Louisa May Alcott: Kisasszonyok

Sziasztok!

A Kisasszonyok című könyv már nagyon régóta szerepelt a kívánságlistámon. Mikor a Manó Könyvek gondozásában megjelent a kötet csodaszép új köntösben, azonnal le is csaptam rá. Jó sokáig állt a polcomon, valahogy mindig másnak álltam neki, de a Primark-os kirándulásomra úgy döntöttem, hogy ezt viszem magammal. Abszolút jó döntésnek bizonyult, mert így nem volt lehetőségem félretenni és pihentetni a könyvet. Amit már az elején töredelmesen bevallok nektek, valószínű minden zokszó nélkül megtettem volna.

No nem azért mert rossz lenne a könyv. Hihetetlenül bájos és kedves olvasmány, melynek komoly erkölcsi üzenete is van. De miről is szól a történet?

A négy March nővér - Meg, Jo, Beth és Amy nehéz anyagi körülmények között élnek édesanyjukkal. A könyv elején kiderül, hogy édesapjuk a polgárháborúban szolgál tábori lelkészként, így a család nő/ lány tagjai magukra maradtak.

A lányokat rengeteg kaland és váratlan balszerencse éri, és a sok tapasztalat révén egyre jobban kirajzolódik a személyiségük. Mindegyik lány más és más. A józan és megfontolt Meg társaságszerető és sokszor rendkívül hiúan viselkedik. A kissé fiús Jo imádja a könyveket és meglehetősen hirtelen természet. A forrófejűsége miatt rendszeresen bajba kerül. Beth nagyon szégyenlős, de igazán tehetségesen énekel és zongorázik. Amy sokszor önzően viselkedik és jó úton halad, hogy igazi elkényeztetett kis királykisasszony váljon belőle. A könyv végén található egy szerzői életrajz, és egy, a cselekményről szóló kvíz plusz ajándék az olvasónak

Rendkívül bűbájos történet, mai szemmel kicsit naivnak is nevezhető. Komoly életbölcsességeket fogalmaz meg a könyv az életről és a küzdelmekről. Megtanulhatjuk, hogy a hit és a szeretet az egyik legjobb orvosság.

Mindegyik lány más és más problémákkal és hibákkal küzd. A könyv tulajdonképpen az ő „küzdelmükről” szól. Komoly feladatokkal és problémákkal szembesültek, melyeknek megoldásához arra volt szükségük, hogy túllépjenek önmagukon és tudatosan változtassanak hibáikon. Igazi fejlődésen mennek keresztül és az olvasó figyelemmel kísérheti, ahol az elején ismertetett személyiségjegyek szép lassan megváltoznak.

A Kisasszonyok egy igazi lányregény, mely véleményem szerint rendkívül jól reflektál azokra az erkölcsi normákra, melyek az adott korban fontosak voltak. Kiemeli, hogy a munka fontos, mert nemesíti az ember lelkét. A lustaság azonban rossz hatással van a közérzetre, kell, hogy legyen az embernek feladata. Akkor érzi azt, hogy tartozik valahová. Az egyik legkedvesebb gondolat, ami abszolút ma is megállja a helyét az, hogy ne feküdjünk le haraggal. Az ember sokszor vitázik és elveszíti a fejét. Ti is tudják, hogy mindig az tudja az embert a legjobban megbántani, aki a legközelebb áll hozzá. Egy családtag százszor nagyobb sebet tud ejteni a lelkünkön, mint egy ismeretlen. A hiúság és az önzőség csakis rossz útra viheti az embert, többet ér egy nemes lelkű és dolgos hölgy, mint egy kisasszony, akinek tele van pénzzel a tárcája. Az önfejűség és hirtelen harag rossz tanácsadó, felesleges bánatot és szenvedést okoz mindenkinek a környezetben. Ilyen és ehhez hasonló értékeket jelenít meg az írónő. Igazán kedves gondolatok, amik ma is megállják a helyüket.

Őszintén szólva nekem tényleg nagyon tetszett a könyv, de vélemény szerint olyan messze vagyok a célközönségtől majd 30 évesen, mint Makó Jeruzsálemtől. Látom benne a szépet, a jót, a bűbájt és a naivitást, de vannak kétségeim afelől, hogy egy mai tizenéves vajon hogyan reagálna, ha a kezébe adnám a könyvet. A tesóm 15 éves, és szinte biztos vagyok benne, hogy azonnal félrerakná, hogy túl unalmas. El sem jutna addig, hogy feldolgozza a könyv üzenetét…az első pár oldal után azt mondaná, hogy untatja a szöveg és nagyjából semmi sem történik igazán  a könyvben.

Nagyon sajnálom, hiszen a könyv tényleg szerethető. Anne Shirley, A farm ahol élünk, és a Váratlan utazás óta vágyom ebbe a romlatlan és tiszta szívű világba, a könyv pedig abszolút hozza ezt. Igazán szívmelengető történet, abszolút képes visszaadni az emberi jóságba vetett hitünket. Nem pörgős, nem akciódús, nincsenek váratlan fordulatok, de tele van kedves, szeretetreméltó szereplőkkel és tiszta, gyermekien ártatlan világszemlélettel.

Összességében egy rendkívül bájos és szívmelengető történet a Kisasszonyok. A szereplők igazán kedves karakterek, még ha hibáznak is, mosolygunk csak apró-cseprő botlásaikon. Végtelenül jók és törekednek arra, hogy igazán tisztaszívű és önzetlen hölgyekké váljanak. Ha szeretitek a hasonló kedves, lassú történeteket mindenképpen olvassátok el.