A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 12., hétfő

I Onhva: A Hvavoltang éjszakai cukrászda

Sziasztok!

Jonhva a nagymamája végrendeletéből tudja meg, hogy két feltételt betartva örökli meg a pékségét: csak éjszaka lehet nyitva és legalább egy hónapig üzemeltetnie kell az üzletet. Kis töprengés után elfogadja a feltételeket, de hamarosan kiderül, hogy a betérők az újjászületésükre váró szellemek…  Tartsatok bloggereinkkel A ​Hvavoltang éjszakai cukrászda blogturnéján! 

A huszonhét éves Jonhva pékséget örököl a nagyanyjától, akinek a végrendeletében két kikötés szerepel: Jonhvának legalább egy hónapig kell üzemeltetnie az üzletet, és csak este tíz óra és éjfél között tarthat nyitva.
Jonhva eleinte habozik, végül mégis elfogadja a feltételeket, abban reménykedve, hogy a pékség vezetése segít majd neki végre megérteni az idős asszonyt ennyi év után.
Jonhva hamarosan rájön, hogy a „virághold templom” jelentésű Hvavoltang nem egy szokványos üzlet. A késő éjszaka érkező vendégei valójában szellemek, akiknek még van valami tennivalójuk, mielőtt újjászületnének. Olyan édességre vágynak, aminek nagy jelentősége volt a földi életük során.
Miután a fiatal nő megtudja a vendégéitől, hogy milyen édességre van szükségük, az üzlet fekete macskájával együtt segít nekik abban, hogy végső megnyugvást találjanak. Eközben előtte is lassan feltárulnak saját családja titkai.

I Onhva varázslatos regényét a nagy sikerű Mielőtt a kávé kihűl sorozat olvasóinak ajánljuk.

A Hvavoltang éjszakai cukrászda egy igazán kedves és szerethető történet az életről, az elszalasztott pillanatokról, a halálról, az újrakezdésről és a megbánásainkról. Az élet nagy igazsága, hogy aki megszületett, az egyszer el is távozik majd világunkból. A halál pedig soha nem érkezik jókor. A Hvavoltang éjszakai cukrászda nem egy klasszikus cukrászda. A késő éjszaka érkező vendégei valójában szellemek, akiknek még van valami tennivalójuk, mielőtt újjászületnének. Olyan édességre vágynak, aminek nagy jelentősége volt a földi életük során. Egy édesség, amit soha nem volt lehetősége megkóstolni, egy édesség, amihez boldog emlékek fűződnek. Miután Jonhva megtudja a vendégéitől, hogy milyen édességre van szükségük, az üzlet fekete macskájával együtt segít nekik abban, hogy végső megnyugvást találjanak. Eközben előtte is lassan feltárulnak saját családja titkai.

Maga az ötlet vitathatatlanul zseniális, imádtam a történet koncepcióját. Mindannyiunk számára vannak olyan ételek, ízek melyek csodás emlékeket juttatnak eszünkbe. A nagymama házi rétese, egy nyaraláson fogyasztott különleges étel, amely akkor és ott nagy hatással volt ránk. És abszolút van abban logika, hogy egy ilyen étel képes lehet arra, hogy az emékek ereje hozzásegítse őket az újjászületéshez. 

A könyvben hat különálló történet van. Mindegyik egy konkrét édességhez, ezáltal pedig hat különböző megbízóhóz és halálhoz kötődik. Az egyes történetek nagyon meghatók voltak, nekem mégis az ötödik vásárlónál érkezett meg a kötet. Bevallom, azon egy kicsit pityeregtem is. Az elmúlás mindig szomorú, de ha olyan módon történik, mint ebben a történetben, az igazán nagy szomorúsággal töltött el. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A könyvben szereplő történetek mindegyike egy konkrét személyhez és az ő életútjához kapcsolódik.

Bár nagyon tetszett a regény alapkoncepciója, szerettem is olvasni, de azért túlzásnak érzem, hogy a Mielőtt a kávé kihűlhöz hasonlítják. Összességében azért nem mondhatom, hogy új kedvencet avattam. A könyv végén lévő csattanó, vagyis az utolsó történet, ami Jonhva családjának titkait ismerhetjük meg. A történet a meglepetés erejével hatott rám, de őszinte leszek veletek, kicsit nehezen tudtam vele együtt rezegni. Egy igazán érzelemdús pillanat volt, mikor megtudhattuk a családi titkot, de valahogy nekem az a semmiből jött. Nem éreztem annyira jól felépítettnek, emiatt maradt bennem némi hiányérzet. 

A borító nagyon szép, szerintem nagyon jól illik a kötethez és összességében nekem a fordítás is tetszett. 

A hiányérzetem ellenére, a könyv stílusa szerintem összességében jó volt, szívesen olvasnék még a szerzőtől. Ha szeretitek az ázsiai kultúrát és irodalmat és még az ételeket is, akkor mindenképpen érdemes esélyt adnotok I Onhva regényének. A műfajában talán nem a legütősebb, de én abszolút nem bántam meg, hogy esélyt adtam neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,85

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

A turné állomásai

10/12 - Csak olvass!
10/14 - Ambivalentina
10/17 - Hagyjatok! Olvasok! 




2026. október 4., vasárnap

Valerie Bowman: The Honeycrisp Orchard Inn – Almáskert Panzió


Sziasztok!

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Valerie Bowman Almáskert Panzió című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai egy hangulatos turnéra invitálnak, mely során közelebbről is megismerkedhetsz a történettel és annak szereplőivel. Tarts velünk a következő napokban!

Ellie Lawson városi élete egy csapásra tönkrement, így nem maradt más választása, mint visszatérni Long Islandre, a Honeycrisp Orchardba, a szülei panziójába. Pihenés helyett azonban szembe találja magát Aidennel, az almáskert tulajdonosának vonzó fiával, akivel nemcsak szobatársakká, hanem munkatársakká is válnak. Rájuk bízzák a szüreti fesztivál megszervezését, ami nagy jelentőséggel bír: a rendezvény sikere a vendégház túlélésének záloga.

A kisvárosi élet zűrzavarában Ellie és Aiden szembesülnek egyre erősödő érzéseikkel, vonzalmukkal. És egyvalami biztos: az almáskert és a panzió jövője az ő együttműködésüktől függ.

Indulj el egy lebilincselő utazásra az önfelfedezés, a szerelem és a kisvárosi élet semmihez sem hasonlítható varázslatos világában! A méltán nagy sikerű Lovelight Farm sorozat rajongóinak ajánljuk.

Tökéletes olvasmány a méltán nagysikerű Lovelight Farm sorozat, A Pumpkin Spice Kávézó, a Szívek szállodája és a Hallmark filmek rajongóinak!

Ha szereted a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog!

Vannak napok, mikor nem vágyom másra, mint egy puha takaróra, egy forró italra és egy kedves könyvre, hogy elterelje a figyelmemet a világról és a problémáimról. Nincsenek nagy igényeim, csak egy kedves kis történetre van szükségem, ami tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, amit éppen átérzek. Amúgy nem tudom ti hogy vagytok vele, de én egyszerűen imádom, mikor egy-egy olvasmány egy ünnephez/évszakhoz kötődik. Olyannyira élem az ilyeneket, hogy nem is igazán olvasok máskor ilyesmit. Nem fordulhat elő velem, hogy télen olvassak tipikus nyári könyvet és húsvét táján sem jön meg a hangulatom a karácsonyi regényekhez. 

Most, hogy itt az ősz, nem vágyom másra, mint bekuckózós őszi olvasmányokra. Mikor megláttam az az Almáskert Panzió című kötetet, azonnal megtetszett a fülszövege és az éldekor is szerelem volt. Már az ajánlónál éreztem, hogy ez biztosan az én könyvem lesz, és szerencsére nem is kellett benne csalódnom. Tökéletes, őszi romantikus olvasmány volt, és imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Azt írja a fülszövg, ha szeretem a cozy kisvárosi románcokat és a barátokból szerelmesek toposzt, ez is tetszeni fog! Azt kell mondanom, hogy nem hazudott. Az én esetemben bizony tényleg nem tévedett. 

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért vágyom Amerikába, azonnal rávágnám, hogy a kisvárosi hangulatért. Mióta gyerekként megismertem a Gilmore Girls világát imádom az ilyen jellegű történeteket és a tipikus kisvárosi életérzést. Az őszi fesztiválokat, a töklámpásokat, a hangulatot, hogy mindenki ismer mindenkit. Egyszerűen oda vagyok érte. A másik dolog, amivel el lehet engem varázsolni az a "big city girl/boy" és "small town boy/girl" típusú romantikus történeteket. Amikor az egyik szereplő egy ízik-vérig nagyvárosi, a másik pedig kisvárosi karakter. Tudom-tudom...nagyon klisés, de egyszerűen imádom. Az Almáskert Panzió pedig tökéletesen ötvözte ezt a két számomra igazán kedves, dolgot, igazi komfortolvasmánynak bizonyult számomra. Valerie Bowman regénye pontosan azt adta, amit vártam tőle. Nagyszerű kikapcsolódásnak bizonyult, szuper olvasmányélmény volt. Egy igazán szerethető regény önmagunk megtalálásról, arról, hogy merjük megélni az álmainkat, sikereinket és merjünk újat álmodni.

A cselekmény nem túl bonyolult, ellenben nagyon szerethető, én imádtam olvasni. Ellie és Aiden párosát nagyon megkedveltem, szívesen látnám őket a filmvásznon is. Mindketten rengeteget fejlődtek. Ellie végre rájött arra, hogy mit is szeretne igazán. Hogy bár azt hitte, hogy az álmai a nagyvároshoz kötődnek, de kiderül, hogy közelebb van az otthonához, mint azt valaha sejtette volna. Aiden pedig rájön arra, hogy a változás nem feltétlen rossz és olykor érdemes rugalmasan állni az élethez, a legjobb dolgok olykor váratlanul történnek velünk. A mellékszereplőket is megkedveltem és végig azt éreztem, hogy szívesen olvasnék még erről a kisvárosról. Szerencsére talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom nektek, hogy nem kell aggódnia senkinek, aki hozzám hasonlóan beleszeret ebbe a kisvárosba, mert a szerző nem csak egy könyvet tervezett írni ebből a világból. 

Amúgy képzeljétek, nagyon vicces volt, mert olvasás közben éppen az egyik pár első találkozásáról olvastam majd gyanakodva összevontam a szemöldökömet. Miklós meg is kérdezte, hogy min gondolkodom és mondtam is neki, hogy azon agyalok, hogy vajon a következő történet egy ellenségekből szerelmesek történet lesz? És képzeljétek, igen. A szimatom nem csalt, a második rész már meg is jelent angolul. Én pedig már alig várom, hogy kézbe vegyem azt is. A harmadik rész pedig ha jól láttam, jövőre jelenik meg angolul. Mindegyik történet szupernek ígérkezik, én már most be vagyok sózva miatt. 

A szereplők mellett imádtam az egész körítést, a kutyákat, akik beöltöztek jelmezbe. A kerge kecskét, a kotnyeles falusiakat, a pletyka blogot. Az egészet úgy, ahogy van. 

Összességében nagyon szerettem ezt a kedves és könnyed romantikus könyvet, valahogy jól esett a kis lelkemnek ez az egyszerű és szerethető történet, melyben csak minimális konfliktus kapott szerepet. Tudjátok, olyan ez, mint amikor az ember a Netflixen elindít egy könnyed romantikus kis filmet, nem gondolja túl a történetet, csak sodródik az eseményekkel és a történettel. Valahogy így hatott rám ez a kötet is. A romantikus könyveket soha nem azért olvassa az ember, mert világmegváltó történetet vár tőle. Az ilyen regények olvasása közben általában mindannyian tisztában vagyunk a végkifejlettel, ezért általában az addig megtett út az, ami izgalmakkal szolgálhat. Ugyan a cselekmény és a csavarok is kiszámíthatók de ez engem egy másodpercig sem zavart, szórakoztató és kedves olvasmányélménynek bizonyult. Bármikor ellátogatnék a panzióba és az almáskertbe is, én is szívesen lennék részese az őszi fesztiválnak. 

A könyvből amúgy tényleg szuper Hallmark film lenne. Anyunak elmeséltem a történetet, ő pedig elkezdte nekem sorolni azokat, amelyek nagyon hasonlóak ehhez és mostanában látta őket a tévében. Szóval igen, azt be kell látnom, hogy maga a történet nem túl eredeti. De tudjátok mit? Engem nem érdekel, mert felőlem játszódhat tökfarmon, karácsonyfa farmon, alma kertben, egy panzióban, vagy egy családi pékségben, úgyis megnézem/elolvasom majd. Klisés? Persze. Kiszámítható? Igen! Olvastam/láttam már ilyesmit! Igen. A következő ilyen történetre is rávetem majd magam? Hogyaviharbane! Ez a tökéletes komfortkönyv számomra. Szóval ha ti is így vagytok ezzel, akkor szerintem ti is szeretni fogjátok. Én csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Valerie Bowman Almáskert Panzió című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai egy hangulatos turnéra invitálnak, mely során közelebbről is megismerkedhetsz a történettel és annak szereplőivel.
Tarts velünk a következő napokban!
 

A turné állomásai

10/04 Csak olvass!
10/05 Könyv és más





2026. június 5., péntek

Kim Hojon: Nagy remények kisboltja + Nyereményjáték

Sziasztok!

Kim Hojon Nagy ​remények kisboltja című regénye egy különleges és érzékeny történet egy nyugdíjas boltvezető és egy titokzatos, magányos csavargó találkozásáról, melyben központi szerepe van az elfogadásnak, az előítéleteknek, a türelemnek és a másokhoz való odafordulásnak. Tartsatok bloggereinkkel az állomásokon, válaszoljatok a kérdésekre, és nyerjétek meg a Kossuth Kiadó által felajánlott példányt!

Jom asszony, a kisboltját vezető energikus, idős hölgy gondoskodó főnöke az alkalmazottainak. Egy nap a szöuli pályaudvaron elveszíti legféltettebb kincseit tartalmazó erszényét, de szerencséjére egy csavargó megtalálja, és visszaadja neki. A meggyötört férfi, bár a múltját elfeledte, pontosan tisztában van a jó és a rossz közti különbséggel.
A váratlan találkozás fordulópontot jelent mindkettőjük életében.
Kim Hojon regénye – amely több mint másfélmillió olvasó szívét nyerte el Koreában – az elmagányosodott, barátságtalan fővárosban található kis vegyesbolt alkalmazottainak és vásárlóinak életét mutatja be. Az ihletet kereső fiatal drámaíró, a bajba került apa, az idősödő nyomozó… – mindannyian a kisbolt éjszakásától, Tokkótól, a hajléktalan férfitól kapnak segítséget problémájuk megoldásához, miközben a mogorva, titokzatos férfi nemcsak újjászületik, de az őszinteségének és kedvességének erejével csodákat is tesz.


Már tudjátok rólam, hogy nagyon szeretem az ázsiai történeteket, így igyekszem mindig újabb és újabb gyöngyszemeket találni a műfajon belül. A Nagy remények kisboltja című kötetre a borítója és a fülszövege miatt figyeltem fel. Kedvelem az olyan típusú könyveket, melyekben az újrekezdés áll a középpontban, így kíváncsian vártam, hogy miként varázsol majd el Kim Hojon regénye. Mivel sok hasonló történetet olvastam már, így talán kicsit nehéz nekem újat mutatni, de igyekszem mindig elvárások nélküli kezdeni az olvasást. Kicsit aggódtam ugyan, de szerencsére nagyon szerettem ezt a könyvet. Ismerős, mégis teljesen új élmény volt a kötet olvasása. A legtöbb "feel good" típusú ázsiai történetben akad egy macska, ebben azonban képzeljétek, nem volt. Ez pedig igazán frissítő élmény volt számomra. Imádom a cicás könyveket, de jó volt valami újat olvasni a zsáneren belül.

A Nagy remények kisboltja egy igazán kedves és szerethető történet az életről, a nehézségeinkről, a megakadásainkról és magáról az újrakezdésről. Egy történet arról, hogy egy apró kedvesség, egy hétköznapi jótett akár arra is képes lehet, hogy valaki egész életét megváltoztassa. Egy történet arról, hogy a kapcsolatoknak olykor gyógyító ereje van és megeshet az is, hogy a segítség a lehető legváratlanabb helyről érkezik hozzánk, mondjuk egy éjszakai műszakban dolgozó, hajléktalan férfitól. 
A Nagy remények kis boltja az utóbbi idők egyik nagy kedvence számomra, egy olyan történet, mely biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad. 

A kötet amilyen rövid, annál tartalmasabb. A történet jelentős része a kisboltban játszódik, a regény kulcsfigurája pedig Tokkó. 

Jom asszony, a kisboltját vezető energikus, idős hölgy gondoskodó főnöke az alkalmazottainak. Nem a profit motiválja, hiszen megélne simán a kis nyugdíjából, inkább azért akarja a boltot fenntartani, hogy ezzel munkát és stabilitást adjon az alkalmazottjainak. Egy nap azonban a szöuli pályaudvaron elveszíti legféltettebb kincseit tartalmazó erszényét, de szerencséjére egy hajléktalan férfi megtalálja, és visszaadja neki. Ez a találkozás pedig mindkettejük életére nagy hatással van. A boltban felmond az éjszakai eladó, így Jom asszony úgy dönt, hogy azzal tudja a leginkább meghálálni a hajléktalan segítségét, hogy munkát és ezzel egy új élet lehetőségét adja neki. A férfi nem emlékszik sem pontosan nevére, sem pedig arra, hogyan került az utcára. Annyit tud csupán, hogy Tokkónak hívják. De az, hogy ez a vezeték, vagy éppen a keresztneve, nem tudja. Ahogy a férfi munkába áll a boltban, szép fokozatosan be is indul a kötet cselekménye, ugyanis a regény a betérő vásárlók és ott dolgozó emberek életét mutatja be. 

A kisboltnak igazán sokszínű vásárlói és dolgozói köre van. Akad olyan részmunkaidős eladó, aki nem találja a közös hangot a gyermekével, de olyan is, aki egyszerűen csak fél, hogy megmutassa magát a világnak.  Vannak kedves és udvarias vendégek, de akad néhány PAH (púp a hátamra) ember is. Van olyan vevő, aki kreatív válságba került, más pedig elhidegült a családjától. Ők mindannyian a kisbolt új éjszakásától, Tokkótól, a hajléktalan férfitól kapnak segítséget problémájuk megoldásához, új célokat, perspektívát kapnak. Eközben pedig természetesen Tokkó is fejlődik. Szép fokozatosan ismét önmagára talál, az utcát és az alkoholt elhagyva ismét embernek érezheti magát. Vajon emlékezni kezd a múltjára? Képes lesz szembenézni azzal? És mi lesz a kisbolttal? Hogyan alakul Jom asszony élete és kapcsolata a fiával? A vásárlók miként hasznosítják Tokko tanácsait?

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. Hihetetlen, hogy mennyire jó érzés volt olvasni. Olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet.  

A kötet könnyen és gyorsan olvasható, én imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. A szívembe zártam Tokkó személyét és nagyon drukkoltam azért, hogy ráleljen önmagára és legyen bátorsága szembe nézni a múltjával és tetteinek következményeivel. A kötet végén egy igazán fontos kérdés maradt megválaszolatlanul, így az utolsó szó elolvasása után az első dolgom az volt, hogy megtudjam, van-e a kötetnek folytatása. Szerencsére nem kellett csalódnom, a szerző írt egy második regényt is. A főszereplője ugyan más, de a helyszín ugyanaz, és bár csak közvetetten, de választ fogok kapni a legfontosabb kérdésemre. Már alig várom, hogy olvassam, remélem megjelenik majd az a kötet is. 

Összességében én nagyon szerettem ezt a regényt. Az utóbbi idők egyik nagy kedvence lett számomra. A borító nekem szerelem, tökéletesen illik a történethez. Engem mindegyik karakter története megfogott, mindegyikkel abszolút együtt tudtam érezni, de mégiscsak Jom asszony és Tokko került hozzám a legközelebb. Ha szeretitek az ilyen jellegű történeteket, akkor csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,85

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a Kossuth Kiadó további regényei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
“Az ember az emlékeit és a belőle fakadó érzelmeit csakis maga birtokolhatja és irányíthatja.”



Állomáslista

06.05. Csak olvass!
06.07. Ambivalentina



2026. június 4., csütörtök

Margaret Rogerson: Vespertine – Holtak tisztítója + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Margaret Rogerson Vespertine - Holtak tisztítója c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Artemisia baljós történetét, melyben a Szürke Nővérnek tanuló apácanövendéknek egy visszajáró szellemmel, vagyis magával az ártó gonosszal kell szembe szállnia. Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

A holtak szellemei nem nyugszanak...

Artemisia Szürke Nővérnek tanul, vagyis olyan apácának, aki az elhunytak testét tisztítja meg, hogy a lelkük békében távozhasson - máskülönben éhes, veszélyes szellemként élednek fel. Artemisia szívesebben tölti idejét a holtakkal, mint az élőkkel, akik heges kezéről és zűrös múltjáról suttognak.
Amikor zárdáját megszállott katonák támadják meg, Artemisia egy szent relikviájához kötött ősi szellem felébresztésével védi meg otthonát. Ez egy visszajáró, rosszindulatú lény, melynek iszonyatos ereje csaknem felemészti őt - de eljöttek a holtak, és csak egy vespertine, azaz egy főrelikvia használatára kiképzett papnő állíthatja meg őket. Mivel a vespertine-ek minden tudása rég elveszett, Artemisia az utolsó még létező szakértőhöz fordul segítségért: magához a visszajáróhoz.
Miközben felgöngyölíti a szentek, a titkok és a sötét mágia baljós rejtélyét, Artemisia rájön, hogy az ártó gonosszal talán csak úgy szállhat szembe, ha elárul mindent, amiben hisz - feltéve, hogy a visszajáró nem árulja el őt még azelőtt. 

A Vespertine - Holtak tisztítója című kötet a negyedik elolvasott könyvem a szerzőtől. Eddig kissé felemás tapasztalataim voltak vele. A Könyvek varázslatát és annak a kiegészítő könyvét nagyon szerettem, a Hollók varázslata azonban kissé csalódás volt számomra. Így bevallom, kicsit izgultam, hogy milyen lesz majd a legújabb, magyarul megjelent könyve. 

Nem tudom, hogy tudtátok-e, de képzeljétek a Vespertine - Holtak tisztítója című kötet eredetileg egy hosszabb történet első része lett volna, hiszen duológiának, vagy trilógiának tervezte a szerző. Margaret Rogerson az interjúk és bejegyzései során többször utalt arra, hogy ezt a különleges világot és Artemisia karakterét további kötetekben szerette volna kibontani. A regény azonban a világjárvány idején született, egy olyan időszakban, amikor az írónő súlyos depresszióva és mentális problémákkal küzdött. Később azt nyilatkozta, hogy a könyv megírása annyira összefonódott ezzel a nehéz életszakasszal, hogy képtelen visszatérni ehhez a történethez, így a Vespertine egyelőre önálló kötet marad.

Ami különösen szomorú hogy azért bőven maradtak elvarratlan szálak, és kiaknázatlan lehetőségek. Ilyen például Artemisia múltja, a visszatérő eredete, de amúgy a köztük kialakuló különleges kapcsolat is tovább mélyülhetett volna a rész(ek) során. A könyv vége igazából kettős, működik működik önálló történetként, de érezhető, hogy egy nagyobb ív kezdete is lehetett volna.

A kötet alapja, a történet kerete szerintem zseniális és rendkívül egyedi volt. A történet szerint Artemisia Szürke Nővérnek, vagyis olyan apácának tanul, aki az elhunytak testét tisztítja meg, hogy a lelkük békében távozhasson - máskülönben éhes, veszélyes szellemként élednek fel. A szellemeket különböző rendekbe lehet sorolni, minél magasabb fokozatú egy szellem, annál erősebb és veszélyesebb. Az, hogy ki-milyen rendbe tartozik attól függ, hogy mi miatt hunyt el. A gyermekek szellemei például ártalmatlanok, ők tartoznak az egyes rendbe. De például, ha valaki gyilkosság áldozata lesz, vagy mondjuk súlyos betegségben hal meg, akkor máris veszélyesebb lesz. 

Artemisia múltja rendkívül sötét és fájdalmas, ezért szívesebben tölti idejét a holtakkal, mint az élőkkel, akik heges kezéről és zűrös múltjáról suttognak. Amikor zárdáját szellemek által megszállt katonák támadják meg, Artemisia egy szent relikviához kötött ősi szellem felébresztésével védi meg otthonát. Ez egy visszajáró, rosszindulatú lény, melynek iszonyatos ereje csaknem felemészti őt - de eljöttek a holtak, és csak egy vespertine, azaz egy főrelikvia használatára kiképzett papnő állíthatja meg őket. Mivel a vespertine-ek minden tudása rég elveszett, Artemisia az utolsó még létező szakértőhöz fordul segítségért: magához a visszajáróhoz. Miközben felgöngyölíti a szentek, a titkok és a sötét mágia baljós rejtélyét, Artemisia rájön, hogy az ártó gonosszal talán csak úgy szállhat szembe, ha elárul mindent, amiben hisz - feltéve, hogy a visszajáró nem árulja el őt még azelőtt. Vajon képesek lesznek arra, hogy összedolgozzanak? Egy papnő, aki eddig a hitéből merített erőt hogyan képes szövetségre lépni egy gonosz szellemmel? Vajon tényleg olyan rosszindulatú és gonosz visszajáró? Miként lehet gyümölcsöző a kapcsolatuk?

Olvasás közben nem tudtam nem arra gondolni, hogy Artemisia és a visszatérő kapcsolata kicsit olyan, mint Venom és Eddie kapcsolata. Ha ismeritek a Marvel filmeket, akkor biztosan tudjátok, hogy miről beszélek. De ha nem, akkor leírom azt is, hogy miért jutott a Venom film eszembe. Ugyanúgy két különálló tudat osztozik egy testen, a szereplők folyamatos belső párbeszédet folytatnak és rendszeresen csipkelődnek egymással. Egyikük egy átlagos ember, a másikuk pedig egy potenciálisan pusztító lény, aki képes lenne arra, hogy emberek ezreit mészárolja le. Egy idő után azonban sajátos módon elkezdenek egymáshoz kötődni, megtanulnak együttműködni és kialakul közöttük egy sajátságos dinamika. Külföldön amúgy többször is úgy emlegették ezt a könyvet, hogy olyan, mintha Jeanne d’Arc történetének és a Venomnak lenne a szerelemgyereke. Én pedig ezt abszolút imádtam. A könyv egyik nagy, ha nem a legnagyobb erőssége kettejük kapcsolata és dinamikája. 

A másik, amit fontos kiemelni, az Margaret Rogerson stílusa. Nagyon szeretem a leírásait és azt, ahogy megteremti az atmoszférát. Ha nem is tökéletes ez a könyve, akkor is le a kalappal előtte. Rendkívül kreatív a kötet alapja, a szellemek rendekbe való osztása, a velük való harc igazán frissítő volt a sok hasonló fantasy kötet után. 

Ugyan ez a könyv egy sötétebb stílusú fantasy történet, mégis úgy éreztem, hogy a traumákkal való megküzdés, a magány és a hőssé válás ára állt a középpontban. Nagyon tetszett Artemisia karakterfejlődése, a történet során ugyanis megváltozik a viszonya a saját múltjához, az emberekhez és még a visszatérőhöz is. A történet egy pontján például hasonlóságot fedez fel kettejük között és hagyja őt "tombolni", mert tudja, hogy azért csinálja, mert soha senki nem nyugtatta és szerette őt, így csak ebben a formában tudja kiadni magából a frusztrációját. 

Tetszett, ahogy a szerző a hősökről/szentekről gondolkodik. A hősök ugyanis nem feltétenül a legbátrabb és legerősebb emberek a világon, sokkal inkább azok, akik a félelmeik ellenére is mennek tovább. Artemisia soha nem vágyott dicsőségre, nem akart kiválasztott lenni, sőt, egész életében arra törekedett, hogy észrevétlen maradjon. A körülmények azonban újra és újra arra kényszerítik, hogy másokért áldozatot hozzon, még akkor is, ha ezért saját biztonságát vagy önmagát kell kockára tennie. Artemisia nem egy klasszikus hős. Nem csak a lelkébe voltak óriási törések, a gyermekkori események a testére is hatással voltak. Kézfején a sebeket és ujjait mindig kesztyű alá rejtette, hogy ne figyeljenek fel rá mások. A visszatérővel való kényszerű összezártság azonban sok mindenre megtanítja. Rájön arra, hogy nincs egyedül, és talán nem is olyan nehéz barátokat szereznie, mint ahogy régebebn gondolta. A könyvben azonban nem csak Artemisia változik és fejlődik. A visszatérőre is hatással van a lány. 

A cselekmény szerintem érdekes és izgalmas én egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben. Amikor lassabban folydogáltak az események, akkor is mindig találtam valamit, ami lekötött olvasás közben. A kötet hangulata, az elgondolkodtató üzenet bőven kárpótolt engem az üres járatokért. Tetszett az is, hogy nem volt kiszámítható a történet, okozott némi meglepetést is. Artemisia és a visszatérő karakterével én összességében elégedett vagyok, de kaphatott volna kicsivel több mélységet is mindkét karakter. Ugyanez igaz a mellékszereplőkre is. Nagyon megkedveltem Marguerite személyét, örültem volna, ha kicsit több lehetőséget kapott volna.

Ugyan nem tökéletes ez a könyv, de én kifejezetten szerettem. Engem abszolút magába szippantott és szívesen olvasnék még a szereplőkről. Mérhetetlenül sajnálom, hogy jelenleg úgy áll, hogy nem kap folytatást, rengeteg kiaknázatlan lehetőség maradt ebben a történetben, de bízom benne, hogy egyszer hátha mégis meggondolja magát az író. A borító teljes szerelem, tökéletesen hozza a kötet hangulatát. 

Szerintem ez a kötet egy igazi hangulatkönyv. Ha elkapod a hangulatot és tudsz rezonálni a történettel, nagyon fogod szeretni, ha azonban nem, kívülállónak fogod magad érezni. Engem nagyon vitt magával a hangulat és a történet. Összességében abszolút ajánlom, érdemes esélyt adni neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,1

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kiadó oldalán található beleolvasót és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket. 
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Milyen szellem kötődött Szent Eugénia relikviájához?



A turné állomásai

06/02 Dreamworld - Idézetek
06/04 Csak olvass! 
06/07 Könyv és más
06/10 Dreamworld












2026. június 2., kedd

T. Kingfisher: Holtak mozgatója + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Kossuth Kiadó újabb zseniális regényt hozott el T. Kingfishertől, ezúttal egy horror regényt, amely erős atmoszférájával és emlékezetes karaktereivel biztosan beszippantja a műfaj rajongóit. Tarts bloggereinkkel a turné során, játssz a nyereményjátékunkkal, és akár megnyerheted a Holtak mozgatója egy példányát is!

Amikor a nyugállományú katona, Alex Easton fülébe jut, hogy gyermekkori barátja, Madeline Usher haldoklik, Ruritaniába, az Usherek ősi lakhelyére siet.
Amit ott talál, maga a rémálom: gombák burjánzanak, és a vadállatokat megszállta valami a sötét, lüktető tó körül. Madeline alvajáró, éjjelente különös hangon szól, a bátyját, Rodericket pedig rejtélyes idegbetegség gyötri.
Alexnek egy rendíthetetlen angol gombaszakértő és egy zavarodott amerikai orvos segítségével kell kibogoznia az Usher-ház titkát, mielőtt az mindnyájukat elpusztítja.

A Hugo-, Locus- és Nebula-díjas T. Kingfisher regénye Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellájának lebilincselő, atmoszferikus újragondolása.



T. Kingfisher neve már nem volt ismeretlen számomra, ez volt a harmadik kötet, amit a szerzőtől olvastam. Már az első regénye után felkerült a kedvenc szerzőim listájára, így nem is volt kérdés számomra, hogy a Holtak mozgatója című könyvét is sorra kerítem majd. 

A könyv tulajdonképpen nem más, mint Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellájának lebilincselő, atmoszferikus újragondolása. Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellája talán joggal mondható, hogy a gótikus irodalom egyik legismertebb klasszikusa. A történet narrátora  Roderick Usher meghívására érkezik az elszigetelt, komor Usher-kúriába, ahol a férfi különös betegségtől szenved, miközben ikertestvére, Madeline haldoklik. Ahogy a ház falai között egyre nő a feszültség, a valóság és a természetfeletti határa elmosódik, mígnem a család és a kúria sorsa tragikus módon összefonódik. A novella a pusztulás, az elszigeteltség és az öröklött terhek témáit járja körül, nyomasztó hangulatával pedig máig meghatározó alkotása a gótikus horrornak. T. Kingfisher pedig nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy újragondolja ezt a történetet. A könyvből kiderül, hogy a szerző imádja Edgar Allan Poe klasszikusát, de mindig is hiányolta a műből a miérteket. Így egy kicsit újragondolta a klasszikust és megpróbálta úgy az olvasó elé tárni a történetet, hogy az Usher ház bukására, a betegségre magyarázatot kaphassunk. 

A történet szerint a visszavonult katona, Alex Easton fülébe jut, hogy gyermekkori barátja, Madeline Usher haldoklik, ezért Ruritaniába, az Usherek ősi lakhelyére siet. Arra azonban legvadabb álmaiban sem számított, hogy milyen állapotban találja majd barátait. Rodericket rejtélyes idegbetegség gyötri, de még nála is aggasztóbb Madeline állapota. A fiatal lány rendkívül gyengének tűnik, olyan, mintha már nem is élnie. Bőre sápadt, haja szinte fehér. Sokkal inkább tűnik kísértetnek, mint embernek. Éjjelente alvajár, és amikor Alex beszélni akar vele, akkor rendkívül furcsa hangon szól. A ház körül és az erdőben gombák burjánzanak, a nyulak pedig roppant furcsán viselkednek. Mintha valamilyen sötét erő munkálkodna a vidéken. Vajon mi történik az Usher házban és környékén? Milyen betegség gyötri a lakókat? Alex és Denton (Roderick sebész barátja) még megmenekülhet, vagy a ház pusztulása az ő halálukat is okozza? 

Azt hiszem, már az elején le kell szögeznem, hogy alapjáraton a könyv, és a horror világa nem annyira az én világom. Jogosan merül fel a kérdés akkor bennetek, hogy akkor miért olvastam el a könyvet. A válaszom pedig az, hogy egyrészről imádtam eddig T. Kingfisher könyveit, másrészről pedig szeretek kilépni a komfortzónámból. És ó te jó ég, milyen jó, hogy sorra kerítettem. A könyv bár rövid, mégsem éreztem egy másodpercig sem, hogy felszínes lenne. A Holtak mozgatója egy igazán erős atmoszférájú, érdekes és izgalmas gótikus horror kötet. A könyvben végig tapintható a feszültség, egy másodpercig sem ereszti az olvasóját. A különböző baljós jelek, a komor képek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet magához bilincselje az olvasóját. Ahogy haladunk előre a történetben egyre több kérdés merül fel az olvasóban. Szép lassan kibontakozik előttünk a teljes kép és végül persze rátalálhatunk a megoldásra is. A sötét hangulat végigkíséri az egész könyvet. Egyes részei szerintem kifejezetten parák voltak. Valami miatt a gombás sztorikat amúgy is erősebben élem meg, kifejezetten ijesztőnek találom őket. Így olykor igencsak kerekedett itt is a szemem. 

Forrás: goodreads
A könyv rendkívül olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet haladni vele. Ha tehettem volna, együltő helyemben ledaráltam volna. Szerencsére a folytatásra sem kell sokat várni, már alig várom, hogy sorra keríthessem azt is. Amúgy nézzétek, mennyire para már az angol nyelvű kötet borítója. 

Kicsit örülök, hogy nálunk máshogy jelent meg. Ha ránézek erre a képre, konkrétan a hideg futkos a hátamon. Tökéletesen illik amúgy hozzá, de nagyon para. 

Nagyon szerettem a könyv nyelvezetét, jókat mosolyogtam olvasás közben. Ez tökéletesen ellensúlyozta azokat a sötét részeket, melyek megjelentek a regényben. Zseniális könyv, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Rövidsége miatt tökéletes gyógyír lehet azoknak, akik éppen olvasási válságban vannak. Ne aggódjatok, ha nem olvastátok még Poe klasszikusát, így is érthető a könyv. Arra azonban számítsatok, hogy ezután garantáltan be akarjátok majd azt is szerezni. 

Nem ez volt az első könyvem a szerzőtől, és biztosan nem is ez volt az utolsó. Egyszerűen imádom ezt a nőt, kicsit félnék attól, hogy belépjek az agyába, mert elképzelni sem tudom, hogy mi van ott. De az biztos, hogy kreativitása nem ismer határokat. Ha olvastátok a szerző többi magyarul megjelent könyvét, akkor ennek is adjatok esélyt mindenképpen. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,85

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték:

A Holtak mozgatójában fontos szerepet kapnak a gombák. Épp ezért mostani játékunkban gombákat kell felismernetek az állomásokon található képek alapján, az adott gomba nevét pedig a Tally form megfelelő sorába írhatjátok be.
(Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN FELADVÁNYOM



A turné állomásai

05.31. Utószó
06.02. Csak olvass!
06.04. Könyv és más
06.06. Olvasónapló
06.08. Milyen könyvet olvassak?



2026. május 17., vasárnap

Robert Thorogood: A halál Marlow-ban jár + Nyereményjáték

Sziasztok!

Robert Thorogood A halál Marlow-ban jár című regényében egy békés angol kisváros idilli felszíne mögött rejtélyes gyilkosság borzolja a kedélyeket, amelynek felderítésére három elszánt nő szövetkezik - Judith, Becks és Suzie. A humorral és fordulatokkal átszőtt krimi magyarul a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, és garantáltan leköti mind a klasszikus bűnügyi történetek, mind a cozy mystery rajongóit. A blogturné keretein belül ráadásul most te is megnyerhetsz egy példányt a kötetből!

Judith Potts (kedvenc meztelenül fürdőző, whiskyt kortyolgató keresztrejtvényszerzőnk) a lelkész feleségével, Becksszel, és Suzie-val, a kutyasétáltatóval egy vidéki házban, zárt ajtók mögött történt, rejtélyes gyilkossági ügy kellős közepén találják magukat. Az ünnepeket felváltja a januári pangás, amikor megcsörren Judith telefonja. Sir Peter Bailey, egy prominens marlow-i úr hívja, aki meginvitálja őt és a város más figyelemre méltó lakóját a házába, hogy az esküvője előtti napon közösen ünnepeljenek. Judith úgy dönt, elmegy, végső soron a helyszín csak néhány házzal van odébb a Temze mentén, és remélhetőleg kínálnak ingyenpezsgőt is. A parti azonban váratlanul félbeszakad: bentről hangos csattanás hallatszik. A vőlegényt holtan találják a dolgozószobájában, és miután a helyiség belülről volt bezárva, a rendőrség természetesen öngyilkosságnak nyilvánítja az esetet. De barátaim, Sir Peter halálát nem lehet csak úgy ennyivel elintézni… Judith és a Marlow Nyomozóklub azonnal akcióba lendül.

Vannak könyvek, amelyekről az ember már az első fejezet után tudja, hogy nagyon fogja szeretni, amely levesz a lábunkról, szórakoztat, mégis elgondolkodtat. A Marlow Nyomozóklub második része, A halál Marlowban jár pedig pont ilyen volt számomra. Az első részt nagyon szerettem, így kicsit aggódtam, hogy a folytatás nem nyeri majd el annyira a tetszésemet, de szerencsére nem így történt. A második részt is ugyanúgy szerettem, mint az elsőt. Imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Az ügy kellően csavaros volt, bőven tartogatott izgalmakat az olvasója számára, mellett azonban szórakoztató tudott maradni a maga módján. 

A történet egy kisvárosban játszódik, ahol látszólag minden békés és nyugodt, de tudjuk, hogy az ördög soha nem alszik. Előző évben Judith, Suzie és Becks már bizonyította rátermettségét és eszességét, a gyilkosság, melyet megoldottak kisebbfajta hírnevet szerzett nekik. Azonban a folytatásban sem pihenhetnek a hölgyek, egy újabb kacifántos eset történt Marlow városkájában. Sir Peter Bailey, egy prominens marlow-i úr meghívja Judithot a kúriájába, hogy az esküvője előtti napon közösen ünnepeljenek. Judith úgy dönt, elmegy. Elhívja magával barátnőjét, Suziet is és bár Becksszel nem tud egyeztetni, a partin találkozik vele is, hiszen ő is a meghívottak listáján volt. A parti azonban váratlanul félbeszakad: bentről hangos csattanás hallatszik. A vőlegényt holtan találják a dolgozószobájában, és miután a helyiség belülről volt bezárva, a rendőrség természetesen szörnyű balesetnek nyilvánítja az esetet. Hiszen lehetetlen, hogy a gyilkos a zárt ajtón keresztül bejutott és kijutott volna észrevétlenül. De vajon tényleg az volt? Vagy valaki holtan akarta látni a gazdag urat? Szerencsére bár a rendőrség habozik, Judith és barátnői azonnal akcióba lendülnek.

A könyv alapját a "zárt szoba rejtélye" adja, ami a krimiirodalom egyik izgalmas alműfaja. A zárt szoba rejtély a krimiirodalom egyik legizgalmasabb és legintellektuálisabb alműfaja, amelynek középpontjában egy látszólag fizikailag lehetetlen bűncselekmény áll. A történetek alaphelyzete szerint a gyilkosság egy olyan helyiségben történik, amelynek minden ajtaja és ablaka belülről van bezárva vagy reteszelve, így a tettesnek elvileg sem bejutnia, sem elmenekülnie nem lehetett. Ez a klasszikus felállás a hagyományos „ki tette” kérdés helyett a „hogyan csinálta” logikai fejtörőjére helyezi a hangsúlyt, ahol a szerző egy zseniális intellektuális párbajra hívja ki az olvasót. A cselekmény végén a nyomozó mindig racionális és természetfeletti okokat kizáró magyarázatot ad a rejtélyre, amely leggyakrabban trükkös zárszerkezetek használatát, rejtett csapóajtókat, vagy éppen egy kívülről végrehajtott, de a szobában balesetnek vagy öngyilkosságnak álcázott tettet takar. Az egyik ilyen klasszikus történet A Morgue utcai kettős gyilkosság, tulajdonképpen ez teremtette meg a zsáner alapjait. A listára pedig most már felvehetjük Robert Thorogood regényét is.

Az író stílusa könnyed, mégis átgondolt. Szeretem, amikor egy könyv tud szórakoztató lenni anélkül, hogy felszínes lenne. A Marlow Nyomozóklub sorozat pontosan ilyen – intelligens, szellemes, de közben mélység is van benne. A főszereplők között remek volt a kémia. Suzie, Judith és Becks nagyszerűen működik együtt. Hihetetlenül különböznek egymástól, mégis remekül működik a párosuk. Tökéletesen kiegészítik egymást, öröm róluk olvasni. De persze nagyon szerettem a nyomozó karakterét is, aki ebben a kötetben már sokkal inkább partnereként tekintett az önjelölt nyomozókra, mint a korábbi részben. 

Érdekes és izgalmas volt a nyomozás, a szerző egy információmorzsát sem hallgat el az olvasó elől, így mi is közösen gondolkodhatunk a hölgyekkel olvasás közben. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Egyre több kérdés merül fel, választ azonban sokáig nem kapunk egyikre sem. De aztán ahogy a kirakós darabkái a helyükre kerülnek, úgy tisztul ki az egész ügy és szép lassan rájövünk arra, hogy mi is lehetett a gyilkos valódi indítéka és fő motivációja. Nagyon tetszett, hogy nem csupán magára a gyilkosságra derült fény, hanem minden kis simlisséget felfedtek az olvasó előtt. Így nagyon szépen le lett kerekítve a rejtély, bennem egyáltalán nem maradtak kérdések.

A borító szerintem nagyon jól passzol a történethez, azonnal felkelti az ember figyelmét. A kötet nagyon olvasmányos, remek élmény volt olvasni. És ha már itt tartunk, van még valami, amit muszáj vagyok említeni nektek. A könyv ugyanis már elérhető hangoskönyv formájában is a Voiz nevű applikációban. Mikor nem tudtam magammal vinni a könyvet, belehallgattam és hát bevallom, a kötet felét végül így nyomtam le. Egyszerűen imádtam Németh Kriszta előadását, szóval ha van lehetőségetek, mindenképpen hallgassatok majd bele. 

Ha jól láttam, tavaly jelent meg a sorozat 4. része angolul, így bízhatunk benne, hogy magyarul is olvashatunk még a Marlow-i nyomozóklubról. Én már most tűkön ülve várom a folyatásokat, egyszerűen imádom ezt a sorozatot.

Összességében úgy gondolom, hogy ez a könyv tökéletes választás azok számára, akik szeretik a klasszikus krimik világát és komfortosan mozognak a cozy mystery világában. Csak ajánlani tudom, engem teljesen levett a lábamról. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5


Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Üdvözlünk a cozy mystery zsáner világában! Minden állomáson egy idézetet találtok az adott könyv fülszövegéből, Nektek pedig meg kell válaszolni, melyik szerző melyik könyvéről van szó. Csak a szerző és cím párosítás az elfogadott válasz!


(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


AZ ÉN FÜLSZÖVEG RÉSZLETEM

“Vera, Kamilla és Adél a középiskola óta legjobb barátnők. Az elmúlt ötven évben jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, és immár a nyugdíjasok kissé unalmas, de legalább szabad életét élik.”


A turné állomásai

05.06 Kitablar
05.17 Csak olvass! 

2025. december 4., csütörtök

Takahasi Juta: Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához + Nyereményjáték


Sziasztok!

Megjelent A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához az Kossuth Kiadó gondozásában!
Ez a meghitt, japán hangulatú történet a gyász, az emlékezés és az újrakezdés lírai elegye – egy vendéglőben, ahol az ízek hidat képeznek élők és holtak között. Tartsatok bloggereinkkel, és merüljetek el ebben a szívmelengető, mégis misztikus utazásban, ahol a macskák, a gőzölgő levesek és az emberi kapcsolatok finom szálai mutatják meg, mi az, ami igazán fontos az életben.

„Kövesd a Koito folyót, amíg el nem éred a partot. Onnan fehér tengerikagylók ösvénye vezet majd el a Csibineko Vendéglőhöz. Lépj be – már számítanak rád. És macskák is lesznek."

Kotoko a testvérét gyászolja – bátyja felfelé ívelő színészi karrierje ugyanis derékba tört, amikor Kotoko életét mentve, tragikus balesetben életét vesztette. A lány végső elkeseredésében Csibába indul: hallott ugyanis egy vendéglőről, ahol az emberek még egyszer utoljára találkozhatnak elhunyt szeretteikkel, és csupán annyit kell tenniük, hogy megkóstolják a kifőzde ételeit.
Kotoko hiszi is, meg nem is a szóbeszédet. Ám amikor megérkezik, Kai, a vendéglő fiatal szakácsa, anélkül teszi le elé a menüt, hogy Kotoko egy szót szólt volna. A tányérokon sorakozó ételeket régen mindig a bátyja készítette el neki – és ez csupán az első lépés a furcsa események hosszú sorában…
A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához olyan, mint egy meleg ölelés, vagy a nagymama forró főztje: egyenesen a lélekhez szól. És közben, ahogy azt a japán irodalomtól megszokhattuk, emlékeztet minket arra, hogy melyek az igazán fontos dolgok ebben a rohanó világban.
A világhírű Mielőtt a kávé kihűl-sorozat rajongóinak ajánljuk.

Már írtam nektek többször is, hogy az utóbbi időben teljesen rákaptam az ázsiai irodalomra és ezen belül is a japán szerzők könyveire,  Az utazó macska krónikája, a Mielőtt a kávé kihűl, a Rintaró és a könyvek útvesztője vagy a Ne engedj el óriási kedvencekké váltak. Az Édes palacsinta már a polcomon csücsül, de például anno a Battle Royale is mélyen a tudatomba férkőzött. Mivel több számomra kedves könyv japán író tollából származik, így általában óriási lelkesedéssel vetem bele meg az újabb kötetek megismerésére. Persze még így is akadnak jócskán mellényúlások, ha emlékeztek például A Kamogava kifőzde bejegyzésemre, az például kevésbé nyerte el a tetszésemet és igazából nem ez volt az egyetlen kötet, amely nem tetszett. De mint látjátok szerencsére nem vette el a kedvemet a dolog, így A Telihold kávézó című kötetre is azonnal lecsaptam. Ugyan egy kicsit féltem az előző rossz tapasztalat miatt, de ahogy elkezdtem olvasni Takahasi Juta a regényét egyre nyugodtabb és nyugodtabb lettem. Ráadásul örömmel konstatáltam, hogy végre találtam egy japán könyvet, melynek a borítóján nem csak dísznek van a  macska. Mostanában csak olyanba futottam bele, ahol a cicáknak semmilyen szerepe nem volt a könyvben, csupán a borítón kaptak helyet. Én pedig csalódottan csuktam be a könyvet, mert kissé átverve éreztem magam. Ebben az esetben szerencsére erről szó sincs, tényleg volt a történetben macska. A várakozásaimat tovább fokozta a fülszöveg, meglyen azt írták, hogy a Mielőtt a kávé kihűl-sorozat rajongóinak ajánlják a könyvet. Bár bevallom, a sorozatnak csak az első részét olvastam, azt nagyon szerettem, így ez is egy remek hívószó az esetemben. 

A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához  egy igazán kedves és szerethető történet az életről, a nehézségeinkről, a gyászról, a megakadásainkról és magáról az újrakezdséről. Egy  történet, mely biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad. A gyász feldolgozása egy rendkívül fontos téma. Kivétel nélkül minden ember tud vele azonosulni, hiszen az élet nagy igazsága, hogy aki megszületett, az egyszer el is távozik majd világunkból. Egy haláleset, legyen a váratlan, vagy hosszú betegség után bekövetkező mindig fájdalmas. Az embernek meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal és a fájdalommal. A vendéglő pedig pontosan ebben nyújt segítséget. Hiszen aki betér oda és elfogyasztja az adott ételt, akkor még egyszer találkozhat azzal, akit elveszített. Annyi dolgot megbánunk. Egy ki nem mondott szó, egy veszekedés hosszú ideig emésztheti az ember. De a vendéglőben tett látogatás után az ember képes lehet arra, hogy megtanuljon együtt élni a szívében élő hiánnyal. 

Maga az ötlet vitathatatlanul zseniális, imádtam a történet koncepcióját. Mindannyiunk számára vannak olyan ételek, ízek melyek csodás emlékeket juttatnak eszünkbe. A nagymama házirétese, egy nyaraláson fogyasztott különleges étel, amely akkor és ott nagy hatással volt ránk. Ehet az ember ezer és ezer rétest, soha nem lesz olyan íze, mint amire gyerekkorában emlékezik. Sokszor hallottam már azt, hogy valaki áradozott egy régi süteményről, vagy akár egy főételről, majd azzal zárta a mondandóját, hogy azóta sem evett olyan jót, és máig érzi az ízét a szájában. És abszolút van abban logika, hogy egy ilyen étel képes lehet megidézni a szerettünket. Olvasás közben az ember óhatatlanul is arra gondol, hogy bárcsak igaz lenne. A világ végére is elutaznánk, hogy átélhessük ezt a csodát. És bár csak néhány perc adatik meg az embernek, mégis az egész világot jelenti ez a röpke idő. Leküzdheti a bűntudat, célt, vagy éppen békességed adhat. 

A kötet amilyen rövid, annál tartalmasabb. A könyvben tulajdonképpen négy rövidebb történet van, amelyek bár önálló egységet alkotnak, mégis összeköti őket valamilyen módon az élet és maga a vendéglő. Ahogy haladunk előre az olvasással, felfedezzük, hogy milyen módon kapcsolódnak a történetek egymáshoz. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A könyvben szereplő történetek mindegyike egy konkrét személyhez és az ő életútjához kapcsolódik, ugyanakkor olyan ez, mint a pókháló. Az egyes karakterek össze is kapcsolódnak valamilyen módon, akarva akaratlanul is hatással voltak egymás életére.

Az első pillanattól kezdve érezhető és látható, hogy a szereplők megrekedtek valahol az életükben. Van, aki a túlélők bűntudatával küzd, más pedig fájdalmas bűntudatot cipel a lelkében. Van, aki el akar menekülni és máshol akar új életet kezdeni, de olyan is, aki már feladta az életet és csak arra vár, hogy újra a szeretett személlyel legyen. A találkozás azonban mindenki életét megváltoztatta. Új célokat, perspektívát kaptak.

Összességében én nagyon szerettem ezt a kötetet. A borító ugyan kissé gyermeteg, nem lesz kedvenc, de szerintem nagyon jól illik a kötethez. Nagyon megfogott mindegyik történet, összességében csak ajánlani tudom. 

Értékelés: 5/4,9

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A könyv Japánon belül Csiba régiójában játszódik, így a kérdések, amikre a válaszokat várjuk, mind ehhez a régióhoz köthetőek. Minden egyes turné állomáson így egy kérdéssel fogtok találkozni, amire a választ a blog nevével jelzett rublikába várjuk. Jó játékot!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS
Melyik repülőtér található részben Csiba területén?