2020. augusztus 11., kedd

Mészöly Ágnes: Darwin-játszma + Nyereményjáték

Sziasztok!

Mészöly Ágnes nem mindennapi ifjúsági regénye négy kamaszlány életébe enged bepillantást, akik titkos cselszövéssel szeretnének megszabadulni cseppet sem kedvelt osztályfőnöküktől, ám azt sajnos a saját bőrükön kell megtapasztalniuk, hogy a tetteknek bizony következménye van. Tartsatok velünk a Blogturné Klub és a Móra Kiadó retro turnéján, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott két példány egyikét a könyvből!

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian megtapasztaltuk már azt, hogy milyen érzés, amikor egy adott tanár nem az osztály szívének a csücske. Sokszor kölcsönös a "szimpátia", így mindkét fél játszmázni kezd. A diákok rendetlenkednek és mindent megtesznek azért, hogy a tanár életét megkeserítsék. Természetesen sokszor a tanár sem tétlenkedik és igyekszik valahogy kierőszakolni a tanulók figyelmét, megbecsülését...vagy csak egyszerűen revansot szeretnének venni. 

Elmesélek nektek két történetet, mindkettő általános iskolában történt meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyik esetben sem vettem aktívan részt ezekben a dolgokban, de az is tény, hogy ellene sem tettem semmit. 

Az általános iskolai osztályom igazi bajkeverő osztály hírében állt. 24-en voltunk, ebből 15-en fiúk voltak. Soha nem voltak kezes bárányok, de a bajok akkor kezdődtek igazán, amikor az osztályfőnökünk elment babázni. Ő egy olyan tanár volt, akitől tartottak a fiúk, volt tekintélye és soha egy másodpercig sem engedtek meg maguknak olyan viselkedést, ami nem odaillő lenne. Miután elment minden megváltozott. Kaptunk egy új történelem és magyar tanárt, egyikkel sem volt az osztálynak felhőtlen a kapcsolata. Mindkettőt kikészítették. 

A magyar tanár egy kezdőnek számító hölgy volt, aki nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Nem ismerte fel, hogy az osztálynak hiányzik még a régi pedagógusunk és nem tudtunk azonnal megbarátkozni a stílusával. Azt gondolta, hogy keménységgel tudja a legjobban kivívni a tiszteletünket, de ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Miután többször is igazságtalanul szigorúan viselkedett, a fiúk ellentámadásba lendültek. Folyamatosan hangoskodni kezdtek az órán és minden másodpercet megragadtak arra, hogy nevetségessé tegyék a tanárt. Volt, hogy elcsórták a tolltartóját a tanár asztalról és telepakolták neki tamponnal. Soha nem fajult tettlegességig a dolog, de nagyjából fél év alatt annyira szétesett a tanár, hogy otthagyta az egész iskolát. Nem bírta, volt, hogy sírva rohant ki az osztályból. 

A történelem tanár sokkal tovább bírta, csak akkor adott le minket, amikor visszajött az imádott osztályfőnökünk. Emlékszem, hogy volt olyan dolgozat, amikor az egyik fiú a hátsó padból simán előresétált és megnézte az én dolgozatomat, hogy mi a megoldás az egyik kérdésnél. A tanárnak a szeme sem rebbent, egyszerűen nem érdekelte őt a dolog. Ez annyira felbátorította a fiúkat, hogy egy órán teljesen elengedték magukat. Azóta is ez a legmeredekebb iskolai történetem. Valahonnan szereztek egy csomó papírtányért, amit összefirkáltak. Nagyon kreatívan tele volt mindegyik pénisz rajzzal és a tanár gúnyneveivel. Először csak egymásnak dobálták, de mivel nem érdekelte őt a dolog, így elkezdték őt dobálni. Utólag el kell, hogy mondjam, csodálom őt azért, amiért megőrizte a méltóságát. Nem kezdett el ordítani, nem rohant ki sírva. Végigtartotta úgy az órát, hogy közben folyamatosan papírtányérok repültek felé. 

Tudom, hogy borzalmasan hangzik mindkét történetet és nincs mentség ezekre a dolgokra. Attól még, hogy mi lányok soha, semmilyen dolgot nem tettünk és igyekeztünk rendesen viselkedni, nem teszi semmissé ezeket a dolgokat. Belegondolva és a könyvet elolvasva azt kell mondanom, hogy szerencsések vagyunk. Ezek az esetek sokkal csúnyább véget is érhettek volna. 

No de miért is írtam erről? Lássuk miről is szól pontosan a Darwin-játszma

Minden olyan bonyolult... Kata egy elitgimnáziumba jár, ő a legjobb matekos, rendszeresen maratoni távokat fut, a fiúkat le sem tudja vakarni magáról, és ráadásul az anyja is jó fej. Valami még sincs rendben az életében. Három barátnőjével együtt ő is úgy gondolja, minden könnyebb lenne egy másik osztályfőnökkel. Kata, Patrícia, Lidi és Zsófi titkos szövetséget köt: ők lesznek a "Darwin’s daughters", az evolúció titkos ügynökei.

Az osztályfőnökük ellen indított, kamasz daccal teli bosszúhadjárat szinte észrevétlenül durvul el. Ki tudja megmondani, hol a határ?

Itt és most, velünk, körülöttünk, bennünk játszódik és lüktet tovább a könyv szereplőinek élete.

Ennek a történetnek tétje van. Annyi bizonyos, hogy nem lányregény...

Nagyon érdekes volt a Darwin-játszma, kifejezetten tetszett a stílusa. A regény két szálon fut. A visszaemlékezések segítenek abban, hogy megértsük hogyan jutott el a lányok a megrázó végkifejletig. A jelenből pedig kiderül, hogy ez milyen hatással volt a barátnők életére. Nagyon izgalmas volt a kötet, a kíváncsiságom egy másodpercig sem lankadt, egészen a végéig kitartott. Már az elejétől kezdve sejteni lehet, hogy valami igazán szörnyű dolog fog történni, de csak a legvégén kerülnek helyére a dolgok. 

Az egészet történetet Kata szemszögéből ismerhetjük meg, aki egyfajta terápiás jelleggel írja meg a saját történetüket. 

Mind a négy lány motivációja rendkívül erős, mindegyiknek volt egy, vagy akár több igazán negatív tapasztalata az osztályfőnökükkel kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy nem szeretnének senkinek igazán ártani. Csupán azt szeretnék elérni, hogy a tanár mérgében leadja az egész csapatot és visszakapják a régi osztályfőnöküket és biológia-kémia tanárjukat. 

Kezdetben apró bosszantásokat találnak ki. Nem figyelnek/vagy nagyon figyelnek az órán. Sokat kérdeznek és rengeteget okoskodnak. Ezek az ártalmatlan, de rendkívül bosszantó csínytevések fokozatosan komolyodnak, a lányok észrevétlenül lépnek át egy bizonyos határt, mely során már sejthetjük, hogy ennek a játszmának csak vesztesei lesznek. 

Érdekes volt látni, hogy melyik lánynak mikor jött el az a pont, amikor részt akart venni a kis összeesküvésben és mi volt az a pont, amikor már soknak érezték. Kata, Patrícia, Lidi és Zsófi merőben más személyiségek, így mindegyik máshogy kezelte a kialakult helyzetet és a következményeket. 

Mindegyik lány egy külön személyiség, mindegyiknek nagyon érdekes az élettörténete. Nekem Patrícia és Kata, no meg Bernáth Samu volt a kedvenc szereplőm. 

Katát ismerjük meg a legjobban, hiszen az ő szemszögéből ismerjük meg a történetet. Persze sokszor nem értettem egyet vele, de összességében nagyon megkedveltem őt. Ő volt az, aki felismerte, hogy kezdenek túl messzire menni, de sajnos már ez sem állíthatta meg azt a lavinát, ami konkrétan letarolta őket és az osztályfőnöküket is. 

Patríciát nagyon sajnáltam végig. Az édesapjához fűződő kapcsolata rendkívül ambivalens, és nagyon messze van az ideálistól. A családi helyzete és egyéni problémái nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy úgy kezelte a végkifejletet ahogy. Sokszor eszembe jutott, hogy mennyire örülnék annak, ha többet megtudhatnék arról, hogy vele mi történt azután ,hogy kézhez kapta Kata írását, de aztán rájöttem, hogy jó ez így. A fejemben olyan befejezést adhatok neki, amilyet csak szeretnék. Úgy képzelem, hogy a megpróbáltatások után, mint főnixmadár feltámad a hamvaiból, maga mögött hagy mindent (kivéve Katát, akivel azóta is legjobb barátnők) és egészséges, fiatal nőként olyan életet él, amilyet mindig is szeretett volna. 

Bernáth Samu az egyik legszimpatikusabb könyves fiú számomra, igazán szerethető karakter. Nagyon örülök annak, hogy ha csak keveset is, de megtudhatunk róla Kata jóvoltából. 

Nagyon tetszett, hogy nem volt a könyv erőltetett, Mészöly Ágnes nem akart igazi trendi tini lenni, nem volt tele szlenggel. Felismerte, hogy a kevesebb néha több, megtalálta az egyensúlyt, így igazán hitelesek lettek az iskolai részek. Néha kicsit nosztalgiáztam az olvasás közben. Emlékszem még, hogy milyen volt, amikor valaki lement a büfébe egy szendvicsért, majd két szatyornyi kajával tért vissza, mert senkinek nem volt kedve lemenni. Tudom, hogy milyen érzés felmászni a legfelső emeletre egy fárasztó nap után. Középiskolában pont egy pécsi kirándulás miatt jutottunk majdnem ugyanarra a sorsra, mint a lányok osztálya. Nekünk is botrányosra sikeredett, ezért az osztályfőnökünk nem volt hajlandó többet kirándulni velünk. Abszolút látszik, ,hogy Mészöly Ágnes nem rugaszkodott el a valóságtól és sikerült pontosan olyannak ábrázolni az iskolát, amilyen a való életben is egy iskola. 

A borító igazán kifejező, nagyon jól mutatja azt, hogy a lányok mire is készülnek. 

Összességében nekem nagyon tetszett a Darwin-játszma. Nem egy hétköznapi történet, súlyos és komoly témát dolgoz fel igazán különleges és eredeti formában. A lányok nagyon hitelesek, egy másodpercig sem érezzük mesterkéltnek a történetet. Ha még nem olvastátok, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt ennek a könyvnek, igazán megéri. 

Értékelés: 5/4,5

Ha úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod beszerezni. 


Nyereményjáték

Mostani játékunk során az állomásokon a szerző egy-egy regényéből találhattok idézeteket. A feladat az, hogy írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő helyére az adott oldalon található könyv címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Móra Kiadó által felajánlott példányt a könyvből! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Megváltoztunk, és olyan különbözően változtunk, hogy már alig van valami, ami összeköt bennünket.”



a Rafflecopter giveaway

Állomások

08/11 Csak olvass!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése