Sziasztok!
Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Jane Austen az angol irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja. Regényei rengeteg kiadást megéltek az évszázadok során, továbbá számos adaptáció is elkészült az írásai alapján. A Kossuth Kiadó jóvoltából az Ikonikus nők nevezetű sorozatban már rengeteg ismert és talán kevésbé ismert hölgy életébe nyerhettünk bepillantást regényes formában. A mostani kötet az oldalunkon Jane Austenről, az életvidám papkisasszonyról szól, aki csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tartsatok velünk, ismerjük meg együtt közelebbről Jane Austen alakját, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötetet!
.jpg)
Jane Austen, az egyszerű, sokgyerekes vidéki anglikán pap lánya nem számíthat sem hozományra, sem előnyös házasságra. A rossz kilátások ellenére nem közömbös a fiatalemberek iránt, és bár vagyon nem teszi csábítóvá a bálokon, a társasági összejöveteleken, életvidámsága és műveltsége kiemeli a férjkereső lányok sorából. Ám ambíciói túlmutatnak a házasságkötés társadalmi elvárásán: minden gondolatát erős és intelligens nőkről szőtt történetei foglalják le, melyeket lemoshatatlanul tintafoltos kézzel vet papírra. Majd újra meg újra átírja a regényei kéziratait, és sikertelenül keres könyvkiadót. Az írói sikerek és az egyenrangú felek közötti szerelem is sokáig elkerüli, éppúgy, mint okos és szenvedélyes hősnőit, Emmát, a Dashwood nővéreket, Elizabeth Bennetet…
Jane Austen különleges helyet foglal el a szívemben. Bár becsületesen bevallom, még nem olvastam el minden regényét, de jó úton haladok a teljes életmű megismeréséhez. Bár nem minden kötete lett igaz kedvenc számomra, de a Büszkeség és balítélet és a Meggyőző érvek bérelt helyet kapott a kis szívemben. Mindig is érdekelt Jane Austen élete, de elég kevés feljegyzés maradt a máig méltán népszerű írónő életéről. Catherine Bell regénye azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen úgy éreztem, hogy egyenes út vezethet végre az írónő mélyebb és jobb megismeréséhez. Persze nem voltak túlzóak az elvárásaim, hiszen az első perctől kezdve tudtam, hogy történelmi fikciót tartok a kezem között. A kötet egyes elemei helytállók, más részeket, és az egyes hézagokat a hölgy a fantáziája segítségével töltötte ki. De vajon működőképes a kötet? Jó munkát végzett Catherine Bell? És a legfontosabb kérdés, egy magamfajta Jane Austen rajongó, vagy boldogan, vagy szemforgatva csukja majd be a kötet?
Ne aggódjatok, nem is kell sokat várni a válaszomra. A Jane Austen és a szavak művészete egy igazán kedves és szerethető történet az írónő életéről és munkásságáról. Egy kötet arról, hogy milyen rögös út vezetett a könyveinek publikálásáig. Bepillantást nyerhetünk Jane világába és szívébe, nyomon követhetjük életének főbb eseményeit a családi történetektől kezdve, a szívügyeken át, egészen az alkotói folyamatig.
Catherine Bell nem emeli túlzottan piedesztára a főhősét, sokkal inkább átlagemberként kezeli őt, ez pedig hihetetlenül jót tesz a történetnek. Nem félt megmutatni az írónő tökéletlenségét és bizonytalanságát. Nem egy megdicsőült szent, aki az egész életét az írásnak szentelte, hanem egy valódi, hús vér nő, aki olykor súlyos pofonokat kapott az élettől, de mégis kitartott a legnagyobb álma mellett és íróvá vált. Néhány száz évvel később, pedig már azt is tudjuk, hogy micsoda íróvá. Egy olyan meghatározó és ikonikus figurává, akit méltán emlegetnek az angol irodalom nagyjai között.
A lapokat az elejétől a végéig átjárja a tisztelet, egy ilyen kötetet csak egy olyan valaki írhatott, aki maga is kedveli és szereti Jane Austen munkásságát. Szerettem Catherine Bell stílusát, nagyon jól hozta a tipikus, austeni világot, kicsit úgy éreztem magam olvasás közben, mintha az írónő egy korabeli regényében lennénk éppen. Véleményem szerint a kötet nyelvezete is a helyén volt, nem tűnt mesterkéltnek és erőltetettnek. Nagyon tetszett, ahogy megalkotta Jane karakterét, pontosan így képzeltem az egyes leírások alapján én is az ő személyét.
Érdekes élmény volt látni, ahogy az írónő megírta kedvenc regényeink sorait, imádtam Lizze Bennett megjelenését, vagy éppen azt a pillanatot, ahogy Mr. Darcy alakja megjelenik Jane lelki szemei előtt. A kötetkből származó rövidebb-hosszabb idézetek kellemes nosztalgiával töltöttek el, és izgalmas volt elképzelni, ahogy Jane Austen leírhatta az adott mondatokat. Szinte láttam magam előtt, hogy tintától maszatos kézzel leült az étkező asztalhoz, vagy éppen sétálás közben gyorsan lefirkantott pár szót. Tetszett, hogy a könyvben a kötetek eredetileg tervezett címe szerepelt, bár apróság, de mégis hitelesebbé varázsolta a történetet.
Ami számomra kicsit megnehezítette az olvasást, azok a különböző ugrálások voltak az időben. Egyszerűen nem igazán értettem, hogy vajon mi szükség volt rá. Egyszerűen, kronológiai sorrendben is végigmehettünk volna az írónő életén. Számomra ez a megoldás néhol zavaró volt, este például extra koncentrációt igényelt tőlem, hogy most éppen melyik évben is járunk az írónő életében, amikor az 1801-es év és az 1809-es év váltogatta egymást, majdnem teljesen elvesztem. Nem mondom, hogy teljesen tönkretette az olvasás élményét, de az biztos, hogy fáradtság miatt néhol bootolnom kellett a fejezet elején, hogy most éppen hol járunk.
Szerettem Jane szívügyeiről olvasni, hiszen bár nem ismerem behatóan az életrajzát, azt azért tudtam róla, hogy soha nem házasodott meg. Bár a történet egy része csupán fikció, még így is jó volt olvasni arról, hogy olykor azért sikerült megdobogtatni a szívét, még akkor is, ha ezek a pillanatok túlságosan rövidek voltak az életében.
A borítót nagyon szeretem, tökéletesen illik a kötet hangulatához. A kevesebb néha több, ismerjük a mondást, ebben az esetben pedig talán nem is lehetne jobban megfogalmazni az érzéseimet, ha a kötetre nézek. Imádok egyszerűen ránézni is, nagyon jól hozza az austeni történetek hangulatát.
Összességében kellemes olvasmánynak bizonyult Catherine Bell regénye. Szívesen olvasnék még hasonló regényeket az írónő életéről. Abszolút meghozta a kedvem, hogy elmélyüljek a témában. Ha szeretitek Jane Austen munkásságát, vagy csak kíváncsiak vagytok az életére, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a regénynek. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashattok a kötetbe.
Nyereményjáték
Jane Austen könyvei óriási népszerűségnek örvendenek az egész világon. Generációk nőttek fel regényein, rengeteg kiadást megélt már mindegyik írása. Sokan már az első mondatból felismerik, hogy melyik regényéről van szó. A mostani játékunkon arra vagyunk kíváncsiak, hogy az idézetek alapján be tudjátok-e azonosítani, hogy Jane Austen mely írására gondolunk. Minden állomáson találtok egy idézetet, mellyel nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik könyvből származik. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
“Lelke arra a csendre és magányra áhítozott, amelyben csak mások társaságában lehet részünk.”
A turné állomásai
12.02.: Csak olvass!
12.04.: Utószó
12.06.: Könyv és más
