkainak nyomába, a nemrég megjelent második részből pedig azt tudhatjuk meg, hogy az élet sodrásában miként próbálnak önmagukra találni, és rájönni, milyen jövő vár rájuk. Tarts bloggereinkkel ezen az utazáson, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a regényből.

Mit jelent megőrizni a szerelmet egy olyan világban, ami mintha a puszta létezésüket is kifogásolná?

Az előző részben két, határ menti városban élő fiú egymásba szeretett. Ari az egész középiskola alatt titkolta, ki is ő valójában, igyekezett néma és láthatatlan maradni. Arra számított, hogy a végzős éve is hasonlóan fog telni. Ám amikor beleszeretett Dantéba, valami felszakadt benne, és már képtelen visszatérni korábbi életéhez. Új barátokat szerez, kiáll a bántalmazókkal szemben, és nem fél hallatni a hangját. Közben pedig végig ott van vele Dante, az álmodozó, éles eszű Dante, aki egyszerre képes Ari idegeire menni és vágyakkal tölteni el őt. A fiúk eltökélték, hogy utat taposnak maguknak a világban, ami nem érti meg őket. Amikor Ari kénytelen szembenézni egy letaglózó veszteséggel, a lehető legelszántabban kell küzdenie egy őszinte és örömteli életért.

Ari és Dante nevét még 2019-ben ismertem meg, amikor elolvastam a szerző Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában regényét. Bár nem tegnap történt és a kötet egyes elemei és részei bevallom becsületesen homályba vesztek, arra tisztán emlékszem, hogy a fiúkat anno a szívembe zártam. Emiatt nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen folytatást szán nekik a szerző, bár talán egy kicsit féltem is, hiszen Benjamin Alire Sáenz a köszönetnyilvánításban le is írja, hogy sokáig úgy érezte, hogy végzett a fiúk történetével, de aztán rájött, hogy talán a srácok még nem végeztek vele. Valószínűleg ez az oka annak, hogy végül 5 évbe telt megírnia a folytatást. Kicsit aggódtam, hogy ez nem biztos, hogy jó előjel, de aztán győzött a kíváncsiságom és belevetettem magam a történetbe. 

Összességében nagyon nem azt kaptam amire vágytam és bár minden kétséget kizáróan vannak nagyon szép részei a regénynek, nemcsak nem avattam új kedvencet, de a 2024-es csalódásaim csarnoka is gazdagodott egy újabb címmel. Ne értsetek félre, a kötet tényleg rendkívül fontos üzenetet hordoz, tele van szívmelengető pillanatokkal, de a fájdalmat sem nélkülözi. Nagyon sok igazságot hordoz, rengeteg remek gondolat van benne. Valahogy mégsem tudott megnyerni magának, hiszen hiába a szerethető hősök, ha a regény stílusa nem találja meg az olvasóját. 

Ari és Dante története a barátságról, szerelemről, önmagunk elfogadásáról és saját démonaink leküzdéséről szól. Egy igazán kedves történet arról, hogy az embernek miért van szüksége társakra az életnek nevezett úton és arról, hogy az élet olykor nem habos torta, mindannyian küzdünk és küszködünk valamivel. De ha kitárjuk a szívünket, akkor megláthatjuk, hogy mennyi ember életére voltunk hatással és mennyien szeretnének szeretni minket. Az ember olykor észre sem veszi, hogy mennyien vannak körülötte, olykor elmarja maga mellől az embereket. De ahogy a mondás is tartja, szükségben ismerszik meg az igaz barát. Azok, akikre tényleg számíthatunk, a legnehezebb pillanatainkban is mellettünk lesznek. Ari és Dante története pontosan ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ér, mégis van valami furcsa és egyben megmagyarázhatatlan érzése az embernek, hogy talán túl sok idő telt el a két rész között és a szerző nem tudja ugyanabban a stílusban folytatni. A szereplők természetesen változtak és fejlődtek, de valahogy távolinak éreztem őket. Nem tudom, hogy én öregedtem-e meg ilyen gyorsan, vagy egyszerűen csak rossz időpontban talált meg a kötet, de engem sajnos egyáltalán nem fogott meg a folytatás. 

Alapvetően nagyon szeretem amúgy az ilyen jellegű könyveket, mind a felnőtté válás, mind pedig az identitáskeresés egy remek téma. Ez egy olyan időszak, ami mindenki számára ismerős, mindenki átesik ezen. Van valami csodálatos számomra abban, amikor egy számomra kedves karakter végre egyensúlyba kerül önmagával és rájön arra, hogy ki is ő valójában. Nagyon szép pillanatok ezek az olvasás során. Ebben a kötetben leginkább Ari fejlődését követhetjük nyomon. A történet az 1980-as évek második felében játszódik, így teljesen más kulturális környezetbe helyezte a szerző a szereplőket. A másság, a homoszexualitás kérdése teljesen más, mégis ijesztően ismerősnek tűnt számomra. Az AIDS terjedése ugyan már nem jelent akkora problémát a 21. században, de sokan most is küzdenek a saját identitásukkal. Félnek, hogy nem fogadják el őket, titkolni próbálják azt. A világ talán egy kicsit nyitottabb lett, de újra és újra felmerülnek ugyanazok a kérdések és problémák. Pedig csupán annyit kellene látnunk, amikor ránézünk egy fiú/fiú vagy lány/lány párra, hogy mennyire szépek együtt és milyen jó, hogy boldogok. Hiszen igazából mindenki megérdemli a boldogságot nemi identitástól, rassztól és igazából mindentől függetlenül. Ari és Dante kapcsolatában az a szép, hogy igazából nincs benne semmi megbotránkoztató. Csupán két fiatal, akik egymásra találtak és nem kívánnak mást, csak hogy szerethessék egymást. 

Ari karaktere sokat változott az első részhez képest. Sokat gyötrődik ebben a kötetben is, de szép lassan magára talált. Kinyitotta szívét, barátokra talált, megbékélt édesapjával és talán még a lelkében gyökerező gyermekkori traumát is sikerül legyőznie. Sokszor mérges és frusztrált, az igazságérzete óriási, ha kell ököllel szerez érvényt az igazságnak. Nem egyszerű karakter, nehezen engedett közel magához másokat, de ahogy haladunk előre, egyre több és több ember lesz körülötte. Rájön arra, hogy ugyan láthatatlanná akart válni egész életében, de mindig is voltak olyanok, akik látták őt. 
Dantéről viszonylag keveset tudunk, de neki is fejlődnie kell. Hiszen nem dumálhatja ki magát mindig, mindenből. Nagyon jól kiegészítik egymást Arival, tényleg igazán szerethető a párosuk. 

Az első részhez hasonlóan, ez sem egy túlságosan pörgős történet. Nem izgalmas és nincsenek benne nagy csavarok, rendkívül lassú folyású történet. Bár akadnak benne igazán szép pillanatok, valahogy mégsem lesz nálam nagy kedvenc. Őszinte leszek veletek, én végig azt éreztem, hogy ezt a könyvet 200-300 oldalból is meg tudta volna oldani a szerző. Rengetegszer éreztem azt, hogy a történet feleslegesen túlírt, túlmagyarázott, a tételmondatok olykor rendkívül didaktikusak és szájbarágósak. Voltak párbeszédek amelyek már-már nyálas giccses romantikus hatást keltettek, rengetegszer forgattam a szemem olvasás közben. Nagyon vékony határ választja el a lírai nyelvezetet a giccstől, nekem sajnos a szöveg inkább az utóbbira hajazott. Lehet tényleg rosszkor talált meg a történet, de engem borzasztóan zavartak az ilyen pillanatok. Nem azt mondom, hogy ennek a kötetnek soha nem kellett volna elkészülnie, hanem inkább azt, hogy a történet lehetett volna feszesebb és egyszerűbb, akkor talán jobban átjött volna számomra a mondanivalója. Bár a szerző úgy nyilatkozott, hogy a karakterek szólították meg ismét őt, sokkal inkább azt érzem, hogy sokkal inkább a rajongók, akik szerettek volna egy folytatást a történethez. Inkább a rajongók igényeit szolgája ki, még akkor is, ha azért bővelkedik fájdalmas pillanatokban is. 

A könyv borítóját mindenképpen meg kell említenem. Egyszerűen imádom. A borító színvilága, a képek és még a betűtípus is zseniális. Nekem nagyon tetszik. 

Összességében bár tök jó, hogy a kötetnek lett folytatása, de engem valahogy mégsem nyert meg magának. Bár nagyon fontos dolgokra világít rá a szerző, és néha el is gondolkodtatott, igazán maradandó élményt nem nyújtott számomra. Ari és Dante karakterét biztosan sokáig a szívemben fogom őrizni, de úgy érzem, hogy ezt a folytatást teljesen felesleges volt közel 400 oldalig húzni. Ha szerettétek a fiúkat, akkor érdemes lehet esélyt adni a kötetnek, ne felejtsétek, hogy ahány ember, annyi ízlés. Engem ugyan nem nyert meg magának a folytatás, de simán benne van a pakliban, hogy nálatok nagy kedvenc lesz. Olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/3

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 
                                            

Nyereményjáték


Aristotle és Dante neve a könyvnek köszönhetően teljesen összefonódott. A játék során olyan párosok nevét kell kitalálnotok, akiknek szintén együtt vált ismertté a nevük. Írjátok be a helyes megfejtést a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


AZ ÉN KARAKTEREIM
Olasz színészek, akik számos akció-vígjátékot és spagetti westernfilmet készítettek együtt. Míg egyikük karakterei mozgékonyak és fiatalosak voltak, másikuk mindig a flegmatikus, morcos, erős karú férfit játszotta, áldott, naiv gyermeki nevetéssel és arany szívvel.


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
 
03. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út 
03. 22. Csak olvass! 
03. 24. Hagyjatok! Olvasok! ITT

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése