Sziasztok!
Lépjetek be a valóság és az álmok határvidékére! Tartsatok velünk egy varázslatos utazásra, amely során Böszörményi Gyula nagysikerű fantasy-sorozatának megújult, a Móra Kiadó gondozásában megjelent darabjával, a Gergő és az álomfogók című kötettel ismerkedhetünk meg. A regény kalandos világa arra hív, hogy együtt fedezzük fel: az éber világunk talán nem kevésbé mesés, mint az álomvilág, és az álomvilág sem kevésbé valós, mint az ébrenlét. Akár most léptek be először Gergő univerzumába, akár régóta rajongói vagytok, ezt a gyönyörűen átdolgozott, friss kiadást kár lenne kihagyni!
Ha Gergő elalszik, az álmai éppoly kavargók, mint bárki másé. De miért szegődik mellé minden alkalommal egy szürke kölyökfarkas? És miért ajánlja a segítségét? Bármennyire igyekszik is a fiú lerázni őt, amikor családja váratlanul meghívást kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára, rá kell döbbennie, hogy álom és valóság összeér.
Az Álomfogók kalandos története arra hív, hogy felfedezzük: éber világunk talán nem kevésbé mesés, mint az álomvilág, és az álomvilág nem kevésbé valós, mint az ébrenlét.
Böszörményi Gyula nagysikerű fantasy-regénysorozata sokakat elvarázsolt már – most átdolgozva, megújult kiadásban vehetik kézbe az olvasók.
Vannak könyvek, amelyek különleges helyet foglalnak el az ember szívében, mert egy meghatározó gyerekkori olvasmányélményhez kötődnek. A Gergő és az álomfogók pontosan ilyen számomra. Annak idején imádtam ezt a sorozatot, a Harry Potter mellett az egyik nagy kedvencem volt. Most, évekkel később az új kiadás apropóján úgy döntöttem, ideje újra elmerülni ebben a világban. Bevallom, felemás érzésekkel álltam neki az olvasásnak, féltem tőle. Felnőttként az emberben mindig ott motoszkál a kérdés, hogy vajon képes lesz-e még ugyanúgy szeretni azt a könyvet, amely gyerekként ennyire sokat jelentett neki. Ez a sorozat egy igazán különleges olvasmányélményként maradt meg bennem. Mi van akkor, ha nem ugorja meg azt a szintet, amit a mostani fejemmel várok el? Mi van, ha csalódok és teljesen lerombolom a 20 éve dédelgetett képet?
Nos, azt kell mondanom, hogy Böszörményi Gyula regénye kiállta az idő próbáját: most is legalább annyira imádtam, mint annak idején! Olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, úgy éreztem magam, mintha újra gyerek lennék. A révülők és sámánok világát szintén gyermeki lelkesedéssel szívtam magamba. Szinte el is felejtettem, hogy mennyi minden történik ebben a kötetben.
Csak hogy bebizonyítsam, hogy milyen sokat jelentett nekem ez a sorozat, képzeljétek, még a tevém neve is innen származik. A szereplő majd a harmadik részben bukkan fel, ha minden igaz. Talán nem nagy spoiler, ha elmondom a nevét - Tanarilla.
A Gergő és az álomfogók egy nagyszerű mese, a szeretetről, barátságról, önelfogadásról, de ugyanakkor szól a féltékenységről és a bosszúról is. Egy csodálatos mese, melyet a magyar mondavilág ihletett. Egy történet a világfa fontosságáról, a révülőkről és a sámánokról. Arról, hogy kiválasztottnak lenni soha sem egyszerű és olykor egy meghívónak nagyobb szerepe lehet az ember életében, mint gondolnánk.
És igen, most felnőtt fejjel én is érzem azért, hogy a Harry Potter sorozat vélhetően erősen hatott anno a szerzőre, de egyáltalán nem érzem koppintásnak a történetet. Persze, van benne áthallás, de abszolút a mi magyar varázsvilágunk áll a középpontban. Már gyerekként elcsodálkoztam azon, hogy mennyire gazdag és csodálatos a mitológiánk, sokkal több ilyen történetre lenne szükségünk. Egyszerűen zseniális, ahogyan a szerző mindezt egy izgalmas, sajátos fantasyvilággá formálja. Különösen szeretem, amikor egy történet a saját kulturális kincseinkből merít, és olyan varázslatot teremt, amely egyszerre ismerős és egészen különleges. A regény hangulata, ötletgazdagsága és világépítése számomra ma is fantasztikus.Tényleg hiánypótló ez a kötet a magyar irodalomban.
A történet ráadásul egy pillanatra sem hagyja unatkozni az olvasót. Izgalmas, fordulatos én imádtam olvasni. A főgonosz kilétére sem olyan egyszerű rájönni, legalábbis anno tizenévesen én teljesen vakon voltam. Emlékszem, hogy teljesen lesokkolt a dolog. Most, hogy már ismertem a történetet, és felnőtt fejjel olvastam, természetesen hamarabb kiszúrtam az apróbb nyomokat és utalásokat, de ez egyáltalán nem vett el az élményből. Sőt, kifejezetten jó volt újra felfedezni azokat a részleteket, amelyek felett gyerekként talán elsiklottam.
A karakterek fejlődését is nagyon szerettem. Jó látni, ahogyan a szereplők változnak, alakulnak, és az események hatására egyre többet tanulnak önmagukról és a körülöttük lévő világról. Gergő de amúgy Zsófi is óriási változáson megy keresztül, kompetens szereplőkké váltak. (Itt azért megjegyzem, hogy van hiányosságom is a sorozattal kapcsolatban, a kiegészítő köteteket ugyanis nem olvastam. Szóval remélem a Monyákus Tuba és a Zsófi sorozat is reneszánszát éli majd. Igyekszem akkor sorra keríteni azokat is.) Zsófi karaktere akkor és most is közelebb állt hozzám, Gergőt most is nehezebben kedveltem meg. A mellékszereplők is szerethetők, Monyákos Tuba, vagy Borzalag például. Őket talán nem is lehet nem kedvelni. Fontos kiemelni még Kendét is, aki a sorozat egyik legtekintélyesebb, legbölcsebb és legfontosabb alakja. Ő a magyarországi bűbájosok, sámánok és vajákosok közösségének legfőbb vezetője. Nagyon kedveltem őt, viszont többet nem is mondanék a szereplőkről, nehogy véletlenül elspoilerezzek valamit.
Olvasás közben ismét eszembe jutott, mennyire szerettem volna annak idején, hogy film készüljön belőle. Most is úgy gondolom, hogy ez a történet egyszerűen megérdemelne egy igazán jó filmes adaptációt. A különleges magyar varázsvilág, a kalandok és a szereplők annyira jól működnek, hogy örömmel nézném meg őket megelevenedni a vásznon. Az kiadásból pedig kiderül, hogy Böszörményi Gyulának abszolút voltak ilyen jellegű ambíciói. A kiadványban szerepel a szerző filmötlete az Álomfogó univerzum-hőseivel.
További extra még hogy a kötetben helyet kaptak Böszörményi Gyula vázlatai alapján készült térképek. Rengeteget dobnak a történeten, egyszerűen imádom ezt a részletet is.
Összességében fantasztikus élmény volt visszatérni ehhez a gyerekkori kedvenchez. Ritka és különösen jó érzés, amikor egy könyv ennyi év után is képes ugyanazt a lelkesedést kiváltani az emberből. Ha régen szerettétek, ez a bejegyzés egy jel az újraolvasásra. Ha pedig eddig nem ismertétek, akkor itt az ideje sorra keríteni! Én már alig várom, hogy folytathassam a kalandot! Olvassátok, szeressétek!
A turné állomásai
11.04. Csak olvass!
11.07. Readinspo
11.09. Veronika's Reader Feeder
11.10. Könyv és más
11.12. Hagyjatok! Olvasok!



0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése