Sziasztok!
Jón Kalman Stefánsson új regénye az emberség, a törékenység és a legyőzhetetlen feledés története. A szerző generációk életét és életüknek alakulását tárja az olvasó elé.
Tartsatok velünk, merüljünk el együtt ebben a különleges történetben, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kötet egy példányát.
Jón Kalman Stefánsson új regénye az emberség, a törékenység és a legyőzhetetlen feledés története. A Hiányod maga a sötétség generációk életét tárja elénk Izland északnyugati fjordjaitól Dél-Európáig, a tizenkilencedik század közepétől 2020-ig. Életeket, melyek bár jelentéktelenek, mint a kerítésoszlopok, mégis összetartják a világot: egy postára adott kisfiú, egy szerelembe esett pap, egy Kierkegaard-tudós halász és egy menthetetlenül szomorú rocksztár – csak néhány szereplő a nagyívű családregényből. Emberek, akiket gyengeségeik és szenvedélyeik éppannyira uralnak, mint a boldogság utáni vágyuk. Történeteik úton-útfélen keresztezik egymást, míg össze nem áll egy kivételes, ragyogóan intenzív mozaik, melyben hőseink nem álmodoznak, hanem ők maguk válnak az álommá.
Jón Kalman Stefánsson neve nem volt már ismeretlen számomra, ezer éve szemeztem az író regényeivel. Izland a bakancslistám élén áll, de mostanában sajnos biztosan nem tudok elutazni oda. Így jobb híján arra gondoltam, hogy a szerző regényei segítségével képzeletben utazom a fjordokra. Sok jót hallottam már Jón Kalman Stefánssonról, így nagy lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak. Az első oldalak után azonban megtorpantam, hamar rájöttem, hogy ez a kötet nem az a fajta, amin gyorsan végigrohan az ember. Csak lassan lehet olvasni, a mondatokat ízlelgetni kell. Őszintén bevallom, nagyon nehezen haladtam az olvasással, a könyvet lenyűgözőnek és csodálatosnak tartom, de úgy érzem, hogy valahogy nem az én történetem volt.
A Hiányod maga a sötétség egy nagyon mély és szép regény szerelemről, vágyról, megbocsátásról és újrakezdésről. Arról, hogy vajon miként alakul több generációnyi ember élete. A névtelen elbeszélő egy amnéziában szenvedő karakter, ami rendkívül érdekessé teszi így az elbeszélés menetét. A történetek nem kronológiai sorrendben követik egymást. Az idővonal nem lineáris, az elbeszélő a saját kedve alapján alakítja azt. A cselekmény mozaikszerű, nekem végig az volt az érzésem, hogy a szerző olyan, mint egy szorgos kis pók, aki pókhálószerűen alakítja a történéseket. Kezdetben az ember még nem érti, hogy az egyes részek milyen módon függenek össze egymással, de egy idő után látszik, hogy minden összefügg mindennel. Helyükre kerülnek a kirakós darabkái és megértjük minden egyes elbeszélés, mozzanat fontosságát.
Nincsenek benne fontos, vagy kevésbé fontos karakterek, mert mindennek és mindenkinek szerepe van abban, hogy kialakuljon az egész. A több évszázadnyi történés rendesen megdolgoztatja az olvasó agyát. Rendkívül komoly és fontos kérdésekre keresi a választ. Vajon gyávaság-e, ha az ember beletörődik a sorsába, vagy igazából ez a felelősségteljes gondolkodás egy ilyen szituációban. Ha esetleg tévedünk, bevallhatjuk-e a tévedésünket, ha pedig hibázunk akkor remélhetünk-e megbocsátást.
Az olvasást és a megértést nagyban segíti a szereplőlista, ahol néhány sorban olvashatunk az adott karakterről és arról, hogy kivel van családi kapcsolatban. Számomra ez életmentő volt, mikor megjelent egy adott karakter és olvastam róla néhány oldalt, mindig hátralapoztam és meglestem, hogy miként kötődik a történethez. Így sokkal érthetőbbé vált számomra az idővonal. Érdekes plusz még a Halál zenelistája, mely szintén értelmet nyer az olvasás közben.
Érdekes élmény volt a könyv olvasása, de azt hiszem, hogy csak akkor és csak úgy érdemes olvasni a szerzőtől, ha az ember kellően el tud mélyedni. Egyszerűen bűn végigszaladni a lapokon, sokkal többet ad, ha lassan, rétegről rétegre haladunk és úgy tesszük magunkévá az élményt. Nem tudom, hogy fogok-e még olvasni a szerzőtől, mert az én ízlésvilágomhoz képest talán egy kicsit túlságosan is fennkölt a stílusa, de abszolút nem zárkózom el semmitől.
Nem tudom, hogy láttátok-e, de az ősszel megrendezésre kerülő 29. Nemzetközi Könyvfesztiválon ő lesz a díszvendég. Biztosan óriási sor fog majd kígyózni előtte, de én már alig várom, hogy dedikáltathassam ezt a kötetet.
Összességében csak ajánlani tudom a Hiányod maga a sötétség című regényt, de csak akkor, ha az ember kellően el tud mélyedni, vagy már ismeri és szereti a szerző stílusát. Első találkozásnak nem egyszerű eset, de ha az ember megdolgozik érte, akkor varázslatos élményben lehet része. Olvassátok, szeressétek!
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mivel a szerző izlandi, így a mostani játékunk az ő országához kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést Izlandról, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes válaszokat.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS
Kik voltak Izland első lakói?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése