2026. április 20., hétfő

Somfai Anna: One more cup of coffee + Nyereményjáték



Sziasztok!

Somfai Anna legújabb ifjúsági regényén keresztül Walesbe repíti az olvasókat, ahol egy fiatal zongorakedvelő lány élete nagy kalandját éli át egy táborban, ahol nem csak kalandokra, de lassan önmagára is rálel. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

Állj félre a saját utadból!
Lili rajong a zenéért. Az anyukájával és két testvérével él, és van egy fantasztikus barátnője, Rozi, aki ráveszi, hogy jelentkezzenek egy katedrálisokat restauráló diáktáborba, és vonatozzanak keresztül Európán.
Az utolsó pillanatban azonban Rozi kénytelen otthon maradni, és Lili egyedül érkezik a tengerparti dél-wales-i kisvárosba, hogy részt vegyen a helyi parókián rendezett táborban. A beilleszkedés a vártnál nehezebben alakul, de a lány hamarosan barátokra talál a spanyol Paola és a wales-i Dylan személyében.






Hiába múltam már el 30 éves, ugyanúgy szeretem az ifjúsági regényeket, mint tizen-, vagy éppen huszonéves koromban. Somfai Anna regényére már nagyon kíváncsi voltam, mert a kötet bemutatóján is részt vettem és ott a beszélgetésen nagyon meghozták hozzá a kedvemet. Nem akarok hazudni, a kötetnek először a címe keltette fel az érdeklődésemet, hiszen én is imádom a kávét. A fülszöveg pedig csak tovább csigázott, így tudtam, hogy mindenképpen adok majd neki egy esélyt.

A kötet bemutatóján amúgy megtudtam, hogy ilyen jellegű táborok abszolút léteznek, szóval a könyv alapjául szolgáló restauráló diáktábor nem a képzelet szüleménye. A Cathedral Camps lényege, hogy az egy hetes programon a diákok új emberekkel találkozzanak, gyakorolják a nyelvet és munkájukkal hozzájáruljanak az örökségvédelemhez. Ez egy jótékonysági program, a résztvevők az Egyesült Királyság történelmi templomaiban segítenek a restaurálásban. 

A könyv főszereplője Lili egy ilyen programon vesz részt. Egy barátnőjével jelentkezett, de sajnos egy betegség miatt ő nem tudott vele elmenni, így végül egyedül vágott neki a nagy kalandnak. Ugyan csak egy hetet töltött ott, mégis életreszóló élményekkel gazdagodott. Sokat tanult önmagáról, az életről és arról, hogy miként álljon ki amellett, ami igazán fontos számára. A tinédzser kor soha sem egyszerű, mindannyian küzdöttünk ömagunkkal és a környezetünkkel. Az pedig extrán nehéz tud lenni, ha ebben az időszakban még egyéb sokkhatások is érnek minket. Lili szülei éppen válnak, így ez is nagy hatással van rá. Sokat szorong, nehezen találja a helyét. Az édesanyjával való kapcsolata finoman szólva sem idilli, láthatóan nehezen találják az egymáshoz vezető utat. Lili egyértelműen parentifikált gyermek és egyértelműen érezhető, hogy a "people pleaser" típus. Sokszor önmagát is hátra szorítja, hogy másnak kedvezzen. Ez a kötet tulajdonképpen az ő felnövés története.

Lili nem csak abban lép ki a komfortzónájából, hogy elutazik teljesen egyedül egy idegen helyre, ahol nem ismer senkit. Lazább lesz, egyre magabiztosabban használja az angolt. Koncertet ad, sőt még egy utcazenészbe is belebotlik, akivel közös koncertet ez, ez pedig felrobbantja az internetet. Ráeszmél arra, hogy az éneklés mennyit jelent neki és szép lassan képes lesz arra, hogy megfogalmazza azt is, hogy mire van szüksége. 

Természetesen egy kis romantika is helyet kapott a kötetben, bár bevallom én annyira nem szimpatizáltam Lili választottjával. Nem mondom, hogy rossz srác, de volt valaki, akit én sokkal jobban kedveltem nála. Dylan kicsit problémás kamasznak tűnt nekem, nem az a típus, akit az ember elképzelne a lánya mellé. Persze nem azt mondom, hogy nem jó ember. Nagyon kedves és gondoskodó volt általánosságban, de azért jónéhány olyan megmozdulása volt, ami miatt két lábon járó red flagnek lehetne nevezni. De persze még mindketten fiatalok, rengeteg idejük van még fejlődni és felnőni. Addig amíg építik egymást és nem rombolják, az embernek egy szava sem lehet. 

A könyv helyszínéül szolgáló Wales felkerült a bakancslistámra, szívesen ellátogatnék oda is. Biztosan Lilihez hasonlóan én is fókákra "vadásznék" állandóan.
Imádom amikor egy könyvben fel-felbukkan a zene. Ebben a kötetben pedig szerves részét képezi a cselekménynek. Tetszett, hogy ennyi féle műfaj felbukkan benne, a listát pedig simán meghallgatnám akármikor Spotify-on. 

Maga a történet alapja nekem nagyon tetszett, tetszett a tábor, a restaurálás és az, hogy mennyire nemzetközi csapatot álmodott meg a szerző. De bevallom, azért maradéktalanul nem vagyok boldog. Azt nem mondom, hogy megbántam, hogy elolvastam, mert abszolút nincs így. Többször is úgy éreztem, hogy önmagamra ismerek Liliben, olykor tudtam vele azonosulni is. De úgy érzem, hogy új kedvencet nem fogok avatni. A kötet mondanivalója szerintem szuper volt, de néhány dolog azért zavart. A szerelmi háromszög nekem nagyon nem jött be, az pedig már csak hab a tortán, hogy a másik fiút sokkal jobban megkedveltem, így nekem nem is tetszik Lili választása. Tudom, hogy az angol szavak egy koncepció részét képezték, és volt, hogy nagyon tetszett a szövegben, de ezzel kapcsolatban azért kicsit felemás érzéseim vannak. Mert azért bevallom, néha idegesítettek is. 
A legjobban azonban az zavart, hogy nem kaptam feloldást Paola és az utcazenész kapcsolatában. Borzasztóan irritált, hogy az a fiú kihasználja a leányzót és zavart, hogy végül nem tudtam meg, hogy mi lesz velük. Beleférhettek volna ők is az epilógusba valahogyan. 

Rájöttem, hogy öreg vagyok én már ennyi felelőtlenséghez. Néha csak fogtam a fejemet, hogy ezek a gyerekek mit művelnek. Éjszaka egyedül kóborolnak idegen városban, betegen fiúk után futkoznak, hagyják magukat kihasználni. Értem én, hogy ennyi idősen hajlamos megbolondulni az ember, de sok volt számomra az egy hétre jutó butaságok száma. Legalább egyszer dönthetett volna valaki igazán felelősségteljesen. :D Ezt persze amúgy csak viccesen mondom. Tudom még milyen ez az időszak, de ennyi idősen azért tényleg rendesen forgattam a szememet olvasás közben. 

Összességében bár nem lesz a kedvenc ifjúsági könyvem, mégis szerettem olvasni. Én összességében könnyen és gyorsan haladtam az olvasással. Ha szeretitek az ilyen jellegű könyveket, mindenképpen adjatok egy esélyt neki. Olvassátok, Szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

A regényben nagy szerepe van a zenének, így a mostani játékunk során olyan előadók neveinek betűit rejtettük el a bejegyzésekben, akik helyet kaptak a történetben. A feladat az, hogy a betűket helyes sorrendbe állítva kitaláljátok, hogy kire gondoltunk, majd a helyes megoldást beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Segítség: Mivel az én előadóm neve nagyon hosszú így hoztam egy kis segítséget nektek a játékhoz. Ha jól megnézitek, akkor ki lett néhány nagy betű is emelve. Nem kizárt, hogy ezek a betűk azt jelentik, hogy azzal kezdődik a szó. Mivel több is van, így több szóból áll az előadóm neve. 


A turné állomásai
04.20 Csak olvass!
04.22 Könyv és más
04.23 Spirit Bliss Sárga könyves út
04.27 Kelly és Lupi olvas
04.29 Ambivalentina

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése