Sziasztok!
A nagy sikerű Örökölt sors szerzője, Orvos-Tóth Noémi új könyvvel jelentkezett tavaly a Jelenkor kiadón keresztül. A Szabad akaratban továbbvisszi a transzgenerációs traumák kérdéskörét, és személyes történeteken keresztül invitál minket önismereti utazásra. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről!
Orvos-Tóth Noémi előző könyvében az Örökölt sorsban megalkotta a transzgenerációs elmélet fogalmát, könyvével elérte, hogy a magyar családok egy másik perspektívába helyezve kezdjenek el gondolkodni önmagukról, illetve az őket körülvevő személyekről. A transzgenerációs elmélet szerint minden generáció meghatározza az utána jövő generációk sorsát, éppen ezért nagyon fontos, hogy megismerjük felmenőink történetét annak érdekében, hogy megértsük önmagunkat. Nagyon fontos tehát, hogy megtudjuk, milyen szituációkat, szokásokat örököltünk őseinktől, hiszen minél inkább tisztában vagyunk felmenőink sorsával, annál szabadabban élhetjük meg életünket, az önismeret pedig segít abban is, hogy leküzdjük szorongásainkat. Az okokat egyrészt történelmi múltunkban, másrészt az egyéni traumákban kell keresnünk. Az egyéni traumák alatt a családon belül elszenvedett testi és lelki sérüléseket értjük. A gyermekek bántalmazásának szokása is a szülői minta alapján is öröklődik a családban. A fizikai vagy érzelmi bántalmazás ráadásul nemcsak annak fáj, aki elszenvedi, hanem az utódainak is. A traumák ugyanis sejtszinten öröklődnek egyik generációról a másikra.
A transzgenerációs elmélet alapja tehát, hogy minden generáció mélyen meghatározza az utána jövő generációk sorstörténetét. Vagyis, ha meg akarjuk érteni a belső folyamatainkat, hogy mi az, ami bennünk zajlik, miért úgy érezzük magunkat, ahogy, ahhoz nem elég csak a saját életutunkat megvizsgálni. Meg kell nézni, hogy a szüleink, nagyszüleink, vagy akár a dédszüleink generációja milyen veszteségeket élt meg, milyen küzdelmeik voltak, de azt is például, hogy milyen megoldásokat találtak egy-egy problémára, találtak-e egyáltalán, vagy elfogadták, és egyszerűen beletörődtek az adott élethelyzetbe. A felmenőink élményei, hitrendszere, fájdalmai, de megoldókulcsai is hatással vannak arra, hogy mi hogyan éljük az életünket, hogyan viszonyulunk egy-egy nehéz élethelyzethez, de arra is, hogy milyen kapcsolati rendszert alakítunk ki magunk körül.
Ezt az elméletet gondolja tovább az írónő következő könyvében a Szabad akaratban. De mit is jelent az, hogy szabad akarattal rendelkezem? A szabad akarat azt jelenti, hogy utánajártam a családi örökségemnek, felismertem a transzgenerációs traumákat az életemben, és képes voltam a negatív, akadályozó mintákat átdolgozva egy olyan életet kialakítani, ami már nem a régi hiányokról, korlátokról, fojtogató elvárásokról szól, hanem az egyén saját meggyőződéseit és törekvéseit tükrözi.
A különböző fejezetek igazán fajsúlyos témákat (pénz, önfeladás) dolgoznak fel különböző élettörténeteken és egyéni megéléseken keresztül. Rendkívül érdekfeszítően és egyben sokszor szomorúan olvastam a különböző történeteket, melyekből tényleg azt éreztem, hogy sokat tanultam, sőt több esetben azonosulni is tudtam a történetek szereplőivel.
Az első nagy fejezet a pénz témájával foglalkozik, mely bemutatja hogy a feldolgozatlan traumák hatására hogyan válik a világunk egyre anyagiasabbá, egyre versengőbbé. Az a személy, aki a személyes kapcsolataiban nem találja meg az elfogadást és a szeretetet, az az anyagi célokat kezdi hajhászni, hiszen az érzelmi hiányt valahogy pótolni kell. Kutatási eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a bizonytalan kötődés az anyagiasság megerősödéséhez vezet. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a mai fiatalok egész egyszerűen kevésbé terveznek, nem igazán érdekli őket semmi sem, sokkal inkább preferenciává váltak számukra a materiális célok (gazdagság, siker, hírnév) elérése.
A kötet másik nagy témája az önfeladás, mely tulajdonképpen egy másik aspektusa a feltétel nélküli elfogadás hiányának. Az önfeladás történetei megrázóak és igen elgondolkodtatóak voltak, legyen szó akár az elfojtásról vagy az érzelmi függőségről. A könyv végén szereplő önismereti, önfejlesztő technikákat (autogén tréning, légzőgyakorlatok) és azok bemutatását kifejezetten hasznosnak találtam. Remélem minél többen felismerik majd ezek fontosságát a mindennapokban és képesek lesznek változtatni az életükön.
Bár én is kedvelem Orvos-Tóth Noémi munkásságát, az igazi rajongó a családban Miklós, aki annyira lelkes volt, hogy még a dedikáláson is részt vett. Elmondása alapján az írónő hihetetlenül kedves volt, a rövidnek nem nevezhető sor ellenére is állandóan mosolygott, mindenkihez volt néhány kedves mondata, és azt is elárulta, hogy a D. Tóth Krisztával folytatott podcast sorozatuk még koránt sem ért véget a harmadik évaddal. :)
Végül álljon itt egy kép bizonyítékul, hogy a dedikálás tényleg megtörtént:
Az Örökölt sors után Orvos-Tóth Noémi egy újabb rendkívül hasznos és fontos kötetet írt, melynek minden sorát nagy lelkesedéssel olvastam, igazán kedvelem az írónő stílusát. A megírt történetek tanulságosak és mindenki számára érthetőek, nincsenek tele szakzsargonnal ezáltal sokkal életközelibbé válnak. Talán ezért is volt ennyire népszerű az előző kötet is, hiszen mindkettő közérthetően magyarázza azokat a fontos pszichológiai elméleteket és élettapasztalatokat, melyek segítségével most már reményeink szerint eljuthatunk a Szabad akaratig. Én őszintén mindenkinek csak ajánlani tudom.
