2020. április 10., péntek

Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft (Kell egy csapat! 2.) + Nyereményjáték


Sziasztok!

Karácsonyra jelent meg Ecsédi Orsolya új mesekönyve, a Nyanyacraft. A humorral teli történet főhősei ezúttal egy számítógépes játék világában találják magukat. Tarts velünk a blogturnén és az extrák mellett nyereményjátékok is várnak rád.

Beszéljünk egy kicsit a számítógépes és a videójátékok világáról. 
A ma felnövekvő, digitális generáció gyermekeinek a tudása messze meghaladja szüleiét. Bár igyekszem képben lenni a divatos programok, játékok, appok terén, de még így is meglepődök néha a legfiatalabb generáció digitális skilljein. Nem tudom mennyire ismeritek, de pár éve hódított nálunk is a Flappy Bird nevű játék, ami az idegesítően nehéz rage-játékok iskolapéldája. Számtalan felhasználói videó készült a játékkal kapcsolatos reakciókból, amelyeken gyakran még mobilok is törnek. Nos szerintem nagyon sokat elárul az egészről, ha elárulom nektek, hogy Miklós 10 éves tesója Boldi olyan játsszi könnyedséggel ugrándozott azzal a madárral, hogy konkrétan még a szám is tátva maradt. Ez a generáció tényleg olyan, mintha az okostelefonnal a kezében született volna. Hihetetlen érzékük van ezekhez a játékokhoz. 

De térjünk is vissza a fő gondolatmenetre. 

Az iskolákban már az alsós gyerekek is rendszeres internet használók, és szabadidejük nagy részét az interneten, vagy konzolok előtt töltik. Ezzel nincs is semmi baj, de nem szabad engedni, hogy a gyerkőc függővé váljon. Fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy ami a játékban történik, az nem a valóság része. Nem baj, ha a gyerek játszik, de képes legye arra, hogy leálljon. Ne ez legyen az egyetlen dolog, amit a szabadidejében csinál. 

És miért is beszéltünk most erről? Lássuk miről szól a Nyanyacraft!

Ha szereted a számítógépes játékokat, ez a te könyved!
Mi történik, ha a legjobb barátunk eltűnik?
Hát persze, hogy meg kell keresni. És ha veszélyes helyre keveredik? Világos, ki kell menteni onnan. De mi a helyzet akkor, ha eszében sincs hazatérni? Ha egyáltalán nem vágyik arra, hogy megmentsék?
Zizu és Anka mindhárom kérdéssel kénytelen szembenézni. Sőt, ahogy egyre messzebbre sodorják őket a kalandok az otthonuktól, egy még súlyosabb dologgal is. Azaz inkább személlyel. Magával az elveszett barátjukkal. Ha vissza akarják kapni Bátit, cserébe fel is kell áldozniuk valamit. Maguk sem lehetnek biztosak abban, hogy ez a valami nem a barátságuk lesz-e. Te mit tennél? És hogyan döntenek ők? Megtudhatod. Könyvben átélhető online játékvilág.
Filmszerű, pörgős, izgalmas történet, ami kiszakít a valóságból. Kísérd el Bátit, Ankát és Zizut a digitális világ határain túlra, és megtudsz még egyebeket is.

Nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de a második rész még az elsőnél is jobban tetszett. Egyszerűen imádtam. A történet igazán pörgős, a főszereplők pedig hozták a formájukat. Semmit sem változtak az első rész után, még mindig pontosan olyanok, mint bármelyik fiatal az ő korukban. 

A Nyanyacraft egy igazán fontos kérdéssel foglalkozik, ami nem más, mint a játékfüggőség, és a virtuális világba való menekülés. A történet nagyon igazán időszerű, nagyon izgalmas izgalmas és igazán szórakoztató. Remek eszköz ahhoz, hogy a gyerekek megtalálják az egyensúlyt a virtuális valóság és a való világ között. Továbbá a könyv igazán remekül megágyaz egy szülő-gyerek beszélgetésre, mely következtében ki lehet jelölni a megfelelő határokat és korlátokat. 

És ez miért is fontos?

Számtalan olyan kisgyerek van a világban, aki nem találja a helyét. Nincsenek barátai, vagy egyszerűen nem érzik jól magukat abban a közegben, ahova tartoznak. A játékok egyfajta menekülést jelenthetnek ilyenkor a valóságból. Hiszen ki ne szeretne 99-es szintű varázsló, vagy szuper erős amazon lenni. Ha az ember egy avatar mögé rejtőzhet, akkor minden egy kicsit könnyebb. Ilyenkor bátrabbnak és erősebbnek érezzük magunkat, hiszen a játék pillanatában mi nem is létezünk. Eggyé válunk a játékkal, és ha csak rövid időre is, de igazi hősök lehetünk. Irányíthatunk egy egész királyságot, vagy éppen leigázhatjuk az egész világot. Néha mindenki szeret kiszakadni a valóságból, így nincs is baj azzal, ha valaki így ereszti ki a gőzt. A gond akkor kezdődik, ha az ember elveszíti a kontroll és túlságosan is magába szippantja a játék. Amikor már nem érzékeli a külső világot, és az élet egyetlen értelmét abban látja, ha bekapcsolhatja a hőn áhított programot. 

Valami ilyesmi történik Bátival is a kötetben. Az első rész óta tudjuk, hogy milyen nehéz dolga van valakinek akkor, ha Bátornak hívják. Valahogy mindenki elvárja tőle, hogy erős és bátor legyen. De mi van akkor, ha ez a való életben nem sikerülhet? Mikor megkapja a mindenki számára ismeretlen Nayna konzolt egyre több és több időt tölt előtte, elhanyagolja a barátait és nagyszerű #fotozzfelfele projektet is. Szép lassan egy olyan virtuális valóság rabja lesz, melyben végre úgy érezheti, hogy igazán hű lehet a nevéhez. Igazán nagy és erős mágussá válik, akitől mindenki fél a környéken. 

A lányok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megmentsék a barátjukat. Hosszú utat kell mindhármuknak megtenni, míg rájönnek, hogy "Az iskola csak iskola. Olyan, mint egy fordított tükör." Semmi sem tart örökké. Az iskola nem határoz meg semmit. Attól, hogy valaki nem érzi győztesnek magát még nem jelenti azt, hogy soha is viszi semmire. Ami az iskolában még hátrányt jelent, hozzásegítheti őket ahhoz, hogy igazán sikeres felnőttekké váljanak. Egy túlságosan kíváncsi gyerek például nagyszerű felfedező, vagy tudós lehet. Egy pimasz és rettenthetetlen gyerek pedig akár még haditudósító is lehet. Ahogy a könyvben a lányok megállapítják: "Az iskola nem tart örökké. Utána bármi lehetsz. Érted? Bármi. Rocksztár. Testszobrász. Bázisugró. Macskadivattervező. Vagy egyszerűen az első ember, akinek eszébe jut valami őrültség, ami megmenti az emberiséget a kipusztulástól." Az iskola nem jelenti az egész világot, csak egy állomás. 

A könyv cselekménye  izgalmas és mozgalmas. Bár nem én vagyok a célközönség, de együltő helyemben elolvastam. Egy tízévesnek talán kicsit több időre lesz szüksége, de biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy magába szippantja majd a történet, ahogy engem is. 

A szöveg igazán humoros, rendkívül jól emészthető. A könyv nyelvezete hihetetlenül igényes, az első részhez hasonlóan könnyen és jól olvasható. Ebben a kötetben kevesebb versidézet került beépítésre, de itt is jó móka volt azon gondolkodni, hogy honnan is ismerős az a bizonyos mondat. 
László Maya rajzait ismét csak dicsérni tudom, ismét nagyon jól kiegészítik a könyvet. A borító nagyon kifejező, imádom, kár, hogy nem látszik rajta a Craft felirat. 

Összességében a Nyanyacraft nem csak hozta, hanem magasan túl is szárnyalta az elvárásaimat, amit az első rész olvasása után állítottam a kötettel kapcsolatban. A történet izgalmas, a szereplők pedig igazi hús-vér gyerekek. Itt is kiemelem, hogy tökéletes ajándék lehet a fiatalabb korosztály számára, így bátran ajánlom mindenkinek, aki ezzel szeretné meglepné a gyerkőcöt valamilyen alkalomra. Ha ez így folytatódik, ez lesz az egyik kedvenc olyan könyvsorozatom, amely gyerekeknek szól. Mindkét résznek helye van a 8-12 éves korosztály polcán, ajánlom mindenkinek!

Ha kíváncsiak vagytok az sorozat első részének az értékelésire, akkor kattintsatok IDE.

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.



Nyereményjáték

A Nyanyacraft főhősei egy számítógépes játékban találják magukat. Azoknak, akik szeretik ezeket a játékokat, most fellélegezhetnek :)
Minden állomáson egy népszerű játékból találtok képet, nektek pedig a rafflecopter doboz megfelelő sorába kell beírni, hogy mely játékról van szó.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP



a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.08. - Spirit Bliss
04.10. - Csak olvass!
04.12. - Könyv és más
04.14. - Sorok között
04.16. - Hagyjatok! Olvasok!
04.18. - Hagyjatok! Olvasok! extra állomás
04.20. - Spirit Bliss extra állomás

Ecsédi Orsolya: Banyavész (Kell egy csapat! 1.)

Sziasztok!

Fontosnak tartom, hogy olyan könyveket is olvassak, amelyeknek nem feltétlenül én vagyok a célközönsége. A szépirodalom és az ifjúsági irodalom mellett tökéletesen megférnek a gyerekeknek szóló könyvek is. Miklósnak van egy kis, akarom mondani nagytesója Boldi, aki igazi nagyfiú már a maga 10 évével. Az egész család igyekszik nagy gondot fordítani arra, hogy olvasóvá nevelje őt, így én is vadászom azokat a köteteket, melyeket szívesen a kezébe adnék. 

A Blogturné Klub keretében találkoztam a kötet második részével, így mielőtt nekiveselkedtem volna az elolvasásának górcső alatt vettem az első részt. No de lássuk is miről szól a könyv. 

Anka hatalmas bajba kerül, ha nem teljesíti egy boszorkánygyanús tanárnő feladatát.
Olvasónapló a VALÓSÁGBÓL? Hogy micsoda?!
Zizu, Báti és Anka sem érti, mégis kénytelenek nekivágni Budapestnek, hogy találjanak egy igaz mesét. Olyat szánalmasan elavultat, amiben nem elég, hogy a jó győzedelmeskedik, de még méltó jutalmát is elnyeri.
Persze komoly ötödikesként tudják, hogy ennyi erővel akár sárkányokat is kereshetnének. Vagy varázslókat.
De nincs más választásuk, mint alaposan kinyitni a szemüket, és meglátni a város lenyűgöző csodáit, hogy megmenthessék Ankát.
A barátoknak egy hét áll a rendelkezésükre. Vajon sikerül végbevinni a csodát?
Titkok, csodák Budapest utcáin. Mit kell tenned, hogy meglásd? Csak nézz fölfelé a házakra, és a város mesél!

Az az igazság, hogy nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog nekem tetszeni ez a könyv. A történet izgalmas, a szereplők szerethetőek, a stílus pedig remek. 

A könyv három főszereplője Anka, Zitu és Báti, akik az ötödik bé osztályát erősítik. Mindegyik gyerkőc egy külön személyiség. Zitu egy nagyon okos, ám rendkívül szemtelen leányzó, aki viselkedésévél és beszólásaival joggal hajthatna az intőgyűjtés Guinness rekordjára. Báti, vagyis Bátor az a fiú, aki nem feltétlenül a legerősebb személyiségjegyéről kapta a nevét. Mindezek ellenére a Harry Potter töretlen népszerűsége óta tudjuk, hogy "Bátor ember az, aki szembe mer szállni az ellenségeivel, de még bátrabb az, aki baráttal száll szembe." és "A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.", így biztos lehet mindenki abban, hogy komoly meglepetéseket tartogat a könyv és bebizonyítja, hogy nem is állhatna távolabb a Gyávika gúnynévtől. Anka kicsit lassú és néha kissé enervált leányzó, akit vészesen fenyeget a bukás veszélye magyarból. Adél néni, az új irodalom tanárnő azonban egy utolsó lehetőséget biztosít a lánynak annak érdekében, hogy javíthasson. Egy olvasónaplót kell elkészíteniük. Kénytelenek nekivágni Budapestnek, hogy találjanak egy igazi mesét. Olyat amiben nem elég, hogy a jó győzedelmeskedik, de még méltó jutalmát is elnyeri.

Kezdetben minden gyerek, oda van a mesékért. Mindenki megtanulja, hogy a jó igenis győzedelmeskedik és elnyeri méltó jutalmát. Aztán ahogy növünk úgy kezd kicsit ciki lenni a dolog. Már nem nézünk annyi mesét és nem vagyunk annyira oda a Disney mesehősökért sem. Igyekszünk nagynak és rettenthetetlennek tűnni. Minden gyerek szeretne felnőni. Aztán ahogy idősödik az ember, úgy hirtelen visszafordul minden. Már nem kell senkinek bizonygatni, hogy felnőttünk, így néha a tévé előtt ragad az ember a régi kedvenc meséit nézve. Akár az is megtörténhet, hogy egyenesen keressük a mesehősös ruhákat, mert rájövünk, hogy igenis jó volt gyereknek lenni. Minden felnőttben él egy kisgyerek, aki tátott szájjal nézi meg újra és újra a mesefilmeket. 

A három főszereplő pontosan abban a korban van, amikor a mese kezd ciki lenni. Amikor még oda-oda pillant az ember a tévére, amikor a mese megy, de csakis titokban. Amikor már tudják, hogy a jó néha elbukik és talán soha nem is kap semmilyen jutalmat. Ez az egy hetes feladat, amit azért kapnak, hogy Anka ne bukjon meg igazán megdolgoztatja a három jó barátot. Elkezdik máshogyan látni a világot és szép lassan rájönnek, hogy a mesék és a varázslat mindenhol ott vannak. A jutalom pedig egészen elképesztő is lehet, akár egy egész osztályt is összekovácsolhat. 

A cselekmény szerintem nagyon izgalmas, imádtam benne az apró kis utalásokat és finomságokat. Nagyon tetszettek a különböző versrészletek (itt most megállok egy pillanatra és töredelmesen bevallom mindenkinek, hogy nem ismertem fel mindegyiket, szégyen ide...szégyen oda. de azért több, mint a háromnegyedénél jó voltam), mindig megálltam egy pillanatra, hogy kitaláljam az adott vers költőjét és a címet is. Nagyon ötletes volt, zseniális húzásnak tartottam. Ezen kívül remek ötlet volt a népmesei elemek megjelenítése a könyvben. Bár nem szeretem a tacskókat alapjáraton, de Ulrik igazán a szívembe férkőzött. Ki ne szeretne egy ilyen izgalmas sárká...akarom mondani kutyát magáénak tudni. 

Szerintem az volt az egész könyvben a legjobb, hogy igazán modern hatású volt. A főszereplő egytől-egyik igazinak hatnak, könnyen és gyorsan lehet velük azonosulni. A #fotozzfelfele ötlet is nagyon szuper hiszen az ember mindenfelé csodákat és izgalmas történeteket találhat, ha kinyitja a szemét, vagy felnéz a telefonjából. A mese és a csoda körülöttünk van, elég csak jól körbenézni és megtalálni. 

A szöveg könnyen és jól olvasható. Bár nekem néha kicsit furcsa volt a tagolás, de mivel a célközönség konkrétan harmad annyi idős, mint én, így ebben nem vagyok túlságosan mérvadó. 
László Maya illusztrációi nagyon jól sikerültek, hihetetlenül jól kiegészítik a történetet. Én egyszerűen imádtam. A borító egyszerű, de nagyszerű, igazából szerintem nem is kell ennél több. 

Összességében tényleg igazán szerethető könyv a Banyavész. A történet izgalmas, a szereplők pedig pontosan olyan gyerekek, mint akik olvassák a történetet. Tökéletes ajándék lehet a fiatalabb korosztály számára, így bátran ajánlom mindenkinek, aki ezzel szeretné meglepné a gyerkőcöt valamilyen alkalomra. Az pedig szerintem mindennél többet elmond, hogy ez a kötet biztosan Miklós tesójának a polcán fog landolni. Mindenképpen szeretném majd megajándékozni egy példánnyal, hiszen pontosan az ő korosztályának szól a történet, azt hiszem, hogy a lehetőségeimhez képest ez az egyik legnagyobb dicséret, amivel szolgálhatok Ecsédi Orsolyának. 

Szeretném megköszönni a kötetet a Könyvmolyképző Kiadónak, hiszen nélkülük nem születhetett volna meg ez a bejegyzés. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.






2020. április 8., szerda

Lovranits Júlia Villő: Bajban ​az öreg tölgy (Bodza, a természetmentő 1.) + Nyereményjáték


Sziasztok!

Lovranits Júlia Villő legújabb gyerekkönyvében megismerkedhetünk egy különleges és bátor kislánnyal, Bodzával, aki mókás nagymamájával benevez egy természetfotó pályázatra. Miközben éppen egy csodaszép, öreg tölgyfát szeretnének lefotózni, megtudják, hogy a hatalmas növény nagy bajban van, ugyanis ki akarják vágni. Vajon sikerül Bodzának megmentenie a tölgyfát? Ha három bloggerünkkel tartotok, ti is megtudhatjátok, és még a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt is megnyerhetitek!

Természetvédelmen tulajdonképpen tudományos, kulturális gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelmét, megőrzését és fenntartását értjük. A természetvédelem a természet, az élő és az élettelen természeti értékek, valamint a természeti területek megóvását, hosszú távú fenntartását jelenti. Természetesen a fák védelme is ebbe a kategóriába esik.
Földünk minden kontinensén megtalálhatók a fák. Lombkoronájuk sok állatnak nyújt táplálékot és lakóhelyet, törzsük és gyökerük szintén. A Föld légkörének oxigéntartalmát jórészt a fáknak köszönhetjük, így azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, melyek nem eszik, vagy nem laknak a fa lombjában. A Föld növényei felelősek azért, hogy mindig friss oxigén kerüljön a légkörbe. Ha az ezek nagy részét jelentő fákat kiirtanánk, akkor a maradék növények nem tudnának elegendő oxigént termelni, ezért a levegő sokkal kevesebb oxigént tartalmazna, mint most.
Én egyszerűen imádom azokat a parkokat, amik tele vannak fákkal. Nincs is hangulatosabb annál, mint leheveredni egy pokrócra és egy csodás fa árnyékában élvezni a jó időt. Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, mert bár Budapesten élek, a tőszomszédságomban található a Semsey-park nevű hely, ahol rengeteg növény és fa található. Egyszerűen imádom, hogy az erkélyemről nem egy nyüzsgő utcára látok rá, hanem egy nagyszerű parkra. 

Miért is írtam most erről? Lássuk a mai könyvet!

Ne félj, Természet, jövünk!
Bodza Budapesten él, és imádja a fákat, madarakat, egyszerűen az egész természetet.
Modern, vicces nagyijával együtt felcsapnak madárfigyelőnek. Találnak egy természetfotó pályázatot, amire egy öreg tölgyfát szeretnének lefényképezni.
Ám nagy baj van, a különleges tölgyet ki akarják vágni!
Bodzának és Nagyinak egyetlen esélye marad: egy csodálatos fotóval megnyerni a pályázatot és felhívni rá az emberek figyelmét.
Vajon sikerül megmenteni a környék legöregebb fáját?
És milyen további kalandok várnak rájuk a fotópályázat után?
Mit rejt a Sas-hegy?
És mit tehet egy bátortalan alsós, ha veszélyben a természet?
Lovranits Júlia Villő biológus, író, népszerű mesemondó, akinek szívügye a természet megszerettetése. Vérbeli mesélő, aki szerint egy budapesti lakótelepen is karnyújtásnyira rejtőznek a csodák, csak ki kell nyitnunk a szemünket, hogy meglássuk.
Tarts te is Bodzával, fedezd fel a világ lenyűgöző szépségét!

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, már az első pillanatban beleszerettem. Kifejezetten tetszenek azok a történetek, amelyeknek ismeretterjesztő, vagy nevelő célzata van. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek minél előbb találkozzanak például a természetvédelem kérdésével, hiszen így válhatnak majd a későbbiekben felelősségteljes és tudatos felnőtteké. A természet szeretete, megbecsülése és védelme egy olyan téma, amelyet szerintem nem lehet elég korán felvetni. Hihetetlenül aktuális téma, hiszen a bolygónk állapotának romló tendenciája szemmel látható. Sajnálatos módon az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen, emiatt nagyon fontos, hogy a kicsik megtanulják, hogy óvni és védeni kell a környezetet, hiszen csak így tudjuk megőrizni bolygónk állapotát. 

A Bajban az öreg tölgy egy kedves és hihetetlenül bájos mese, nagyszerű és szerethető szereplőkkel. Nagyon tetszik, hogy városi környezetben játszódik, hiszen ezzel megmutatja az olvasónak az írónő, hogy ebben a környezetben is jócskán akad megfigyelni való, ha nyitott szemmel jár az ember. 

Bodza és nagymamája igazán szimpatikus és szerethető karakterek. Nekem nagyon tetszettek, az egyszerű és hétköznapi szereplők, hiszen így könnyen lehet velük azonosulni. Ráadásul a kislány már azzal megnyert magának, hogy második a tornasorban, ráadásul hátulról. Mintha magamról olvastam volna. Én is mindig az utolsó előtti voltam a sorban. :)

Bár Bodza még csak kisiskolás mégis rengeteget tud a természetről, a fákról, a madarakról és a pillangókról. Nagymamája éppen megkezdi nyugdíjas éveit, így rengeteg szabadideje lett. Egy nap egy izgalmas és érdekes fotópályázatra figyelnek fel, melyben a kerület, ahol laknak az év természetfotósát keresi nagyszülő-unoka kategóriában. Hamar rá is találnak egy öreg tölgyfára, mely tökéletes lenne számukra a pályázatra. Bodza és Vica nagyi rengeteg kalandon megy keresztül, annak érdekében, hogy végre felfigyeljenek rájuk és megóvják az öreg tölgyet a kivágástól. 

Nagyon tetszettek a beszélő nevek, Soseérrá Kávé Manci az ügyintéző hatalmas kedvenc lett. Jót mosolyogtam rajta. :)

Az illusztráció egyszerűen csodás, nagyon jó érzés lapozgatni a mesekönyvet. Az egyik legszebb mesekönyv, amit mostanában a kezemben fogtam. A lapok minősége is nagyszerű, plusz kellően vastagok így egy vehemensebb lapozgatás során sem tépődnek el. 

A fülszövegen is olvashatjuk, hogy Lovranits Júlia Villő biológus, író, népszerű mesemondó, akinek szívügye a természet megszerettetése. Ez a mese pedig abszolút alkalmas arra, hogy megszerettesse a természetet a legkisebb korosztállyal is. 

Összességében a Bajban az öreg tölgy egy nagyon kedves és szerethető történet. A cselekmény izgalmas, a karakterek pedig egyszerűen nagyszerűek. Az illusztráció mesés, tökéletes mesekönyvnek tartom. Az egyik legfontosabb könyv lesz a babadobozban, hiszen nem lehet elég korán elkezdeni a természet iránti tiszteletre való nevelést a legkisebb korosztály körében. Mivel a kötet egy sorozat első része, így biztos, hogy a többi részét is mindenképpen beszerzem majd. Kíváncsian várom a folytatást, engem ez az első rész megvett kilóra. Mindenkinek csak ajánlani tudom! 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.


Nyereményjáték

A könyvben központi szerepe van egy fának, nevezetesen a tölgynek. Aktuális nyereményjátékunkban további fafajták után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a fafajta nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.06. Könyv és más
04.08. Csak olvass!
04.10. Spirit Bliss Sárga könyves út
04.12. Spirit Bliss Sárga könyves út (EXTRA)

2020. április 7., kedd

Palásthy Ágnes Mi ​lesz veled, cica? + Nyereményjáték


Sziasztok!

Palásthy Ágnes állattörténetei a természet és az élővilág szeretetére neveli a kicsiket és a nagyokat. Legújabb könyvében megismerkedhetünk Bellával és családjával. A kislány nagyon szeretne egy saját cicát, de a szülei sajnos nem egyeznek bele a dologba.  Egy nap azonban minden megváltozik, amikor a család rábukkan egy elkóborolt kismacskára. Ha kíváncsiak vagytok, hogy Bella és a cica milyen kalandokba keveredik, akkor tartsatok három bloggerünkkel és ha nektek kedvez a szerencse meg is nyerhetitek a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt a mesekönyvből. 

Bevallom nektek őszintén, soha nem voltam igazán macskás típus. Mindig voltak cicáink otthon, de valahogy egyikhez sem tudtam igazán kötődni. Sokszor eltűntek, vagy éppen egy goromba szomszéd/ egy autó/egy kóbor kutya áldozatául estek. Ha nagyon csúnyán szeretném megfogalmazni, fogyóeszköz volt a környékünkön a macska. 
Az utóbbi időben azonban többször is eszembe jutott, hogy Vinnie mellé jó lenne egy kiscica. A vörösek a gyengéim (nem, nem Garfield miatt), szóval rendszeresen szoktam hirdetéseket és örökbe fogadó oldalakat böngészni, hátha meglátom a tökéletes macskuszt. Sajnos Miklós kevésbé lelkes és szerinte a kutya sem örülne túlzottan a "kistestvérnek" de én szentül hiszek abban, hogy megbarátkoznának a helyzettel.

No de miért is beszéltem most a macskákról? Lássuk a mai könyvet!

Az a legjobb, ha van az embernek cicája!
Bella nagyon szeretne egy cicát, de a szülei nem egyeznek bele. Azonban egy nap panaszos nyávogást hallanak, és a hangot követve pici cirmos cicára bukkannak.
Vajon kié az édes kis csöppség?
Bella aggódva keresi, és végül a család nagy elhatározásra jut.
Ám az igazi kalandok csak akkor kezdődnek, amikor a kismacska gazdára lel.
Miben tud segíteni Berci, Bella osztálytársa? Na, és a morgós szomszéd hatalmas kutyája? Mennyi nehézséggel néz szembe a család, ha be akar fogadni egy macskát?
Palásthy Ágnes állattörténeteiből árad a szeretet és a kedves humor.
A cserfes kislány és a gazdátlan kiscica bájos története derűs pillanatokat és izgalmas fordulatokat kínál az olvasóinak, aki jóleső mosollyal csukja be a könyvet.
Ismerd meg Bella kalandjait a kis cirmossal! Ígérjük, meg fogod szeretni.

Nagyon szeretem az állatos meséket, így nem is volt kérdés számomra, hogy csatlakozom a turnéhoz. Kifejezetten kedvelem azokat a történeteket, amelyek nem merülnek ki abban, hogy cukik, hanem fellelhető bennük a tanító jelleg. Ez a könyv, pedig határozottan megfeleltethető ennek a gondolatnak. 

A Mi lesz veled, cica egy igazán kedves és szerethető történet a cicatartás nehézségeiről és örömeiről. Minden oldala a felelősségteljes állattartásra tanít de abszolút nem szájbarágósan és direktbe teszi ezt. 

A mesekönyvből megismerjük, hogy mivel jár egy kiscica befogadása és milyen kezdeti nehézségekkel kell számolnia annak, akinek az otthonába költözik egy nyávogó négylábú. A rövid történetből sok mindent megtudhatunk, például azt is, hogy egyes növények mérgezőek lehetnek a cicák számára. Véleményem szerint nagyon jól van megírva a mese, ha egy család éppen azt tervezgeti, hogy kiscicát szeretne, ez a kötet nagyon jó alapot és lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy átbeszéljék a kicsikkel azt, hogy mivel is jár egy macska gondozása. 

A történetbe csempészett a szerző némi izgalmat, a huncut kiscicát mindenféle érdekes helyzetbe keveredik, igazán izgalmassá teszi a család életét. 

Nagyon érdekes volt számomra a szomszéd karaktere, aki azért tart kutyát, mert az az igazán férfias.
Vajon mitől lesz egy állat férfias, vagy nőies? Mitől nőiesebb mondjuk egy macsek? És vajon mi a nőiesebb? Egy csivava, vagy egy macska?
Mindezek hatására eszembe jutott az a sok ember, akik csak a külső jegyei alapján választanak háziállatot. Például tudtátok, hogy a menhelyeken a fekete állatokat kisebb eséllyel fogadják örökbe? Például egy fekete macskát kevesebb eséllyel választ társnak egy újdonsült állattartó, mint egy fehéret. Én nem látok ebben logikát. Én azt vallom, hogy minden állat megérdemel egy tökéletes gazdit.

A mese tagolása nagyon jó, tökéletes esti mesének. A szöveg könnyen és jól érhető, nem okozhat gondot a legkisebb korosztálynak sem.

A kötet rendkívül igényes és jó megjelenésű, öröm forgatni. Az illusztráció kezdetben nem tetszett, de aztán a végére abszolút megbarátkoztam vele. A képek nagyon aranyosak és színesek, igazán felkelti a kicsik figyelmét a mese hallgatása közben.

Összességben nekem nagyon tetszett ez a mesekönyv, nagyon jó volt elolvasni. Nyugodt szívvel teszem el a babadobozba, ahol a leendő bogyókánk könyvei vannak. Kedves és bájos történet, mely megmosolyogtatja az olvasóját. Nagyon vigyázzatok olvasás közben, mert bár nem tartom cicabolondnak magam, de az olvasás óta folyamatosan arról ábrándozok, hogy a Semsey-parkban találok egy kiscicát és hazaviszem. Ha már van cicád, akkor azért...ha pedig nincs, akkor azért olvasd el ezt a mesekönyvet. Bátran ajánlom mindenkinek, cicabolondoknak pedig kötelező olvasmány.

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.




Nyereményjáték

Palásthy Ágnes könyvében a kóbor kiscica rengeteg kalandba keveredik. A mostani játék során elveszett macskákat kell keresni. Minden bejegyzésben elrejtettünk egy képet. Nincs más dolgotok, mint megtalálni az elkóborolt cicákat és a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy milyen fajtájú az általatok meglelt kisállat.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.07.: Csak olvass!
04.09.: Spirit Bliss Sárga könyves út
04.11.: Könyv és más
04.13.:Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)

2020. április 1., szerda

Jess Rothenberg The ​Kingdom – Boldogan, amíg meg nem… + Nyereményjáték


Sziasztok!

Ana egy Fantazista, vagyis egy gyönyörű, félig robot és félig ember hercegnő, aki mindennap a Királyságba érkezőket szórakoztatja a nővéreivel együtt. Egy nap gyilkosság történik a fantáziaparkban, és Anát megvádolják azzal, hogy megölte a park egyik dolgozóját, Owent. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, ők mit gondolnak erről a nem hétköznapi YA-regényről, és ne feledjétek, hogy a turné végén a Maxim Kiadónak hála meg is nyerhetitek a regényt!

Be kell vallanom nektek valamit. Az a helyzet, hogy én közel 30 évesen is Disney - mese függő vagyok, sőt ennyi idősen is rajongok a hercegnőkért. Belle és Aranyhaj a két legnagyobb kedvenc,  de ha nagyon őszinte szeretnék lenni, igazából majdnem az összeset imádom (na jó...ez nem igaz...Hófehérke és Csipkerózsika eléggé idegesít, de a többieket tényleg nagyon kedvelem). 
Néha hihetetlenül jó érzés lehuppanni és megnézni egy hercegnős mesét. Pontosan ugyanúgy nevetek, mosolygok a poénokon és sírok a szomorú jeleneteken, mint amikor először láttam a rajzfilmet. Az esetek többségében hiba nélkül ismerem fel és éneklem lelkesen a mindenki által ismert és szeretett dalokat. Sőt...bevallom most azt is nektek, hogy néha a munkahelyen, amikor zenét kapcsolok magamnak, akkor sokszor Disney dalokat hallgatok. 

No de miért is kerültek előterébe a hercegnők? Lássuk miről is szól a könyv!

Üdvözlünk a Királyságban… ahol a „Boldogan, amíg meg nem…” nemcsak ígéret, hanem szabály is.
A Királyság(TM), mely úgy ragyog fel a bejárata után, mint a gyémánt, egy magával ragadó fantáziapark, ahol a vendégek virtuális sárkányokkal, óriásként magasba törő kastélyokkal és biotech, a valóságban már kihalt fajokkal találkozhatnak.
Ana a hét Káprázat – gyönyörű hercegnők, akiket arra terveztek meg, hogy valóra váltsák az álmokat – egyike. Azonban amikor Ana találkozik a park egyik dolgozójával, Owennel, olyan érzelmek ragadják magukkal, amik nincsenek belé programozva, mint például a szerelem… az első szerelem.
A tündérmese hamar rémálommá torzul, amikor Anát gyanúsítják Owen meggyilkolásával, és kezdetét veszi az évszázad tárgyalása. Bírósági vallomások, interjúk és Ana emléke során megismerünk egy történetet szerelemről, hazugságokról és kegyetlenségről – és arról, hogy mit is jelent valójában embernek lenni.

A regénnyel először az egyik könyvesbolt idegen nyelvű részlegén találkoztam és azonnal bele is szerettem. A fülszöveget kifejezetten izgalmasnak és érdekesnek tartottam és nagyon közel álltam ahhoz, hogy megvegyem és elolvassam angolul. De aztán elmaradt a vásárlás és őszintén szólva kicsit meg is feledkeztem róla. Mikor megkaptuk a listát és megláttam, hogy a Maxim Kiadónál megjelenik a könyv, hihetetlenül lelkes lettem és azonnal csatlakoztam a turnéhoz, ezt pedig az olvasás után sem bántam meg. Nekem nagyon tetszett a könyv, minden hibája ellenére. Az alapötlet különleges a The Kingdom - Boldogan, amíg meg nem ....című könyv élvezhető, érdekes és izgalmas olvasmány, mely egy nagyon különleges helyre kalauzolja az olvasóját. 

A könyv felépítése nekem kifejezetten tetszett, azt lehet mondani, hogy két szálon fut a cselekmény. Egyszerre vagyunk a jelenben, amikor is büntetőeljárás folyik Ana ellen gyilkosság vádja miatt, ugyanakkor a visszaemlékezések segítségével szép lassan megismerjük azokat az okokat és helyzeteket, amik a büntetőeljáráshoz vezettek. Ahogy a két szál összeér, úgy rajzolódnak ki a pontos események és megismerjük szép lassan mi is van a csodálatos díszlet mögött, mit is rejt valójában Kingdom világa.

A könyv legnagyobb erőssége a helyszín felépítése volt. Az egész tulajdonképpen egy Disneyland/world lvl 999. Egy rendkívül meseszerű és csodálatos hely, mely örömöt és boldogságot csempész a megfáradt családok szürke hétköznapjaiba. Félig ember, félig robot hercegnők, és különleges módszerrel újraélesztett, a múltban kihalt állatok szórakoztatják az odalátogató embereket. Nagyon különleges technikával dolgoznak, egyszerűen mesés lehet az a sok hibrid és  kihalt állat, akiket sikerült megalkotni az ott dolgozó tudósoknak. Kingdom egy igazán különleges helyszín lehet, őszinte leszek, engem egyszerre vonz és taszít. Bármennyire is antipatikus a rendszer, és az ott dolgozó vezetőség hozzáállása, bevallom a fele királyságomat odaadnám egy gondtalan napért Kingdomban. Nagyon szívesen találkoznék a Fantazistákkal, és az egész parkot bejárnám keresztül-kasul. 

A történet középpontjában Ana áll, aki egy félig ember, félig robot lány. Az a feladata a "nővéreivel" együtt, hogy örömöt és boldogságot árasszanak és szórakoztassák az oda érkező családokat. Ők a park legnagyobb látványosságai. Nagyon élethűek, de nincsen önálló akaratuk. Nem tudnak érezni, hazudni és nem ismerik a falakon túli életet. Folyamatosan megfigyelés alatt állnak és állandóan tökéletesítik őket annak érdekében, hogy az odalátogatók igazán elégedettek legyenek. 
Owen a másik fontosabb szereplő, aki egy rendkívül szimpatikus és szerethető karakter kellően szép és fájdalmas háttértörténettel. 
Bár a történet szempontjából két másik nővér, Nia és Eve is komoly jelentőséggel bír, de sajnos őket csak Ana-n keresztül ismerjük meg. Néha kicsit úgy éreztem, hogy nincs a könyvnek igazi mélysége. Egy karakterre koncentrál túlságosan, a többieket csak kevéssé érinti az írónő. Pedig szerintem sokat lendített volna az egész történeten, ha a negatív szereplők motivációit és helyzetét is jobban megismerhetjük. Kicsit úgy gondolom, hogy amennyire összetettre és zseniálisra sikerült Kingdom világa, a karakterek pontosan ennyire lettek laposak, üresek és egysíkúak. Kifejezettem örültem volna, ha Mr. Casey, Dr. Foster és "anya" hangsúlyosabban jelentek volna meg a könyv lapjain.

Ana folyamatos fejlődése nagyon tetszett igazán érdekes gondolatokat vet fel. Vajon a mesterségesen megalkotott élőlények képesek-e fejlődni, és az evolúció rájuk is hatással van? Vajon a robotok képesek arra, hogy öntudatra ébredjenek és érezni kezdjenek? A környezet milyen hatással van rájuk? Tudnak majd érezni? Képesek sírni?

Hihetetlenül érdekes és izgalmas téma ez, azt gondolom, hogy már nem kell sok idő ahhoz, hogy az emberiség valóban szembe találja magát ezzel a kérdéskörrel. 

A külvilágról sajnos nem sok mindent tudunk, ezt nagyon sajnálom. Jó lett volna egy komplex képet  kapni nem csak Kingdom kapuin belülről, hanem a külvilágról is. 

A cselekmény kifejezetten izgalmas volt, végig lekötött a könyv. Voltak kiszámítható és kifejezetten meglepő fordulatok is a kötetben, teljesen magával ragadott a lendület, csak úgy faltam a lapokat. Örülnék, ha a regény kapna folytatást, hiszen jó sok megválaszolatlan kérdés kering még mindig a fejemben. Nagyon sok potenciál van még ebben a történetben,  szerintem rengeteg lehetőség maradt kiaknázatlanul, érdemes lenne elgondolkodni a folytatáson. 

A borító nem a szívem csücske, de egyáltalán nem tartom rossznak. Először egyáltalán nem tetszett, jobban örültem volna egy másik változatnak, de aztán szépen lassan hozzászoktam. 

Összességében a The Kingdom - Boldogan, amíg meg nem...című könyv egy kellően olvasmányos és izgalmas kötet egy zseniális helyszínnel. A regénynek vannak hiányosságai, de mindezek ellenére abszolút szerethető a történet. Kifejezetten könnyed olvasmány, bátran ajánlom mindenkinek. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.




Nyereményjáték

A Királyságban kedves hercegnők szórakoztatják a látogatókat, akik szeretnek velük beszélgetni és fotózkodni. Ismerős, ugye? És mivel mindannyian láttunk már hercegnős rajzfilmet, ezért nem fog gondot okozni a játék sem. A feladatotok a rajzfilmekből ismert hercegnőkhöz/hősnőkhöz kapcsolódik, ugyanis az eltorzított képekből rá kell jönnötök, hogy melyik állomáson kit rejtettünk el. A megoldás a hercegnő/hősnő neve!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN HERCEGNŐM NEM MÁS, MINT....


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

03/30 - Hagyjatok! Olvasok!
04/01 - Csak olvass!
04/03 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)
04/05 - Nem félünk a könyvektől
04/07 - Könyv és más
04/09 - Dreamworld
04/11 - Deszy könyvajánlója

2020. március 26., csütörtök

Eddy de Wind: Auschwitz, ​végállomás + Nyereményjáték


Sziasztok!

Eddy ​de Windet a feleségével együtt szállították el Auschwitzba, ahol a holland zsidó orvos elkezdett naplót írni a mindennapjairól és a körülötte lévőkről. Ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak, ám az író képtelen volt egyes szám első személyben írni magáról, ezért kitalálta Hans van Dam figuráját, akiről egyes szám harmadik személyben beszélve meséli el a történetét. Ha kíváncsiak vagytok Eddy de Wind történetére, tartsatok bloggereinkkel a regény blogturnéján! Ne feledjétek, hogy egy szerencsés olvasónk a kiadó jóvoltából meg is nyerheti az Auschwitz, ​végállomást!

Ismét egy Auschwitzről szóló könyv...valljátok be, hogy már hiányoltátok az oldalamon. Főleg úgy, hogy az elmúlt fél évben rendszeresen írtam holokausztról szóló könyvekről, úgyhogy biztosan Ti is azt gondoljátok, hogy éppen ideje visszatérni ehhez a témához. 

Mérhetetlenül hálás vagyok azért, hogy nem kellett eddig és nagyon remélem, hogy soha nem is kell majd ilyen borzalmakat átélnem. A háború kegyetlenségeiről még olvasni is rendkívül megterhelő, el sem tudom képzelni, hogy milyen lehetett azoknak, akiknek ez az időszak a mindennapjaik részét képezte. A holokauszt az egyik legfájdalmasabb téma, bármilyen oldalról is közelítjük meg, csak szenvedést látunk. Eddy de Wind könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, az egyetlen olyan memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.

Miről szól pontosan a történet? Lássuk!

Eddy ​de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett.

Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.

De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja.

Egy kicsit gondban vagyok az értékeléssel. Mindig nehéz számomra a memoárok véleményezése. A kötet személyes jellege miatt nehéz bármit is írni a karakterábrázolásról és a cselekményről, hiszen az író saját személyes életét és tragédiáját tárja elénk. Nem kis lelki erő kellett ahhoz, hogy ezeket az élményeket megossza velünk. Az, amit Eddy leírt, egyszerűen borzalmas. Rengeteg olyan momentum volt a könyvben, melyek igazán mély hatással voltak rám. Az, amit Auschwiztban történt, egyszerűen felfoghatatlan és megbocsáthatatlan. 

Az előszóból kiderül, hogy Eddy, bár az első sorokat még egyes szám első személyben fogalmazta meg, de egy idő után rájött , hogy egyszerűen képtelen arra, hogy E/1-ben beszéljen a történtekről. Átváltott E/3-ra és létrehozott egy fiktív karaktert Hans van Dam-ot. Véleményem szerint kicsit szeretett volna eltávolodni a valóságtól és a múlt árnyaitól, sokkal könnyebb ezekről a szörnyűségekről úgy beszélni, mintha valaki mással történtek volna. Bár komoly csalódást nem okozott számomra a könyv, őszinte leszek, nekem egyáltalán nem került közel a szívemhez ez az olvasmány, ezt pedig pontosan ennek a távolságtartásnak tudom be. Ahogy Eddy szeretett volna eltávolodni ezektől a szörnyűségektől, így én is azt éreztem, hogy partvonalról figyelem az eseményeket. Nem tudtam bekapcsolódni, nem tudtam együtt létezni és lélegezni a szereplőkkel. 

Eddy írása olykor csapongó és néha kissé nehezen is olvasható, de ezt abszolút nem lehet neki felróni. Sokszor rendkívül tárgyilagosan fogalmaz, a könyv stílusát még véletlenül sem nevezném érzelmesnek. Ezen azonban abszolút nem kell csodálkozni. Mivel a felszabadulás utáni hónapokban írta a könyvet, így az elszenvedett fájdalmak és súlyos élmények még komoly és súlyos teherként nehezedtek a lelkére, így kész csoda az is, hogy egyáltalán képes volt arra, hogy írjon. Mindenki ismeri azt az érzést, hogy milyen az, amikor az embernek erőnek erejével koncentrálnia kell, hogy ne essen szét. Ha egy kicsit is engedünk ebből, akkor átszakad egy gát és onnan nincs visszaút. Elragadnak minket az érzelmek és megadjuk magunkat a teljes kétségbeesésnek. Szerintem valami ilyesmi lehet az oka annak, hogy Eddy megpróbált tárgyilagos maradni az írás során. 

Eddy és Friedel viszontagságait látva egy csodálatos és erős szerelem történetét ismerhetjük meg. Láthatjuk, hogy még a legsötétebb és legfélelmetesebb időkben is vigaszt nyújthat az a tudat, hogy van kiért élni és létezni. Lehet bármilyen szörnyű az élet és kegyetlen a sors, ha az ember tudja, hogy 100 méterre van a szerelme, akkor van miért dobognia az ember szívének. Van miért felkelni, tűrni és bírni.  

Volt a könyvben egy nagyon szép párbeszéd egy fiatal lány és Eddy között. A lány azt mondta, hogy mikor rájött, hogy túlélte a borzalmakat, akkor az tartotta benne a lelket, hogy ha egyszer hazamegy majd mindenkinek el kell mondani, hogy mi történt. Mindenkinek tudnia kell, hogy mi történt Auschwitzban. Akkor is, ha sokan nem hiszik majd el, ők akkor is kiállnak és elmondanak mindent borzalmat. Rengetegen meghaltak a táborban, egyszerűen tudnia kell az embereknek róluk. 

Így szól:

"Tudtam, hogy életben kell maradnom, hogy élni akarok, azért, hogy mindezt elmondhassam, mindenkinek elmondhassam, hogy meggyőzzem az embereket, hogy ez mind igaz...Hogy bosszút álljak az anyámért, a vőlegényemért, és a sok millió meggyilkolt emberért. Variációk egy témára: elgázosítás, akasztás, vízbe fojtás, kiéheztetés, és a többi. De az egyik variációt én túléltem. Átéltem a halált, és el tudom mondani, el kell mondanom, el is fogom mondani. 

Köszönöm Eddy, hogy leírtad ennek a lánynak a történetét (is). Köszönöm azt, hogy megírtad, hogy mi történt a táborban. Hálás vagyok minden egyes mondatért és gondolatért, amit papírra vetettél. Szavakkal el sem lehet mondani és le sem lehet írni, hogy mennyire sokat számít az a mai embernek, hogy ilyen mély és fájdalmas sebek után kiálltok és megírjátok/elmondjátok mi is történt ott valójában. 

Írhatnék még az írói stílusról és a gördülékenységről. De nem teszem. Egyszerűen méltatlan lenne Eddy személyével kapcsolatban. 

Ahhoz, hogy az olvasásélmény teljes legyen, mindenképpen olvassátok el az utószót és a fordító gondolatait is, hiszen rengeteg részletet megtudhatunk belőle. Többek között azt is hogy mi történt vele a felszabadítás után és találkozott-e újra a feleségével.

Abszolút megértem, ha valakinek nem ez lesz a kedvenc holokauszt könyve, nekem sem az. Azonban fontos kiemelni, hogy a mű keletkezésének a háttere roppant különleges, ez adja a kötet igazi erejét. 

Bevallom kicsit nehezen haladtam az olvasással, mert nem szippantott magába a könyv, mégis mély nyomokat hagyott bennem. 

Összességében úgy gondolom, hogy abszolút megéri elolvasni a könyvet. A memoár jellege miatt senki ne számítson komoly szépirodalmi alkotásra, vagy egy igazi összeszedett regényre. Kicsit csapongó, tárgyilagos...de talán éppen ettől hiteles. Annak, aki szereti a hasonló témájú könyveket mindenképpen adjon az Auschwitz, végállomás című könyvnek egy esélyt. 

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.



Nyereményjáték

Történetünk egy koncentrációs táborban játszódik a 2. világháború idején, ezért úgy gondoltuk, hogy a játékunk ilyen helyszínű regényekhez fog kapcsolódni. Az egyes állomásokon található idézetek alapján ki kell találnotok a KÖNYV CÍMÉT, amiben szerepel az adott idézet, és a CÍMET beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába! Ha azt is megírjátok, hogy melyik könyvcím a kakukktojás, akkor +1 alkalommal kerültök a kalapba!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Az a fő, hogy el ne hagyjuk magunkat: valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna – amint Citrom Bandi okított rá, s őt viszont erre a bölcsességre még a munkatábor tanította meg.”


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

20 - Utószó
22 - Könyv és más
24 - Hagyjatok! Olvasok!
26 - Csak olvass!
28 - Fanni's Library

Roxane Gay: A ​rossz feminista + Nyereményjáték


Sziasztok!

Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását. Kövesd végig a Blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

A feminizmus az egyik kedvenc témám, egyszerűen imádok róla beszélni és írni. Ha valaki megkérdezné, igazából büszkén állítanám magamról, hogy én bizony feminista vagyok.

Azt azonban fontos kijelenteni, hogy nem vagyok egy habzó szájú aktivista és soha semmilyen módon nem áll szándékomban befolyásolni mások véleményét a témáról. Ha valaki kijelenti, hogy ő bizony feminista, biztos furcsán néznek rá az emberek és azonnal különböző szélsőséges gondolatokkal azonosítják az illetőt. A feminizmus sokszor olyan, mint egy szitokszó. Félelmet és zavarodottságot kelt másokban. Őszintén szólva én rosszul vagyok a különböző szélsőségektől és utálom, amikor azt mondják, hogy aki feminista az biztos nem akar többé nő lenni, nem akar gyereket, vagy amikor azt mondják, hogy a nők kiherélik a férfiakat. Ez egy buta általánosítás. Bónuszként szeretném megjegyezni, hogy a rózsaszín a kedvenc színem, a púderes árnyalatainak nem tudok egyszerűen ellenállni. Abszolút menthetetlen vagyok ezen a téren. Nem utálom a férfiakat, és eszem ágában sincs "férfivé" válni. Nem gondolom, hogy egy nőnek ott van a helye és őszintén hiszek abban is, hogy a házimunka sem csak a feleség/barátnő/anya/nagymama dolga. Hiszek a munkamegosztásban és a "közös teherviselésben". Azt gondolom, hogy egy nőnek joga van ahhoz, hogy tanuljon, dolgozzon és megkeresse azt, ami igazán örömet okoz neki. Ez lehet a munka, a család, a hobbi...akármi, minden nőnek joga van a boldog és teljes élethez. Önállóak vagyunk, nincs szükségünk arra, hogy bárki megmondja mit és hogyan kellene csinálni. Ez a gondolkodás viszont nem zárja ki azt, hogy családot szeretnék, hogy megkérem Miklóst, hogy nyisson ki nekem egy üveget, mert én akárhogy erőlködöm nem sikerül. Szeretem néha kimondani az utolsó szót, de van, hogy Miklós mondja meg a tutit. Általában erős vagyok, de van hogy elhagyom magam és komoly támogatásra van szükségem. Néha úgy érzem, hogy meg tudnám váltani a világot...de van, amikor semmire nem vagyok képes egyedül. Tulajdonképpen lehet, hogy én is egy rossz feminista vagyok. :)

Jogosan merül fel mindenkiben az a kérdés, hogy akkor mi is az a feminizmus.

A feminizmus tulajdonképpen olyan politikai ideológia és emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek közös célja a nemek közti egyenjogúság politikai, gazdasági, személyes és társadalmi szintű megvalósítása. A feminizmus igazán sokrétű, és az élet szinte minden területén érezteti a hatását. Vannak olyan mozgalmak, melyek kifejezetten a nők gazdasági helyzetével foglalkoznak, mások a fizikai biztonságra helyezik a hangsúlyt, legyen szó akár a családon belüli, akár a munkahelyi erőszakról, vagy épp a prostitúcióról.  A különböző irányzatokat a közös alapaxióma tartja össze, miszerint: „A nőket, mint társadalmi csoportot, számtalan hátrányos megkülönböztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők.” A feminizmus célja tehát az, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat, amelyek egy férfit megilletnek. Tehát például egy munkahelyen az állásinterjún nem kérdezik meg, hogy akarok-e gyereket a közeljövőben, és ha igent mondok ez nem jelent hátrányt a felvételnél. Vagy nem keres egy nő kevesebbet egy multinál csak azért, mert nő. Számomra a feminizmus ennyi és nem több.

Most, hogy mindenki teljesen képbe került a gondolkodásomat illetően és sikeresen négyszer olyan hosszú bevezetőt rittyentettem, mint amennyit szoktam, lássuk, hogy miről is szól A rossz feminista című könyv.

"A rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem."

Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk.



El kell mondanom nektek, hogy összességében nekem kifejezetten tetszett Roxane Gay kötete. Az írásai élvezetesek és szerethetőek voltak, nagyon szívesen járnék bármilyen órájára.

Rendkívül gördülékenyen ír, az esszék sokszor szókimondóak és kifejezetten viccesek. Hihetetlenül remek stílusa van az írónőnek.

Mindegyik tanulmány más és más. Vannak olyan írások, melyek jobban, mások kevésbé kapcsolódnak konkrétan a feminizmus témájához, de mindezek ellenére mindegyik fontos témát boncolgat.

Az én kedvenc részeim azok voltak, amelyek a párkapcsolati erőszakról és a nők tárgyiasításáról szóltak (fene egye meg a gusztusomat tudom... ). Csomó olyan ügy eszembe jutott a kötet olvasása során, amelyek a kirobbanáskor komoly hatással voltak rám, de mára már teljesen ki is mentek a fejemből. Ilyen pl. a Chris Brown ügy, vagy pedig a Robert Thicke Blurred Lines című száma.

Roxane kötetével két problémám volt. Az egyik az, hogy nagyon sok olyan popkulturális utalás volt benne, melynek megértéséhez használom kellett a jó öreg Google barátomat. Rengeteg olyan film, zene és sorozat kerül megemlítésre, melyet vagy nem láttam, vagy egyáltalán nem ismerek. (Volt egy írás, ami A segítség című könyvről és filmről szólt. Az olvasás után teljesen elszégyelltem magam, hogy nekem tulajdonképpen tetszett a történet és meglehetősen tudatlannak éreztem magam).
A másik probléma az volt, hogy ezek az írások tulajdonképpen 2014-ben láttak először napvilágot, így néhány írás idejét múltnak hatott. Nagyon kíváncsi lennék amúgy Roxane egy olyan írására, amely az aktuális #metoo mozgalmat is elemzi.

Az írások egyáltalán nem tudományos jellegűek (bevallom én amúgy erre számítottam), de kellemesen csalódtam így is a könyvben. Sokkal lazább és emészthetőbb volt a kötet, mint amit vártam.

A borító nekem kifejezetten tetszik, imádom a minimalista kiadásokat. Ráadásul olyan jó, hogy Roxane neve rózsaszínnel van írva...ha egyszer írok egy könyvet, remélem az én nevem is rózsaszínnel lesz majd írva. :)

Összességében én nagyon kedveltem ez a könyvet és bátran ajánlom mindenkinek a figyelmébe, aki egy kicsit is érdeklődik a téma iránt. Azt fontos figyelembe venni, hogy ez a könyv 2014-ben jelent meg, így sok írás kissé idejétmúltnak tűnhet, de emellett számos ma is aktuális problémára hívja fel a figyelmet. A stílus szerethető, az írásmód hihetetlenül élvezetes.

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe.





Nyereményjáték

Roxane Gay  A rossz feminista című könyvében kommentálja a feminizmus mai állását. 
A játék során lenyűgöző teljesítményű magyar nők életrajzából olvashattok részleteket. Nincs más dolgotok, mint a Rafflocopter megfelelő sorába beírni annak a nőnek a nevét, akiről szól a rövid leírás. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Életrajz részlet

Ő az első hölgy, aki magyarországi egyetemen szerezhetett diplomát. Ő lett egyben az első nő is, aki bölcsészdiplomát szerzett. Diplomája megszerzése után Budapesten tanított. Sokat dolgozott a nők érdekeinek érvényesítéséért, a gyermekvédelem hatékonyságáért. 1902-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökségi tagja lett, 1904-ben egy barátnőjével megalapították a Magyar Feministák Egyesületét, melynek egyik fő célkitűzése a nők választójogának kiharcolása volt. 1915-ben ő volt a magyar küldöttség vezetője a Hágában megtartott nemzetközi nőkongresszuson.


a Rafflecopter giveaway

Állomások

03.24.: Never Let Me Go
03.26.: Csak olvass!
03.28.: A Szofisztikált Macska
03.30.: Hagyjatok! Olvasok!
04.02.: Spirit Bliss Sárga könyves út
04.04.: Sorok között

2020. március 23., hétfő

Joanne Ramos: A ​Farm + Nyereményjáték



Sziasztok!


Joanne Ramos debütáló regénye a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A történet középpontjában olyan nők állnak, akik egy jobb élet reményében vállalják, hogy teherbe esnek és gyermeket szülnek a minden kényelemmel és luxussal felszerelt létesítményben- csak éppen nem saját maguk, hanem gazdag és befolyásos emberek számára. A könyv érdekes társadalmi és erkölcsi kérdéseket vet fel, melyekre ha ti is kíváncsiak vagytok, tartsatok kilenc bloggerünkkel, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!

Az, hogy mit jelent az anyaság és milyen érzés anyának lenni talán nem is igazán lehet szavakba önteni. Ezt az ember csak akkor fogja fel igazán, ha életet ad egy aprócska lénynek. Mindenkinek vannak elvárásai és különböző gondolatai, hogy milyen is lesz majd a szülői lét, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy ezek az elképzelések ténylegesen megvalósulnak. Van amikor az anyaság egy csoda, de akár azt is érezheti az ember, hogy egy borzasztó rémálomba került. A szülői lét egy folyamatos tanulás, egy állandó készenléti állapot. Mindegy, hogy a gyerkőc 3 hónapos, 3, vagy esetleg 30 éves. Amint az a baba beteszi a lábát a családba, örökre a szüleinek a szeme fénye lesz. 
Az élet azonban olykor rendkívül igazságtalan. Van, amikor egy család nem szeretne gyermeket, mégis úgy alakul, hogy gyermekáldásnak néznek elébe, és olyan is van, hogy a pár leghőbb vágya egy kisbaba, ám mégsem sikerül áldott állapotba kerülni. Természetesen olyan is megtörténhet, hogy a potenciális édesanya nem szeretné a saját karrierjét/testét/életet feláldozni a terhesség oltárán, így segítséget vesz igénybe a gyermek kihordását illetően. Amerikában egy lehetséges megoldás erre a helyzetre a béranyaság. Ez tulajdonképpen a folyamatot jelenti, amikor egy termékeny nő egy másik személynek vagy párnak gyermeket hord ki a testében. Bár hazánkban maga a béranyaság nem büntetőjogi kategória, maga a műtét törvényesen nem végezhető el, így ez az opció Magyarországon és a legtöbb európai országban illegális. 

No de miért is beszéltünk most erről? Lássuk miről is szól A Farm című könyv!


„Az élet jövedelmező biznisz, amíg betartod a szabályokat.”
A New York állambeli Hudson-völgyben egy minden létező kényelemmel felszerelt luxuswellnessközpont bújik meg: bioétrend, személyi edzők, napi masszázs – mindez ingyen. Mi több, komoly pénzt kap, aki itt tölti az idejét – többet, mint amiről valaha is álmodott.
Hogy mi benne a csapda?
A vendég kilenc hónapon át nem hagyhatja el a létesítményt, minden lépését felügyelik, el van zárva a külvilágtól és korábbi életétől erre az időre, amíg ő mindent annak rendel alá, hogy megszülje a tökéletes kisbabát. Valaki másnak.
A Farm sodró lendületű, provokatív, szívszorító olvasmány, a végletekig viszi az anyaságról, pénzről, értékrendekről való gondolkodást, és alapvető kérdéseket tesz fel arról, mekkora áldozatra hajlandók a nők azért, hogy jobb jövőt biztosítsanak maguknak és szeretteiknek.

Az az igazság, hogy borzasztóan vártam ezt a könyvet. A borítója ütős, a fülszöveg alapján pedig teljesen rákattantam a könyvre. Szinte 100%-ig biztos voltam, hogy imádni fogom a kötetet és odáig leszek érte. Bár a beharangozásnál rendszeresen szóba került A szolgálólány meséje is, de tudatosan igyekeztem már az első pillanattól kezdve szétválasztani a fejemben a két történetet. 

Ez nem egy disztópia, nem jelenik meg benne a jelenlegi világunk negatív, rossz, széteső víziója. A Farmban szereplő intézmény (Golden Oaks) tulajdonképpen nem más, mint egy sikeres és milliókat érő üzleti vállalkozás, melynek alapja a béranyaság intézményén fekszik.  A könyv rengeteg fontos témát érint, úgy mint anyaság, társadalmi különbségek, különböző morális és erkölcsi kérdések. Továbbá azt, hogy vajon a világ legszentebb állapota milyen mértékben üzletiesíthető. 

A Farm középpontjában egy Golden Oaks nevű intézmény áll. Ez a hely maga a megtestesült paradicsom első látásra. A kényelem tökéletesen biztosítva van a hölgyek számára. Tápláló szuperételek, állandó orvosi felügyelet, folyamatos edzések, wellness, fitness. Szerintem bátran kimondhatjuk, hogy ez nagyjából mindenki álma, tökéletes kikapcsolódás mindenki számára. Egy gond van csak ezzel a hellyel. Olyan nőknek biztosít ideiglenes otthont, akik gazdag emberek gyermekeit hordják a szívük alatt. Csak ritkán és rövid időre hagyhatják el az intézmény falait. "Szabaddá" akkor válnak, ha életet adtak a gyermeknek. Ezért a "szolgáltatásért" havi jövedelmet kapnak, és különböző bónuszok is járnak a trimeszterekbe való átlépéskor no meg persze a szüléskor is. 

Az tetszett a könyvben a legjobban, hogy négy különböző szemszögből ismerhettük meg az egész történetet. Mindegyik nő teljesen más családi háttérrel rendelkezik, de mindannyian kapcsolódnak a Golden Oaks-hoz valamilyen módon. 

Jane, egy nagyon fiatal, egyedülálló édesanya, aki a Fülöp-szigetekről érkezett Amerikába a jobb élet reményében. Életét idős nagynénje Ate segíti, aki csecsemőgondozóként dolgozik gazdag családoknál. Minden alkalmat megragad a pénzkeresésre, melyet kezdetben nehezen lehet megérteni, de a történet előrehaladtával szépen lassan megértjük és elfogadjuk a motivációit. Tulajdonképpen együtt is érzünk vele. Mae a Golden Oaks vezetője. Fontos számára a siker és az üzlet, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a cég tökéletesen működjön. Reagan egy jómódú család sarja, de nehezen tud zöldágra vergődni édesapja elvárásaival. Teljesen más utat szeretne bejárni, mint amit édesapja szánt neki, ezért dacol vele és elutasítja a segítségét. 

Az a szomorú igazság, hogy egyik főszereplőt sem sikerült megkedvelnem. Nagyon szeretem, amikor a karakterek egy meghatározható ívet járnak be a könyv lapjain, amikor komoly jellemfejlődést tanúsítanak. Az én legnagyobb problémám az volt, hogy nem érzékeltem erős karakterfejlődést egyik nőnél sem. 

Az anyaság kérdése nagyon erősen megjelenik a könyvben. 
Ate sokszor pénzsóvárnak és furcsának tűnhet, de aztán megértjük, hogy minden tettét azt mozgatta, hogy jobb jövőt biztosítson gyermekeinek. Míg a családja otthon maradt a Fülöp-szigeteken, addig ő saját magát nem kímélvén próbált minél több pénzt összeszedni ahhoz, hogy az egész családja boldog és békés életet élhessen majd. Nem volt más vágya, mint hogy együtt lehessen gyermekeivel. 
Jane teljesen kilátástalan helyzetbe kerül, nincs érettségije, nincs semmilyen képesítése így rendkívül nehéz számára az elhelyezkedés. Kislánya, Mali a szeme fénye, érte bármire képes. Még arra is, hogy elhagyja 9 hónapra a jobb élet reményében. 

A bevándorlók peremhelyzete és kilátástalansága is megjelenik a könyvben. Papírok és vízum nélkül nagyon kevés lehetősége van az embernek. A nevelőnői, takarótónői, gondozónői szintről nem is igazán, vagy csak borzasztóan nehezen lehet ellépni. 

Komoly és fontos erkölcsi dilemmaként végig az a kérdés jár a fejembe, hogy vajon milyen következményei lehetnek a szülés és a gyermekvállalás üzleti szempontú megközelítésének. Persze érthetőek a motivációk, de vajon mennyire etikus egy ilyen vállalkozásnak a felépítése és működtetése. A nők tulajdonképpen 9 hónapra lemondanak a saját testük rendelkezéséről, egy meghatározott összeg fejében. Egy eszközzé válnak. Bár remek körülmények között élnek, ez nem azért van, hogy ők jól érezzék magukat, hanem azért, hogy az Ügyfelek a lehető legjobb szolgáltatásban részesüljenek. 

Nagyon érdekes és fontos, hogy bár ezek a nők teljesen tisztában vannak azzal, hogy a gyermek nem az övék és önként vállalják a Hordozó szerepét, mégis sokszor eszembe jutott, hogy vajon pszichológiailag ez mennyire megterhelő a nők számára. Hiszen 9 hónapon keresztül ott van bennük egy kis élet, melyhez semmilyen közük nem lesz. Vajon a pénz képes feledtetni a kimondott, vagy éppen kimondatlan űrt, amit az elválasztás során éreznek? 
Annyira sajnálom, hogy ez nem lett kibontva a regényben, engem speciel ez nagyon érdekelt volna. 

Nagyon élveztem, hogy ennyi minden megjelenik a könyvben, azonban az abszolút nem tetszett, hogy ezek a kérdések csak felületesen vannak érintve a regényben. Olyan, mintha csak a felszínt kapirgálta volna az írónő. Nagyszerű és zseniális gondolatok ezek, csak szerencsésebb lett volna több mélységet adni a történetnek. 

A borító egyszerűen zseniális, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Remekül passzol a könyvhöz, nagyszerűen felhívja a figyelmet rá. Biztos sokan leemelik majd a polcról. 

Összességében tetszett a könyv, de úgy gondolom, hogy sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a történetből. A cselekmény kellően érdekes volt, a fontos társadalmi kérdések azonban nem lettek megfelelően kidomborítva. A szereplők kissé egysíkúak, nehezen lehet velük azonosulni. Nem igazán tudtam együtt létezni és lélegezni a könyvvel, valahogy nem kapott el a lendület. Nem egy rossz regény, de igazán mély nyomokat nem hagyott bennem. Egy közös baráti iszogatásnál , vagy szimpla találkánál azonban remek témául szolgálhat, hiszen ha nem is kellően mély a történet, de a gondolatok magvai abszolút el vannak benne hintve, így órákon át lehet beszélgetni a témáról. Ha valamilyen disztópiát, vagy A szolgálólány meséje típusú könyvet keresel, akkor nem ez lesz a Te regényed, azonban ha egy érdekes és elgondolkodtató kötetre vágysz, akkor adj egy esélyt A farmnak. 

Értékelés: 5/4,

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

A béranyaság intézménye nem ismeretlen a valóságban sem, sokan élnek ezzel a lehetőséggel, akiknek más körülmények között nem születhetne saját gyermeke. Mostani nyereményjátékunkban minden állomáson találtok egy fotót egy olyan hírességről, akinek gyermeke béranya segítségével született meg, a ti feladatotok pedig, hogy az illető nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP



a Rafflecopter giveaway

Állomások

03.15. Könyv és más 
03.17. A Szofisztikált Macska
03.19. Flora the Sweaterist
03.21. Utószó
03.23. Csak olvass!
03.25. Booktastic Boglinc
03.27. Zakkant olvas
03.29. Spirit Bliss Sárga könyves út
03.31. Never let me go