A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érzelmes klasszikusok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érzelmes klasszikusok. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 3., kedd

Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy + Nyereményjáték


Sziasztok!

Az Athenaeum Kiadó újabb klasszikussal lepte meg olvasóit, s az Érzelmes klasszikusok sorozat Ifj. Alexandre Dumas regényével, A kaméliás hölggyel gazdagodott. Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével, s ismerkedjetek meg velünk egy félvilági nő történetével! A turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát.

A kaméliás hölgy (La Dame aux Camélias) ifjabb Alexandre Dumas 1848-ban megjelent regénye, amely egy tragikus szerelmi történetet mesél el, hősei a 19. századi párizsi társasági élet szereplői.

A mű középpontjában Marguerite Gautier, a fiatal és gyönyörű kurtizán áll, aki beleszeret a tiszta lelkű Armand Duvalba. Bár Marguerite őszintén szereti Armand-t, a társadalmi elvárások végül elválasztják őket egymástól.A regény Dumas saját élményeiből merít, és valós személy, Marie Duplessis sorsa ihlette. Dumas művében élesen bírálja a korabeli erkölcsöket. A történet világhírűvé vált, amelyből Giuseppe Verdi Traviata című operája született.





Ahogy a fülszövegen is olvashatjátok ifj. Alexandre Dumas regényét a valósát ihlette. A kaméliás hölgy történetéből Marie Duplessis sorsa köszön vissza az olvasó számára. No de mit is lehet tudni Marie alakjáról és milyen kapcsolat fűzte őt Dumas-hoz? 
 
Marie korának legünnepeltebb és legkapósabb kurtizánja volt. Bár Marie Duplessis megosztotta kegyeit Párizs sok gazdag és nemes férfiúja között, tartós hírnevét egy elszegényedett ifjúval való viszonyának köszönheti. A magas, széles vállú ifjú - szokása szerint választékosabban öltözve, mint anyagi helyzete megengedte volna - egész napi vidéki lovaglás után színházba ment barátjával Párizsban. Alexandre Dumas nem annyira a színpadot, mint a páholyokban tartózkodó vonzó nőket figyelte színházi látcsövével. Egy szeptemberi estén pillantotta meg Mariet, aki azonnal elvarázsolta őt. Alexandre Dumas és Marie Duplessis megismerkedése 1844 őszén történt. Rövid és keserédes románc követte. 
Marie gyönyörű ruhákban járt és virágokkal vette körül magát. A rózsa illatától azonban szédült, így inkább szagtalan kaméliákat viselt, és a házát is e kényes virágokkal töltötte meg, mígnem egy bírálója szavaival “kaméliából levő erődítmény zárta körül". Marie, aki intelligens és művelt volt és kitűnően zongorázott. Egyetlen hibája, vallotta be, az állandó hazudozás volt. De ezt meg vígan elintézte azzal a szemtelen megjegyzéssel, hogy “a hazugság fehéríti a fogakat". Amikor Dumas-val megismerkedett, az öregedő de Stackelberg gróf tartotta ki, mert - Marie ezt hazudta új szeretőjének - a grófot meghalt lányára emlékeztette. Néhány hónapi boldog szerelem után Dumas kezdett eltávolodni Marietól - bár a lány felajánlotta neki őszinte barátságát, ha már szeretőnek nem kell. 1845. augusztus 30-án írta meg a lánynak szakító levelét: “Nem vagyok elég gazdag, hogy úgy szerethessem, ahogy szeretném, sem elég szegény, hogy úgy szerethessen, ahogy Ön szeretné... Ön túl jószívű ahhoz, hogy ne értené meg, mi késztetett e levél megírására és túl intelligens ahhoz, hogy ne bocsátana meg nekem." A fiatal lány ké5 évvel később, alig 23 évesen, tüdőbajban hunyt el. Halála után a lakásban maradt ingóságait elárverezték. Dumas éppen édesapjával utazgatott, amikor értesült a lány haláláról. Mikor hazaért, akkor látta, hogy elárverezik a lány megmaradt javait. Ugyan értékesebb tárgyat nem engedhetett meg magának, de Dumas beérte azzal, hogy megvett egy aranyláncot, amit Marie hajdan a nyakán viselt. Az árverés amúgy nemcsak hogy fedezte Marie tartozásait, hanem még egy kisebb örökségre is futotta belőle kedvenc normandiai unokahúga számára. A végrendelet egyetlen kikötése az volt, hogy az örökös soha nem jöhet Párizsba, amelynek kísértései oly végzetesnek bizonyultak nagynénje számára.
Alexandre Dumas a lány halálát követően kivett egy szállodai szobát, újraolvasta Marie hozzá írott leveleit, és nekilátott, hogy megírja regényét, amely világhírűvé tette. Így született meg Marguerite Gautier alakja

Az 1848-ban megjelent A kaméliás hölgy óriási sikert aratott, a színházi darab premierje pedig 1852-ben volt, aminek sikere még a regényét is túlszárnyalta. Marie Duplessis-t azonban Guiseppe Verdi tette igazán halhatatlanná, aki e darabra komponálta a La Traviata című, talán legnépszerűbb operáját. Marie emlékezete átnyúlik a XX. századra is, több film is készült Dumas megható történetéből, amelyek közül a Greta Garbóval, 1936-ban forgatott Camille lett a leghíresebb.

Dumas kaméliás hölgye ugyan sok szempontból hasonlít Marie alakjára, de a könyv története jócskán eltér a valóságtól. A kaméliás hölgy egy igazán szívszorító regény, amely a 19. századi párizsi társadalmi életbe is bepillantást enged.  A történet középpontjában Marguerite Gautier, a híres párizsi kurtizán áll, aki váratlanul őszinte és mély érzelmeket kezd el táplálni Armand Duval, egy magasabb társadalmi osztályba tartozó kedves és jóravaló fiatalember iránt. Az ő tiltott és tragikus szerelmük segítségével érzékelteti a szerző, hogy korabeli társadalmi különbségeket és elvárások miként jelennek meg a 19. században. Marguerite bár csillogó estélyek és gazdag udvarlók között él, mégis magányosnak érzi magát. Az élete azonban teljesen megváltozik, amikor találkozik Armand Duvalttal, aki nem csak a külsejébe, hanem a nő valódi énjébe szeret bele. Az ő történetük látszólag a reményről szól – arról, hogy talán még a legsötétebb sorsú ember is megérdemli a boldogságot, hogy nem a hibánk határoznak meg minket, a boldogságot mindannyian megérdemeljük –, de valójában egy tragédia bontakozik ki az olvasó szeme előtt. A két fiatal kapcsolata kezdetben nehezen indult, Armand és Marguerite csak nehezen találta meg az egyensúlyt. A fiatal kurtizán és jóravaló fiú kapcsolata kezdetben bujkálással és tervezgetéssel indult, ahogy azonban haladunk előre az időben, úgy kezdték el szép fokozatosan felépíteni közös életüket. De vajon lehet közös jövőjük? Maguk mögött hagyhatják a lány múltját és új életet kezdhetnek közösen? Vagy ez csupán illúzió?

A regény egyik legnagyobb ereje az érzelmi őszinteségében rejlik. Dumas nem ítélkezik, ugyanakkor Marguerite karakterét sem romantizálja túl. Egyszerűen csak méltóságot ad neki. Megmutatja, milyen sebezhető az az ember, akit a társadalom csak az előítéleteken keresztül lát. A szerelem, az önfeláldozás, a bűntudat és a vágy keveredik ebben a történetben. Olvasás közben nem tudtam nem arra gondolni, hogy mennyire szomorú, hogy a szerelem sajnos egyszerűen nem elég. Vannak helyzetek, amikor a tiszta érzelem sem győzedelmeskedhet mindenek felett, az élet pedig sokkal bonyolultabb annál, mint amit a romantikus álmok ígérnek. A kötet utolsó oldalain, a leveleken kicsit pityeregtem, mélyen megérintett Marguerite szenvedése és nagyon megkedveltem a karakterét. 

A borító egy igazi csoda, az Érzelmes klasszikusok sorozat pedig abszolút hiánypótló a magyar piacon, hiszen végre a magyar olvasók is meseszép kiadásban tudhatják a polcukon a régi idők nagy klasszikusait. Persze, nem a külső a legfontosabb, de szentül hiszek benne, hogy ezek a csodaszép kiadások nagyon sok ember kedvét meghozzák majd a klasszikus irodalom olvasásához. Ha eddig valaki esetleg nem találkozott a kaméliás hölgy történetével, akkor is csillogó szemekkel emeli majd le a könyvet a boltok polcairól. Ez pedig a legtöbb, amit egy kiadó tehet annak érdekében, hogy a klasszikus irodalom nagy regényei fennmaradjanak a jövő nemzedék számára is. 

Ha szeretitek a klasszikus történeteket, akkor csak ajánlani tudom ifjabb Alexandre Dumas regényét. Olvassátok, szeressétek!

Forrás: https://www.erdekessegek.hu/index9_20.htm


Értékelés: 5/4,7

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban az Érzelmes klasszikusok további részeit szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet a sorozat valamely, már megjelent regényéből. A feladatotok, hogy a regény címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

IDÉZET
A másikban vagy magunkban örvényre, sárra bukkanunk, ami aztán tiltja, hogy továbbmenjünk; amellett azt is érezzük, hogy nem értik, amit mondunk; oly nehéz kifejeznünk bármit, akár a legegyszerűbb dolgot; s a tökéletes egyetértés talán ezért is ritkaság.


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

05.26. Szembetűnő
05.30. Ambivalentina
06.01. Kitablar
06.03. Csak olvass!

2025. április 4., péntek

Oscar Wilde: Dorian ​Gray arcképe + Nyereményjáték



Sziasztok!

Az Athenaeum néhány évvel ezelőtt indította útjára az Érzelmes klasszikusok nevű kiadói sorozatát, melyben csodaszép, új borítókkal jelennek meg a népszerű, vagy épp már-már elfeledett, de ma is aktuális klasszikusok. Bloggereink ezt a sorozatot vették górcső alá, és mindannyian ki is választottunk egy érzelmes klasszikust, amelyet bemutatunk nektek a turnénk során. Tartsatok velünk a turnénk során, és ha velünk játszatok, nyerhettek egy szabadon választott kötetet is a sorozatból!

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy melyik könyvet válasszam a kiadó sorozatának a kínálatából. Sok olyan klasszikus kötet van, amelyet még nem olvastam, de most Dorian Gray története fogott meg a leginkább. Így ezen a turnén, most erről a kötetről fogok mesélni nektek. Mielőtt azonban leírom nektek a véleményemet a könyvről, idemásolom nektek a fülszövegét. 

Az ifjú és feltűnően szép Dorian Grayt lefesti barátja, Basil Hallward. Lord Henry Wotton befolyása alá vonja a tapasztalatlan húszéves ifjút, és ráébreszti az élet ízére. Dorian a lelkét is kész lenne odaadni azért, hogy tetteinek terhét a Basil által festett arcképe viselje, ő pedig ifjú maradhasson. Mindjobban beleszeret saját szépségébe, ám a festmény öregedése nyomasztóan hat rá.










Nem tudom, hogy tudtátok-e, de a Dorian Gray arcképe Oscar Wilde egyetlen regénye. Több írását is ismerhetjük, de műfajilag ez az egyetlen regény, mely az ő nevéhez köthető. A Fausti motívumokat feldolgozó, gótikus, filozófiai regény, először 1890-ben jelent meg egy folyóiratban. A szerkesztők akkor jelentősen belenyúltak a szövegbe, mert úgy gondoltak, hogy „túl erkölcstelen volt a kiadáshoz”. Megjelenés után még a cenzúra ellenére is nagy felháborodást okozott, volt olyan kritikus, aki „mérgezőnek” bélyegezte. 

A történet szerint Dorian Gray a gyönyörű és naiv aranyifjú modellt áll festő barátjának Basilnek. Az egyik ilyen  alkalommal találkozik Lord Henry Wottonnal aki  befolyása alá vonja a tapasztalatlan húszéves ifjút, és ráébreszti az élet ízére. A beszélgetés alatt Dorian szenvedélyes stílusban egy kívánságot oszt meg barátaival, a lelkét is kész lenne odaadni azért, hogy tetteinek terhét a Basil által festett arcképe viselje, ő pedig ifjú maradhasson és soha ne változzon meg. Egy nap azonban, mikor szörnyű tragédiával szembeszül rájön arra, hogy kívánsága valóra vált és minden bűnét és az éveket a kép kezdi viselni magának. Az évek előrehaladtával egyre jobban beleszeret saját szépségébe, ám a festmény öregedése nyomasztóan hat rá. Az örök fiatalságot azonban nem adják ingyen, így előbb-utóbb neki is fizetnie kell az átdorbézolt évekért és a szépség hajszolása közben elkövetett bűneiért.

Oscar Wilde művén ugyanúgy nem fog az idő, mint Dorian Gray arcvonásain. Az elmúlt két évszázad év egyik legnagyobb hatású írójának egyetlen regénye a mai napig megbabonázza és elgondolkodtatja az olvasókat. Az örök fiatalság ígérete és az érte fizetett ár története ugyanolyan aktuális téma ma is, mint születésekor.

A regényt Goethe Faustja ihlette, a két mű között több párhuzam is felfedezhető. Mindkét főszereplő eladja a lelkét, és mindkettejüket valaki más bujtja fel: Faustot az ördög, Doriant pedig a mások manipulálását élvező Lord Henry. Akárcsak az ördög teszi Fausttal, Lord Henry is tanulmányozza Dorian viselkedését, ám úgy tűnik, hogy Lord Henry nincs tudatában annak, hogy ő vezette rossz útra a fiatalembert, saját elmondása szerint ő csak kihozza belőle az „igazi énjét”. A fiatalság mindkét műben fontos szerepet kap: Faust egy boszorkány bájitalában keresi a fiatalság kulcsát, Dorian a festményből kölcsönzi. 

Nem egy könnyed olvasmány, kicsit nehézkesen tudtam haladni vele. Az utóbbi időben igencsak fáradtnak éreztem magam, így napi 30-40 oldalnál többet csak nehezen tudtam olvasni belőle. Kosztolányi Dezső fordítása csodaszép, imádtam olvasni még akkor is, amikor az agyam nehezebben dolgozta fel az egyes sorokat. Több idézetet is kijegyzeteltem magamnak belőle, a kötet teljesen rabul ejtett, bár be kell vallanom, hogy nem lesz a kedvenc klasszikusom. A filozófiai jellegű írásokkal kicsit hadilában állok és bár élvezem, hogy meg kell küzdenem a sikerért és az élményért, valahogy még sem állnak annyira közel hozzám. Úgy éreztem, hogy nem a legideálisabb időpontban talált meg a kötet, ha kicsit kipihentebb időszakomban jutok el az olvasásáig, talán még jobban magamba tudom szívni és ezáltal kedvencként tudnék tekinteni rá. 

Nagyon tetszettek azok a morális kérdések, melyek megjelentek a kötetben. A fiatalság ára, az erkölcsiség olyan témák, melyek a mai világban is megállják a helyüket. Amikor sokan milliókat fizetnek azért, hogy tökéletes arc nézzen rájuk vissza a tükörben, mikor az első ráncok megjelennek és már rohannak is az orvoshoz, mikor ennyire félünk az öregedéstől, álljon Dorian Gray karaktere intő példaként előttünk. A természet része, hogy egyre idősebbek leszünk, ez pedig nyomot hagy a testünkön is. Az öregedés azonban nem probléma, hiszen az évek során egyre bölcsebbek is leszünk. Fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és ráébredjünk arra, hogy az élet már csak ilyen. Megszületünk, és ha igazán szerencsések vagyunk, akkor meg is öregszünk majd. 

Az erkölcsiség kérdése is fontos szerepet tölt be, az olvasó tulajdonképpen végigköveti, hogy Dorian milyen utat járt be. A kedves és mindenki által kedvelt naiv aranyifjú végül teljesen a züllés útjára lépett, a kérdés csupán annyi, hogy vajon felismeri-e ezt és képes lesz arra, hogy megváltozzon, vagy a lelke örökre elkárhozik. 

A borító egy igazi csoda, az Érzelmes klasszikusok sorozat pedig abszolút hiánypótló a magyar piacon, hiszen végre a magyar olvasók is meseszép kiadásban tudhatják a polcukon a régi idők nagy klasszikusait. Persze, nem a külső a legfontosabb, de szentül hiszek benne, hogy ezek a csodaszép kiadások nagyon sok ember kedvét meghozzák majd a klasszikus irodalom olvasásához. Ha eddig valaki esetleg nem találkozott Oscar Wilde nevével, akkor is csillogó szemekkel emeli majd le a könyvet a boltok polcairól. Ez pedig a legtöbb, amit egy kiadó tehet annak érdekében, hogy a klasszikus irodalom nagy regényei fennmaradjanak a jövő nemzedék számára is. 

Összességében nagyon örülök, hogy végre sorra kerítettem Dorian Gray arcképét és bár ahogy olvashattátok, új kedvencet nem avattam, de biztosan sokáig velem marad majd ez a történet. Olvassátok, szeressétek!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dorian_Gray_arck%C3%A9pe


Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

-

Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban néhány olyan regény nyomába eredünk, amely megjelent az Érzelmes klasszikusok sorozatban. Az állomások mindegyikén találsz egy idézetet, neked pedig csak meg kell írnod a Rafflecopter dobozban, hogy melyik regényből származik.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
„Mint mindig, a saját halálán való elmélkedés derűs kedvre hangolta, éppannyira, amennyire felkavarta a másokénak gondolata; lehet, hogy azért, mert ha a dolog mélyére nézünk, az ő halála tulajdonképpen az egész világé is egyben?”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

04. 04. Csak olvass! – Dorian Gray arcképe
04. 06. Könyv és más – A skarlát betű

2021. szeptember 16., csütörtök

Thomas Hardy: Egy tiszta nő + Nyereményjáték


Sziasztok!

Thomas Hardy örökérvényű regénye, Tess Durbeyfield tragikus története, az Egy tiszta nő végre újra elérhető a magyar olvasóközönség számára, hála az Athenaeum Kiadó új, Érzelmes klasszikusok sorozatának! Turnénkban ezúttal Tess sorsát kísérjük végig. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és nyerjetek egy példányt ebből a csodaszép a kötetből!

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d'Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán?
Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül.
Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Thomas Hardy regényen nagyon régóta szerepelt a kívánságlistámon. Tess Durbeyfield, vagy d'Urberville története egy ideje már foglalkoztatott, de valahogy nem találtam a megfelelő időt arra, hogy megismerjen a lány történetét. Nem szép dolog ilyet mondani, szégyellem is magam rendesen, de a szép (vagy a régi, antik) könyvek  a gyengéim és valahogy soha nem jött velem szembe olyan kiadás, amin megakadt volna a szemem. Rajta volt az "ezt el kell olvasnom mielőtt meghalok listámon", no meg persze éreztem én, hogy ez regény egy olyan klasszikus, ami teljesen rabul ejti majd a szívemet és lelkemet, de becsületesen bevallom nem sokat tettem annak érdekében, hogy megvalósítsam a célomat. Amikor azonban megláttam, hogy az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának első kötete az Egy tiszta nő lett teljesen felpörögtem. Tudtam, hogy végre eljött az én időm és végre megvan a tökéletes kiadás a polcomra. 

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket, lelkünket és többé el nem ereszti. Számomra pontosan ilyen volt az Egy tiszta nő is. Ez nem egy klasszikus romantikus történet, sokkal inkább egy mélyreható regény a fájdalomról, gyászról, a felemelkedésről majd porba hullásról. Egy regény, melyben a tiszta szív, becsületés és tisztesség oly kevéssé számít, ha szégyen kíséri minden lépésünket és amelyben egy férfi kontrollálhatatlan vágya elég ahhoz, hogy romba döntse egy lány hírnevét és ezáltal értéktelenné váljon mások szemében. 

A cselekmény az 1800-as években, a viktoriánus korban játszódik. A korszakot definiálni igen nehéz, mivel elősorban nem formai jegyeket, hanem inkább egyfajta gondolkodásmódot, életszemléletet tükröz, melynek alapjai a hagyománytisztelet, a célszerűség szem előtt tartása. Egyértelműen egy olyan korszakról beszélünk, ahol a nők legfontosabb szerepe és feladata az volt, hogy feleségként és anyaként a férjük oldalán tündököljenek. A női romlatlanság eszménye rendkívül fontos volt a korszak embere számára, ha valaki elvesztette az ártatlanságát (teljesen mindegy, hogy önszántából történt-e a dolog) akkor egy életre megbélyegezték és könnyen páriáva válhatott az illető. A viktoriánus korban játszódó történetekre jellemző a sötét és nyomasztó légkör, ez Thomas Hardy regényében sincs máshogy. Az egy tiszta nő nem egy könnyed olvasmány, sem méretében, sem pedig műfajában. A közel 700 oldalas regény nem éppen táskakompatibilis verzió, tömegközlekedésen csak nehézkesen lehet olvasni, nekem például kissé meg is fájdult a csuklóm tőle. De ami miatt igazán nehéz olvasni, az inkább a hangulata és a regényt övező nyomasztó, kissé fullasztó, néhol kissé depresszív, mégis csodálatos és lenyűgöző légkör. A könyv minden mondata egy igazi kincs, ennyire szépen megírt és fordított kötetet régen tartottam a kezemben. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez a regény, kívül-belül csodálatos és igényes. 

A regény nyelvezete hihetetlenül élvezetes (nem tudok elégszer adózni Szabó Lőrinc nagysága előtt) a hangulata pedig lenyűgöző. Thomas Hardy mesterien bánik a szavakkal, minden másodpercét imádtam az olvasásnak. Engem teljesen magába szippantott a kötet és egy másodpercre sem lankadt a figyelmem. Mérhetetlenül boldog vagyok, hogy elolvashattam, talán még jobban is tetszett, mint vártam. Sejtettem, hogy Tess története különleges élmény lesz számomra, de arra nem számítottam, hogy ennyire a regény hatása alá kerülök. Teljesen elmerültem a cselekményben, együtt léteztem és lélegeztem a főszereplővel. Az olvasás minden másodpercét imádtam és annyira vágytam a pozitív végkifejletre, hogy azt el sem tudom mondani. Az utolsó pillanatig bíztam és hittem abban, hogy Tess valahogy kijut a fájdalom és szenvedés mocsarából és a jól megérdemelt boldogság lesz a jussa a sok gond és igazságtalanság után. Reménykedtem benne, hogy ennyi nehézség után, amit át kellett élnie, vár rá a boldog befejezés Angel Clare oldalán. 

A kötet komoly és fontos kérdéseket feszeget. A bűn és a bűnhődés kettőssége, a titkok hatalma, a szeretet, a vágy és az elfogadás iránti vágy kulcsfontosságú momentumként jelenik meg a regényben. Vajon mi az igaz bűn és meddig kell bűnhődnie annak, aki vétett Isten törvényeivel szemben? Beszélhetünk egyáltalán a nő bűnéről, ha nem egyezett bele a nemi aktusba? Egyetlen folt az ember becsületén mennyire mérgezheti meg az illető további életét? Mit érdemel az a "bűnös", akinek csak annyi a vágya, hogy a múlt gyötrelmeit hátrahagyván szeretetteljes és boldog életet éljen? És meddig tud erős maradni a lélek, ha úgy érzi minden veszve van? Mi lehet a kiút a kilátástalan helyzetből?

Mennyi fájdalmat tud az ember elviselni? Mikor törik meg a lélek? Ez a két kérdés lebegett a szemem előtt végig. Minden egyes oldalnál azt éreztem, hogy Tess ereje és mérhetetlen szeretetvágya talán képes lesz fordítani a lány szerencséjén és végre meghozza neki azt a boldogságot, amit megérdemel. A könyv elején egy fiatal naívaként ismerhetjük meg őt, aki nem tud és nem is akar mit kezdeni a férfiak közeledésével. Édesapja és édesanyja rendszeresen iszik, igyekszik szeretettel terelgetni kisebb testvéreit. A család sokat szűkölködik, de szeretik egymást és talán úgy érezzük, hogy ez a legfontosabb. A szerelmet csak hírből ismeri, nem vágyik egyáltalán a férfiak csókjára és érintésére. Homályosan a lelki szemei előtt persze megjelenik a szerelem és házasság képe, de csak annyira foglalkoztatja ez a dolog, mint bármelyik hajadont. Miután a gőgös Alec d'Urberville ellopja azt a féltett kincsét, melyet a férjének tartogatott Tess élete teljesen megváltozik. Szüleire nem számíthat, hiszen a jobb élet reményében ők vetették oda a fiatal lány a férfi kezei közé. A család sikeretlensége miatt is őt okolják, hiszen képtelen volt megfogni a férfit. Óriási terhet raknak ezzel a lányra, nem ritka náluk az érzelmi zsarolás sem. Nem rossz emberek a szülei, félreértés ne essék, csupán rendkívül dologtalanok és bármit megtennének a jobb élet reményéért. Álomvilágot kergetnek a családi ősi nevének felkutatása után és képtelen arra, hogy kihozzák az életükből a legtöbbet. Tess a szégyen, a fájdalom és a veszteség érzésével egy tejgazdaságba menekül fejőlánynak, ahol talán élete legboldogg időszakát élhette át. Megismerhette az igaz szerelmet Angel Clare oldalán. Bár sokáig viaskodott az érzelmeivel mivel tisztátalannak tartotta magát igyekezett kellő távolságot tartani a férfival szemben, a szívnek azonban lehet parancsolni. Főleg akkor, ha az egyetlen vágya az, hogy végre szeressék és elfogadják. Hogy végre azt érezze, hogy fontos valaki számára. Egyszer azonban sajnos minden titok kiderül,  és már csak egy kérdés marad, vajon Angel meg tud bírkózni Tess múltjával és démonjaival?

A cselekmény nagyon szépen ki lett bontva, Thomas Hardy nagyszerű mesélő. Mivel én nem láttam egyik feldolgozást sem (ami késik, viszont nem múlik) így még nagyobb élmény volt elmerülni ebben a lenyűgöző regényben. Sokszor fájt a lelkem, néhol gombócot éreztem a torkomban, de egyszer sem bántam meg, hogy elolvastam. Sőt, a hangulata és a mélabús történet miatt egyenesen a legnagyobb kedvenceim közé repült az Egy tiszta nő című könyv. 

A borítót már érintettem, de képtelen vagyok arra, hogy ne adózzak csodálattal a kiadó legújabb sorozata előtt. Az Érzelmes klasszikusok sorozat igazi hiánypótló a magyar piacon, hiszen végre a magyar olvasók is meseszép kiadásban tudhatják a polcukon a régi idők nagy klasszikusait. Persze, nem a külső a legfontosabb, de szentül hiszek benne, hogy ezek a csodaszép kiadások nagyon sok ember kedvét meghozzák majd a klasszikus irodalom olvasásához. Ha eddig valaki esetleg nem találkozott Thomas Hardy nevével, akkor is csillogó szemekkel emeli majd le a könyvet a boltok polcáról. Ez pedig a legtöbb, amit egy kiadó tehet annak érdekében, hogy a klasszikus irodalom nagy regényei fennmaradjanak a jövő nemzedék számára is. 

Összességében engem teljesen magával ragadott Thomas Hardy regénye.  A történet bekúszott a bőröm alá, megragadta a szívemet, lelkemet és többé el nem eresztette el. Ez nem egy klasszikus romantikus történet, sokkal inkább egy mélyreható regény a fájdalomról, gyászról, a felemelkedésről majd porba hullásról. Nem egy könnyed olvasmány, sem méretében, sem pedig műfajában. A mű hangulata és az azt övező nyomasztó, kissé fullasztó, néhol kissé depresszív, mégis csodálatos és lenyűgöző légkör egyszerűen levett a lábamról. A könyv minden mondata egy igazi kincs, ennyire szépen megírt és fordított kötetet régen tartottam a kezemben. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez a regény, kívül-belül csodálatos és igényes. Ne várjatok klasszikus értelembe vett romantikus történetet, ez a mű fájni fog, de a legjobb értelem. Óriási olvasmányélmény, ez egy olyan regény, amelyet talán soha nem felejt el az ember. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.




Nyereményjáték
Thomas Hardy legismertebb alkotása az Egy tiszta nő, de ezen kívül még számos remek könyvet írt, amelyek nagy részét le is fordították magyarra a múltban. Játékunkban ezúttal ezekből a Hardy kötetekből idéztünk, a feladatotok pedig megírni az idézetek forrásának címét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
“A szerelem bizalom, a bizalom pedig, mint a leszakított virág, gyökér nélkül is tovább él.”


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.16: Csak olvass!
09.18: Ambivalentina