2018. január 6., szombat

Catherine Rider: Csók New Yorkban


Az emberek nagy része élt már át szakítást (aki még nem…az majd fog…bocsi srácok). Mindenki tudja, hogy milyen érzés. Akármelyik oldalon állsz, mindenképpen nehéz a helyzet. A sok emlék, közös élmény, minden ami meghatározott titeket veszélyes tereppé alakul át. Meg kell tanulni újra a másik nélkül élni. Ez egy rendkívül nehéz helyzet, és mindenkinek meg kell találnia azt a „gyógyszert”, ami segít neki ezt az időszakot túlélni. Ez lehet egy barát, egy új hobbi, egy teljes átalakulás…vagy esetleg egy könyv.
Erről szól a Csók New yorkban.
A történet szerint Charlotte New Yorkban ragad a reptéren, mert egy vihar miatt nem indul a gépe, így nem ér haza Szentestére a családjához Londonba. Cserediákként töltötte az előző félévét a városban. Minden álma ez volt, ám egy csúnya szakítás miatt már nem biztos abban, hogy New Yorkban szeretne egyetemre járni.
Anthony a történet másik főszereplője szintén egy rendkívül kellemetlen szakításon van túl.
A két fiatal egy hirtelen ötlettől vezérelve nyakukba veszik a várost a „Tedd túl magad az exeden 10 egyszerű lépésben!” című önsegítő könyv társaságban és ezzel megkezdődik eddig életük legmeghatározóbb napja
Ahogy haladnak előre a 10 lépésben, úgy kerülnek egymáshoz is egyre közelebb.
Ahogy láthatjátok a rövid leírásban is a könyv hihetetlenül kedves és bájos. Egyszerűen jó volt olvasni. Kevés igazán mély és világmegváltó gondolattal találkozhatunk benne, de igazából erre nincs is szükség. Néha egyszerűen csak jól esik egy ilyen könnyed kis olvasmány, ami csak úgy simogatja az ember lelkét. Szóval nevezzen bárki bolondnak, de én nagyon szerettem ezt a könyvet. Tulajdonképpen pontosan olyan, mint egy tipikus romantikus film, amit csak azért kapcsolunk be, mert egyszerűen csak jó nézni.

Hihetetlenül jó ötlet volt a könyvet a 10 lépéses könyvre építeni. Egy komoly keretet ad a könyvnek, és abszolút hozzá ad az egészhez. Érdekes volt látni, hogy ezeket a rendkívül és jól átgondolt, kicsit sem bullshit tanácsokat (se!), hogyan értelmezik a főszereplők. Kicsit olyanok voltak, mint egy tinimagazin szerelmi rovatának tanácsainak mélységei.
Az események érdekesek, bájosak és minden egyes lépés magában hordozza azt a kérdést, hogy vajon mikor jön már végre rá a két fiatal, hogy tulajdonképpen a legjobb dolog, ami segíthet a fájdalmukon az egymás társasága.
Apropó…karakterek. A könyv élvezeti értéken sokat lendít, hogy a főszereplők hihetetlenül szerethetők és aranyosak. És ha ez nem lenne elég, még egy kedves kiskutya, Gikszer is a történet középpontjába kerül.
Tetszett, hogy a könyvben váltogatták a nézőpontokat, így mindkét fél gondolatába bepillantást nyerhettünk. Sokat segített azon, hogy a történet ne váljon egysíkúvá.
A karácsonyi hangulat kevésbé dominált a könyvben, igazából csak párszor szóba került, hogy jaaa oké…akkor tulajdonképpen Szenteste van és ezért van ilyen kevés ember a városban.
Mindezek mellett a borító is nagyon bájos, szívmelengető érzés már ránézni is a könyvre.


Összességében, ahogy az alaptörténetet és a véleményemet is olvashatjátok egy hihetetlenül kedves, egyszerű és bájos romantikus történetről van szó. Nem szűkölködik klisékben, de mindezek ellenére rendkívül magával ragadó a történet. Egy laza, egy délutános, forró teás bekuckózós, lazulós könyv. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése