Mariana Zapata All Rhodes Lead Here - Minden út hozzád vezet című regénye egy érzelmekkel teli történet Auroráról, aki egy fájdalmas múlt után egy kisvárosba költözik, ahol újrakezdésre és szerelemre talál - a lassan kibontakozó románcok rajongóinak igazi kincsolvasmány. Tarts velünk a blogturné során, és ne feledd: a végén akár te is megnyerheted a regény egy példányát a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából!
Aurora De La Torre pontosan tudja, hogy nem lesz egyszerű visszaköltözni a coloradói Pagosa Springsbe. Valaha ez volt az otthona, most azonban édesanyja elvesztésének fájó emlékét őrzi. Mindent újrakezdeni enélkül sem lenne egyszerű feladat. De miután hosszú idő után szakított híres zenész pasijával, egy hegyi kisváros tökéletes menedék lehet összetört szívének. És talán a szomszédban lakó vonzó főbérlője látványa is segíthet a gyógyulásban. Csakhogy nem is Tobias Rhodes adta ki neki a lakást, hanem a kamasz fia, Amos. Rhodes mogorva, zárkózott férfi, aki vérmesen óvja a családját, és nem bízik az idegenekben, így kezdetben igyekszik távol tartani magától a mindig derűs Orát. Ám a közös erdei túrák és kandalló melletti hosszú beszélgetések lassan lebontják a falakat köztük – és szoros barátságuk hamarosan életre szóló szerelemmé mélyül. A slow burn romantikus könyvek királynője, Mariana Zapata újdonsága arról mesél, hogyan talál rá az ember a szerelemre a legváratlanabb pillanatban… Engedd, hogy a szíved hazataláljon!
Mariana Zapata neve már nem volt ismeretlen számomra, több romantikus könyvét is olvastam, így biztos voltam benne, hogy a legújabb magyarul megjelenő művét is sorra kerítem.
Mindig is szerettem a lassabban kibontakozó, úgynevezett "slow burn romance" típusú könyveket, amikor a főszereplők hosszabb utat járnak be és nem esnek azonnal szerelembe egymással. Valahogy sokkal jobban beszippantanak az ilyen típusú történetek és jóval életszerűbbek is számomra. Ezért borítékolható volt már az elején, hogy Mariana Zapata regényét is kedvelni fogom. Ugyan a kötet nem lett akkora kedvenc nálam, mint a szerző korábbi regénye, de összességében szerettem Jasmine és Ivan történetét.
A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle, könnyed és szerethető stílusukkal gyorsan leveszik általában az embert a lábukról. Az All Rhodes Lead Here – Minden út hozzád vezet című kötetet azonban sok mindennek nevezném, de könnyednek egyáltalán nem. Rengeteg komoly és fontos kérdés jelenik meg benne. A regény az újrakezdésről/második esélyről szól. Arról, hogy az ember olykor hajlamos arra, hogy háttérbe szorítsa önmagát és mennyire nehéz ezt követően új életet kezdeni és rátalálni a saját hangunkra. Főleg akkor, ha egy rendkívül toxikus párkapcsolatból épülünk fel. Egy történet arról, hogy a természet olykor a legjobb gyógyír és arról, hogy olykor ott találunk boldogságra, ahol nem is számítunk rá.
A történet főszereplője Aurora, aki egy csúnya szakításból gyógyul még mindig. Régi barátja már a kapcsolatuk alatt is méltatlanul bánt vele, így a szakítást követően meg kell tanulnia végre azt, hogy milyen is, amikor ő van a középpontban. Mintha mágnes lenne, úgy vonzza őt a coloradói Pagosa Springs, ahol régen édesanyjával élt addig, amíg a nő el nem tűnt. A hegyi kisváros érdekes és izgalmas kihívásokat tartogat számára. Munkát és szállást kell találnia, ha ott akar maradni. Ez viszont nem megy olyan könnyen neki, mint ahogy szerette volna. Az elején még az is kérdéses, hogy a mogorva szomszédja kiadja-e neki a lakást, a helyi túraboltban dolgozni, pedig sokkal nehezebb, mint ahogy kezdetben gondolta. De aztán ahogy telik az idő, szép lassan otthonra talál és talán a szomszédja, Rhodes sem annyira kiállhatatlan, mint ahogy elsőre tűnik. Vajon egymásra találhatnak ők ketten?
A szerző most sem hazudtolta meg magát. A könyv slow burn a javából. A kötet jelentős részében a két főszereplő csupán ismerkedett egymással, romantikának csak a végén adott teret. Nagyon tetszett, ahogy építkezett, tényleg tégláról téglára épült a két szereplő közötti bizalom. Aurora és Rhodes sokszor olyan volt, mint a tűz és víz. Aurora egy nagyon kedves, barátságos szereplő, aki személyiségével beragyogja a teret. Rhodes azonban sokszor mufurc és zsémbes volt, így igazából egy másik kedves típusom, a grumpy&sunshine trope is megvalósult ebben a kötetben. És mivel egy hegyi kisvárosról van szó, ezért azt is mondhatjuk, hogy small town romance-nek is beillik. Szóval egy szó, mint száz, tényleg a tökéletes romantikus történet a számomra.
A karakterek nagyon emberiek, könnyen lehet velük azonosulni. Aurora az első pillanattól kezdve szimpatikus volt számomra, az első oldaltól az utolsóig drukkoltam, hogy végre ráleljen a boldogságra. Rhodes az elején nekem túlzottan mogorva volt, már-már indokolatlanul paraszt volt, de nagyon tetszett, ahogy szép fokozatosan kinyílt a karaktere és megismerhettük a kedves és gondoskodó oldalát is.
Mindig öröm látni, amikor egy író nem feledkezik meg a mellékszereplőkről sem. Amost és Yukit különösen a szívembe zártam, nagyon szimpatikus és szerethető szereplők voltak. De mellette az is nagyon tetszett, hogy az antipatikus szereplőket is nagyon tudtam utálni. Mariana Zapata úgy ír, hogy az ember azt érzi, hogy a főszereplők egyik barátja, akik elmesélik neki ezt a hosszú szerelmi történetet. És tudjátok hogy van az. Amikor az egyik barátnőtök exe egy seggfej, akkor azt ti is nagyon tudjátok utálni. Na valahogy így voltam én is Kadennel és családjával. Toxikus seggfejek voltak, akik csak kihasználták Aurora naivitását.
Az igazán jó könyvek azok, amelyek érzelmeket váltanak ki az emberből. Mariana Zapata regényei kivétel nélkül ilyenek. Az ember néha mosolyog olvasás közben, máskor elolvad egy-egy romantikus szótól. Nagyon izgul, amikor konfliktus adódik és végtelenül megkönnyebbül, mikor felnőttek módjára megbeszélik a problémákat.
A történetben fontos szerepet tölt be a természet és a túrázás. Imádtam erről olvasni, bármikor szívesen én is ellátogatnék erre a tájra. Imádok kirándulni, szeretem az erdőt és a vizeket, mindig megnyugtat a madarak éneke, a friss levegő és a víz zúgása. Nagyon érzékletesen írt a tájról a szerző, olykor úgy éreztem, hogy én is látom magam előtt a vízeséseket és a vadregényes tájat.
Nagyon szerettem, ahogy Mariana Zapata szőtte a szálakat, egyszerre volt humoros, tartalmas, megmosolyogtató mégis szívbemarkoló a regény. Bevallom, a kötet egy pontján egy könnycseppet is elmorzsoltam, annyira nagy hatással volt rám az adott fejezet. Imádtam az epilógust, nagyszerű volt olvasni Aurora és Rhodes kapcsolatáról és arról, hogy mi is történt pontosan velük.
Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet. Ha szeretitek Mariana Zapata könyveit, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a kötetnek. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,8
Nyereményjáték
Vigyázat! Nem lesz könnyű dolgotok! A mostani nyereményjáték során a már magyarul is megjelent Zapata-kötetek szereplőiből válogattunk. Nektek nincs más feladatotok, mint megfejteni az anagrammát - a megoldás akkor teljes, ha a szereplő kereszt- és vezetéknevét is a Tally boxba írjátok.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
AZ ÉN NEVEM
BYUR TSNOAS



0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése