Néhány éve A szolgálólány meséje lázba hozta az egész világot, Magyarországon pedig a Jelenkor kiadásában ért el nagy sikereket a könyv, azonban számos kérdést hagyott nyitva a regény vége. Most azonban végre megérkezett a várva várt folytatás, mely 15 évvel A szolgálólány meséje után veszi fel a fonalat, és egyszerre három – régi vagy új – szereplő szemszögéből mutatja be, hogy mi történt azóta Gileádban. Tartsatok bloggereinkkel, fejtsétek meg a feladványokat, és nyerjétek meg a könyv egyik példányát!
A szolgálólány meséje egy rendkívül felkavaró, nyomasztó és torokszorító regény, igazán meghatározó olvasmány volt számomra. Mikor megtudtam, hogy érkezik a könyv folytatása nagyon lelkes voltam, hiszen a sorozatot is követtem és kifejezetten szerettem. Amikor Margaret Atwood megírta a A szolgálólány meséjének záró sorait, és útjára indította azt a bizonyos fekete furgont, valószínűleg soha nem tervezte, hogy valaha is visszatér Gileád történetéhez. A befejezés teljesen nyitott maradt, a folytatást pedig a rajongók képzeletére bízta. A sorozat sikerének köszönhetően rengeteg emberhez jutott el a történet, így a könyvre is újból felfigyelt a világ. Saját bevallása szerint éppen ez a népszerűség és töretlen érdeklődés késztette az írónőt arra, hogy ennyi év után újra felvegye a történet fonalát.
Mielőtt leírnám a véleményemet a könyvről, szeretném elmondani nektek, hogy miért is volt rám borzasztóan nagy hatással ez a történet is A szolgálólány meséjével együtt. Ha most el kellene mondanom nektek, hogy milyen eszmékkel és ideológiákkal tudok azonosulni, a feminizmus tuti benne lenne a listában. Mielőtt azonban bárki is nekem támadna, szeretnék egy nagyon fontos dolgot leszögezni. Nem vagyok egy habzó szájú aktivista és soha semmilyen módon nem áll szándékomban befolyásolni mások véleményét a témáról. Ha valaki kijelenti, hogy ő bizony feminista, biztos furcsán néznek rá az emberek és azonnal különböző szélsőséges gondolatokkal azonosítják az illetőt. A feminizmus sokszor olyan, mint egy szitokszó. Félelmet és zavarodottságot kelt másokban. Őszintén szólva én rosszul vagyok a különböző szélsőségektől és utálom, amikor azt mondják, hogy aki feminista az biztos nem akar többé nő lenni (de), nem akar gyereket (de), vagy amikor azt mondják, hogy a nők kiherélik a férfiakat (nem). Ez egy buta általánosítás, melynek alapja a szélsőséges feminista eszmék miatt alakult ki.
A feminizmus tulajdonképpen olyan politikai ideológia és emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek közös célja a nemek közti egyenjogúság politikai, gazdasági, személyes és társadalmi szintű megvalósítása. A feminizmus igazán sokrétű, és az élet szinte minden területén érezteti a hatását. Vannak olyan mozgalmak, melyek kifejezetten a nők gazdasági helyzetével foglalkoznak, mások a fizikai biztonságra helyezik a hangsúlyt, legyen szó akár a családon belüli, akár a munkahelyi erőszakról, vagy épp a prostitúcióról. A különböző irányzatokat a közös alapaxióma tartja össze, miszerint: „A nőket, mint társadalmi csoportot, számtalan hátrányos megkülönböztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők.” A feminizmus célja tehát az, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat, amelyek egy férfit megilletnek. Alapvető célja az egyenjogúság és nem a másik nem elnyomása. Természetesen vannak szélsőséges változatai is, de maradjunk az alapvető gondolatnál.
No de nem is szaporítom tovább a szót, lássuk miről is szól a történet!
A Testamentumok cselekménye három különálló szállal kezdődik. Mindegyik szál egy-egy külön női sors, élettörténet, mely valamilyen módon összekapcsolódik Giliád történetével. Ahogy közeledünk a kötet vége felé úgy válik egyre világosabbá számunkra, hogy a három nő útja hogyan és milyen módon keresztezi majd egymást. A könyv tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe…
Véleményem szerint Margaret Atwood bravúrosan építette fel regényét. A szolgálólány meséje főszereplőjének szűk látókörét felváltja egy több szemszögű történet, amely sokkal többet mutat az olvasónak Gileádból.
A jelen rendkívül puritán és még mindig borzalmas. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaságban meglehetősen szigorú törvények szerintem élnek az emberek, de a Testamentumokban megcsillan a remény a változásra. Az eltelt 15 év alatt a MayDay nevű ellenálló szervezet egyre több borsot tör Gileád orra alá és érzékelhető a Köztársaság gyengülése. (Ez a mondat amúgy simán megférne egy Star Wars intróban is, no mindegy...semmi köze ennek az egésznek a könyvhöz, csak ahogy leírtam ez jutott eszembe. )
Az első részben a szolgálólányokat ismerhettük meg közelebbről, a Testamentumokban azonban teljesen másra koncentrál Atwood. A kialakult rend és fegyelem nem mehetett volna végbe a Nénik nélkül, így nagyon örültem neki, hogy a Testamentumokban kicsit többet megtudhatunk róluk. Megismerjük az alapítókat, a központi helyüket és azt is, hogy milyen módon szervezik a saját utánpótlásukat.
A kötet során fokozatosan felsejlenek a rendszer borzalmai és ennek a nyomorúságos életnek a mozgatórugói. Megismerjük a színfalak mögött zajló hatalmi játszmákat, de bepillantást nyerhetünk a lányok iskolai felkészítése címén zajló oktatásnak csúfolt tevékenységbe is.
A Testamentumokból fény derül arra, hogy Gileád uralkodó osztályának egyes tagjait (jelen esetben például a Néniket) mi vette rá arra, hogy segítsék egy kegyetlen hatalom kiépülését és annak zavartalan működését. A három különálló szálból a legizgalmasabb szemszög határozottan a Nénié, aki a gileádi évek alatt minden erkölcsöt sutba dobó túlélővé avanzsált. Mivel a köztársaság létrejötte óta már eltelt 15 év, így jócskán találunk olyan gyermekeket, akik az új rendszer szerint szocializálódtak. Az autokrata rendszerben felcseperedő gileádi lány története megmutatja, milyen rövid idő elég egy generáció teljes átneveléséhez. Ezek a gyermekek nem ismertek mást, csak Gileádot, így könnyebben lehetett őket irányítani. A köztársaságon kívül rengeteg más ország van, így a kanadai lány szála segít megérteni a külvilág gondolkodását az országról. Ő csak tankönyvekből és a tévéből ismeri ezt a világot, elképzelhetetlen számára, hogy ott éljen.
Nagyon tetszett a könyvben, hogy a történet kevésbé koncentrál a szolgálólányokra. Atwood teljesen más női szerepek felé fordul a Testamentumokban: Nénik, Gyöngyleányok és Feleségek sorsát ismerhetjük meg.
Bár ebben a kötetben is olvashatunk cifra dolgokat, azért azt el kell mondanom, hogy ez a könyv brutalitásban és fájdalomban azért elmarad az első résztől. Bár a sorozat és az első rész elolvasása megedzette a lelkem és a könyvnek sem feltétlenül a meghökkentés a célja, azért jócskán olvastam itt is olyan jeleneteket, ahol még a kezem is ökölbe szorult olvasás közben; zsarolás, intrika, hatalmi játszmák, szexuális visszaélések, kegyetlenség, könyörtelenség jellemzi a cselekményt.
A cselekmény kellően izgalmas és érdekes, ám a vége kicsit elhamarkodott volt, kissé összecsapottnak éreztem. A két lány érdekes és jó elem a könyvben, azonban véleményem szerint teljesen eltörpülnek a Néni mellett. Az ő karaktere zseniális, sokrétű...igazi csemege az olvasó lelkének. Igazi mestermunka! Ehhez képest a lányok kicsit gyengécskén sikerültek.
Mivel nem olvastam el a fülszöveget ezért nekem elképzelésem sem volt arról, hogy kik az új karakterek így nagyon boldog voltam, mikor rájöttem az ő kilétükre. (Igyekszem amúgy a bejegyzésben sem utalni erre, hátha Ti is a meglepetés elvében hisztek. )
El kell mondanom, hogy nekem kicsit kilógott nekem a kanadai lány karaktere. Az ő kiléte nagyszerű húzás (bár el kell mondanom, hogy az én elvárásaimban azért pont ez szerepelt, már az elején arra gondoltam, hogy neki kellene lennie), de az ő személye valahogy nem hiszem, hogy felnőtt volna a feladathoz. Értem én, hogy szükség volt rá a feladatok elvégzéséhez, de a három nő közül őt kedveltem meg a legkevésbé.
A gileádi lány ezzel szemben nagyon érdekes volt, nagyon szerettem az ő történetét is olvasni. Ő már az új rendszerben nőtt fel, nem ismerte a más világot, így adottnak vett mindent, amit a körülötte élők mondanak.
A könyv írásmódja nagyszerű, a kötet olvastatta magát, csak úgy faltam a lapokat. Könnyen és gyorsan lehet vele haladni, ugyanis elég kevés szöveg van az oldalakon, senkit ne ijesszen meg a mérete. Mondjuk nem éppen egy táskakompatibilis kötet mérete, így szerintem inkább egy kényelmes kanapén, fotelben, ágyban olvassátok.
Nagyon tetszett a végén a tudományos visszaemlékezés Gileádra, ahol egy egyetemi előadás keretében úgy beszélnek erről, mint egy letűnt korról, ráadásul utaltak az első rész végén olvasható szimpóziumra is. Jó ötlet volt.
Összegezve el kell mondanom, hogy a Testamentumok abszolút megfelelt az elvárásaimnak, igaz nem hatolt a lelkem mélyéig, de erőteljesen elgondolkodtatott és megdöbbentett. Nagyszerű folytatás, szerintem abszolút érdemes elolvasni.
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Fülszöveg
A Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá – szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye – három gileadi nő elbeszélésére alapozva – tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe…A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: „A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv.”
Nyereményjáték
Gileádban a társadalom különböző csoportokra oszlik, az alapján, hogy mennyi hatalma és milyen feladata van az adott személyeknek. Ebben a játékban az lesz a feladatotok, hogy a leírás alapján kitaláljátok, hogy melyik – akár a sorozatból is ismert – társadalmi csoportra gondoltunk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
FELADVÁNY
Olyan (általában terméketlen) nők, akik korábban valamilyen bűnt követtek el, ezért a Telepekre száműzték őket, ahol veszélyes munkát kénytelenek végezni.
A turné állomásai:
01/13 Utószó
01/14 Sorok között
01/15 Spirit Bliss Sárga könyves út
01/16 Csak olvass!
01/17 A Szofisztikált Macska
01/18 Könyv és más
01/19 Readinspo
01/20 Hagyjatok! Olvasok!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése