Sziasztok!
Képzeljétek….az utóbbi
időben annyira nagyon utolértem magam az írással kapcsolatban, hogy már majdnem
büszkeség tölti el a kis szívemet. Eljutottam oda, hogy csak néhány olyan könyv
maradt, amit elolvastam, de még nem írtam róla semmit. Nagy boldogan nézegettem
molyon az elolvasott könyveimet, amikor rájöttem, hogy tejóég….én még nem is
írtam a Tükörjáró sorozat második részéről. Miután befirkantottam egy fekete
pontot a képzeletbeli ellenőrzőmbe neki is láttam a dolognak, szóval lássuk is
a medvét.
A történet szerint
Ophélie hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül. Nemcsak különleges
képességeire derült fény, hanem arra is, mekkora fenyegetést is jelenthet az
ellenségei számára. Nincs más választása, le kell lepleznie az udvari
intrikákat. Ebben a különösen veszélyes helyzetben csak titokzatos vőlegényére,
Thornra számíthat. Eközben rejtélyes eltűnések tartják izgalomban az udvart,
Ophélie pedig hirtelen egy nyomozás kellős közepébe csöppen, amelynek végén
talán megtalálhatja az igazságot a Délibábosok keltette illúziók mögött.
Mint ahogy tudjátok, a
történet egy mágiával átszőtt, széttöredezett világban játszódik, ahol a
különböző világszilánkokon más-más szabályok és szokások uralkodnak. Ahogy ezek
a szilánkok eltérnek egymástól, úgy különbözik egymástól a két főszereplőnk is.
A Ophélie és Thorn kettőse számomra verhetetlen, nincs két náluk különbözőbb személyiség,
ennek ellenére úgy érzem, hogy mégis tökéletesen kiegészítik egymást.
Őszintén szólva, nekem ez
a könyv is nagyon tetszett. Bár az első kötet magasra tette a lécet, a második
rész játszi könnyedséggel megugrotta azt. Aki az első kötetből hiányolta az
izgalmat, az most jól megkapja a magáét. A történet fordulatos és izgalmas, a
könyv konkrétan letehetetlen, a nagysága ellenére sem unalmas. Dabos szerintem
egy zseni, nagyszerű és egyedi világot alkotott, méltán tett a könyv ekkora
népszerűségre.
A karakterek sokrétűek és
rendkívül szerethetőek. Ophélie sokszor kicsit esetlen, néha szerencsétlen, de
egy igazán erős és céltudatos főszereplő, akinek helyén van a szíve és az esze.
Soha nem adja fel, a végsőkig küzd. Ritkán szeretem a női főszereplőket, de ő
egy üdítő kivétel számomra. Thorn-t egyszerűen imádom. Igazi mogorva remete,
aki senkit nem enged közel magához. Egy igazi titok mindenki, még az olvasó
számára is. (Az a bizonyos mondat a végén, azért az én kis szívembe is belopta
magát. Nagyjából az első pillanattól kezdve vártam egy ilyesmit. ) Tetszett,
ahogy a két főszereplő egyre közelebb és közelebb került egymáshoz. Imádom a
párosukat.
Nagyon tetszett a könyv
felépítése. Jó volt, hogy megismertük kicsit a múltat is. Faruk egy nagyon
érdekes karakter, őt mindenképpen ki akartam még nektek emelni az értékelésben.
Számtalan titok lappang még körülötte, nagyon kíváncsi vagyok hova fog majd az
egész vezetni.
A mellékszereplők is
rendkívül szerethetőek amúgy, ez egy igazán remek könyv tényleg, csak
szuperlatívuszokban lehet róla beszélni.
A fordítás zseniális, a
borító pedig meseszép. Igazi ékköve a polcomnak ez a könyv. Alig várom már, hogy
megjelenjen a harmadik rész (ami október 31-én esedékes).
Összességében a sorozat
második része is zseniális. A történet izgalmas és fordulatos a karakterek
nagyszerűek és szimpatikusak. A felépített világ csillagos 5-ös, az írónő egy
zseni. Ha a mérete miatt visszarettentetek eddig a sorozat elolvasásától, akkor
megnyugtatlak titeket. Észre sem veszitek és már végeztetek is a könyvvel. Sajnálni
fogjátok, hogy nincsen benne több fejezet. Nekem hatalmas kedvenc lett a
Tükörjáró sorozat, mindenképpen olvassátok el!
Az első rész értékelőjét itt találjátok: https://csakolvassblog.blogspot.com/2018/04/christelle-dabos-tel-jegyesei.html
Az első rész értékelőjét itt találjátok: https://csakolvassblog.blogspot.com/2018/04/christelle-dabos-tel-jegyesei.html
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése