Becca Freeman: A ​karácsonyi árvák klubja + Nyereményjáték

Sziasztok!

A karácsony a családi együttlétek nagy ünnepe is - de mi van azokkal, akik nem (csak) a családjukkal ünnepelnek? Kövesd végig négy fiatal, komédiával és romantikával fűszerezett közös karácsonyait az egyetemista évektől a felnőtt lét megpróbáltatásaiig, tarts a Blogturné Klub hét bloggerével, s ismerd meg Becca Freeman, a Central Könyvek Romkom sorozatában megjelent történetét! A turné végén tiéd lehet egy példány a könyvből a Kiadó felajánlásában!

Fergeteges ​romantikus komédia négy New York-i barátról, akik annak ellenére is ragaszkodnak különös karácsonyi hagyományukhoz, hogy útjaik szétválni látszanak…

Hannah és Finn egyetemista koruk óta minden karácsonyt együtt töltenek. Egyiküknek sincs hova mennie, Hannah szülei meghaltak, Finnt pedig kitagadták a felmenői, amikor bevallotta, hogy a saját neméhez vonzódik.

Nem mindennapi ünnepi kalandjaik idővel egyre merészebbé válnak. Miután megkezdik felnőtt életüket New Yorkban, a mindig kiegyensúlyozott, vidám és bölcs Priya és a gyönyörű, dúsgazdag, mindig kicsit titokzatos Theo is csatlakozik hozzájuk, így választott kis családjuk négytagúvá bővül, egy olyan szeretetteli közösséggé, amilyenre mindig is vágytak.

Amikor azonban Finn bejelenti, hogy Los Angelesbe költözik, és valószínűleg ez lesz az utolsó közös karácsonyuk, Hannah megrémül, hogy elveszíti a végre-valahára szívbéli családját…

Ez a karácsony talán pont azt a régóta esedékes változást hozza el a barátok életébe, amitől a legjobban félnek. Vajon mit jelent a búcsú? Hány új ajtó nyílik ki, ha becsukódik az az egy, amelynek olyan sokat köszönhetnek?

Tudjátok már rólam, hogy a romkomok a gyengéim. Végtelenül szórakoztatók számomra, még akkor is, ha általában nem túl fantáziadús a cselekményük. A karácsonyi időszakban ez a rajongásom teljesen új szintre emelkedik, mert élek-halok a karácsonyi romantikus történetekért, valahogy mindig melegséggel és boldogsággal töltik el a kis szívemet. Amikor megláttam Becca Freeman regényének fülszövegét, azonnal beleszerettem, tudtam, hogy nekem ezt a kötetet egyszerűen muszáj elolvasnom.

Bónuszként pedig Clara Pooley ajánlása olvasható a regényen, aki az elmúlt időszak egyik nagy kedvencévé vált számomra, így nem is volt kérdés számomra, hogy sorra kerítem-e A karácsonyi árvák klubja című regényt. 

Általában a nehéz témájú könyveket részesítem előnyben, de néha kibújik a rózsaszín királylányos énem, és valami kedves, aranyos romantikus történetre vágyom. Régóta megfogadtam, hogy minden karácsonykor időt szánok az ünnepi történetekre is, így ezt a regényt sem hagyhattam ki a karácsonyi időszakban. Idén már több mesekönyvet és egy YA regényt is olvastam az adventi készülődés jegyében, így izgatottam vettem Becca Freeman regényét. Szerencsére nem kellett csalódnom, a karácsonyi árvák abszolút belopták magukat a szívembe. A fülszöveg ugyan kissé becsapós volt számomra, azt hittem, hogy ez egy sokkal viccesebb történet lesz, de összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a történetet. Nagyon tanulságos volt, Hannah és Finn személye is inspirálóan hatott rám. 

A karácsonyi árvák klubja egy igazán kedves kis történet barátságról, családról és arról, hogy a változás bár néha nehéz és fájdalmas, olykor mégis szükségszerű. 

A történet szerint Hannah és Finn egyetemista koruk óta minden karácsonyt együtt töltenek. Egyiküknek sincs hova mennie, Hannah szülei meghaltak, Finnt pedig kitagadták a felmenői, amikor bevallotta, hogy a saját neméhez vonzódik. Csak egymásra számíthatnak, így izgalmasabbnál izgalmasabb programokat találnak ki ünnepek idejére.  Kis csapatukhoz csatlakozik Priya és Theo is, ők lesznek a karácsonyi árvák, vagyis olyan, akik egyedül töltenék a szentestét. Hannah ragaszkodik leginkább a hagyományaikhoz, ezért ő viseli a legnehezebben azt a hírt is, hogy Finn elköltözik New Yorkból és 6 órányi repülő út lesz ezentúl közöttük. Ez a négyes fogat lett a családja, akikhez nagyon kötődik és fél attól, hogy ha megszűnik a közös karácsonyi ünneplés, akkor ez együtt jár azzal is, hogy elhidegülnek egymástól. Rendkívül nehezen küzd meg a változással és azzal, hogy megszűnik a közös hagyományuk. Annyira rágörcsöl arra, hogy tökéletessé varázsolja az utolsó közös karácsonyukat a baráti társaságával, hogy közben észre sem veszi, hogy megbántja a párját, Davidet. Vajon képes lesz Hannah arra, hogy megbékéljen a változással? Képes lesz a lehetőségeket látni, nem pedig a nehézségeket? 

A regény fő elbeszélői Hannah és Finn, az ő gondolataikat ismerhetjük meg. Nagyon tetszett a regény felépítése. A cselekmény tulajdonképpen két idősíkon fut. Egyrészről bepillantást nyerhetünk a társaság korábbi karácsonyi kalandjaiba (mind Hannah, mind pedig Finn tolmácsolásában) a jelenben pedig végigkövethetjük, hogy miként küzdenek meg a változással. Ahogy haladunk előre a történetben, Hannah egyre jobban megérti, hogy a hagyományok és szokások ugyan fontosak, de soha nem szabad elveszni a múltban,  hiszen a fejlődés nem egyenlő azzal, hogy elfelejtjük, hogy honnan jöttünk. Attól még, hogy a jövőre koncentrálunk, nem hagyjuk cserben azokat, akik régóta az életünk részei. Finn pedig óriási bátorságról tesz tanúbizonyságot, mikor végre képes lesz hangosan is kimondani, hogy milyen érzések nyomják a lelkét. De vajon nincs még késő? Egy olyan élethelyzetben, ahol az egyetlen biztos pont a változás, képes lesz a négy barát arra, hogy megőrizze a barátságát? Hány új ajtó nyílik ki, ha becsukódik az az egy, amelynek olyan sokat köszönhetnek?

Becca Freeman regénye könnyen olvasható, kedves történet, bár bevallom, én némileg több romantikára és még annál is több fergeteges komédiára számítottam. Bár A karácsonyi árvák klubja egy igazán szerethető történet, mégis maradt némi hiányérzetem az utolsó oldalak elolvasása után. A karakterek ugyan inspirálók voltak számomra, a jelenlegi élethelyzetemben úgy érzem, hogy tudok meríteni a könyv tanulságából, de valahogy mégsem érzem azt, hogy ez volt számomra az év kedvenc karácsonyi története. Valahogy hiányzott számomra belőle a wow faktor. 

Összességében bár nem lett nálam egyértelmű kedvenc, de abszolút nem bántam meg, hogy elolvastam. Ha szeretitek az ilyen jellegű történeteket és egy tanulságos karácsonyi könyvre vágytok, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt Becca Freeman regényének. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Becca Freeman kötete a Central Könyvek Romkom sorozatában jelent meg. Arra gondoltunk, hogy mostani játékunkban a kiadó további kiadói sorozatainak nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy könyvborító-részletet. A feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, hogy az adott könyv melyik Central Könyvekhez kapcsolódó kiadói sorozatban jelent meg.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

BORÍTÓRÉSZLET

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

12.10. Szembetűnő

12.11. Fanni’s Library

12.12. KönyvParfé

12.13. Csak olvass!

12.15. Könyv és más

12.16. Utószó

12.20. Sorok között

Read More

Michala Ries: 24 ​nap karácsonyig + Nyereményjáték

Sziasztok!

Közeledik a karácsony, ezzel egyidejűleg pedig egyre több ünnepi ajánlóval találkozhattok az oldalunkon. Már mindannyian karácsonyi lázban égünk, így alig várjuk, hogy megosszuk veletek a tapasztalatainkat a különböző könyvekről. A Centrál Könyvek jóvoltából, most egy igazán bolondos és megható karácsonyi történetet hoztunk nektek. Ismerjük meg együtt Ninát, akinek látszólag semmi sem hiányzik az életéből. Jó állás, megbízható partner, remek kollégák, zökkenőmentes hétköznapok, szerető család, közelgő előléptetés… Mi másra vágyhatna egy fiatal, ambiciózus nő? Derítsük ki közösen! Tartsatok velünk, ismerjük meg közösen Nina őrültebbnél őrültebb kihívásait, ha pedig nektek kedvez a szerencse meg is nyerhetitek a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Bolondos és megható romantikus komédia karácsonyi varázslatba csomagolva

Úgy tűnik, Ninának bejött az élet, látszólag nem hiányzik neki semmi. Jó állás, megbízható partner, remek kollégák, zökkenőmentes hétköznapok, szerető család, közelgő előléptetés… Mi másra vágyhatna egy fiatal, ambiciózus nő? Aztán egyszer csak rájön, hogy ez nem elég. Egyik pillanatról a másikra mindent felborít maga körül, kilép a komfortzónájából, szakít a vőlegényével, és hátrahagyja, ami unalmas, ami megszokott. Karácsonyig van 24 napja, hogy teljesítse őrültebbnél őrültebb titkos kívánságait, családi csontvázakat húzzon elő a szekrényből, fájdalmas igazságokat ismerjen be, régi hibákat hozzon helyre, és megvalósítsa álmait.

Mivel a karácsonyi időszak tele van csodákkal, egy vonzó idegen is keresztezi az útját, aki minden alkalommal megdobogtatja a szívét, amikor csak rápillant. Dominik kedves, sármos, vicces és őrülten szexi. Nina úgy érzi, jó társa lehet a különösebbnél különösebb kalandokban. Ő lehet a legszebb ajándék, amit valaha kapott. Ha a férfi elég bátor ahhoz, hogy megszelídítse.

Mi lehet stílusosabb annál, mintsem december 1-jén írni egy olyan könyvről, melynek alapját tulajdonképpen egy adventi kalendárium adja? 

Tudjátok már rólam, hogy a romkomok a gyengéim. Végtelenül szórakoztatók számomra, még akkor is, ha általában nem túl fantáziadús a cselekményük. A karácsonyi időszakban ez a rajongásom teljesen új szintre emelkedik, mert élek-halok a karácsonyi romantikus történetekért, valahogy mindig melegséggel és boldogsággal töltik el a kis szívemet. Amikor megláttam Michala Ries regényének fülszövegét, azonnal beleszerettem, tudtam, hogy nekem ezt a kötetet egyszerűen muszáj elolvasnom. Általában a nehéz témájú könyveket részesítem előnyben, de néha kibújik a rózsaszín királylányos énem, és valami kedves, aranyos romantikus történetre vágyom. Régóta megfogadtam, hogy minden karácsonykor időt szánok az ünnepi történetekre is, így ezt a regényt sem hagyhattam ki a karácsonyi időszakban. Idén már több mesekönyvet és egy YA regényt is olvastam az adventi készülődés jegyében, így izgatottam vettem kezembe az első NA történetet. Szerencsére nem kellett csalódnom, Michala Ries regénye egy végtelenül szórakoztató és szerethető olvasmány. Nina és Dominik tökéletes párost alkotnak, nagyon szerettem az évődéseiket.

A történet alapja az, hogy Nina (a történet főszereplője) úgy érzi, hogy megrekedt az élete. Elvesztette önmagát, már nem az az önfeledt nő, aki régen. Elhatározza, hogy mindent felborít maga körül, kilép a komfortzónájából. Szakít a párjával, és hátrahagyja, ami unalmas, ami megszokott. Karácsonyig van 24 napja, hogy teljesítse őrültebbnél őrültebb titkos kívánságait, családi csontvázakat húzzon elő a szekrényből, szembenézzen néhány fájdalmas igazsággal és múltbéli eseménnyel, régi hibákat hozzon helyre, és megvalósítsa álmait. Szerencséjére nincs egyedül, az első feladatnál találkozik Dominikkel, aki társa lesz a kalandokban. 

Ahogy haladunk előre, úgy ismerjük meg jobban Ninát és persze Dominikot is. Megértjük, hogy melyik pont miért került fel a listájára és lelkesen drukkol maga az olvasó is, hogy éjfélig mindegyiket letudja. Egyes feladatokon hangosan felnevettem, másokon bevallom elmorzsoltam egy-egy könycseppet. Nem szeretnék nagyon spoilerezni, de minden megjegyzés nélkül megírom nektek, hogy mely napok feladatai és eseményei hatottak meg a legjobban: december 10., december 14., december 18., december 20., december 23. Ezen fejezetek mindegyike levett a lábamról, azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy ezek voltak a kedvenceim. 

A 24 nap karácsonyi című könyvben a humor és a komolyság nagyszerű elegyet alkot. Szeretem, amikor egy író nem fél nehéz és komoly témákhoz nyúlni. Az ember elsőre nem is gondolná, hogy micsoda mélységek vannak ebben a regényben. A regény műfaja a romantikus komédia, a szerző nem lépett túl a műfaj határain, hiszen végtelenül szórakoztató olvasmány. Mégis van benne némi plusz, amivel az ember azt érzi, hogy a történet adott számára valamit. Sokszor én is hajlamos vagyok arra, hogy mások szemével ítéljem meg magam, nem érzem magam bátornak és nagyon ritkán lépek ki a saját komfortzónámból. Nina kalandjai ezért meglehetősen inspirálóak voltak számomra. Bár nincsenek olyan vágyaim, hogy felfelé menjek egy mozgólépcsőn, vagy fordítva hajtsak be a körforgalomba, de azzal a gondolattal abszolút tudok azonosulni, hogy az embereknek jobban kellene önmagukra koncentrálnia. Nem szabad hagyni, hogy toxikus gondolatok határozzanak meg minket, meg kell tanulnunk kiállni önmagunkért. Mindannyiunk életében vannak dolgok, amiket megbántunk. Az igazi bátorság az, ha megpróbálunk ezeken változtatni. Lehet, hogy 10 éve történt az adott eset, lehet csak 3 hónapja. De nem szabad hagyni, hogy ez mérgezzen minket. Olykor a legjobb dolog amit tehetünk, hogy veszünk egy mély levegőt, nem törődve aggályainkkal felvesszük a kapcsolatot az adott illetővel. Lehet nem sül el jól, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy mi megpróbáltuk. Néha az ember hajlamos a szőnyeg alá söpörni a dolgokat, de ezek egy idő után mérgezővé válhatnak. Ha az ember felismeri ezt, az már fél siker, de ha tesz is ellene, akkor igazán büszke lehet magára. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal küzd Nina is, aki egyre közelebb és közelebb kerül ahhoz a nőhöz, aki egykor volt. Olyan ez számára tényleg, mint egy igazi újjászületés. Végre újra önmaga lehet. 

A karakterek nagyon szerethetők, Nina és Dominik olyan, mint a borsó meg a héja. Igaz csak néhány napja ismerik egymást, de az ember megismeri, ha a lelki társát fújja elé a szél. Az évődéseik sokat tompítottak a nehézkesebb pillanatok után ,szerettem látni, ahogy egymás támaszaivá váltak. 

Mindketten óriási fejlődésen mennek keresztül, hiszen nem csak a fiatal nő, hanem Dominik is sokat változik a feladatoknak köszönhetően. Nina őt is inspirálja, sokszor ő is elvégzi ugyanazt a feladatot, csak a saját élethelyzetére adaptálja. 

A magyar borító szerintem nagyon ötletes, sokkal jobban tetszik, mint az eredeti. 

Összességében jó kis olvasmányélménynek bizonyult Michala Ries könyve, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Egy igazán kedves, mókás és lélekmelengető olvasmány, ami tökéletesen illik az adventi időszakhoz. Ha szeretitek a könnyed, mégis komolyabb mondanivalóval rendelkező romantikus történeteket, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a regénynek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A könyv összesen 24 fejezetből áll, pontosan úgy, mint egy adventi kalendárium. Ebben a játékban így az advent időszakára koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a választ. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Az adventi naptár használatának népszokása egy német édesanyához kötődik. Feltehetően mikor készült a kalendárium őse? (nem konkrét évszám, csak körülbelül lehet tudni)

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

12.01.: Csak olvass!

12.05.: Sorok között

12.07.: KönyvParfé

12.10.: Readinspo

12.13.: Könyv és más

12.16.: Zakkant olvas

12.19.: Szembetűnő

Read More

Emily Henry: A ​könyvek szerelmesei + Nyereményjáték

Sziasztok!

Könyvek, szerelem és még több könyv!  Adj hozzá egy antihősnőt, egy morgós fickót, és máris megvan a nyerő recept a Central Könyvek legújabb romkomjához. Ha szeretnétek egy példányt a könyvből, akkor kövessétek blogturnénkat és vegyetek részt nyereményjátékunkban!

A ​romantikus komédia műfajának koronázatlan királynője harmadik regényében könyvrajongókról írt – könyvrajongóknak!

Egy nyár, két ellenlábas és egy cselekményfordulat, amit egyikük sem látott előre.

Nora Stephens élete a könyvek körül forog. Elolvasott mindent, ami elolvasható, ő maga viszont egyáltalán nem egy tipikus regényhős. Azaz nem hetyke, pimasz, merész csaj, nem laza, nyugis álomnő, és a legkevésbé sem cukorfalat. Hanem kőkemény irodalmi ügynök, aki legfeljebb az ügyfelei szemében hősnő.

És akinek a vadvirágos réten piknikezés, a jóképű vidéki doki, a deltás pultos vagy más hasonló figurák helyett Charlie Lastrát, a mogorva New York-i könyvszerkesztőt dobta a gép. Igazi cuki találkozás lehetne ez hős és hősnő között, ha nem futottak volna már össze többször New Yorkban, és a megismerkedésük nem lett volna híján mindennemű cukiságnak.

Nora jól tudja, hogy korántsem ideális regényhősnő, és Charlie is tisztában van vele, hogy nem ő a nagybetűs álomférfi. De miután újra és újra egymásba botlanak – a véletlenek olyan összjátéka folytán, amely cselekményszálat minden valamirevaló szerkesztő kukázna –, felfedeznek valamit, ami alapjaiban rengeti meg az önmagukról írt, gondosan megkomponált sztorijukat.

Ha egy ideje követitek már a blogomat, akkor tudjátok, hogy a romkomok a gyengéim, abszolút a guilty pleasure kategória nálam, egyszerűen imádom őket nézni és igazából most már olvasni is. Az ilyen jellegű történeteket a lányok  nem azért néznek,/olvasnak mert komoly filmesztétikai és magasirodalmi

értékeket várnak az alkotástól, hanem egyszerűen csak simogatja az ember lelkét a történet. 

Bennem például most tudatosult (a prológus elolvasása után), hogy IMÁDOM a kisvárosi románcokat. A kedvenc karácsonyi filmjeim és romantikus történeteim ezen a klisén nyugszanak, egyszerűen megunhatatlanok számomra. Mindegy, hogy férfi, vagy nő utazik az álmos kisvárosba, egyformán imádom mindkét változatot. Így még izgalmasabb volt olvasni Emily Henry regényét, hiszen bizonyos szempontból görbe tükröt állít az ilyen jellegű történeteknek. 

Emily Henry neve már nem volt ismeretlen számomra, sokszor szembejött velem, a magyar és külföldi oldalakon, de még egyik könyvét sem olvastam. A könyvek szeremeseinek leginkább a címe miatt adtam esélyt, mert szeretem az olyan történeteket, amelyeknek könyvmolyok a főszereplői. 

Óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba és szerencsére egyáltalán nem bántam meg, hogy esélyt adtam ennek a kötetnek. Az az igazság, hogy nagyon tetszett. Egy igazi könnyed, romantikus regény, mely elvarázsolja az olvasóját. Tökéletes választás volt a szabadságom idejére. 

A cselekmény összességében nem bonyolult és kiszámítható, mégis minden másodpercét imádtam az olvasásnak. A karakterek nem egysíkúak, ahhoz képest, hogy egy romkomról van szó, igazán összetettek voltak. A könyvek szerelmesei egy tipikus chick lit könyv. Tudjátok, az a típus amikor nem kell gondolkodnod az eseményeken, csak kellemesen sodródsz az árral. A történet egyetlen célja a szórakoztatás, ezt a funkcióját pedig maximálisan betöltötte. A könyv teljesen lekötött, jókat mosolyogtam rajta, sőt bevallom, néha hangosan felnevettem. Emily Henry regénye nagyszerű választás egy kellemes kikapcsolódásra. A rengeteg könyves utalást pedig egyszerűen imádtam. 

Nem tudom ismeritek-e az Encanto című mesét, de Nora karakteréről nekem azonnal Luisa jutott eszembe. Ő énekli a Surface Pressure (Bírom én) című dalát. Ha hihetünk a pszichológiának, akkor a születési sorrend nagyban befolyásolja az ember személyiségt. Vegyük például az elsőszülötteket. A kutatások szerint a legidősebb gyerekek tulajdonképpen modellezik a szüleik viselkedését, ezért jogot formának arra, hogy irányítsák, kioktassák, tanítsák a kisebb testvérüket, illetve testvéreiket. Ebben az is megerősíti őket, hogy a szülők a második gyerek megszületése előtt felkészítik az idősebbet, hogy majdani testvérére vigyáznia kell, de a szülők sokszor már jó előre elmondják, számítanak majd a segítségére, közreműködésére a baba körül.A legidősebb gyerek könnyen válik perfekcionistává: mivel a szülőket mintázza, ő is ügyesen próbál csinálni mindent.  Szépen önteni a tejet, vonalon belül maradva színezni a színezőkönyvben. Nehezen viselik, ha valamiben hibáznak vagy kudarcot vallanak, és nehezen ismerik be, ha rosszul cselekedtek. Ráadásul az első gyerekkel foglalkoznak a legtöbbet a szülők, így nála korrigálnak valószínűleg a legtöbbet, ami kihat a gyerekre is. Így a legidősebb gyerekek sokszor perfekcionisták és úgy érzik, hogy az egész világ súlya az ő vállukat nyomja.

Nos, Nora karaktere pontosan ilyen. Egy feldolgozatlan trauma hatására az egész életét annak szenteli, hogy a testvéréről gondoskodjon. Bár Libby már felnőtt nő, Nora mégis kényszeresen meg akarja oldani a húga problémáit. Ha pedig nem kér a segítségéből, akkor csellel veszi ár őt, hogy elfogadja. A kapcsolatuk így bár jónak tűnik, mégis mindketten érzik, hogy valami nem az igazi közöttük. Libby ötlete nyomán a két testvér elutazik, ez pedig nemcsak a kapcsolatukra, hanem az egész életükre sorsdöntő hatással lesz. 

A cselekmény nagyon érdekes. Bár kiszámítható, mégis nagyon újszerű az egész. Emily Henry csavar a vidéki románc klisén, és fricskát mutat neki. A főszereplőpáros a legkisebb mértékben sem kisváros kompatibilis karakter, a jóisten is New York utcáira teremtette őket. Nora nem a tipikus romantikus hősnő. Inkább ő az, akit elhagynak a férfiak azért, hogy a klasszikus hősnők karjaiban találjanak menedéket. De ahogy az életben, úgy ebben a könyvben is igaz, hogy soha nem szabad a külső és az első benyomások alapján ítélni, hiszen egy emberben annyival több lapul, mint amit a felszínen látunk. Nora bár külsőre erős, magabiztos, kíméletlen cápának tűnik, de igazából tele van frusztrációval, és a viselkedése csak egyfajta páncél. Charlie pedig mindig is elvágyott a kisvárosból, egyszerűen nem találta a helyét és frusztrálta, hogy kilóg a közösségből. 

A két szereplő nagyszerű párost alkott, az első pillanattól kezdve szerettem az évődéseiket. Szórakoztató volt olvasni a párbeszédeiket. Bár mondhatjuk azt, hogy mindketten anti kisvárosi románc arcok, tökéletesen állt a karatereiknek ez a milliő. Vicces volt látni őket ebben az élethelyzetben. Az első pillanattól kezdve drukkoltam nekik és bár a vége előtt legalább 100 oldallal tisztában voltam a tökéletes megoldással a problmájukra, mégsem zavart a "szenvedésük". 

Emily Henry rengeteg kisváros románc klisét felvonultatott. Legyen szó a helyi kisvállalkozás megmentéséről, a valószerűtlenül tökéletes álompasiról, a csillagnézésről, vagy a romantikus táncikálásról, valahogy minden jól működött a történetben még úgy is, hogy a szereplők abszolút anti romkom arcok voltak. Szerettem, ahogy az írónő mozgatta a szálakat.Jó volt látni azt is, hogy a szereplők fejlődésen mentek keresztül. Összességben tényleg jó kis olvasmány volt. 

Mindenesetre egy biztos, innentől kezdve más szemmel nézek majd azokra a karakterekre, akikre a Jégkirálynő jelző van aggatva és akik kíméletlennek és elhagyhatónak vannak feltüntetve. Azt hiszem, hogy mostantól ilyen sorsot álmodok majd mindannyiuknak.

Ha szeretitek Emily Henry munkásságát, akkor semmikképen se hagyjátok ki A könyvek szerelmeseit, ha pedig eddig ti sem olvastatok tőle semmit, akkor mindenképpen ajánlom, hogy adjatok egy esélyt a legújabb, magyarul megjelent regényének. Egy igazán kedves és szerethető történet, tökéletes választás nyárra, vagy  csak úgy, ha egy laza kötetre vágyunk. Csak ajánlani tudom nektek, olvassátok szeressétek!

Forrás:https://femina.hu/gyerek/szuletesi-sorrend-hatasa/

Értékelés: 5/4,5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. A honlapon pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

 

Nyereményjáték

Nyereményjátékünkban a Central Könyvek kiadványai között mazsolázunk. A turné minden állomásán egy szerző nevét találjátok, a feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter megfelelő dobozába írjatok egy könyvcímet, mely a szerzőtől a kiadó gondozásában jelent meg.

Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

SZERZŐ NEVE

Sarah Penner

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

06.23 - Könyvvilág

06.25 - Betonka szerint a világ…

06.27 - Könyv és más

06.30 - Csak olvass

07.02 - KönyvParfé

07.03 - Fanni’s Library

07.04 - Hagyjatok! Olvasok!

07.05 - Zakkant olvas

07.06 - Veronika’s Reader Feeder

07.08 - Olvasónapló

07.09 - A Szofisztikált Macska

07.10 - Szembetűnő

Read More

Sophie Irwin: Hozományvadász ​hölgyek kézikönyve + Nyereményjáték

Sziasztok!

Téged is elvarázsolt a régenskori Anglia? A Hozományvadász hölgyek kézikönyvében most újra elmerülhetsz a korban, amikor a jó férj megtalálása kulcsfontosságú! Tarts velünk te is a Hozományvadász hölgyek kézikönyve turnén bloggereinkkel, és neked is lehetőséged lesz megnyerni a Central Könyvek által felajánlott magával ragadó regény egy példányát! 

Kitty Talbotnek mihamarabb pénzre van szüksége. Pontosabban egy vagyonos férjre. Az apja tekintélyes adósságot hagyott maga után, és a lánynak mindössze három hónapja maradt, hogy megmentse a családját az anyagi csődtől. 

Kitty soha nem riadt vissza a kihívásoktól, így ebben a szorult helyzetben is feltalálja magát: összecsomagol, és elindul egész Anglia legkíméletlenebb hadszíntere, a londoni bálok világa felé. 

Műveltségben és kifinomultságban talán elmarad a többi ifjú hölgy mögött, de eltökéltsége, csökönyössége és leleményessége minden akadályon átlendíti őt. Bízik benne, hogy még a báli szezon vége előtt megkérik a kezét, egyvalakivel azonban nem számol: Lord Radcliffe-fel. A nagyvilági, kissé tartózkodó gróf átlát a szitán, azonnal rájön, hogy Kitty egy mindenre elszánt, pénzéhes hozományvadász, ezért elhatározza, hogy keresztülhúzza a számításait, kerül, amibe kerül. 

Vajon sikerül Kittynek megmentenie a családját a teljes kiszolgáltatottságtól? Egy perc vesztegetni való ideje sincs, és senki, még egy lord sem állhat az útjába. 

Mióta anno Instagramon megláttam a könyvet azóta vágytam arra, hogy végre én is a kezembe foghassam Kitty történetét. Rengeteget hallottam már a regényről, azonban nem mindenki volt maradéktalanul elégedett Sophie Irwin regényével. Egy kicsit izgultam, de mérhetetlenül vártam már, hogy végre kiderüljön, én vajon a rajongók, vagy a csalódott olvasók táborát fogom erősíteni. 

Az első oldalak elolvasása után egyre biztosabb lettem abban, hogy végül a lelkesek csoportjába fogok tartozni és bár maradt némi hiányérzetem, összességében nagyon szerettem a kötetet. 

Nagy felelősség, ha egy regényt és az írónő stílusát az egyik nagy kedvencemhez, Jane Austen munkásságához hasonlítanak. Akarva akaratlanul is ezzel a szemmel kezdem el olvasni a történetet és nagy elvárásokat támasztok. A másik nagy név a kötet hátulján a Bridgerton, de mivel azokat a regényeket nem olvastam, csak a sorozatot ismerem, így ezzel szemben kicsit megengedőbb vagyok. Szerencsére azonban ezen a téren egy szavam sem lehet, nagyszerűen hozta a regény mind a Bridgerton, mind Austen munkásságának hangulatát. A cselekmény kellően érdekesnek bizonyult, a párbeszédeket pedig egyszerűen imádtam. 

A történet szerint, Kitty szülei elhunytak, de sajnos csak óriási adósságot hagytak lányaikra. Így Kitty elhatározza, hogy gazdag férjet fog magának a báli szezonban. Nem ragaszkodik a szerelmi házassághoz, csupán az érdekli, hogy a leendő férjének kellő járandósága legyen. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, hiszen megjelenik a színen Lord Radcliffe, aki elég hamar átlát a lány mesterkedésein. Kezdetben a családját kívánja megóvni a hozományvadász hölgytől, később azonban egyre jobban szórakoztatja a lány viselkedése és élvezettel nézi, ahogy Kitty akármilyen csúnyán is hangzik, hülyét csinál a londoni arisztokráciából. A fiatal lány egyetlen célja, hogy tehetős férjet fogjon, ez irányítja a cselekedeteit. A szív útjai azonban kifürkészhetetlenek és olykor megesik, hogy akkor találunk rá a szerelemre, amikor a legkevésbé számítunk rá. 

Sophie Irwin írásmódja nagyszerű, igazán megszerettem az írói stílusát. A báli szezon, a humoros párbeszédek és a felejthetetlen karakterek együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az ember egy nagyszerű olvasmányélménnyel gazdagodjon. Nem éreztem egy másodpercig sem mesterkéltnek a szöveget, teljesen hitelesnek érződött, nem lett a korszak paródiája, de határozottan érződött rajta a modern, 21. századi frissesség. A két főszereplő, Lord Radcliffe és Kitty nagyszerű karakterek voltak, imádtam az egymáshoz fűződő viszonyukat. A kötet kezdetén mély ellenszenvvel viseltettek egymás iránt, de ahogy haladtunk előre a történetben úgy kezdett egyre érdekesebbé és izgalmasabbá válni a kapcsolatuk. Az enemies to lovers típusú történetszál mindig hálás, sokan szeretik az ilyen típusú romantikus regényeket, a Hozományvadász hölgyek kézikönyve pedig tökéletes példa arra, hogy miért is szeretik az olvasók az ilyen típusú regényeket. Lord Radcliffe és Kitty évődései nagyban hozzájárultak a regény élvezhetőségéhez és a kapcsolatuk alakulása legalább olyan érdekes és izgalmas volt, mint maga a báli szezon. 

Bár elsőre úgy tűnik, hogy a két főszereplőben nincs semmi közös, ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. A család szeretete, védelme és a szülői minta elutasítása Kittyre és a Lord Radcliffe személyére is rendkívül jellemző. Ahogy írtam, Kitty egyetlen célja, hogy jól menjen férjhez, de ahhoz, hogy megismerjük őt, kicsit mélyebbre kell ásni a személyiségében. Elsőre úgy tűnhet, hogy gátlástalan hozományvadász, de láthatjuk, hogy a családjának a védelme a cselekedeteinek fő mozgatórugója. Mindent annak rendelt alá, hogy húgait biztonságban tudja. Kissé negatívan áll a szerelmi házasság kérdéséhez, hiszen szülei az anyagi kérdéseket egyáltalán nem vették figyelembe, csupán a szívükre hallgattak, ezzel pedig tulajdonképpen majdnemhogycsak megpecsételték a család sorsát. Kitty azonban szeretne okosabban házasodni, így igyekszik csupán az eszére hallgatni. Lord Radcliffe esetében az édesapjához fűződő viszonyáról érdemes írni. A lord rendkívül szigorúan vette a családja jóhírének védelmét, a legidősebb fiú pedig nem szeretné édesapját követni. Ugyan legalább annyira fontos számára, hogy védje a családját, de olykor homokba dugja a fejét. Anno rendkívül rosszul esett neki, hogy édesapja a legrosszabbat feltételezte róla és az életmódjáról, ezért nem veszi észre az öccse életmódjában bekövetkezett változást. Nem szeretné háborgatni őt és nem akar prédikálni az erkölcsről. A történet egy bizonyos pontján mindkét főszereplő szembesül viselkedésének következményével és szép lassan rájönnek arra, hogy bár a legtisztább érzelmek vezették őket a családjuk védelme szempontjából, de ha nem változnak meg, akkor éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit szeretnének. A kérdés csupán az, hogy képesek-e változni és hogy van-e helyük egymás életében. 

Ahogy az Austen - regények cselekménye jelentős részben társasági eseményen zajlik, úgy a Hozományvadász hölgyek kézikönyve is bővelkedik a bálokban és különböző társasági eseményekben. Mindig meglep, hogy milyen komoly szabályok uralkodnak az arisztokrácia életében. Egy rossz mozdulat és máris a társaság peremére kerülhet az ember. Olvasás közben nekem talán Kate és Anthony története jutott először eszembe, de Jane Austen munkásságát is magam előtt láttam, így összességében úgy érzem, hogy a kötet hátulján található ajánlók abszolút megállják a helyüket. 

A kötet vége nekem kicsit kapkodósra sikerült, szerintem egy 15-20 oldal pluszban jót tett volna a végkifejletnek. Valahogy nem éreztem az összhangot a kötet vége és az azt megelőző 300 oldal között. Nyilván olvasás közben az ember sejti, hogy milyen lezárást kap majd a történet és drukkol, hogy végre egymásra találjanak a szereplők, de úgy éreztem, hogy az írónő túlságosan kevés energiát fektetett a végkifejletre. Ez persze mit sem von le a regény értékéből, hiszen ennek ellenére tényleg, az első oldaltól az utolsóig, csak úgy faltam a lapokat. 

A borító egy igazi csoda, én egyszerűen imádom. Nagyon jól áll neki a csillogás, már az is jóleső érzéssel tölt el, ha csak nézegetem. Ráadásul Anitának hála (@szaffipolca) a polcomon tudhatom a kötet külföldi, élfestett kiadását, ami miatt nem lehetek elég hálás. A két kötet együtt, tényleg lenyűgöző látványt nyújt. Én teljesen oda meg vissza vagyok értük. 

Összességében a szívembe zártam Kitty történetét és tényleg bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen típusú regényeket. Remélem elnyeri majd a ti tetszéseteket is a regény, olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/4,8

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A Hozományvadász hölgyek kézikönyve egy olyan korba kalauzol minket, amikor a bálok és szebbnél szebb ruhák, no meg a rangok határoztak meg mindent - no meg a megfelelő férj megtalálása!

Mostani nyereményjátékunkban olyan kosztümös filmeket gyűjtöttünk össze, amikre ez szintén igaz.

Minden állomáson találtok jelenetfotót egy ilyen filmből, a feladat egyszerű: kitalálni, melyik filmből származik a fotó és beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! (Természetesen a magyar és az eredeti címet is elfogadjuk.) Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

11.18. - Deszy könyvajánlója

11.20. - Zakkant olvas

11.22. - Könyvvilág

11.24. - Csak olvass!

11.26. - Szaffi polca

11.28. - Olvasónapló

11.30. - Kelly és Lupi olvas

12.02. - Fanni's Library

Read More

Bonnie Garmus: Minden ​kémia + Nyereményjáték

Sziasztok!

Itt az idő, hogy te is megismerkedj a végtelenül okos és szórakoztató Elizabeth Zott-tal, aki egy cseppet sem átlagos nő. Elizabeth egyszerre tudós, nő, édesanya, és egyben tévésztár, aki mélyről indult ‘60-as évek Amerikájában, de kitartásával és eltökéltségével sokra vitte. Tarts velünk te is a Minden kémia turnén bloggereinkkel, és neked is lehetőséged lesz megnyerni a Central Könyvek által felajánlott különleges regény egy példányát! 

Elizabeth ​Zott nem egy átlagos nő. Sőt, biztosan kikérné magának, ha bárki úgy gondolná, hogy létezik átlagos nő.

De a 60-as években a Hastings Kutatóintézet csupa férfiból álló tudóscsapatának igen ódivatú fogalmai vannak a nemek egyenlőségéről. A kivétel Calvin Evans, a magányos, zseniális, Nobel-díjra jelölt mizantróp, aki beleszeret Elizabeth elméjébe… is. Csodásan működik köztük a kémia.

Csakhogy az élet ugyanúgy kiszámíthatatlan, mint a tudomány. Elizabeth néhány évvel később már egyedülálló anyaként próbál boldogulni, és bár nem tervezte, de tévésztár lesz: ő vezeti Amerika legkedveltebb főzőműsorát, a Finom falatok hatkort. Forradalmi, különc hozzáállása a főzéshez („elegyítsünk egy evőkanál ecetsavat egy csipet nátrium-kloriddal”) rengeteg rajongót szerez. De ennek nem mindenki örül. Elizabeth Zott ugyanis nemcsak főzni tanítja a nőket, hanem arra bátorítja őket, hogy igenis borítsák fel a status quót.

Ismerd meg te is a különc tudós nőt, aki mindig vállalja önmagát!

Bonnie Garmus regénye az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi időben történt velem. A Minden kémia című kötet egy igazán magával ragadó és lenyűgöző könyv a női erőről és arról, hogy még a legkilátástanalabb helyzetből is fel tud az ember állni. Hiszen minden csak kémia, aminek az alapja a változás. A változás pedig magában hordozza a gyógyulást és a felemelkedést. 

Az olvasás közben néha szó szerint csikorgattam a fogamat, rendkívül mérges és dühös voltam és teljes mértékben tudtam azonosulni Elizabeth gondolkodásával. Azt hiszem, hogy meg kell köszönöm a jó Istennek, hogy én 1990-ben születtem, mert engem teljesen összetört volna az 1950-60-as évek világa. Imádok nőnek lenni és imádom a nőiségemet, de tisztában vagyok vele, hogy az én személyiségem és karakterem összeegyeztethetetlen lett volna az akkori társadalmilag elfogadott normával. 

Mindig is fontos volt számomra az egyenjogúság kérdése. Soha nem szerettem az igazságtalanságokat, mindig bosszantott, ha valaki példának okáért a neme, vagy éppen a pozíciója miatt több dolgot engedhetett meg magának, mint bárki más. Nem járja, hogy egy nő ugyanazért a pozícióért kevesebb fizetést kapjon, mint egy férfi és az sem, hogy egy adott álláslehetőséget azért bukjon el valaki, mert 5 éven belül nőként családot tervez alapítani. Ez egyszerűen elfogadhatatlan. Szóval ezek alapján, ahogy látjátok, mondhatni feminista vagyok, amit büszkén vállalok és hirdetek, ha kell. A feminizmus igazán sokrétű, és az élet szinte minden területén érezteti a hatását. A különböző irányzatokat a közös alapaxióma tartja össze, miszerint: „A nőket, mint társadalmi csoportot, számtalan hátrányos megkülönböztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők.” A feminizmus célja tehát az, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat, amelyek egy férfit megilletnek.  A feminizmus azonban sokszor olyan, mint egy szitokszó. Félelmet és zavarodottságot kelt másokban. Sokszor olvastam már olyasmit, hogy aki feminista, az igazából férfi akar lenni. Sőt...láttam már olyat is,hogy a feministák igénytelenek, nem nőiesek, sőt igazából az összes leszbikus. Lássuk be, ezek az általánosítások a legkisebb mértékben sem állják meg a helyüket. Én például egy olyan feminista vagyok, aki nem utálja a férfiakat, és eszem ágában sincs "férfivé" válni. Én nagyon jól érzem magam a bőrömben nőként és boldog házasságban élek a másik felemmel. Az azonban nagyon fontos, hogy nem gondolom, hogy egy nőnek ott van a helye és őszintén hiszek abban is, hogy a házimunka sem csak a feleség/barátnő/anya/nagymama dolga. Hiszek a munkamegosztásban és a "közös teherviselésben". Azt gondolom, hogy egy nőnek joga van ahhoz, hogy tanuljon, dolgozzon és megkeresse azt, ami igazán örömet okoz neki. Ez lehet a munka, a család, a hobbi...akármi, minden nőnek joga van a boldog és teljes élethez. A boldog és teljes élet pedig attól függ, hogy az adott nő mit tart annak.  

Nagyon szeretem azokat a regényeket, amelyek erős női főszereplővel operálnak és az egyenjogúság kérdését helyezik a középpontba. Mikor megláttam a Minden kémia című kötetet, igazából egy másodperc alatt a kívánságlistámon landolt. Már az első oldalak után tudtam, hogy új kedvencet fogok avatni és az utolsó oldal elolvasása után már tudtam hogy ez egy olyan kötet, amint úton útfélen fogok ajánlani minden ismerősömnek. Én ezt a regényt egyszerűten IMÁDTAM. Szavakkal talán el sem tudom mondani, vagy pontosabban mondva le sem tudom írni, hogy mennyire tetszett Bonnie Garmus regénye. Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt a Minden kémia című kötet is. Biztos vagyok benne, hogy Elizabeth Zott sokáig az életem része marad. Egy igazán inspiráló karakter, aki pontosan akkor lépett az életembe, amikor a leginkább szükségem volt rá. Még soha nem éreztem ezt, de minden méltatást teljes szívemből igaznak érzek, ami a kötet hátulján található.

Nőnek lenni csodálatos dolog, de olykor kicsit olyan, mintha minden gond és baj a mi vállunkon nyugodna. Vitathatatlan, hogy 60-70 év alatt rengeteget változott a modern társadalom. Ma már senki sem ütközik meg egy élettársi kapcsolat tényén, a házasságon kívül született gyermeken, vagy egy női tudóson, de még mindig vannak apróságok, melyekben nem számítunk egyenlőnek. Igenis megesik, hogy egy nő kevesebett keres, vagy kevésbé veszik figyelembe a véleményét, mint egy féfinak és még mindig van, aki szerint a házimunka csak a mi dolgunk. De mindezeket leszámítva, még így is könnyebb az életünk, mint Elizabeth Zott idejében. A nők feladata sokszor kizárólag a családról való gondoskodás volt. Ami persze egy csodálatos dolog, de sokkal több mindenre képesek vagyunk. Elizabeth egy rendkívül inspiráló személy, aki nők ezreivel próbálta meg elhitetni, hogy bármire képesek. Azt éreztette velük, hogy számítanak és hogy bármivel is foglalkoznak, fontosak. Egy nő is lehet tudás, orvos, vagy éppen vadakat terelő juhász. Elizabeth a szó legnemesebb értelmében feminista, akinek nagyon nehéz dolga volt annak érdekében, hogy egy férfiak uralta világban érvényesülhessen. Rengeteg fájdalom árnyékolta be az életét, sokszor le akarták nyomni, földbe akarták döngölni, el akarták taposni, de ő nem hagyta magát. Rendkívül okos és intelligens, én egyszerűen imádtam a humorát és azt, ahogy kapcsolódott azokhoz az emberekhez, akik fontosak számára. 

Szeretem, amikor egy író nem csak a főszereplőkre fektet nagy hangsúlyt, hanem a mellékszereplőkre is. Mad, Hatharminc, Harriet, Walter...mindenki igazán szerethető és olyan személy, akik nélkül ez a regény nem lehetne olyan, amilyen. Madeline egy nagyon édes kislány, imádtam a kapcsolatát Elizabethtel, szeretném, ha az én gyermekem is ilyen módon kapcsolódna majd hozzám. Mondjuk nem biztos, hogy ugyanúgy nevelném, de abban bízom, hogy tényle mi is olyanok leszünk majd, mint a borsó meg a héja. Hatharminc a legédesebb kutyakarakter, akivel valaha találkoztam. Imádtam, hogy ennyire erősen a cselekmény része, szerettem, mikor bepillantást nyerhettünk a gondolataiba.

Bonnie Garmus egy zseni, hiszen nemcsak csodálatos karaktereket alkotott, hanem egy igazán lenyűgöző és lebilincselő történetet alkotott. Én csak úgy faltam a lapokat és mikor befejeztem, azon agyaltam, hogy bárcsak lenne még legalább ennyi belőle. A kötet hangvétele olykor komoly és komor, máskor hihetetlenül fanyar és őszinte. Az '50-es '60-as évek mindennapjait szerintem tökéletesen ábrázolja, pontosan így képzelem ezt a korszakot. A nőktől elvárják, hogy átlagosak legyenek, de vajon létezik-e átlagos nő? Elizabeth műsora pontosan ezért volt olyan népszerű, hiszen végre valaki megértette, hogy milyen is nőnek lenni és nem félt elmondani ezekről a dolgokról a véleményét. A legbátrabb regényszerepő, nem hagyta, hogy elnyomják és hogy elhallgattassák. Soha nem szerettem a kémiát, de még az én kedvemet is meghozta hozzá. 

Engem teljesen magával ragadott ez a könyv. Volt, hogy hangosan felnevettem, máskor bevallom, hogy elmorzsoltam egy könnycseppett és pityeregni kezdtem. Egy igazán lebilincselő regény, ami egy másodpercig sem eresztett és talán még most is a hatása alatt állok. Egyszerűen imádtam. Nem is igazán szaporítom tovább a szót, olvassátok és szeressétek! Legyetek bátrak, erősek, képesek vagytok bármire! 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Elizabeth Zott remekelt a konyhában és a kémiában is. Most olyan kémiai Nobel-díjasok nevére vagyunk kíváncsiak, akik szintén valami kivételes kémiával kapcsolatos dologban értek el áttörést, és ezért elismerést kaptak. Minden blogon találsz egy kis segítségét, a te dolgod az lesz, hogy beírd a kémiai Nobel-díjas tudós nevét a Rafflecopter dobozba. A turné végén te is megnyerheted a Minden kémia című regényt. 

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

FELADVÁNY

Az agro- és élelmiszerkémia területén végzett munkájáért, különös tekintettel a takarmányok és a takarmánynövények tartósítására kidolgozott módszeréért kapott Nobel-díjat. Ki ő? 

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

11.06. Zakkant olvas

11.08. Deszy Könyvajánlója

11.12. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.14. Olvasónapló

11.16. KönyvParfé

11.18. Csak olvass!

11.20. A Szofisztikált macska

 

Read More

Rebecca Serle: Öt ​év múlva decemberben + Nyereményjáték

Sziasztok!

Idén jelent meg a Central Könyvek gondozásában Rebecca Serle Öt év múlva decemberben című szívszorító regénye. Tartsatok bloggereinkkkel, ismerjétek meg Ti is ezt a kötetet és ha mellétek áll a szerencse meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt. 

Fontos, hogy az embernek legyenek céljai és álmai. Tervek nélkül néha teljesen akaratlanul vagy éppen egy állásinterjú hatására elgondolkodunk azon, hogyan képzeljük el az életünket 5 év múlva. Én már abban a korban vagyok, amikor nagyjából a család és az ideális munka kerül szóba ilyenkor. Remélhetőleg 5 év múlva már a leendő könyvmolynemzedék egy részét nevelem ki, olyan munkahelyem van, amit szeretek és ami minden nap lelkesedéssel tölt el. Mindenki egészséges és boldog körülöttem én pedig azzal tölthetem a szabadidőmet, amit a legjobban szeretek, olvasok és írok. 

No de miről is szól a könyv? Lássuk!

Milyennek látja magát öt év múlva? Dannie Kohan ambiciózus manhattani jogásznőnek megvan az aprólékosan kidolgozott válasza erre a kérdésre, amióta az eszét tudja. A nagy napon, amikor sikerrel veszi élete legfontosabb állásinterjúját, majd eljegyzi az ideális férfi, úgy tűnik, nyílegyenes úton halad céljai megvalósítása felé.

Aznap este elalszik, majd egy másik lakásban, másik eljegyzési gyűrűvel az ujján, egy nagyon másmilyen férfi társaságában ébred. A háttérben megy a tévé, és ő meglátja a képernyőn a dátumot, amely stimmel ugyan, hiszen tényleg december 15-e van, de az évszám 2025 – azaz eltelt öt év.

Csak álom volt, mondogatja magában Dannie, miután tényleg fölébred, de nagyon is valószerű álom. Meg akar szabadulni ettől a felkavaró, különös élménytől, ezért az agya leghátsó zugába száműzi. Ott lapul négy és fél évig, mígnem Dannie egyszer csak összefut az álmában látott férfival...

Az Öt év múlva decemberben egy örömmel és bánattal teli, szívszorító love story, de egész biztosan nem olyan, mint amilyet várnál!

Kicsit bajban vagyok, mert őszintén szólva nem igazán tudom, hogy hogyan is kezdjem az értékelést. Egyet azonban határozottan ki tudok jelenteni már az elején, teljesen egyetértek a fülszöveg utolsó mondatával, tényleg nem olyan, mint amit vártam. 

A történet alapja rendkívül érdekes, azonnal megfogott a fülszöveg a személyes kapcsolódási pont miatt. Történt már veletek hasonló? Álmodtatok már ismeretlen emberekről és volt már olyan, hogy összetalálkoztatok vele az utcán? Én egyszer átéltem valami hasonlót. Még gimnazista voltam és pár alkalommal álmodtam egy fiúról. Semmi különleges nem történt velem az álmomban, de jól éreztük magunkat egymás társaságában. Aztán egyszer csak szembe jött velem az utcán. Még csak rám sem pillantott, de nekem azonnal földbe gyökerezett a lábam. Akkor rengeteget gondolkodtam ezen, aztán szép lassan elfelejtettem, hogy történt velem ilyesmi. Biztos, hogy nem a jövőmet jósolta....talán előtte is láttam őt, és bár akkor nem figyeltem fel rá, a tudatalattim valahogy megjegyezte magának. Talán soha nem láttam és csak véletlen volt az egész. 

No de térjünk is vissza a könyvhöz. 

Dannie a kontrollmániás jogászlány az egész életét eltervezte. Minden pontosan úgy és akkor történik az életében, ahogyan azt ő elképzelte. Kényelmes és kellemes élete van a párja oldalán, a karrierje pedig felívelőben van. Álmai munkájának állásinterjúja és a lánykérés után azonban furcsa álomban lesz része. Egy idegen lakásban ébred egy idegen férfi társaságában. Vajon ez az álombéli kép milyen hatással lesz az életére és az elkövetkező 5 évre? Milyen mértékben határozza meg ez a kép a jövőbeli döntéseit, és nem utolsó sorban milyen mértékben váloztatja meg magát a lányt? Nagyjából ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a kötet elolvasása után. 

A kötet igazán érdekes volt, és bár voltak részek, amelyeket nagyon szeretettem, igazi kedvencet sajnos nem avattam. Nagyon nehezen haladtam az elején az olvasással, hiszen a könyv nyelvezete kicsit más volt, mint amihez szokva vagyok. Sokkal jobban kedvelem a lírai hangvételű írásokat és bár sokszor kilépek a komfortzónámból ezen a téren, de ennek a regénynek valahogy nem tetszett a stílusa és a szövege. Túlságosan lezser és laza volt számomra.  Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor megláttam azt a kifejezést, hogy "shimmyt jár a felsőteste". Pavlovi reflexként azonnal elkezdtem énekelgetni, hogy Swalalala, de ez nem igazán segített a helyzetemen sajnos. Emellett bevallom többször elvesztem a sok utca és sugárút útvesztőjében. Sajnálatos módon pontosan olyan messze vagyok New York utcáitól, mint Makó Jeruzsálemtől, így kevésbé tudtam értékelni a pontos leírásokat. A jó öreg Ady, József Attila, Petőfi és Deák Ferenc utca, vagy maximum a Rózsa, Viola utcákhoz vagyok szokva, így a Nyugati 51. utca valahogy összezavarta csak a rendszeremet. Nem is lenne baj ezzel, de sokszor annyira hasonló utca lett megemlítve egy oldalon belül, hogy már figyelni sem tudtam a számokra.  Szerettem volna elképzelni magam ezeken a helyeken, de annyira idegennek hatott nekem ez az egész. Látszik, hogy az írónő egy ízig-vérig amerikai nagyvárosi hölgy, de valahogy nem ragadott magával a lelkesedése. Rengeteg olyan dolog volt a könyvben, aminek utána kellett néznem, hiszen egy amerikainak teljesen egyértelműek lehetnek az utalások, én meg innen Újpestről azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy marénás bagel. Remélem tényleg finom, mert ez a főszereplő egyik kedvenc étele. 

Ezek az élmények kezdetben kicsit lelomboztak, de aztán szépen lassan elkezdtem hozzászokni ehhez a számomra kissé furcsa nyelvezethez és megpróbáltam élvezni a könyvet. Sokáig nem sikerült, de aztán a drámai fordulatnál elkapott a gépszíj és le sem tudtam tenni a könyvet. Nagyon tetszett a történetnek ez a szála, őszintén szólva sokkal érdekesebb volt számomra, mint Dannie szerelmi élete. Lehet, hogy ez az én saját furcsa stílusomból fakad, de valami miatt a könyvnek a szomorú részei sokkal jobban tetszettek, mint az örömteliek. Azok furcsák, erőltetettek és idegenek voltak számomra, a drámai vonal azonban rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Ezek a részek igazán fájdalmasak és szívfacsaróak voltak, minden egyes oldalnál azt éreztem, hogy meghasad a szívem.

A könyv vége azonban, hú, hát fura, nagyon fura. Tényleg nem az, amit vártam. Végig bíztam benne és hittem abban, hogy nem fog megtörténni, amit az álomban a könyv elején láttunk, hiszen rendkívül furcsán hatna a történet szempontjából. El sem tudtam képzelni, hogy milyen módon kerülhet egy ágyba Dannie és Greg. Aztán amikor megtörtént egyetlen szó hagyta csak el a számat: HE?! Az álom megvalósulása annyira erőltetettt és feldolgozhatatlan lett számomra, hogy arra egyszerűen nincsenek szavak. 

A karakterek közül csak párat emelnék ki, első körben Danniet és Bellát, a két jó barátnőt. Nagyjából tökéletes ellentettjei egymásnak. Dannie az a típus, aki soha nem ereszti el a gyeplőt, Bella pedig a spontaneitás nagyágyúja, aki igazán tud élni. Mindketten hatalmas utat járnak be a könyv folyamán, ki így, ki pedig úgy. Dannie rájön arra, hogy nem kell megelégednie egy olyan kapcsolattal, ami az elégséges szinten van, Bella pedig hosszú idő után megtapasztalja, hogy milyen az, amikor egy nagyszerű és gondoskodó férfi van mellette jóban-rosszban. 

Greg (vagy Aaron, ahogy Dannie hívja) egy igazán kedves és szerethető figura, aki nagyon szereti Bellát. Fontos számára a lány, és bármit megtenne azért, hogy boldoggá tegye. Ő lesz a fény az éjszakában, vele tapasztalhatja meg a lány az igazi szerelmet. Nem mellesleg ő az a fiú, akivel Dannie álmodik az első oldalakon, ami igencsek megnehezíti a mindig erős és tettrekész jogász lány életét. 

Összességében nagyon érdekes volt számomra az Öt év múlva decemberben című könyv, hiszen nagyon tetszett a kötet alapkoncepciója. A kapcsolatom rendkívül hullámzó volt a könyvvel, az elejét és a végét egyáltalán nem szerettem, de a közepét nagyon kedveltem. A drámai szál volt a kedvencem, az a rész igazán mély hatással volt rám. A karakterek nem annyira kiemelkedőek, de Bella karakterét igazán megkedveltem. Bár nem lett kedvenc számomra, de összességében azért megérte elolvasni. Ha szeretitek a hasonló történeteket, akkor mindenképpen adjatok neki egy esélyt, én sem bántam meg, hogy elolvastam. 

Értékelés: 5/3,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon akkor ITT vásárolhatod meg, ITT pedig bele is olvashatsz. 

Nyereményjáték

A könyvben fontos szerepet játszik Dannie álma, így a mostani játéknál az álmok kerülnek előtérbe. Minden állomáson találtok egy idézetet, nincs más dolgotok, mint megírni a Rafflecopter megfelelő sorába könyv íróját és címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Az Álomvilágban nincs múlt, és nincs jövő. Minden egyszerre történik – de ezt még azok sem képesek teljesen megérteni, akik ott élnek.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

10.02: Csak olvass!

10.04: Spirit Bliss Sárga könyves út

10.06: Sorok között

Read More