Christelle Dabos: Visszaverődések ​viharában (A tükörjáró 4.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Tükörjáró sorozat záró kötetében  Ophelie, Thorn és segítőik nem kisebb feladatot vállalnak magukra, mint hogy megvédjék világukat a végső pusztulástól. Vajon sikerül megtalálni a Másikat a szilánkokat átívelő hajszán, és mindez elég lesz ahhoz, hogy megmentsék a világot? Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével, hogy kiderüljön és nyerjétek meg a könyv egy példányát!

A népszerű fantasyregény befejező részében Ophelie, Thorn és segítőik nem kisebb feladatot vállalnak magukra, mint hogy megvédjék világukat a végső pusztulástól. A szilánkok aprózódása ugyanis tovább folytatódik, és Bábelen kívül már Sarkot és Animát sem kíméli. Ahhoz, hogy megállítsák az eróziót, meg kell találniuk a Másikat. A szilánkokon átívelő hajszában a visszaverődések, múlt és jelen összejátszásai segítik őket a rejtvény megoldásában.

Bár történetünk a képzelet világában játszódik, a könyvsorozat által felvetett problémák az összes létező világban és minden időben megoldásra várnak. A másság elfogadása, az egyéni felelősségvállalás és az általános nyitottság a változásra olyan szuperképességek, amelyek minden közösséget jobbá tesznek.

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a tavalyi évben a Tükörjáró sorozat negyedik részét vártam a legjobban az összes megjelenés közül. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Christelle Dabos miként zárja le a sorozatát és hogyan ér majd véget Ophelie és Thorn szilánkokat átívelő kalandja. 

Őszinte leszek veletek, borzasztóan nehezen vettem rá magam az olvasásra. A Tükörjáró sorozat óriási kedvenccé vált számomra, hiszen hosszú idő után az első olyan fantasy kötet volt, amely teljesen magába szippantott és nem eresztett el. Az egész sorozat a szívem csücskévé vált úgy, ahogy van. Ezért aztán rendkívül lassan és nehezen haladtam a könyvvel, hiszen minden egyes elolvasott oldal közelebb vitt ahhoz, hogy véget érjen ez a szilánkokon átívelő kaland. De aztán összeszedtem és megembereltem magam, és óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba, csak úgy faltam a lapokat. Igazából 2 nap alatt olvastam el a könyvet. Egyik nap 100 oldalt, aztán eltelt egy csomó idő és egy másik nap pedig 600 oldalt olvastam el. Végülis is, ha az ember csinál valamit, akkor csinálja rendesen azt. :D

A könyv cselekménye igazán érdekes és izgalmas, egy valamit azonban már az elején szeretnék leszögezni, ez a rész teljesen más, mint a többi. Valahogy sokkal elvontabb, furcsább és nehezebben feldolgozható lett. Minden részletre nagyon oda kellett figyelni, hiszen ezekből az apróságokbál állt össze az egész, ami az egész sorozat esszenciáját adta. A rengeteg csavar és izgalom pedig csak emelte a kötet fényét. Egyes fordulatok őszintén megleptek és sokkoltak, mások elszomorítottak. Ahogy egy jó záró kötettől várja az ember, rengeteg dolog a helyére került, de azért jócskán maradtak bennem kérdések és kételyek. Ahogy Ophelie és Thorn nyomozása a végéhez közeledett úgy lett egyre érdekesebb és izgalmasabb a Másikat és Eulalie-t övező rejtély. Egyre több és több dolog derül ki, de a kirakós darabkái sokáig egyáltalán nem illenek össze. Kicsit olyan volt az egész, mint amikor egy vízfüggönyön át látjuk a világot. Tudjuk, hogy ott van mögötte az igazság, de egyszerűen nem elég tiszta a kép ahhoz, hogy megvilágosodjunk. 

Értem, hogy sokan miért nem szeretik az utolsó részt, néhány helyen én is követhetetlennek és groteszknek éreztem, ahogy már sokan írták előttem az interneten. Ráadásul a könyv vége engem sem győzött meg különösebben, azt hiszem, hogy kell egy kis idő, hogy feldolgozzam ezt a függővéget. Egy epilógust azért el tudott volna viselni a lelkem. Mindezek ellenére én nagyon szerettem ennek a könyvnek is a hangulatát, a rengeteg rejtélyt és kérdést, a szilánkok közötti kalandokat, Ophelie-t és Thornt, a sálat, akinek külön egyénisége van, a tükörjárást és igazából mindent, ami ehhez a sorozathoz kötődik. 

A könyv cselekménye leginkább Ophelie és Thorn kutatására és nyomozására koncentrál, de az előző kötetek szereplői is visszaköszönnek. Archibald utazása Árkádiába és Victoire kevesebbet szerepet kap, mint ahogy az előző rész után vártam, csak ritkán szakítja meg Christelle Dabos a bábeli eseményeket az ő történetszálukkal. Mindezek ellenére fontos szerepük van az események végkimenetelében, csak talán kicsit több izgalmat vártam volna ettől a száltól is. 

A karakterek sokrétűek és rendkívül szerethetők. Ophélie sokszor kicsit esetlen, néha szerencsétlen, de egy igazán erős és céltudatos főszereplő, akinek helyén van a szíve és az esze. Soha nem adja fel, a végsőkig küzd. Ritkán szeretem a női főszereplőket, de ő egy üdítő kivétel számomra. 

A negyedik, záró kötet után azt hiszem, hogy bátran kijelenthetem, hogy Thorn volt az abszolút kedvenc szereplőm. A mindig mogorva és pontos sarki fiatalember az én szívemet is elrabolta, hiszen a zord és marcona külső mögött igazán érző és gondoskodó lélek lapul. Nagyon jót tettek egymásnak Ophelie-vel, kevés könyves páros egészíti ki ennyire egymást. Nagyon szerettem a párosukat. 

Molnár Zsófia előtt ismételten megemelem a kalapomat, egyszerűen zseniális munkát végzett. El sem tudom képzelni, hogy mennyire nehéz lehet Dabos szövegét magyarra fordítani. 

A borítót imádom, tökéletesen passzol a sorozat többi kötetéhez. Nem tudom, hogy mennyi esély van rá, de a fele királyságomat is odaadnám azért, hogy a kiadó megjelentesse a sorozat kiegészítő kötet is. 

Összességében a Visszaverődések viharában egy igazán érdekes és izgalmas befejező kötet lett, azonban már az elején szeretném leszögezni, ez a rész teljesen más, mint a többi. Valahogy sokkal elvontabb, furcsább és nehezebben feldolgozható lett. Minden részletre nagyon oda kellett figyelni, hiszen ezekből az apróságokbál állt össze az egész, ami az egész sorozat esszenciáját adta. A rengeteg csavar és izgalom pedig csak emeli a kötet fényét. A megalkotott világ zseniális, igazán boldog vagyok, hogy megismerhettem Ophelie és Thorn történetét. Megértem, hogy sokan ódzkodnak az utolsó résztől és azt is, hogy rengeteg ember tetszését nem nyerte el, de úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes elolvasni, hiszen rengeteg titokra fény derül. Bár nem hibátlan a könyv és a regény végével sem vagyok kibékülve, de el tudom fogadni. Én nagyon szerettem a sorozat záró kötetét, kicsit kaotikus és furcsa, néhol nehezen követhető, de mindenképpen méltó befejezése egy nagyszerű sorozatnak. 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A Tükörjáró sorozatban számos szilánk és családfő nevével találkozhattunk az elmúlt három rész során. Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy az adott szilánkon ki a családfő. Túl sokat nem szeretnénk segíteni, de ha az előző köteteket végiglapozzátok, akkor könnyen megtaláljátok a választ a kérdéseinkre.  (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

FELADAT

Bábel 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

02.05.: Csak olvass!

02.07.: A Szofisztikált Macska

02.09.: Spirit Bliss Sárga könyves út

02.11.: Könyv és más