Sziasztok!
A Menő Könyvek jóvoltából ismét elmerülhetünk Soman Chainani méltán híressé vált regénysorozatának első kötetében, a Hercegnő és Boszorkányban. Gyertek és járjátok be velünk a Jók és a Rosszak Iskoláját, a tornyokat és a furcsa szobákat, barangoljatok velünk a kék minden árnyalatában játszó fák között a Végtelen-erdőben és fedezzétek fel velünk a mesék világát egy kissé más értelmezésben. Ismerkedjetek meg Agathával, aki biztos volt benne, hogy a Rosszak közé kerül, illetve Sophie-val, aki eredendően Jónak tartja magát. Agatha mégis Végestelen lesz, Sophie pedig Végességes. Vajon hiba történt vagy a két lány nem is az, akinek feltételezi magát?
Két kastély áll, fej fej mellett;
Egy a Jónak, egy Gonosznak,
Együtt, de mind mást tanulnak.
Menekülnél, de nem lehet,
Kifelé csak mese vezet.
Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba.
Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.
Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha... túlélik.
Mindig is imádtam a meséket, a mai napig óriási lelkesedéssel nézek meg minden rajzfilmet, sőt az az igazság, hogy még 32 évesen is rajongok a hercegnőkért. Az utóbbi időben fedeztem fel magamnak a retelling típusú regényeket, melyek ismert mesékre támaszkodnak, de teljesen új köntösbe csomagolják kedvenc történeteinket. Az elmúlt évek során rengeteg újragondolt mesét olvastam, A szépség és a szörnyeteg történetőtől kezdve, A kis hableányon át egészen a Széttáncolt cipőkig, így jogosan mondhatom, hogy az egyik legnagyobb kedvencemmé vált a műfaj. Egyszer egy ismerősömmel arról beszélgettem, hogy mennyire csípem ezeket a regényeket, és ő kérdezte meg tőlem először, hogy a Jók és Rosszak iskoláját ismerem-e. Bevallom nektek nőiesen, csak pislogtam, mint hal a szatyorban, mert halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy miről beszél. Óriási lemaradásom van a fantasy könyvek terén, így értetlenségemet is betudtuk ennek. Bár azt mondta, hogy szerinte mindenképpen olvassam el, mert szerinte tetszene nekem, de nem igazán éreztem még azt, hogy megjött hozzá a kedvem. Aztán eltelt egy kis idő, kicsit jobban utánaolvastam a sorozatnak, és egyre kíváncsibb lettem. Mikor a Menő Könyvek oldaln megláttam, hogy csodaszép, új köntösben megjelenik a sorozat teljes egészében úgy éreztem, hogy ez egy jel, eljött végre az én időm és végre megismerhetem a Jók és Rosszak Iskolájának történetét én is.
Érdekes élmény volt a Jók és Rosszak Iskolájának az olvasása. Nem feltétlenül érzem azt, hogy új kedvencet avattam, és nem tudtam maradéktalanul elmerülni a történetben sem, ugyanakkor igazán gondolatébresztő és érdekes olvasmánynak bizonyult. A mű központi kérdése, hogy mit is nevezünk jónak és rossznak. Elég csupán, ha tettekkel bizonyítják jóságunkat, vagy szándékaink tisztasága is számít? Abban egyetérthetünk szerintem, hogy attól lesz valaki igazán jó, ha a kedvessége, vagy akár jótékonykodása után nem vár semmiféle viszonzást. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy a sok gonosz tettet elfeledheteti-e egyetlen önzetlen jócselekedet. A szépség, a báj még nem feltétlenül tesz valaki jóvá, ez csupán a külső máz. A lényeg az, amit a szívünk rejt igazán. De vajon a jók lehetnek rosszak? És a rosszak is viselkedhetnek néha jól? Mi van akkor, ha igazából nem is lehet élesen elkülöníteni egymást ezt a két dolgot egymástól. Hiszen az emberek sokrétűek. Nem lehet őket egyetlen egy tulajdonság alapján meghatározni. Olykor a jó emberek is hibáznak és tesznek rossz, vagy éppen nem túl kedves dolgokat és a rosszak is képesek arra, hogy jót cselekedjenek. Ilyen és ehhez hasonló kérdések cikáztak végig a fejemben, emiatt pedig biztos vagyok hogy még sokáig velem marad a történet és kíváncsi vagyok a folytatásra is.
A műben számtalan példát láthatunk arra, hogy olykor a jók is tudnak gonoszkodni és a rosszak is képesek arra, hogy jók legyenek. A hercegnők kibeszélik azt, aki nem illik bele a sorba, kinevetik a háta mögött és galád jelzőkkel illetik. Ugyanakkor a rosszak esetében megmutatkozik a bajtársiasság és a ragaszkodás kérdése.
A kötet alapgondolata rendkívül izgalmas. Adott egy iskola, ahol a jók és rosszak kitanulhatják a mesterségük fortélyait, hogy ezáltal bekerülhessenek a saját meséjükbe és megmutatkozzon a végzetük és saját mesét kapjanak. A jók természetesen a boldogan élnek, míg meg nem halnakban bíznak, a rosszak álma pedig az, hogy végre legyőzhessék a jókat. Elméletben az egyik nem élhet addig, amíg a másik létezik. Ez az egyensúlyt szolgálja, de vajon ez tényleg igaz? Miért ne lehetne barátnő egy hercegnő és egy boszorkány? Ki írja a történetet, maguk a diákok, vagy esetleg van valaki más is, aki kicsit rásegít a végzetre.
A könyv két főszereplője Sophie és Agatha. A két lány tulajdonképpen olyan, mint a tűz és víz. Sophie meg van győződve arról, hogy ő egy igazi hercegnő, és minden cselekedét a belső jósága vezérli. Ezzel szemben Agatha egy kicsit magának valóbb, a többiek elkerülik a flauban, mindenki szerint ő lesz majd a boszorkány, és magával viszi majd a Gazgató a Rosszak iskolájában. A történet azonban váratlan fordulatot vesz és a két fiatal lány pont az ellentétes iskolában találja magát, mint amire tulajdonképpen számított. A kérdés már csak az, hogy valamilyen végzetes hiba történet, vagy egyszerűen csak semmi sem az, aminek látszik?
A lányok nem feltétlenül kerültek közel a szívemhez, de szerintem tökéletesen megtestesítették azt, ami az adott iskolába illik. Agatha egy rendkívül erős karakter, akinek komoly önértékelési gondjai vannak. A szíve azonban nem hazudik, így szép lassan kiderül, hogy ki is ő valójában. Olykor naivnak és logikátlannak éreztem, de tiszteletre méltó volt, ahogy Sophiehoz ragaszkodott. A kötet első egy harmadában bevallom, szívesen pofán vertem volna Sophiet egy péklapáttal, de aztán ahogy haladunk előre a történetben egyre lenyűgözőbbnek találtam őt. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen mesteri módon fordultak át benne a dolgok, a legegyszerűbb és legapróbb dolgokat is mélyen félreértelmezte . Aminek a megoldása nyilvánvaló volt, ő az egy nyilvánvalóan béna megoldást talált ki a dologora. Egyszerűen hihetetlen volt. Tényleg tanítani kellene ezt a magas szintű mellémagyarázását.
A mellékszereplők szintén felkeltették az érdeklődésemet, remélem a folytatásban is majd helyet kapnak. Kiváltkáppen a herceg, mert most már kíváncsi vagyok rá. (Bevallom, az elején ő is idegesített, de a végére már megbékéltem vele annyira, hogy ne akarom agyoncsapni.)
A cselekmény érdekes és izgalmas, igazán olvastatja magát. A lendület csak úgy viszi magával az olvasóját, és a közel 600 oldal egy szempillantás alatt el is fogy. A rengeteg izgalmas jelenet garantálja, hogy az ember csak végszükség esetén tegye le a könyvet a kezéből. Egyszerűen tudni akartam, hogy mi fog történni a következő fejezetben.
Az a helyzet, hogy semmiképpen sem bántam meg, hogy végre sikerült sorra kerítenem a sorozat első részét. Igaz, hogy új kedvencet nem avattam, de ez a többi kötet elolvasása után könnyen megváltozhat. Nagyon tetszik a könyv koncepciója és stílusa, szóval könnyen lehet, hogy később annyira magával ragad az író által megalkodott világ, hogy egyszerűen képtelen leszek szabadulni tőle. Ha eddig ti is csak szemeztetek a sorozattal, akkor bátran vágjatok neki, nemtől és kortól függetlenül, hiszen ezt az ifjúsági könyvet még én is élveztem a 32 évemmel. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mostani játékunk során a Jók és Rosszak nemezisei kerülnek fókuszba. Minden állomáson láthattok egy fotót, melyen vagy egy jó vagy antihős fog szerepelni, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter dobozba az adott karakter nemezisének a nevét. Pl.: ha Pongó és Perdita képét látjátok, akkor Szörnyella nevét kell elküldenetek.
(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉP
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése