Sziasztok!
A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Valerie Bowman Almáskert Panzió című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai egy hangulatos turnéra invitálnak, mely során közelebbről is megismerkedhetsz a történettel és annak szereplőivel. Tarts velünk a következő napokban!
A kisvárosi élet zűrzavarában Ellie és Aiden szembesülnek egyre erősödő érzéseikkel, vonzalmukkal. És egyvalami biztos: az almáskert és a panzió jövője az ő együttműködésüktől függ.
Indulj el egy lebilincselő utazásra az önfelfedezés, a szerelem és a kisvárosi élet semmihez sem hasonlítható varázslatos világában! A méltán nagy sikerű Lovelight Farm sorozat rajongóinak ajánljuk.
Tökéletes olvasmány a méltán nagysikerű Lovelight Farm sorozat, A Pumpkin Spice Kávézó, a Szívek szállodája és a Hallmark filmek rajongóinak!
Ha szereted a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog!
Vannak napok, mikor nem vágyom másra, mint egy puha takaróra, egy forró italra és egy kedves könyvre, hogy elterelje a figyelmemet a világról és a problémáimról. Nincsenek nagy igényeim, csak egy kedves kis történetre van szükségem, ami tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, amit éppen átérzek. Amúgy nem tudom ti hogy vagytok vele, de én egyszerűen imádom, mikor egy-egy olvasmány egy ünnephez/évszakhoz kötődik. Olyannyira élem az ilyeneket, hogy nem is igazán olvasok máskor ilyesmit. Nem fordulhat elő velem, hogy télen olvassak tipikus nyári könyvet és húsvét táján sem jön meg a hangulatom a karácsonyi regényekhez.
Most, hogy itt az ősz, nem vágyom másra, mint bekuckózós őszi olvasmányokra. Mikor megláttam az az Almáskert Panzió című kötetet, azonnal megtetszett a fülszövege és az éldekor is szerelem volt. Már az ajánlónál éreztem, hogy ez biztosan az én könyvem lesz, és szerencsére nem is kellett benne csalódnom. Tökéletes, őszi romantikus olvasmány volt, és imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Azt írja a fülszövg, ha szeretem a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog! Azt kell mondanom, hogy nem hazudott. Az én esetemben bizony tényleg nem tévedett.
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért vágyom Amerikába, azonnal rávágnám, hogy a kisvárosi hangulatért. Mióta gyerekként megismertem a Gilmore Girls világát imádom az ilyen jellegű történeteket és a tipikus kisvárosi életérzést. Az őszi fesztiválokat, a töklámpásokat, a hangulatot, hogy mindenki ismer mindenkit. Egyszerűen oda vagyok érte. A másik dolog, amivel el lehet engem varázsolni az a "big city girl/boy" és "small town boy/girl" típusú romantikus történeteket. Amikor az egyik szereplő egy ízik-vérig nagyvárosi, a másik pedig kisvárosi karakter. Tudom-tudom...nagyon klisés, de egyszerűen imádom. Az Almáskert Panzió pedig tökéletesen ötvözte ezt a két számomra igazán kedves, dolgot, igazi komfortolvasmánynak bizonyult számomra. Valerie Bowman regénye pontosan azt adta, amit vártam tőle. Nagyszerű kikapcsolódásnak bizonyult, szuper olvasmányélmény volt. Egy igazán szerethető regény önmagunk megtalálásról, arról, hogy merjük megélni az álmainkat, sikereinket és merjünk újat álmodni.
A cselekmény nem túl bonyolult, ellenben nagyon szerethető, én imádtam olvasni. Ellie és Aiden párosát nagyon megkedveltem, szívesen látnám őket a filmvásznon is. Mindketten rengeteget fejlődtek. Ellie végre rájött arra, hogy mit is szeretne igazán. Hogy bár azt hitte, hogy az álmai a nagyvároshoz kötődnek, de kiderül, hogy közelebb van az otthonához, mint azt valaha sejtette volna. Aiden pedig rájön arra, hogy a változás nem feltétlen rossz és olykor érdemes rugalmasan állni az élethez, a legjobb dolgok olykor váratlanul történnek velünk. A mellékszereplőket is megkedveltem és végig azt éreztem, hogy szívesen olvasnék még erről a kisvárosról. Szerencsére talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom nektek, hogy nem kell aggódnia senkinek, aki hozzám hasonlóan beleszeret ebbe a kisvárosba, mert a szerző nem csak egy könyvet tervezett írni ebből a világból.
Amúgy képzeljétek, nagyon vicces volt, mert olvasás közben éppen az egyik pár első találkozásáról olvastam majd gyanakodva összevontam a szemöldökömet. Miklós meg is kérdezte, hogy min gondolkodom és mondtam is neki, hogy azon agyalok, hogy vajon a következő történet egy ellenségekből szerelmesek történet lesz? És képzeljétek, igen. A szimatom nem csalt, a második rész már meg is jelent angolul. Én pedig már alig várom, hogy kézbe vegyem azt is. A harmadik rész pedig ha jól láttam, jövőre jelenik meg angolul. Mindegyik történet szupernek ígérkezik, én már most be vagyok sózva miatt.
A szereplők mellett imádtam az egész körítést, a kutyákat, akik beöltöztek jelmezbe. A kerge kecskét, a kotnyeles falusiakat, a pletyka blogot. Az egészet úgy, ahogy van.
Összességében nagyon szerettem ezt a kedves és könnyed romantikus könyvet, valahogy jól esett a kis lelkemnek ez az egyszerű és szerethető történet, melyben csak minimális konfliktus kapott szerepet. Tudjátok, olyan ez, mint amikor az ember a Netflixen elindít egy könnyed romantikus kis filmet, nem gondolja túl a történetet, csak sodródik az eseményekkel és a történettel. Valahogy így hatott rám ez a kötet is. A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle. Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a végkifejlettel, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. Ugyan a cselekmény és a csavarok is kiszámíthatók de ez engem egy másodpercig sem zavart, szórakoztató és kedves olvasmányélménynek bizonyult. Bármikor ellátogatnék a panzióba és az almáskertbe is, én is szívesen lennék részese az őszi fesztiválnak.
A könyvből amúgy tényleg szuper Hallmark film lenne. Anyunak elmeséltem a történetet, ő pedig elkezdte nekem sorolni azokat, amelyek nagyon hasonlóak ehhez és mostanában látta őket a tévében. Szóval igen, azt be kell látnom, hogy maga a történet nem túl eredeti. De tudjátok mit? Engem nem érdekel, mert felőlem játszódhat tökfarmon, karácsonyfa farmon, alma kertben, egy panzióban, vagy egy családi pékségben, úgyis megnézem/elolvasom majd. Klisés? Persze. Kiszámítható? Igen! Olvastam/láttam már ilyesmit! Igen. A következő ilyen történetre is rávetem majd magam? Hogyaviharbane! Ez a tökéletes komfortkönyv számomra. Szóval ha ti is így vagytok ezzel, akkor szerintem ti is szeretni fogjátok. Én csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!
.png)
Tarts velünk a következő napokban!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése