Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Park Könyvkiadó gondozásában idén megjelent a Madárhatározó című kötet új, bővített kiadása. A könyv tulajdonképpen a Magyarországon, Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető madárfajok átfogó kézikönyve, mely kezdő és tapasztalt madármegfigyelők számára egyaránt alapműnek számít. Ez a rendkívül informatív és csodaszép kézikönyv elrabolta bloggereink szívét is. Tartsatok velünk a turnén és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

A Madárhatározó a Magyarországon, Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető madárfajok átfogó kézikönyve. Kezdő és tapasztalt madármegfigyelők számára egyaránt alapműnek számít. A magyar piacon már 21 éve folyamatosan jelen lévő könyv új, átdolgozott, bővített kiadásában - a legfrissebb kutatási és rendszerezési eredményekkel összhangban - újabb tudományos nevek módosultak. Emellett a magyarországi madárfajok gyakorisági kódjainak frissítésére is sor került.

- A kötet több mint 900 különböző fajt és számos alfajt tárgyal áttekinthető rendszerezésben, részletesen. Ez azt jelenti, hogy a világ madárfajainak közel egytizedéről szó esik benne.

- A precízen szerkesztett szövegek ismertetik az egyes fajok testméretét, élőhelyét, elterjedését, határozóbélyegeit, alfajait és hangját.

- A mintegy 200 képoldalon több mint 3500 madárfestmény mutatja be, hogy nemétől, korától, elterjedésétől és az évszaktól függően miképpen változik egy-egy faj megjelenése. Az illusztrációk a madarakat esetenként jellegzetes környezetükben is szemléltetik.

- A képtáblákon a madarak fontos bélyegeit kiemelő nyilak és képaláírások segítik a könnyebb eligazodást.

- Az elterjedési térképek tájékoztatnak a költő- és telelőterületekről, valamint a vonulási útvonalakról is.

A Madárhatározót, melyet három elismert, világjáró ornitológus írt és illusztrált, a világ egyik legjobb kézikönyvének tartják. A madarak iránt érdeklődők ugyanolyan elmaradhatatlan kelléke, mint a távcső.

Nagyjából egy éve elkezdtem élni a "vissza a természetbe" időszakomat. Ha visszagondolok a közel 34 évemre, mindig is az otthonülő, illetve a négy fal között olvasós típus voltam. Persze többször voltam kirándulni, de mindig a társaság kedvéért mentem, soha nem éreztem, hogy az erdő vagy a természet feltöltene, vagy érdekelne. Az utóbbi időben azonban valahogy minden átkattant a fejemben. Egyre fontosabbá vált a környezetem védelme, az erdőink tisztaságának megőrzése. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdett érdekelni az élővilág és a növények világa. Lelkes plant lady lettem, egyre jobban szeretek kirándulni, imádom a csendet és a nyugalmat, amit az erdő áraszt. Szeretem nézni a csillagokat, imádom a madarak csicsergését hallgatni. Ha esetleg egy kis patak is csörgedezik a közelben, akkor tényleg megvan minden, ami a feltöltődéshez kell. 

Az elmúlt években azt vettem észre magamon, hogy elkezdtek érdekelni a különböző madarak. Persze rengeteg nevét ismerem gyerekkoromból, a cinke vagy a fecske például tudom hogy néz ki. De amikor valami különlegesebbet láttam, akkor azt nem tudtam hova kötni. Így, amikor megláttam, hogy a Park Könyvkiadó gondozásában megjelenik a Madárhatározó új és bővített kiadása, azonnal szemet vetettem rá. Bevallom, álmodni sem mertem, hogy elolvashatom és írhatok róla nektek. 

A Madárhatározó egy lenyűgöző részletességgel szerkesztett kézikönyv, mely tulajdonképpen a Magyarországon, Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető madárfajok átfogó kézikönyve. A kötet több mint 900 különböző fajt és számos alfajt tárgyal áttekinthető rendszerezésben, részletesen. Megismerhetjük általa az egyes fajok testméretét, élőhelyét, elterjedését, határozóbélyegeit és alfajait. Továbbá a több mint 3500 madárfestmény azt mutatja be, hogy nemétől, korától, elterjedésétől és az évszaktól függően miképpen változik egy-egy faj megjelenése. Egy csodás ismeretterjesztő kötet, mely nem hiányozhat egyetlen érdeklődő polcáról sem. Én az utóbbi időben minden kirándulásra magammal vittem, óriási segítség volt az egyes madarak beazonosításában. 

Ami nekem külön tetszik a kötetben, hogy a szerzők külön rovatban ismertetik a madarak hangját is. Így az olvasás után ez is segítheti egy-egy madár felismerését. 

Ugyan van súlya a könyvnek, de én nem éreztem nehéznek tőle a hátizsákomat, nem volt plusz teher számomra, szívesen cipeltem magammal. Még ha nem is használtam, biztonságot adott nekem, tudtam, hogy ha szükség lenne rá, azonnal elő tudnám kapni. A rajzok nekem nagyon tetszenek, igazán valósághű az összes, én legalábbis ezek alapján abszolút be tudtam azonosítani mindegyiket, amit láttam. 

A nyelvezete abszolút korrekt, de ez nyilván nem az a típusú könyv, amelyet az ember leül és együltő helyében elolvassa. Lapozgatja, bele-beleolvas, egyes részeket átugor, majd visszatér. Nekem óriási kedvenc lett, biztosan mindig magammal viszem majd. 

Összességében engem teljesen levett a lábamról ez a kötet, az egyik nagy kedvencemmé vált. A fülszövegen azt olvashatjuk, hogy a világon az egyik legjobb kézikönyvnek tartják és hajlok rá, hogy igazat adjak. Engem abszolút lenyűgözött a gazdagsága és képi világa, ezért tiszta szívvel ajánlom mindenkinek, akit egy kicsit is érdekelnek a madarak. Ha kirándulni mentek, a távcső mellett ez sem maradhat otthon. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

Mostani játékunkat a madarak ihlették. Minden állomáson találtok egy képet, nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik madarat látjátok rajta. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

06.18.: Csak olvass!

06.20.: Booktastic Boglinc

06.24.: Könyv és más

Read More

Bart van Es: Hiányos ​fénykép

Sziasztok!

Csak nem egy újabb történelmi regény? Gondolom meg sem lepődtök, hogy egy újabb ilyen típusú értékeléssel jelentkezem. Már megszokhattátok az oldalamon, hogy egyenesen rajongok a történelmi regényekért, így rendszeresen kerülnek a kezembe ilyen típusú történetek. Tudom, nem egyszerű olvasmány, de én nagyon szeretem ezeket a könyveket. Valahogy bekattant nálam ez a téma és egyszerűen nem enged el, mindig is óriási hatással voltak rám ezek a történetek. A háború kegyetlenségeiről még olvasni is rendkívül megterhelő, el sem tudom képzelni, hogy milyen lehetett azoknak, akiknek ez az időszak a mindennapjaik részét képezte. A holokauszt az egyik legfájdalmasabb téma, bármilyen oldalról is közelítjük meg, csak szenvedést látunk. 

A Park Kiadónak köszönhetően került a kezembe a könyv, és hihetetlenül hálás vagyok érte, hiszen a fülszöveg azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Bart van Es kötete egy nagyon érdekes történelmi nyomozást rejt, melyben az író nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy megfejtse annak a lánynak a történetét, akit mondhatni egy tollvonással töröltek a család életéből. Igazán különleges történetnek tűnt, ezért óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Mielőtt azonban rátérnék az értékelésre, lássuk miről is szól pontosan a könyv!

„Ragyogó, ​elegánsan megírt, mély nyomot hagyó történet. Azonnal végigolvastam.” Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca szerzője
Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakítson egy ennyire erős köteléket?
Bart van Es már felnőttként döbben rá, hogy van egy családtagja, akinek a létéről sem tudott. Személyes hangú, mélyen empatikus könyvében Lien nyomába ered. Feltárja a több generáción át hordozott traumák működését, a szeretetteljes viszonyokban megbúvó sérülések zárványait, amelyek néha visszavonhatatlan következményekkel járnak. A Hiányos fénykép érzékeny elbeszélés családról, idegenségről, emberi kisszerűség és nagyság kevercséről: történeteink alapanyagáról.
Bart van Es Hollandiában született, Angliában él, Shakespeare- és Spenser-kutató. A Hiányos fényképpel 2018-ban elnyerte a Costa-díjat és a legjobb elsőkötetes memoárírók számára fenntartott The Slightly Foxed-díjat.

A Hiányos fénykép egy nagyon érdekes és remek stílusban megírt család- és dokumentumregény a II. világháború kegyetlen időszakáról és az ezt követő időkről. Talán a legjobb iskolapéldája annak, hogy a legérdekesebb és leghatásosabb történeteket az élet írja. A kötet lapjain megelevenedik előttünk a háborús Hollandia, amikor is a náci előrenyomulás hatására a zsidó családoknak menekülnie kellett. Ebben az időszakban, amikor senki sem volt biztonságban, a menekülő emberek csupán társaik jóságában és saját jószerencséjükben bízhattak. A deportálás elől sokan jószándékú önkéntesek házában húzták meg magukat. Legyen szó gyermekekről, vagy felnőttekről, senki sem volt biztonságban, amikor valaki lelepleződött, azonnal meneküli kellett, hiszen a biztos halál várt volna rájuk, ha maradnak. Bart van Es regénye Lien történetén keresztül tárja az olvasó szeme elé a korabeli eseményeket. Az író, felnőttként döbbent rá arra, hogy volt egy családtagja, akinek a létezéséről mit sem sejtett. Elindult tehát, hogy felgöngyölítse családjának történetét és megértse, hogyan szakadhatott meg Lien kapcsolata a családjával. 

A könyv tulajdonképpen két részre osztható. Egyik oldalról Lien elbeszélése alapján megismerhetjük a gyermek- és fiatalkorát, érzékletes képet kaphatunk a korabeli háborús Hollandiáról és a bújtatott gyermekek sorsáról. Különböző emberi sorsok elevenednek meg előttünk. Láthatjuk az emberi jóság legszebb és legtisztább pillanatait, ugyanakkor szembesülhetünk az időszak árnyoldalaival, amikor is minden a feje tetejére állt. Szomszédok és barátok fordultak egymással szembe, ember embernek lett a farkasa. A holokauszt egy olyan fekete folt a történelemben, melyre minden jóérzésű ember fájdalommal és gyásszal tekint vissza. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk azokról, akik a szükség órájában is megmaradtak embernek és a veszéllyel dacolva szembeszálltak a gonoszsággal és a náci propagandával. Rengetegen próbáltak valamilyen módon segíteni és fontos, hogy megismerjük az ő történeteiket is, hiszen ez adja vissza ez emberiségbe vetett hitünket. Még az igazán sötét időkben is vannak olyan emberek, akik mások megsegítésére áldozták az életüket. Lien élete nem volt könnyű, sokszor méltatlan körülmények között kellett élnie, elvesztette saját gyökereit, szülők nélkül, magányosan kellett boldogulnia és túlélnie. Életének egyik legérzékenyebb és legsebezhetőbb korszakában kellett megtapasztalnia azt az érzést, hogy sehova sem tartozik igazán. Komoly és mély sebeket szerzett, melyek a felnőttkorára is komoly hatással voltak. 

Ahogy haladunk előre a történetben, megismerhetjük életének minden fontos mozzanatát, bepillantást nyerhetünk a legfájdalmasabb és legboldogabb emlékeibe is. A másik oldalról pedig Bart van Es mesél az olvasónak a nyomozás részleteiről. Az író lenyűgöző munkát végzett, hihetetlen precizitással és lelkesedéssel kutatja családjának történetét. A nyomozás alatt bejárta azokat a helyszíneket is, amelyekről Lien mesélt, így még személyesebbé vált számára is a történet. 

Ahogy haladunk előre az olvasásban, úgy válik egyre érdekesebbé és érhetetlenebbé, hogy miért is szakadt meg Lien kapcsolata a van Es családdal. A titok egyre fojtogatóbbá válik, egyszerűen elképzelni sem tudjuk, hogy mi lehet az eltávolodás oka. Úgy érezzük, hogy a család befogadta és szerette a fiatal lányt, és bár látjuk, hogy a kapcsolatuk nem tökéletes, mégis érthetetlen az olvasó számára az egész helyzet. A kötet elolvasása után nem tisztem értékítéletet mondani a szereplők döntéseiről és viselkedéséről. Annyit tehetek, hogy veszek egy mély levegőt és elraktározom magamnak a történetet. 

A kötetet igazán személyessé teszi az olvasó számára a sok fénykép, így még közelebb érezzük magunkhoz Lien történetét. Az interjúk alapján kicsit úgy éreztem, mint én is ott lennék a szobában és csak figyelném, ahogy az idős hölgy mesél az életéről. 

Összességében nagyon érdekes élmény volt Bart van Es írása. Nagyon szerettem ahogy kellő érzékenységgel írt Lien és családja történetéről. Nincsenek rossz érzéseim a kötet elolvasása után és csak dicsérni tudom az író munkáját. Családok nélkül nincsenek történetek, mondja Bart és egyet kell, hogy értsek vele. Nem mindig szép, nem mindig patyolattiszta, de nélkülük elvesznénk. A generációkon át hordozott traumákat csak így lehet feldolgozni. Szeretném hinni, hogy a kötet napvilágra kerülését követően nem csak az olvasó lett egy nagyszerű történettel gazdagabb, hanem a van Es család is elindulhat a gyógyulás útján, hiszen kimondva, vagy kimondatlanul, biztosan hatással voltak rájuk ezek a történések. 

Értékelés: 5/4

A recenziós példányt szeretném megköszönni a Park Kiadónak. Ha tetszett a könyv, akkor ITT tudjátok közvetlenül a kiadó oldaláról megrendelni. 

Read More

Laura Barnett: Variációk ​egy párra + Nyereményjáték

Sziasztok!

Ti is krónikusan végigveszitek magatokban a különböző variációkat arra, “Mi lett volna, ha…”, egy rossz döntés után? Laura Barnett könyve épp ennek a gondolatnak a mentén született. A Variációk egy párra két ember kapcsolatának több különböző lehetséges alakulását veszi végig, így tulajdonképpen három különböző történetet olvashatunk ugyanazokkal a szereplőkkel. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a Park kiadó ősszel megjelent könyvéről.

„Tizenkilenc ​éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem – reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő.”

Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye.

Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk.

Kevés olyan könyv van a várólistámon, aminek az elolvasását ennyire vártam. A Variációk egy párra című könyv azóta szerepelt a listámon, mióta először pillantottam meg közös olvasmányként a NIOK egyik csoportjában. Az első pillanattól kezdve magával ragadott a fülszöveg, mégis konkrétan évek teltek el azóta, hogy végre a kezemben tarthassam Laura Barnett regényét. Mérhetetlenül kíváncsi voltam, hiszen az elmúlt időszakban rengeteg véleménnyel találkoztam, melyek igencsak vegyesek voltak. Kíváncsi voltam, hogy melyik tábort erősítem majd, végtelenül lelkes, vagy csalódott leszek. 

A Variációk egy párra című regény alapgondolata rendkívül érdekes és izgalmas, azt mutatja be, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk. Az egész történetet körüllengi az a bizonyos Mi lett volna ha... érzése. Őszinte leszek veletek, semmiért nem cserélném el a mostani életemet, de bevallom néha eszembe jut, hogy ha bizonyos helyzetekben máshogy döntöttem volna, akkor mennyi minden máshogy történhetett volna az életem során. Ha nem vagyok annyira csökönyös és nem változtatok anno sorrendet a középiskolai jelentkezésnél és teljesen másik gimnáziumba megyek, akkor vélhetően soha nem fordultam volna a szociológia irányába. Ha pedig teljesen más szakra jártam volna, talán soha nem találkoztam volna Miklóssal. Furcsa belegondolni abba, hogy ami jelenleg az életem szerves részét képezi és ami teljesen természetes számomra, mennyire más irányt vehetett volna, ha bizonyos helyzetekben máshogy döntök. A Variációk egy párra című könyv pedig pontosan ezt a kérdéskört járja körül. Vajon milyen mértékben befolyásolják a különböző döntések az életünket? Létezik eleve elrendelt sors? Azok, akiket egymásnak szánt az ég, akkor is egymásra találnak, ha egy időre elválnak útjaik egymástól? 

A regény lapjain Eva és Jim életét követhetjük végig megismerkedésüktől kezdve egészen idős korukig. A történet 3 különböző variációt mutat be, mindegyik változatban más és más élethelyzetben és életkorban kerülnek szoros kapcsolatba egymással. A három változat egyrészről élesen elkülönül, ugyanakkor bizonyos szempontból egybe is simul, hiszen csak az egymáshoz fűződő viszonyuk és az ezzel kapcsolatos események láncolatai térnek el egymástól, minden más esemény (például születésnap, vagy éppen temetés) egyformán jelenik meg  az életükben. Ahogy olvassuk a könyvet egy idő után óhatatlanul arra gondol az ember, hogy talán nem csak az egyes változatok térnek el egymástól, hanem a szereplők személyisége és viselkedése is. Nagyon tetszett, hogy a szereplők tulajdonképpen együtt formálódtak és alakultak a különböző események által és nem ugyanúgy viselkedtek az egyes változatokban. Így sokkal érdekesebbé és hitelesebbé vált az egész történet számomra. 

A cselekmény engem teljesen magával ragadott, nagyon érdekes volt látni a két főszereplő életének különböző morzsáit. Őszintén szólva nem tudnék kedvencet választani, mert egyik változatban sem volt az életük fenékig tejfel (ahogy igazából az életünk sem az), mindegyikben komoly problémákkal kellett megküzdeniük függetlenül attól, hogy életük melyik szakaszában jártak. 

A szereplők nagyon szerethetők és igazán emberiek. Könnyen lehet velük azonosulni, pontosan olyan problémákkal küzdenek, mint bárki más. A karakterek korántsem idealizált, romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Eva és Jim jócskán követnek el hibákat az életük során, olykor nem értjük őket, máskor pedig titkon talán drukkolunk is annak, hogy végre kilépjenek a komfortzónájukból. Az életük ösvénye minden variációban teljesen más időpontban fonódott össze, mindegyik változat magán hordozza az élethelyzetük sajátosságait. 

Őszintén szólva néha kicsit felületesnek éreztem a karakterábrázolást, valahogy nem tudtam együtt létezni és lélegezni a karakterekkel. Olyan volt, mintha mindig éppen egy karnyújtásnyira lennének tőlem. Valahogy nem tudtam megfogni őket, és úgy éreztem, hogy ezáltal kötődni sem tudok hozzájuk. 

Bevallom, kezdetben kicsit nehéz volt megszokni a regény szerkezetét, hiszen az egyes variációk nem külön-külön egységként lettek megírva, hanem tulajdonképpen fejezetről fejezetre ugráltunk egyik változatból a másikba. Néha egy kicsit meg kellett állnom és végig kellett gondolnom, hogy oké...a kettes variációban eddig ez és ez történt, ezek a szereplők bukkantak fel benne...és csak azt követően tudtam folytatni a kötetet. Mivel vitt magával a lendület és a lelkesedés így igyekeztem nem túlságosan elveszni ebben a problémában, ráadásul bevallom, lusta voltam jegyzetelni olvasás közben, így muszáj voltam a saját kis technikámat kifejleszteni, miszerint az egyes fejezetek elején megálltam és végiggondoltam az eddig olvasottakat. Nálam ez nagyon jól bevált, de ha esetleg nálatok ez nagyobb problémát okozna, akkor megosztom veletek azt a tanácsot, amit a NIOK csoportban olvastam. Vegyetek elő egy papírt, osszátok három részre és írjátok fel, hogy 1.-2.-3. variáció. Ezt követően minden fejezet végén írjatok le egy kis gondolatot az adott részhez. Például...Jim éppen xy párja, közös gyermekük xy. És ha legközelebb ehhez a variációhoz értek, nem keveredtek össze, hogy most ki is Jim párja, kik a gyerekei, és amúgy hol is tart az életében. 

A regény hangulata engem teljesen levett a lábamról, mérhetetlenül emberi volt. Eva és Jim nem idealizált romantikus hősök, akik egy varázsütésre rátalálnak a szerelemre és ezáltal boldogon élnek, míg meg nem halnak. Nem egy túlromantizált és idealizált kapcsolat az övék, hanem egy olyan történetet ismerhetünk meg Laura Barnett tolmácsolásban, ami rendkívül igazi és mai. Nem egy könnyed és laza olvasmány, hiszen nagyon kell figyelni és összpontosítani minden egyes fejezetnél és variációnál, hogy képben maradjon az ember, de ha mindezeket megszokja az olvasó, akkor egy igazán egyedülálló, páratlan olvasmányélménnyel gazdagodhat. Nem mondom, hogy hibátlan alkotás, de összességében a hibái ellenére is nagyon szerettem. 

A borító és a fülszöveg egy kicsit becsapós szerintem, hiszen sokkal komolyabb történet, mint amit előre sejtet a külső jegyei által. Mindenesetre én egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt kifejezetten örültem, hogy komolyabb, mint egy átlagos romantikus történet.

Összességében nekem kifejezetten tetszett Laura Barnett regénye, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Ha szeretitek a hasonló, elgondolkodtató történeteket és nem riadtok meg a kötet stílusától, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt neki. 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mivel a Variációk egy párra Londonban játszódik, ezért a játékunkban Londonban játszódó szerelmes regényeket keresünk, az idézetek alapján. A könyvek címét írjátok majd be a Rafi megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

– Tudod, mi jutott eszembe az előbb, Sean? – kérdeztem egy kicsivel később, amikor újra a megfelelő mederbe. – Te lehetnél Mark Darcy, ahogy itt állsz a konyhámban és főzöl.

– Nem hiszen, hogy Mr. Darcy szokott főzni. Vagy igen? – kérdezte Sean zavart arckifejezéssel. – Abban a Jane Austen-könyvben legalábbis nem, amit én olvastam. Volt neki személyzete erre.

– Nem Mr. Darcyra gondolok a Büszkeség és balítéletből, hanem Mark Darcyra a Bridget Jonesból!

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

01.25. Csak olvass!

01.27. Spirit Bliss Sárga könyves út

01.29. Utószó

01.31. Readinspo

Read More