Sziasztok!
A Könyvfesztiválra magyarul is megjelent L.K. Stevens nagy sikerű regénye, az Ezüstköpeny. A történetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és ha velünk játszol, a kötet egy példányát is megnyerheted.
Egy különleges világban, amelyben a varázslat a fájdalomra és a gyönyörre épül, egyedül az Ezüstköpenyesek harcolnak a bűn ellen, az igazságért.
A hatéves Saffron Killorannak idilli gyermekkora van: az édesapja varázslatokra tanítja, az édesanyja pedig mágiával gyógyítja a betegségeket. A mindent átszövő varázslatot a fájdalom és a gyönyör erősíti fel, ám a külvilág veszélyei az otthonukba is betörnek. Amikor a szüleit brutálisan meggyilkolják, Saffron megfogadja, hogy bosszút áll a gyilkos Vérholdakon.
Húsz évvel később erre alkalma is nyílik, amikor beáll az Ezüstköpenyesek feddhetetlen csapatába, ám mielőtt kiállhatná a végső próbát, próféciát lát: a gyűlölt Vérholdak vezetőjének rettegett fiát szúrja le, miután szenvedélyes, érzelmekkel teli csókot vált vele… Saffron kénytelen árulónak kiadni magát, és beépülni a gyűlölt szervezet tagjai közé. Ám lehet, hogy az igazsághoz vezető út a szerelme holttestén át vezet?
Az Ezüstköpeny című kötet bevallom, először szépséges borítójával vett le a lábamról, később aztán mikor elolvastam a fülszöveget, biztos voltam benne, hogy ezt a könyvet el akarom olvasni.
A regény főhőse Saffron Killoran. A regény konfliktusa, hogy gyermekkorában Saffron szüleit meggyilkolják: ez a tragédia határozza meg az ő jövőbeli döntéseit. Felnőttként Saffron belép a rendnek számító Ezüstköpenyesek közé — akik az igazságért harcolnak a mágiával és a bűnnel szemben. A történet fontos fordulata, hogy mielőtt Saffron kiállhatná a végső próbát, lát egy próféciát, miszerint megöli a fő ellenség, a Vérholdak vezetőjének fiát — miután csókolózik vele. Ez bonyolult helyzetbe hozza őt: a bosszú, a beépülés és az árulás végigkíséri a karakterívét az egész könyvben.
A regény több fontos témát is feszeget, ilyen például a bosszú és az igazság: Saffron eredeti célja a szülei meggyilkolásáért való megtorlás. De a beépülés és az árulás miatt az egyszerű bosszú lehetősége erkölcsi dilemmákat szül: vajon meddig megy el az igazságért? Hol van az a bizonyos határ? Ezen kívül még az identitás kérdése is felmerül, hiszen amikor valaki beépül — azaz másnak adja ki magát, mint aki valójában — az állandó színlelés, hazudozás, megalkuvás elkerülhetetlen. Az ilyen szerepek mindig kockázattal járnak: az ember maga is elvesztheti, hogy ki is ő valójában.
A karakterek nem egyszerűen feketék vagy fehérek: a főhős sem feltétlenül “jó” vagy “rossz”, a szereplők sokszor esendők és következetlenek, emellett sokszor morálisan megkérdőjelezhető döntéseket hoznak, de éppen ezek miatt a morális dilemmák miatt elgondolkodtató és visz folyamatosan magával a történet. Emellett felmerül a kérdés: én vajon az ő helyükben hogyan döntöttem volna?
A borító szerintem nagyon jól sikerült, és az éldekorálás is szemet gyönyörködtető, a könyvespolcunk egyik újabb éke lesz. Bízom benne, hogy az ezüst színezés sem fogja megadni magát, és nem kezd el magától lekopni.
Összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam L.K. Steven új regényét, az Ezüstköpenyt. A világépítés és a mágiarendszer egyedi, a karakterek kellően izgalmasak (bár sokszor következetlenül viselkednek és a motivációjuk sincs minden esetben megfelelően kibontva) és a történet is végig vitt magával egészen a mindent elsöprő fináléig. Szerintem erősebb lett a felnőtt regénye a szerzőnek, így ha esetleg az ifjúsági kötet annyira nem jött be, ennek szerintem még adjatok egy esélyt. Ha pedig azt is imádtátok, akkor szerintem ezt is szeretni fogjátok. Olvassátok, szeressétek!



0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése