Anyák napi blogturné

Sziasztok!

Rendhagyó blogturnénk keretében szeretnénk köszönteni azokat, akik a legfontosabbak az életünkben: az Édesanyákat. A tizenkét állomáson egy sajátos book tag formájában válaszolunk különböző kérdésekre, természetesen olyanokra, amik kapcsolódnak a könyvekhez és az anyukákhoz is. Sőt, néha az édesanyáink is megszólalnak majd, így megtudhattok egy-két igazán személyes dolgot bloggereinkről. Tartsatok velünk, ünnepeljétek ti is ezeket a csodálatos Nőket, és nyerjétek meg a bloggereink által felajánlott nyereménykönyveket!

ANYÁK NAPI BOOK TAG

Ki a kedvenc könyves anyukád/nagymamád?

Nem ismerek túl sok filmes anyukát, vagy legalábbis nem túl sok maradt meg az emlékezetemben. Egy karakter azonban igazán szimpatikussá vált és úgy gondolom méltán nevezhetem őt a kedvenc könyves anyukámnak. Aki pedig nem más, mint Molly Weasley. 

Ő egy igazán kedves, gondoskodó, édesanya, aki bármit megtenne a családjáért. Ha a gyermekeiről van szó, igazi anyatigrissé változik. Hatalmas kedvenc. 

Melyik könyvszereplőre szeretnél hasonlítani, ha szülővé válsz?/ Melyik könyvszereplőre hasonlítasz anyukaként? 

Nem tudom, ha igazán unalmas szeretnék lenni, akkor Molly Weasleyt mondanám itt is. De az az igazság, hogy én nem egy könyvszereplőre szeretnék majd hasonlítani, hanem a saját anyukámra. 

Ha adoptálhatnál egy könyves karaktert, kinek az anyukája lennél legszívesebben?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Szerintem Thedore Finch anyukája lennék jelenleg a legszívesebben. Sokkal jobban figyelnék erre a fiúra, mint a saját édesanyja és felismerném a jeleket. Vigyáznék rá és minden segítséget megkapna, hogy boldog és teljes életet élhessen. 

Volt olyan könyv, amit anyukád nem engedett elolvasni?

Nem emlékszem ilyesmire. Ahogy ő fogalmazott, nem volt soha semmi, amit tiltani kellett volna nekem. 

Egy könyv amit te szerettettél meg anyukáddal.

Nagyon sok ilyen könyv van, de például ide sorolható a Mielőtt megismertelek és a Daringham Hall sorozat.

Egy könyv amit anyukád szerettetett meg veled. 

A legtöbb csíkos és pöttyös könyv ebbe a kategóriába sorolható. Miatta szerettem meg és ismertem az Üvöltő szeleket, A Jane Eyre-t, a Büszkeség és balítéletet, de hatalmas kedvencem lettem a Születésnap és az Aranyeső is. 

Mi anyukád kedvenc könyve?

Nagyon szereti  Janikovszky Éva felnőtteknek szól könyveit, és A lámpás hölgy című kötetet. Kifejezetten szerette a Mielőtt megismerteleket is. Nagyon nagy kedvence volt gyerekkorában az Aranyeső, a Születésnap és az Álarcosbál is.

Van olyan könyv, amit mindketten olvastatok?

Nagyon sok ilyen könyv van, utoljára az Utóirat: még most is szeretlek! című könyvet olvasuk közösen. 

Egy könyvcím, ami a legjobban jellemzi anyukádat/nagymamádat

Ahogy ránéztem a könyvespolcokra a következő két címen ragadt meg a szemem: Veled minden hely ragyogó és a Nagyszerű nők. Ezzel a két címmel tökéletesen le lehet írni szerintem az én anyukámat. 

A nagymamámat 3 hónapja vesztettem el rendkívül váratlanul. Amikor ránéztem a polcra A láthatatlan fény volt az első, amin megakadt a szemem. 

Kiskorodban milyen könyveket olvasott neked anyukád?

Nagyon sok mesét olvasott nekem anyu. Nagyon szerettem a Disney meséket, de volt Grimm és Andersen gyűjteményünk is. Ezen kívül Benedek Elek volt még nagy kedvencem. 

Az egyik kisgyerekkori könyvem A három nyúl volt, azt rongyosra olvasták nekem a szüleim. 

Anyukád melyik könyvszereplőre hasonlít?

Molly Weasley....az én anyukám a legjobb a világon, szóval természetesen a legjobb könyves anyukára hasonlít a legjobban. 

Ha édesanyáddal egy napot eltölthetnél egy könyv világában, melyik lenne az?

Csakis a Harry Potter világába mennénk. Nem vagyok biztos abban, hogy repesne a boldogságtól, de szerintem tetszene neki. Tudja, hogy nekem ez lenne a legnagyobb vágyam, szóval biztos vagyok benne, hogy nem ellenezné a dolgot. Szerintem jól érezné magát ő is az Abszol úton, vagy Roxmortsban. 

Ki anyukád kedvenc írója?

Janikovkszy Évát nagyon szereti, de nem vagyok biztos abban, hogy van kedvenc írója. Nekem sincs, szóval lehet, hogy ez egy családi vonás. :)

Szoktatok anyukáddal könyvadaptációkat nézni, és figyelni az eltéréseket?

Igen, rengeteg adaptációt láttunk már, szeretjük ezeket a filmeket. Az eltéréseket nem igazán szoktuk megfigyelni, csak élvezzük a közös mozizást. 

Szoktatok könyvet ajándékozni egymásnak az édesanyáddal? Mit adtál/kaptál legutóbb?

Igen, bár tudom, hogy nem igazán őszinte a mosolya, amikor megint könyvet kérek. Tudja, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a könyvespolcon, szóval nem szívesen járul hozzá a káoszhoz. Meg aztán mióta ennyit blogolok nem is igazán tudok milyen könyvet kérni, hiszen amit szeretnék, azt be is szerzem azonnal magamnak. Utoljára karácsonyra kaptam az új Nyáry Krisztián könyvet, annak nagyon örültem. 

Azt hiszem, hogy utoljára egy Bálint gazdás könyvet adtam neki, mert nagyon szeret a kertben molyolni és az Utóirat: még most is szeretlek! című könyvet, mert az elsőt imádta. 

Melyik könyves szerelmedet nem mutatnád be anyukádnak/nagymamádnak, és miért nem?

Nincs ilyen, soha nem szerettem a rossz fiúkat, szóval biztos vagyok benne, hogy az anyukám kedvelné a könyves szerelmeimet. 

EXTRA KÉRDÉSEK ANYUNAK

Melyik könyves szereplőre hasonlít a gyermeked?

Belle - Soha nem ítélsz elsőre, neked mindig az a fontos, ami belül van. Soha nem a külsőségek alapján ítélsz. 

Ha az életed megelevenedne egy könyv lapjain, milyen zsánerbe tartozna?

Dráma - Mindig mindent jól szeretnék csinálni, senkit nem akarok cserben hagyni. Folyamatos kétségek gyötörnek, mindig vívódok. Aztán összeszedem magam és megyek előre tovább.

Milyen könyveket olvastál gyerekkorodban?

Nagyon szerettem a pöttyös és a csíkos könyveket. Az Álarcosbál, a Születésnap és az Aranyeső voltak a kedvencem.

Nyereményjáték

Mostani játékunk során minden állomáson találtok egy kérdést, ami rólatok vagy az anyukátokról szól, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megválaszolni azt. Ha pedig extra pontokat is szereznétek, gyűjtsetek olyan könyveket, melyeknek címe jellemzi az anyukátokat, nagymamátokat, vagy a vele való kapcsolatotokat, fotózzátok le, és a #anyaknapiblogturné #ezvagynekemanyu tagek használatával töltsétek fel saját facebookotokra (nyilvánosan) vagy instátokra, a kép linkjét pedig másoljátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.) 

KÉRDÉS

Ha adoptálhatnál egy könyves karaktert, kinek az anyukája lennél legszívesebben?

a Rafflecopter giveaway

Állomások listája

Május 3. 09:00 - Dreamworld
Május 3. 10:00 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Május 3. 11:00 - Hagyjatok! Olvasok!
Május 3. 12:00 - Readinspo
Május 3. 13:00 - Veronika’s Reader Feeder
Május 3. 14:00 - Utószó
Május 3. 15:00 - Könyvvilág
Május 3. 16:00 - Csak olvass!
Május 3. 17:00 - Flora the Sweaterist
Május 3. 18:00 - Könyv és más
Május 3. 19:00 - FüggőVég
Május 3. 20:00 - Nem félünk a könyvektől

Read More

Sara Collins: Frannie ​Langton vallomásai + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Libri kiadónak hála idén magyarul is megjelent a jamaicai származású Sara Collins debütáló műve, a Frannie Langton vallomásai. A Costa Book Awards legjobb első regénynek járó díját is elnyert mű a címszereplő személyes vallomásán túlmutatva a rabszolgaság intézményének borzalmaira is rávilágít. Játsszatok velünk, hiszen a kiadó jóvoltából két szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyv egy-egy példányát.

Olyan sok gondolatom van ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy azt sem tudom hol kezdjem. A rabszolgaság kérdése, a faji előítéletek, a különböző kísérletek, függőségek, emberi kapcsolatok  sokrétűsége, mind-mind olyan téma, melyek erőteljesen jelen vannak a kötetben. 

Első körben beszéljünk egy kicsit a rabszolgaságról, aztán szépen lassan rátérünk a többi pontra is. Nem tudom Ti hogy vagytok ezzel, de én vajmi keveset tudok a rabszolgaság kérdéséről. A tudásom leginkább történelemórákra és hollywoodi filmekre korlátozódik, de megpróbálok kicsit írni a témáról. 

A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. Nincsenek jogai, csakis kötelességei. Alacsonyabb rendűnek tartják őket, rendszerint nem kapnak fizetséget a munkájukért. A gazdájuk nem riad vissza a testi fenyítéstől sem. Mivel tárgyként tekintettek rájuk, így a nők sem rendelkezhettek saját testük felett. Ha a gazdájuk úgy kívánta, akkor nem mondhattak nemet a szexuális jellegű utasításoknak sem. A könyvben az 1800-as években járunk, ez pedig már az az időszak, amikor szép lassan elkezdik tiltani a rabszolga-kereskedelmet. Terméseztesen a könyvből és más forrásokból tudjuk, hogy ez nem jelent problémát, a legtöbb gazdaság önellátó volt ilyen téren, kitermelték maguknak a következő rabszolga nemzedéket. Mégis, ebben az időszakban folyamatosn párbeszéd tárgyát képezte ez a kérdéskör. 

A legtöbb fekete ember ebben a korszakban, legyen az rabszolga, cseléd, vagy szabad ember komoly előítéletekkel nézett szembe. Alacsonyabb rendűnek, állatiasnak, ostobának, vadembernek tartották őket. Mivel tárgyként kezelték őket úgy gondolták, hogy nincsenek érzéseik, nem is kell tehát finomkodni velük. Ez a felsőbbrendűségtudat az én szememben semmiben sem különbözik a náci antiszemitizmustól, vagy az indiánokról való gondolkodásmódtól. 

No de miről is szól a könyv? Lássuk!

Frannie ​Langton, a hajdan rabszolgasorban élő cseléd ellen brutális kettős gyilkosság a vád: a hatóságok szerint megölte gazdáját, a tudós George Benhamt és annak különc francia feleségét, Marguerite-et. Sorjáznak a terhelő tanúvallomások, melyekben Frannie csábítóként, boszorkányként, mesteri cselszövőként és szajhaként jelenik meg.

Bár az élete múlik rajta, Frannie képtelen felidézni, mi történt azon a végzetes éjszakán. Van azonban valami, amit el tud mondani: saját, kiszolgáltatott és hányattatott életének történetét, mely egy jamaicai ültetvényen kezdődött, és amely talán az akasztófán ér véget. Vallomása az életébe kerülhet, ugyanakkor az igazság olyan bűnöket is leplezhet, melyek borzalmasabbak akár a gyilkosságnál is…

A Frannie Langton vallomásai egyrészt lélegzetelállító első regény, s egy olyan nő jellemrajza, aki kezébe veszi a sorsát még akkor is, ha a világ az elpusztítására tör.

Mikor elolvastam a fülszöveget két másik könyv is eszembe jutott. Az egyik az Alias Grace, a másik pedig bármennyire is meglepő az Édes Anna volt. Persze aztán olvasás közben rájöttem, hogy kevésbé összehasonlítható ez a történet az előbb említett kötetekkel, de valahogy mégis ez a két karakter folyamatosan felvillant előttem olvasás közben. 

A Frannie Langton vallomásai egy rendkívül megrázó, elgondolkodtató és drámai mű, mely véleményem szerint méltán kapott ekkora figyelmet. Sara Collins első regénye nagyszerűen sikerült, igazán magasra tette a lécet. A kötet központi témája a rabszolgatartás, ám ezen kívül más fontos témákat is feszeget az írónő. A faji előítéletek, a nők helyzete és jogai, a fekete emberek lehetőségei, depresszió és a homoszexualitás mind-mind olyan téma, melyek hangsúlyosan jelen vannak a könyvben. 

Mikor olvasgattam a regényről találtam egy olyan kritikát, melyben azt írták, hogy a könyvnek erős feminista felhangja van. Abszolút megértem, hogy miért írták ezt róla. Frannie az a típusú lány, aki rossz időben és rossz korban született. Ügyes, okos, talpraesett lány, aki sokkal többre lehetett volna hivatott, mint ami járt neki abban a korban. 

A történet szerint Frannie Jamaicában töltötte életének az első felét. Egyedüli mulatt lányként és házicselédként, már a birtokon is sokan néztek rá ferde szemmel. A helyzetén az sem segített, hogy gazdája bevonta a saját kétes kísérleteibe, ez még több okot adott arra, hogy a többiek elkezdjenek róla pusmogni. Egy nap azonban Langton elmegy Londonba, magával viszi a lányt és minden magyarázat nélkül George Benham-nál hagyja. Itt közelebbi kapcsolatba kerül a Madame-mal, de aztán minden rosszra fordul. Frannie ​Langton, a hajdan rabszolgasorban élő cseléd ellen brutális kettős gyilkosság a vád: a hatóságok szerint megölte gazdáját, a tudós George Benhamt és annak feleségét, Marguerite-et, ám a lány egyszerűen nem emlékszik semmire. 

Az, hogy Frannie nem emlékszik semmire, ez adja az egész könyv alapját. A könyvben három idősíkot különíthetünk el: Frannie múltja, a tárgyalás, és a jelen, melyben írja az emlékiratot. 

Ahogy Frannie tollat ragad és leírja az egész életét, mely a szörnyűséges eseményekhez vezet úgy rajzolódik ki előttünk a lány hánytatott sorsa. Olyan borzalmakon kellett keresztülmennie, amiket elképzelni is nehezen lehet. Langton embertelen kísérletei olyan borzalmakat idéznek fel az emberben, melyre nincsenek szavak. Kicsit olyan volt ő számomra, mint  egy kontár Josef Mengele. Pontosan ugyanolyan embertelen és brutális kísérletek fűződnek az ő nevéhez is, mint a náci orvosnak. Leírja, hogy hogyan került Londonba és hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni az új házban. Pontos képet ad a Madame és az ő kapcsolatáról is. 

Ahogy haladunk előre a történetben, úgy rajzolódik ki minden olyan tett, mely Frannie-hez köthető és rájövünk arra, hogy talán nem a kettős gyilkosság vádja a legszörnyűbb dolog, amivel valaha szembe kellett néznie a lánynak. 

Az írás központi szerepet tölt be a könyvben. Érdekes tény, hogy szinte az összes főszereplő beszámolót készít önmagáról, Frannie-től Langtonig, Marguerite-ig Benhamig. Mindegyiknek fontos volt, hogy papírra vesse gondolatait. 

A tárgyalás rendkívül érdekes és szomorú. Sokszor olyan érzésem volt, mintha senkit sem érdekelt volna igazán a lány sorsa. Bűnösnek akarták látni, senki nem vette a fáradságot, hogy behatóan megvizsgálja az esetet. Olvasás közben eszembe jutott az egyik kedvenc sorozatom, a Murdoch nyomozó rejtélyei. Jót tett volna a lánynak, egy olyan nyomozó, mint Murdoch. Őt nem érdekelte volna sem a lány bőrszíne, sem pedig a lány előélete, csakis az igazság. :)

Nagyon érdekes volt számomra a Madame és Frannie kapcsolata. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a tiszta érzelmek, vagy valami egészen más motiválta Mr. Benham feleségét, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön a lánnyal. Madame erőteljes hangulatingadozásai, és furcsa viselkedése miatt sokszor eszembe jutott a mániás depresszió fogalma. Az biztos, hogy egyáltalán nem volt boldog, és az ópiumfüggősége is sokat rontott az általános állapotán. Nem érezte fontosnak magát és egy olyan űr tátongott a lelkében, melyre sem a laudánum sem pedig Frannie nem nyújthatott vigaszt. Ez a kapcsolat rossz csillagzat alatt született és soha nem teljesedhetett be. Sem az idő, sem a kor nem adott lehetőséget arra, hogy a két nő boldog legyen egymással. Tudjátok, vannak azok a típusú kapcsolatok, amikor bár jól működik két ember között a kémia, mégis csak lehúzzák egymást és szép lassan tönkreteszik saját magukat. Nos pontosan ez történt itt is. Szép lassan szétzuhantak és innen már nem volt menekvés egyik nő számára sem. 

A könyv végig fenntartja a feszültséget, fokozatosan derülnek ki azok a borzalmak, melyek ahhoz a szörnyű éjszakához vezettek. A regény lírai írásmódja egyszerűen csodás, egy igazi gyöngyszem. 

Azt hiszem, hogy film is fog készülni majd a könyvből, nem lepne meg, ha az elkészülte után Oscar esélyes lenne, minden megvan benne ahhoz, hogy díjakat nyerjen. 

A borító az egyik legszebb, amit mostanában láttam, egyszerűen csodás. 

A Frannie Langton vallomásai egy drámai, megindító és megrázó könyv, mely egy mulatt lány életét mutatja be. A rabszolgaság mellett számos fontos és komoly témát érint a könyv. Igazán elgondolkodtató könyv, órákig lehetne róla beszélni. Nagyszerű első könyv, magasra tette Sara Collins magának azt a bizonyos lécet. Bár nem lett kedvenc, de nagyon szerettem olvasni. Én bátran ajánlom mindenkinek, akit kicsit is érdekel a téma. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mivel a Frannie Langton vallomásai majdnem kétszáz évvel ezelőtt játszódik, szeretnénk titeket egy kis időutazásra hívni. Az állomásokon egy-egy rövid meghatározást olvashattok, ami a történet témájához kötődő személyre, fogalomra vagy dátumra utal. A feladatotok annyi lenne, hogy a helyes megfejtést (nevet, fogalmat vagy évszámot) beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére. A helyesen válaszolók közül két szerencsés megnyerheti a könyv egy-egy példányát.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

MEGHATÁROZÁS

Az Egyesült Királyság ebben az évben tiltotta be a rabszolga kereskedelmet.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04/27 Flora the Sweaterist
04/28 Booktastic Boglinc
04/29 Pandalány olvas
04/30 Always Love a Wild Book
05/01 Readinspo
05/02 Csak olvass!
05/03 A Szofisztikált Macska
05/04 Olvasónapló
05/05 Könyv és más
05/06 Utószó
05/07 Booktastic Boglinc - extra

Read More

Elma van Vliet: Anya, kérlek… + Nyereményjáték

Sziasztok!

A közeledő Anyák napja alkalmából különleges turnéra invitálunk benneteket, ahol megismerkedhettek Elma van Vliet két emlékkönyvével. Az Anya, kérlek… és a Nagyi, kérlek... című könyvek lehetőséget adnak arra, hogy megosszuk egymással az emlékeinket, régi fotókat keresgéljünk az emlékkönyvbe, és megválaszolva a könyvben lévő megható kérdéseket újabb kellemes pillanatokat töltsünk el szeretteinkkel. 

A turné végén a Partvonal kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk megnyerheti az Anya, kérlek… emlékkönyv egy példányát!

Nagyon szerencsés embernek érzem magam, azon emberek táborát erősítem, akik tökéletesen kijönnek az anyukájukkal. Nem mondom, hogy soha nem vitáztunk, vagy soha egyetlen hangos szó sem hangzott el közöttünk, de összességében mindig is remek volt a kapcsolatunk. Bár biztos meg fog cáfolni, de higgyétek el, ő a legjobb fej az egész világon. Mindig számíthatok rá, ha valami bajom van ő az első, aki segít. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ő a legeslegjobb barátom az egész világon. Nem is tudom, hogy mi lenne velem nélküle. Nagyon sok mindent köszönhetek neki, mindig is rá akartam hasonlítani. Ő az egyik legokosabb, legerősebb, legkedvesebb és leglegebb ember az egész világon. Minden nap hálás vagyok azért, hogy ő az én anyukám. :) 

Nehéz ez az időszak, az első olyan Anyák napja közeledik, amikor nem tudom személyesen felköszönteni anyut. Sokan azt mondják, hogy a sok rosszban is meg kell látni a pozitívumot. Hősiesen bevallom nektek, én még nem találtam meg. Mióta elkezdett komolyodni a helyzet nem voltam otthon. Mivel Budapesten élek, és itt van a legtöbb fertőzött, így nem szerettem volna anyuék, vagy az idős nagypapám életét veszélyeztetni. Ezt az időszakot viszont egyre nehezebben viselem. Hiába beszélünk sokat telefonon, de ez mégsem ugyanaz. Alig várom már, hogy végre hazamehessek.

Nagyon szerettem volna átlapozni anyuval a könyvet virtuálisan, de sajna az elmúlt napokban mindkettőnk erős migrénnel szenvedett, így a közös olvasás elmaradt, de nem gond. Remélhetőleg így, ebben a formában is tetszik majd nektek a könyv értékelése. :)

No de lássuk is miről szól pontosan a könyv!

ÚJ, ÜNNEPI KIADÁS - Emlékek ajándékba

Kérdezz-felelek a régi időkről, napjainkról

Mindenkinek vannak az életében nagyon fontos emberek. Van, akit azért szeretünk, amilyen, mások jelenléte pedig különös jelentőséggel bír, hiszen segítenek, hogy önmagunk lehessünk, és feltétel nélkül szeretnek bennünket. Manapság gyakran elfelejtjük elmondani ezeknek az embereknek még életük során, mennyire szeretjük őket, illetve nem tudunk elég időt tölteni velük. Ebben segít ez a könyv. Kérjük meg édesanyánkat, válaszoljon a kérdésekre, ossza meg velünk emlékeit, fotóit - majd adja vissza nekünk a könyvet.

Az Anya, kérlek egy különleges emlékkönyv, tele nagyszerű, kreatív, olykor egészen megható kérdésekkel. Kiváló ajándék minden édesanyának, és egyúttal minden gyermeknek.

Ez a kötet egyszerűen egy csoda. Kívülről és belülről is varázslatos. Imádom lapozgatni.

Az első gondolatam az volt, hogy ez a kötet teljesen olyan, mint egy emlékkönyvbe oltott barátságfüzet. Mikor általános iskolás voltam hatalmas divat volt mindkettő. Imádtam kitölteni és olvasgatni is. 

Ez a könyv egy igazán érdekes ajándék, hiszen bár az édesanyánk kapja, mégis mi leszünk tőle gazdagabbak. Minden megválaszolt kérdés, minden fotó azt a célt szolgálja, hogy jobban megismerhessük édesanyánkat. Az a legjobb benne, hogy nemcsak közelebb hozhatja az embereket egymáshoz, hanem az is kiderülhet, hogy több a közös bennünk és az anyukánkban, mint első körben gondoltuk volna. 

Mikor először végigpörgettem a könyvet rengeteg kérdésre tudtam már a választ, de még így is vannak olyan oldalak, amelyek majd újdonsággal szolgálnak. 

Négy fő témakör köré épül a könyv, a kérdések ezeket a kategóriákat ölelik fel, ezek a fő fejezetek:

• A gyermekkorról és a felnőtté válásról
• A szerelemről és családalapításról
• A szabad időről és a nagyszerű dolgokról
• Arról a különleges emberről, aki vagy

Ahogy látjátok, az élet minden területét lefedik a fő témakörök. Nagyon tetszik az egész könyv felépítése, hiszen a kérdéseken túl lehetőséget ad az önálló írásra is az anyukáknak. Ha egy-egy kérdés beindította a kitöltő édasanya fantáziájat nem kell visszafognia magát, az üres oldalakon bátran kibontakozhat. Ezen felül képeket is lehet beragaszgatni, így válik ez a kötet egy igazi, csodálatos emlékkönyvvé. 

Szerintem kifejezetten jó ötlet, hogy vonalas a könyv belseje. Én egyszerűen képtelen vagyok sima papírra írni. Vonalak nélkül elcsúszok és ferde lesz az írásom. Gyanítom ezzel a gonddal nem vagyok egyedül, így biztos vagyok benne, hogy másnak is tetszik majd a vonalazás. 

A borító egyszerű, de nagyszerű. Nagyon tetszik a színvilága. A kedvenc színem a rózsaszín, szóval már ezzel megvett magának a könyv. 

Összességében nekem nagyon tetszik ez az emlékkönyv, alig várom, hogy odaadhassam az anyukámnak és elkezdje kitölteni. A kérdések lefedik az élet minden területét, így garantáltan minden fontos dolgot megtudhatunk édesanyánkról. Tökéletes ajándék Anyák napjára, vagy csak úgy. Ha szeretnéd anyudat még jobban megismerni, akkor mindenképpen szerezd be ezt a kötetet. Bátran ajánlom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mostani játékunkban filmekből és sorozatokból ismert, fantasztikus nőrokononokat keresünk - pontosabban három anyukát és egy nagymamát. Mindegyik turnéállomáson találtok egy képet a keresett anyukáról vagy nagymamáról, a rafflecopter dobozba pedig a filmbéli/sorozatbéli karakterük NEVÉT várjuk!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista 

[Blogturné Klub]
26 - Hagyjatok! Olvasok!
27 - Spirit Bliss Sárga könyves út 
29 - Csak olvass!
30 - Utószó

Read More

Daniel Cole: Végjáték (Rongybaba 3.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Utolsó fejezetéhez érkezett Daniel Cole izgalmas krimisorozata. A Libri Kiadónál megjelent sorozat harmadik részében újra találkozhatunk Emily Baxter felügyelővel, és William Fawkes is előkerül. Csatlakoznak hozzájuk régen nem látott ismerős karakterek, hogy együtt oldják meg az egykori, nyugalmazott rendőr gyilkosságának csavaros ügyét. De vajon ki a gyilkos? Tarts te is a Blogturné Klub 3 bloggerével és nyerd meg a turné végén a Végjátékot!

Mint tudjátok kevésbé áll hozzám közel a krimi műfaja, de egy háztartásban élek egy vérbeli rajongóval. Miklós hatalmas Daniel Cole fan, imádja a sorozat első két részét, így beajánlottam harmadik turnézónak. Szerencsére mindenki nyitott volt az ötletre, így az ő segítségével elindulhatott a turné. Fogadjátok sok szeretettel az írását

Mindig is nagyon közel állt hozzám a krimi műfaja (filmekben, sorozatokban, könyvekben egyaránt), de valahogy ez az elmúlt néhány évben csúcsosodott ki igazán. Ebben az időszakban csak úgy faltam könyveket, köszönhetően egyrészt Daniel Cole: Rongybaba című kötetének. Mondhatni egyfajta mérföldkőnek számított anno az olvasási élményeim között. Nem feltétlenül azért, mert megújította volna a krimi műfaját, inkább azért, mert a műfajra jellemző elemeket kitűnően vegyítette egymással, a karakterei jól felépítettek és szórakoztatóak voltak, a feszültség pedig végig érezhető volt a könyv minden egyes során. 

Most pedig itt vagyok és az immár trilógiává bővült történet záró darabját tartom a kezemben….felemás érzésekkel. Elképzelhető, hogy irreálisan nagy elvárásokkal láttam hozzá az olvasáshoz, de egyszerűen nem tehettem máshogy. Fontos volt számomra, hogy méltó módon legyen vége annak a történetnek, amit a kezdetektől fogva követek és szeretek.

No de miről is szól a történet? Lássuk!

Egy bezárt szoba.

Egy holttest.

Egy sírba vitt titok.

Amikor a nyugalmazott rendőr őrmestert, Finlay Shaw-t holtan találják egy bezárt szobában, mindenki elkönyveli, hogy öngyilkosság történt. A kegyvesztetté vált William „Wolf” Fawkes nyomozó azonban másra gyanakszik.

Korábbi társával, Emily Baxter nyomozóval és Edmunds magánnyomozóval közösen Wolf kutakodni kezd Shaw múltjában. Vajon tényleg olyan feddhetetlen volt, amilyennek hitték? Vagy mégis folt esett a becsületén?

Ám nem mindenki örül Wolf visszatérésének, és ahogy nyomozása során egyre sötétebb titkokra derül fény a rendőrségi korrupcióról, úgy sodorja magát egyre nagyobb veszélybe. Hamarosan már nemcsak a karrierje forog kockán, hanem a hozzá legközelebb állók élete is…

Egy vérbeli krimi fülszövege, ugye? Sajnos azonban ez a remény és ígéret hamar szertefoszlik.

Azt kell mondanom, hogy a könyv nem tipikusan az a krimi, amire az ember először számítana. Mondhatni az első két részhez képest, ezt nem is nagyon tudom kriminek nevezni, viszont el kell ismernem, hogy amit egy trilógia záró darabjának mindenképpen el kell végeznie, azt ez a kötet is maradéktalanul elvégzi. Elvarrja a szálakat és lezárja a történetet. 

Rendkívül fontos számomra, hogy egy krimi folyamatosan meg tudjon lepni, hogy lélegzetvisszafojtva figyeljek és hüledezzek a csavarok olvasása közben. Sajnos, mint krimi, szerintem a Végjáték nem működik, de mint egy trilógia záró kötete mégsem vall kudarcot. És hogy miért ez az ellentmondás? Egyrészt, aminek örültem, hogy a nyomozók érzelmi élete és belső világa nagyobb hangsúlyt kapott, viszont érzésem szerint ez a nyomozás és maga a bűneset kárára történt. Az egyensúlyt a kettő között ebben az esetben szerintem nem sikerült létrehozni. A Rongybaba és a Hóhér csavaros és morbid jelenetei után egy kicsit csalódottan fejeztem be a könyvet, annak ellenére is, hogy érzelmi szempontból egy szép lezárást kaptunk. 

Számomra egyértelműen a karakterek voltak, akik hátukon vitték a cselekményt. Még mindig zseniálisan megírtak, jól ábrázoltak a szereplők: Wolf, Baxter, Rouche, Edmunds, Shaw….egytől egyig érdekes és szórakoztató karakterek. Ezen a ponton csak elismeréssel tudok nyilatkozni.

Összességében úgy érzem, hogy a könyv alapvetően egy jó záró akkordja a trilógiának. Jobban megismerkedhettünk a szereplőkkel, akik szemszögéből végigkövethettük a könyvek eseményeit, ez rendkívül pozitív élmény volt. A bűneset, illetve maga a nyomozás  és az ezzel járó izgalom és feszültség háttérbe szorulását nehezen éltem meg, de ha valakinek ettől sikerül függetlenítenie magát, akkor egy remek könyvélményben lesz része. Végül köszönettel tartozom az írónak, hogy elindított ezen a műfaji vonalon, ez az amiért igazán hálás vagyok neki. És ez az, amiért Anikó már kevésbé hálás….

Értékelés: 5/3,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Emily Baxter és William Fawkes párosa végig nagyon különleges a könyvek során, ám a Végjátékban teljesedik ki igazán a kapcsolatuk. A nyereményjátékban is híres nyomozó párosokat keresünk, akik együtt nyomoznak a (sorozat)gyilkosok és bűnbandák után a filmekben. Minden blogon látsz egy filmjelenetet, ám nekünk nem a filmek címe, hanem a két nyomozó neve kell! Ha nem jössz rá egyből a filmre, akkor nyugi. Minden blogon találsz néhány nyomot, ami alapján rájöhetsz, hogy kiket keresünk. Írd be a Rafflecopterbe a nyomozópárosok nevét és a turné végén megnyerheted a Végjáték egy példányát. 

Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A híres páros tagjai igazi sötét zsaruk, akik olyan különleges és földönkívüli ügyek után nyomoznak, amikről az embereknek tudomása sincs. Szervezetük álcázza magát, és ezért nem félnek használni a neutralizáló eszközt sem. Hogy hívják a földönkívüli zsarukat?

a Rafflecopter giveaway

A turnéban résztvevő bloggerek

04.24. Zakkant olvas
04.26. A Szofisztikált macska
04.28. Csak olvass!

Read More

Jeanine Cummins: Amerika ​földje + Nyereményjáték

Sziasztok!

Márciusban, a Helikon jóvoltából jelent meg magyarul Jeanine Cummins első regénye, az Amerika földje, mely egy igazán égető társadalmi problémával foglalkozik: a menekültek helyzetével. A regény Mexikóba kalauzolja az olvasót, és azt mutatja be, hogy mennyire reménytelen annak a helyzete, aki egy jobb élet reményében az Egyesült Államokba menekülne. Tarts öt bloggerünkkel, ismerd meg ezt az izgalmas regényt, és ha szerencséd van, akár a könyv egy példányát is megnyerheted!

Az Egyesült Államokban jelenleg a lakosság több mint 10 százaléka, vallja magát mexikói származásúnak. A két ország kapcsolatának legérzékenyebb pontja az illegális bevándorlás. Sokan a biztos halál és a veszélyek elől menekülnek, de rengetegen utaznak Amerikába a jobb élet reményében, mert Mexikóban csak szegénység és nyomor vár rájuk. A legnagyobb probléma az, hogy az illegális bevándorlók rendkívül veszélyes módon, hatalmas kockázatot vállalva próbálnak eljutni északra. 

A világ egyik legveszélyesebb vasúti útvonala az a Mexikót átszelő tehervonat-hálózat, amelyen a Közép-Amerikából az USA-ba igyekvő illegális bevándorlók utaznak. Évente nagyjából félmillióan vágnak neki az útnak a köznyelvben „La Bestia” azaz „Szörnyeteg” néven elhíresült halálvonaton. Potyautasként ugranak fel a Mexikó déli részéből az északi határ felé közlekedő tehervonatokra, ahol a raktérben megbújva vagy a kocsik tetején kapaszkodva próbálják átvészelni az utat. Ez az utazási mód rendkívül veszélyes, sokan sajnos nem élik túl. 

A határon sem könnyű átjutni, hiszen sok helyen kerítés tartja távol az embereket az Egyesült Államoktól. Sajnálatos módon a kerítés az illegális bevándorlást a sokkal veszélyesebb sivatagi útvonalakra terelte, ahol bevándorlók tucatjai halnak meg hőguta és kiszáradás következtében. A kerítés megépítéséből profitáltak továbbá a különböző embercsempész szervezetek, amelyek 4-10 ezer dollár fejében juttatják át a kétségbeesett menekülteket az USA-ba. 

Azért szerettem volna egy kicsit írni Nektek ezekről a dolgokról, mert a ma értékelt könyvem központi témája az illegális bevándorlás Mexikóból az Egyesült Államokba. Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én eléggé tudatlan voltam ebben a témában, szóval ahhoz, hogy megfelelően tudjam értékelni a könyvet, muszáj volt jobban utánaolvasnom a könyv alapjául szolgáló problémának. 

No de lássuk miről is szól pontosan a történet. 

La ​Bestia – A Szörnyeteg. Így nevezik Mexikóban azokat a tehervonatokat, amelyek tetején az elviselhetetlen szegénység, vagy a drogkartellek, vagy épp saját bűnös múltjuk elől menekülve tömegek utaznak Közép- és Dél-Amerika országaiból az Egyesült Államok, „Amerika földje” felé. A „piszkos Amerikából” egy jobb helyre, amelynek persze szintén megvan a maga mocska – például épp a bevándorlók ellen felszított gyűlölet formájában. Több ezer kilométeres útjuk során a menekülő embereket szinte kivétel nélkül kifosztják, váltságdíjat remélve foglyul ejtik, a nőket megerőszakolják – a Mexikót behálózó nagy hatalmú kartellek mindenütt ott vannak, és nekik az emberélet olcsó.

Lydia soha nem gondolta, hogy belőle is „migráns” lesz: Acapulco városából való, jómódú, középosztálybeli mexikói nő, akik nyolcéves kisfiával, Lucával együtt mégis a La Bestián, majd a hírhedt Sonora-sivatagban, egy embercsempész vezette csapatban próbálja elérni az ígéret földjét, a határfalon túli Egyesült Államokat. Ha nem sikerül, mert valaki felismeri vagy elárulja őket, és üldözőjük rájuk talál, a biztos halál vár rájuk. Csak a Gondviselésben, avagy a földönfutókat segítő, jólelkű emberekben bízhatnak.

A sors szörnyű fintora, hogy egy megnyerő modorú, irodalom- és operakedvelő, a kislányáért rajongó ember elől kell menekülniük – olyasvalaki elől, aki szereti Lydiát. Hogyan lehetséges ez?

Őszintén szólva hatalmas bajban vagyok, nagyon nehezen tudok írni az Amerika földjéről. Eléggé felemásak az érzéseim a történettel kapcsolatban. Az alaptörténet nagyon tetszett, igazán megrendítő volt olvasni Luca és Lydia menekülését. A másik oldalról viszont valahogy nem került hozzám közel a történet. Mindig mondtam nektek, hogy az igazán jó történetek beférkőznek a bőröm alá és fogva tartják a lelkemet. Az Amerika földje azonban nem érte el ezt a hatást nálam. 

Olvastam, hogy sok emberből hatalmas indulatot váltott ki ez a könyv. Miután Oprah elismerő szavakkal illette Twitteren, elszabadult a pokol és sokan sokfélaképpen reagáltak Jeanine Cummins írására. A helyzet odáig fajult, hogy a kiadónak konkrétan le kellett mondania a tervezett promóciós turnét. Ez mennyire durva már! Azok, akik felszólaltak az  írónő ellen többek között azt nehezményezték, túlságosan a sztereotípiákra épít az írónő a témával kapcsolatban.
Ha kíváncsiak vagytok a részletekre a témával kapcsolatban, akkor ITT olvashattok a kritikáról, ITT pedig a promóciós turné törléséről találtok bővebb információkat.

Miután ezt megláttam elkezdtem azon gondolkodni, hogy talán a hitelesség lehetett a fő probléma számomra. Persze bárkinek lehet annyira komoly és mély lexikális tudása a témáról, hogy könyvet  írjon róla (az utószóban Jeanina Cummins le is írja, hogy milyen sok kutatás előzte meg a regény írását), de vajon mennyire lesz hiteles egy olyan könyv, melynek az írója "csak" interjúk és könyvek által ismeri a helyzetet. Eszembe jutott egy másik könyv, amit mostanában olvastam, A rossz feminista, amiben Roxane Gay írt a rabszolgaság ábrázolásáról. A kötetben kritizált minden olyan könyvet és filmet, amelyet fehérek írtak a témáról. Ő is a hitelessségre helyezte a hangsúlyt, kissé hatásvadásznak és dühítőnek nevezte ezeket az alkotásokat. Bár rendívül sikeresek, mégsem a valódi helyzetet mutatják. Szerintem nekem is ez lehetett a fő problémám a könyvvel. Valahogy nem éreztem igazán hitelesnek. Minden kétséget kizáróan nagyon sok energiát fektetett az írónő abba, hogy mindent megtudjunk Mexikóról és az illegális bevándorlásról, de nálam valahogy mégis elmaradt az igazi katarzis, amit ez a történet megkívánt volna. Az utószóban leírja azt is Jeanine Cummings, hogy aggódott, hogy talán nem ő a megfelelő ember arra, hogy írjon egy ilyen történetet. Ez pedig talán igaz, talán tényleg sokkolóbb és megdöbbentőbb lenne olyan ember értékezéseit olvasni, aki szintén megjárta ezt a veszélyes utat. Viszont nagyont tetszett Norma Iglesias - Prietónnak (aki amúgy a San Diego State Universityn a Mexikói Tanulmányok tanszék vezetője) az a mondata, amit az írónőnek mondott, miközben a nőt kétségek gyötörték: "Jeanine, minél több hangra van szükségünk, hogy elmondják ezt a történetet." Mert ez viszont rendkívül igaz. Hiszen én sem találkozhattam volna ezzel a problémával, ha nem olvasom el ezt a könyvet. 

Szóval az a helyzet, hogy nincs igazság. Teljesen egyetértek azokkal az emberekkel, akik bírálják a könyvet, de közben azokat is megértem, akik el vannak ragadtatva a történettől. Nem lepne meg, ha azt olvasnám a neten, hogy film készül belőle. Tökéletes alap Hollywoodnak. 

Azt hiszem megint sikerült kicsit elkalandozni, szóval visszatérek a lényegre. 

A könyv cselekménye rendkívül izgalmas és eseménydús. Luca és Lydia útja egy borzalmakkal tarkított utazás, melynek egyetlen célja van, biztonságban elérni északra. A történet felépítése nagyon érdekes. Ahogy haladunk a jelenben és együtt utazunk szereplőinkkel, különböző flashback-ek segítségével megismerhetjük a múltjukat is. Szép lassan körvonalazódnak az előzmények, amelyek miatt anyának és fiának menekülnie kell Acapulcoból. A "La Bestia" és a sivatag beemelése igazán nagyszerű (és emiatt kissé becsapós), hiszen ettől tűnik igazán realisztikusnak az egész könyv. 

A drogkartellek, vagyis jelen esetben La Lechuza (mely nem egy létező kartell, csupán a képzelet szüleménye) leírása is realisztikusnak tűnik. A rémuralom, a különböző gyilkosságok és gaztettek rendkívül megrázóak. Igazán boldog vagyok, hogy nem kell hasonlókat átélnem. 

Lydia egy rendkívül erős nő, aki bármire képes azért, hogy kisfiát biztonságba vigye. Mindent és mindenkit elvesztett, már csak Luca maradt számára. Hihetetlen dolgokon kellett keresztül mennie, hogy eljuthasson északra. Sajnos azonban nem tudtam azonosulni a karakterével. Néha rendkívül idegesítő volt számomra. Tényleg csodálatos anyának gondolom, és hatalmas dolog, hogy nekivágott ennek a veszélyes útnak, de egyszerűen nem tudtam igazán megkedvelni. 

Luca  egy hihetetlen kedves és szerethető kisfiú, aki rendkívül bátor volt az egész út során. Konkrétan a tökéletes kisgyerek megtestesítője. Erős és szívós fiú, aki teljesen tisztában van a helyzet súlyával. Korát meghazudtoló érettséggel és komolysággal áll a helyzethez és az úthoz. Vajon tényleg létezik ennyire tökéletes gyerek?

A különböző mellékszereplők is szimpatikus és szerethető karakterek. Nagyon tetszett, hogy mindenkinek más az élettörténete, így több olyan motivációt is megismerhetünk, mely menekülésre készteti az embereket. 

Rebeca és Soledad, hatalmas kedvenceim voltak az egész történet során, legalább annyira aggódtam az ő testi épségükért, mint a két főszereplőért. A két lány bár igazán fiatal, de komoly megpróbáltatásokkal kellett szembenéziük. Feltűnő szépségük nem válik hasznukra, így az út északra számukra sokkal nagyobb kockázatokat rejt. Az ő történetszáluk rávilágít arra, hogy még mindig vannak olyan területek, ahol a nők nem érnek többet egy darab húsnál. Ahol kiszolgáltatottak és bármit megtehetnek velük. Nincs szavuk, nincs életük, nincs lehetőségük. Az út is számos veszélyt rejt számukra. Szépségük miatt ki vannak téve az embercsempészeknek, és ha nincs segítségük, akkor könnyen az út szélén találhatják magukat. 

Az út során a szereplők komoly akadályokba ütköztek, kicsit olyan érzésem volt, mintha az írónőnek lett volna egy listája arról, hogy milyen problémákkal kell szembesülnie egy illegális bevándorlónak. 

Valaki nem tud felszállni a vonatra? - pipa

Valai leesik a vonatról? - pipa

Valakit meg akarnak erőszakolni? - pipa

Valakinek elveszik a pénzét? - pipa

Valakit kitoloncolnak? - pipa

Valaki megsérül? - pipa

És még sorolhatnám a hasonló példákat. Kicsit olyan érzés volt, mintha ezzel az egy könyvvel Jeanine Cummins mindent szeretett volna bemutatni, ami egy illegális bevándorlóval megtörténhet. Persze megrázó volt ezekről a dolgokról olvasni, de mivel nagyon sok minden történt, így ezek a momentumok nem kaptak kellő hangsúlyt a könyvben. Ott voltak, de mégsem értek el akkora hatást, mint amekkorát érdemeltek volna. Legalábbis szerintem. 

A könyv bár olvastatja magát, hiszen rendkívül eseménydús, mégis kissé nehezen olvasható. Szerencsére imádom a spanyol nyelvet, ezért nem volt zavaró, de hihetetlenül sok spanyol kifejezés van a kötetben és nem mindig egyértelmű annak a jelentése. 

A könyv borítója nagyon szép, nekem kifejezetten tetszik. 

Összességében bár nem vagyok teljesen oda meg vissza ezért a kötetért, de minden kétséget kizáróan hatásos és nagyszerű történet. Az Amerika földje abszolút nem egy könnyű olvasmány, és vannak kétségeim a hitelességet illetően, mégis úgy gondolom, hogy abszolút megéri elolvasni. Bár nem tökéletes a mű, mégis egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, amely rendkívül fontos. Ha szeretitek az ilyen jellegű könyveket, mindenképpen olvassátok el. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Az Amerika földje azért is nagyon jelentős regény, mert menekültek történeteit mutatja be és hozza közelebb az olvasóhoz. A mostani játékunkban ezért az lesz a feladatotok, hogy olyan könyvek címét találjátok ki, melyek szintén migránsok történeteit beszélik el. Minden állomáson egy-egy idézetet találtok a művekből, és ezek alapján kell kitalálnotok, hogy mi a könyv címe, és a megoldást beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

Sok-sok évvel később, amikor anyám megosztotta velem a történetet, végül megértettem, hogy amikor kiskoromban iskolába indultam, miért nem azzal engedett útnak, hogy „érezd jól magad”, vagy akár azzal, hogy „ne állj szóba idegenekkel”. Ugyanis mindig csak ennyit mondott: „vigyázz a szádra”. A világ legtöbb táján az anyák mindig arra biztatják a gyerekeiket, hogy csak kérdezzenek bátran.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:
<Blogturné Klub>
04. 21. Utószó
04. 23. Flora the Sweaterist
04. 25. Csak olvass!

Read More

Madeline Miller: Akhilleusz ​dala + Nyereményjáték

Sziasztok!

Néhány évvel ezelőtt jelent meg magyarul először Madeline Miller különleges mitológiai témájú regénye, az Akhilleusz dala, idén pedig már új, keményborítós kiadásban, és egy különleges extra novellával kiegészítve vehetjük a kezünkbe a regényt a General Press jóvoltából. Tarts a Blogturné Klub öt bloggerével, ismerd meg ezt az egyszerre modern, mégis ősrégi történetet, és nyerd meg a regény egy példányát is!

Az ókori görög mondák és mítoszok, a hellén történelem kezdeteihez visznek el bennünket. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte. A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzi felé irányult. Például Aphrodité a szerelem istennője, míg Arész a háború, Hadész pedig az alvilág és a halottak istene volt. Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. 

Ahogy a Xena című sorozat intrójában is mondták már „Amikor még a régi istenek éltek… hadvezérek… és királyok…. (URAMTEREMTŐM…remélem nem vagyok még olyan öreg…és legalább páran tudjátok, hogy miről beszélek), és a Herkulesben is láthattuk, hogy a görög istenek milyen fontos szerepet töltöttek be, úgy az Akhilleusz dalában is meghatározó a létük. 

A könyvnek az alapja a sokunk által ismert Íliász. Homérosz műve az egyik legnagyobb tekintélyű ókori görög eposz, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása. Az eposz nem a trójai mondakör egészét, hanem csupán a trójai háború utolsó, tizedik évének egyetlen epizódját – Akhilleusz haragját, és ennek következményeit mondja el úgy, hogy utalásokban az előzményeket és a következményeket is érzékelteti. 

No de lássuk miről is szól a könyv. 

Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…

El kell mondanom nektek, hogy én egyszerűen imádtam a könyvet. Már anno az iskolában is a görög mitológia volt az egyik kedvenc témám, így borítékolható volt, hogy oda meg vissza leszek a történetért. 

A regény egyszerűen nagyszerű, csodálatos nyelvezettel írta mag Madeline Miller. Az írói stílusa kifogástalan. Egy ideje már a polcomon áll a Kirké című könyve, határozottan előrébb hoztam az olvasási listámon. 

A kötet tulajdonképpen egy különleges szerelem története, és az Iliász újramesélése egy hihetetlenül egyedi és érdekes szemszögből. A kivitelezés zseniális, a stílus szerintem csillagos ötös, a történelmi hitelesség hibátlan. Megőrzi az ókori drámák hangulatát, de az egyedi hangvétel miatt mégis nagyon mai, könnyen és gördülékenyen olvasható. 

Nem egy pörgős,  gyors könyv,  de mindezek ellenére sem volt unalmas, sőt...egyszerűen csodálatos. Csakis szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Egyszerűen minden a helyén volt. A főbb pontok nem szolgálnak meglepetéssel, hiszen mindenki ismeri Akhilleusz történetét és Patroklosz szerepét a trójai háborúban, mégis letehetetlen a történet. 

Különlegessége, hogy nem csupán a trójai háborút meséli el, hanem annál sokkal többet ad az olvasójának. A kötet első felében végigkövetjük a két fiú gyermekkorát és fiatalságát és csak a második felében érkezünk el Trójába. A kötet fő motívuma egyáltalán nem a háború, sokkal inkább az érzelmek és a két fiú különleges kapcsolata dominál.  A két fiú egymásra találása annyira szépen kerül ábrázolása, hogy öröm olvasni. Az érzelmek és szerelmi szál nagyszerűen van megírva. Hihetetlenül különleges az egész, az egyik legszebb LMBTQ könyv, amit valaha olvastam. Annyira tiszta és különleges az ő kapcsolatuk, amelyre egyszerűen nincsenek szavak. 

Madeline Miller úgy mesélte el Akhilleusz történetét, hogy nem az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket. A történetet Patroklosz szemszögéből ismerhetjük meg, aki nagyszerű mesélő. Nagyon közel került hozzám a karaktere, sokkal szimpatikusabb volt számomra, mint Akhilleusz. 

A regényben fontos szerepet kap a sors ereje, ami nagyon szépen bontakozik ki a cselekmény során. Olvasás közben rájövünk, hogy sem Akhilleusz, sem pedig Patroklosz nem kerülheti el a végzetét. Nagyon érdekes, hiszen ez az egész nem ér semmit az odavezető út nélkül. Hiába tudjuk a történet végét, mégis kíváncsian várjuk azt, hogy milyen módon jutnak el főhőseink a jóslatokban megfogalmazott végkifejlethez.  

Néha olvasás közben azt éreztem, hogy ez a könyv "rosszabb", mint a Trónok harca. Annyi komoly és durva jelenet volt, hogy csak lestem. Persze tudtam, hogy ezek abszolút benne vannak a görög mitológiában, de valahogy mégis megrázó volt számomra a véresebb jelenetek olvasása. 

Az új kiadásban helyet kapott egy bónusz novella is, mely abszolút hű volt a könyv tartalmához. Zseniálisan sikerült az is, egyszerűen imádtam. 

Összességében egyszerűen imádtam a könyvet. Igazán élvezetes, nagyszerű és zseniális olvasmány, amely teljesen megváltoztatja az ember hozzáállását Akhilleuszhoz és úgy összességében a trójai háborúhoz. A könyvnek nagyon szép a nyelvezete, tényleg csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. Ha szeretitek a görög mitológiát mindenképpen olvassátok el, ha pedig nem...nos akkor is. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mivel az Akhilleusz dala a görög mitológia történeteit dolgozza fel, ezért mostani játékunkban mitológiai szereplőket kell felismernetek. Minden állomáson egy-egy festményt találhattok, melyek egy-egy görög mitológiai alakot ábrázolnak, nektek pedig meg kell neveznetek, hogy ki ez a személy, és ezt a nevet beírni a Rafflecopter dobozba!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

<Blogturné Klub>
04. 18.  Utószó
04. 20.  Booktastic Boglinc
04. 22.  Csak olvass!
04. 24.  Sorok között
04. 26.  Könyv és más

Read More