2020. október 2., péntek

Rebecca Serle: Öt ​év múlva decemberben + Nyereményjáték

Sziasztok!

Idén jelent meg a Central Könyvek gondozásában Rebecca Serle Öt év múlva decemberben című szívszorító regénye. Tartsatok bloggereinkkkel, ismerjétek meg Ti is ezt a kötetet és ha mellétek áll a szerencse meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt. 

Fontos, hogy az embernek legyenek céljai és álmai. Tervek nélkül néha teljesen akaratlanul vagy éppen egy állásinterjú hatására elgondolkodunk azon, hogyan képzeljük el az életünket 5 év múlva. Én már abban a korban vagyok, amikor nagyjából a család és az ideális munka kerül szóba ilyenkor. Remélhetőleg 5 év múlva már a leendő könyvmolynemzedék egy részét nevelem ki, olyan munkahelyem van, amit szeretek és ami minden nap lelkesedéssel tölt el. Mindenki egészséges és boldog körülöttem én pedig azzal tölthetem a szabadidőmet, amit a legjobban szeretek, olvasok és írok. 

No de miről is szól a könyv? Lássuk!

Milyennek látja magát öt év múlva? Dannie Kohan ambiciózus manhattani jogásznőnek megvan az aprólékosan kidolgozott válasza erre a kérdésre, amióta az eszét tudja. A nagy napon, amikor sikerrel veszi élete legfontosabb állásinterjúját, majd eljegyzi az ideális férfi, úgy tűnik, nyílegyenes úton halad céljai megvalósítása felé.
Aznap este elalszik, majd egy másik lakásban, másik eljegyzési gyűrűvel az ujján, egy nagyon másmilyen férfi társaságában ébred. A háttérben megy a tévé, és ő meglátja a képernyőn a dátumot, amely stimmel ugyan, hiszen tényleg december 15-e van, de az évszám 2025 – azaz eltelt öt év.
Csak álom volt, mondogatja magában Dannie, miután tényleg fölébred, de nagyon is valószerű álom. Meg akar szabadulni ettől a felkavaró, különös élménytől, ezért az agya leghátsó zugába száműzi. Ott lapul négy és fél évig, mígnem Dannie egyszer csak összefut az álmában látott férfival...
Az Öt év múlva decemberben egy örömmel és bánattal teli, szívszorító love story, de egész biztosan nem olyan, mint amilyet várnál!

Kicsit bajban vagyok, mert őszintén szólva nem igazán tudom, hogy hogyan is kezdjem az értékelést. Egyet azonban határozottan ki tudok jelenteni már az elején, teljesen egyetértek a fülszöveg utolsó mondatával, tényleg nem olyan, mint amit vártam. 

A történet alapja rendkívül érdekes, azonnal megfogott a fülszöveg a személyes kapcsolódási pont miatt. Történt már veletek hasonló? Álmodtatok már ismeretlen emberekről és volt már olyan, hogy összetalálkoztatok vele az utcán? Én egyszer átéltem valami hasonlót. Még gimnazista voltam és pár alkalommal álmodtam egy fiúról. Semmi különleges nem történt velem az álmomban, de jól éreztük magunkat egymás társaságában. Aztán egyszer csak szembe jött velem az utcán. Még csak rám sem pillantott, de nekem azonnal földbe gyökerezett a lábam. Akkor rengeteget gondolkodtam ezen, aztán szép lassan elfelejtettem, hogy történt velem ilyesmi. Biztos, hogy nem a jövőmet jósolta....talán előtte is láttam őt, és bár akkor nem figyeltem fel rá, a tudatalattim valahogy megjegyezte magának. Talán soha nem láttam és csak véletlen volt az egész. 

No de térjünk is vissza a könyvhöz. 

Dannie a kontrollmániás jogászlány az egész életét eltervezte. Minden pontosan úgy és akkor történik az életében, ahogyan azt ő elképzelte. Kényelmes és kellemes élete van a párja oldalán, a karrierje pedig felívelőben van. Álmai munkájának állásinterjúja és a lánykérés után azonban furcsa álomban lesz része. Egy idegen lakásban ébred egy idegen férfi társaságában. Vajon ez az álombéli kép milyen hatással lesz az életére és az elkövetkező 5 évre? Milyen mértékben határozza meg ez a kép a jövőbeli döntéseit, és nem utolsó sorban milyen mértékben váloztatja meg magát a lányt? Nagyjából ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a kötet elolvasása után. 

A kötet igazán érdekes volt, és bár voltak részek, amelyeket nagyon szeretettem, igazi kedvencet sajnos nem avattam. Nagyon nehezen haladtam az elején az olvasással, hiszen a könyv nyelvezete kicsit más volt, mint amihez szokva vagyok. Sokkal jobban kedvelem a lírai hangvételű írásokat és bár sokszor kilépek a komfortzónámból ezen a téren, de ennek a regénynek valahogy nem tetszett a stílusa és a szövege. Túlságosan lezser és laza volt számomra.  Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor megláttam azt a kifejezést, hogy "shimmyt jár a felsőteste". Pavlovi reflexként azonnal elkezdtem énekelgetni, hogy Swalalala, de ez nem igazán segített a helyzetemen sajnos. Emellett bevallom többször elvesztem a sok utca és sugárút útvesztőjében. Sajnálatos módon pontosan olyan messze vagyok New York utcáitól, mint Makó Jeruzsálemtől, így kevésbé tudtam értékelni a pontos leírásokat. A jó öreg Ady, József Attila, Petőfi és Deák Ferenc utca, vagy maximum a Rózsa, Viola utcákhoz vagyok szokva, így a Nyugati 51. utca valahogy összezavarta csak a rendszeremet. Nem is lenne baj ezzel, de sokszor annyira hasonló utca lett megemlítve egy oldalon belül, hogy már figyelni sem tudtam a számokra.  Szerettem volna elképzelni magam ezeken a helyeken, de annyira idegennek hatott nekem ez az egész. Látszik, hogy az írónő egy ízig-vérig amerikai nagyvárosi hölgy, de valahogy nem ragadott magával a lelkesedése. Rengeteg olyan dolog volt a könyvben, aminek utána kellett néznem, hiszen egy amerikainak teljesen egyértelműek lehetnek az utalások, én meg innen Újpestről azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy marénás bagel. Remélem tényleg finom, mert ez a főszereplő egyik kedvenc étele. 

Ezek az élmények kezdetben kicsit lelomboztak, de aztán szépen lassan elkezdtem hozzászokni ehhez a számomra kissé furcsa nyelvezethez és megpróbáltam élvezni a könyvet. Sokáig nem sikerült, de aztán a drámai fordulatnál elkapott a gépszíj és le sem tudtam tenni a könyvet. Nagyon tetszett a történetnek ez a szála, őszintén szólva sokkal érdekesebb volt számomra, mint Dannie szerelmi élete. Lehet, hogy ez az én saját furcsa stílusomból fakad, de valami miatt a könyvnek a szomorú részei sokkal jobban tetszettek, mint az örömteliek. Azok furcsák, erőltetettek és idegenek voltak számomra, a drámai vonal azonban rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Ezek a részek igazán fájdalmasak és szívfacsaróak voltak, minden egyes oldalnál azt éreztem, hogy meghasad a szívem.

A könyv vége azonban, hú, hát fura, nagyon fura. Tényleg nem az, amit vártam. Végig bíztam benne és hittem abban, hogy nem fog megtörténni, amit az álomban a könyv elején láttunk, hiszen rendkívül furcsán hatna a történet szempontjából. El sem tudtam képzelni, hogy milyen módon kerülhet egy ágyba Dannie és Greg. Aztán amikor megtörtént egyetlen szó hagyta csak el a számat: HE?! Az álom megvalósulása annyira erőltetettt és feldolgozhatatlan lett számomra, hogy arra egyszerűen nincsenek szavak. 

A karakterek közül csak párat emelnék ki, első körben Danniet és Bellát, a két jó barátnőt. Nagyjából tökéletes ellentettjei egymásnak. Dannie az a típus, aki soha nem ereszti el a gyeplőt, Bella pedig a spontaneitás nagyágyúja, aki igazán tud élni. Mindketten hatalmas utat járnak be a könyv folyamán, ki így, ki pedig úgy. Dannie rájön arra, hogy nem kell megelégednie egy olyan kapcsolattal, ami az elégséges szinten van, Bella pedig hosszú idő után megtapasztalja, hogy milyen az, amikor egy nagyszerű és gondoskodó férfi van mellette jóban-rosszban. 

Greg (vagy Aaron, ahogy Dannie hívja) egy igazán kedves és szerethető figura, aki nagyon szereti Bellát. Fontos számára a lány, és bármit megtenne azért, hogy boldoggá tegye. Ő lesz a fény az éjszakában, vele tapasztalhatja meg a lány az igazi szerelmet. Nem mellesleg ő az a fiú, akivel Dannie álmodik az első oldalakon, ami igencsek megnehezíti a mindig erős és tettrekész jogász lány életét. 

Összességében nagyon érdekes volt számomra az Öt év múlva decemberben című könyv, hiszen nagyon tetszett a kötet alapkoncepciója. A kapcsolatom rendkívül hullámzó volt a könyvvel, az elejét és a végét egyáltalán nem szerettem, de a közepét nagyon kedveltem. A drámai szál volt a kedvencem, az a rész igazán mély hatással volt rám. A karakterek nem annyira kiemelkedőek, de Bella karakterét igazán megkedveltem. Bár nem lett kedvenc számomra, de összességében azért megérte elolvasni. Ha szeretitek a hasonló történeteket, akkor mindenképpen adjatok neki egy esélyt, én sem bántam meg, hogy elolvastam. 

Értékelés: 5/3,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon akkor ITT vásárolhatod meg, ITT pedig bele is olvashatsz. 


Nyereményjáték

A könyvben fontos szerepet játszik Dannie álma, így a mostani játéknál az álmok kerülnek előtérbe. Minden állomáson találtok egy idézetet, nincs más dolgotok, mint megírni a Rafflecopter megfelelő sorába könyv íróját és címét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Az Álomvilágban nincs múlt, és nincs jövő. Minden egyszerre történik – de ezt még azok sem képesek teljesen megérteni, akik ott élnek.”


a Rafflecopter giveaway

Állomások

10.02: Csak olvass!
10.04: Spirit Bliss Sárga könyves út
10.06: Sorok között

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése